76/2011. (XII. 21.) NFM rendelete a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről.

76/2011. (XII. 21.) NFM rendelete a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 11. és 17. pontjában – a 11. § (10) bekezdése tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 2. pontjában – kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet állapítja meg a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtó, az igény benyújtásakor közcélú hálózati csatlakozással nem rendelkező, leendő rendszerhasználó közcélú hálózatra való csatlakozása esetén vételezésre, betáplálásra igényelt villamos teljesítmény, illetve b) a közcélú hálózaton a rendszerhasználó számára már rendelkezésre álló teljesítményen felül vételezésre, betáplálásra igényelt többletteljesítmény biztosításáért a hálózati engedélyes részére csatlakozási pontonként fizetendő csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, alkalmazásuk alapelveit és a díjak elemeit. (2) A közcélú hálózatra betápláló erőművek csatlakozásának részletes műszaki előírásait a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák. (3) A hálózati engedélyesek egymás hálózatára történő csatlakozásánál csatlakozási díjat nem kell fizetni. 2. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely a kisfeszültségű közcélú hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze, b) kiindulási pont: az a pont, amely a közcélú hálózaton a csatlakozó rendszerhasználó igénybejelentésekor kerül kijelölésre, amely ponttól a kijelölt csatlakozási pontig új villamos közcélú hálózatot kell építeni, c) névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel a biztosító kiolvadás, illetve túláram-korlátozóval rendelkező megszakító esetében leoldás nélkül tartósan terhelhető, d) túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, (beállítható) túláram-korlátozóval rendelkező megszakító, e) ideiglenesen csatlakozó rendszerhasználó: az a rendszerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó villamosenergia-vásárlási, valamint hálózathasználati szerződést köt. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-ában és a Vhr. 1. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell értelmezni. 3. A csatlakozási díjak meghatározásának szempontjai 3. § (1) A csatlakozási díjakat úgy kell megállapítani, hogy az elősegítse a hálózati engedélyeseket indokolatlan fejlesztésekre kényszerítő túlzott rendszerhasználói igények korlátozását, és a rendszerhasználók teherbíró képessége függvényében szolgálja az új rendszerhasználói igények miatti fejlesztések elő-, illetve társfinanszírozását. (2) A csatlakozási díjakat a hálózati engedélyesek indokolt költségei figyelembevételével, az általános rendszerhasználati díjakkal összhangban kell megállapítani. 4. Általános rendelkezések 4. § (1) Ha a rendszerhasználó a csatlakozási díjakat a hálózati engedélyesnek megfizette, és a csatlakozás üzemeltetésének a VET, a Vhr. és a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabály szerint akadálya nincs, a hálózati engedélyes köteles a hálózatra csatlakoztatást, a bekapcsolást és a hálózathasználatot a Vhr. hálózatra csatlakoztatásra és hálózathasználatra vonatkozó rendelkezései szerint biztosítani. (2) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti leendő rendszerhasználó esetében a csatlakozási pontot és a kiindulási pontot a hálózati engedélyesnek és a rendszerhasználónak közösen kell kijelölnie a legkisebb költség elvének nemzetgazdasági szintű figyelembevételével úgy, hogy a rendszerhasználónál és a hálózati engedélyesnél együttesen felmerülő ráfordítás a legkisebb legyen. (3) A hálózati engedélyes a csatlakozó rendszerhasználótól az 1. § (1) bekezdés a) pont szerint igényelt villamos teljesítmény, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pont szerint már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli jogcímen díjat nem kérhet. (4) Az ideiglenes csatlakozás létesítése és bontása az ideiglenes csatlakozást kérő feladata, ezek költségeit az ideiglenesen csatlakozó viseli. Az ideiglenes hálózatra kapcsolásért és a megszüntetéssel járó kikapcsolásért legfeljebb a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól szóló miniszteri rendelet alapján alkalmazható díjak számíthatók fel. (5) E rendelet rendelkezéseit – a 9. § (5) bekezdésében és a 10. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt eltérésekkel – csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni. (6) A közcélú hálózaton a csatlakozási pontig a) az e rendelet szerint a csatlakozási díjak megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által, vagy b) a rendszerhasználó és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján a rendszerhasználó saját beruházásában megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik. (7) Ha a csatlakozás nem igényel beruházást a közcélú hálózaton, mentesül a csatlakozási díj megfizetése alól a) a felhasználó, ha vételezését ugyanazon felhasználási helyen, magasabb feszültségszinten, de változatlan rendelkezésre álló teljesítménnyel kívánja kielégíteni, b) az ideiglenes csatlakozást kérő leendő rendszerhasználó. (8) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes köteles külön számlán kezelni, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre (új hálózat létesítésére, a meglévő meghosszabbítására, a hálózat teljesítőképességének növelésére, csatlakozóvezeték létesítésére), illetve az 5. § (3) bekezdésében, a 10. § (5)–(7) bekezdésében és a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) határozatában foglaltak szerinti visszafizetésekre használhatja fel. (9) A csatlakozási pontnak a (7) bekezdés a) pontja szerinti esetben történő áthelyezése vagy megváltozása esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a felhasználó nem kötelezhető a kiváltott transzformátor megvásárlására vagy értékének megtérítésére. (10) A csatlakozási igények kielégítése során – az elosztói szabályzatban foglaltak szerint – előnyben kell részesíteni a VET 35. § (3) bekezdésében hivatkozott erőműveket (termelőket). 5. § (1) A csatlakozási díjak megfizetésével a rendszerhasználó az igényelt rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez, amely jogosultság a felhasználási hely alapjául szolgáló ingatlanhoz tartozik, azzal együtt ruházható át. (2) A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó részben vagy egészben nem veszi igénybe, kivéve az (5) bekezdés szerinti eseteket. (3) Ha a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítményét vagy annak egy részét 12 hónapon keresztül nem veszi igénybe, a felek bármelyike kezdeményezheti annak csökkentését. Megállapodás esetében a hálózati engedélyes köteles a rendszerhasználó által korábban befizetett csatlakozási díjak összértékének a csökkentés mértékének megfelelő, arányos részét visszafizetni. (4) A (3) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó – eltérő megállapodás hiányában – csak 12 hónap elteltével vehet igénybe ugyanarra a csatlakozási pontra magasabb rendelkezésre álló teljesítményt. A csatlakozási díjakat e többletteljesítményre vonatkozóan e rendelet szerint a kérelem benyújtásakor hatályos áron kell megfizetni. (5) Ha az erőmű a termelői tevékenységét beszüntetve a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét nem veszi igénybe és arról nem rendelkezett, vagy ha a felhasználó – ideértve vételezési teljesítménye tekintetében az erőművet is – a hálózathasználati szerződését felmondta vagy a rendszerhasználati díjakat nem fizeti, és nem intézkedett a rendelkezésre álló teljesítményéről, úgy az azzal való rendelkezés joga a) erőmű esetében a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítmény igénybevétele megszűnésének napjától, b) felhasználó esetében a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától, illetve a nem fizetett rendszerhasználati díjak miatti kikapcsolás napjától számított 2 év múlva a hálózati engedélyesre száll. 5. Az erőmű (erőműegység), a nagyfeszültségű hálózatra, valamint az ideiglenesen csatlakozó felhasználó csatlakozási díja és díjfizetése 6. § (1) A Hivatal a) az erőmű – kivéve az (5) bekezdés szerinti teljesítményhatárnál nem nagyobb csatlakozási teljesítményt igénylő, háztartási méretű kiserőművet –, b) a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó, valamint c) az ideiglenesen csatlakozó felhasználó csatlakozási díját a teljesítményigény kielégítése, illetve a csatlakozás érdekében szükséges beruházások aktivált értékének függvényében is megállapíthatja. (2) Erőmű, nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó, valamint ideiglenesen csatlakozó felhasználó esetében a leggazdaságosabb csatlakozási módban, valamint – hálózati engedélyes által történő létesítés esetében – a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton szükséges fejlesztés műszaki tartalmában és várható költségében a hálózati engedélyes és az igénybejelentő – a 4. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – állapodik meg. Amennyiben a szükséges fejlesztés tényleges költsége eltér a megállapodásban szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek között utólagos elszámolásnak van helye a különbözet, a Hivatal határozatában foglalt módon számított és előzetesen megfizetett csatlakozási díj, valamint a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (3) Ha a csatlakozási igényét bejelentő erőmű (erőműegység) üzemeltetője nyilatkozik arról, hogy a villamos energia előállításához minden naptári évben legalább a) 70 %-ban megújuló energiaforrást használ, az erőmű által egyébként fizetendő csatlakozási díj 30 %-kal, b) 90 %-ban megújuló energiaforrást használ, az erőmű által egyébként fizetendő csatlakozási díj 50 %-kal csökkentendő. (4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában hivatkozott feltételek teljesülését a Hivatal az eredetigazolások kiadása során ellenőrzi. A feltételek nem teljesülése esetén a csatlakozási díjkedvezményt a Hivatal határozata alapján a hálózati engedélyes részére vissza kell fizetni. (5) A háztartási méretű kiserőművekre a VET 35. § (4) bekezdése szerint vonatkozó teljesítményhatár háromszor 63 A. (6) Háztartási méretű kiserőmű csatlakozása esetén az (5) bekezdésben szereplő teljesítményhatárig csatlakozási díjat csak felhasználóként kell fizetni. Az így rendelkezésre álló teljesítmény betáplálásra és vételezésre is igénybe vehető. (7) Erőmű – kivéve a 4. § (10) bekezdésében hivatkozott erőműveket (termelőket), valamint a háztartási méretű kiserőműveket – és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó esetében a fizetendő csatlakozási díj megállapításához figyelembe vehető az 5 évnél nem régebbi azon beruházások nettó értéke, amelyek révén az erőmű vagy a felhasználó teljesítmény-, illetve csatlakoztatási igényének kielégítése lehetővé vált. (8) A VET 9. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében az elosztói engedélyesek minden naptári év utolsó hónapjában honlapjukon tájékoztatást nyújtanak a működési területükön megvalósítható csatlakozási lehetőségekről. A tájékoztatás tartalmára, a jelentkezési eljárásra és a csatlakozási igények kielégítésére vonatkozó részletszabályokat az elosztói szabályzat tartalmazza. 6. A közép- és a kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók esetében alkalmazott csatlakozási díj elemei 7. § (1) A közép- és a kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó felhasználók esetében – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – a csatlakozási díj a) csatlakozási alapdíjból, b) csatlakozóvezeték-létesítési díjból, és c) közcélúvezeték-létesítési díjból áll. (2) Csatlakozóvezeték-létesítési díj csak a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználótól kérhető. 7. A csatlakozási alapdíj 8. § (1) A kis- és középfeszültségű hálózatra csatlakozó felhasználó – a (2) bekezdés szerinti eltérésekkel – a hálózati engedélyesnek a csatlakoztatásával összefüggő általános jellegű (adminisztrációs, tervezési, engedélyeztetési, közmű-egyeztetési) költségek részleges fedezésére csatlakozási alapdíjat köteles fizetni. (2) Nem kérhető csatlakozási alapdíj a) a betáplálási csatlakozási ponton jelentkező felhasználási igénye tekintetében az erőműtől a segédüzemi teljesítményigényének mértékéig, b) a háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználótól, ha ezen igény nem haladja meg a betáplálásra igényelt rendelkezésre álló teljesítménye vagy a háromszor 63 A közül a kisebbiket, c) a felhasználótól a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már rendelkezésére álló teljesítményért, d) a kisfeszültségű vételezés (és betáplálás) céljából csatlakozó felhasználótól, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (az új csatlakozási igény, vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes összege) nem haladja meg a 32 A-t. (3) Ha a kisfeszültségű vételezés (és betáplálás) céljából csatlakozó felhasználó rendelkezésre álló teljesítménye meghaladja a 7,36 kVA-t (32 A), csatlakozási alapdíjat – a (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltakra is figyelemmel – csak a 7,36 kVA feletti teljesítmény után kell fizetnie. (4) Ha a felhasználó az adott csatlakozási pontra vonatkozóan az egyetemes szolgáltatás keretei között – a nem vezérelt vételezésen kívül – a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló rendelet (a továbbiakban: az egyetemes szolgáltatásról szóló jogszabály) szerinti a) időszakos, külön mért, vezérelt, b) idényjellegű, külön mért vételezésre (felhasználásra) is igényel villamos teljesítményt, akkor csatlakozási alapdíjat a legnagyobb rendelkezésre álló teljesítményt igénylő vételezési mód teljesítménye után kell fizetnie, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat is. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti vételezés esetében a külön mért áramkör túláramvédelmi készülékének névleges teljesítménye (áramerősség-értéke) nem lehet nagyobb az egyetemes szolgáltatásról szóló jogszabályban meghatározott, ilyen vételezésre jogosult felhasználói berendezések igényelt névleges csatlakozási teljesítményénél. 8. A csatlakozóvezeték-létesítés és díja 9. § (1) A hálózati engedélyes a kisfeszültségen csatlakozó felhasználó csatlakoztatásához szükséges csatlakozóvezeték létesítésével összefüggő költségeinek részleges fedezésére a felhasználótól csatlakozóvezeték-létesítési díjat kérhet. (2) A csatlakozóvezeték létesítésének kötelezettsége – egyéb megállapodás hiányában – a hálózati engedélyest terheli. (3) Ha az egy felhasználóra jutó kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza nem haladja meg a) szabadvezetékes csatlakozás esetében a 30 métert, b) földkábeles csatlakozás esetében a 15 métert, a hálózati engedélyes a csatlakozóvezeték létesítéséért csatlakozóvezeték-létesítési díjat a felhasználótól nem kérhet. (4) A (3) bekezdés szempontjából a csatlakozóvezeték-hosszakat a nyomvonalhossz vízszintes vetületének alapulvételével kell meghatározni. (5) A (3) bekezdés szerinti díjmentesség felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pont esetében alkalmazható. (6) A csatlakozóvezeték helyét és kialakításának módját a hálózati engedélyes – az általa kidolgozott műszaki előírások, az alkalmazható technológiák, valamint a jogszabályi előírások figyelembevételével – a felhasználóval együttműködve határozza meg. (7) A felhasználó az 1. § (1) bekezdés b) pont szerinti többletteljesítmény biztosításához szükségessé váló csatlakozóvezeték-csere esetében köteles a hálózati engedélyesnek megtéríteni a csere számlával igazolt költségeit, ha a cserére szoruló vezeték létesítésének költségeit igazoltan a hálózati engedélyes vagy jogelődje viselte. A csere költségének kiszámításakor az elbontott csatlakozóvezeték könyv szerinti értékét figyelmen kívül kell hagyni. 9. A közcélúvezeték-létesítés és díja 10. § (1) A hálózati engedélyes a kis- és középfeszültségen csatlakozó felhasználó csatlakoztatásához szükséges közcélú vezeték létesítésével összefüggésben a felhasználótól közcélúvezeték-létesítési díjat kérhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közcélú vezeték létesítésének kötelezettsége – egyéb megállapodás hiányában – a hálózati engedélyest terheli. Egyéb megállapodás esetében a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a tényleges aktivált érték és a Hivatal határozatában meghatározott díjtételekkel fizetendő csatlakozási díj figyelembevételével a felek között utólagos elszámolásnak van helye. (3) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszúságot, valamint a közcélúvezeték-létesítési díj megállapítása szempontjából számításba vehető, a (4) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszakat a megvalósítható nyomvonal vízszintes vetületi hosszának alapulvételével kell meghatározni. (4) A felhasználói igények kielégítése érdekében a hálózati engedélyes – eltérő megállapodás hiányában – köteles a felhasználót ellátó közcélú hálózatot kisfeszültség esetében közvetlenül a leágazási pontig, egyéb esetben a csatlakozási pontig kiépíteni, ezen belül (szükség szerint) a) ha kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése szükséges, felhasználási helyenként legfeljebb 1 csatlakozási pontra felhasználónként, aa) szabadvezeték (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) esetében legfeljebb 50 méter, ab) földkábel esetében legfeljebb 25 méter hosszúságú közcélú vezetéket, b) ha középfeszültségű hálózat kiépítése szükséges, kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként, ba) szabadvezeték esetében legfeljebb 250 méter, bb) földkábel esetében legfeljebb 125 méter hosszúságú közcélú vezetéket, c) nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű, közép/kisfeszültségű transzformátorállomás(oka)t közcélúvezeték-létesítési díj megfizetése nélkül létesíteni, valamint a már rendelkezésre álló hálózat kapacitását a szükséges mértékben megnövelni. (5) A magánvezetékek csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózatok esetében a közcélúvezeték-létesítési díj több felhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélúvezeték-létesítési díj megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg. (6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott módon létesült közcélú vezetékről annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb felhasználó igényét elégítik ki, akkor az újabb felhasználóra arányosan jutó közcélúvezeték-létesítési díjat a hálózati engedélyes jogosult, illetve a hálózat létesítéséhez csatlakozási díj fizetésével hozzájárult felhasználó kérésére köteles felszámítani. Az újabb csatlakozó felhasználó által fizetendő díj megegyezik a létesítési csatlakozási díjösszeg fogyasztói árindexszel növelt értékének, valamint a csatlakozó felhasználó által igényelt teljesítmény és az adott hálózatra csatlakozó összes felhasználó rendelkezésére álló teljesítmény hányadosának szorzatával. (7) A hálózati engedélyes a csatlakozási megállapodásukban kötelezően meghatározott módon köteles az újonnan csatlakozó felhasználótól beszedett közcélúvezeték-létesítési díjat visszatéríteni a hálózatot létesítő felhasználók részére. (8) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert felhasználók igényét meghaladó hosszúságú vagy teljesítményű közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó felhasználóktól közcélúvezeték-létesítési díjat a (3)–(4) bekezdés e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérhet a létesítés évétől számított 5 évig. 10. Záró rendelkezések 11. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A (6) bekezdés 2012. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet első alkalommal a 2012. január 1-jétől alkalmazandó csatlakozási díjak megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazandó. E rendelet a hatálybalépésekor folyamatban levő közigazgatási eljárásokban is alkalmazandó. (4) A hálózati engedélyes által 2011. december 31-éig kiadott előzetes írásbeli tájékoztatóban már vállalt, de még nem teljesített igényekre a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet előírásait kell alkalmazni. (5) A 6. § (3) bekezdése a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkének való megfelelést szolgálja. (6) A 6. § (3) bekezdése a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (3)–(8) bekezdésének való megfelelést szolgálja. (7) A villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól szóló 64/2011. (XI. 30.) NFM rendelet 2. § (5) bekezdés a) pontjában az „a)–b) pont alá nem tartozó – profil” szövegrész helyébe az „a–b) pont alá nem tartozó – profil” szöveg lép. (8) Az (5) bekezdés 2012. január 1-jén hatályát veszti. (9) A közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet 2012. január 1-jén hatályát veszti. (10) Hatályát veszti a villamos energia elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások köréről és díjairól szóló 17/2008. (VIII. 1.) KHEM rendelet 1. § (2) bekezdésében a „117/2007. (XII. 29.) GKM” szövegrész. Dr. Fellegi Tamás s. k., nemzeti fejlesztési miniszter