218/2009. (X. 6.) Korm. rendelete a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, v

218/2009. (X. 6.) Korm. rendelete a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól. A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a), d), f) és p) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: a) átfogó cél: a célrendszer hierarchiájának legfelső szintje, olyan általános és komplex hosszútávú célkitűzés, amely egyértelműen megjeleníti a jövőkép felé való kívánatos fejlődést, és amely – a térség adottságainak figyelembevételével – a közép-, illetve rövidtávú célok kijelölésének alapja, b) átviteli hálózat távvezeték elemei: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott hálózatok közül a 220 kV és az ezt meghaladó névleges feszültségű hálózat – közvetlen-, magán- és termelői vezeték, közcélú átviteli hálózat – beleértve az átviteli hálózat tartószerkezeteit és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéseket, c) célrendszer: az adott térségre kijelölt elvárások és kívánatos változások, fejlődést kijelölő célok koherens, egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit, és amelynek elemei az átfogó, a horizontális, a specifikus és területi célok, d) elosztó hálózat: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, az átvitelt befolyásoló, valamint a térségi ellátást biztosító elosztó hálózat azon elemei, amelyek 120 kV névleges feszültségű áram elosztására alkalmasak, beleértve az elosztó hálózat tartószerkezeteit és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéseket, e) horizontális cél: olyan, az adott területi egység fejlesztésének és tervezésének egészét meghatározó alapvető megfontolások, elvárások és kritériumok összessége, melyeket a célrendszer egészének meghatározásánál, a megvalósítást szolgáló eszközök és intézkedések kialakításánál, ezek végrehajtásánál (pl. pályáztatás, projektkiválasztás során) egyaránt következetesen érvényesíteni kell, f) jövőkép: nagytávra és nagytávon túlmutatóan meghatározott, elérni kívánt jövőbeli célállapot átfogó és általános leírása, amely a célok kijelölésének alapvető irányát jelöli ki, és amelyben rögzülő elérendő jövőbeni állapotot a koncepció helyzetelemzésében, értékelésében meghatározott sajátosságokra, a számba vett várható fejlődésfolyamatokra tekintettel, a társadalom elvárásainak, értékeinek figyelembevételével lehet megfogalmazni, g) kidolgozásért felelős szerv: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvénynek megfelelően az Országos Területfejlesztési Koncepció, az Országos Területrendezési Terv és a kiemelt térség (Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) területrendezési tervének kidolgozása esetén a Kormány; a régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozása esetén a regionális fejlesztési tanács; a megye és az egyéb kiemelt térségek területrendezési tervének kidolgozása esetén a megyei önkormányzat; a megye területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozásának esetében a megyei területfejlesztési tanács; a kistérségi területfejlesztési koncepció és program kidolgozása esetében a kistérségi fejlesztési tanács, h) kiserőmű: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, engedélyköteles kiserőművek közül az 5 MW, és az ezt meghaladó, de 50 MW-nál kisebb teljesítőképességű kiserőmű, i) prioritás: a specifikus célok elérését szolgáló kiemelt szándékok, a későbbi beavatkozási területek csoportja, amelyek jellemzően komplexek, átfogóan több ágazati intézkedést jeleníthetnek meg, kifejezetten egyes térségekre vagy térségtípusokra is irányulhatnak, j) specifikus cél: a prioritások alapját képező, a stratégiaalkotási tervezési fázisban, az átfogó célból levezetett középtávú célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja az átfogó cél érvényesülését, és az átfogó célnál kevésbé komplexek, csak egy vagy néhány szakterületet ölelnek fel, k) területi cél: egy-egy, a térségen belüli térségtípusra, rész területegységre, vagy közvetlenül a térség egészének valamely térszerkezeti jellemzőjére vonatkozó elvárások, l) területi terv: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, valamint a területrendezési terv együttes megnevezése, m) területi terv készítése: a területi terv kidolgozásának, egyeztetésének és elfogadásának együttes megnevezése. 2. § (1) A területi tervek módosításának költségeit – a kidolgozásért felelős szerv és a módosítás kezdeményezője közötti eltérő megállapodás hiányában – a módosítással érintett terv kidolgozásáért felelős szerv viseli. (2) A megyei területrendezési terv készítésének és módosításának költségeihez – a Területrendezési előirányzat, illetve Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi kerete terhére – a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt. 3. § (1) A területrendezési terv módosítására az új területrendezési terv egyeztetésének és elfogadásának rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elfogadott területrendezési terv módosítása – az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával – egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban is elvégezhető. (2) Az elfogadott területfejlesztési koncepcióban és programban meghatározott időtávlat lejártát követően a területi egységre vonatkozó tervezés során az új területfejlesztési koncepció és program készítésének szabályait kell alkalmazni. (3) A területfejlesztési koncepció és program meghatározott időtávlatának lejártát megelőző módosítása az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával, egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban is elvégezhető. 4. § (1) A területi tervek időtávlatai az alábbiak: a) rövidtáv: 2 év, b) középtáv: 7 év, c) hosszútáv: 14 év, d) nagytáv: 20–25 év. (2) A területfejlesztési koncepció fogalmazza meg az ország és a térségek a) hosszútávra szóló horizontális céljait és átfogó célját, b) nagytávra és nagytávon túlmutatóra szóló jövőképét. (3) A területfejlesztési program középtávra szól, melynek a) stratégiai programrészében kerülnek meghatározásra aa) a specifikus és területi célok (a jövőkép és az átfogó cél alapján), ab) a horizontális célok, ac) a prioritások (a specifikus célok alapján); b) operatív programrészében kerülnek meghatározásra az intézkedések (a stratégiai programrészben meghatározott prioritások alapján). (4) A 2. melléklet 2.2. pont B. alpontjában meghatározott kistérségi projektlista rövidtávra készül. (5) A területrendezési tervek nagytávra készülnek. A területi tervek illeszkedési szabályai 5. § (1) A térség nagyságrendjét, illetve az elfogadás szintjét tekintve a területfejlesztési koncepciók és programok egymásra épülő rendszert alkotnak. (2) A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja nem lehet ellentétes az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (a továbbiakban: OTK), az Országos Területrendezési Tervben (a továbbiakban: OTrT), valamint – érintettség esetén – a kiemelt térség területrendezési tervében foglaltakkal. A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja készítése során figyelembe kell venni a kiemelt térség részét képező régióknak, megyéknek és kistérségeknek a kiemelt térségre vonatkozó fejlesztési céljait. (3) A regionális területfejlesztési koncepció és program nem lehet ellentétes az OTK-ban, az OTrT-ben, valamint – amennyiben a régiót érinti a Budapesti Agglomeráció vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet – a kiemelt térség területfejlesztési koncepciójában és területrendezési tervében foglaltakkal. A regionális területfejlesztési koncepció és program készítése során figyelembe kell venni az érintett megyék területfejlesztési koncepcióiban és területrendezési terveiben, illetve a kistérségek területfejlesztési koncepcióiban foglaltakat. (4) A megyei területfejlesztési koncepció és program nem lehet ellentétes az OTK-ban, az OTrT-ben, valamint – amennyiben a megyét érinti a Budapesti Agglomeráció vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet – a kiemelt térség területfejlesztési koncepciójában és területrendezési tervében foglaltakkal, továbbá a regionális területfejlesztési koncepcióban és a megye területrendezési tervében foglaltakkal. A megyei területfejlesztési koncepció és program készítése során figyelembe kell venni a megyében található kistérségek területfejlesztési koncepcióiban foglaltakat. (5) A kistérségi területfejlesztési koncepció és program nem lehet ellentétes az OTK-ban, az OTrT-ben, valamint – amennyiben a kistérséget érinti a Budapesti Agglomeráció vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet – a kiemelt térség területfejlesztési koncepciójában és területrendezési tervében, továbbá a regionális és a megyei területfejlesztési koncepcióban, a megyei területrendezési tervben foglaltakkal. A kistérségi területfejlesztési koncepció és program készítése során figyelembe kell venni az adott kistérség településeinek fejlesztési koncepcióiban és településrendezési eszközeiben foglaltakat. A területi tervek tartalmi követelményei 6. § (1) A kistérségi területfejlesztési koncepció és program részletes tartalmi követelményeit az 1. és a 2. melléklet tartalmazza. (2) A megyei területfejlesztési koncepció és program részletes tartalmi követelményeit az 1. és a 3. melléklet tartalmazza. (3) A regionális területfejlesztési koncepció és program részletes tartalmi követelményeit az 1. és a 4. melléklet tartalmazza. (4) A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja részletes tartalmi követelményeit az 1. és az 5. melléklet tartalmazza. (5) Az OTK részletes tartalmi követelményeit a 6. melléklet tartalmazza. 7. § A területfejlesztési koncepciókban és programokban minden szinten érvényesíteni kell a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, valamint a területi kohézió szempontjait. 8. § (1) Amennyiben a területrendezési terv a területfejlesztési koncepcióval közösen készül, az 1. mellékletben meghatározott közös feltáró-értékelő vizsgálattal, valamint az előkészítő fázis 1–5. pontjában foglalt tartalmi elemek kivételével a 7. mellékletben meghatározott részletes tartalmi követelmények alapján kell elkészíteni és dokumentálni. (2) Amennyiben a területrendezési terv a területfejlesztési koncepciótól függetlenül készül, a területrendezési tervet a 7. melléklet szerinti részletes tartalmi követelmények alapján kell elkészíteni és dokumentálni. (3) Több megyére (régióra) készülő területrendezési tervet a megyei területrendezési terv tartalmi követelményének megfelelően kell elkészíteni. (4) A területrendezési terv készítése vagy módosítása szükségességének megalapozása céljából területrendezési tanulmányterv készíthető, amely az új területfejlesztési, ágazati koncepcióknak és programoknak, valamint a műszaki infrastruktúra-hálózatoknak és egyedi építményeknek az elfogadott területrendezési tervekkel való összhangját vizsgálja. (5) A területrendezési tanulmányterv tartalmi követelményeit – a vizsgált cél figyelembevételével – a területrendezési tanulmányterv készítője határozza meg. 9. § (1) A területi tervek javaslattevő fázisának megalapozó munkarésze a 9. mellékletben meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat is. (2) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján elkészített környezeti értékelés a 9. mellékletben foglaltak szerint készítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésének minősül. A területi tervek kidolgozásának szabályai 10. § A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv a terv kidolgozására tervezési jogosultsággal rendelkező személy számára megbízást adhat. 11. § A területi terveket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TeIR) történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével elektronikus és papíralapú dokumentumként kell kidolgozni. Ennek érdekében: a) a területfejlesztési koncepciók és programok területi egységhez köthető javaslatait települési KSH-azonosítókkal nyilvántartható módon kell dokumentálni, b) a területfejlesztési koncepciókban a térségi területfelhasználási kategóriákra irányelveket és célokat kell meghatározni, c) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészeit az 1:50 000-es alaptérképi tartalmat hordozó digitális topográfiai alaptérképen (DTA) kell kidolgozni, d) a területrendezési terveket egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell kidolgozni, e) a területrendezési tervek kidolgozása során a térségi szerkezeti terv tartalmi elemeit egy tervlapon, az egyes, tartalmilag nem összetartozó és átfedő térségi övezeteket elkülönülő tervlapokon kell ábrázolni. 12. § (1) A kistérség, a megye, a régió és a kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja előkészítő és javaslattevő fázisból áll. (2) Az előkészítő fázisban rendszerezni és értékelni kell a fejlesztésre ható tényezőket, valamint vizsgálni kell a fejlesztés lehetséges irányait. Az előkészítő fázis részét képezi a területfejlesztési partnerségi terv végrehajtása és a helyzetértékelés. (3) A javaslattevő fázisban ki kell dolgozni a kistérség, a megye, a régió és a kiemelt térség jövőképét és ennek legkedvezőbb fejlesztési irányát. (4) A területfejlesztési koncepció és program elfogadására jogosult fejlesztési tanács, kiemelt térség esetében a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter dönt arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául. 13. § (1) A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv. (2) A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza a) a bevonandó célcsoportot, b) az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvélemény-kutatás (szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás, munkacsoport megbeszélések, zsűrik), c) a bevonás céljait. (3) A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait. 14. § (1) A területrendezési terv készítése előkészítő és javaslattevő fázisból áll. A javaslattevő fázison belül elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek. (2) A területrendezési tervek kidolgozása során a) a megalapozó munkarészekben a meglévő és a tervezett tartalmi elemeket eltérő ábrázolásmóddal kell jelölni, b) a megyei területrendezési terv esetében az elfogadásra kerülő munkarészekben a 8. mellékletben meghatározott jelkulcsot kell alkalmazni, c) az elfogadásra kerülő munkarészekben a meglévő és a tervezett tartalmi elemeket azonos ábrázolásmóddal kell jelölni, d) a térségi szerkezeti tervet a 7. mellékletben részletezett tartalommal egy tervlapon kell elkészíteni, e) a térségi területfelhasználási kategóriák egymással nem lehetnek átfedésben, f) a térségi területfelhasználási kategóriákat az OTrT-nek a legkisebb ábrázolható területnagyságra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell ábrázolni, g) a 10 ha-nál nagyobb egyedi építmények területét a jelkulcsnak megfelelő felületként kell ábrázolni, a 10 ha-nál kisebb területű egyedi építményeket a jelkulcsnak megfelelő szimbólummal kell jelölni. 15. § A kiemelt térség esetében – annak sajátosságaihoz igazodva – a legkisebb ábrázolható területegység nagysága az OTrT-ben foglaltaktól eltérően is megállapítható. A területi tervek egyeztetésének rendje 16. § A területi terv egyeztetését a területi terv kidolgozásáért felelős szerv végzi. 17. § (1) A területfejlesztési koncepciót és programot, valamint a területrendezési tervek elfogadás szempontjából fontos részeit tartalmazó dokumentációját véleményezésre meg kell küldeni az egyeztetésben résztvevők részére, valamint társadalmi egyeztetés céljából közzé kell tenni a TeIR-ben. A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szervnek gondoskodnia kell arról, hogy az eredeti méretarányú tervlapokat és rajzi mellékleteket tartalmazó teljes dokumentáció megtekinthető legyen. (2) A területi terv egyeztetése során tett véleményeket, társadalmi észrevételeket – a tervezői válaszokkal kiegészítve – az egyes munkafázisok dokumentációjához kell csatolni. 18. § (1) A területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére jogosultak körét a 10. melléklet tartalmazza. (2) Az OTK-t véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 1–9. és 12–13. pontjában meghatározottaknak. (3) A régió területfejlesztési koncepcióját és programját véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 1–3., 6. és 8–13. pontjában meghatározott szerveknek és a szomszédos regionális fejlesztési tanácsoknak. (4) A kiemelt térségre vonatkozó területfejlesztési koncepció és program egyeztetésénél (2) bekezdés szerint kell eljárni. (5) A megyei területfejlesztési koncepciót és programot véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 1. pontjában, a pénzügyminiszter kivételével 2. pontjában, 6–8., 10. és 13. pontjában meghatározott szerveknek és a szomszédos megyei területfejlesztési tanácsoknak. (6) A kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 7–9. és 14–15. pontjában meghatározott szerveknek és a szomszédos kistérségi fejlesztési tanácsoknak, többcélú kistérségi társulásoknak. 19. § A területfejlesztési koncepció és program esetén a véleményezésre két hónapot kell biztosítani. 20. § (1) A területrendezési tervek véleményezésére jogosultak körét a 11. melléklet tartalmazza. (2) Az OTrT-t véleményezésre meg kell küldeni a 11. melléklet 1–11. pontjában, 13. pont j) alpontjában és 15–17. pontjában meghatározottaknak. (3) Több megye közös területrendezési tervét, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és az egyéb kiemelt térségek területrendezési tervét véleményezésre meg kell küldeni a 11. melléklet 1–18. pontjában meghatározottaknak. (4) A megye területrendezési tervét véleményezésre meg kell küldeni a 11. melléklet 1. pontjában, a pénzügyminiszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kivételével 2. pontjában, 3–14. és 16–18. pontjában meghatározottaknak. (5) A megyék kivételével az országra és a határ menti térségekre vonatkozó területrendezési tervet a külügyminiszter véleményezésre megküldi a szomszédos országok területrendezésért felelős miniszterének. (6) A határ menti megyék területrendezési tervét a kidolgozásért felelős szerv véleményezésre megküldi a szomszédos országok megyének megfelelő közigazgatási egységei részére. (7) A szomszédos országok területrendezésért felelős szerveivel történő egyeztetés a területrendezési terv – a szomszédos országokkal történő együttműködés szempontjából fontos részeit tartalmazó – angol nyelvű kivonatának megküldésével történik. (8) A területrendezési tervek esetében a szomszédos országokkal történő egyeztetés, az előkészítő fázist követően a tervezési programot bemutató dokumentumból készített kivonattal is kezdeményezhető. 21. § A határ menti térségre készülő közös területrendezési tanulmányterv egyeztetésére az érintett térségnek megfelelő területrendezési terv egyeztetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A területi tervek elfogadásának rendje 22. § A kidolgozásért felelős szerv a véleményezésre jogosult szervekkel egyeztetett területi terv tervezetét a területi terv elfogadására jogosult szerv elé terjeszti, melyben minden esetben fel kell tüntetni: a) az egyeztetési eljárásba bevont és az eljárásban véleményt adó szervek és szervezetek körét, b) azokat a tartalmi kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, c) az előterjesztő álláspontját az el nem fogadott javaslatokról, d) a részletesen indokolt ellenvéleményeket. A területi tervek közzétételének szabályai 23. § (1) A területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter az Országgyűlés által elfogadott területi terveket, a Kormány által elfogadott területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a megyei önkormányzatok által megküldött, rendelettel elfogadott területrendezési terveket közzéteszi az általa vezetett minisztérium honlapján, valamint a TeIR-ben. (2) A regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, valamint a kistérségi fejlesztési tanács az általa elfogadott területfejlesztési koncepciókat és programokat közzéteszi a tanács hivatalos honlapján, valamint megküldi a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszternek. (3) A területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter a (2) bekezdésben meghatározott területfejlesztési koncepciókat és programokat közzéteszi az általa vezetett minisztérium honlapján, valamint a TeIR-ben. Záró rendelkezések 24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, és a hatálybalépését követően készített vagy módosított területi tervekre kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti a) a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet, b) a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet. (4) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körének kijelöléséről szóló 38/2009. (II. 27.) Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása alapján lehatárolt térségi övezeteket a területrendezési terv külön jogszabályban előírt munkarészeivel együtt egyezteti a külön jogszabályban meghatározott véleményezésre jogosult szervekkel.” (5) A (3)–(5) bekezdés e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök