📄 Jogszabály szövege
2014. LVIII. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény kihirdetéséről.
1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között
a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező
hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű és magyar nyelvű szövege a következő:
A törvényt az Országgyűlés a 2014 . november 3-i ülésnapján fogadta el.
EGYEZMÉNY
Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti
személyszállításról és árufuvarozásról
Magyarország Kormánya, valamint a Szerb Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek),
azzal az óhajjal, hogy a viszonosság, az együttműködés és a kölcsönös előnyök alapján szabályozzák és fejlesszék
az államaik közötti, valamint a területükön áthaladó nemzetközi közúti személyszállítást és árufuvarozást,
a következőkben állapodnak meg: I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Cikk
(1) Ezen Egyezménnyel a Szerződő Felek az államaik közötti és az államaik területén tranzitforgalomban áthaladó,
továbbá a harmadik államba irányuló, vagy harmadik államból kiinduló, az egyik Szerződő Fél államának területén
bejegyzett autóbusszal végzett nemzetközi közúti személyszállítást, illetve az egyik Szerződő Fél államának
területén bejegyzett gépjárművel végzett nemzetközi közúti árufuvarozást szabályozzák.
(2) Ezen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek más nemzetközi megállapodásokból származó jogait és
kötelezettségeit. Ezen Egyezmény nem befolyásolja Magyarországnak és a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió
irányába vállalt kötelezettségeit, beleértve Magyarország tekintetében az Európai Unió elsődleges és másodlagos
jogából származó kötelezettségeket.
2. Cikk
Az ezen Egyezményben szereplő kifejezések jelentése a következő:
1. fuvarozó:
Magyarország területén az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság, illetve a Szerb Köztársaság területén bármely jogalany, aki/amely Magyarország, illetve a Szerb Köztársaság
nemzeti jogszabályai alapján díj ellenében vagy saját számlára nemzetközi közúti személyszállítás, illetve
árufuvarozás végzésére jogosult;
2. autóbusz:
személyszállításra szolgáló, gépi meghajtású közúti jármű, amely az adott műszaki követelmények alapján, a vezetőt
is beleértve kilencnél több utas szállítására alkalmas, valamint az általa vontatott, személyi poggyász fuvarozására
szolgáló pótkocsi;
3. gépjármű:
árufuvarozásra szolgáló, gépi meghajtású közúti jármű, amely az adott műszaki követelmények alapján
árufuvarozásra alkalmas beleértve bármely ahhoz kapcsolt pótkocsit vagy félpótkocsit;
4. harmadik államból történő, vagy harmadik államba irányuló fuvarozás:
olyan tevékenység, melynek során az egyik Szerződő Fél államának fuvarozója a másik Szerződő Fél államának
területére végez fuvarozást olyan állam területéről, amely nem a székhelye az említett fuvarozónak, vagy az egyik
Szerződő Fél államának területéről a másik Szerződő Fél államának fuvarozója olyan harmadik állam területére
végez szállítást, amely nem a székhelye ezen fuvarozónak;
5. kabotázs:
olyan személyszállítás vagy árufuvarozás, amelyet az egyik Szerződő Fél államának területén bejegyzett autóbusszal
vagy gépjárművel végeznek a másik Szerződő Fél államának területén lévő két pont között;
6. tranzit:
(6.1) autóbusszal történő személyszállítás, amely a másik Szerződő Fél államának területén keresztül, utasok fel- és
leszállása nélkül történik, (6.2) gépjárművel történő árufuvarozás, amely a másik Szerződő Fél államának területén keresztül, áruk be- és
kirakása nélkül történik;
7. menetrend szerinti személyszállítás:
meghatározott gyakorisággal, meghatározott útvonalon, előre meghatározott menetrend és díjszabás alapján
autóbusszal történő személyszállítás, amelynek során utasok csak előre meghatározott megállási pontokon
szállhatnak fel, illetve le;
8. különcélú menetrend szerinti személyszállítás:
az utazás célja alapján meghatározott utaskör menetrend alapján autóbusszal történő szállítása más utasok
kizárásával;
9. nem menetrend szerinti személyszállítás:
minden olyan autóbusszal történő személyszállítás, ami nem tartozik a menetrend szerinti személyszállítás, illetve
a különcélú menetrend szerinti személyszállítás kategóriájába;
10. határmenti övezetben végzett árufuvarozás:
olyan árufuvarozás, amelynél a felrakás vagy a lerakás helyétől a szerb–magyar határátkelőhelyig az út hossza nem
haladja meg az 50 km-t (illetve oda-vissza út esetén a 100 km-t);
11. illetékes minisztérium:
Magyarországon a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a Szerb Köztársaságban
a közlekedésért felelős minisztérium.
II. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS 3. Cikk
(1) A menetrend szerinti személyszállításhoz engedély szükséges.
(2) A Szerződő Felek állama közötti menetrend szerinti személyszállításra vonatkozó engedélyeket a Szerződő Felek
államának illetékes hatóságai adják ki, mindegyik az útvonalnak a saját állama területére eső részére. A Szerződő
Felek államának illetékes hatóságai – a vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – közösen határozzák meg
az engedély érvényességének időtartamát és együttműködnek a menetrend, az útvonal továbbá az alkalmazandó
díjszabások jóváhagyásának tekintetében.
(3) A (2) bekezdésében említett engedély iránti kérelmet azon Szerződő Fél államának illetékes hatósága útján kell
benyújtani a másik Szerződő Fél államának illetékes hatóságához, amelynek területén a fuvarozó székhelye van.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelmeknek az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:
(4.1) A kérelmező fuvarozó családi és utónevét, illetve nevét és székhelyét,
(4.2) A fuvarozás fajtáját,
(4.3) Az engedély időtartamát,
(4.4) A járat tervezett gyakoriságát és időtartamát,
(4.5) A pontos útvonalat, a megállóhelyeket (megállóhelyek az utasok fel- és leszállása céljából, pihenőhelyek,
határátkelőhelyek),
(4.6) Az útvonal hosszát kilométerben: odaútban és visszaútban,
(4.7) Az egy nap alatt megtett távolságot,
(4.8) A gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejét,
(4.9) A menetrendet,
(4.10) A személyszállítási díjakat (díjtáblázatokat) és az utazási feltételeket.
(5) A menetrend szerinti, a Szerződő Fél államának területén tranzitforgalomban áthaladó személyszállításra vonatkozó
engedélyeket azon Szerződő Fél államának illetékes hatósága adja ki, amely államának területén keresztül
a tranzitszállítás történik.
(6) A menetrend szerinti, tranzitforgalomban áthaladó személyszállítási engedélykérelemnek a (4) bekezdés (4.1), (4.2),
(4.3), (4.5) és (4.9) pontokba foglalt adatokat kell tartalmazni, valamint azon államok engedélyeinek másolatait,
amelyek területe között a szállítás történik.
4. Cikk
(1) A nem menetrend szerinti személyszállítás engedélymentes az alábbi esetekben:
(1.1) tranzit céljából történő áthaladás,
(1.2) a Szerződő Felek államainak területe közötti
(1.2.1) zártajtós körjáratok, vagyis olyan személyszállítás, amelynek során ugyanazon autóbusz szállítja
az utasok ugyanazon csoportját az autóbuszt bejegyző állam területén lévő kiindulási pontról
az ugyancsak ott található végpontra, és az utazás során az utasok személyi összetétele nem
változik,
(1.2.2) olyan személyszállítás, amelynek során az utasok változatlan személyi összetételű csoportját
az autóbuszt bejegyző államból a másik Szerződő Fél államába szállítják és az autóbusz üresen tér
vissza.
(2) Nincs szükség engedélyre olyan autóbusz esetében, amely az (1) bekezdés szerinti személyszállítások egyikét végző
meghibásodott autóbusz kicserélésére szolgál.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben említett nem menetrend szerinti járatok esetében minden alkalommal menetlevélre van
szükség, amelyet folyamatosan az autóbuszon kell tartani, és amelyet a másik Szerződő Fél államának területére
– kivéve a Magyarország területére az Európai Unió valamely más tagállamának területéről – való belépéskor annak
vámhatósága lepecsétel.
