📄 Jogszabály szövege
4/2018. (XII. 7.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet ügyeleti tevékenységéről és a jelentések rendjéről.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a Belügyminisztérium és
a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint
a Kormányügyelet működéséről szóló 33/2011. (XII. 2.) BM utasításra – a büntetés-végrehajtási szervek ügyeleti tevékenységének
és az események jelentési rendjének egységes szabályozása érdekében az alábbi utasítást adom ki:
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az utasítás hatálya kiterjed:
a) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP),
b) a büntetés-végrehajtási intézetekre (a továbbiakban: bv. intézet) és intézményekre, továbbá a fogvatartottak
kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságokra (a továbbiakban együtt: bv. szerv).
2. Az utasítás alkalmazásában:
a) állandó ügyeleti szolgálat: a jelentési kötelezettség rendjét teljesítő, a rendkívüli eseményekkel összefüggésben
az elsődleges intézkedések megtétele érdekében intézkedő, továbbá a büntetés-végrehajtás folyamatos
feladatellátását a nap 24 órájában biztosító szolgálat;
b) BVOP főügyelete: a Biztonsági Szolgálat Ügyeleti és Védelmi Osztálya által működtetett állandó ügyeleti
szolgálat;
c) csoport: legalább három főből álló, egységes akaratelhatározással fellépő személyek köre;
d) egyéb szigorú számadású nyomtatvány: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján a szigorú számadási
kötelezettség alá tartozó bizonylat, nyomtatvány;
e) esemény: a fogvatartás biztonságát súlyosan sértő vagy veszélyeztető, külön intézkedések bevezetését
szükségessé tevő, továbbá a bv. szerv biztonsága és működtetése szempontjából fontosnak tartott történés;
f ) fogvatartott: a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény szerint elítélt és az egyéb jogcímen fogva tartott személy;
g) folyamatos ügyeleti tevékenység: az események megakadályozását, megszakítását, felszámolását segítő,
továbbá a bv. szervre háruló jelentési kötelezettség teljesítését biztosító kötelezettség;
h) halál bekövetkezése, egészségügyi állapotra, sérülésre vonatkozó minősítés: elsődleges vélemény alapján vagy
orvos által megállapított állapot;
i) kiemelkedő fontosságú események: 1. melléklet I. táblázatában nevesített események;
j) kiemelt figyelmet igénylő fogvatartott: a bűncselekmény jellege, elkövetési módja, a fogvatartott előélete, a bv.
szervben tanúsított magatartása, veszélyeztetettsége miatt ebbe a kategóriába sorolt, valamint az országos
írott vagy elektronikus sajtóban nevesített – a BVOP Biztonsági Szolgálat által meghatározott központi listán
feltüntetett – fogvatartott;
k) részben vagy egészben működésképtelenné, használhatatlanná tétel: az eszköz, berendezés, adathordozó, illetve
számítógépes program rendeltetésszerű használhatósága, működtetése ellen irányuló szándékos vagy
gondatlan cselekmény;
l) súlyos munkabaleset: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 3. pontjában meghatározott
esetek;
m) súlyos sérülés: orvos által megállapítottan 8 napon túl gyógyuló időtartamú sérülés;
n) szolgálati jármű: a bv. szerv tulajdonában vagy használatában lévő közúti szállító- vagy vontatóeszköz, önjáró
vagy vontatott munkagép;
o) tömeg: egységes akaratelhatározással fellépő vagy vétlenül az esemény részesévé váló, tíz főt meghaladó
létszámú személyek köre;
p) vezető ügyeleti szolgálat: a BVOP-n működtetett, készenléti jellegű, egyszemélyi szolgálat, amelyet a BVOP
állományába tartozó kijelölt szolgálatvezető vagy főosztályvezető külön meghatározottak szerint lát el.
II. fejezet
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 1. Ügyeleti tevékenységi rendszer
3. A szolgálati feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében állandó ügyeleti szolgálatot kell működtetni a BVOP-n,
valamennyi bv. intézetnél, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben és a Büntetés-végrehajtás
Központi Kórházában.
4. A 3. pontban meghatározottakon kívül az országos parancsnok engedélyezheti ügyeleti szolgálat létrehozását,
amelyre az utasítás rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
5. Az állandó ügyeleti szolgálatot működtető bv. intézet vezetője határozza meg az ügyeleti szolgálatot ellátók által
a hivatali munkaidőn kívül gyakorolható jogköröket és a foganatosítható elsődleges intézkedéseket.
6. Szükség esetén az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese (a továbbiakban: OPBFH), bv. intézet
vonatkozásában annak vezetője a feladattal érintett szakterületről megerősítő erőt rendelhet be, vagy meglévő
szolgálatból csoportosíthat át az ügyeleti szolgálatokra.
7. Készenlétbe helyezés és különleges jogrend kihirdetése esetén a BVOP főügyeletét és a bv. intézet állandó ügyeleti
szolgálatát az OPBFH utasításának megfelelően meg kell erősíteni, indokolt esetben az OPBFH vagy az igazgató
rendelkezésére a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központjában ideiglenes
ügyeleti szolgálatot kell létrehozni.
8. A büntetés-végrehajtási szervezet ügyeleti tevékenységi rendszeréhez kötődő feladatokat a vezető ügyeleti szolgálat,
a BVOP főügyelete, továbbá a bv. intézet állandó ügyeleti szolgálatai látják el.
9. A BVOP főügyelete, valamint a bv. intézet állandó ügyeleti szolgálata váltásos időrendszer szerint látja el feladatait.
10. Az állandó ügyeleti szolgálat személyi állománya részére a szolgálatellátás során az egyenruha viselése kötelező.
11. Az állandó ügyeleti szolgálat személyi állománya a szolgálat ellátása során a rendszeresített kényszerítő eszközöket és
lőfegyvert az arra kijelölt helyen köteles tárolni.
2. Szakmai irányítás 12. Az országos parancsnok az ügyeleti tevékenység szakmai irányítását hivatali időben a BVOP Biztonsági Szolgálat
vezetője, hivatali időn kívül a BVOP-n szolgálatot teljesítő főügyeletes (a továbbiakban: főügyeletes) útján látja el.
13. A bv. intézet vezetője az ügyeleti tevékenység szakmai irányítását hivatali időben a biztonsági szakterület vezetője,
hivatali időn kívül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben és
a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában a biztonsági főfelügyelő útján látja el.
14. A bv. intézet ügyeleti szolgálatát közvetlenül a szolgálatban lévő biztonsági tiszt, az Igazságügyi Megfigyelő és
Elmegyógyító Intézetben és a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában a biztonsági főfelügyelő irányítja.
3. A vezető ügyeletes jogállása 15. Az országos parancsnok jóváhagyásával vezető ügyeleti szolgálat teljesítésére kijelölt (a továbbiakban: vezető
ügyeletes), BVOP állományába tartozó szolgálatvezető vagy főosztályvezető felelős a bv. szervnél bekövetkezett
– az 1. mellékletben a jelentés fogadójaként külön megjelölt vagy az OPBFH, illetve az országos parancsnok gazdasági
és informatikai helyettese (a továbbiakban: OPGIH) által aktuálisan meghatározott – eseményekhez kötődő kivizsgálási
feladatok szakszerű és hatékony végrehajtásának koordinálásáért, a BVOP vezetőinek folyamatos tájékoztatásáért,
valamint a szükséges jelentések elkészítéséért.
16. A vezető ügyeletes jogosult
a) indokolt esetben, hivatali munkaidőn kívül, az esemény kivizsgálásában érintett személyi állomány részére
– beleértve a bv. szerv intézkedő vezetőjét és a főügyeletest is – utasítást adni, feladatot meghatározni,
b) az eseményhez kötődő szolgálati feladat végrehajtására a személyi állomány bármely tagját berendelni,
berendeltetni,
c) a bv. szerv részéről tett jelentésekkel kapcsolatban kiegészítő információkat kérni,
d) tájékoztatni és szükség szerint együttműködésre felkérni a társszervek vezetőit.
17. A vezető ügyeletes köteles
a) hivatali munkaidőn kívül intézkedésre alkalmas és szolgálatképes állapotban a folyamatos elérhetőségét
biztosítani,
b) saját elhatározásra vagy elöljárói utasításra az esemény helyszínén és/vagy szolgálati helyén szolgálatot
teljesíteni,
c) az eseményről, valamint az azzal összefüggésben megtett intézkedéseiről az országos parancsnoknak és
illetékes helyettesének – az általuk meghatározott formában és módon – jelentést tenni.
4. A főügyeletes jogállása 18. A főügyeletes részére feladatot az országos parancsnok és helyettesei, a vezető ügyeletes, a Biztonsági Szolgálat
vezetője, főosztályvezetői és osztályvezetői határozhatnak meg.
19. A főügyeletes köteles
a) fogadni és rögzíteni a bv. szerv által jelentett eseményeket, információkat, adatokat, minden lényeges
körülményt, a megtett intézkedéseket, az eseményekkel kapcsolatos jelentéseket elemezni, értékelni,
szükségszerűen módosítani, indokolt esetben az események felszámolásával, kivizsgálásával kapcsolatosan
szakmai iránymutatást adni,
b) az 1. mellékletben meghatározott rend szerinti (további) jelentéseket megtenni,
c) a bv. szerv, a társ rendvédelmi szervek (fő)ügyeleteivel való kapcsolattartásra, valamint a Belügyminisztérium
és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási
kötelezettség rendjéről, valamint a Kormányügyelet működéséről szóló 33/2011. (XII. 2.) BM utasítás alapján
a BM Ügyelete, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemező Központ kijelölt szervezeti egysége
felé jelentést tenni,
d) folyamatosan figyelemmel kísérni a Marathon Terra és az elektronikus távfelügyeleti rendszert,
e) végrehajtani a készenlétbe helyezéssel összefüggő, illetve a különleges jogrend kihirdetése esetén
meghatározott feladatokat,
f ) a bv. szerv működésével összefüggésben tudomására jutott panaszügyekben felvilágosítást adni, a felmerülő
szükséges intézkedéseket megtenni,
g) a tudomására jutott, bv. szerv rendjét, a fogvatartás biztonságát veszélyeztető körülmények esetén
az intézkedés alapjául szolgáló információkról az érintett bv. szervet, illetve szükség szerint a társ rendvédelmi
szervet értesíteni.
20. A főügyeletes jogosult
a) a bv. szervtől beérkező jelentésekkel összefüggésben további információkat kérni, annak teljesítését
határidőhöz kötni,
b) a bv. szerv által jelentett események minősítését, kategorizálását felülbírálni,
c) a bv. szervtől eseti adatszolgáltatást kérni,
d) az országos parancsnok utasítása alapján a bv. szerv értesítését és készenlétbe helyezését, a személyi
állományi tagok és eszközök átcsoportosítását elrendelni,
e) bármilyen elemzést, értékelést igénylő eseményről a parancsnoki kivizsgálási jelentést bekérni,
f ) indokolt esetben a bekövetkezett eseménnyel, illetve soron kívüli adatszolgáltatás meghatározásával
összefüggésben az érintett bv. szerv vezetőjével konzultálni, soron kívüli intézkedését kérni.
5. A bv. intézet állandó ügyeleti szolgálatainak jogállása
21. A szolgálatellátás érdekében a fogvatartottak elhelyezésére kijelölt bv. intézetben folyamatos ügyeleti
tevékenységet kell végezni. A bv. intézet ügyeleti tevékenységi feladatait a biztonsági osztály hajtja végre.
22. A bv. intézet biztonsági osztálya az állandó ügyeleti tevékenysége során köteles
a) a bv. szerv rendjét, a fogvatartás biztonságát veszélyeztető körülmények, események bekövetkezését
megelőzni, illetve a bekövetkezetteket – egyes esetekben a rendelkezésre álló tervekben meghatározottak
szerint, a személyi állományi létszám és az eszközök összehangolt irányításával – hatékonyan felszámolni,
b) hivatali munkaidőn kívüli időpontban az 1. mellékletben meghatározott eseményekről – beleértve
a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok területén, valamint
tevékenységük során bekövetkezőket is – a főügyeletes részére jelentést tenni,
c) a vezető ügyeletes és a főügyeletes utasításait végrehajtani,
d) az elektronikus távfelügyeleti rendszer felügyeletét ellátni, a Marathon Terra rendszer üzeneteit folyamatosan
figyelemmel kísérni,
e) a bv. szerv vezetőjének utasítása alapján a bv. szerv személyi állományára kiterjedő értesítéssel, továbbá
különleges jogrendi működéssel összefüggő feladatokat végrehajtani. 6. Jelentési rend
23. A jelentési kötelezettség körébe tartozó eseményeket, valamint a jelentés megtételének határidejével szemben
támasztott követelményeket az 1. melléklet tartalmazza.
24. A bv. szerv személyi állományának tagjai az 1. mellékletben nevesített események bekövetkezésének közvetlen
veszélyéről, illetve bekövetkezéséről – az észlelést, tudomásra jutást, valamint a hatáskörükbe tartozó és
halaszthatatlan intézkedések megtételét követően – a közvetlen szolgálati elöljárójuknak haladéktalanul kötelesek
jelentést tenni.
25. Az eseményekről a jelentéseket az 1. mellékletben meghatározott rend szerint kell megtenni. Az országos
parancsnoknak a bv. szerv vezetője köteles jelentést tenni, kivéve, ha szabadság, betegség, külföldi szakmai út miatt
távol tartózkodik. Ebben az esetben a szervezetszerű helyettese vagy – annak hiányában – a helyettesítésével
megbízott osztályvezető jelent.
26. A belügyminiszternek és a közbiztonsági főigazgatónak az országos parancsnok tesz jelentést.
27. A bv. szerv vezetőjének az eseményekről, a fogvatartás rendjét, a bv. szerv biztonságát veszélyeztető, megzavaró
események megelőzése, megszakítása, felszámolása érdekében tett, halaszthatatlan intézkedések megtételét
követően – eltérő utasítás hiányában – az 1. mellékletben jelentési határidőként megjelölt időtartamon belül kell
szóban, valamint írásban jelentést tenni.
28. A kiemelkedő fontosságú eseményekről a bv. szerv vezetője a halaszthatatlanul sürgős intézkedések megtételét
követően azonnal – a 2. mellékletben meghatározottak szerinti tartalommal – az országos parancsnoknak köteles
előzetes, tényszerű szóbeli jelentést tenni. Ezzel egyidőben a bv. szerv vezetőjének szervezetszerű helyettese vagy
a helyettesítésével megbízott vezető – eltérő utasítás hiányában – az előzetes jelentést az országos parancsnok
illetékes helyettesének köteles megtenni. A további jelentési kötelezettség teljesítése az országos parancsnok,
valamint illetékes helyettesének utasítása szerint történik.
29. Abban az esetben, ha az országos parancsnok akadályoztatva van, úgy a jelentést a helyettesítési rendnek
megfelelően a bv. szerv vezetője köteles az OPBFH, az OPGIH, akadályoztatásuk esetén a vezető ügyeletes és
az esemény kapcsán érintett szakterületi vezető felé megtenni.
30. A jelentésre kötelezett – az 1. mellékletben megjelölt esemény bekövetkezési körülményeit, a megtett és
bevezetendő intézkedéseket részleteiben ismerő – személy (hivatali munkaidőben a bv. szerv illetékes szakterületének
vezetője) a főügyeletes felé a bv. szerv vezetője által az országos parancsnok illetékes helyettesének tett jelentésével
egyidejűleg, egyéb esemény esetén anélkül köteles jelentést tenni.
31. A jelentésre kötelezett személy az esemény felszámolását követően, a főügyeletes külön utasítására, az általa
meghatározott tartalommal – a bv. szerv részére előírt írásbeli jelentési kötelezettség teljesítésén kívül –
a legrövidebb időn belül köteles tényszerű, írásbeli tájékoztató jelentést tenni.
32. Az 1. mellékletben külön megjelölt eseményekről részletes parancsnoki kivizsgálási jelentést kell készíteni, melyet
az országos parancsnoknak címezve a Biztonsági Szolgálat vezetője részére az esemény bekövetkezésétől számított
24 órán belül kell felterjeszteni az integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelési rendszeren keresztül.
A jelentést a BVOP főügyelete részére elektronikus formában is meg kell küldeni.
33. A beérkezett jelentések nyilvántartása, véleményezése, kezelése, jelentések megtétele – az érintett szakterülettel
együttműködésben – a Biztonsági Szolgálat feladata.
34. A BVOP szervezeti elemeinek vezetői az 1. mellékletben megjelölt, az alárendeltségükbe tartozó beosztottakkal,
továbbá a szervezeti elem működésével kapcsolatos eseményekről a közvetlen szolgálati elöljárójuknak kötelesek
jelentést tenni, továbbá a főügyeletest, valamint hivatali időn kívül az 1. mellékletben a jelentés fogadójaként külön
megjelölt esetekben a vezető ügyeletest tájékoztatni. Ezt követően a vezető ügyeletes utasításai szerint kell eljárni.
35. Az 1. melléklet 23. és 51. sorszám szerinti tervezett ellenőrzésről való tudomásszerzést követően a jelentést szóban
haladéktalanul meg kell tenni. Az írásbeli jelentéssel szemben támasztott minimum követelmény, hogy tartalmazza
a) az ellenőrző, szakmai látogató nevét, beosztását (munkakörét),
b) az érkezés időpontját, célját,
c) az ellenőrzés, szakmai látogatás eseményeit (ki fogadta, mit tekintett meg, kivel/kikkel milyen körülmények
között folytatott beszélgetést, kire irányulóan végzett vizsgálatot stb.),
d) a tett észrevételeket, megállapításokat, a bv. szerv vezetőjének címzett felkéréseket,
e) a távozás időpontját.
36. A fogvatartott és a személyi állomány egészségügyi állapotát is érintő jelentéstétel esetén a személyes adatokra
vonatkozó adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok szerint kell eljárni.
37. A főügyeletes részére történő jelentés teljesítése a jogszabályokban és más belső szabályozó eszközökben
meghatározott szóbeli és írásbeli jelentési, tájékoztatási kötelezettséget nem korlátozza és nem váltja ki.
38. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben meghatározott katonák, valamint a magyar büntetőjog
hatálya alá tartozó szövetséges fegyveres erő tagjainak elhelyezésére szolgáló részleg vonatkozásában, továbbá
a személyi állomány tagjai által – szolgálati feladataival összefüggésben – elkövetett cselekmények parancsnoki
kivizsgálását követően, annak eredményétől függően, bűncselekmény gyanúja esetén parancsnoki nyomozást kell
elrendelni, vagy feljelentést kell tenni.
39. Abban az esetben, ha az esemény vizsgálata elhúzódik, minősítése, jellege megváltozik, továbbá új adat vagy
bizonyíték merül fel, az országos parancsnok (illetve a jelentést telefonon fogadó személy, vezető ügyeletes) által
meghatározott határidőn belül és módon kiegészítő jelentést kell tenni.
40. Amennyiben az esemény jellege, minősítése az 1. mellékletben rögzített határidőn belül teljes pontossággal nem
állapítható meg, az a jelentéstételnek nem lehet akadálya.
41. A minisztériumi vezetők, az országos parancsnok vagy helyettesei jelenlétében megrendezett szervezeti
eseményekről a bv. szerv és a BVOP Hivatal Koordinációs Főosztálya a főügyeletest a végrehajtást megelőző napon
szóban, valamint a lebonyolítást követően szóban, majd 18 óráig írásban tájékoztatja.
42. A főügyeletes a szolgálata alatt történt eseményekről az 1. mellékletben meghatározottak, továbbá
a jogszabályokban, belső szabályozó eszközökben rögzítettek szerint köteles jelentést tenni, továbbá valamennyi,
részére jelentett eseményről szöveges üzenetet küldeni az országos parancsnok és helyettesei, valamint az érintett
szolgálatok, illetve főosztályok vezetői részére. Az esemény jellegétől függetlenül a jelentett eseményekről szöveges
üzenetet kell küldeni továbbá a Hivatal, a Biztonsági Szolgálat, a Humán Szolgálat, az Ellenőrzési Szolgálat,
a Fogvatartási Ügyek Szolgálata, a Kommunikációs Főosztály, a Biztonsági Szolgálat Ügyeleti és Védelmi Osztálya,
a Nemzeti Védelmi Szolgálat Büntetés-végrehajtási Főosztálya vezetőjének, valamint a BVOP sajtószóvivőjének.
43. A főügyeletesnek szóló kiegészítő írásbeli vagy szóbeli jelentésben meg kell jelölni az esemény szóbeli és írásbeli
jelentésének időpontját, megnevezését, a jelentést korábban fogadó főügyeletes és a jelentést adó személyi
állományú tag nevét és rendfokozatát is.
44. A főügyeletes a bv. szerv állandó ügyeleti szolgálata részére rendszeresen, vagy eseti jelleggel meghatározhat
jelentési kötelezettséget, melyeket a bv. szerv határidőre köteles teljesíteni.
7. A főügyeletes jelentése 45. A főügyeletes a bv. szerv által jelentett eseményeket – szolgálatteljesítése kezdőnapjának 0 órájától 24 órájáig terjedő
időszakára vonatkoztatva – a szolgálatteljesítés másnapján 3 óráig köteles összegezni, arról jelentést készíteni.
Hétvége és munkaszüneti nap esetén a jelentés az utolsó munkanap 0 órájától az első munkanapot megelőző nap
24 órájáig bekövetkezett eseményeket tartalmazza.
46. A főügyeletes a jelentését személyes adatokat tartalmazó és korlátozott adattartalommal is köteles elkészíteni.
47. A főügyeletes a korlátozott adattartalommal készült jelentést valamennyi bv. szerv vezetője részére köteles
megküldeni.
48. A korlátozott adattartalommal készült jelentést a főügyeletes minden munkanap az intranet hálózat ht tp:/ /int ranet/
nap ijelentesek/For ms/All Items.as px elérési útra, az OPBFH jóváhagyását követően köteles feltölteni.
49. A rendkívüli események lényegi tartalmát a főügyeletes jelentésében meg kell jeleníteni.
50. A főügyeletes által készített jelentésben megjelenítendő események körét a Biztonsági Szolgálat vezetője határozza
meg.
51. A bv. szervnek a jelentésre kötelezett eseményeket a 3. melléklet szerinti okmányban nyilván kell tartani, amely
naplót helyben kell elkészíteni és kiadni, és az ügykezelési szabályoknak megfelelően iktatni, illetve megőrizni.
52. A bv. szerv vezetője az utasításban meghatározottakon kívül a saját megítélése szerint fontosnak tartott,
a mindennapitól eltérő, a média érdeklődését kiváltó eseményekről is köteles jelentés tenni az országos
parancsnoknak, valamint a helyettesítésével megbízott vezető az országos parancsnok illetékes helyettesének,
valamint – a jelentésre kötelezett személyen keresztül – a főügyeletesnek.
8. A BVOP főügyeletén és az állandó ügyeleti szolgálaton használt nyilvántartások
53. A BVOP főügyeletén és az állandó ügyeleti szolgálaton az alábbi okmányokat kell vezetni:
a) ügyeleti napló és nyilvántartások,
b) szolgálatátadás és ahhoz tartozó átadási jegyzék,
c) ügyeleti statisztikák,
d) ellenőrzési napló,
e) fegyverzeti szakanyagok nyilvántartására szolgáló napló.
III. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. Ez az utasítás 2019. január 1-jén lép hatályba.
55. A bv. szerv vezetője az események jelentésével kapcsolatosan kiadott helyi intézkedések, őr- és szolgálati utasítások,
munkaköri leírások, továbbá a munkaköri leírások biztonsági mellékleteinek felülvizsgálatát és azok jelentési renddel
összefüggően szükséges módosítását az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles elvégezni.
56. Hatályát veszti a büntetés-végrehajtási szervezet ügyeleti tevékenységéről és az események jelentési rendjéről szóló
3/2016. (XII. 7.) BVOP utasítás.
Dr. Tóth Tamás bv. vezérőrnagy s. k.,
országos parancsnok
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.