← Magyarország

40/2016. (XI. 17.) NGM rendelete a vámjogi szakértői hatósági képzésről és hatósági vizsgáról.

Röviden

Ez a rendelet a vámjogi szakértői hatósági képzés és vizsga szabályait írja le, meghatározva, hogy ki és milyen feltételekkel vehet részt ezeken, illetve ki szervezheti meg őket. Célja, hogy biztosítsa a vámjog végrehajtásához szükséges szakértelem megszerzését és igazolását.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcsfontosságú pontok

📄 Jogszabály szövege
40/2016. (XI. 17.) NGM rendelete a vámjogi szakértői hatósági képzésről és hatósági vizsgáról. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 119.  § (1)  bekezdés 26.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A vámjogi szakértői hatósági képzés és a képzést lebonyolító képző szerv 1. § (1) Az  uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a  továbbiakban: Vtv.) 23.  § (5)  bekezdésében meghatározott vámjogi szakértői hatósági vizsgára (a  továbbiakban: hatósági vizsga) felkészítő képzésnek –  a  2447/2015/EU bizottsági végrehajtási rendelet 27.  cikkével összhangban – olyan vámjogi hatósági képzés teljesítése fogadható el, amelyet a Vtv. 23.  § (6)  bekezdése szerint nyilvántartásba (a  továbbiakban: nyilvántartás) vett a) a  felnőttképzésről szóló törvény szerint szerzett, az  Országos Képzési Jegyzékről és az  Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: 150/2012. Korm. rendelet) 1.  mellékletében meghatározott, vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző megnevezésű szakképesítés vagy e szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítés-ráépülés vagy vámügyintéző megnevezésű részszakképesítés megszerzésére irányuló képzésre vonatkozó engedély birtokában felnőttképzést folytató oktatási intézmény vagy b) vámszakmai szövetség szervez. (2) A  hatósági vizsgára felkészítő képzésnek (a  továbbiakban: hatósági képzés) az  (1)  bekezdésben meghatározott képzéseken túl elfogadható – az  adópolitikáért felelős miniszter (a  továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet) által a  17.  § szerinti Vámjogi Szakértői Hatósági Képzési Bizottság (a  továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján jóváhagyott és a  kormányzati portálon közzétett – olyan felsőfokú végzettségi szintet adó képzés vagy szakirányú továbbképzés teljesítése is, amelynek tananyagában az  1.  melléklet szerinti vámszakmai vizsgatárgykörök oktatása legalább 70%-ot tesz ki, feltéve, hogy a  képzés befejezése és a  hatósági vizsgára jelentkezés időpontja között két évnél hosszabb idő nem telik el. (3) A  hatósági vizsgára bocsátáshoz kizárólag az  Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5. cikk 2. pontja szerinti vámjogszabályok képzésére vonatkozó átfogó jellegű tananyagra épülő képzés fogadható el. 2. § (1) A nyilvántartásba kérelemre a hatósági vizsgát és az arra felkészítő hatósági képzést szervező és lebonyolító szerv (a továbbiakban: képző szerv) vehető fel, amely a) az 1. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel, b) rendelkezik az 5. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő oktatókkal és a 6. § (1) bekezdés szerinti igazolás kiállítására jogosult személyekkel, c) rendelkezik a 4. § szerinti képzési programmal, d) rendelkezik a  képzéshez és vizsgáztatáshoz szükséges, a  képzési programban vállalt személyi és tárgyi feltételekkel, és e) nem áll fenn vele szemben az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok. (2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a Vtv. 23. § (7) bekezdésében meghatározott adatokat kell tartalmaznia. (3) A  képző szerv a  Vtv. 23.  § (7)  bekezdésében meghatározott adataiban bekövetkezett változást a  nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni. (4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet törli a nyilvántartásból a képző szervet, ha a) a képző szerv kéri a törlését, b) a képző szerv jogutód nélkül megszűnik, c) a  képző szerv a  (3)  bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és azt a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követő nyolcadik napig sem pótolja vagy d) a képző szerv a képzési programban foglaltakat nem teljesíti. (5) Ha a  képző szervet a  nyilvántartásból a  (4)  bekezdés d)  pontjában meghatározott okból törölte a  nyilvántartást végző szervezet, akkor a törlést követő két éven belül a nyilvántartásba nem vehető fel. (6) A  képző szervek nevéről, elérhetőségéről a  nyilvántartásba vételt végző szervezet a  kormányzati portálon nyújt tájékoztatást. 3. § (1) A hatósági képzés az 1. mellékletben meghatározott vizsgatárgykörök ismeretanyagának oktatása révén a vámjogi szakértői hatósági vizsgára történő felkészítést biztosítja. (2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet kialakítja, és indokolt esetben felülvizsgálja a hatósági képzés és a hatósági vizsga – vámügyekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez szükséges és arányos tudás megszerzéséhez igazodó – követelményrendszerét, valamint ezzel összefüggésben az  írásbeli vizsgához kapcsolódó kérdéstárat és a  szóbeli vizsgához kapcsolódó tételsort, melyeket a kormányzati portálon közzétesz. (3) A  nyilvántartásba vételt végző szervezet a  (2)  bekezdés szerinti feladatai ellátása során együttműködik a  Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV) és a képző szervekkel, számukra véleményezési lehetőséget biztosít, és a módosítást a véleményük figyelembevételével alakítja ki. 4. § (1) A  képző szervnek rendelkeznie kell az  1.  melléklet szerinti vizsgatárgykörök ismeretanyagának elsajátítására alkalmas képzési programmal, amelyet a  nyilvántartásba vételt végző szervezet hagy jóvá a  Bizottság javaslata alapján. (2) A képzési program tartalmazza: a) a képzés során megszerezhető ismereteket, b) a képzésben való részvétel feltételeit, c) a képzés időtartamát, d) a képzés módszereit, e) a képzés személyi és tárgyi feltételeinek megjelölését és biztosításának igazolását, f ) a képzésben részt vevők jelenléti nyilvántartásának rendjét. (3) A  (2)  bekezdés c)  pontjában meghatározott képzési időtartam vizsgatárgykörönként nem lehet kevesebb 8 tanóránál. (4) A hatósági vizsgára történő hatékony felkészülés érdekében a képző szerv oktatási segédanyagot készíthet, amelyet a Bizottság javaslatára a nyilvántartásba vételt végző szervezet hagy jóvá. (5) A képzési programot és az oktatási segédanyagot a képző szerv a joganyag jelentős részét érintő jogszabályváltozás esetén, de legalább kétévente felülvizsgálja és az  aktualizált képzési programot az  (1)  bekezdés szerinti jóváhagyásra megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek. Új képzési ciklus az aktualizált képzési program jóváhagyása esetén kezdhető meg. (6) A képzésben az vehet részt, aki a) rendelkezik érettségi végzettséggel és b) vámügyi tevékenységet folytató vállalkozásnál, vámszakmai szakmai érdekvédelmi vagy érdek-képviseleti szervnél, államigazgatási szervnél vagy közigazgatási hatóságnál vámszakmai területen a  jelentkezést megelőző hat éven belül legalább hároméves vámszakmai tapasztalatot szerzett. (7) A képzésen történő részvétel további feltétele, hogy a résztvevő – a 6. § (1) bekezdése szerinti – igazolás kiállítása céljából hozzájáruljon a természetes személyazonosító- és lakcímadatainak a képző szerv általi kezeléséhez. 5. § (1) A képző szervnél a hatósági képzés tekintetében oktatóként az a személy foglalkoztatható, aki a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és legalább négyéves vámszakmai tapasztalatot szerzett aa) vámügyi tevékenységet végző vállalkozásnál, ab) államigazgatási szervnél vagy közigazgatási hatóságnál vámszakmai, adózási vagy logisztikai területen, ac) felsőoktatásban pénzügyi, gazdasági területen oktatóként, ad) vámügyi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek szakmai érdekvédelmi vagy érdekképviseleti szervénél, szövetségeinél, vagy b) középfokú végzettséggel rendelkezik, és az a) pont aa)–ad) alpont valamelyike szerinti szervezetnél legalább tízéves vámszakmai, adózási vagy logisztikai tapasztalatot szerzett, és c) az a) vagy b) pont szerinti vámszakmai, adózási vagy logisztikai tapasztalat megszerzése és a hatósági képzés tekintetében oktatóként való foglalkoztatás kezdő időpontja között kevesebb, mint egy év telt el. (2) A  képző szerv a  2.  § (2)  bekezdése szerinti kérelemben bejelenti a  képzést végrehajtó oktatókat név szerinti felsorolásban és mellékletként csatolja a  részletes szakmai önéletrajzukat, valamint nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy a képző szervnél oktatást vállalnak és a képzési programban meghatározott adataiknak a képző szerv és a nyilvántartásba vételt végző szervezet által történő kezeléséhez hozzájárulnak. 6. § (1) A  képző szerv a  hatósági képzésen részt vevő mindazon személyek részére igazolást állít ki, akik a  jelenléti nyilvántartás szerint igazolt módon – az  oktatott vizsgatárgykörökhöz rendelt óraszám legalább 80%-ában – a hatósági képzésen részt vettek. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza: a) az igazolás egyedi azonosító számát, b) a képző szerv pontos megnevezését, c) az oktatott vizsgatárgykörök 1. melléklet szerinti felsorolását, d) a vizsgára jelentkező 2. mellékletben meghatározott adatait, e) az igazolás kiállításának helyét, időpontját és f ) az igazolás aláírására jogosult személy nevét és aláírását. (3) A  képző szerv – a  képzésen részt vevő személy hozzájáruló nyilatkozata birtokában – az  (1)  bekezdés szerinti igazolás másolatát és a jelenléti nyilvántartás eredeti példányát az igazolás kiadását követő öt évig őrzi meg. (4) A  hatósági vizsga letételéhez az  1.  § (2)  bekezdése alapján elfogadható egyéb képzés igazolásaként a  felsőfokú képzést nyújtó oktatási intézmény végzettséget igazoló okmánya fogadható el. 2. A hatósági vizsga és a vizsgabiztos 7. § (1) A hatósági vizsgát a képző szerv szervezi meg, a nyilvántartásba vételt végző szervezet által vezetett vizsgabiztosi nyilvántartásban szereplő vizsgabiztosok, továbbá a vizsgáztatást segítő személyek megbízásával. (2) Hatósági vizsgát az tehet, aki a hatósági képzést legfeljebb tizenkét hónappal korábban, vagy az 1. § (2) bekezdése alapján elfogadható egyéb képzést a  hatósági vizsgára történő jelentkezés dátumát megelőzően legfeljebb két évvel korábban teljesítette, amelyet a 6. § (1) vagy (4) bekezdése szerinti igazolással bizonyít. (3) A  képző szerv minden nála vizsgára jelentkező részére a  jelentkezés jóváhagyásának időpontját magában foglaló negyedéven belül köteles vizsgaidőpontot biztosítani, és arról a  jelentkezőt írásban (ideértve az  elektronikus kapcsolattartást is) értesíteni. (4) A képző szerv köteles minden induló képzési csoport számára egy vizsgát megszervezni a képzés befejezését követő két hónapon belül. Ennek előzetes időpontját a képzési időszak folyamán előre, legalább a képzés befejezése előtt egy hónappal, közlemény formájában kell a  honlapján közzétennie. A  képző szerv a  vizsga tervezett időpontjáról a nyilvántartásba vételt végző szervezetet és a NAV-ot a honlapján történő közzététellel egyidejűleg postai úton is tájékoztatja. (5) A  képző szerv köteles a  (4)  bekezdésben meghatározott vizsgán kívül – a  hatósági vizsga pótlását vagy javítását célzó – további egy vizsgát (írásbeli és szóbeli részvizsgát egyaránt) megszervezni negyedévente egy alkalommal, ha a vizsgára jelentkezők száma (ideértve a szóbeli vizsgarész ismételt teljesítésére jelentkezőket is) eléri az öt főt. Öt főnél alacsonyabb jelentkezői létszám esetén a vizsga a következő negyedévben megszervezett vizsga keretében tehető le. 8. § (1) A  hatósági vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. A  hatósági vizsga során a  jelentkező az  1.  mellékletben szereplő vizsgatárgykörök elsajátításáról ad számot. (2) Az  írásbeli vizsgarész a  kérdéstárban szereplő kérdésekből összeállított, papíralapú vagy számítógépes feladatlap megoldását, kitöltését tartalmazza. (3) A szóbeli vizsgán a jelentkező az 1. mellékletben szereplő vizsgatárgykörök alapján összeállított tételsor alapján ad számot tudásáról. 9. § (1) A hatósági vizsga lebonyolítására az a vizsgabiztos bízható meg, aki a nyilvántartásba vételt végző szervezet által vezetett nyilvántartásban vizsgabiztosként szerepel, és megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételnek is. (2) A  nyilvántartásba vételt végző szervezet kérelemre azt a  büntetlen előéletű természetes személyt veszi fel határozatlan időre a  nyilvántartásba, aki vállalja, hogy eleget tesz az  e  rendeletben foglalt követelményeknek, valamint felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik és legalább ötéves vámszakmai tapasztalatot szerzett az  5.  § (1)  bekezdés a)  pont aa)–ad)  alpontja szerinti szervezetnél, a  vizsgabiztosként való nyilvántartásba vétel időpontjától számított egy éven belül. (3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a Vtv. 23. § (9) bekezdésében meghatározott adatokat kell tartalmaznia, amelyhez csatolni szükséges a Vtv. 23. § (9) bekezdés d)–f ) pontjaiban meghatározott okmányok másolatát. (4) Az  adott vizsga lebonyolítására megbízott vizsgabiztos nem lehet olyan személy, aki a  vizsgázó Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy aki a vizsgázó hatósági képzésében részt vett. (5) A nyilvántartásból törölni kell azt a vizsgabiztost, aki a) a nyilvántartásba vételhez valótlan adatot szolgáltatott, b) törlését kérelmezte, c) elhalálozott, d) büntetett előéletűvé vált, e) akivel szemben a  vizsga lebonyolításának ellenőrzése során a  nyilvántartásba vételt végző szervezet a  vizsgaeredmény meghamisítását vagy tiltott segédeszköz használatának engedélyezését jogerős határozatában megállapította. 10. § (1) A hatósági vizsgát a 3. melléklet szerinti vizsga eljárásrend alapján kell szervezni és lebonyolítani. (2) A hatósági vizsga szóbeli része 3 tagú vizsgabizottság előtt történik, a vizsgabizottság a nyilvántartásba vételt végző szervezet, a  NAV és a  képző szerv által a  nyilvántartásból kijelölt vizsgabiztosokból áll. A  vizsgabizottság elnöke a nyilvántartásba vételt végző szervezet által delegált tag. 11. § (1) A  hatósági vizsgára történő jelentkezés a  2.  melléklet szerinti formanyomtatványon, a  3.  mellékletben foglaltak alapján történik. (2) Ha a  benyújtott jelentkezés nem felel meg e  rendelet rendelkezéseinek, vagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a képző szerv – a jelentkezés beérkezésétől számított nyolc napon belül – a jelentkezést a hiányok megjelölésével – a hatósági vizsgára jelentkező részére – hiánypótlásra ötnapos határidővel visszaküldi. 12. § (1) A hatósági vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt is sikeresen teljesítette. (2) A  hatósági vizsga sikeres letételét a  4.  melléklet szerinti tanúsítvány igazolja, amelyet a  képző szerv a  13.  § (1) bekezdése szerint jegyzőkönyv elkészítésével egyidejűleg állít ki és másolatban megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek. (3) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdés alapján kiállított tanúsítványokról nyilvántartást vezet. (4) Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására – erre irányuló kérelem esetén – a képző szerv másodlatot állít ki, amelyet a vizsgázó a 4. mellékletben meghatározott – vizsgaidőpontban érvényes – adatainak megadásával igényelhet. Ha képző szerv a 2. § (4) bekezdés b) pontja alapján kerül törlésre a képző szervek nyilvántartásából, úgy a másodlatot a nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásában rendelkezésre álló adatok alapján állítja ki. (5) A  vizsga sikeres letételét igazoló tanúsítványokra – ha e  rendelet eltérően nem rendelkezik – a  közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 13. § (1) A  hatósági vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A  jegyzőkönyv két részből áll, első részét az  írásbeli vizsgára vonatkozóan az  írásbeli vizsgát lebonyolító vizsgabiztos, a  második részét a  szóbeli vizsgát lebonyolító vizsgabizottság elnöke készíti el és írja alá. A  jegyzőkönyvet a  vizsgabizottság elnöke a  szóbeli vizsgát követő 3 munkanapon belül továbbítja a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: a) a vizsgázók nevét, aláírását, b) az írásbeli és a szóbeli vizsga helyszínét, c) az írásbeli és a szóbeli vizsga kezdő és befejező időpontját, d) a vizsgabiztosok, illetve a vizsgabizottság és a segítő személyek nevét, aláírását, e) a vizsga eredményét vizsgázók szerint, f ) a felfüggesztett vizsgázó nevét, a felfüggesztés okát és a körülményekre vonatkozó rövid ismertetést, g) az írásbeli dolgozatok megtekintésének helyét, idejét, az  észrevételeket és az  azokra adott válaszokat, valamint h) a képző szerv által kiállított tanúsítványok azonosító számait. 14. § A nyilvántartásba vételt végző szervezet érvényteleníti annak a  vizsgázónak a  vizsgáját, aki a  vizsgát a vizsgabizottság vagy a képző szerv félrevezetésével, hamis adatok közlésével, illetve jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Az érintett személy a részére kiadott tanúsítványt 8 napon belül visszaküldi a  képző szerv részére, aki azt érvényteleníti. A  képző szerv a  tanúsítvány érvénytelenítéséről haladéktalanul értesíti a  nyilvántartásba vételt végző szervezetet, amely a  nyilvántartásában rögzíti annak tényét és okát. 3. Jogorvoslatra, javítóvizsgára és a pótlóvizsgára vonatkozó szabályok 15. § (1) A  vizsgabiztos által hozott döntés ellen a  vizsgázó a  nyilvántartásba vételt végző szervezet felé panasszal élhet az adott vizsgatevékenység napját követő 5 naptári napon belül. (2) A vizsga lebonyolításával összefüggésben a vizsgázó a képző szerv felé panasszal élhet: a) a vizsga helyszínén a jegyzőkönyvet vetethet fel vagy b) panaszát a  vizsgát követő 5 napon belül elektronikus üzenetben benyújthatja a  képző szerv részére annak honlapján megadott címére. (3) A  képző szerv a  panaszokat 5 napon belül kivizsgálja, döntéséről a  panasztevőt elektronikus úton értesíti. Ha a  panasszal élő nem fogadja el a  panaszának orvoslására hozott intézkedést, azzal szemben fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a panasz elutasításáról vagy a panasz orvoslására hozott intézkedésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül a  képző szerv részére írásban kell benyújtani, aki a  fellebbezést annak elbírálása végett 5 napon belül a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére felterjeszti. (4) A  nyilvántartásba vételt végző szervezet a  panaszt vagy a  fellebbezést annak beérkezését követő 10 napon belül elbírálja, és – a  képző szerv egyidejű tájékoztatása mellett – írásban értesíti a  panasz vagy a  fellebbezés előterjesztőjét a döntéséről. (5) Javítóvizsgát az tehet, aki korábban sikertelen vizsgát tett vagy a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg. (6) Pótlóvizsgát az  tehet, aki a  vizsgát igazolható okból nem kezdte meg, vagy a  3.  melléklet 3.10.  pont c)  alpontja szerint nem fejezte be. A pótlóvizsgára jelentkezés térítésmentes. (7) Javító- és pótlóvizsgára a  képzésben részt vevő a  képzési szervvel történő egyeztetés alapján jelentkezhet a  2.  melléklet szerinti jelentkezési lap kitöltésével, javítóvizsga esetén a  vizsgadíj ismételt megfizetésének igazolásával. 4. A hatósági vizsga díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok 16. § (1) A  hatósági vizsga díja az  írásbeli vizsgarész tekintetében 15 000 forint/fő, a  szóbeli vizsgarész tekintetében 25 000 forint/fő. (2) A vizsgadíjat a jelentkező a képző szerv honlapján közzétett számlaszámra fizeti be (átutalással vagy készpénzben). (3) A  vizsgadíj a  képző szerv bevétele, a  vizsgát szervező képző szerv fizeti a  vizsgáztatással kapcsolatos költségeket, ideértve a  vizsgabiztosok és a  vizsgaelnök vizsgáztatási tevékenységével felmerülő (4)–(8)  bekezdés szerinti költségeket. (4) A vizsgaelnököt és a vizsgabiztosokat díjazás illeti meg, amely a hatósági vizsga írásbeli és szóbeli vizsganapjának teljes időtartamára szól (a továbbiakban: vizsgáztatási díj). (5) A  képző szerv a  vizsgaelnök, a  vizsgabiztos részére utazási-, illetve szállásköltséget külön megállapodás esetén, az abban foglaltak szerint fizet. (6) A  vizsgáztatási díj a  vizsgaelnök és a  vizsgabiztos esetén alapdíjból és a  vizsgázók számától függő változó díjból (a továbbiakban: változó díj) áll. A vizsgáztatási díj kiszámításánál a végösszeget a kerekítés szabályai szerint százas értékre kell kerekíteni. (7) Az  alapdíj – az  írásbeli és a  szóbeli vizsgarész tekintetében külön-külön – a  vizsga évének első munkanapján érvényes minimálbér öt százaléka. (8) A változó díj: a) az írásbeli vizsgarész esetén vizsgázónként a vizsgabiztos részére a minimálbér 2,5 százaléka b) a szóbeli vizsgarész esetén vizsgázónként ba) a vizsgaelnök részére a minimálbér 3,5 százaléka, bb) a vizsgabiztos részére a minimálbér 2,5 százaléka. (9) A  vizsgáztatási díj meghatározásakor a  vizsgára jelentkezések számát kell figyelembe venni, amelyet csökkenteni kell a vizsgát igazolt okból meg nem kezdő vizsgázók számával. (10) Ha a  képző szerv az  általa delegált vizsgabiztossal olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátását is, akkor e személyeket a vizsgáztatási díj nem illeti meg. (11) A  vizsgáztatási díjat legkésőbb a  hatósági vizsga napját követő tizenöt napon belül kell megfizetni a  vizsgabiztos részére. 5. A Bizottság 17. § (1) A Bizottság ellátja a) az e rendeletben meghatározott feladatokat, b) a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásról, valamint a  vámtanácsadók és vámügynökök kötelező továbbképzéséről szóló 41/2016. (XI. 17.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6. § (5) és (6) bekezdése szerinti továbbképzési programok kreditpont-minősítését, valamint c) a Rendelet 9. § (2) bekezdése szerinti vámszakmai kiadványok kreditpont minősítését. (2) A Bizottság három főből áll, amelynek a  külgazdaságért felelős miniszter, valamint a  NAV vezetője által kijelölt egy-egy tagját, továbbá a nyilvántartásba vételt végző szervezet által kijelölt elnökét a nyilvántartásba vételt végző szervezet megbízólevéllel bízza meg, amely visszavonásig érvényes. (3) Ha a  külgazdaságért felelős miniszter, a  NAV vezetője vagy a  nyilvántartásba vételt végző szervezet a  kijelölést – a megbízott személy kérésére vagy egyéb ok miatt – visszavonja, akkor erről, és az új tag megbízására irányuló javaslatáról írásban értesíti a  Bizottság titkárságát. A  Bizottság működőképességét az  új tag kijelölésével és a (2) bekezdés szerinti új megbízólevél kiadásával haladéktalanul biztosítani kell. (4) A  Bizottság az  ügyrendjét maga állapítja meg, a  nyilvántartásba vételt végző szervezet hagyja jóvá és teszi közzé a kormányzati portálon. 6. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. 7. Az Európai Unió jogának való megfelelés 19. § Ez a  rendelet az  Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2447/2015/EU bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Varga Mihály s. k., nemzetgazdasági miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.