65/2013. (III. 8.) Korm. rendelete a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. CLXVI. törvény

65/2013. (III. 8.) Korm. rendelete a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. CLXVI. törvény végrehajtásáról. A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a)–i) pontjában, a 4. § (2) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a 11. § (6) bekezdése tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló a 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. azonosítás: az a folyamat, amely során a lehetséges létfontosságú rendszerelemeket kockázatelemzés, valamint az ágazati és horizontális kritériumok alapján meghatározzák; 2. kockázatelemzés: fenyegetettségi és kockázati tényezők vizsgálata a rendszerelemek sebezhetőségének, valamint a megzavarásuk vagy megsemmisítésük által okozott következmények értékelése céljából; 3. létfontosságú információs rendszer és létesítmény: a társadalom olyan hálózatszerű, fizikai vagy virtuális rendszerei, eszközei és módszerei, amelyek az információ folyamatos biztosítása és az informatikai feltételek üzemfolytonosságának szükségességéből adódóan önmagukban létfontosságú rendszerelemek, vagy más azonosított létfontosságú rendszerelemek működéséhez nélkülözhetetlenek. 2. A lehetséges létfontosságú rendszerelemek azonosítási eljárása 2. § (1) A lehetséges létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az azonosítási eljárás eredményéről azonosítási jelentést készít. (2) Az azonosítási jelentés tartalmazza a) a vizsgált lehetséges létfontosságú rendszerelem megnevezését, a kockázatelemzést, valamint annak eredményét és a nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló javaslatot, vagy a kijelölés visszavonására, vagy a kijelölés fenntartására vonatkozó javaslatot, b) az üzemeltetőnek az azonosítási jelentés teljességére vonatkozó nyilatkozatát, valamint c) az azonosítási eljárás kezdő- és zárónapját. (3) Ha az üzemeltető az azonosítási jelentés elkészítésére és benyújtására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a Kormány által rendeletben kijelölt, ágazati felelősséggel rendelkező kijelölő hatóság (a továbbiakban: kijelölő hatóság) határidő tűzésével felszólítja az üzemeltetőt az azonosítási jelentés elkészítésére és benyújtására. (4) Ha az üzemeltető a kijelölő hatóságnak a (3) bekezdés szerinti felszólítására egyetlen rendszerelemet sem azonosított lehetséges létfontosságú rendszerelemként, ebben az esetben is be kell nyújtani az azonosítási jelentést, melynek tartalmára a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (5) A Kormány által rendeletben kijelölt ágazati javaslattevő hatóság (a továbbiakban: javaslattevő hatóság) részére a kijelölő hatóság köteles megküldeni véleményezés céljából az azonosítási jelentést. A javaslattevő hatóság az azonosítási jelentés beérkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja az azonosítási jelentést, és a kockázatelemzéssel kapcsolatos javaslatait megküldi a kijelölő hatóságnak. (6) A javaslattevő hatóság kezdeményezheti, hogy a kijelölő hatóság döntsön az üzemeltető (3) bekezdés szerinti kötelezéséről. A javaslattevő hatóság kezdeményezésétől számított 30 napon belül a kijelölő hatóság dönt az üzemeltető kötelezése kérdésében. (7) Az üzemeltető 8 napon belül írásban értesíti a kijelölő hatóságot a tevékenységében bekövetkezett minden olyan változásról, amely érinti a létfontosságú rendszerelem azonosítását. (8) A kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjének új azonosítási jelentést kell készítenie a kijelölő hatóságnak a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 2. § (3) bekezdése szerinti döntésének jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével. 3. § A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét a közrend, közbiztonság, lakosságvédelem, alkotmányvédelem, nemzetbiztonság, terrorelhárítás szempontjaira tekintettel, a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés vonatkozásában javaslattevő hatóságként kijelöli. 3. A nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, valamint a kijelölés visszavonásának szabályai 4. § (1) A kijelölő hatóság az Lrtv. 2. § (3) bekezdése szerinti döntését az azonosítási jelentés kézhezvételétől számított 90 napon belül hozza meg. (2) A Kormány a kijelölő hatóságnak a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre, valamint a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárásában – abban a kérdésben, hogy a horizontális kritériumok teljesülésének lehetősége fennáll-e – szakhatóságként első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv üzemeltető telephelye szerinti helyi szervét, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv üzemeltető telephelye szerinti területi szervét jelöli ki. (3) A kijelölő hatóság a határozatában: a) jóváhagyja az üzemeltető azonosítási jelentését és a rendszerelemet – feltéve, hogy az ágazati kritériumok közül és a szakhatóság állásfoglalása alapján az 1. mellékletben felsorolt horizontális kritériumok közül legalább egy-egy bekövetkezésének lehetősége fennáll – nemzeti létfontosságú rendszerelemként jelöli ki és elrendeli nyilvántartásba vételét, b) jóváhagyja az üzemeltető azonosítási jelentését és a kijelölést visszavonja, valamint elrendeli a nyilvántartásból való törlést, c) a kijelölésre, kijelölés visszavonására irányuló javaslatot elutasítja, vagy legfeljebb 90 napos határidő tűzésével és a feltárt hibák, hiányosságok tételes megjelölésével új azonosítási jelentés benyújtását írja elő, vagy d) jóváhagyja, hogy az üzemeltető egyetlen rendszerelemet sem azonosított lehetséges létfontosságú rendszerelemként. 4. Az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, valamint a kijelölés visszavonásának szabályai 5. § (1) Ha az üzemeltető vagy a javaslattevő hatóság európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló kérelmével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter nem ért egyet, a kijelölő hatóság köteles megvizsgálni a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés kérdését, és a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről. (2) Ha az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésre irányuló kezdeményezésével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter nem ért egyet, erről tájékoztatja a kezdeményező államot. (3) Ha az EGT-állam, az üzemeltető vagy a javaslattevő hatóság európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés visszavonására irányuló kérelmével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyetért, az Lrtv. 3. § (3) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A kijelölő hatóság az Lrtv. 3. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával az európai létfontosságú rendszerelemmé való kijelölést visszavonja, valamint a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölésről. (4) Ha az üzemeltető vagy a javaslattevő hatóság európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés visszavonására irányuló kérelmével a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter nem ért egyet, a kijelölő hatóság tájékoztatja az üzemeltetőt és a javaslattevő hatóságot a kijelölés fenntartásáról. Ha a visszavonást EGT-állam kezdeményezi, az Lrtv. 3. § (3)–(4) bekezdése szerinti szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni. (5) A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés folyamatában a horizontális kritériumok teljesülésének lehetőségét vizsgálja. (6) Ha az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés, vagy a kijelölés visszavonása kérdésében az ágazatért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter ellentétes álláspontot képvisel, a végleges álláspontról a Kormány dönt. 5. A biztonsági összekötő személy képesítési követelményei és foglalkoztatásának feltételei 6. § (1) A biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. (2) A biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettség mellett rendelkeznie kell a) védelmi igazgatási vagy rendészeti igazgatási szakon szerzett felsőfokú végzettséggel, b) tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi szakmai irányú rendészeti szervezői szakképesítéssel, vagy ezzel egyenértékű végzettséggel, c) iparbiztonsági szaktanfolyami végzettséggel, d) iparbiztonsági szakon szerzett felsőfokú végzettséggel, vagy e) a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél legalább 5 év iparbiztonsági szakterületen szerzett gyakorlattal. (3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában előírt követelmények alól, a korábban rendvédelmi szerv által, a rendvédelmi szerv alaptevékenységébe tartozó feladatok ellátása körében legalább öt évig foglalkoztatott felsőfokú végzettségű személy mentesül. A mentesülés feltételeinek való megfelelést az érintett igazolja. (4) Ha az üzemeltető a képesítési követelményeknek megfelelő személy alkalmazásáról már gondoskodott, biztonsági összekötő személynek ez a személy kinevezhető. (5) Az alkalmasság feltételeinek való megfelelést az érintett igazolja. 6. Az üzemeltetői biztonsági terv 7. § (1) A kijelölő hatóság az üzemeltetői biztonsági terv tartalmára vonatkozó Lrtv. szerinti döntését a 2. mellékletben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (2) Az üzemeltetői biztonsági tervet az üzemeltető az elkészítést követően szükség esetén módosítja és kétévente felülvizsgálja. Az üzemeltető a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet készít. (3) Soron kívüli felülvizsgálatot kezdeményezhet a) a kijelölő hatóság, vagy b) a kijelölő hatóságnál a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve. (4) Az üzemeltető a soron kívüli felülvizsgálatot a kezdeményezéstől számított 45 napon belül köteles elvégezni. (5) Ha az üzemeltetői biztonsági tervet módosítani szükséges, akkor annak módosítással érintett részét, vagy jelentős tartalmi módosítás esetén a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt üzemeltetői biztonsági tervet az üzemeltető a felülvizsgálatot követően haladéktalanul másolatban megküldi a 10. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartó hatóságnak, valamint a kijelölő hatóságnak. (6) Ha a felülvizsgálat eredményeként nem szükséges az üzemeltetői biztonsági tervet módosítani, a felülvizsgálatról szóló jegyzőkönyvet az üzemeltető a felülvizsgálatot követően haladéktalanul másolatban megküldi a nyilvántartó hatóságnak és a kijelölő hatóságnak. (7) Az üzemeltető az üzemeltetői biztonsági tervvel összhangban megszervezi és biztosítja az üzemeltetésében lévő létfontosságú rendszerelem működésének védelmét és folyamatosságát. 7. Ellenőrzés 8. § (1) A honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével, a létfontosságú rendszerelemek védelmét a helyszíni ellenőrzés lefolytatására jogosult szervek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének koordinálásával ütemezett módon, éves ellenőrzési terv alapján összehangoltan is ellenőrzik, oly módon, hogy a létfontosságú rendszerelem 3 évente kerüljön ellenőrzésre. (2) Az összehangolt ellenőrzésekről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve összefoglaló jelentést készít. (3) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, az összehangolt ellenőrzésben részt vevő, valamint a saját hatáskörben lefolytatott ellenőrzést végző szervektől eljárásaik kimeneteléről, a megállapított hiányosságok pótlásáról tájékoztatást kérhet, melyet a szervek haladéktalanul kötelesek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére megadni. 8. Az üzemeltetővel szemben kiszabható közigazgatási bírság összege, a bírság kiszabásának szabályai 9. § (1) Az üzemeltetővel szemben kiszabható Lrtv. szerinti bírság kiszabását a létfontosságú rendszerelemmel kapcsolatos hatósági eljárásokban részt vevő hatóságok is kezdeményezhetik a kijelölő hatóságnál. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összege százezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. (3) A bírság összegét a bírság kiszabásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni a kijelölő hatóság által megadott bírság letéti számla javára. 9. Nyilvántartási és adatbiztonsági előírások 10. § (1) A Kormány az európai és nemzeti létfontosságú rendszerelemek nyilvántartására és a nyilvántartás adatainak kezelésére – a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek kivételével – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét kijelöli. (2) Az üzemeltető a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokról 72 órán belül tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti nyilvántartó hatóságot. (3) A Lrtv. 5. § (4) bekezdése szerinti szervek adatokat írásban, az adatigénylési cél meghatározásával és az átvenni kívánt adatok körének pontos megjelölésével kérhetnek a nyilvántartó hatóságtól. Az adatszolgáltatást 15 napon belül teljesíteni kell. 10. Együttműködés 11. § (1) A 4. § (2) bekezdése szerinti szakhatósági eljárásban a pénz- és adóügyi biztonság vonatkozásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi, illetve központi szerve, a közrend, a közbiztonság, a lakosságvédelem, az alkotmányvédelem, a nemzetbiztonság, a terrorelhárítás vonatkozásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv területi, illetve központi szerve, az Alkotmányvédelmi Hivatal területi, illetve központi szerve, valamint a Terrorelhárítási Központ véleményt nyilvánít. (2) Az 1. melléklet szerinti politikai hatás kritériuma teljesülésének lehetősége tekintetében az illetékes kormánymegbízott, a környezeti hatás kérdésében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, illetve az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség véleményt nyilvánít. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek ellenőrzési tevékenységük során a kijelölés alapjául szolgáló körülmények változatlan fennállásán kívül vizsgálják a létfontosságú rendszerelemek, az azokhoz tartozó közterületek, valamint az azokat felügyelő, működtető személyek azon fizikai, humán és informatikai biztonsági feltételeinek meglétét, amelyek garantálják az azonosított kockázatokkal szembeni védelmet, a rendeltetésszerű működést, a szándékos és nem szándékos károkozás elkerülését. (4) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési terv elkészítése érdekében az érintett hatóságok az együttműködés keretében, minden évben legkésőbb február 15. napjáig megküldik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére az ellenőrzési terv elkészítéséhez szükséges javaslataikat, melyeket egyúttal a saját ellenőrzési rendszerükben is megjelenítenek. (5) Az üzemeltető az együttműködés keretében katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetén haladéktalanul köteles a kijelölő hatóságot és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét értesíteni. (6) Az együttműködés keretében, az üzemeltetői biztonsági tervben meghatározott rendkívüli esemény bekövetkezésekor a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jogosult a hatáskörükben érintett hatóságoktól, a beavatkozáshoz és elhárításához szükséges adatokat beszerezni; b) az a) pont szerinti adatszolgáltatást az érintett hatóság soron kívül köteles teljesíteni; c) a rendkívüli eseményre való reagálás, a mentés megszervezése, irányítása, továbbá a lakosság tájékoztatása, a károk felmérése, az eredeti állapot lehetőség szerinti visszaállítása a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének koordinálásával történik; d) a szükséges erők, eszközök bevonására az érintett kijelölő hatóság tesz javaslatot; e) a kiváltó okok azonosításában, a tett intézkedések értékelésében, az érintett kijelölő hatóság, a beavatkozást végző szervek és a biztonsági összekötő személy együtt vesz részt. 11. Az energiaágazatra vonatkozó különös szabályok 12. § Az energiaágazat tekintetében e rendeletnek az azonosítási eljárással, a kijelöléssel, valamint a kijelölés visszavonásával kapcsolatos rendelkezéseit kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni. 12. Hatályba léptető rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) A 6. § (2) és (3) bekezdése 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A 17. § 2018. július 1-jén lép hatályba. 13. Átmeneti rendelkezések 14. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve hálózatbiztonsági feladata körében, a nemzeti létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos hálózatbiztonsági tevékenység ellátása érdekében eseménykezelő központot működtet Létfontosságú Rendszerek és Létesítmények Informatikai Biztonsági Eseménykezelő Központja (a továbbiakban: Központ) elnevezéssel. A Központ a (4)–(8) bekezdésben foglalt feladatait jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában látja el. (2) A Központ felügyeletét a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter látja el. (3) A Központ az általa végzett tevékenységről, a lehetséges veszélyforrásokról és elhárításuk lehetőségeiről évente jelentést készít a felügyeletet ellátó miniszter részére. (4) A Központ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (a továbbiakban: NMHH) és az általa működtetett Országos Informatikai és Hírközlési Főügyelettel (a továbbiakban: OIHF), valamint a CERT-Hungary Központtal (a továbbiakban: CHK) együttműködésben védi a nemzeti létfontosságú rendszerek és létesítmények szolgáltatásait az interneten keresztül érkező támadások ellen. E feladatkörében: a) technikai védelmi, megelőző és tájékoztatási tevékenységet végez, b) informatikai és távközlési területen – a létfontosságú rendszerelemként azonosított egyes informatikai és távközlési hálózatok tekintetében az NMHH-val és a CHK-val együttműködésben – képviseli a létfontosságú rendszereket és létesítményeket üzemeltető szervezeteket a hálózatbiztonság védelmére szakosodott együttműködési fórumokon és szervezetekben, c) részt vesz az informatikai és a hálózatbiztonságra, valamint a létfontosságú információs rendszerek és létesítmények védelmére vonatkozó stratégiák és ágazati szabályozások előkészítésében. (5) A Központ a nemzeti létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos hálózatbiztonsági tevékenysége ellátása keretében, mint incidens-kezelő szervezet a kijelölt létfontosságú rendszerelemek vonatkozásában felelős a) a hálózatbiztonság fenntartásának elősegítéséért, fokozásáért, b) az információ-megosztó és eseménykezelési feladatok ellátása érdekében, a CHK-tól kapott tájékoztatás alapján, a létfontosságú rendszerelem hálózatbiztonságát érintő eseménnyel összefüggésben az érintett üzemeltető riasztásáért, c) az elhárítás koordinációjáért. (6) A Központ feladatkörében: a) a magyar és nemzetközi hálózatbiztonsági és információs rendszer- és létesítményvédelmi szervezetektől a CHK-n keresztül, vagy más hálózatbiztonsági szervezettől kapott riasztások kezelésére – a létfontosságú rendszerek és létesítmények érintettsége esetén – számítástechnikai sürgősségi reagáló egységként működik folyamatos rendelkezésre állással, b) ellátja a létfontosságú rendszerelemként azonosított informatikai és távközlési hálózatok felé irányuló, az internetet támadási csatornaként felhasználó beavatkozások elhárításának koordinálását, c) továbbítja az OIHF és a CHK részére a létfontosságú rendszerelemek felé az informatikai és távközlési hálózat oldaláról érkezett, támadásra utaló információkat a támadó hazai és nemzetközi együttműködésben történő lokalizációja és megbénítása érdekében, d) jelentéssel él a létfontosságú rendszerelemként azonosított informatikai és távközlési hálózatok felé a felismert és publikált szoftver-sérülékenységekről, e) az OIHF-től és a CHK-tól, vagy más hálózatbiztonsági szervezettől átvett információk és adatok alapján, a létfontosságú rendszerelemet érintő, internet-forgalomba való beavatkozásra utaló jeleket kiértékeli, és a folyamatos ügyeleti rendszerén keresztül értesíti a létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét, valamint az érintett hálózatbiztonsági és létfontosságú információs rendszer és létesítmény üzemeltetőjét, f) tájékoztatási célú, szemléletformáló kampányokat szervez, hírleveleket bocsát ki, g) együttműködik a magyar informatikai és hálózatbiztonsági, valamint a létfontosságú információs rendszerek és létesítmények védelmében érintett bűnüldöző szervekkel, iparági szereplőkkel. (7) A Központ, a tudomására jutott sérülékenységekről az Alkotmányvédelmi Hivatal, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, továbbá a terrorveszélyeztetett rendszerelem tekintetében a Terrorelhárítási Központ kockázatértékelését követően értesíti az üzemeltetőt, az OIHF-et és a CHK-t. Ha a kockázatértékelés eredménye kritikus sérülékenységre utal, az üzemeltetőt határidő megadásával felszólítja a sérülékenység elhárítására, megszüntetésére. Ha az üzemeltető a felszólításnak határidőn belül nem tesz eleget, a Központ a 9. § (1) bekezdése szerint jár el. (8) A Központ együttműködik az OIHF-el és a CHK-val, a létfontosságú információs rendszert és létesítményt üzemeltető szervezetekkel, a hálózatbiztonsági feladatokat ellátó más szervezetekkel, valamint mindazokkal a szervezetekkel, amelyek informatikai és távközlési rendszert azonosítottak létfontosságú rendszerelemként. 15. § Az azonosítási jelentést első alkalommal az ágazatra vonatkozó ágazati kritériumokat megállapító jogszabály hatálybalépését követő 180 napon belül kell a kötelezettnek benyújtania. 14. Az Európai Unió jogának való megfelelés 16. § Ez a rendelet az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. 15. Módosító rendelkezések 17. § (1) A 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A biztonsági összekötő személynek, az adott ágazatnak megfelelő szakirányú végzettség mellett rendelkeznie kell iparbiztonsági szakon szerzett felsőfokú végzettséggel, vagy a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél legalább 5 év iparbiztonsági szakterületen szerzett gyakorlattal.” (2) Hatályát veszti a 6. § (3) bekezdése. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök