← Magyarország

2014. LVIII. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló E

Röviden

Ez a törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya közötti nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló egyezményt hirdeti ki, amely szabályozza a két ország közötti, valamint tranzitforgalomban történő közúti szállítást.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
2014. LVIII. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény kihirdetéséről. 1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. 3. § Az Egyezmény hiteles angol nyelvű és magyar nyelvű szövege a következő: A törvényt az Országgyűlés a 2014 . november 3-i ülésnapján fogadta el. EGYEZMÉNY Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról Magyarország Kormánya, valamint a Szerb Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek), azzal az óhajjal, hogy a viszonosság, az együttműködés és a kölcsönös előnyök alapján szabályozzák és fejlesszék az államaik közötti, valamint a területükön áthaladó nemzetközi közúti személyszállítást és árufuvarozást, a következőkben állapodnak meg: I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. Cikk (1) Ezen Egyezménnyel a  Szerződő Felek az  államaik közötti és az  államaik területén tranzitforgalomban áthaladó, továbbá a harmadik államba irányuló, vagy harmadik államból kiinduló, az egyik Szerződő Fél államának területén bejegyzett autóbusszal végzett nemzetközi közúti személyszállítást, illetve az  egyik Szerződő Fél államának területén bejegyzett gépjárművel végzett nemzetközi közúti árufuvarozást szabályozzák. (2) Ezen Egyezmény nem érinti a  Szerződő Felek más nemzetközi megállapodásokból származó jogait és kötelezettségeit. Ezen Egyezmény nem befolyásolja Magyarországnak és a  Szerb Köztársaságnak az  Európai Unió irányába vállalt kötelezettségeit, beleértve Magyarország tekintetében az  Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeket. 2. Cikk Az ezen Egyezményben szereplő kifejezések jelentése a következő: 1. fuvarozó: Magyarország területén az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve a Szerb Köztársaság területén bármely jogalany, aki/amely Magyarország, illetve a Szerb Köztársaság nemzeti jogszabályai alapján díj ellenében vagy saját számlára nemzetközi közúti személyszállítás, illetve árufuvarozás végzésére jogosult; 2. autóbusz: személyszállításra szolgáló, gépi meghajtású közúti jármű, amely az adott műszaki követelmények alapján, a vezetőt is beleértve kilencnél több utas szállítására alkalmas, valamint az általa vontatott, személyi poggyász fuvarozására szolgáló pótkocsi; 3. gépjármű: árufuvarozásra szolgáló, gépi meghajtású közúti jármű, amely az  adott műszaki követelmények alapján árufuvarozásra alkalmas beleértve bármely ahhoz kapcsolt pótkocsit vagy félpótkocsit; 4. harmadik államból történő, vagy harmadik államba irányuló fuvarozás: olyan tevékenység, melynek során az  egyik Szerződő Fél államának fuvarozója a  másik Szerződő Fél államának területére végez fuvarozást olyan állam területéről, amely nem a székhelye az említett fuvarozónak, vagy az egyik Szerződő Fél államának területéről a  másik Szerződő Fél államának fuvarozója olyan harmadik állam területére végez szállítást, amely nem a székhelye ezen fuvarozónak; 5. kabotázs: olyan személyszállítás vagy árufuvarozás, amelyet az egyik Szerződő Fél államának területén bejegyzett autóbusszal vagy gépjárművel végeznek a másik Szerződő Fél államának területén lévő két pont között; 6. tranzit: (6.1) autóbusszal történő személyszállítás, amely a másik Szerződő Fél államának területén keresztül, utasok fel- és leszállása nélkül történik, (6.2) gépjárművel történő árufuvarozás, amely a  másik Szerződő Fél államának területén keresztül, áruk be- és kirakása nélkül történik; 7. menetrend szerinti személyszállítás: meghatározott gyakorisággal, meghatározott útvonalon, előre meghatározott menetrend és díjszabás alapján autóbusszal történő személyszállítás, amelynek során utasok csak előre meghatározott megállási pontokon szállhatnak fel, illetve le; 8. különcélú menetrend szerinti személyszállítás: az utazás célja alapján meghatározott utaskör menetrend alapján autóbusszal történő szállítása más utasok kizárásával; 9. nem menetrend szerinti személyszállítás: minden olyan autóbusszal történő személyszállítás, ami nem tartozik a menetrend szerinti személyszállítás, illetve a különcélú menetrend szerinti személyszállítás kategóriájába; 10. határmenti övezetben végzett árufuvarozás: olyan árufuvarozás, amelynél a felrakás vagy a lerakás helyétől a szerb–magyar határátkelőhelyig az út hossza nem haladja meg az 50 km-t (illetve oda-vissza út esetén a 100 km-t); 11. illetékes minisztérium: Magyarországon a  közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a  Szerb Köztársaságban a közlekedésért felelős minisztérium. II. SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS 3. Cikk (1) A menetrend szerinti személyszállításhoz engedély szükséges. (2) A Szerződő Felek állama közötti menetrend szerinti személyszállításra vonatkozó engedélyeket a  Szerződő Felek államának illetékes hatóságai adják ki, mindegyik az  útvonalnak a  saját állama területére eső részére. A  Szerződő Felek államának illetékes hatóságai – a vonatkozó nemzeti jogszabályaikkal összhangban – közösen határozzák meg az engedély érvényességének időtartamát és együttműködnek a menetrend, az útvonal továbbá az alkalmazandó díjszabások jóváhagyásának tekintetében. (3) A (2)  bekezdésében említett engedély iránti kérelmet azon Szerződő Fél államának illetékes hatósága útján kell benyújtani a másik Szerződő Fél államának illetékes hatóságához, amelynek területén a fuvarozó székhelye van. (4) A (3) bekezdés szerinti kérelmeknek az alábbi adatokat kell tartalmazniuk: (4.1) A kérelmező fuvarozó családi és utónevét, illetve nevét és székhelyét, (4.2) A fuvarozás fajtáját, (4.3) Az engedély időtartamát, (4.4) A járat tervezett gyakoriságát és időtartamát, (4.5) A pontos útvonalat, a  megállóhelyeket (megállóhelyek az  utasok fel- és leszállása céljából, pihenőhelyek, határátkelőhelyek), (4.6) Az útvonal hosszát kilométerben: odaútban és visszaútban, (4.7) Az egy nap alatt megtett távolságot, (4.8) A gépkocsivezetők vezetési és pihenőidejét, (4.9) A menetrendet, (4.10) A személyszállítási díjakat (díjtáblázatokat) és az utazási feltételeket. (5) A menetrend szerinti, a Szerződő Fél államának területén tranzitforgalomban áthaladó személyszállításra vonatkozó engedélyeket azon Szerződő Fél államának illetékes hatósága adja ki, amely államának területén keresztül a tranzitszállítás történik. (6) A menetrend szerinti, tranzitforgalomban áthaladó személyszállítási engedélykérelemnek a (4) bekezdés (4.1), (4.2), (4.3), (4.5) és (4.9)  pontokba foglalt adatokat kell tartalmazni, valamint azon államok engedélyeinek másolatait, amelyek területe között a szállítás történik. 4. Cikk (1) A nem menetrend szerinti személyszállítás engedélymentes az alábbi esetekben: (1.1) tranzit céljából történő áthaladás, (1.2) a Szerződő Felek államainak területe közötti (1.2.1) zártajtós körjáratok, vagyis olyan személyszállítás, amelynek során ugyanazon autóbusz szállítja az  utasok ugyanazon csoportját az  autóbuszt bejegyző állam területén lévő kiindulási pontról az  ugyancsak ott található végpontra, és az  utazás során az  utasok személyi összetétele nem változik, (1.2.2) olyan személyszállítás, amelynek során az  utasok változatlan személyi összetételű csoportját az autóbuszt bejegyző államból a másik Szerződő Fél államába szállítják és az autóbusz üresen tér vissza. (2) Nincs szükség engedélyre olyan autóbusz esetében, amely az (1) bekezdés szerinti személyszállítások egyikét végző meghibásodott autóbusz kicserélésére szolgál. (3) Az (1)–(2)  bekezdésben említett nem menetrend szerinti járatok esetében minden alkalommal menetlevélre van szükség, amelyet folyamatosan az  autóbuszon kell tartani, és amelyet a  másik Szerződő Fél államának területére – kivéve a Magyarország területére az Európai Unió valamely más tagállamának területéről – való belépéskor annak vámhatósága lepecsétel. (4) Az egyéb nem menetrend szerinti személyszállításhoz a  Szerződő Felek állama illetékes hatóságainak engedélye szükséges. Az  ilyen engedélyek kiadásáért a  fuvarozó kérelmet nyújt be azon Szerződő Fél illetékes hatósága útján, amelynek területén a  fuvarozó székhelye van a  másik Szerződő Fél államának illetékes hatóságához, amely a kérelem ügyében soron kívül jár el. 5. Cikk (1) A különcélú menetrend szerinti személyszállításhoz engedély szükséges. Az engedélyt a Szerződő Felek államának illetékes hatóságai adják ki, mindegyik az útvonalnak a saját állama területére eső részére. (2) A különcélú menetrend szerinti személyszállításhoz az engedélyezés iránti kérelmeket azon Szerződő Fél államának illetékes hatósága útján kell a másik Szerződő Fél államának illetékes hatóságához benyújtani, amelynek területén a kérelmező fuvarozó székhelye van. A kérelmeket legalább 60 nappal a járat beindítása előtt kell benyújtani. (3) A különcélú menetrend szerinti személyszállítás engedélyezés iránti kérelemnek az  ezen Egyezmény 3. Cikke (4) bekezdése (4.1)–(4.9) pontjaiban foglalt adatokat kell tartalmaznia. (4) Különcélú menetrend szerinti személyszállítás esetén a  fuvarozónak menetlevelet kell készítenie, amelyet folyamatosan az  autóbuszon kell tartani, és amelyet a  másik Szerződő Fél államának területére való belépéskor annak vámhatósága lepecsétel (a Magyarország területére az Európai Unió valamely más tagállamának területéről való belépések kivételével). III. ÁRUFUVAROZÁS 6. Cikk (1) A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai által előzetesen kiadott engedéllyel végezhető: – az egyik Szerződő Fél államának területén nyilvántartott gépjárművel a  Szerződő Felek államának területe között végzett árufuvarozás, beleértve a határmenti övezetben végzett árufuvarozást is, – tranzitáruknak Magyarországon letelepedett fuvarozó által a Szerb Köztársaság területén keresztül harmadik, nem EU-tagállamba vagy nem EU-tagállamból történő fuvarozása, – tranzitáruknak a Szerb Köztársaságban letelepedett fuvarozó által történő fuvarozása a Szerb Köztársaságból Magyarország területén keresztül EU-tagállamba, illetve EU-tagállamból szerbiai rendeltetési helyre történő fuvarozása, – a 2. Cikk 4. pontja szerinti harmadik államból történő vagy harmadik államba irányuló fuvarozások. (2) Minden gépjármű részére külön engedélyt kell kiadni. Az  engedély egyszeri oda- és visszaútra jogosít és üres vagy rakott gépjárműre egyaránt vonatkozik. Járműszerelvénnyel történő fuvarozás esetében az  engedélyt csak a vontatóra kell kiadni. (3) Az (1) és (2) bekezdésében említett engedély biztosítható: (3.1) Magyarország területén gépjárműadó-, illetve a Szerb Köztársaság területén útdíj köteles módon, vagy (3.2) e bekezdés (3.1) pontjában említett fizetések alól mentes módon. (4) Az illetékes minisztériumok jelen Egyezmény 16. Cikke szerinti Vegyesbizottság keretében rögzítik az (1)–(3) bekezdésében meghatározott engedélyek típusát, számát, illetve kiadásuk és használatuk rendjét. (5) A közúti fuvarozási engedély nem ruházható át, tehát csak arra a gépjárműre valamint fuvarfeladatra használható fel, amelyre kiadták és az a fuvarozó használhatja fel, akinek a részére kiadták. (6) Az (1)  bekezdésben említett engedélyeket a  másik Szerződő Fél államának területén végzett fuvarozás során a gépjárművön kell tartani, és azokat ellenőrzés során a másik Szerződő Fél illetékes hatósága felszólítására fel kell mutatni. (7) A tárgyévre kiadott engedélyek az azt követő év január hó 31. napjáig érvényesek. 7. Cikk Engedélymentesen végezhető: 1. a reklám vagy oktatás céljait szolgáló (pl. vásáron vagy kiállításon bemutatásra kerülő) tárgyak fuvarozása, 2. színházi, zenei, film-, sport- és cirkuszi rendezvények, bemutatók vagy rádió-, film-, televíziós felvételek célját szolgáló berendezések és tartozékaik, illetve a produkciókhoz tartozó állatok fuvarozása, 3. sérült, illetve javítást igénylő gépjárművek visszafuvarozása, 4. elhunytak földi maradványait tartalmazó urnák, koporsók fuvarozása, 5. segélyszállítmányok fuvarozása, 6. élőállatok fuvarozása, 7. költözési javak fuvarozása, 8. postai küldemények fuvarozása, 9. művészeti tárgyak és alkotások fuvarozása, 10. rendeltetésszerűen utasokat szállító autóbuszok pótkocsijában lévő poggyász fuvarozása, 11. olyan gépjárművekkel végzett fuvarozás, amelyek megengedett össztömege –  a  pótkocsit is beleértve  – a 6 tonnát nem haladja meg, vagy amelyek hasznos teherbírása – a pótkocsit is beleértve – a 3,5 tonnát nem haladja meg, 12. az egyik Szerződő Fél államának fuvarozója részére külföldön vásárolt gépjármű első, tranzitforgalomban történő üres áthaladása. 8. Cikk (1) A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai biztosítják, hogy azon gépjárművek, amelyek a másik Szerződő Fél államának területén árufuvarozás lebonyolítására engedélyt kapnak, a  tömeg és a  méretek engedélyezett felső határa tekintetében nem esnek kedvezőtlenebb rendelkezések hatálya alá, mint a  saját államban engedélyezett gépjárművek. (2) Amennyiben a  gépjármű vagy rakományának tömege és méretei a  másik Szerződő Fél államában engedélyezett felső határértéket túllépik, úgy a  területén történő fuvarozáshoz ezen Szerződő Fél illetékes hatósága által kibocsátott külön engedély szükséges. (3) A (2)  bekezdésben említett engedélyben a  hatóság közlekedési korlátozásokat vezethet be, vagy meghatározott közlekedési útvonal és közúti határátkelőhely igénybevételét írhatja elő. IV. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9. Cikk (1) A Szerződő Felek államának fuvarozói kötelesek a másik Szerződő Fél államának területén végzett személyszállítás vagy árufuvarozás közben annak jogszabályait megtartani. (2) Amennyiben az  egyik Szerződő Fél államának területén bejegyzett fuvarozó ezen Egyezmény bármely rendelkezését, illetve a másik Szerződő Fél államának közúti szállításra vonatkozó nemzeti jogszabályait megsérti, a másik Szerződő Fél államának illetékes hatósága, amelynek területén a rendelkezések megsértése bekövetkezett, saját jogi eljárása lefolytatásának fenntartása mellett értesíti a  bejegyzés szerinti Szerződő Fél államának illetékes hatóságát, amely saját nemzeti előírásaival összhangban intézkedik. (3) A Szerződő Felek államának illetékes hatóságai tájékoztatják egymást minden, részükről a  (2)  bekezdés szerint megtett intézkedéséről. 10. Cikk (1) A fuvarozónak a  másik Szerződő Fél államának területére való belépésekor az  illetékes hatóság felszólítására be kell mutatnia a  másoknak történő károkozás esetén garanciát nyújtó felelősségbiztosítás érvényességét igazoló okmányt. (2) Amennyiben a  fuvarozó nem rendelkezik az  (1)  bekezdésben említett okmánnyal, a  fuvarozó a  másik Szerződő Fél területére való belépéskor – a  hatályos nemzeti jogszabályoknak megfelelően – köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. 11. Cikk (1) Magyarország területén mentesek a gépjárműadó, a Szerb Köztársaság területén pedig az útdíj megfizetése alól: (1.1) azok a gépjárművek, amelyek ezen Egyezmény 6. Cikke (4) bekezdésében előirányzott engedélykontingens keretében végeznek áruszállítást a 6. Cikk (3) bekezdésének (3.1.) pontjában foglaltak szerinti gépjárművek kivételével, (1.2) azok a  gépjárművek, amelyek ezen Egyezmény 7. Cikkében foglaltak szerint végeznek árufuvarozást, valamint a 7. Cikk (1) bekezdés (1.1)–(1.11) pontjaiban említett fuvarozáskor az üres gépjármű közlekedése, (1.3) azok az autóbuszok, amelyek a Szerződő Felek államainak területei között végeznek személyszállítást, vagy bármelyik Szerződő Fél államának területén keresztül végeznek tranzit személyszállítást. (2) Az (1)  bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik azokat az  adókat, díjakat és illetékeket, amelyeket az  autópályák egyes szakaszain, alagutakon, hidakon és egyéb közúti létesítményeken, illetve bizonyos városrészeken való áthaladásra vetnek ki, továbbá nem érintik azokat az  illetékeket, díjakat, amelyeket a Szerződő Felek nemzeti jogszabályaik alapján a gépjárművek megengedett méretének, össztömegének, tengelyterhelésének túllépése esetén állapítanak meg. 12. Cikk (1) A Szerb Köztársaság területére való belépéskor mentes a vámok és az azokkal azonos hatású díjak alól: (1.1) a gépjármű- vagy autóbusz-gyártó által az adott gépjármű- vagy autóbusz-típushoz tervezett, abba gyárilag beépített üzemanyagtartályban lévő – a  gépjármű vagy autóbusz meghajtását szolgáló – üzemanyag járművenként és utazásonként, (1.2) ezen Egyezmény szerinti nemzetközi fuvarozást végző, az út során megsérült vagy meghibásodott gépjármű vagy autóbusz javításához szükséges alkatrészek és szerszámok, amelyeket – az  illetékes vámhivatal által kiállított vagy hitelesített okmány alapján – ideiglenesen visznek be a Szerb Köztársaság területére. (2) Az  (1)  bekezdés (1.2)  pontjában megjelölt szerszámokat, valamint a  fel nem használt és kicserélt alkatrészeket vissza kell szállítani a gépjárművet vagy autóbuszt bejegyző államba, illetve vámfelügyelet mellett azokat meg kell semmisíteni, vagy a Szerb Köztársaság területén érvényben lévő vámjogszabályok szerint kell eljárni. (3) Magyarország a  területére való belépéskor – az  1. Cikk (2)  bekezdésére is figyelemmel – az  ezen Egyezményben szabályozott forgalom tekintetében a vámok és az azokkal azonos hatású díjak, valamint a behozatali, illetve kiviteli korlátozások és tilalmak alóli mentesítés vonatkozásában az  Európai Unió mindenkor hatályos vámjogszabályai szerinti mentességeket és kedvezményeket biztosítja az  ott meghatározott eljárás és szabályok szerint. A Magyarország területére való belépéskor erre tekintettel mentesek a vámok és az azokkal azonos hatású díjak alól: (3.1) a gépjármű- vagy autóbusz-gyártó által az  adott gépjármű- vagy autóbusz-típushoz tervezett, abba gyárilag beépített üzemanyagtartályban lévő – a  gépjármű vagy autóbusz meghajtását szolgáló  – üzemanyag a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet XXVIII. fejezetében foglaltak szerint, illetve a rendelet későbbi módosításai szerint, (3.2) ezen Egyezmény szerinti nemzetközi fuvarozást végző, az út során megsérült vagy meghibásodott gépjármű vagy autóbusz javításához szükséges alkatrészek és szerszámok, amelyeket – a  beléptető vámhivatal által igazolt okmány alapján a  rájuk vonatkozó vámalakiságok egyidejű elvégzésével – ideiglenesen visznek be Magyarország területére. (4) A  Magyarország területén ezen Egyezmény szerint nemzetközi fuvarozást végző, megsérült vagy meghibásodott szerb gépjármű vagy autóbusz javítása céljából a  Magyarország területére ideiglenesen bevitt alkatrészek és szerszámok vámjogi sorsát rendezni kell. 13. Cikk A kabotázs tilos, kivéve, ha rendkívüli esetben az  érintett Szerződő Fél államának illetékes hatósága a  kabotázs végzésére jogosító külön engedélyt ad ki. 14. Cikk A határátlépéssel kapcsolatos határ-, vám-, állat és növény-egészségügyi, járványügyi, valamint környezetés természetvédelmi ellenőrzések tekintetében a  Szerződő Felek a  nemzeti jogszabályaik, illetve az  államaik tekintetében hatályos nemzetközi szerződések rendelkezéseit alkalmazzák. 