145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról.

145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelete a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról. A Kormány a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatával, hitelesítésével és nemesfémtartalmának tanúsításával kapcsolatos szabályozás megteremtése érdekében, továbbá a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásából eredő jogközelítési kötelezettségeinek teljesítése céljából a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén, a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] által értékesítésre kerülő, aranyból, ezüstből, platinából, továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszerek, dísztárgyak, használati tárgyak (a továbbiakban: nemesfémtárgyak) vizsgálatára, hitelesítésére és nemesfémtartalmának tanúsítására terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) aranytárgy: az aranyból vagy az arany és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 10%-ot eléri; b) ezüsttárgy: az ezüstből vagy az ezüst és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 10%-ot eléri; c) fémjel: a nemesfémtárgynak a jogszabályokban előírt feltételeknek való megfelelőségét, belföldi vagy külföldi eredetét, valamint finomsági fokát igazoló hatósági jel, ideértve a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jelet is; d) fémjelzési kötelezettség alá eső nemesfémtárgy: a Magyar Köztársaság területén, a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] által értékesítésre kerülő nemesfémtárgyak közül a nemesfémből, továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszer, dísztárgy, továbbá nem az ipar részére készített, személyi használatra szolgáló használati tárgy; e) finomsági fok: az a mérőszám, amely megmutatja, hogy a nemesfémtárgy minden 1000 grammjában hány gramm nemesfém van. f) nemesfém: az arany, az ezüst és a platina; g) névjel: belföldi gyártás esetén a készítő, az elkobzott — fémjelzés nélküli — nemesfémtárgy belföldi forgalomba hozatalára felhatalmazott egyéb gazdálkodó szervezet, a külföldről árusítás céljából behozott, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy esetén a kereskedő által használt, a 4. § szerinti hatóság által engedélyezett egyedi azonosító jel; h) nulla negatív tűrés: a jogszabályban megállapított finomsági foktól való negatív irányú eltérés nem fogadható el; i) platinatárgy: a platinából vagy a platina és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 10%-ot eléri. A fémjelzési kötelezettség 3. § (1) A Magyar Köztársaság területén, kizárólag azon fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyak hozhatók kereskedelmi forgalomba vagy kényszerértékesíthetők, amelyek e rendelet felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti névjellel és fémjellel vannak ellátva. (2) Az (1) bekezdés szerinti fémjelzési kötelezettség nem vonatkozik azokra a nemesfémtárgyakra, amelyek a) az Európai Unió valamely tagállamából, Törökországból és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államból származónak minősülnek; b) a tagállam nemzeti szabályainak rendelkezései szerint törvényesen hoztak forgalomba; c) vizsgálatát és hitelesítését független szervezet, a hazai jogszabályban foglalt technikai jellegű előírásokkal azonos vagy azokkal egyenértékű módon végezte el, valamint d) a fémjelzés egyértelműen tájékoztatja a fogyasztókat a nemesfém fajtájáról és a hazai szabályozás szerinti finomságáról. (3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a fémjelzési kötelezettség nem vonatkozik azokra a nemesfémtárgyakra sem, amelyek a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény részes tagállamaiból származónak minősülnek és az Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jellel vannak ellátva. (4) Az 1868. évi XVIII. törvény, az 1936. évi IV. törvény és az 1965. évi 14. törvényerejű rendelet alapján magyar fémjellel ellátott nemesfémtárgy e rendelet szerint a törvényesen fémjelzett nemesfémtárggyal esik egy tekintet alá. A nemesfémtárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását végző szervezet 4. § (1) A nemesfémtárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet (a továbbiakban: NEHITI) végzi. (2) A NEHITI — mint központi hivatal — a gazdasági és közlekedési miniszter irányítása alatt álló teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szervként végzi tevékenységét. A NEHITI a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegző használatára jogosult. A NEHITI — nem hatósági feladatainak ellátásához — kizárólag a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában álló Magyar Nemesfémvizsgáló Rt. közreműködését veheti igénybe. (3) A NEHITI — a 3. § (2)—(3) bekezdéseiben foglalt kivételekkel — a megvizsgált, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat a rendeletben meghatározott finomsági fokot kifejező fémjellel látja el. A finomsági foknak megfelelő, külföldről behozott, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyakat a NEHITI behozatali fémjellel látja el. (4) A gazdasági és közlekedési miniszter irányítási jogkörében a) kiadja a NEHITI alapító okiratát. b) jóváhagyja a NEHITI Szervezeti és Működési Sza bályzatát, valamint Iratkezelési Szabályzatát, c) jóváhagyja a NEHITI éves munkaprogramját, költ ségvetését és beszámolóját, d) kinevezi a NEHITI igazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, e) évente ellenőrzi és beszámoltatja a NEHITI igazga tóját. A NEHITI feladat- és hatásköre 5. § (1) A NEHITI a) számítógépes rendszeren feldolgozható nyilván tartást vezet minden nemesfémtárgyat gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezetről1; b) tanúsítja a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő nemesfémtárgyak és termékek nemesfémtartalmát, és gondoskodik fémjellel történő ellátásukról; c) lefolytatja a fémjelzés egyenértékűség megállapítására vonatkozó eljárást; d) ellenőrzi — az (1) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben — a nemesfémtárgyakra és fémjelzésükre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását; e) együttműködik a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának illetékes szerveivel a nemesfémtárgyak gyártásának és forgalmazásának hatósági ellenőrzése során; f) engedélyezi a jogszabályban előírt feltételektől eltérő összetételű nemesfémtárgyak készítését és forgalmazását; g) engedélyezi a gyártók, forgalmazók és importálók részére más névjellel össze nem téveszthető névjel alkalmazását; h) a jogszabályi feltételeknek nem megfelelő nemesfémtárgyakat forgalomba hozatal céljára alkalmatlanná teszi (összetörés); 1 E rendelet és az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet előírásainak megfelelően. i) a nemesfémtárgyakat és termékeket laboratóriumi vizsgálatot követően minősíti; j) gondoskodik a hitelesítő eszközök és a vizsgált nemesfémtárgyak biztonságos megőrzéséről. (2) A NEHITI eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. A NEHITI határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, a határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását az ügyfél, illetve a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. Az igazgatási szolgáltatásért fizetendő díjak és azok visszatérítése 6. § (1) A NEHITI fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és hitelesítési, valamint egyenértékűség megállapítási tevékenységéért a külön jogszabály szerinti mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjat a NEHITI pénztárába történő készpénzes befizetéssel vagy banki átutalással a NEHITI Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200001454093-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetett díjról a NEHITI számlát állít ki. A díjakból származó bevételt a NEHITI egyéb bevételeitől elkülönítve köteles nyilvántartani és kezelni. (2) A díjat, illetve túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból, harminc napon belül vissza kell téríteni, ha a) a kérelem visszavonásáról — a kérelmező írásbeli bejelentése alapján — a NEHITI a fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati, hitelesítési szolgáltatási valamint egyenértékűség megállapítási tevékenységének megkezdését megelőzően tudomást szerzett, vagy b) a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező a külön jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó díjat fizetett. (3) Az e rendeletben meghatározott díjak tekintetében a) a díjfizetési kötelezettségre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat, b) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, illetve 31. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, c) az elévülésre az Itv. 86. §-ában foglaltakat, d) a díj biztosítására, behajtására és a fizetési kedvez ményekre az Itv. 88. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni. A fémjelzés egyenértékűségének vizsgálata 7. § (1) A 3. § (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi vizsgálatot a NEHITI végzi el. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy a) a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy az Európai Unió valamely tagállamából, Törökországból vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államból származónak minősül-e; b) az adott tagállamban jogszabály vagy más általánosan kötelező érvényű rendelkezés írja-e elő a fémjelzési kötelezettséget, illetve a fémjelzés a kereskedelmi forgalomba hozatal és kényszerértékesíthetőség előfeltétele-e; c) az adott tagállam szabályozása e rendelettel azonos módon értelmezi-e a nemesfémtárgy fogalmát, és a nemesfémtárgyak azonos körére írja-e elő a fémjelzési kötelezettséget, ideértve a fémjelzési kötelezettség alóli mentesülés eseteit is; d) az adott tagállam szabályozása kizárólag az e rendelet szerinti finomsági fokok szerinti fémjelzést teszi-e lehetővé, a fémjelek nemesfémek és finomsági fokok szerint elkülönülnek-e, így e rendelettel azonos módon tájékoztatják-e a fogyasztókat a nemesfém fajtájáról és finomságáról; e) a nemesfémtárgyak vizsgálata, hitelesítése és a nemesfémtartalom tanúsítása során alkalmazott anyagvizsgálati módszer a nemesfémtárgyakra vonatkozó hazai jogszabályi előírásokkal azonos vagy azzal egyenértékű-e; f) az adott tagállam fémjelzési kötelezettségre vonatkozó szabályozása előírja-e a nulla negatív tűrést a finomsági fokok megállapításánál; g) a nemesfémtárgyak vizsgálatát, hitelesítését és a nemesfémtartalom tanúsítását független szervezet végzi-e. (2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti feltétel tekintetében, ha az anyagvizsgálatot az e rendelet felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben felsorolt szabvány szerint végzik, akkor a módszert azonosnak kell tekinteni. Az alkalmazott anyagvizsgálati módszer akkor is egyenértékű, ha alkalmas a nemesfémtartalom vizsgálatának azonos megbízhatósággal történő megállapítására. E kérdés elbírálása tekintetében a NEHITI — szükség esetén — szakértőt vehet igénybe. (3) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltétel tekintetében a szervezet akkor tekinthető függetlennek, ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat gyártó vagy forgalmazó természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet nem rendelkezik benne tulajdonosi részesedéssel, valamint felette sem közvetlenül, sem közvetve nem gyakorol irányító befolyást. (4) Ha az (1) bekezdés szerinti feltételek mindegyike fennáll, a fémjelzést egyenértékűnek kell tekinteni. (5) A fémjelzés egyenértékűségének vizsgálatára irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől, illetőleg az eljárás hivatalból történő megindításától számított 90 napon belül kell meghozni. (6) A kérelemre indult eljárásért a külön jogszabályban meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A kérelemben meg kell jelölni a) a kérelmező nevét, székhelyét; b) azt, hogy a nemesfémtárgy vizsgálatának egyenértékűségét a kérelmező mely európai közösségi tagállam, mely független nemesfémvizsgáló és hitelesítő szervezete vonatkozásában kéri megállapítani; c) a b) pont szerinti közösségi tagállamban a nemesfémtárgyak és termékek forgalmazására vonatkozó jogszabály vagy egyéb általánosan kötelező érvényű előírás számát, jogforrási szintjét és címét; d) a b) pont szerinti szervezet nevét, székhelyét, levelezési címét. (7) Amennyiben az Európai Unió adott tagállamában a nemesfémvizsgáló és hitelesítő szervezet kijelölése nem jogszabályban történik, és a vizsgálati módszereket, illetve a fogyasztókat a nemesfém fajtájáról és a hazai szabályozás szerinti finomságáról tájékoztató fémjeleket nem jogszabály vagy más általánosan kötelező érvényű rendelkezés tartalmazza, a kérelemhez mellékelni kell a kérelemben megjelölt független vizsgáló és hitelesítő szervezet kijelölési okmánya, vizsgálati eljárása, illetve bármely nemzeti rendszerben akkreditált tanúsító által tanúsított minőségbiztosítási rendszere tanúsítványának másolatát és annak magyar nyelvű fordítását, továbbá az általa alkalmazott fémjeleket. (8) A kérelemhez mellékelni kell a (6) bekezdés c) pontja szerint hivatkozott tagországi jogszabály vagy egyéb általánosan kötelező érvényű előírás teljes szövegét. (9) A fémjelzési eljárások egyenértékűségét megállapító határozat visszavonásig érvényes azzal, hogy a kérelmező köteles a (6) bekezdés d) és c) pontjában és a (7) bekezdésben bekövetkezett változásokat — a változástól számított 30 napon belül — bejelenteni. A változás-bejegyzési eljárásért igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell fizetni. A NEHITI a változásokat megvizsgálja, és amennyiben megállapítja, hogy a 3. § (2) bekezdése szerinti feltételek már nem állnak fenn, 15 napon belül dönt a határozat visszavonásáról. Ellenkező esetben határozatát hatályában fenntartja vagy a változásoknak megfelelő új határozatot hoz. (10) Amennyiben a NEHITI arról szerez tudomást, hogy az időközben bekövetkezett változások folytán a határozat visszavonása vagy a változásoknak megfelelő új határozat meghozatala indokolt — bizonyítékai egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett — a változásbejegyzési eljárást hivatalból megindíthatja. (11) Az eljárást lezáró érdemi határozatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A közzétett határozattal egyenértékűnek elismert nemesfémvizsgáló és hitelesítő szervezetek vonatkozásában a vizsgálati módszerek, illetve a fémjel által biztosított információk azonosságát vagy egyenértékűségét, továbbá a szervezet függetlenségét — ellenkező bizonyításig — vélelmezni kell. (12) A NEHITI döntése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, a határozat felülvizsgálatát az ügyfél, illetve a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A finomsági fokok 8. § (1) A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy — a 10. § (1) bekezdése szerinti kivétellel — az alábbiakban meghatározott finomságú nemesfém ötvözetből készíthető: a) platinatárgy: 950 ezrelék b) aranytárgy: 1. számú finomsági fok 916 ezrelék 2. számú finomsági fok 750 ezrelék 3. számú finomsági fok 585 ezrelék 4. számú finomsági fok 375 ezrelék c) ezüsttárgy: 1. számú finomsági fok 925 ezrelék 2. számú finomsági fok 900 ezrelék 3. számú finomsági fok 835 ezrelék 4. számú finomsági fok 800 ezrelék. (2) A megfelelő jogosítvánnyal rendelkező gazdálkodó szervezet csak olyan ötvözetből készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat készíthet, tarthat raktáron, és árusíthat, illetőleg csak olyan fémjelzési kö telezettség alá tartozó nemesfémtárgyat hozhat be külföldről, amely az e rendeletben, valamint az e rendelet 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a gazdasági és közlekedési miniszter által kiadott rendeletben megállapított követelményeknek megfelel. (3) A nemesfémtárgyaknak minden részében el kell érnie az előírt finomsági fokot. Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy az (1) bekezdés szerinti legalacsonyabb finomsági fokot sem éri el, azt össze kell törni. A fémjelzés során hozott erre vonatkozó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (4) A nemesfémtárgy minőségének vizsgálata során a szükséges műszaki (vegyi) beavatkozással okozott kárért, továbbá a jogszabálynak nem megfelelő nemesfémtárgy összetöréséért kártérítés nem jár. (5) Belkereskedelmi célra készíteni, belkereskedelmi forgalomban árusítani, raktáron tartani vagy külföldről árusítás céljából behozni tilos olyan fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat, amely az e rendeletben meghatározott finomsági foktól eltér. A fémjelzés 9. § A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyakat anyaguk és egyéb törvényes kellékeik megállapítása végett meg kell vizsgálni. Ha a vizsgálat szerint a nemesfémtárgy az előírt kellékeknek megfelel, azt — annak belföldi vagy külföldi eredetét, valamint finomsági fokát igazoló — fémjellel kell ellátni (fémjelzés). Nemesfémtárgyak készítése külföldi megrendelésre (eladásra) 10. § (1) Külföldi megrendelésre (eladásra) az e rendeletben meghatározott finomsági foktól eltérő vagy a jogszabályokban előírt egyéb feltételeknek meg nem felelő nemesfémtárgyat is szabad készíteni. (2) A külföldi megrendelésre készített és az e rendeletben meghatározott finomsági foktól eltérő nemesfémtárgy belföldi forgalomba hozatala és nyílt árusítású üzletben való elhelyezése tilos. Az ilyen nemesfémtárgyat a belföldi eladásra szánt tárgyaktól elkülönítve kell raktáron tar tani. A gazdálkodó szervezet köteles a kivitelre szánt tárgyakról pontos nyilvántar tást vezetni és abba minden változást azon a napon bejegyezni, amelyen az valóban megtörtént . A nemesfém és a nem nemesfémtárgyak elkülönítése 11. § (1) A nem nemesfémből készült tárgyat tilos olyan megnevezéssel megjelölni, amely a tárgy ötvözete tekintetében megtévesztő. Az ilyen tárgyra vonatkozó iratban vagy a tárgyon alkalmazott elnevezésben az arany, ezüst, illetve a platina szót még szóösszetételben is tilos használni. (2) A nem nemesfémből készült, aranyozott, ezüstözött vagy platinázott tárgyat tilos nemesfémtárgyként forgalomba hozni. (3) A nem nemesfémből készült tárgyakon a (2) bekezdésben említett nemesfém bevonatokon kívül nemesfém ötvözetből készült díszítést alkalmazni tilos. Hatósági ellenőrzés 12. § (1) A nemesfémtárgyakra vonatkozó jogszabályi előírások megtartását a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: hatóság) a NEHITIvel együttműködve ellenőrzi. (2) A helyszíni ellenőrzést rendszerint az üzleti órák, illetve az üzem működése idején kell végezni. Ezen az időn túl csak akkor tartható helyszíni ellenőrzés, ha az valamely visszaélés felderítése céljából elkerülhetetlenül szükséges. (3) Az ellenőrzés során az üzem, illetve az üzlet tulajdonosa, illetőleg vezetője vagy megbízottja köteles együttműködni, az ellenőrzéssel megbízott személyeket támogatni, illetve az ellenőrzési tevékenység eredményességét biztosítani. Az ellenőrzéssel megbízott személyek által megjelölt helyiségeket, szekrényeket, tartályokat köteles kinyitni és a megjelölt nemesfémtárgyakat, könyveket, feljegyzéseket, levelezéseket megtekintésre, illetve betekintésre és átadás-átvételi jegyzőkönyv felvé tele mellett esetleges másolatkészítés céljából 8 nap időtartamra átadni. (4) Az ellenőrzésnek különösen az alábbiakra kell kiterjednie: a) a gazdálkodó szervezet eleget tett-e a bejelentésre, a kifüggesztésre, a tárgyak elkülönítésére vonatkozó előírásoknak; b) a fémjelzésre kötelezett nemesfémtárgyak megfelelően fémjelezve vannak-e; c) van-e olyan nemesfémtárgy az üzletben (üzemben), ca) amely bármilyen módon előállított, hamisított fémjelzéssel van ellátva, cb) amelyre a fémjelzést más tárgyról szerelték át, vagy forrasztották fel, cc) amely üresnek készült, de fémjelzés után idegen anyaggal töltötték ki, cd) amelyet a fémjelzés után bármi módon súlyosabbá tettek; d) minden olyan nyilvántartásra, szabályzatra és áru készletre, amelyből ellenőrizhető, hogy az ellenőrzött gazdálkodó szervezet az erre a tevékenységre vonatkozó előírásokat betartja-e. (5) Ha a helyszíni ellenőrzés további vizsgálatot vagy hatósági intézkedést igényel, az ellenőrzést végző szervek jogosultak a fél költségére a kifogásolt tárgyakat becsomagoltatni, továbbá az ügyfél és az ellenőrzést végző szervek pecsétjével ellátott csomagot a NEHITI-be beszállíttatni. (6) Ha a hatóság az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, az eset összes körülményét — így különösen a jogsértés súlyát, ismételtségét és a gazdálkodó szervezet eljárást segítő együttműködő magatartását — figyelembe véve a) a jogsértés megállapítása mellett felhívja a gazdálkodó szervezetet a nemesfémtárgyakra vonatkozó jogszabályi előírások megtartására, b) a tevékenység folytatását feltételhez kötheti, c) a gazdálkodó szervezet tevékenységét a jogsértés kiküszöbölésének időtartamára felfüggesztheti, d) kezdeményezheti a gazdálkodó szervezet törlését a nemesfémtárgyat gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásból, e) kezdeményezheti szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítását, f) megteheti mindazokat a további intézkedéseket, amelyek megtételére jogszabály feljogosítja. (7) A hatóság a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket (intézkedéseket) együttesen is alkalmazhatja. Záró rendelkezések 13. § (1) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy anyagát képező ötvözet előállításánál, továbbá a nemesfémtárgy készítésénél és díszítésénél felhasználható anyagokat és felhasználásuk módját, b) a fémjeleket, a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakját és rajzát, a fémjelzés módszerét és részletes szabályait, c) a külföldi megrendelésre (eladásra) készített nemesfémtárgyak gyártása, ellenőrzése és kivitele tekintetében követendő eljárást, a fémjelzési kötelezettség alóli mentesség eseteit és feltételeit, valamint d) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a NEHITI fémjelzési, nemesfémtartalom-vizsgálati és hitelesítési tevékenységéért, valamint az egyenértékűség megállapítási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét. (2) E rendelet 3. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaságnak a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezményhez való csatlakozása napján lép hatályba. 14. § Ez a rendelet — a 13. § (2) bekezdésben foglalt kivétellel — a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök