87/2012. (VIII. 27.) VM rendelete az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól.

87/2012. (VIII. 27.) VM rendelete az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 18. és 21. pontjában, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 9. alpontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a), c) és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A 2. § 1. pontjában felsorolt állatfajok egyedei kizárólag e rendelet szabályai szerint szállíthatók. (2) E rendeletet nem kell alkalmazni a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú szállítása, valamint a cirkuszi bemutató- és állatkerti állatok és a nem vágásra szánt lófélék szállítása esetén. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. állat: az alábbi fajok valamelyikéhez tartozó egyed: a) szarvasmarhafélék: szarvasmarha, bivaly, bölény (a továbbiakban együtt: szarvasmarha), b) lófélék: vágásra szánt ló, szamár, öszvér, c) sertés, kivéve a vaddisznó, d) juh és kecske, e) baromfi és egyéb madárfajok (a továbbiakban együtt: baromfi): házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, galamb, fácán, fogoly, fürj, tőkés réce, lapos-mellű futómadarak és keltető-tojásaik, f) házinyúl, g) prémesállat-fajok: csincsilla, nutria, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc, görény, h) szabad természetből befogott, vagy tenyésztett vadászható állatfajok: szarvasfélék, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, üregi nyúl; 2. állatazonosítási dokumentum: az egyes állatok azonosságát igazoló, alábbi dokumentum: a) a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet [a továbbiakban: 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet] 2. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti belföldi marhalevél-igazoló lap, b) az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet 30. § 8. pontja szerinti lóútlevél, c) a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet] 2. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti sertés szállítólevél, d) a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási ás Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet [a továbbiakban: 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet] 13. §. (1) bekezdése szerint kiállított szállítólevél, e) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet] 4. § (1) bekezdése szerint kiállított szállítólevél; 3. állatszállítás: az állatnak tartási helyek közötti mozgása lábon hajtással, járművön vagy egyéb módon. Az állatszállítás magában foglalja az állatok egy vagy több szállítóeszközben történő mozgatását, valamint az ezzel kapcsolatos műveleteket, beleértve a berakodást, kirakodást, átrakodást és pihenőt, egészen az állatoknak a rendeltetési helyen való kirakodásáig; 4. állattartó: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 18. § (2) bekezdésében meghatározott személyek; 5. szállítmány: egy önálló szállítójárműre felrakott, egy helyre, azonos célból szállítandó állatok; 6. tartási hely: bármely olyan, egy járványügyi egységet képező létesítmény, építmény vagy fedetlen gazdaság esetén bármely olyan hely, ahol az 1. pont szerinti állatokat állandó vagy időszakos jelleggel tartanak, vagy ahol ilyen állatok tartózkodnak, beleértve a vágóhidakat, a keltető üzemeket és az állati hulla megsemmisítőket; több létesítmény, építmény egy tartási helynek tekintendő, ha az állatok egymással közvetlenül érintkezhetnek, függetlenül az ott tartott állatok fajától, hasznosításuk módjától. 3. Az állatszállítás általános szabályai 3. § (1) Az állattartó köteles: a) az állatszállítást az állategészségügyi és állatjóléti szabályoknak megfelelően előkészíteni, lebonyolítani és dokumentálni, b) a szállítandó állatok egészségét és jólétét megőrizni, c) az állatszállítás személyi és tárgyi feltételeiről gondoskodni. (2) Gazdasági haszonállatokat csak engedélyezett felvásárló telepen, állat-átvételi helyen, állatvásárban és állatpiacon, valamint házalásnak nem minősülő esetben az állat tartási helyén szabad felvásárolni, illetőleg eladni, beleértve az előzetes igényfelmérés, megrendelés alapján, egyidejűleg több tartási helyről történő ki- és beszállítás esetét, amennyiben az átadás a tartási hely határánál megtörténik, és nem jár a tartási hely és a szállítóeszköz közötti járványterjesztő tárgyak (láda, ketrec stb.) mozgásával. (3) Gazdasági haszonállatot összegyűjteni csak engedélyezett rakodóhelyre, karantén-telepre, gyűjtőállomásra, illetőleg engedélyezett kereskedői telephelyre szabad. 