61/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelete a kizárólag előzetes betegbesorolás (várólista) alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról.

61/2003. (X. 27.) ESZCSM rendelete a kizárólag előzetes betegbesorolás (várólista) alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény hatálya alá tartozó egészségügyi ellátást nyújtó jogi személyekre, természetes személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató), az 1. számú mellékletben felsorolt egészségügyi ellátások tekintetében a Magyar Köztársaság területén az adott ellátás végzésére jogosult valamennyi egészségügyi szolgáltatóra. (2) E rendelet előírásait az 1. számú mellékletben meghatározott egészségügyi ellátások esetében — az ellátás természete miatt kialakított, illetőleg tartós, előreláthatólag két hónapot meghaladó kapacitáshiány — a betegellátás sorrendjét előzetes betegbesorolás útján meghatározó jegyzék (a továbbiakban: várólista) vezetésére kell alkalmazni. (3) A várólisták vezetésére vonatkozó szabályok minden olyan egészségügyi ellátás során is alkalmazhatóak, amikor — tartós kapacitáshiány, illetőleg az ellátás természete miatt — az ellátásra való jelentkezéskor nem lehet a beteget a (2) bekezdés szerinti időtartamon belül ellátásban részesíteni, és a beteg a más egészségügyi szolgáltatónál felajánlott azonos ellátást nem kívánja igénybe venni. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) transzplantációs várólista: szerv, illetve vérsejtképző őssejt (a továbbiakban: hemopoetikus őssejt) átültetésére váró betegek listája; b) intézményi várólista: a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely — az a) pont szerinti transzplantáció kivételével — műtétek, nagy értékű eszközök (protézisek, implantátumok) és a pozitron emissziós tomográfia (PET) tekintetében kerül kialakításra; c) egészségügyi és személyazonosító adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § a) és b) pontja szerinti adat; d) szervriadó: eseménysorozat, amelynek időtartama a potenciális donor kijelölésétől az adott szerv(ek) beültetésének kezdetéig tart; ezen időszak alatt történik meg a halál megállapítása, a donor kondicionálása, a szervek alkalmasságának megítélése, meghatározott szervek esetében a recipiens(ek) kijelölése, valamint a szervek eltávolítása, beültetésre alkalmas állapotban tartása és szállítása. (2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) fogalommeghatározásait kell figyelembe venni. I. Fejezet A transzplantációs várólista 3. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az 1. számú melléklet szerinti egészségügyi ellátásokat kizárólag transzplantációs várólista alapján nyújthatja. (2) Az 1. számú mellékletben felsorolt beavatkozások szerint felállított transzplantációs várólistákat a Nemzeti Transzplantációs Várólista Bizottságok (a továbbiakban: Transzplantációs Bizottság) vezetik. 4. § (1) A transzplantációs várólista a beteg személyazonosító és az átültetés szempontjából lényeges egészségügyi adatait, a várólistára történő felkerülése indokait, az egészségi állapotának, illetve annak változásának a transzplantációval kapcsolatos adatait tartalmazza. (2) A transzplantációs várólistának az adott betegre vonatkozó része a beteg egészségügyi dokumentációjának a részét képezi. (3) A kezelőorvosnak tájékoztatási kötelezettsége keretében fel kell világosítania a beteget az adott beavatkozás esetében létező transzplantációs várólistára való felkerülés lehetőségéről. A transzplantációs várólisták vezetésének általános szabályai 5. § (1) A transzplantációra való alkalmasság kivizsgálását — a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezése után — a betegnek az Eütv. 3. § b) pontja szerinti kezelőorvosa kezdeményezi az illetékes Transzplantációs Bizottságnál. Amennyiben a kezelőorvos a transzplantációra való alkalmasság kivizsgálását nem javasolja, a beteg az Eütv. 8. § (3) bekezdése szerint kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát. (2) A transzplantációra való alkalmasság kivizsgálásának indokoltságáról az illetékes Transzplantációs Bizottság a szakmai szabályok alapján dönt. Az alkalmasság kivizsgálására a külön jogszabályban kijelölt egészségügyi szolgáltatónál kerülhet sor. (3) A transzplantációra való alkalmasság megállapítása esetén, és amennyiben az indokolt beavatkozás állapotjavulást vagy a beteg további állapotromlásának megelőzését eredményezi, a Transzplantációs Bizottság a beteget transzplantációs várólistára helyezi. (4) A beteg várólistára történő felvételéről, illetve onnan átmeneti vagy végleges törléséről a) szív-, tüdő-, illetve májátültetés esetében az illetékes Transzplantációs Bizottság a beteget közvetlenül, b) hemopoetikus őssejt átültetése esetén a 14. § (2) bekezdése szerinti Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottság a beteget közvetlenül, c) vese, valamint kombinált vese- és hasnyálmirigy átültetés esetében az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriuma a beteget kezelőorvosa útján írásban tájékoztatja. 6. § (1) A transzplantációs várólistán a sorrendiség kialakításában, az arról való kiválasztásban a betegek között csak szakmai szempontok alapján lehet különbséget tenni. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértése miatt az érintett beteg, valamint hozzátartozója panasszal fordulhat a várólistát vezető Transzplantációs Bizottság elnökéhez. Amennyiben a bizottság jogsértést állapít meg, haladéktalanul kezdeményezi az (5) bekezdés szerinti eljárást. (3) Amennyiben a Transzplantációs Bizottság a (2) bekezdés szerinti panasz alapján nem intézkedik, vagy a panaszos a Transzplantációs Bizottság döntését, illetőleg intézkedését nem fogadja el, illetve ha a beteg az 5. § (2) bekezdése szerinti döntést nem fogadja el, valamint ha a Transzplantációs Bizottság az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelességének nem tesz eleget, a beteg a 11. § (2) bekezdésére is figyelemmel az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kérheti a Transzplantációs Bizottság döntésének felülvizsgálatát. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kikéri az Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottsága véleményét. (4) A transzplantációs várólisták vezetésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését a szakfelügyeletet külön jogszabály szerint ellátó egészségügyi hatóság végzi. (5) A transzplantációs várólista vezetésére vonatkozó szabályok, illetve az (1) bekezdésben foglaltak megsértését észlelő köteles etikai és a felelősség megállapítására irányuló eljárást is kezdeményezni. A transzplantációs várólistákat vezető szervekre és azok eljárására vonatkozó szabályok 7. § (1) A Transzplantációs Bizottságok tagjai maguk közül — két évre — elnököt választanak, és a Transzplantációs Bizottság létrehozásától számított 30 napon belül meghatározzák ügyrendjüket. A Transzplantációs Bizottság döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Transzplantációs Bizottság határozatképes, ha az ülésen a tagjainak több mint a fele jelen van. (2) A Transzplantációs Bizottságnak nem lehet tagja, aki várólistán szerepel, illetve akinek a várólistára vétele folyamatban van. (3) A Transzplantációs Bizottság két hónapot meghaladó határozatképtelensége esetén új bizottságot kell létrehozni. (4) A Transzplantációs Bizottságok az egyes ellátások szerinti szakmai kollégiumok, a Magyar Transzplantációs Társaság, valamint a vesetranszplantáció vonatkozásban a Magyar Nefrológiai Társaság bevonásával meghatározzák az adott szerv beültetésének szakmai szabályait. (5) A szakmai szabály tartalmazza a) a transzplantációra való alkalmasság szempontjait, b) a beavatkozás javallatait és ellenjavallatait, c) a transzplantációs várólistáról való kiválasztás (allo káció) menetét, valamint d) a transzplantációs várólistáról való lekerülés szak mai feltételeit. (6) A Transzplantációs Bizottságok által meghatározott szakmai szabályokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter közleményként teszi közzé az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában. 8. § (1) A transzplantációs várólistára történő felkerüléssel, a sorrend meghatározásával, a várólistáról történő átmeneti vagy végleges törléssel összefüggő bármely döntést a transzplantáció típusa szerint illetékes Transzplantációs Bizottság hozza meg az adott szerv átültetésére megállapított szakmai szabályok szerint. (2) Sürgős szükség esetén a beavatkozást végző szakorvos haladéktalanul intézkedik arról, hogy az érintett beteg várólistára kerüljön. A beteg várólistára történő felvétele nélkül a beavatkozás nem végezhető el. (3) Az adott szerv transzplantációjához műtétre berendelt beteg kiválasztásának okát a beavatkozást végző szakorvos indokolni köteles, amelyről értesíti az illetékes Transzplantációs Bizottságot. (4) A Transzplantációs Bizottság az (1) bekezdés szerinti döntésének előkészítésébe bevonja a beteg kezelőorvosát. 9. § (1) A Transzplantációs Bizottságok működési költségeit, valamint a várólisták vezetésének költségeit — ideértve az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriuma által vezetett vesetranszplantációs várólistát — a transzplantációt finanszírozó a költségvetésében biztosítja. (2) A Transzplantációs Bizottságok működésükről éves szakmai és pénzügyi beszámolót készítenek, amelyet megküldenek a minisztérium részére. A szív, máj és tüdő transzplantációs várólistákat vezető szervekre vonatkozó speciális szabályok 10. § (1) A szív, máj és tüdő nemzeti transzplantációs várólistákat vezető Transzplantációs Bizottságok tagjai: a) a Magyar Transzplantációs Társaság által tagjai közül delegált két személy, b) az adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője, valamint c) az adott szerv transzplantációjában, a betegek transzplantációra történő kiválasztásában, illetve utókezelésében és gondozásában legalább ötéves gyakorlattal rendelkező két szakorvos. (2) A Transzplantációs Bizottság legalább havonta ülésezik. A Transzplantációs Bizottság a 3. § (2) bekezdésében, az 5. § (2)—(4) bekezdésében foglaltakon túl ellátja a transzplantációra váró betegek adatainak vezetésével, a várólistára felkerült, de transzplantációra végleg alkalmatlanná vált betegek adatainak kezelésével, a szervátültetés elvégzését követően a várólistához viszonyított betegkiválasztási sorrend jóváhagyásával és ellenőrzésével — ideértve a sürgősséggel elvégzett beavatkozást is —, a szervriadók donor alkalmasságának figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat. (3) A Transzplantációs Bizottság elnöke — évente legalább két alkalommal — a bizottság ülésére meghívja: a) az ellátást finanszírozó szerv képviselőjét, b) az ellátás fajtája szerinti országos betegszervezetek egy képviselőjét, amennyiben működik az adott ellátás szerint illetékes ilyen szervezet, valamint c) a Hungarotransplant Egészségügyi Koordináló Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Hungarotransplant Kht.) által delegált egy személyt. (4) A Transzplantációs Bizottság a (3) bekezdés szerinti ülésén megtárgyalja a) az adott várólista átláthatósága ellenőrzésének tapasztalatait, b) az adott szervtranszplantáció országos helyzetének elemzéséről szóló tájékoztatót, c) a szervriadók sikerességéről szóló tájékoztatót, d) a transzplantációval összefüggő finanszírozási kér déseket. A vese, valamint a kombinált vese- és hasnyálmirigy transzplantációs várólisták vezetésének speciális szabályai 11. § (1) A vese, valamint a kombinált vese- és hasnyálmirigy transzplantációs várólista vezetésének felügyeletét a Nemzeti Vesetranszplantációs Bizottság a 2. számú melléklet szerinti Regionális Vesetranszplantációs Bizottságokon keresztül látja el. A várólisták vezetését az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriuma végzi. (2) Ha a beteg az 5. § (2) bekezdése szerinti döntést nem fogadja el, illetve ha a Transzplantációs Bizottság az 5. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az érintett beteg, továbbá a 6. § (2) bekezdése esetén az érintett beteg, valamint hozzátartozója panasszal fordulhat a Nemzeti Transzplantációs Bizottság elnökéhez. A további eljárásra a 6. § (3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak. (3) A várólistára vételnek és vesetranszplantáció elvégzésének nem feltétele a megelőző dialízis kezelés. 12. § A Regionális Vesetranszplantációs Bizottság üléseit legalább havonta tartja, tagjai: a) az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője, b) a regionális transzplantációt végző egészségügyi szolgáltató alkalmazásában álló, illetve konziliárus belgyógyász, nefrológus szakorvos, valamint c) a Magyar Nefrológiai Társaság által tagjai közül delegált egy személy. 13. § (1) A Nemzeti Vesetranszplantációs Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik, tagjai: a) a Magyar Transzplantációs Társaság által tagjai közül delegált egy személy, b) a vesetranszplantáció végzésére jogosult egészségügyi szolgáltatók vezetői, c) az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriumának vezetője, d) a Magyar Nefrológiai Társaság Transzplantációs Bizottságának vezetője, e) a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége által tagjai közül delegált egy személy, f) a Magyar Szervátültetettek Szövetsége által tagjai közül delegált egy személy, g) az ellátást finanszírozó szerv képviselője, valamint h) a Hungarotransplant Kht. által delegált egy személy. (2) A Nemzeti Vesetranszplantációs Bizottság feladata a) az országos várólista átláthatóságának ellenőrzése, b) a vesetranszplantációk országos helyzetének elem zése, c) a szervriadók sikerességének ellenőrzése, d) a Regionális Vesetranszplantációs Bizottságok munkájának segítése és ellenőrzése, valamint e) a szakmai szabályok betartásának ellenőrzése. (3) A Nemzeti Vesetranszplantációs Bizottság saját ügyrendjében meghatározza a Regionális Vesetranszplantációs Bizottságok ügyrendjét is. (4) A Regionális Vesetranszplantációs Bizottság ellátja a 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat. A hemopoetikus őssejt transzplantációs várólisták vezetésének speciális szabályai 14. § (1) A hemopoetikus őssejt transzplantációs várólistát a 18 éven felüliek esetében a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Felnőtt Transzplantációs Bizottság, a 18 éven aluliak esetében a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Gyermek Transzplantációs Bizottság (a továbbiakban együtt: Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok) vezetik. (2) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságokat az Országos Gyógyintézeti Központ működteti. (3) Az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriumának feladata a szerv- és szövetátültetésekhez kapcsolódó szerológiai, molekuláris, genetikai és sejtközvetített tipizálási módszerek végzése a transzplantációra kijelölt intézetek számára, a 3. számú mellékletben meghatározott immungenetikai laboratóriumok munkájának országos koordinálása és módszertani ellenőrzése. (4) A hemopoetikus őssejt átültetése esetében a várólista együttesen tartalmazza a szöveti antigénekben azonos donorral bíró vagy az autológ transzplantációnak szakmailag megfelelő recipiens és az átültetés céljából történő szövetkivételre és -beültetésre jogosult egészségügyi szolgáltató megnevezését. 15. § (1) A Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Felnőtt Transzplantációs Bizottság legalább havonta ülésezik. Tagjai: a) a felnőtt őssejt transzplantációt végzésére külön jogszabályban kijelölt szervezeti egységek vezetői, b) a Transzfúziológiai és Hematológiai Szakmai Kollégium elnöke, c) az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriumának vezetője, d) az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai képviselője. (2) a Nemzeti Hemopoetikus Őssejt Gyermek Transzplantációs Bizottság legalább havonta ülésezik, tagjai: a) a gyermek csontvelő transzplantációt végzésére külön jogszabályban kijelölt egészségügyi szolgáltatók vezetői, b) a gyermek onko-hematológiai osztályok vezetői, valamint c) az Országos Gyógyintézeti Központ immungenetikai laboratóriumának vezetője. (3) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok feladata a bizottságokhoz tartozó transzplantációra váró betegek adatainak vezetése, az országos várólista átláthatóságának ellenőrzése, a transzplantációk országos helyzetének elemzése, a várólistáról átmenetileg vagy végleg lekerült betegek adatainak egyeztetése, a transzplantációt végző egészségügyi szolgáltatók munkájának segítése és ellenőrzése. (4) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok engedélyezik a családi donorral nem rendelkező betegek részére az idegen donorkerestetést és megfelelő donor esetén a transzplantációt. (5) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok elnökei — évente legalább két alkalommal — a bizottság ülésére meghívják: a) az ellátást finanszírozó szerv képviselőjét, b) az adott ellátás szerinti országos betegszervezetek közösen delegált egy képviselőjét. (6) A Hemopoetikus Őssejt Transzplantációs Bizottságok az (5) bekezdés szerinti ülésükön megtárgyalják a) az adott várólista átláthatósága ellenőrzésének tapasztalatait, b) a csontvelő transzplantációk országos helyzetének elemzéséről szóló tájékoztatót, c) a transzplantációval összefüggő finanszírozási kérdéseket. II. Fejezet Az intézményi várólista 16. § (1) Az intézményi várólistát az adott ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál működő Várólista Bizottság vezeti. (2) Az intézményi várólista a beteg személyazonosító és az ellátás szempontjából lényeges egészségügyi adatait, a várólistára történő felkerülés indokait tartalmazza. (3) Az intézményi várólista az egészségügyi dokumentáció részét képezi azzal, hogy a betegnek az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez fűződő joga csak saját adatainak vonatkozásában gyakorolható. (4) A Várólista Bizottság tagjai: a) az egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője vagy helyettese, b) az adott ellátást nyújtó szervezeti egység vezetője, valamint c) az adott ellátás nyújtásában legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos. (5) A Várólista Bizottság elnöke az egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője. A Várólista Bizottság üléseit szükség szerint, de legalább havonta tartja. A Bizottság döntéshozatalára és határozatképességére a 7. § (1) bekezdése megfelelően irányadó. Az intézményi várólisták vezetésének szabályai 17. § (1) Az intézményi várólistára való felkerülést — a beteg megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezése után — a beteg kezelőorvosa kezdeményezi. (2) Az intézményi várólisták vezetésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére a szakfelügyeletet külön jogszabály alapján ellátó egészségügyi hatóság jogosult. (3) Az intézményi várólistán szereplő betegeket az ellátás szakmai indokoltsága, várható eredménye alapján kialakított sorrend szerint kell ellátásban részesíteni. Amennyiben a betegek között szakmai szempontok alap ján nem lehet különbséget tenni, őket a várólistára való felkerülésük sorrendjében kell ellátásban részesíteni. 18. § (1) A pozitron emissziós tomográfia (PET) diagnosztikai eljárás esetén az ellátás kizárólag várólista alapján nyújtható. (2) A pozitron emissziós tomográfia (PET) tekintetében a várólistát a 4. számú melléklet szerinti Regionális Szakmaközi Bizottságok vezetik, melyek működését az Országos Szakmaközi Bizottság koordinálja. 19. § (1) Az Országos Szakmaközi Bizottság tagjai: a) a Nukleáris Medicina Szakmai Kollégiumának elnöke, b) az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézete Nukleáris Medicina Osztályának vezetője, c) a Szegedi Tudományegyetem Orvos- és Gyógy szerésztudományi Centruma Nukleáris Medicina Intézetének vezetője, d) a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma Nukleáris Medicina Központjának vezetője, e) a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Centruma Központi Klinikai Radioizotóp Laboratóriumának vezetője, valamint f) a győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház Izotópdiagnosztikai és Terápiás Osztályának vezetője. (2) A Bizottság tagjai maguk közül három évre elnököt választanak. A Bizottság döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Bizottság határozatképes ha az ülésén a tagjainak több mint a fele jelen van. (3) A Bizottság üléseit legalább negyedévenként tartja. A Bizottság a pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálat indikációs listát évente felülvizsgálja, a betegellátás folyamatosságának biztosítására javaslatokat készít. A Bizottság elnöke az ülésekre tanácskozási joggal a PET központ(ok) vezetőit meghívja. (4) A Bizottság feladata a Regionális Szakmaközi Bizottságok döntései alapján a várólistára felkerült esetek indokoltságának és a várólista alapján végrehajtott vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése. 20. § (1) A Regionális Szakmaközi Bizottságok elnökei a 4. számú melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatók szakmai vezetői. Tagjai az egészségügyi szolgáltató onkológiai, neurológiai/pszichiátriai, kardiológiai osztályának vezetői vagy helyettesei. A Regionális Szakmaközi Bizottságok döntéshozatalára és határozatképességére a 19. § (2) bekezdése megfelelően irányadó. (2) A Regionális Szakmaközi Bizottság szükség szerint, de legalább havonta ülésezik. Feladata a kezelőorvos által kezdeményezett PET vizsgálat indokoltságának ellenőrzése az Országos Szakmaközi Bizottság által elfogadott indikációs lista alapján. Záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet 2003. november 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokról szóló 22/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 20/1999. (VI. 30.) EüM rendelet hatályát veszti. (2) Az e rendeletben meghatározott transzplantációs és intézményi várólisták vezetésére jogosult bizottságokat legkésőbb a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül kell létrehozni. A Transzplantációs Bizottságok megalakításáért a Magyar Transzplantációs Társaság Elnöke, az intézményi Várólista Bizottságok megalakításáért az egészségügyi szolgáltató szakmai vezetője felelős. (3) Az új Transzplantációs Bizottságok (2) bekezdés szerinti megalakításáig a rendelet hatálybalépésekor működő Transzplantációs Bizottságok látják el a várólisták vezetésével kapcsolatos feladatokat. Dr. Kökény Mihály s. k., egészségügyi, szociális és családügyi miniszter