(4) Az egyéb nem menetrend szerinti személyszállításhoz a Szerződő Felek állama illetékes hatóságainak engedélye
szükséges. Az ilyen engedélyek kiadásáért a fuvarozó kérelmet nyújt be azon Szerződő Fél illetékes hatósága
útján, amelynek területén a fuvarozó székhelye van a másik Szerződő Fél államának illetékes hatóságához, amely
a kérelem ügyében soron kívül jár el.
5. Cikk
(1) A különcélú menetrend szerinti személyszállításhoz engedély szükséges. Az engedélyt a Szerződő Felek államának
illetékes hatóságai adják ki, mindegyik az útvonalnak a saját állama területére eső részére.
(2) A különcélú menetrend szerinti személyszállításhoz az engedélyezés iránti kérelmeket azon Szerződő Fél államának
illetékes hatósága útján kell a másik Szerződő Fél államának illetékes hatóságához benyújtani, amelynek területén
a kérelmező fuvarozó székhelye van. A kérelmeket legalább 60 nappal a járat beindítása előtt kell benyújtani.
(3) A különcélú menetrend szerinti személyszállítás engedélyezés iránti kérelemnek az ezen Egyezmény 3. Cikke
(4) bekezdése (4.1)–(4.9) pontjaiban foglalt adatokat kell tartalmaznia.
(4) Különcélú menetrend szerinti személyszállítás esetén a fuvarozónak menetlevelet kell készítenie, amelyet
folyamatosan az autóbuszon kell tartani, és amelyet a másik Szerződő Fél államának területére való belépéskor
annak vámhatósága lepecsétel (a Magyarország területére az Európai Unió valamely más tagállamának területéről
való belépések kivételével).
III. ÁRUFUVAROZÁS 6. Cikk
(1) A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai által előzetesen kiadott engedéllyel végezhető:
– az egyik Szerződő Fél államának területén nyilvántartott gépjárművel a Szerződő Felek államának területe
között végzett árufuvarozás, beleértve a határmenti övezetben végzett árufuvarozást is,
– tranzitáruknak Magyarországon letelepedett fuvarozó által a Szerb Köztársaság területén keresztül harmadik,
nem EU-tagállamba vagy nem EU-tagállamból történő fuvarozása,
– tranzitáruknak a Szerb Köztársaságban letelepedett fuvarozó által történő fuvarozása a Szerb Köztársaságból
Magyarország területén keresztül EU-tagállamba, illetve EU-tagállamból szerbiai rendeltetési helyre történő
fuvarozása,
– a 2. Cikk 4. pontja szerinti harmadik államból történő vagy harmadik államba irányuló fuvarozások.
(2) Minden gépjármű részére külön engedélyt kell kiadni. Az engedély egyszeri oda- és visszaútra jogosít és üres
vagy rakott gépjárműre egyaránt vonatkozik. Járműszerelvénnyel történő fuvarozás esetében az engedélyt csak
a vontatóra kell kiadni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésében említett engedély biztosítható:
(3.1) Magyarország területén gépjárműadó-, illetve a Szerb Köztársaság területén útdíj köteles módon, vagy
(3.2) e bekezdés (3.1) pontjában említett fizetések alól mentes módon.
(4) Az illetékes minisztériumok jelen Egyezmény 16. Cikke szerinti Vegyesbizottság keretében rögzítik
az (1)–(3) bekezdésében meghatározott engedélyek típusát, számát, illetve kiadásuk és használatuk rendjét.
(5) A közúti fuvarozási engedély nem ruházható át, tehát csak arra a gépjárműre valamint fuvarfeladatra használható
fel, amelyre kiadták és az a fuvarozó használhatja fel, akinek a részére kiadták.
(6) Az (1) bekezdésben említett engedélyeket a másik Szerződő Fél államának területén végzett fuvarozás során
a gépjárművön kell tartani, és azokat ellenőrzés során a másik Szerződő Fél illetékes hatósága felszólítására fel kell
mutatni.
(7) A tárgyévre kiadott engedélyek az azt követő év január hó 31. napjáig érvényesek.
7. Cikk
Engedélymentesen végezhető:
1. a reklám vagy oktatás céljait szolgáló (pl. vásáron vagy kiállításon bemutatásra kerülő) tárgyak fuvarozása,
2. színházi, zenei, film-, sport- és cirkuszi rendezvények, bemutatók vagy rádió-, film-, televíziós felvételek célját
szolgáló berendezések és tartozékaik, illetve a produkciókhoz tartozó állatok fuvarozása,
3. sérült, illetve javítást igénylő gépjárművek visszafuvarozása,
4. elhunytak földi maradványait tartalmazó urnák, koporsók fuvarozása,
5. segélyszállítmányok fuvarozása,
6. élőállatok fuvarozása,
7. költözési javak fuvarozása,
8. postai küldemények fuvarozása,
9. művészeti tárgyak és alkotások fuvarozása,
10. rendeltetésszerűen utasokat szállító autóbuszok pótkocsijában lévő poggyász fuvarozása,
11. olyan gépjárművekkel végzett fuvarozás, amelyek megengedett össztömege – a pótkocsit is beleértve –
a 6 tonnát nem haladja meg, vagy amelyek hasznos teherbírása – a pótkocsit is beleértve – a 3,5 tonnát nem
haladja meg,
12. az egyik Szerződő Fél államának fuvarozója részére külföldön vásárolt gépjármű első, tranzitforgalomban
történő üres áthaladása.
8. Cikk
(1) A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai biztosítják, hogy azon gépjárművek, amelyek a másik Szerződő Fél
államának területén árufuvarozás lebonyolítására engedélyt kapnak, a tömeg és a méretek engedélyezett felső
határa tekintetében nem esnek kedvezőtlenebb rendelkezések hatálya alá, mint a saját államban engedélyezett
gépjárművek.
(2) Amennyiben a gépjármű vagy rakományának tömege és méretei a másik Szerződő Fél államában engedélyezett
felső határértéket túllépik, úgy a területén történő fuvarozáshoz ezen Szerződő Fél illetékes hatósága által
kibocsátott külön engedély szükséges.
(3) A (2) bekezdésben említett engedélyben a hatóság közlekedési korlátozásokat vezethet be, vagy meghatározott
közlekedési útvonal és közúti határátkelőhely igénybevételét írhatja elő.
IV. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9. Cikk
(1) A Szerződő Felek államának fuvarozói kötelesek a másik Szerződő Fél államának területén végzett személyszállítás
vagy árufuvarozás közben annak jogszabályait megtartani.
(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél államának területén bejegyzett fuvarozó ezen Egyezmény bármely
rendelkezését, illetve a másik Szerződő Fél államának közúti szállításra vonatkozó nemzeti jogszabályait megsérti,
a másik Szerződő Fél államának illetékes hatósága, amelynek területén a rendelkezések megsértése bekövetkezett,
saját jogi eljárása lefolytatásának fenntartása mellett értesíti a bejegyzés szerinti Szerződő Fél államának illetékes
hatóságát, amely saját nemzeti előírásaival összhangban intézkedik.
(3) A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai tájékoztatják egymást minden, részükről a (2) bekezdés szerint
megtett intézkedéséről.
10. Cikk
(1) A fuvarozónak a másik Szerződő Fél államának területére való belépésekor az illetékes hatóság felszólítására be
kell mutatnia a másoknak történő károkozás esetén garanciát nyújtó felelősségbiztosítás érvényességét igazoló
okmányt.
(2) Amennyiben a fuvarozó nem rendelkezik az (1) bekezdésben említett okmánnyal, a fuvarozó a másik Szerződő
Fél területére való belépéskor – a hatályos nemzeti jogszabályoknak megfelelően – köteles felelősségbiztosítási
szerződést kötni.
11. Cikk
(1) Magyarország területén mentesek a gépjárműadó, a Szerb Köztársaság területén pedig az útdíj megfizetése alól:
(1.1) azok a gépjárművek, amelyek ezen Egyezmény 6. Cikke (4) bekezdésében előirányzott engedélykontingens
keretében végeznek áruszállítást a 6. Cikk (3) bekezdésének (3.1.) pontjában foglaltak szerinti gépjárművek
kivételével,
(1.2) azok a gépjárművek, amelyek ezen Egyezmény 7. Cikkében foglaltak szerint végeznek árufuvarozást,
valamint a 7. Cikk (1) bekezdés (1.1)–(1.11) pontjaiban említett fuvarozáskor az üres gépjármű közlekedése,
(1.3) azok az autóbuszok, amelyek a Szerződő Felek államainak területei között végeznek személyszállítást, vagy
bármelyik Szerződő Fél államának területén keresztül végeznek tranzit személyszállítást.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik azokat az adókat, díjakat és illetékeket, amelyeket
az autópályák egyes szakaszain, alagutakon, hidakon és egyéb közúti létesítményeken, illetve bizonyos
városrészeken való áthaladásra vetnek ki, továbbá nem érintik azokat az illetékeket, díjakat, amelyeket a Szerződő
Felek nemzeti jogszabályaik alapján a gépjárművek megengedett méretének, össztömegének, tengelyterhelésének
túllépése esetén állapítanak meg.
12. Cikk
(1) A Szerb Köztársaság területére való belépéskor mentes a vámok és az azokkal azonos hatású díjak alól:
(1.1) a gépjármű- vagy autóbusz-gyártó által az adott gépjármű- vagy autóbusz-típushoz tervezett, abba gyárilag
beépített üzemanyagtartályban lévő – a gépjármű vagy autóbusz meghajtását szolgáló – üzemanyag
járművenként és utazásonként,
(1.2) ezen Egyezmény szerinti nemzetközi fuvarozást végző, az út során megsérült vagy meghibásodott gépjármű
vagy autóbusz javításához szükséges alkatrészek és szerszámok, amelyeket – az illetékes vámhivatal által
kiállított vagy hitelesített okmány alapján – ideiglenesen visznek be a Szerb Köztársaság területére.
(2) Az (1) bekezdés (1.2) pontjában megjelölt szerszámokat, valamint a fel nem használt és kicserélt alkatrészeket
vissza kell szállítani a gépjárművet vagy autóbuszt bejegyző államba, illetve vámfelügyelet mellett azokat meg kell
semmisíteni, vagy a Szerb Köztársaság területén érvényben lévő vámjogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Magyarország a területére való belépéskor – az 1. Cikk (2) bekezdésére is figyelemmel – az ezen Egyezményben
szabályozott forgalom tekintetében a vámok és az azokkal azonos hatású díjak, valamint a behozatali, illetve kiviteli
korlátozások és tilalmak alóli mentesítés vonatkozásában az Európai Unió mindenkor hatályos vámjogszabályai
szerinti mentességeket és kedvezményeket biztosítja az ott meghatározott eljárás és szabályok szerint.
A Magyarország területére való belépéskor erre tekintettel mentesek a vámok és az azokkal azonos hatású díjak alól:
(3.1) a gépjármű- vagy autóbusz-gyártó által az adott gépjármű- vagy autóbusz-típushoz tervezett, abba
gyárilag beépített üzemanyagtartályban lévő – a gépjármű vagy autóbusz meghajtását szolgáló –
üzemanyag a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet
XXVIII. fejezetében foglaltak szerint, illetve a rendelet későbbi módosításai szerint,
(3.2) ezen Egyezmény szerinti nemzetközi fuvarozást végző, az út során megsérült vagy meghibásodott gépjármű
vagy autóbusz javításához szükséges alkatrészek és szerszámok, amelyeket – a beléptető vámhivatal által
igazolt okmány alapján a rájuk vonatkozó vámalakiságok egyidejű elvégzésével – ideiglenesen visznek be
Magyarország területére.
(4) A Magyarország területén ezen Egyezmény szerint nemzetközi fuvarozást végző, megsérült vagy meghibásodott
szerb gépjármű vagy autóbusz javítása céljából a Magyarország területére ideiglenesen bevitt alkatrészek és
szerszámok vámjogi sorsát rendezni kell.
13. Cikk
A kabotázs tilos, kivéve, ha rendkívüli esetben az érintett Szerződő Fél államának illetékes hatósága a kabotázs
végzésére jogosító külön engedélyt ad ki.
14. Cikk
A határátlépéssel kapcsolatos határ-, vám-, állat és növény-egészségügyi, járványügyi, valamint környezetés természetvédelmi ellenőrzések tekintetében a Szerződő Felek a nemzeti jogszabályaik, illetve az államaik
tekintetében hatályos nemzetközi szerződések rendelkezéseit alkalmazzák.
15. Cikk
A Szerződő Felek államának illetékes határforgalom ellenőrző szervei, valamint az államhatáron más, hatósági
ellenőrzést végző szervek a súlyosan sérült személyek szállítása esetén, menetrend szerinti autóbusszal történő
személyszállításnál, valamint élőállatot, gyorsan romló, illetve veszélyes árukat szállító gépjárművek esetében
a határ-, vám-, állat- és növény-egészségügyi, járványügyi, valamint környezetvédelmi ellenőrzést soron kívül végzik.
16. Cikk
(1) Ezen Egyezmény végrehajtása és alkalmazása érdekében a Szerződő Felek Vegyesbizottságot hoznak létre, amely
üléseit évente legalább egyszer, indokolt esetben soron kívül, valamelyik illetékes minisztérium kérésére tartja,
felváltva a Szerződő Felek államainak területén.
(2) A Vegyesbizottság indokolt esetekben javaslatokat dolgoz ki ezen Egyezménynek a közlekedés fejlesztéséhez,
valamint azon többoldalú megállapodásokhoz történő illeszkedése céljából, amelyeknek a Szerződő Felek, azaz
mindkét Szerződő Fél állama részese.
(3) A Vegyesbizottság folyamatosan vizsgálja az árufuvarozás további könnyítésének lehetőségeit és ennek megfelelő
javaslatokat dolgoz ki a Szerződő Felek részére.
17. Cikk
(1) Ez az Egyezmény azon későbbi jegyzék kézhezvételétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba, amelyben
a Szerződő Felek értesítik egymást, hogy a hatálybalépéshez szükséges nemzeti jogi előírásokat teljesítették.
(2) A Szerződő Felek ezen Egyezményt határozatlan időre kötik, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton
felmondhatja. Felmondás esetén ezen Egyezmény a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő hat (6) hónap
elteltével hatályát veszti.
(3) Ezen Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg Magyarország és a Szerb Köztársaság viszonylatában hatályát veszti:
(3.1) a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között
a tehergépjárművel végzett árufuvarozás és az ezzel kapcsolatos vámeljárás tárgyában Budapesten,
1962. február 9-én aláírt Egyezmény, továbbá
(3.2) a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának
Szövetségi Végrehajtó Tanácsa között a tehergépjárművel végzett árufuvarozás, valamint az ezzel kapcsolatos
vámeljárás tárgyában megkötött egyezmény módosításáról és kiegészítéséről Szegeden, 1982. június 24-én
aláírt Egyezmény, valamint
(3.3) a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között
az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás tárgyában Belgrádban, 1965. január 16-án aláírt
Egyezmény.
Készült Belgrádban, 2014. július 1. napján, két eredeti példányban, magyar, szerb és angol nyelven, valamennyi
szöveg egyaránt hiteles. Vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
Magyarország Kormánya nevében A Szerb Köztársaság Kormánya nevében”
4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és 3. § az Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) Az Egyezmény, illetve a 2. § és 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak
ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.
Áder János s. k., Jakab István s. k.,
köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.