4. Az állatok lábon hajtása 4. § (1) Az állatok lábon hajtása esetén az állatokat hatósági engedély nélkül csak azokon az utakon szabad hajtani, amelyek az illető állatfajra vonatkozóan állat-egészségügyi zárlat vagy forgalmi korlátozás alatt nem állnak. (2) Azokon a területeken, ahol az állatok lábon hajtása gyakori, a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) engedélye alapján pihenő- és itatóhelyeket kell kialakítani. A pihenő- és itatóhelyeket feltűnő módon, táblával meg kell jelölni. (3) Minden településen, ahol húsz kilométeren túl lábon hajtott, vándoroltatott állatok legalább huszonnégy órát meghaladó időt eltöltenek, az állatok tulajdonosa vagy kísérője e tényt a kerületi hivatalnak köteles bejelenteni. 5. Az állatok járművön vagy egyéb módon szállítása 5. § (1) A szállítandó állatok rendeltetési helye szerinti állattartó köteles valamennyi továbbtartási célú állatszállításról az állatszállítást megelőző minimum huszonnégy órával korábban a kerületi hivatalt értesíteni. (2) Az állattartó köteles az 1. mellékletnek megfelelő nyilatkozatát a szállítás során eljáró szolgáltató állatorvosnak átadni, valamint az állatazonosító dokumentumokat bemutatni. (3) Állatokat csak erre a célra engedélyezett idegen- és veszélyforrást jelentő anyagtól mentes, tiszta, műszakilag megfelelő állapotú járművön, vasúton, gépkocsin, repülőgépen, hajón (a továbbiakban együtt: szállítóeszköz), illetőleg ketrecben, konténerben stb. szabad szállítani, a vonatkozó állatjóléti szabályok betartása mellett. (4) Állatokat berakodni csak az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról szóló, 2004. december 22-i 2005/1/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2005/1/EK tanácsi rendelet) I. Melléklet II. Fejezetében foglaltaknak megfelelő szállítóeszközbe lehet. 6. § (1) A szolgáltató állatorvos a szállítási dokumentáció kiállítása előtt köteles meggyőződni az állatok 12–14. § szerinti azonosságáról, szállításra való alkalmasságáról, állategészségügyi státuszáról, a kísérő dokumentáció és a szállítóeszköz megfelelőségéről és a 3. mellékletben foglalt feltételek teljesüléséről. (2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a járványügyi helyzet függvényében a különböző állatfajokra vonatkozóan a 3. mellékletben előírt vizsgálatok gyakoriságától eltérő vizsgálati kötelezettséget is előírhat. 7. § Nem kell az 1. és 2. melléklet szerinti dokumentumot kiállítani az állatok gyógykezelésre történő szállításához. Ezekben az esetekben azokat a kezelő állatorvos által kiadott beutaló helyettesíti. 8. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni a megfelelő vizsgálati feltételek megteremtéséről, különösen a tisztaságról, fertőtlenítésről és segéderőről. (2) A szolgáltató állatorvos csak a nappali órákban, természetes fényben vizsgálhatja meg az állatokat. Sürgős esetben kivételesen a vizsgálat az állattartó által biztosított megfelelő erősségű mesterséges világítás mellett is elvégezhető. (3) Amennyiben az 1. mellékletnek megfelelően kitöltött és aláírt nyilatkozat, vagy az eredményes vizsgálat feltételei hiányoznak, a dokumentumok beszerzéséig, illetve az eredményes vizsgálat feltételeinek megteremtéséig a szolgáltató állatorvos a 2. melléklet szerinti bizonyítvány kiállítását köteles megtagadni. (4) A szolgáltató állatorvos szükség esetén elrendelheti egyes állatok vagy állatcsoportok egymástól elkülönített szállítását. (5) Az állatbetegségek bejelentésnek rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó, vagy egyéb jelentős fertőző állatbetegség, vagy annak gyanúja megállapítása esetén a szolgáltató állatorvos a 2. melléklet szerinti bizonyítvány kiállítását köteles megtagadni és a betegség leküzdésére vonatkozó szabályok szerint eljárni. (6) Amennyiben az állat/állomány olyan járványügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, amelynek következtében a kiszállítás tilos, a szolgáltató állatorvos a 2. melléklet szerinti állategészségügyi bizonyítvány kiállítását köteles megtagadni. 9. § (1) Állatszállításra használt szállítóeszközt az ahhoz tartozó felszerelési tárgyakkal együtt, minden szállítás után a kirakodás helyén vagy a legközelebbi, erre engedélyezett, nyilvántartott helyen tisztítani és fertőtleníteni kell. (2) Az állatrakodásnál használt rakodóudvarokat, rámpákat, hidakat és egyéb eszközöket minden be- és kirakás után tisztítani és fertőtleníteni kell. (3) Ha a járműveket, ketreceket, rekeszeket és ládákat ugyanazon a napon, egymás után több alkalommal, azonos helyről, azonos célállomásra történő állatszállításra használják, a fogadó tartási hely szerint illetékes hatósági állatorvos engedélye alapján elegendő az aznapi szállítás befejezése után történő tisztítás és fertőtlenítés. A trágyát, almot és egyéb hulladékot azonban ilyen esetben is minden szállítás után el kell távolítani. (4) A tisztítás és a fertőtlenítés az üzemeltető feladata, melyet a fertőtlenítés szabályai szerint kell végrehajtani, és arról nyilvántartást kell vezetni. (5) Az állatok etetésére, itatására, útközben való ki- vagy berakására, továbbá átrakására, vagy egyéb állategészségügyi vizsgálatra használt helyeket és eszközöket is tisztítani és fertőtleníteni kell azok használata után. (6) A tisztítást és fertőtlenítést könnyen mosható, vízzáró burkolattal és – zárt csatornába vagy gyűjtőaknába torkolló – levezető csatornával ellátott, erre a célra engedélyezett, illetve nyilvántartott helyen kell végrehajtani. 10. § Gépjárművön történő élőállat-szállításra csak speciálisan erre a célra kialakított, megfelelő műszaki állapotban lévő és engedéllyel rendelkező szállítóeszköz használható. Nem szükséges engedély az alábbi esetekben: a) a mezőgazdasági termelők által, mezőgazdasági járművek vagy saját tulajdonban lévő szállítóeszközök használatával végzett, a földrajzi sajátosságok miatt bizonyos állatfajták esetében indokolt, szezonális vándorlegeltetés céljából történő szállítás; b) a mezőgazdasági termelők által, saját tulajdonban lévő szállítóeszközzel végzett, saját tulajdonban lévő állatok 50 km-nél rövidebb távolságra történő szállítása saját tenyészetei, telepei között, a beszállításról a kerületi hivatal előzetes értesítése esetén. 11. § (1) Csak hatósági vagy jogosult állatorvos felügyelete mellett szabad kirakni: a) a vágóhídra érkező állatot, b) a gyűjtőállomásra, kereskedői telepre érkező állatot, c) az állatkiállításra, -vásárra, -piacra vagy rendezvényre érkező állatot, d) azokat a szállítmányokat, amelyekben útközben megbetegedés, sürgősségi vágás vagy megnövekedett mértékű elhullás történt, e) azokat a szállítmányokat, amelyek lefoglalása, kényszerelhelyezése hatósági eljárás keretében történik. (2) Amennyiben a jogosult vagy a hatósági állatorvos az állatszállítással kapcsolatban az élőállatok származási helyére visszavezethető jogsértést állapít meg, a szükséges intézkedések megtételét követően a szolgálati út betartásával köteles erről az állatok származási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát értesíteni. 6. Az állatszállítás állatorvosi ellenőrzése 12. § (1) A szállítani kívánt állatokat az állatazonosító dokumentumokkal és az 1. melléklet megfelelő nyilatkozatának két kitöltött példányával együtt kell bemutatni állatorvosi ellenőrzésre. (2) Az állattartó az állományhoz tartozó állatok belföldi szállítása során köteles az állományt ellátó szolgáltató állatorvossal megvizsgáltatni a szállítandó állatokat. A szolgáltató állatorvos a 2. melléklet szerinti magánokiratban igazolja a forgalomképességet. 13. § (1) Az azonossági ellenőrzést a szállítmány minden egyes állatán el kell végezni. Az azonossági ellenőrzés megtekintéssel – és transzponderrel megjelölt állat esetén arra alkalmas készülékkel – történő vizsgálat annak ellenőrzésére, hogy az állatazonosító dokumentumok és az állatok egyezősége fennáll, illetve az állatokon jelen vannak és megfelelőek a kötelezően feltüntetett jelölések. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően az azonossági ellenőrzés elvégezhető a szállítandó 2. § 1. pont c)–d) alpontjában meghatározott állatok 10%-án, de amennyiben a szállítandó állatok száma a 25 db-ot meghaladja, legalább 10 állat ellenőrzése szükséges. Abban az esetben, ha az előzetesen lefolytatott ellenőrzés nem kielégítő, az ellenőrzött állatok számát növelni kell, és szükség esetén az összes állatot ellenőrizni kell. (3) Az olyan állatok esetében, amelyeknél jogszabály az egyedi jelölést nem írja elő, az azonossági vizsgálat az állatok megtekintéssel történő ellenőrzéséből áll. (4) A klinikai vizsgálat valamennyi állat (8) bekezdés szerinti vizsgálatából áll. Amennyiben a megtekintéssel történő vizsgálat alapján részletesebb vizsgálatra is szükség van, a szállítandó állatok 10%-ának, de legalább 10 állat egyedi, célirányos vizsgálatát kell elvégezni. Az egyedi vizsgálat céljára a teljes szállítmányra nézve reprezentatív egyedeket kell választani. Amennyiben a szállítandó állatok száma 10-nél kevesebb, a vizsgálatokat minden egyes állaton el kell végezni. Abban az esetben, ha az előzetesen lefolytatott ellenőrzés nemmegfelelőségeket tár fel, az ellenőrzött állatok számát növelni kell, és szükség esetén az összes állatot ellenőrizni kell. (5) Nem szükséges egyedi klinikai vizsgálatnak alávetni a) a baromfit, b) a házinyulat, c) a prémesállat fajokat. (6) Az (5) bekezdésben felsorolt állatok esetében a klinikai vizsgálat a teljes csoport vagy az állatok egy – kockázatbecslés alapján meghatározott nagyságú – reprezentatív számú csoportja viselkedésének és egészségi állapotának megfigyeléséből áll. Az ellenőrzött állatok számát növelni kell abban az esetben, ha az előzetesen lefolytatott vizsgálat eredménye nem volt kielégítő. (7) Az állatok szállításra alkalmas állapotát a 2005/1/EK tanácsi rendelet I. Melléklet I. Fejezetének figyelembe vételével kell értékelni. (8) A klinikai vizsgálat magába foglalja legalább: a) az állat szemrevételezés útján történő vizsgálatát, beleértve egészségi állapotának, szabad mozgásra való képességének, bőre és nyálkahártyája állapotának, és bármely, kóros elváltozásnak az általános értékelését, b) az állat testhőmérsékletének szúrópróbaszerű ellenőrzését. Ezt nem kell elvégezni olyan állaton, amelyen kóros eltérést az a) pont alapján nem észleltek. 14. § A kísérő dokumentáció ellenőrzése során vizsgálni kell a dokumentumok eredetiségét, a szükséges aláírások, bélyegző lenyomatok meglétét, az esetleges javítások megfelelőségét (olvashatóság, aláírás, bélyegző lenyomat). 7. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) A (3) bekezdés 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet a) 4. § (2) bekezdésében a „kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal)” szövegrész helyébe a „járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: járási állategészségügyi hivatal)” szöveg, b) 4. § (3) bekezdésében a „kerületi hivatalnak” szövegrész helyébe a „járási állategészségügyi hivatalnak” szöveg, c) 5. § (1) bekezdésében a „kerületi hivatalt” szövegrész helyébe a „járási állategészségügyi hivatalt” szöveg d) 10. § b) pontjában a „kerületi hivatal” szövegrész helyébe a „járási állategészségügyi hivatal” szöveg lép. 16. § Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 6. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az engedélyesnek az 1. számú mellékletben C001 technikai kóddal jelölt kapcsolódó állat-egészségügyi szolgáltatás esetén – belföldi szállítás és sertés állatfaj (tenyészkoca) kivételével – csatolnia kell az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. Melléklet IV. Szakasz X. Fejezet A. pontja szerinti állategészségügyi bizonyítvány másolatát is. (3a) Belföldi szállítás esetén az engedélyesnek az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot kell csatolnia.” 17. § (1) A 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „4. Belföldi marhalevél-igazolólap: az állat központi nyilvántartásba vételét, valamint az állattartó személyét tanúsító hatósági bizonyítvány.” (2) A 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A szarvasmarha csak akkor szállítható, ha a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül szóló 1760/2000/EK (2000. július 17.) európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően megjelölték, valamint – hátoldalán az állategészségügyi bizonyítvány sorszámával, a kiállító állatorvos aláírásával és bélyegzőlenyomatával ellátott – belföldi marhalevél-igazolólap kíséri. (2) Az Útmutató tartalmazza a marhalevél kötelező mintáját.” (3) A 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A marhalevél második oldala (hátoldala) az állatot kísérő állategészségügyi bizonyítvány azonosító adatait tartalmazza. Az adatlap kitöltését követően – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az állatorvos feltünteti a jelen rendelet alapján kiállított állategészségügyi bizonyítvány sorszámát, valamint aláírását és a bélyegzőlenyomatát.” (4) A 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet 17. § a) pontjában az „állategészségügyi forgalomképességet tanúsító igazolás” szövegrész helyébe az „állategészségügyi bizonyítvány” szöveg lép. 18. § A 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szállítólevélnek a 21/2004/EK rendelet Mellékletének C. 1. szakaszában foglalt adattartalmon kívül tartalmaznia kell a szállított állat faját és ENAR-számát, az állatorvos által kiállított élőállat-szállítási állategészségügyi bizonyítványának sorszámát, kiállítás dátumát, az állatorvos bélyegzőszámát, valamint a fogadó tenyészet általi fogadás dátumát, a fogadott állatok számát és a fogadó tenyészet állattartójának aláírását.” 19. § A 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A szállítólevél adatainak valódiságát a kiszállító és a beérkeztető tenyészet ENAR-felelőse aláírásával igazolja. A szállítólevélen fel kell tüntetni az élő-állat szállítás állategészségügyi bizonyítványának sorszámát, a kiállítás dátumát, az állatorvos bélyegzőszámát.” 20. § A 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet 9. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A BIR működtetése keretében a TIR regisztrációra kötelezett állattartó feladatai:] „a) az állatok vagy keltetésre szánt tojások másik tenyészetbe történő szállításakor kitölti az Útmutató szerinti szállítólevelet, valamint a szállítás engedélyezésére kiállított állategészségügyi bizonyítvány sorszámát és a kiállítás dátumát feltünteti a szállítólevélen, melyet az állatorvos aláírásával és bélyegzőlenyomatával hitelesít, és az állattartó a szállítólevél egy példányát megküldi az Országos Adatbázis részére;” 21. § A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet [a továbbiakban: 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet] 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A rendelet hatálya kiterjed] „a) a nitrátérzékeny területen – a külön jogszabály szerinti magánszemélyek háztartási igényeit nem meghaladó mértékben állattartást végzőket kivéve – valamennyi mezőgazdasági tevékenységet folytatóra, továbbá” 22. § Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 5. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul. 23. § Az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet a) 8. § (1) bekezdésében a „továbbiakban nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként feldolgozásra kerül” szövegrész helyébe a „továbbiakban nitrátérzékeny területen nem folytatja, azaz a keletkező trágya meghatározott időközönként felhasználásra vagy feldolgozásra kerül” szöveg, b) 8. § (2) bekezdésében a „minőségének meghatározásakor, legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe venni” szövegrész helyébe a „minőségének meghatározásakor, az állattartónak legalább az 5. számú melléklet 1. és 2. pontjaiban szereplő értékeket és előírásokat kell figyelembe vennie” szöveg lép. 24. § (1) Hatályát veszti az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet a) 1. számú melléklet 53–60. §-a, b) 1. számú melléklet 69–87. §-a, valamint c) 1. számú melléklet 8/a., 8/b., 8/c., 9. és 14. számú függeléke. (2) Hatályát veszti a 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet 20. § (2) bekezdés g) pontja. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter