828/B/2004. AB határozat

828/B/2004. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t: Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény 16. §-a „állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből”, valamint „a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából” illetve „az érintett … jogainak védelme érdekében” szövegrészei alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

I. Az indítványozó a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 16. §-ának alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte. Az Avtv.

11–15. §-ai határozzák meg az érintettnek a személyes adataival kapcsolatos jogait és érvényesítésük módját, a 16. § pedig felsorolja, hogy e jogok milyen okokból eshetnek korlátozás alá. Ezek között szerepelnek a vizsgálni kért rendelkezések, amely szerint a jogok korlátozhatók – többek között – „állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből” valamint „a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából”, illetve „az érintett … jogainak védelme érdekében”. Az indítványozó e három korlátozási okcsoport alkotmányossági vizsgálatát s ennek alapján az Avtv. 16. §-a jelölt szövegrészének megsemmisítését kérte. Indokolásul az alábbiakat adta elő: A személyes adatokhoz való jog alapjog, s az alapjogok korlátozására – az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint – kivételesen, más alapjog vagy alkotmányos cél érdekében az adott céllal arányos módon kerülhet sor.

Véleménye, hogy a személyes adatok védelméhez kapcsolódó jogok állami vagy gazdasági, pénzügyi érdekből való korlátozása nincs tekintettel az arányosság követelményére, mert ennek alapján bármely csekély állami vagy önkormányzati gazdasági érdek alapjog-korlátozással jár.

Kifejtette továbbá, hogy e szabály ellentétes a köztulajdon és magántulajdon egyenjogúságát deklaráló alkotmányi tétellel is, végül utalt arra, hogy a közélet tisztasága vagy a pénzmosás megelőzése az adatokba való betekintés követelményét kívánná meg, szemben az Avtv. alapjog-korlátozó rendelkezéseivel.

A másik okcsoport, a foglalkozással összefüggő okok miatti alapjog-korlátozás – az indítványozó szerint – szintén aránytalan. Az indítványozó kifejti, hogy a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai eljárások közvetlen kihatással vannak az érintett jó hírnevére, így az Alkotmány 54. § (1) bekezdésben meghatározott emberi méltóságára. A munkáltatók munkajogi és munkavédelemi kötelezettségekre vonatkozó adatai tekintetében pedig a korlátozás nemcsak az emberi méltóságot, hanem az élethez való jogot is sértheti.

Az Avtv. vizsgálni kért 16. §-a végül úgy rendelkezik, hogy törvény korlátozhatja az Avtv. 11–15. §-aiban foglalt jogokat „az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.” Az indítványozó szerint az Alkotmány 56. §-ába foglalt jogképességgel, továbbá a jogállamisággal ellentétes, hogy „a jogalkotó az érintett jogait magától az érintettől kívánja megóvni.”

Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére,

8. §(2) bekezdésére, 9. §-ára, 54. §-ára 56. §-ára, 59. §-ára

és 61. §-ára hivatkozással kéri az Avtv. 16. §-a jelölt szövegrészeinek megsemmisítését.

II. Az Alkotmány érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokra tikus jogállam.” „8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

Az Avtv. érintett szabályai: „11. § (1) Az érintett

12. §

13. §(1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak

akkor tagadhatja meg, ha azt a 16. §-ban meghatározott esetekben a törvény lehetővé teszi.

14. §(1) A valóságnak meg nem felelő személyes adatot

az adatkezelő helyesbíteni köteles.

15. §A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot

adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

16. §Az érintett jogait (11–15. §) törvény korlátozhatja

az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, illetve az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.”

III. Az indítvány az alábbiak szerint nem megalapozott.

tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Kivételesen törvény elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja a felhasználás módját is. Az ilyen törvény korlátozza az információs önrendelkezés alapvető jogát, és akkor alkotmányos, ha megfelel az Alkotmány 8. §-ában megkövetelt feltételeknek.” (ABH 1991, 40, 42.) Az információs önrendelkezési jog lényege tehát, hogy az érintett tudhatja és követheti személyes adatai felhasználásának útját és körülményeit, a törvényeknek pedig biztosítaniuk kell e jog gyakorlásának feltételeit (ilyenek az Avtv. 11–15. §-aiba foglalt szabályok). A felhívott határozatokból tehát az is megállapítható, hogy a személyes adatok védelméhez való jog – vagy annak aktív oldala, az információs önrendelkezéshez való jog – nem korlátozhatatlan alapjog, az alapjogok korlátozására vonatkozó mérce szerint korlátok alá eshet. Ilyen korlátokat fogalmaz meg az Avtv. – jelen ügyben vizsgált – 16. §-a is. E szabály alapján a tájékoztatáshoz, a helyesbítéshez, a törléshez, és a betekintéshez való jog korlátozható „az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, illetve az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében”.

Módtv.) iktatta be az Avtv. rendelkezései közé. A Módtv.

20. §(2) bekezdése szerint az Avtv. újonnan megállapított

16. §a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba. Az Avtv. 2004. május 1-én

hatályba lépett új szövege kapcsolódik az Európai Parlament és Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK Irányelvéhez (a továbbiakban: EK Irányelv), amely „a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról” szól. A Módtv. 20. §

Mindezek alapján megállapítható, hogy az Avtv. jelen ügyben vizsgált 16. §-a részben az EK Irányelv végrehajtásaként megalkotott hazai jognak tekinthető. Az irányelvek, mint másodlagos közösségi jogforrások végrehajtásaként meghozott belső norma alkotmányossági vizsgálatát illetően, az alkotmánybírósági gyakorlatot összegző 744/B/2004. AB határozat rámutatott: „Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés kihirdetése a 2004. évi XXX. törvény elfogadásával megtörtént. A csatlakozás feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány 2. cikke értelmében a csatlakozás időpontjától kezdődően az eredeti szerződések rendelkezései és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok az új tagállamok számára kötelezőek és – bizonyos feltételekkel – alkalmazandók ezekben az államokban.

Az irányelvek, mint az Unió ún. másodlagos jogforrásai a tagállamok számára azt teszik kötelezővé, hogy a saját jogalkotási eljárásukban az irányelvek tartalmának megfelelő szabályozást alakítsanak ki.” (ABH 2005, 1282–1283.) Az Alkotmánybíróság jelen eljárásban, a fent kifejtettek szerint álláspontját fenntartja, és az Avtv. 16. §-ának jelölt szövegrészét, mint belső jogszabály alkotmányossági vizsgálatát végezte el.

Az Avtv. jelen ügyben vizsgált szabályaiban az információs önrendelkezési jog „állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből”, illetve „a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából” történő korlátozása mögött – az Alkotmánybíróság szerint – kimutatható a nyomós közérdek, míg az „érintett vagy mások jogainak védelme érdekében” történő korlátozás az alapjogok vagy alkotmányos elvek érdekében történő korlátozás okai közé sorolható. Megállapítható továbbá, hogy az Avtv.

16. §ában foglalt szabályok önmagukban nem jelentik az

információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozását sem. Az esetenkénti korlátozás megítélése tekintetében az Avtv. 17. §-a biztosítja a bírói utat: a 17. § (1) bekezdése szerint az érintett jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat, a (2) bekezdés értelmében pedig azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.

A fentiekre tekintettel az Avtv. 16. §-ának vizsgált szövegrészei nem állnak ellentétben az Alkotmány 8. § (2) bekezdésével és 59. § (1) bekezdésével, ezért az erre vonatkozó indítványt az Alkotmánybíróság elutasította.

4.1. Az indítványozó az Avtv. 16. §-a „állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből” szövegrésze tekintetében felvetette, hogy az a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságának tételébe, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez való jogba ütközik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alkotmány 9. §

Nem sérti e szabály továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot sem. Az Avtv. 16. § jelölt szövegrésze nem arról szól, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra hozása esik korlátozás alá állami vagy önkormányzati érdekből, hanem arról, hogy az érintettnek a betekintési, tájékoztatás-kérési stb. jogai – azaz az információs önrendelkezési joga – tekintetében képzelhető el korlátozás.

Ilyen értelemben az Avtv. 16. §-ának „állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből” szövegrésze és az Alkotmány 61. § (1) bekezdésébe foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való jog között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem mutatható ki.

4.2. Az indítványozó „a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából” szövegrész vonatkozásában az Alkotmány

54. §(1) bekezdésébe foglalt emberi méltósághoz való jog

és az élethez való jog sérelmét állította, valamint azt, hogy ezen adatok a szakszervezeti hozzáférés szempontjából közérdekűek.

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint sem az élethez való joggal, sem az emberi méltósággal nem áll alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatban az, hogy valamely foglalkozással összefüggő fegyelmi vétség, vagy munkavédelmi kötelezettségszegés okot ad az Avtv. 11–15. §-aiban található jogok korlátozására. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a fegyelmi és etikai vétségek, illetve munkajogi, munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása során az adatvédelmi korlá tozások nem tartoznak a szakszervezetek által védett érdekek körébe, ezért e tekintetben sem állapítható meg alkotmánysértés.

4.3. Az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság sérelmét, továbbá az Alkotmány

56. §a szerinti jogképességhez való jog sérelmét állította

azzal összefüggésben, hogy az Avtv. 16. § utolsó fordulata a jog korlátozását nemcsak mások jogainak, hanem az érintett jogainak a védelme érdekében is lehetővé teszi. Az indítványozó úgy véli, hogy a törvény „az érintett jogait magától az érintettől kívánja megóvni.” Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a jogállamiság tétele és a jogképességhez való jog, valamint az Avtv. 16. §-ának „az érintett … jogainak védelme érdekében” szövegrésze között nem áll fenn alkotmányossági összefüggés.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Avtv. 16. §-a „állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből”, valamint „a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából”, illetve „az érintett … jogainak védelme érdekében” szövegrészei alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló – az Alkotmány 2. §

56. §ára, 59. §-ára és 61. §-ára alapozott – indítványt elutasította

Budapest, 2010. november 29. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke