3/2014. (IX. 26.) SZTNH utasítása a közérdekű bejelentésekkel és a panaszokkal kapcsolatos eljárásrendről, valamint a közérdekű bejelentések és panasz

3/2014. (IX. 26.) SZTNH utasítása a közérdekű bejelentésekkel és a panaszokkal kapcsolatos eljárásrendről, valamint a közérdekű bejelentések és panaszok nyilvántartásáról. Magyarország Alaptörvénye XXV. cikkében, valamint a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényben foglaltakra figyelemmel, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazás alapján a közérdekű bejelentések és a panaszok intézésének rendjéről, azok nyilvántartásáról a következő utasítást adom ki. Az utasítás hatálya 1. § (1) Az utasítás személyi hatálya a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) határozatlan vagy határozott időre kinevezett kormánytisztviselőire és munkavállalóira (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő) terjed ki, ideértve a vezető beosztású kormánytisztviselőket is. (2) Az utasítás tárgyi hatálya a  Hivatal tevékenységével összefüggő tárgykörben benyújtott, a  2.  § szerinti közérdekű bejelentésekre és a 3. § szerinti panaszokra terjed ki, kivéve a Hivatal integritásával kapcsolatos bejelentéseket és panaszokat, amelyekre külön utasítás szabályai az irányadók. (3) Az utasítás nem vonatkozik a  Hivatal szellemi tulajdon védelmével kapcsolatosan vagy a  K+F tevékenység minősítésével összefüggően, jogszabály alapján hatósági jogkörben hozott azon döntéseire, illetve tett eljárási cselekményeire, amelyek jogszabály előírása alapján rendes vagy rendkívüli jogorvoslati eljárásban vizsgálhatók felül. A közérdekű bejelentés és a panasz 2. § A közérdekű bejelentés olyan, a Hivatal működésére vonatkozó körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. 3. § (1) A panasz olyan kérelem, amely a  Hivatal valamely eljárásával vagy működésével összefüggő egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. (2) Nem minősül panasznak különösen a szabadalmi ügyvivők vagy a Hivatal által felügyelt közös jogkezelő szervezetek tevékenységére, eljárására stb. vonatkozó beadvány. Nem minősül panasznak a  jogerősen elbírált vagy még folyamatban lévő hatósági ügyben benyújtott olyan kérelem, amelyről tartalma szerint a Hivatalnak az adott ügyben az  irányadó jogszabályok alapján az  eljárás keretén belül kell döntenie, vagy amelynek elbírálásáról jogorvoslat keretében bíróság dönt. A közérdekű bejelentés és a panasz előterjesztése és továbbítása 4. § (1) Közérdekű bejelentéssel, illetve panasszal bárki – ideértve a  hivatali kormánytisztviselőket is – (a továbbiakban: közérdekű bejelentő, illetve panaszos) szóban, írásban vagy elektronikus úton, továbbá ha ilyen működik, akkor a  közérdekű bejelentések vonatkozásában védett elektronikus rendszeren keresztül fordulhat a  Hivatalhoz. A közérdekű bejelentő szóbeli előterjesztését a Hivatal írásba foglalja. A panasz szóbeli előterjesztése esetén a Hivatal képviselője kérheti annak írásba foglalását, illetve maga is írásba foglalhatja azt, kivéve ha a válasz azonnal, szóban megadható, és azt a panaszos elfogadja. A Hivatal által írásba foglalt közérdekű bejelentés vagy panasz egy példányát a közérdekű bejelentő részére külön kérés nélkül, a panaszos részére külön kérésre át kell adni. (2) A beérkezett közérdekű bejelentés, illetve panasz esetén a Hivatal igényelheti annak szóbeli vagy írásbeli kiegészítését, különösen akkor, ha a közérdekű bejelentést, illetve a panaszt konkrét ügyben terjesztik elő. (3) Amennyiben a  közérdekű bejelentés, illetve a  panasz elbírálása jogszabályban meghatározott eljárás keretében bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, azt az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság vagy más hatóság elnökének, illetőleg vezetőjének nyolc napon belül – a közérdekű bejelentő vagy a panaszos egyidejű értesítésével – meg kell küldeni. Ha a közérdekű bejelentés jogszabályra vonatkozó, annak megalkotására vagy módosítására irányuló javaslatot is tartalmaz, azt a  jogalkotásra hatáskörrel rendelkező személynek vagy szervezetnek is meg kell küldeni. A közérdekű bejelentő és a panaszos védelme 5. § (1) A közérdekű bejelentőt és a  panaszost a  (4)  bekezdésben foglaltak kivételével nem érheti hátrány a  közérdekű bejelentés, illetve a  panasz megtétele miatt. A  közérdekű bejelentő számára hátrányos minden olyan intézkedés, amelyre a  közérdekű bejelentés miatt kerül sor – a  (4)  bekezdésben írt intézkedések kivételével –, jogellenesnek minősül még abban az esetben is, ha az egyébként jogszerű lenne. Ugyanakkor a közérdekű bejelentés vagy a panasz nem akadályozza a  közérdekű bejelentéstől, panasztól elkülöníthető cselekedet vizsgálatát, az  ezzel kapcsolatos intézkedések megtételét, valamint a  szükséges eljárások megindítását vagy megindításának kezdeményezését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál vagy más hatóságnál. (2) A közérdekű bejelentő vagy a panaszos személyes adatai a  jogszabályokban meghatározott eseteken kívül, illetve a közérdekű bejelentő vagy a panaszos kifejezett hozzájárulása nélkül csak a közérdekű bejelentés, illetve a panasz alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatók át. A közérdekű bejelentő vagy a panaszos adatai írásbeli hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra. (3) A közérdekű bejelentést tevő természetes személy védelme érdekében adatai – hozzájárulása nélkül – nem adhatók át, nem tehetők megismerhetővé a bejelentéssel érintett személy számára. (4) Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a  közérdekű bejelentő vagy a  panaszos rosszhiszeműen döntő jelentőségű valótlan információt közölt, és a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult személy vagy szerv részére át kell adni, b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenesen kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetőleg lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni. (5) A közérdekű bejelentő vagy panaszos védelmének fontosságára és a  védelem szabályaira az  ügyben eljáró kormánytisztviselőnek kiemelt figyelmet kell fordítania. Intézkedés a közérdekű bejelentés, illetve panasz alapján 6. § (1) A Hivatal tevékenységét vagy mulasztását általánosságban érintő közérdekű bejelentést, illetve panaszt a  Hivatal elnöke vagy az általa erre külön kijelölt személy – illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat vagy belső utasítás külön rendelkezése szerint eljáró más vezető – vizsgálja, vizsgáltatja meg. (2) A hivatali kormánytisztviselő magatartása (tevékenysége vagy mulasztása) miatti közérdekű bejelentést, illetve panaszt a  munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a  Hivatal nevében eljáró más személlyel kapcsolatos beadványt az ellátott feladat teljesítésének elfogadására jogosult vezető vizsgálja meg. (3) A konkrét hivatali ügyben tett közérdekű bejelentést, illetve panaszt a  Hivatal adott ügyben eljárásra jogosult főosztályi, önálló osztályi szervezeti egységének vezetője vizsgálja, vizsgáltatja meg. (4) A Hivatal elnökét érintő panasz esetén – amennyiben maga nem érintett – a Hivatal jogi elnökhelyettese gondoskodik a beadványban foglaltak objektív vizsgálatáról, valamint a vizsgálat eredményét tartalmazó válasz megküldéséről. (5) A Hivatal elnöke – az  őt érintő panasz kivételével – bármely közérdekű bejelentés, illetve panasz kivizsgálásának jogát magához vonhatja, illetve jogosult bármely ilyen ügy kivizsgálására hivatali vezetőt kijelölni vagy bizottságot felállítani. Ez utóbbi esetében a bizottság Hivatal elnöke által kijelölt vezetőjét kell az eljárás lefolytatására jogosult vezetőnek tekinteni. (6) Eljárásra jogosult vezető alatt az (1)–(5) bekezdések szerinti vizsgálatot lefolytató személyeket, valamint az (5) bekezdés szerinti bizottság vezetőjét is érteni kell. (7) Ha a közérdekű bejelentést, illetve a panaszt a közérdekű bejelentőtől vagy a panaszostól a Hivatal elnöke – és nem közvetlenül az érintett szervezeti egység – kapta meg, az elnök szignálja ki a közérdekű bejelentést, illetve a panaszt az eljárásra jogosult vezetőre. (8) Ha a közérdekű bejelentést, illetve a panaszt a közérdekű bejelentőtől vagy a panaszostól nem az eljárásra jogosult vezető, hanem a  Hivatal valamely más szervezeti egysége kapta meg, ez  a  szervezeti egység köteles a  közérdekű bejelentést, illetve a  panaszt az  eljárásra jogosult vezetőnek haladéktalanul, de legkésőbb a  beérkezést követő munkanapon megküldeni. 7. § (1) A közérdekű bejelentést, illetve a panaszt – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Hivatalba történő beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. (2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a közérdekű bejelentőt vagy a panaszost írásban – az elintézés várható időpontjának és az eljárás meghosszabbodása indokainak egyidejű közlésével – tájékoztatni kell. Az elintézés időtartama három hónapnál nem lehet hosszabb. 8. § (1) Az eljárásra jogosult vezető a vizsgálat keretében a tényállás tisztázása érdekében a közérdekű bejelentőt, a panaszost vagy más személyt meghallgathat, okiratokat, adatokat kérhet be, egyéb tájékoztatást kérhet, ha azt a közérdekű bejelentés, illetve a panasz tartalma szükségessé teszi. (2) A közérdekű bejelentésről, illetve a  panaszról az  érintett kormánytisztviselőt – az  5.  §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével – tájékoztatni kell. Az eljárásra jogosult vezető az érintett kormánytisztviselőtől írásbeli, szóbeli tájékoztatást, igazoló jelentést kérhet. Az  érintett kormánytisztviselő felhívás hiányában is jogosult a  közérdekű bejelentésről, illetve a  panaszról történt tájékoztatást követő nyolc napon belül észrevételeit írásban megtenni, illetőleg a közérdekű bejelentéssel, panasszal összefüggésben álláspontját kifejteni vagy jegyzőkönyvi meghallgatását az eljárásra jogosult vezetőtől kérni. (3) A vizsgálat alatt és azt követően egyaránt különös figyelemmel kell lenni a  közérdekű bejelentő és a  panaszos védelmére. (4) A közérdekű bejelentéssel, illetve a  panasszal érintett személy esetében az  eljárásra jogosult vezető kiemelt felelősséggel tartozik a  személyes adatok kezeléséért, így különösen az  információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, továbbá más adatvédelmi szabályok betartásáért. 9. § (1) A vizsgálat befejezésekor – a minősített adat, illetve üzleti, gazdasági vagy egyéb titoknak minősülő adat kivételével – az  eljárásra jogosult vezető a  bejelentéssel kapcsolatos megállapításairól, a  megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről – az indokok megjelölésével – a közérdekű bejelentőt vagy a panaszost írásban, postai vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíti. Az elektronikus tájékoztatás megtörténtét az e-mail elküldését igazoló elektronikus irat kinyomtatásával kell dokumentálni és irattárazni. (2) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az  elintézésről a  jelenlévő közérdekű bejelentőt vagy panaszost szóban tájékoztatták, aki a  tájékoztatást tudomásul vette. E  tényt jegyzőkönyvben vagy rövid feljegyzésben szükséges rögzíteni. (3) Ugyancsak mellőzendő az írásbeli értesítés, ha az eljárás során az került megállapításra, hogy a közérdekű bejelentő vagy a panaszos személyazonossága vagy címe nem tekinthető valósnak (a továbbiakban: azonosíthatatlan személy). 10. § Az alaposnak bizonyult közérdekű bejelentés, illetve panasz alapján gondoskodni kell: a) a jogszerű vagy a  közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, továbbá a  konkrét ügyben egyébként szükséges intézkedések megtételéről, b) a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, c) az okozott sérelem – elsősorban egyeztetésen alapuló – orvoslásáról, d) indokolt esetben a felelősségre vonás (fegyelmi eljárás, büntetőeljárás stb.) kezdeményezéséről. 11. § (1) Ha a közérdekű bejelentő vagy a panaszos az intézkedést nem tartja kielégítőnek, külön írásbeli kérésére a közérdekű bejelentés, illetve a panasz iratait annak felülvizsgálatára a Hivatal elnöke, illetőleg az általa kijelölt elnökhelyettes vagy a gazdasági főigazgató veszi át. (2) A felülvizsgálati eljárásban hozott intézkedés ellen további vagy ismételt felülvizsgálatra irányuló kérelemnek nincs helye. (3) Ha a  felülvizsgálatra irányuló kérelem a  Hivatal elnökének intézkedésére vonatkozik, a  közérdekű bejelentőt vagy a  panaszost tájékoztatni lehet arról, hogy a  Hivatal felett a  Kormány nevében a  jogszabályokban meghatározott körben a felügyeletet az igazságügyi miniszter gyakorolja. A közérdekű bejelentés és a panasz vizsgálatának mellőzése, elutasítása 12. § (1) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon közérdekű bejelentő vagy panaszos által tett ismételt, továbbá az azonosíthatatlan személy által tett közérdekű bejelentés, illetve panasz vizsgálata indokolás nélkül mellőzhető. (2) A panasz vizsgálata az  (1)  bekezdésben említett eseten kívül akkor is mellőzhető, ha a  panaszos a  sérelmezett tevékenységről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított hat hónapon túl terjesztette elő panaszát. (3) A panasszal érintett tevékenység vagy mulasztás bekövetkeztétől számított egy éven túl előterjesztett panaszt a Hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. Az elutasítás nem akadálya a probléma hivatali belső kivizsgálásának. (4) A (2) és a (3) bekezdésben írt esetekben a vizsgálat mellőzéséről, illetve elutasításáról a panaszost írásban tájékoztatni kell. A közérdekű bejelentések és a panaszok iratainak hivatali dokumentálása 13. § (1) A közérdekű bejelentéssel, illetve a panasszal kapcsolatos eredeti iratokat az eljárásra jogosult vezető által vezetett szervezeti egység iratai között kell nyilvántartani, és a Hivatal mindenkori egyedi iratkezelési szabályzata és irattári terve szerint a panaszokra irányadó őrzési ideig kell legalább irattárban tartani, illetve archiválni. (2) Amennyiben az a közérdekű bejelentő vagy a panaszos védelmét nem teszi lehetetlenné, a közérdekű bejelentés vagy a panasz, illetve az arra adott válasz egy-egy másolati példánya elhelyezhető az eredeti iratok között is. A védett elektronikus rendszeren keresztül érkezett közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos eljárás 14. § (1) Az alapvető jogok biztosa által üzemeltetett, a  közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló védett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: védett rendszer) keresztül érkezett közérdekű bejelentésekre jelen utasításban foglaltakat az ebben a §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A védett rendszeren keresztül érkezett közérdekű bejelentést még abban az  esetben sem lehet azonosíthatatlan személy által tett bejelentésnek tekinteni, ha a  közérdekű bejelentő személyes adatai nem állnak a  Hivatal rendelkezésére, illetve ha az  alapvető jogok biztosa a  hozzá érkezett közérdekű bejelentést kivonatolta annak érdekében, hogy az a közérdekű bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot ne tartalmazzon. (3) A védett rendszeren keresztül érkezett közérdekű bejelentéseket a  Hivatal Elnökségi Kabinetjének kijelölt kormánytisztviselője fogadja és juttatja el az eljárásra jogosult vezetőhöz. (4) Az eljárásra jogosult vezető kivizsgálja a közérdekű bejelentést, és elkészíti a kiküldendő válaszlevelet – beleértve a 12. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatást is –, amelyet az aláírást követően elektronikus formában juttat el a Hivatal Elnökségi Kabinetje részére. (5) A (4) bekezdésben írt tájékoztatást a Hivatal Elnökségi Kabinetje rögzíti a védett rendszerben. (6) Amennyiben a közérdekű bejelentő kérésére az adatai nem állnak a Hivatal rendelkezésére, a) a közérdekű bejelentő meghallgatására és szóbeli tájékoztatására nem kerülhet sor, b) a vizsgálat nem mellőzhető arra hivatkozással, hogy a közérdekű bejelentő a Hivatal számára nem azonosítható, c) a közérdekű bejelentővel a kapcsolattartás kizárólag a védett rendszeren keresztül történhet, d) a Hivatal az  alapvető jogok biztosa hivatalán keresztül kapcsolatba léphet a  közérdekű bejelentővel és kezdeményezheti a vele való – a közérdekű bejelentő személyazonosságának felfedése nélküli – kapcsolattartást. A közérdekű bejelentések és a panaszok hivatali központi nyilvántartása 15. § (1) Az eljárásra jogosult vezető a közvetlenül hozzá érkezett vagy a 6. § (7)–(8) bekezdése alapján megkapott közérdekű bejelentésről, illetve a  panaszról annak átvételét követően azonnal, de legkésőbb a  következő munkanapon elektronikus levélben – a  beadvány elektronikus példányának csatolása mellett – tájékoztatja a  Hivatal Elnökségi Kabinetjének erre kijelölt munkatársát (a továbbiakban: Elnökségi Kabinet), egyúttal javaslatot tesz arra is, hogy szükségesnek tartja-e a Hivatal elnökének és elnökségének tájékoztatását. Ha a közérdekű bejelentés, illetve a panasz tartalma alapján az eljárásra jogosult vezető indokoltnak tartja, arról közvetlenül maga tájékoztatja a Hivatal elnökét és elnökségét, és e tényt a Hivatal Elnökségi Kabinetjével a panasz érkezéséről szóló tájékoztatóval együtt közli. (2) A közérdekű bejelentés, illetve a panasz alapján lefolytatott vizsgálat lezárásáról és a közérdekű bejelentőnek vagy a  panaszosnak küldött válaszról az  eljárásra jogosult vezető elektronikus levélben, legkésőbb a  válasz kiküldését követő munkanapon tájékoztatja a  Hivatal Elnökségi Kabinetjét. Az  elektronikus levélhez csatolni kell a  válasz elektronikus példányát vagy azt a feljegyzést, amelyből megállapítható, hogy a vizsgálat eredménye miért nem volt megküldhető a közérdekű bejelentőnek vagy a panaszosnak, illetve miért nem került sor a vizsgálat egészének vagy egy részének lefolytatására. (3) A (2)  bekezdésben foglaltaktól eltérően a  védett rendszeren keresztül érkezett közérdekű bejelentés kivizsgálását követően a 14. §-ban foglaltak szerint kell az Elnökségi Kabinetet tájékoztatni. Ugyanakkor amennyiben az eljárásra jogosult vezető indokoltnak tartja a  Hivatal elnökének vagy elnökségének tájékoztatását, e  tényt közli a  Hivatal Elnökségi Kabinetjével. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni abban az esetben is, ha a közérdekű bejelentő vagy a panaszos a 11. § szerinti felülvizsgálatra irányuló kérelmet nyújtott be a Hivatalhoz. (5) Az Elnökségi Kabinet a Hivatalhoz benyújtott közérdekű bejelentésekről, illetve panaszokról évenkénti számozással egységes nyilvántartást vezet az alábbi tartalommal: a) a beadvány sorszáma, b) a beadvány jellege (közérdekű bejelentés vagy panasz) és konkrét tárgya, c) a beadvány benyújtójának neve és elérhetősége vagy védett elektronikus rendszeren keresztül nem azonosítható benyújtótól érkezett beadvány esetén az erre a tényre való utalás, d) a beadvány vizsgálatát végző, eljárásra jogosult vezető, e) a beadvány Hivatalba érkezésének dátuma, f ) a válasz elküldésének dátuma és módja (9.  § szerinti levél, elektronikus levél, szóbeli tájékoztatás, illetve 15.  § szerinti védett elektronikus rendszeren keresztül történő tájékoztatás), vagy ha nem kerül sor válasz kiküldésére, annak oka, g) ha a válasszal kapcsolatosan a közérdekű bejelentő vagy panaszos részéről felülvizsgálatra irányuló kérelem benyújtására került sor, a kérelem Hivatalhoz érkezésének dátuma, h) a felülvizsgálatra irányuló kérelemre adott válasz kiküldésének dátuma és módja, i) a felülvizsgálatra irányuló kérelem ügyében eljárásra jogosult vezető, j) megjegyzés. (6) Az Elnökségi Kabinet a  közérdekű bejelentések és panaszok elektronikus iratait, valamint az  (5)  bekezdés szerinti adatait elektronikus könyvtárban rögzíti és kizárólag így kezeli. (7) Az elektronikusan tárolt iratokhoz és adatokhoz – az  Elnökségi Kabinet vezetőjén és kijelölt munkatársán kívül – betekintési jogkörrel hozzáférésre jogosult a  Hivatal elnöke és elnökhelyettesei, a  gazdasági főigazgató, az  ISO integrált irányítási rendszer vezetője vagy a kijelölt ISO IIR munkatárs, továbbá az erre írásban külön felhatalmazott személy. Az Infokommunikációs Szolgáltatási Osztály vezetője gondoskodik arról, hogy a bejelentésekkel kapcsolatos iratokat és adatokat tartalmazó elektronikus könyvtárhoz csak a felhatalmazott személyek férjenek hozzá. A közérdekű bejelentések, illetve panaszok központi nyilvántartásában szereplő adatok felhasználása 16. § (1) A 15.  § (5)  bekezdés szerinti adatok nyilvántartásából írásban a  Hivatal elnöke, elnökhelyettesei és gazdasági főigazgatója korlátozás nélkül, az érintett szervezeti egységek vezetői a saját szervezeti egységüket, feladatkörüket érintő ügyek tekintetében kérhetnek adatokat az  Elnökségi Kabinettől. Az  Elnökségi Kabinet az  adatokat az adatvédelmi szabályok betartásával adja meg. (2) Az alapvető jogok biztosa által a Hivatalnak a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos intézkedési gyakorlatával vagy az egyes ügyekben tett intézkedéseivel kapcsolatos vizsgálatához szükséges adatokat – ha a Hivatal elnöke másként nem rendelkezik – az Elnökségi Kabinet bocsátja az alapvető jogok biztosa rendelkezésére. (3) A Hivatalon kívülről érkezett, a közérdekű bejelentésekre, illetve panaszokra vonatkozó megkeresés vagy rendkívüli adatszolgáltatás teljesítése – a személyes adatok kivételével – a 15. § szerinti adatokból is történhet. Záró rendelkezések 17. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 18. § Az utasítás tartalmi felülvizsgálatáról, aktualizálásáról és karbantartásáról az Elnökségi Kabinet köteles gondoskodni. A  felülvizsgálatot legalább háromévente el kell végezni, annak eredményétől függően – szükség esetén – kezdeményezni kell az utasítás módosítását vagy új utasítás kiadását. 19. § (1) Az utasítás hatálybalépését követő harminc napon belül gondoskodni kell arról, hogy az ügyfelek és más személyek a Hivatal honlapján, a Hivatal székházában, ügyfélszolgálatán és nyilvános könyvtárában elhelyezett tájékoztatóból tájékozódhassanak a közérdekű bejelentés, illetve a panasz előterjesztésének jelen utasítás szerinti lehetőségéről és rendjéről. (2) Az ügyfelek számára biztosítani kell, hogy az  őket érintő ügyintézéssel, az  épületek rendjével összefüggésben véleményt nyilváníthassanak. Erről a  jelen utasítás ügyfelek számára elérhető kihelyezésével és a  vélemények gyűjtésére szolgáló gyűjtőláda rendszeresítésével kell gondoskodni. 20. § Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közérdekű bejelentésekkel és a panaszokkal kapcsolatos eljárásrendről, valamint ezek nyilvántartásáról szóló 11/2012. (XI. 30.) SZTNH utasítás. Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke