📄 Jogszabály szövege
51/2014. (IV. 29.) VM rendelete az alapponthálózati pontokkal kapcsolatos szabályokról.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (2) bekezdés a) és i) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló
212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában:
1. alapponthálózati pontok adatbázisa: az alapponthálózati pontokról szóló meghatározott tartalmú, rendszerbe
szervezett adatok összessége,
2. állandósított pontjel: az a természetben állandó módon létesített műtárgy, amelyre a meghatározó mérések
vonatkoznak,
3. felsőrendű hálózat pontjai: EOVA I–III. rendű pontjai és IV. rendű főpontjai, EOMA I–III. rendű pontjai,
4. földmérési jel: az állandósított pontjel és az azt biztosító földalatti jel, vagy őrpontok, továbbá a mérést,
a védelmet, valamint a figyelemfelhívást biztosító berendezések együttese,
5. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
6. helyreállításra, pontpótlásra kötelezett: az ingatlan mindenkori jogszerű használója, ennek hiányában
tulajdonosa,
7. pont helyreállítása: az alapponthálózati pont eredeti helyén történő újraállandósítása a meglévő földalatti jel,
vagy őrpontok felhasználásával,
8. pontáthelyezés: meglévő, illetve helyreállítható alapponthálózati pontnak új helyen történő állandósítása és
meghatározása,
9. pontpótlás: az elpusztult alapponthálózati pont helyett egy új alapponthálózati pont állandósítása és
meghatározása,
10. elpusztult alapponthálózati pont: az a vízszintes alapponthálózati pont, amelynél az állandósított pontjel és
a hozzá tartozó földalatti jel vagy őrpont is megsemmisült, továbbá az a magassági alapponthálózati pont,
amelynél a magasságot hordozó pontjel sérült vagy megsemmisült,
11. rongált alapponthálózati pont: az az alapponthálózati pont, melynél a pontvédmű, illetve a figyelemfelhívó
berendezés vagy az őrpont megsérült, vagy teljesen megsemmisült, de a földalatti jel épségben
megtalálható.
2. Hatósági jogkörök 2. § (1) A Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) a földmérési és térképészeti tevékenységről
szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 10. § (3) bekezdés a)–c), f ) és h) pontjában meghatározott
alapponthálózati pontok megszüntetésének, áthelyezésének, illetve pótlásának engedélyezése tárgyában jogosult
dönteni.
(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok földhivatala (a továbbiakban: megyei földhivatal) az alapponthálózati
pontok tekintetében az Fttv. 25. § (4) bekezdés szerinti döntés alapján a megszüntetés, áthelyezés tárgyában
elsőfokú hatóságként jár el.
3. Alapponthálózati pontok 3. § (1) Vízszintes alapponthálózati pontok:
a) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott EOVA pontok,
b) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott, az állam által fenntartott aktív GNSS (Global
Navigation Satellite Systems) hálózat hazai állomásai,
c) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének e) pontjában meghatározott MGGA pontok,
d) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének f ) pontjában meghatározott OGPSH pontok.
(2) Magassági alapponthálózati pontok:
a) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott EOMA pontok,
b) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott Bendefy-féle pontok,
c) az Fttv. 10. § (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott INGA pontok.
(3) A felsőrendű vízszintes alapponthálózat kiemelt pontjain létesített vasbeton mérőtornyok geodéziai építményeknek
minősülnek.
4. § A 3. §-ban meghatározott alapponthálózati pontok adatbázisának szerkezetét és adattartalmát a FÖMI által
elkészített műszaki leírás tartalmazza, amelyet a FÖMI honlapján közzé kell tenni.
4. Alapponthálózati pontok áthelyezése, pótlása és megszüntetése 5. § (1) Alapponthálózati pont megszüntetése esetén a megyei földhivatal intézkedik az alapponthálózati pont által érintett
ingatlanra bejegyzett, az államot megillető közérdekű használati jog törléséről.
(2) A magassági alapponthálózati pont megszüntetését az Fttv. 25. § (4) bekezdése alapján a FÖMI engedélyezi,
amennyiben:
a) a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok
vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és
fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről szóló 15/2013. (III. 11.) VM rendelet (a továbbiakban:
R.) 10. melléklet 2.3.1. e) pontjában előírt pontsűrűség az adott területen biztosított,
b) a megszüntetendő Bendefy-féle hálózati pont az EOMA-ba nem lett bevonva és 500 méteren belül EOMA
pont található, vagy
c) az érintett pont pótlása vagy áthelyezése az R. műszaki előírásai alapján nem megoldható.
6. § (1) Az elpusztult vízszintes alapponthálózati pontot lehetőleg azon a földrészleten kell pótolni, ahol az eredeti
alapponthálózati pont volt. Ha ez nem valósítható meg, vagy ez nem célszerű, akkor a pótlást másik földrészleten
kell megvalósítani.
(2) Az elpusztult magassági alapponthálózati pontot az eredeti pont helyén pótolni tilos.
7. § Pontpótláskor és pontáthelyezéskor az újonnan létesített alapponthálózati pontnak vízszintes és magassági
meghatározottság tekintetében ki kell elégítenie az eredeti ponttal szemben támasztott pontossági
követelményeket, valamint figyelembe kell venni a pont hosszú távú fennmaradását.
8. § Amennyiben a megyei földhivatal helyszínelés során, illetve bejelentés alapján megállapítja, hogy
az alapponthálózati pont környezetében olyan munkálatok folynak, amelyek a pont fennmaradását veszélyeztetik,
az ingatlan mindenkori jogszerű használóját, ennek hiányában tulajdonosát kötelezi a veszélyeztetés
abbahagyására, amennyiben ez nem lehetséges, az alapponthálózati pont áthelyeztetésére.
9. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott alapponthálózati pont
bármely okból történő áthelyezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kérelmet a megyei földhivatalhoz kell
benyújtani.
(2) Az Fttv. 27. § (3) bekezdésére figyelemmel, az alapponthálózati pontáthelyezési kérelemhez csatolni kell
a kérelmezőnek a költségek vállalásáról szóló nyilatkozatát.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó
kérelmet a megyei földhivatal a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a FÖMI-nek.
(4) A 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, meghatározott alapponthálózati pont bármely okból történő áthelyezésére,
illetve megszüntetésére vonatkozó kérelmet a FÖMI-hez kell benyújtani.
(5) A FÖMI 15 napon belül dönt az alapponthálózati pont áthelyezésével vagy megszüntetésével kapcsolatos engedély
kiadásáról vagy a kérelem elutasításáról.
(6) Az áthelyezett alapponthálózati pontnak ugyanolyan rendűnek kell lennie, mint az áthelyezendőnek.
10. § (1) Amennyiben a helyszínelés során a megyei földhivatal alapponthálózati pont pusztulást észlel, nyolc napon belül
értesíti a FÖMI-t.
(2) A FÖMI 15 napon belül dönt az elpusztult alapponthálózati pont pótlásáról vagy törléséről.
(3) Az eljáró megyei földhivatal felszólítja a pótlásra kötelezettet, hogy az Fttv. 27. § (5) bekezdése alapján a pontpótlást
60 napon belül kezdje meg. A kötelezett tájékoztatni köteles az eljáró megyei földhivatalt a pontpótlás
megkezdéséről.
(4) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti felszólítást követően a helyreállításra kötelezett 60 napon belül nem jelzi
az eljáró megyei földhivatal felé a helyreállítási munkák megkezdését, akkor a megyei földhivatal az Fttv.
27. § (5) és (6) bekezdése alapján rendelkezik a helyreállításról és a helyreállításra kötelezett felé a költségek
megfizetéséről.
(5) Az alapponthálózati pont pótlására kötelezettnek a pótlás költségeit a megyei földhivatal jogszabályban
meghatározott számlájára kell befizetnie.
11. § (1) Az alapponthálózati pont pótlását vagy áthelyezését végző gazdálkodó szervezet köteles a munkák elvégzését
követő tizenöt napon belül a műszaki dokumentációt a FÖMI-nek megküldeni.
(2) A FÖMI a műszaki dokumentáció betekintő vizsgálatát nyolc napon belül köteles elvégezni és nyilatkozni
az állami átvételi vizsgálatra való alkalmasságáról. Ezen nyilatkozatot megküldi a munkavégzőnek és a munka
megrendelőjének is.
12. § (1) Az áthelyezett és pótolt alapponthálózati pontot a pont létesítőjének be kell mutatnia és megőrzésre át kell adnia
az Fttv. 27. § (1) bekezdése szerint. Az erről szóló jegyzőkönyv a műszaki dokumentáció részét képezi.
(2) Azt a helyreállított alapponthálózati pontot, melyre a közérdekű használati jog nem került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba, az (1) bekezdés szerint át kell adni.
5. Rongált alapponthálózati pontok helyreállítása 13. § Rongált alapponthálózati pontok esetében a 10. §-ban leírtakat kell megfelelően alkalmazni. Rongált
alapponthálózati pontot a megyei földhivatal saját hatáskörben helyreállítja, és a költségeket az Fttv. 27. §
(5)–(6) bekezdése szerint megfizetteti.
6. Alapponthálózati pontok helyszínelése 14. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pontjába tartozó EOVA felsőrendű hálózati pontokat, a 3. § (1) bekezdés d) pontjában és
a 3. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott alapponthálózati pontokat a megyei földhivatalok két éves
ciklusban helyszínelik.
(2) A 3. § (1) bekezdés a) pontjába tartozó IV. rendű EOVA pontokat és a 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
alapponthálózati pontokat a megyei földhivatalok tíz éves ciklusban helyszínelik.
(3) A 3. § (1) bekezdés b) és c) pontjába tartozó alapponthálózati pontokat a FÖMI két éves ciklusban helyszíneli.
15. § Az alapponthálózati pontok helyszíneléséről a megyei földhivatalok térképpel kiegészített ütemtervet készítenek.
A helyszínelés ütemtervét minden év március 1-jéig a megyei földhivatalok megküldik a FÖMI-nek.
16. § (1) A helyszínelés során az alábbiakat kell megvizsgálni és rögzíteni:
a) az állandósított pontjel, védőberendezés, illetve figyelemfelhívó jel állapotát,
b) a helyszínrajzi adatok helyességét, a környezet változását,
c) a pontjelet hordozó műtárgy állapotát.
(2) Az aktualizált pontleírásokat digitális formában a megyei földhivatalok folyamatosan megküldik a FÖMI részére.
17. § (1) A megyei földhivatalok a helyszínelés eredményéről minden tárgyévet követő március 31-ig jelentést küldenek
a FÖMI-nek, mely tartalmazza a helyszínelt alapponthálózati pontokat, a helyszínelés megállapításait, valamint
az alapponthálózati pontok helyreállításáról, áthelyezéséről, pótlásáról szóló beszámolót.
(2) A FÖMI a tárgyévet követő április 15-ig a térképészetért felelős miniszter részére összefoglaló jelentést készít
az alapponthálózati pontok helyszínelésének eredményéről.
7. Alapponthálózati pontok karbantartása 18. § A magassági alapponthálózati pontok karbantartását az alábbiak szerint kell elvégezni:
a) a bekerített főalappontok kerítésének oszlopait fehérre, vasrészeit feketére kell lefesteni,
b) a szintezési csapokat, tárcsákat, gombokat rozsdamentesíteni kell, majd időjárásálló festékkel feketére kell
lefesteni,
c) a szintezési kövek környékét 1 méteren belüli körben gyomtalanítani kell, magát a követ időjárásálló fehér
festékkel, a gombot rozsdamentesítés után időjárásálló fekete festékkel kell lefesteni,
d) a fúrt főalappontok és K pontok jelzőköveit időjárásálló fehér festékkel kell lefesteni,
e) a figyelemfelhívó jeleket, amennyiben festésük megkopott, újra kell festeni.
19. § (1) Amennyiben fúrt ikerfőpont, vagy K pont figyelemfelhívó jele, illetve jelzőköve elpusztult, azt pótolni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a fedlap eléréséig az alapponthálózati pontot fel kell tárni és az R. 10. melléklet
4.3.1. f )–h) pontjában előírtak szerint kell eljárni.
(3) A figyelemfelhívó jelet földfelszín felett 1,2–1,6 méterre kiállóan kell elhelyezni vasalt betonoszloppal, legalább
50 cm mélyen kell leásni és a földben helyszínen csömöszölt betontömbbel megerősíteni. A figyelemfelhívó jel felső
harmadát piros, az alsó kétharmadát fehér színű olajfestékkel kell befesteni.
20. § (1) A vízszintes alapponthálózati pontok karbantartása során a földmérési jelet meg kell tisztítani, le kell festeni
időjárásálló fehér festékkel, közvetlen környezetét gyomtalanítani kell.
(2) A karbantartás során a szétbontott vasbetonlapos védőberendezését helyre kell állítani.
8. Alapponthálózati munkák ellenőrzése 21. § (1) A FÖMI minden megyei földhivatalt kétévente ellenőriz. Az ellenőrzés kiterjed a terepi, az irodai, az alapponthálózat
helyszínelési, karbantartási, helyreállítási, valamint a pontok pótlásával, nyilvántartásával és adatszolgáltatásával
kapcsolatos, e rendeletben előírt feladatok végrehajtásának, valamint az Fttv. 26. § (4) bekezdésében foglalt,
az államot megillető közérdekű használati jog bejegyzésének ellenőrzésére.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni. A FÖMI a tárgyévet követő április
15-ig a térképészetért felelős miniszternek jelentést készít a tárgyévben folytatott ellenőrzésekről.
22. § A FÖMI az alapponthálózati pontok pótlási, áthelyezési és helyreállítási munkálatait a terepen is ellenőrizheti.
Az ellenőrzés eredményéről helyszíni jegyzőkönyvet kell felvenni.
23. § A gazdálkodó szervek által végzett pontpótlás és pontáthelyezés esetében a 24. §-ban meghatározott műszaki
feltételeket kell betartani.
9. Alapponthálózati pontok áthelyezésének és pótlásának műszaki követelményei
24. § (1) Vízszintes alapponthálózati pontok áthelyezése vagy pótlása terén minden olyan kalibrált mérőeszköz megfelel ami:
a) EOVA I–III. rendű alapponthálózati pont és IV. rendű főpontjai esetében a ± 5 mm, és
b) EOVA IV. rendű és OGPSH alapponthálózati pontok esetében a ± 10 mm
maximális középhibával történő pontmeghatározásra alkalmas.
(2) Magassági alapponthálózati pontok pótlása terén minden olyan kalibrált mérőeszköz megfelel, amely
a) EOMA I–II. rendű alapponthálózati pont esetében a ± 0,3 mm/km,
b) EOMA III. rendű alapponthálózati pontok esetében a ± 0,5 mm/km
maximális középhibával történő pontmeghatározásra alkalmas.
(3) INGA alapponthálózati pontok áthelyezése vagy pótlása esetében, az INGA pont típusának és EOMA rendűségének
megfelelő maximális pontmeghatározási középhibát kielégítő kalibrált mérőeszköz alkalmazható.
25. § (1) A szintezéssel meghatározott alapponthálózati pontot mindig legalább két ismert, a szintezési vonalba eső
szomszédos alapponthálózati pont alapján kell meghatározni. Az új alapponthálózati pont akkor kaphat végleges
magasságot, ha a két ismert alapponthálózati pont adott magassága alapján számítható magasságkülönbség
és a két alapponthálózati pont között mért magasságkülönbség eltérése nem haladja meg az alábbi beillesztési
hibahatárt:
ΔEOMA = 3,0√Lsz [mm]
ΔBendefy = 5,0√Lsz [mm]
ΔIV. rendű = 10 √Lsz [mm]
ahol Lsz a szintezési vonaldarab hossza km egységben.
(2) EOMA I–II. rendű pontok pótlásához ± 0,3 mm/km, EOMA III. rendű és Bendefy alapponthálózati pont pótlásához
a rendűségtől függetlenül ± 0,5 mm/km, IV. rendű pont méréséhez ± 0,7 mm/km megbízhatóságú műszert kell
használni.
(3) Amennyiben a két ismert magassági alapponthálózati pont között a számított és a mért magasságkülönbség
eltérése meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott hibahatárt, akkor a további ellenőrző mérések végzéséig
az új alapponthálózati pont előzetes magasságot kap.
10. Magassági alapponthálózati pont leminősítése 26. § (1) Ha a felsőrendű magassági alapponthálózat pontja bármely okból felsőrendű mérésre alkalmatlanná válik, akkor
a FÖMI azt leminősíti IV. rendű alapponthálózati ponttá.
(2) Le kell minősíteni az alappontot, ha:
a) az állandósítási jel mérését akadályozó műtárgy épült,
b) az állandósítási jelet hordozó építmény átépítése következtében az állandósítási jel falsíkba került,
c) az állandósítási jel az építményben meglazult,
d) az állandósítási jelet hordozó építmény megsüllyedt, megsérült,
e) az állandósítási jelet hordozó kő megdőlt, vagy az állandósítási jel megsérült.
27. § Amennyiben a felsőrendű magassági alapponthálózati pont elmozdult, akkor a pont helyszínrajzán és
az adatbázisban fel kell tüntetni a „Csak ellenőrzéssel használható” megjegyzést.
11. Leadandó munkarészek 28. § Alapponthálózati pontok pótlása vagy áthelyezés esetén az 1. mellékletben meghatározott munkarészeket kell
az állami átvételhez elkészíteni és leadni a FÖMI-nek.
12. Állami átvételi vizsgálat 29. § (1) Az állami átvételi vizsgálat megindításának alapfeltétele az 1. mellékletben előírt munkarészek teljes körű leadása.
(2) Az állami átvételi vizsgálat során el kell végezni az 1. mellékletben meghatározott munkarészek alaki és tartalmi
vizsgálatát, valamint ellenőrizni kell, hogy az elvégzett feladat megfelel-e a munkavégzés idején érvényes műszaki
előírásoknak. A munka állami átvételét irodai vizsgálattal és szükség esetén helyszíni ellenőrző mérésekkel kell
végezni.
(3) A feltárt hibákat és hiányosságokat vizsgálati jegyzőkönyvbe foglalva a munkarészekkel együtt a munkát végzőnek
javítás céljából a FÖMI határidő megjelölésével visszaküldi, és felszólítja a hibák és hiányosságok saját költségén
történő kijavítására, illetve pótlására. A munkavégző a javítás megtörténtét a vizsgálati jegyzőkönyvben aláírásával
köteles igazolni.
(4) A javítás után visszaérkezett munkarészeket a FÖMI ellenőrzi. Ha a hibajavítás nem volt teljes körű, a munkarészeket
ismételten meg kell küldeni a munkát végzőnek.
(5) Amennyiben a vizsgálat nem tár fel hiányosságot, illetőleg a javítás teljes körű, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvben
az állami átvétel tényét a vizsgálónak rögzítenie kell.
(6) Az állami átvételt követően kerül sor a munkarész nyilvántartásba vételére, valamint a költségviselő kiértesítésére
a munka elvégzéséről.
13. Az alapponthálózati pontok nyilvántartása 30. § (1) Az Fttv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő alapponthálózati adatbázist a FÖMI kezeli és szolgáltatja.
(2) A FÖMI-nek az alapponthálózati pontok adatbázisával kapcsolatos feladatai:
a) országos hatáskörrel előállítja és vezeti az alapponthálózati pontok adatbázisát,
b) az alapponthálózati pontok adatbázisából átadja a megyei földhivataloknak az illetékességi területükre
vonatkozó adatbázis tartalmat,
c) vezeti és nyilvántartja a bekövetkezett változásokat,
d) vezeti és nyilvántartja az alapponthálózat létrehozása, illetve egyedi pontpótlási munkálatok során
keletkezett munkarészeket,
e) ellenőrzi és nyilvántartja az alapponthálózati pontok pótlási és áthelyezési dokumentációit,
f ) az alapponthálózati pontok pótlásának vagy áthelyezésének állami átvétele.
(3) A megyei földhivatal feladata:
a) illetékességi területén a FÖMI alapponthálózati adatbázisa alapján szolgáltatja az alapponthálózati pontok
adatait,
b) gyakorolja – az Fttv. alapján a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó – alapponthálózati pontok felett
a tulajdonosi jogokat, és a közérdekű használat jogát,
c) intézkedik az alapponthálózati pontok rongálásával kapcsolatos eljárás hivatalból történő megindításáról,
d) intézkedik az elpusztult alapponthálózati pont pótlásával kapcsolatos eljárás hivatalból történő
megindításáról,
e) új alapponthálózati pont elhelyezése esetén intézkedik az Fttv. 26. § (7) bekezdésben foglalt kártalanítás
megállapításáról. 14. Az alapponthálózati pontok nyilvántartásának vezetése 31. § Azokon a területeken, ahol az EOMA-nak nincsenek pontjai, ott az Fttv. 10. § (3) bekezdés c) pontjában
meghatározott alapponthálózati pontokat felsőrendű alapponthálózati pontként kell nyilvántartásba venni.
32. § Az áthelyezett alapponthálózati pontok esetében is az Fttv. 26. § (6) bekezdése szerint kell eljárni.
33. § (1) Budapest főváros közigazgatási határán belül eső régi rendszerű – nem EOVA és EOMA – alapponthálózati pontokat
a Fővárosi Földhivatal, a közigazgatási határokon kívül eső alapponthálózati pontokat a Pest Megyei Földhivatal
tartja nyilván és szolgáltatja.
(2) Az (1) bekezdésbe foglalt városi pontok helyszínelését és karbantartását a 14–18. § és 20. §. szerint kell végeznie
a területileg illetékes megyei földhivatalnak.
15. Veszélyes alapponthálózati pontok nyilvántartása 34. § (1) Amennyiben a meglévő alapponthálózati pont közép vagy nagyfeszültségű távvezeték nyomvonalától 20 méteren
belül található, vagy az alapponthálózati pont későbbi vezetéképítés következtében ilyen helyre került, a középvagy nagyfeszültségű vezeték biztonsági sávján belüli pontokat „veszélyesnek” kell minősíteni.
(2) Amennyiben a helyszínelés során megállapításra kerül, hogy egy alapponthálózati pont „veszélyes”, akkor 8 napon
belül értesíteni kell a FÖMI-t.
(3) Ameddig a veszélyesség ténye fennáll, az alapponthálózati pont adatszolgáltatás tárgyát nem képezheti.
(4) Amennyiben a veszélyesség megszűnik, a nyilvántartásba való visszavétel céljából a FÖMI-t a megyei földhivatal
értesíti. 35. § (1) A veszélyes alapponthálózati pontok adatbázisát a FÖMI elkülönítve tartja nyilván.
(2) A veszélyes alapponthálózati pontokat nem kell karbantartani.
16. Az államhatár földmérési jelei 36. § (1) Az államhatárjel pótlása, áthelyezése vagy helyreállítása során az EOVA IV. rendű vízszintes alapponthálózati pontra
vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni, az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) Az államhatárjel bármely okból történő áthelyezésére, illetve megszüntetésére vonatkozó kérelmet a FÖMI-hez kell
benyújtani.
(3) A FÖMI dönt az államhatárjel áthelyezésével vagy megszüntetésével kapcsolatos engedély kiadásáról vagy
a kérelem elutasításáról.
(4) Az államhatárjelek időszakos karbantartását a határbizottságok által kiadott műszaki irányelvek alapján a FÖMI
végzi.
(5) Amennyiben a FÖMI a helyszínelés során, vagy bejelentés alapján az államhatárjel rongálódását, illetve pusztulását
észleli, az Fttv. 27. § (5) bekezdése alapján a kötelezettet az államhatárjel helyreállításának, illetve pótlásának
60 napon belüli megkezdésére szólítja fel.
(6) Amennyiben a kötelezett a felszólítást követően 60 napon belül nem jelzi a FÖMI felé a pótlási, helyreállítási munkák
megkezdését, akkor a FÖMI intézkedik az államhatárjel pótlásáról, helyreállításáról. Ez esetben a FÖMI az Fttv.
27. § (5) bekezdése alapján rendelkezik a kötelezett felé a költségek megfizetéséről.
(7) A rongált államhatárjel helyreállítását, államhatárjel áthelyezését vagy megszüntetését a FÖMI saját hatáskörben is
elvégezheti.
(8) Az Fttv. 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatbázist a FÖMI kezeli és abból adatot szolgáltat.
17. Záró rendelkezések 37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Fazekas Sándor s. k.,
vidékfejlesztési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.