15. Cikk A Szerződő Felek államának illetékes határforgalom ellenőrző szervei, valamint az  államhatáron más, hatósági ellenőrzést végző szervek a  súlyosan sérült személyek szállítása esetén, menetrend szerinti autóbusszal történő személyszállításnál, valamint élőállatot, gyorsan romló, illetve veszélyes árukat szállító gépjárművek esetében a határ-, vám-, állat- és növény-egészségügyi, járványügyi, valamint környezetvédelmi ellenőrzést soron kívül végzik. 16. Cikk (1) Ezen Egyezmény végrehajtása és alkalmazása érdekében a  Szerződő Felek Vegyesbizottságot hoznak létre, amely üléseit évente legalább egyszer, indokolt esetben soron kívül, valamelyik illetékes minisztérium kérésére tartja, felváltva a Szerződő Felek államainak területén. (2) A Vegyesbizottság indokolt esetekben javaslatokat dolgoz ki ezen Egyezménynek a  közlekedés fejlesztéséhez, valamint azon többoldalú megállapodásokhoz történő illeszkedése céljából, amelyeknek a  Szerződő Felek, azaz mindkét Szerződő Fél állama részese. (3) A Vegyesbizottság folyamatosan vizsgálja az árufuvarozás további könnyítésének lehetőségeit és ennek megfelelő javaslatokat dolgoz ki a Szerződő Felek részére. 17. Cikk (1) Ez az Egyezmény azon későbbi jegyzék kézhezvételétől számított harmincadik (30.) napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek értesítik egymást, hogy a hatálybalépéshez szükséges nemzeti jogi előírásokat teljesítették. (2) A Szerződő Felek ezen Egyezményt határozatlan időre kötik, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton felmondhatja. Felmondás esetén ezen Egyezmény a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő hat (6) hónap elteltével hatályát veszti. (3) Ezen Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg Magyarország és a Szerb Köztársaság viszonylatában hatályát veszti: (3.1) a Magyar Népköztársaság Kormánya és a  Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a  tehergépjárművel végzett árufuvarozás és az  ezzel kapcsolatos vámeljárás tárgyában Budapesten, 1962. február 9-én aláírt Egyezmény, továbbá (3.2) a Magyar Népköztársaság Kormánya és a  Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Képviselőházának Szövetségi Végrehajtó Tanácsa között a tehergépjárművel végzett árufuvarozás, valamint az ezzel kapcsolatos vámeljárás tárgyában megkötött egyezmény módosításáról és kiegészítéséről Szegeden, 1982. június 24-én aláírt Egyezmény, valamint (3.3) a Magyar Népköztársaság Kormánya és a  Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között az  autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás tárgyában Belgrádban, 1965. január 16-án aláírt Egyezmény. Készült Belgrádban, 2014. július 1. napján, két eredeti példányban, magyar, szerb és angol nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. Vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. Magyarország Kormánya nevében A Szerb Köztársaság Kormánya nevében” 4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § és 3. § az Egyezmény 17. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba. (3) Az Egyezmény, illetve a  2.  § és 3.  § hatálybalépésének naptári napját a  külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik. Áder János s. k., Jakab István s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.