155/2010. (IX. 8.) AB határozata

155/2010. (IX. 8.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló aláírásgyűjtő ív és az azon szereplő kérdés hitelesítése tárgyában hozott határozatok ellen benyújtott kifogások alapján meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 359/2009. (IX. 10.) OVB határozatát a jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyja. 2. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 355/2009. (VIII. 14.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás tárgyában az eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I. 1. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 355/2009. (VIII. 14.) OVB határozatában magánszemélyek által benyújtott országos népszavazás aláírásgyűjtő íve mintapéldányának hitelesítését megtagadta az alábbi kérdésben: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmány 70/K. §-ában foglalt igények érvényesítése során mely bíróság és milyen eljárási szabályok alapján járjon el?”

Az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy a feltett kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. Az OVB álláspontja szerint a népszavazásra szánt kérdésre a választópolgárok nem tudnának egyértelmű választ adni, mert az Alkotmány hivatkozott szakasza általánosságban utal az alapvető jogokra és kötelességekre, ezért pontosan nem derül ki, mely alapjogok megsértése miatt keletkezett igények és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos állami döntések elleni kifogások lennének a népszavazás tárgyai. A kérdést továbbá megtévesztőnek tartja, mert azt sugallja, hogy az alapjogok megsértése miatt keletkezett igények és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntés elleni kifogások bíróság előtt nem érvényesíthetők.

Ezzel szemben az OVB határozata indokolásában megállapította, hogy az Alkotmány 70/K. §-ában foglalt rendelkezés végrehajtására vonatkozó törvényi szabályok jelenleg is teljes körűek. Az OVB határozatát az Alkotmány 28. §

A népszavazás kezdeményezői a törvényes határidőn belül kifogást nyújtottak be, melyben előadták, hogy a határozat jogszabálysértő, melyet részben arra alapítottak, hogy az OVB határozatának indokolásában felhívott Alkotmány 28. §

Az OVB 2009. augusztus 31-én megtartott ülésén, a Ve. 29/B. § (3) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva, meghozta a 359/2009. számú határozatát, amellyel saját 355/2009. számú határozatát kijavította [az Alkotmány 28. §

A népszavazás kezdeményezői a kijavító OVB határozat ellen is kifogással éltek, melyben a 359/2009. (IX. 10.) OVB határozat megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását annak jogszabálysértésére hivatkozással kérték. Érvelésük szerint az OVB jogszabálysértést követett el azzal, hogy a határozatában a kijavító rendelkezésen túlmenően a kijavított határozatot teljes terjedelmében közzétette, ugyanis kijavítás esetében – nézetük szerint – nincs törvényes lehetőség arra, hogy az OVB a korábbi határozatot kicserélve új határozatot hozzon.

A kifogástevők szerint a 355/2009. (VIII. 14.) OVB határozat Alkotmány 28. § (5) bekezdés b) pontját tartalmazó szövegrészének az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontjára történő kijavítása jogszabálysértő. A 355/2009. (VIII. 14.) számú OVB határozat ugyanis semmilyen indokolást nem tartalmaz arra nézve, hogy a hitelesíteni kívánt kérdés az Alkotmány idézett rendelkezésével milyen kapcsolatban van, és mely nemzetközi szerződésből eredő, mely kötelezettségeket érinti, illetve mely kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmát módosítaná. Ebből eredően az Alkotmány 28. § (5) bekezdés b) pontjának a 28/C. § (5) bekezdés b) pontra történő kijavítása „önmagában is” jogszabályt sért, mivel az ilyen módon történő kijavításnak – elírás hiányában – a kifogástevők szerint nem volt helye.

A kifogással élők érvelése szerint a 359/2009. (IX. 10.) OVB határozatnak a jogorvoslat benyújtására vonatkozó rendelkezése jogszabálysértő, mivel az OVB-nek nincs lehetősége arra, hogy az eredeti, a 355/2009. (VIII. 14.) számú határozatban foglalt határidő feléledjen, azt még az OVB sem hosszabbíthatja meg. Kifejtették továbbá, hogy az OVB határozata elleni kifogás csak az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos OVB döntés ellen nyújtható be. Az OVB 359/2009. (IX. 10.) számú határozatában nem az aláírásgyűjtő ív, illetve a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntést hozott, hanem a korábban – álláspontja szerint – elírt határozatát javította ki, ezért a kijavító határozat ellen kifogás nem nyújtható be.

A kifogástevők érvelése szerint súlyos jogsértést követett el az OVB azzal is, hogy a Ve. 117. § (2) bekezdése szerinti nyolc napos közzétételi kötelezettségének határidőben nem tett eleget, mivel az OVB 359/2009. számú határozata 2009. szeptember 10-én – azaz a határozat meghozatalát követő nyolc napon túl – jelent meg a Magyar Közlönyben.

Mindezekre tekintettel kifogásukban kérték az Alkotmánybíróságot, hogy az OVB 359/2009. (IX. 10.) számú határozatát – az eljárásjogi jogszabályok megsértése miatt – semmisítse meg, és a nyilvánosságra vonatkozó szabályok betartásával, valamint a kezdeményezők nyilatkozattételi jogának biztosításával utasítsa az OVB-t új eljárás lefolytatására. A kifogástevők a fent ismertetett kifogást tartalmazó kérelmükben egyben alkotmányjogi panasszal éltek a Legfelsőbb Bíróság Kvk. I. 37.691/2009/2. sorszámú végzésével szemben, továbbá utólagos normakontrollra irányuló indítványt, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt is előterjesztettek. Kérték az Alkotmánybíróságot, hogy a 359/2009. (IX. 10.) számú OVB határozat ellen benyújtott kifogásuk elbírálása előtt bírálja el az alkotmányjogi panaszra, valamint az utólagos normakontrollra, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványukat. Az Alkotmánybíróság ez utóbbi indítványokat az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; továbbiakban:

Ügyrend) 28. § (2) bekezdése alapján jelen eljárástól elkülönítette és külön eljárásban bírálja el.

Az Alkotmánybíróság az OVB két említett határozata ellen benyújtott kifogásokat – szoros összefüggésükre tekintettel

Az OVB 359/2009. (IX. 10.) számú határozatában azon érveléssel állapította meg, hogy a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének, mivel a népszavazásra szánt kérdésre a választópolgárok nem tudnának egyértelmű választ adni, miután az Alkotmány hivatkozott szakasza általánosságban utal az alapvető jogokra és kötelességekre, ezért abból pontosan nem derül ki, mely alapjogok megsértése miatt keletkezett igények és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos állami döntések elleni kifogások lennének a népszavazás tárgyai. Az Alkotmánybíróság a Ve. 130. §-ában meghatározott hatáskörében

A számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére.” Sem ezen rendelkezés, sem a Ve. más rendelkezése nem szabályozzák a kijavítás módját. A Ve.

29/B. § (1) bekezdése határozati formát ír elő a választási bizottság részére, ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a határozati formában történő kijavítás a kijavított határozat újra közlésével történjen, mivel a határozat ismételt közzététele a döntés könnyebb megértését segíti elő. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alaptalan a kifogásnak a határozat „kicserélésére” vonatkozó hivatkozása, mivel a kijavított határozat rendelkező részéből egyértelműen kiderül, hogy a kijavítás az elírt határozat indokolásának csupán meghatározott szövegrészére, nem annak egész terjedelmére vonatkozik. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kifogást ebben a részében elutasította.

A határozat indokolásának II. pontja a jogszabályi hivatkozások között úgy jelöli meg az Alkotmány 28/C. §

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Ve. 116. §-a folytán alkalmazandó 29/B. § (2) bekezdés e) pontja értelmében az OVB határozatának tartalmaznia kell „az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.”

Az Alkotmánybíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy az OVB határozatok kötelező tartalmára vonatkozó rendelkezésekből az is következik, hogy mást (akár a határozat indokolása szempontjából nem releváns jogszabályhelyek megjelölését) az OVB határozatai nem tartalmazhatnak. Ezért az Alkotmánybíróság az OVB határozat indokolása említett jogszabályhelyi hivatkozásának helybenhagyását mellőzte és azt a jelen határozatában foglalt indokok alapján hagyta helyben.

A Ve. 117. § (2) bekezdése szerint az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos határozatát nyolc napon belül kell közzé tenni a Magyar Közlönyben. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 57. § (1) bekezdése értelmében a Magyar Közlöny a Magyar Köztársaság hivatalos lapja; míg a kijavító OVB határozat aláírásakor hatályban volt, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 29/2008. (II. 19.) Korm rendelet 4. § (1) bekezdésének d) pontja értelmében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felel (a kormányzati tevékenység összehangolásáért való felelőssége körében) a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetéséért, illetve közzétételéért; továbbá a 6. § (4) bekezdésének b) pontja alapján a miniszter (a kormányprogram megvalósításának stratégiai irányításáért való felelőssége keretében) a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetésével, illetve közzétételével összefüggésben ellátja (többek között) a Magyar Közlöny szerkesztését.

Az Alkotmánybíróság jelen határozata Indokolásának III. pontjában már kifejtette, hogy a Ve. 130. § (1) bekezdése szerint a kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság – alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban – azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogás megfelel-e a Ve.-ben és az Nsztv.-ben foglalt feltételeknek, és az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásban az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Ugyanakkor a kérelemnek az OVB határozat nyolc napon túli közzétételére vonatkozó, jogszabálysértő voltát állító része nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, mivel az OVB határozat közzététele a fentiek szerint – nem az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásnak a része, s az nem az OVB, hanem

Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak a kifogásnak azt az állítását sem, amely szerint a kijavított határozat ellen kifogás jogszerűen nem nyújtható be. Ezzel szemben a Ve. 130. § (1) bekezdése értelmében az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen lehet kifogással élni. A Ve. 29/B. § (3) bekezdése alapján a számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére, ugyanakkor nem zárható ki az, hogy más esetben történő elírás (különösen szám- vagy más elírás) javításával maga a határozat tartalma változik, amely ellen kifogás csak a kijavítást követően nyújtható be. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kifogást ebben a részében is elutasította. Az Alkotmánybíróság a határozat Magyar Közlönyben történő közzétételét az OVB határozat Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el. Budapest, 2010. szeptember 6.

Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke