7/2013. (XI. 22.) BM OKF utasítása a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság minőségirányítási rendszeréről és a területi szervek minőségirányítá

7/2013. (XI. 22.) BM OKF utasítása a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság minőségirányítási rendszeréről és a területi szervek minőségirányítási rendszereire vonatkozó általános szabályokról. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjának felhatalmazása alapján a  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság minőségirányítási rendszerének működtetésére, valamint a megyei/fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságok minőségirányítási rendszerei általános szabályainak meghatározására a következő utasítást adom ki: Az utasítás hatálya kiterjed a  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság teljes szervezetére és személyi állományára, a  BM OKF minőségirányítási rendszere részeként kezelt BM OKF Gazdasági Ellátó Központra (a továbbiakban együttesen: BM OKF), továbbá a BM OKF irányítása alatt álló területi és helyi szervekre (a továbbiakban együttesen: területi szervek). I. Fogalmak: 1. minőségirányítás: irányítási rendszer, amely a szervezet működésébe integrálódik, és a szakmai tevékenység minőség szempontjából történő szabályozására irányul. 2. minőségirányítási rendszer (a továbbiakban: MIR): a  minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés, a felelősségi körök, a folyamatok, az eljárások, az erőforrások összessége. Az egységes katasztrófavédelmi MIR célja az ügyfelek rendvédelmi szolgáltatással szembeni elégedettségének növelése. 3. minőségpolitika: a  minőségre vonatkozóan a  vezetőség által megfogalmazott és kinyilvánított átfogó szándék, irányvonal. Alapul szolgál a  szervezetre vonatkozó általános, valamint a  munkafolyamatokra vonatkozó konkrét minőségi célok kialakításához. 4. minőségcél: konkrét, mérhető célkitűzés az  adott folyamatra, teljesítésével a  szolgáltatás minősége egzakt mérőszámokkal igazolható. 5. ügyfél: jogi személy, magánszemély, szervezet, amely a katasztrófavédelmi szervezet szolgáltatását igénybe veszi. 6. ügyfél elégedettség: az ügyfél megítélése arról, hogy a szolgáltatással szembeni követelményei milyen mértékben teljesültek. 7. folyamat, folyamatmodell: a szakmai tevékenység egy részterülete, tevékenységsorozat, amely a MIR-ben egy adott eljárással szabályozott. A  MIR valamennyi folyamata és ezek kölcsönhatása alkotja a  folyamatmodellt, leképezi a szervezeti struktúrát, a feladatmegosztás rendszerét, figyelembe véve a szabvány előírásait is. 8. minőségügyi vezető (BM OKF), minőségirányítási vezető (területi szervek): a legfelső vezetőség tagja. Felelős a MIR kialakításáért, működtetéséért, felülvizsgálatáért, folyamatos továbbfejlesztéséért, és azért, hogy a szervezet minden szintjén ismerjék és értsék a követelményeket. Rendelkezik a szükséges felelősségi és hatáskörrel, képzettséggel és felkészültséggel. A BM OKF minőségügyi vezető ezen túl a területi szervek MIR-jeinek koordinálásért is felelős. 9. minőségirányítási felelős: segíti a minőségügyi, minőségirányítási vezető munkáját, ellátja az operatív és koordinációs feladatokat. 10. folyamatgazda: adott folyamat szabályozásának (kezelés, kidolgozás, aktualizálás), tervezésének és értékelésének operatív felelőse. 11. dokumentációs rendszer: a  MIR működésével, a  szolgáltatás minőségével kapcsolatos dokumentumok (a  Minőségirányítási Kézikönyv, a  folyamatleírások, a  külső, belső szabályozók, és minőségügyi feljegyzések) összessége. 12. minőségirányítási kézikönyv: a MIR alapdokumentuma a minőségpolitika, a minőségirányítási rendszer és gyakorlat közzétételére. 13. folyamatleírás: a folyamat részletes minőségirányítási szabályozása, az adott szakterület tevékenységének minőségével összefüggő feladatok, felelősségi körök, előírások, készítendő feljegyzések. 14. feljegyzés: a MIR hatékonyságára, vagy a szolgáltatás minőségére vonatkozó információkat rögzítő, vagy az elvégzett tevékenységet bizonyító információforrás. 15. formanyomtatvány: kitöltetlen, de előre meghatározott írásos vagy számítógépes forma, amelyet a  szervezeti egységek egységesen használnak, és kitöltve válik feljegyzéssé. 16. belső felülvizsgálat (audit): az  önellenőrzés eszköze, a  MIR-ben lévő hibák, eltérések feltárására, a  helyesbítésre, a fejlesztési lehetőségek felkutatására. Célja annak megállapítása, hogy a MIR szabályozása, a szabvány, a jogszabályok és a belső normák előírásai, valamint a gyakorlati működés összhangban vannak-e egymással. A belső felülvizsgálat végrehajtója a belső auditor. 17. eltérés: az előírt követelmények nem teljesülése, attól való eltérés vagy annak hiánya. 18. helyesbítő tevékenység: eltérés esetén az okok elemzésén alapuló intézkedés, eljárásbeli módosítás az eltérés ismételt előfordulásának elkerülésére. 19. hibajavító tevékenység: nem megfelelő szolgáltatással (reklamáció, panasz) kapcsolatos teendők meghatározása és végrehajtása annak érdekében, hogy a szolgáltatás minősége a megfelelő, elvárt legyen. 20. megelőző tevékenység: információk gyűjtésén, elemzésén, értékelésén alapuló tevékenység, amelynek célja a lehetséges eltérések elkerülése. 21. vezetőségi átvizsgálás: a rendszerfelügyelet legfelső szintű eszköze, a MIR működésének értékelő fóruma. II. A MIR Alkalmazási terület, folyamatmodell 22. A BM OKF és a  területi szervek az  MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményei szerint kialakított és tanúsított minőségirányítási rendszert működtetnek, amely egzakt minőségi paraméterek alapján ki tudja mutatni a katasztrófavédelem operativitásának, hatékonyságának minőségi fejlődését. 23. A minőségirányítási rendszer alkalmazási területe: katasztrófavédelmi igazgatás – katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, polgári védelmi, iparbiztonsági rendvédelmi szolgáltatás, a  BM OKF MIR-jében az  alkalmazott szabvány 7.5.2.  szakaszának [a termék-előállítási és a  szolgáltatásnyújtási folyamatok érvényesítése (validálása)], a  területi szervek MIR-jében a szabvány 7.3 szakaszának (tervezés és fejlesztés) és 7.5.2. szakaszának [a termék-előállítási és a szolgáltatás-nyújtási folyamatok érvényesítése (validálása)] kizárásával. 24. A BM OKF folyamatmodellje: MF01 Rendszerfelügyelet, belső audit MF02 Dokumentumok és feljegyzések kezelése MF03 Tűzvédelmi hatósági és piacfelügyeleti tevékenység MF04 Tűzoltási és műszaki mentési tevékenység szakfelügyelete MF05 Pv veszélyhelyzet tervezési, szervezési és műveleti folyamatok MF06 Lakosságvédelem MF07 Katasztrófavédelmi ügyelet működtetése MF08 Iparbiztonsági tevékenység MF09 Egészségvédelem MF10 Igazgatási tevékenység MF11 Nemzetközi kapcsolatok MF12 Ellenőrzési folyamatok MF13 Humán erőforrás kezelés MF14 Gazdasági erőforrás kezelés MF15 Beszerzések, beruházás, logisztikai tevékenység MF16 Informatikai és kommunikációs rendszerek működtetése MF17 Jogi és jogi képviseleti tevékenység MF18 Kommunikáció 25. A területi szervek egységes folyamatmodellje: MF 01 Rendszerfelügyelet, belső audit MF02 Dokumentumok és feljegyzések kezelése MF10 Igazgatás (belső kapcsolattartás, panaszok kezelése, jogi folyamatok, vezetői fórumrendszer) MF11 Integrált hatósági tevékenység MF12 Tűzoltás, műszaki mentés MF13 Polgári védelmi tevékenység (tervezési, szervezési és műveleti folyamat) MF14 Lakosságvédelem MF15 Katasztrófavédelmi ügyelet működtetése MF16 Iparbiztonsági tevékenység MF17 Egészségvédelem (egészségügy, pszichológia, munkavédelem) MF20 Ellenőrzés MF21 Humán erőforrás kezelés MF22 Gazdasági erőforrás kezelés (gazdálkodás, beszerzés, beruházás, logisztika) MF23 Informatikai és kommunikációs rendszer működtetése MF24 Külső kommunikáció Minőségtervezés 26. A minőségpolitika deklarálja a  vezetőség elkötelezettségét a  MIR fenntartása, működtetése és folyamatos továbbfejlesztése iránt. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv minőségpolitikáját a BM OKF vezetése határozza meg. A BM OKF minőségpolitikáját a főigazgató adja ki minden év november 5-ig. 27. A területi szervek minőségpolitikáját a  BM OKF minőségpolitikája alapján az  igazgató adja ki olyan időpontban, hogy az  ennek alapján összeállításra kerülő minőségcélok – figyelemmel a  27.  pontban a  területi szervek részére meghatározott határidőre – végrehajtásra kiadásra kerüljenek. 28. A minőségpolitika és a  szakterületi stratégiai tervek alapján a  folyamatokat működtető vezetők meghatározzák a  következő évre vonatkozó minőségcéljaikat, a  BM OKF esetében minden év november 20-ig, a  területi szervek december 5-ig. A  minőségcélokkal szembeni követelmények az  egzakt módon, mérőszámokkal való mérhetőség és értékelhetőség, a  realitás, a  fejlődési trend kimutathatósága, és minden minőségcélhoz felelős és végrehajtási határidő kapcsolódik. 29. A folyamatokra meghatározott minőségcél-javaslatokat a  minőségügyi, minőségirányítási vezető összhangba hozza a munkaprogrammal, szervezeti munkatervekkel, és összeállítja a szervezet Éves Minőségcéljait és Minőségi Tervét. A Minőségi Terv tartalmazza a folyamatokra lebontott konkrét célokat, a mérésre szolgáló mutatószámokat, a  kapcsolódó célértékeket, felelősöket, határidőket. Az  Éves Minőségcélokat és Minőségi Tervet a  minőségügyi, minőségirányítási vezető felterjesztésére a BM OKF főigazgatója, illetve az igazgató hagyja jóvá és adja ki végrehajtásra. 30. A BM OKF folyamataira meghatározott minőségcélok teljesítését évente két alkalommal, június 30-ig időarányosan, valamint az adott évet érintően a következő év január 31-ig. Az értékelést a folyamatot működtető vezető készíti el, és küldi meg a minőségügyi vezetőnek. 31. A területi szervek a  BM OKF felé a  MIR-jük működéséről készített éves beszámoló jelentés keretében értékelik a minőségcéljaik teljesítését a következő év január 31-ig. 32. Az aktuális minőségpolitikáról és az  éves minőségcélokról kiadásuk után a  minőségügyi/minőségirányítási vezető értesíti a folyamatokért felelős vezetőket, a dokumentumokat a belső informatikai hálózaton hozzáférhetővé teszi. A minőségpolitikát és az adott szakterületre meghatározott éves minőségcélokat az irodákban ki kell helyezni. 33. A minőségpolitika és a minőségcélok oktatásáért, az érintett állománnyal történő megismertetéséért és végrehajtásra történő kiadásért az adott szervezeti egység vezetője a felelős. Az oktatást minden esetben feljegyzés formájában dokumentálni kell. Felelősi rend 34. A MIR irányítói feladatait a minőségügyi, minőségirányítási vezető látja el. A minőségügyi, minőségirányítási vezető a mindenkori hivatalvezető. 35. A minőségügyi, minőségirányítási vezető munkáját a minőségirányítási felelős segíti, aki ellátja az operatív feladatokat, koordinálja a  MIR működtetésével összefüggő feladatok elvégzését, összeállítja és kiadmányozásra előkészíti a szükséges dokumentumokat. 36. A folyamat működtetéséért a szakterület vezetője a felelős. A folyamat kezelésének, kidolgozásának, aktualizálásának operatív felelőse a folyamatgazda. Személyét a szakterület vezetője jelöli ki. 37. A belső felülvizsgálat végrehajtója a  belső auditor. Az  auditor a  vizsgált területtől független, a  felülvizsgálat elvégzésére megbízólevelet kap a minőségügyi, minőségirányítási vezetőtől. A részletes eljárási rendet a jelen utasítás 50–51. pontjai tartalmazzák. 38. A 33–36.  pontok szerinti felelősök a  MIR-rel kapcsolatos feladataikat csatolt munkakörben látják el, a  főigazgató, igazgató által kiadott megbízólevél alapján. A feladat ellátásához minőségirányítási képzettség megléte szükséges. A képzésre vonatkozó részleteket a 65–66. pontok tartalmazzák. Dokumentációs rendszer 39. A Minőségirányítási Kézikönyvet (a továbbiakban: Kézikönyv) a minőségügyi, minőségirányítási vezető állítja össze és aktualizálja, a  főigazgató, igazgató a  címlap aláírásával hagyja jóvá. Ez  a  törzspéldány, amelyet a  minőségügyi, minőségirányítási vezető őriz meg. 40. A minőségügyi, minőségirányítási vezető a  felsővezetők részére a  Kézikönyvből nyomtatott másolatot készít, az állomány az érvényes változatot a számítógépes hálózaton érheti el. 41. A Kézikönyv tartalmazza a  szervezet minőségpolitikáját, a  MIR alkalmazási területét a  kizárásokkal, a  szervezeti felépítést és a  hozzá kapcsolódó folyamatmodellt, részletesen meghatározza a  vezetőség feladat- és felelősségi körét a MIR működtetésében, a dokumentációs rendszert, a személyi és tárgyi feltételeket, a szolgáltatással, annak minőségével összefüggő folyamatokat, rögzíti a  MIR folyamatok figyelemmel kísérésének eljárását, az  ügyfél elégedettség vizsgálatának módját, szabályozza az  eltérések kezelésének rendjét, a  helyesbítő, megelőző tevékenységet, a továbbfejlesztést. 42. A Kézikönyv összeállításának, módosításának részletes előírásait, a formai követelményeket az MF02 Dokumentumok és feljegyzések kezelése minőségirányítási folyamatleírás rögzíti. 43. A folyamatleírást, módosítását a  folyamatgazda készíti el, aktuális tartalmáért a  szakterület vezetője felelős. A  folyamatleírást előzetes áttekintés után a  minőségügyi, minőségirányítási vezető terjeszti fel a  főigazgatónak, igazgatónak kiadmányozásra, aki azt a  címlap aláírásával hagyja jóvá. Az  így létrejött hiteles törzspéldányt a minőségügyi, minőségirányítási vezetőnél kell megőrizni. 44. A minőségügyi, minőségirányítási vezető gondoskodik a folyamatleírás érvényes változatának a belső számítógépes hálózaton (Szakmai Információtárban) történő elhelyezéséről. 45. A folyamatleírás az  adott szakterület tevékenységének minőségirányítási szabályozása keretében tartalmazza a  szakterület tevékenységének minőségével összefüggő feladatok, felelősségi körök, előírások meghatározását, a  készítendő feljegyzéseket. Összeállításának, módosításának részletes előírásait, a  formai követelményeket az MF02 Dokumentumok és feljegyzések kezelése minőségirányítási folyamatleírás rögzíti. 46. Az adott folyamatleíráshoz kapcsolódó alkalmazott formanyomtatványok összeállítása, frissítése a  folyamatgazda feladata, eljárásmódja megegyezik a 42–44. pontban rögzítettekkel. 47. A dokumentáció évente egy alkalommal kerül áttekintésre, egyidejűleg a struktúrában, feladatkörben, külső, belső szabályozási környezetben végbemenő változások következtében szükségessé váló vagy a gyakorlati működtetési tapasztalatok, a tanúsító eljárás során feltárt eltérések miatt indokolt aktualizálások végrehajtásra. A dokumentáció aktualizálásának határideje minden év december 15., ezt követően kerül sor az  aktualizált dokumentáció felterjesztésére a főigazgatónak, igazgatónak, majd alkalmazásra kiadásra. Belső audit 48. Az érvényes dokumentáció kiadását követően évente egy alkalommal belső rendszer-felülvizsgálatra kerül sor. A  belső felülvizsgálat a  BM OKF esetében minden évben január 20-ig lezajlik. A  területi szervek esetében a  belső felülvizsgálat úgy kerül ütemezésre, hogy a  jelen utasítás 55. pontban meghatározottak szerinti minden év január 20-ig lebonyolításra kerülő vezetőségi átvizsgálásra már eredménye ismert. Indokolt esetben a  minőségügyi, minőségirányítási vezető ennél nagyobb gyakoriságot is meghatározhat. 49. A belső felülvizsgálat célja annak a megállapítása, vagy ennek hiányában feladat-meghatározás annak érdekében, hogy a  MIR szabályozás, a  szabvány és a  jogszabályok, belső normák előírásai, valamint a  gyakorlati működés összhangban vannak-e. Valamennyi újonnan bevezetett, vagy módosított szabályozás a következő belső felülvizsgálat alkalmával kiemelten kerül vizsgálatra. A felülvizsgálat a szabványtanúsításra történő felkészülés része, egyben annak előfeltétele. 50. A belső felülvizsgálatot a  minőségügyi, minőségirányítási vezető rendeli el. Elkészíti az  Összevont felülvizsgálati ütemterv és naplót, amely rögzíti az  auditorok feladatait, a  vizsgálat végrehajtásának ütemezését. A  részletes eljárásrendet az MF01 Rendszerfelügyelet, belső audit minőségirányítási folyamatleírás rögzíti. 51. A belső felülvizsgálatot a vizsgált folyamattól független belső auditor végzi, a minőségügyi, minőségirányítási vezető által kiadott megbízólevél alapján. A BM OKF MIR-jében valamennyi folyamatgazda egy másik folyamat auditora is egyben. 52. A vizsgálat előkészítéseként az  auditor kérdéslistát állít össze, azaz a  folyamatleírásban rögzítetteket összeveti a szabvány előírásokkal, a szabályozókkal, majd helyszíni vizsgálat során győződik meg arról, hogy a dokumentáció lefedi-e az  adott szakterület gyakorlatát. Feltárja a  folyamatban lévő hibákat, a  helyesbítésre szoruló területeket, a fejlesztési lehetőségeket, hiányosság esetén szükséges korrekciót ír elő és utóellenőrzést határoz meg. A felülvizsgálat eredményét jelentésben rögzíti és minősíti. 53. A felülvizsgálati eljárás végeredményének dokumentálása az Összevont felülvizsgálati ütemterv és naplóban történik. 54. A belső felülvizsgálat eredménye, a tapasztalatok értékelése a vezetői átvizsgáló értekezlet alap bemenő adata. Vezetőségi átvizsgálás 55. A vezetőségi átvizsgálás a rendszerfelügyelet legfelső szintű eszköze, a MIR működésének értékelő fóruma. A vezetőségi átvizsgálás során a  vezetőség értékeli a  minőségpolitikában és a  minőségcélokban foglaltak megvalósítását, a rendszer hatékonyságát, meghatározza, hogy szükség van-e valamilyen változtatásra, fejlesztésre az eljárásokban, a  módszerekben, a  minőségpolitikában és a  minőségi tervben. Az  értékelés végső célja a  feladatszabás annak érdekében, hogy a MIR hatékonyan működtethető legyen, a tevékenységgel és a szervezettel szemben támasztott követelményeknek való megfelelés elősegítésére, az ügyfélelégedettség növelésére. 56. A vezetőségi átvizsgálásra évente egy alkalommal kerül sor, a MIR aktualizálása után, a belső felülvizsgálatot követően, a BM OKF esetében minden év február 15-ig, a területi szerveknél minden év január 20-ig. 57. Az értekezletet a  minőségügyi, minőségirányítási vezető tervezi és készíti elő, és a  főigazgató, igazgató vezeti. Állandó résztvevői a szervezet felsővezetése, a szervezettől függően a főigazgató-helyettesek, igazgató-helyettesek, a  szolgálatvezetők, az  országos főfelügyelők, a  főfelügyelők, a  minőségügyi, minőségirányítási vezető. Indokolt esetben a főigazgató, igazgató további résztvevőket is kijelölhet. A további résztvevők személyére a minőségügyi, minőségirányítási vezető is tehet javaslatot. 58. A vezetőségi átvizsgáló értekezleten áttekintésre kerül az  előző vezetőségi átvizsgálás döntéseinek, előirányzott feladatainak végrehajtása, a belső audit tapasztalatai, a minőségpolitika érvényesülése, a minőségcélok megvalósítása, a MIR működésének hatékonysága, a fejlesztési lehetőségek, az ügyfél elégedettségi mutatók, az esetleges panaszok, a helyesbítő tevékenység, a MIR működtetéséhez szükséges erőforrások, továbbá a szakmai és a MIR képzés témaköre. A  vezetőségi átvizsgáló értekezleten valamennyi napirendi pontban döntés születik, a  meghatározásra kerülő feladatok végrehajtását a minőségügyi, minőségirányítási vezető folyamatosan figyelemmel kíséri. 59. A vezetőségi átvizsgáló értekezletről készült jegyzőkönyv a  MIR egyik legfontosabb feljegyzése, a  tanúsító eljárás során vizsgált alapdokumentum. A  minőségügyi, minőségirányítási vezető gondoskodik a  jegyzőkönyv belső informatikai hálózaton (Szakmai Információtárban) történő közzétételéről. Szabványtanúsítás 60. A katasztrófavédelmi MIR-t független tanúsító szervezet auditálja. A  tanúsító eljárás 3 éves ciklusú, első évében szabványtanúsítás, a  második és harmadik évben rendszer-felülvizsgálat. Az  auditálás mintavételen alapuló, ún. mátrix rendszerben zajlik, a teljes szervezetrendszer a 3 év folyamán kerül áttekintésre, 1-1 alkalommal a mintaként kiválasztott igazgatóságok, illetve a  BM OKF rendszerének értékelése alapján kerül odaítélésre valamennyi szervezetnek a szabványtanúsítás. Az adott év katasztrófavédelmi tevékenységének minősítése a minta szervezetek eredményének függvénye. 61. A szabványtanúsítás célja annak ellenőrzése, hogy a mintaként vizsgált irányítási rendszerek teljesítik-e az alkalmazott MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány, a  jogszabályok, továbbá a  saját belső szabályozók által előírt követelményeket. A BM OKF-nél a vizsgálat a  fő folyamatokra, különös figyelemmel a vezetés-irányításra, a  területi MIR-ek esetében pedig valamennyi működési folyamatra kiterjed. 62. Az auditeljárás előzetes dokumentumvizsgálatból, vezetői interjúkból és a  folyamatok helyszíni áttekintéséből tevődik össze. A helyszíni szemle a szakmai tevékenység és a szakterület minőségirányítási szabályozásának együttes áttekintése. 63. Az egységes katasztrófavédelmi MIR tanúsító eljárásának koordinált előkészítéséért, az előzetes dokumentációvizsgálat lebonyolításáért, a felkészülésért, az ütemterv egyeztetéséért, az auditprogram összeállításáért a BM OKF minőségügyi vezető felelős. 64. Az eljárásra a  tanúsításra kerülő szerv teljes állománya köteles megfelelően felkészülni, a  szabványtanúsításon történő megfelelésért a  szerve vezetője felelős. Az  eljárás lebonyolítása a  minőségügyi, minőségirányítási vezető, a  helyszíni szemlék előkészítése a  vizsgálatra kerülő folyamat folyamatgazdájának feladata, a  személyes interjúk alanya a folyamatot működtető vezető. 65. A tanúsítási embléma kisarculatban történő egységes megjelenítése a jelen utasítás hatálya alá tartozó valamennyi szervezet és szervezeti egység részére kötelező. Minőségirányítási képzés 66. A MIR tevékenység színvonalának biztosítására a BM OKF minőségügyi vezető e-learning rendszert tart fenn, amely interaktív, egyéni tanulásra alkalmas, informatikailag támogatott képzési módszer és vizsgalehetőség a minőségügyi, minőségirányítási vezetők, folyamatgazdák és belső felülvizsgálók képzésére. 67. A felkészülés a  belső informatikai hálózaton elhelyezett tananyag alapján történik, a  vizsgákat a  BM OKF minőségirányítási felelőse koordinálja és bonyolítja le. Sikeres vizsga esetén a  BM OKF minőségügyi vezető Bizonyítványt állít ki, amely igazolja a szükséges MIR képzettség meglétét. III. Záró rendelkezések 68. A területi szerveknek a  jelen utasítás alapján 2013. november 20-ig el kell készíteniük, illetve módosítaniuk kell a  MIR működtetésére vonatkozó belső szabályozásukat. A  feladatok végrehajtását a  28., 30–31., 47–48., valamint az 56. pontokban meghatározott határidőkre figyelemmel kell ütemezni. 69. Az utasításban nem szabályozott kérdésekben az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány, valamint a BM OKF, illetve a területi szervek Minőségirányítási Kézikönyvében foglalt rendelkezések az irányadóak. 70. Ez az  utasítás a  kiadását követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit az  utasítás hatálya alá tartozó személyi állománnyal ismertetni kell. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság minőségirányítási rendszeréről szóló 3/2010. számú OKF főigazgatói intézkedés. Dr. Bakondi György tű. altábornagy s. k., főigazgató