415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelete a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről.

415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelete a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről. A Kormány a  szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.  évi III.  törvény 132.  § (1)  bekezdés j) és s)  pontjában, valamint a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény 162.  § (1)  bekezdés o)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a  következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) működteti a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.  törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. §-a és a  gyermekek védelméről és a  gyámügyi igazgatásról szóló 1997.  évi XXXI.  törvény (a  továbbiakban: Gyvt.) 139. § (2) bekezdés szerinti igénybevevői nyilvántartást, és b) az Szt. 20/B. §-a és a Gyvt. 141/A. §-a szerinti országos jelentési rendszert, c) az Szt. 20. § (2a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási rendszert. (2) A  Hivatal az  (1)  bekezdés szerinti nyilvántartásokat (a  továbbiakban együtt: nyilvántartások) a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásának (a továbbiakban: szolgáltatói nyilvántartás) adatai alapján, egységes adatbázisban vezeti. (3) A nyilvántartások nem minősülnek hatósági nyilvántartásnak. (4) A nyilvántartások adatainak módosítását az informatikai rendszer naplózza. (5) A  nyilvántartásokhoz történt hozzáférést az  informatikai rendszer naplózza, kivéve, ha az  adatokat a  Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhető internetes felületen keresztül érik el. 2. § (1) A nyilvántartásokba történő adatszolgáltatást a nyilvántartások informatikai rendszerében kell teljesíteni. (2) A nyilvántartásokba történő adatszolgáltatásért a fenntartó felel. (3) A  fenntartó az  adatszolgáltatás teljesítésére – a  Hivatal honlapján közzétett formanyomtatványon – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt jelöl ki (a továbbiakban: e-képviselő). Az egyéni vállalkozó fenntartó és a fenntartó szervezet képviselője saját magát is kijelölheti e-képviselőnek. (4) A kijelölő okiratot a fenntartó postai úton küldi meg a Hivatal részére. A fenntartó köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az e-képviselő Hivatalnak megküldött adatai megváltoztak vagy kijelölése megszűnt. (5) A Hivatal ellenőrizheti az e-képviselő ügyfélkapunál megadott személyazonosító adatainak és a kijelölésben foglalt személyazonosító adatainak egyezőségét. Ha az adatok nem egyeznek meg, a Hivatal a kijelölést visszautasítja. (6) Az  adatszolgáltatás teljesítésére az  e-képviselő – az  engedélyes vagy a  fenntartó munkatársai közül – ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a  továbbiakban: adatszolgáltató munkatárs). Az adatszolgáltató munkatárs megfelelő felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik. (7) Az adatszolgáltató munkatárs a nyilvántartások informatikai rendszerében jelölhető ki. A kijelöléshez meg kell adni az adatszolgáltató munkatárs ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait, és meg kell jelölni azokat az engedélyeseket, amelyek tekintetében az adatszolgáltató munkatárs adatszolgáltatásra jogosult. (8) Az  e-képviselő köteles a  nyilvántartások informatikai rendszerében bejelenteni, ha az  adatszolgáltató munkatárs Hivatalnak megküldött adatai megváltoztak. Az adatszolgáltató munkatárs kijelölése a nyilvántartások informatikai rendszerében vonható vissza. 2. Az igénybevevői nyilvántartás 3. § (1) Az  igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség – a  (2)  bekezdésben meghatározott kivételekkel – arra az engedélyesre terjed ki, a) amelyet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tart fenn, b) amelynek működéséhez a  fenntartó részére – bármely szociális szolgáltatás vagy gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, ide nem értve a  gyermekétkeztetést (a  továbbiakban együtt: szolgáltatás) után – a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatást állapítottak meg, vagy c) amely jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vagy családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, ha e szolgáltatására a fenntartó hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik. (2) Nem terjed ki az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség az engedélyesre, ha a) kizárólag az Szt. 20/C. § (2) bekezdése vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújt, b) utána a fenntartó kizárólag az Szt. 20/C. § (2) bekezdése vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdése szerinti szolgáltatás működéséhez részesül támogatásban a központi költségvetésről szóló törvény alapján, vagy c) a családok átmeneti otthona titkos menedékházként működik. (3) Az  adatszolgáltatási kötelezettség az  (1)  bekezdés szerinti engedélyesek által nyújtott valamennyi szolgáltatásra kiterjed az Szt. 20/C. § (2) bekezdésében és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével. (4) Az  adatszolgáltatás az  igénybevevők Szt., illetve Gyvt. szerinti adatainak a  4–6.  § szerinti rögzítéséből és a  7.  § szerinti időszakos jelentésből áll. 4. § (1) Szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén az  e-képviselő vagy az  adatszolgáltató munkatárs (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatásra jogosult) az Szt.-ben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott adatokat az Szt. 94/C. §-a, illetve a Gyvt. 32. § szerinti megállapodás megkötését követően, legkésőbb az  igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. (2) Ha házi segítségnyújtás esetén a megállapított gondozási szükséglet vagy az ellátott számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adat megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a változást követő 8 napon belül rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. (3) Gyermekvédelmi szakellátás esetén az adatszolgáltatásra jogosult a Gyvt.-ben meghatározott adatokat a) az  ideiglenes hatályú elhelyezés, a  nevelésbe vétel, illetve az  utógondozói ellátás elrendeléséről szóló határozatban (a  továbbiakban: elrendelő határozat) az  ellátás kezdő időpontjaként megjelölt naptól kezdődően, az elrendelő határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig, b) ha az  utógondozói ellátást elrendelő határozatban az  ellátás kezdő időpontját nem jelölték meg, de  az  ellátást az  elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napját megelőzően már igénybe vették, a  tényleges igénybevétel első napjától kezdődően, a  tényleges igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig, c) ha az  elrendelő határozatban az  ellátás kezdő időpontját nem jelölték meg, és az  ellátást az  elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napján még nem veszik igénybe, az  elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napjától kezdődően, az  elrendelő határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. (4) Gyermekvédelmi szakellátás esetén, ha az  elrendelő határozatot a  tényleges igénybevétel megkezdéséig nem hozták meg, az  adatszolgáltatásra jogosult az  igénybevevői nyilvántartásban az  igénybevevő nevét és az igénybevétel tényét az ellátás igénybevételének első napját követő munkanap 24 óráig rögzíti. (5) Ha az igénybevevő Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) nem rendelkezik, illetve a TAJ nem ismert vagy hibás, az igénybevevői nyilvántartás az igénybevevőnek – a TAJ rögzítéséig – technikai kódot képez. 5. § (1) Ha szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén az  igénybevevőnek nyújtott szolgáltatás formája, a  szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja vagy a  szolgáltatás megszűnésének várható időpontja megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult legkésőbb a módosított feltételek szerinti igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig módosítja. (2) Ha gyermekvédelmi szakellátás esetén a  gyermek ellátási szükséglete, az  utógondozói ellátás elrendelésének oka vagy az  ellátás megszüntetésének vagy megszűnésének várható időpontja megváltozik, azt az  adatszolgáltatásra jogosult a változásról szóló határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig, a) a változás határozatban megjelölt időpontjától kezdődően, b) ha a  változás időpontját a  határozatban nem jelölték meg, de az  ellátást a  változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napját megelőzően már annak megfelelően vették igénybe, a  változás bekövetkezésének napjától kezdődően, c) ha a  változás időpontját a  határozatban nem jelölték meg, és az  ellátást a  változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napján még nem, vagy nem annak megfelelően veszik igénybe, a  változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napjától kezdődően módosítja. (3) A szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja visszamenőlegesen csak későbbi időpontra módosítható. Az (1) és (2) bekezdés szerinti egyéb adatok visszamenőlegesen nem módosíthatók. (4) Ha az  igénybevevői nyilvántartásban rögzített adat – a  TAJ, az  (1) és (2)  bekezdés szerinti adatok, valamint az  időszakos jelentés kivételével – megváltozik, azt az  adatszolgáltatásra jogosult a  tudomásszerzést követő munkanap 24 óráig módosítja. Az  e  bekezdés szerinti adatok visszamenőlegesen akkor módosíthatók, ha a módosítás ideiglenes hatályú elhelyezéssel, nevelésbe vétellel, illetve utógondozói ellátással kapcsolatos hatósági döntés miatt szükséges. 6. § (1) Ha a  szolgáltatás igénybevétele megszűnik, azt az  adatszolgáltatásra jogosult a  megszűnést követő munkanap 24  óráig rögzíti. Ha a  gyermekvédelmi szakellátás igénybevétele hatósági határozat alapján szűnik meg, a határozatban megállapított időpontot kell megjelölni a megszűnés időpontjaként. (2) Ha az  Szt. szerinti áthelyezés vagy a  Gyvt. szerinti gondozási hely, utógondozói ellátási hely módosítása miatt az igénybevevő számára szolgáltatást nyújtó engedélyes megváltozik, a) a  korábbi engedélyes az  áthelyezés, illetve a  gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozását megelőző nappal az (1) bekezdésben foglaltak szerint rögzíti az igénybevétel megszűnését, b) az új engedélyes az áthelyezés, illetve a gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozásának napjával a 4. §-ban foglaltak szerint rögzíti az igénybevevő Szt., illetve Gyvt. szerinti adatait. (3) A (2) bekezdés alkalmazása során a) az áthelyezés időpontjának az Szt. 94/C. §-a szerinti megállapodás módosításában meghatározott időpontot, b) a  gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozása időpontjának az  erről szóló határozatban megállapított időpontot, ennek hiányában a határozat keltének napját kell tekinteni. (4) A  (2)  bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha az  igénybevevő az  igénybevétel megszűnésének napjától ugyanazt a szolgáltatást másik engedélyestől veszi igénybe. 7. § (1) Az  időszakos jelentés keretében az  adatszolgáltatásra jogosult az  igénybevevői nyilvántartásban nyilatkozik arról, hogy a  4.  § szerint rögzített személy a  szolgáltatást az  adott napon igénybe vette-e, vagy – ha az  az állami támogatás alapja – a 4. § szerint rögzített személlyel az adott napon fennállt-e a szolgáltatásra irányuló jogviszony. (2) Az időszakos jelentési kötelezettséget a) szociális étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) támogató szolgáltatás, d) időskorúak nappali ellátása, e) fogyatékos személyek nappali ellátása, f ) hajléktalan személyek nappali ellátása, g) éjjeli menedékhely, h) bölcsőde, i) hetes bölcsőde, j) családi napközi és k) családi gyermekfelügyelet esetén naponta, az  adott napot követő munkanap 24 óráig, azt követően kell teljesíteni, hogy a  szolgáltatást az adott napon az igénybevevőnek nyújtották. (3) Az  időszakos jelentési kötelezettséget a  (2)  bekezdésben nem említett, adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett szolgáltatások esetén legalább havonta, az  adott hónap minden napjára, az  adott hónap utolsó napját követő harmadik munkanap 24 óráig kell teljesíteni. (4) Ha az igénybevevő nem rendelkezik TAJ-jal, és a TAJ igénylésére jogosult a) szociális szolgáltatás és gyermekjóléti alapellátás esetén a TAJ-t hatvan napon belül nem szerzi be, b) gyermekvédelmi szakellátás esetén hatvan napon belül nem igazolja, hogy a TAJ kiadását kérelmezte, az érintett a határidő lejártát követő naptól az időszakos jelentésben nem tüntethető fel igénybevevőként. (5) A  (4)  bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók nappali melegedő, éjjeli menedékhely, valamint családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén, továbbá arra az igénybevevőre, aki TAJ igénylésére nem köteles. (6) Az  ideiglenesen elhelyezett, nevelésbe vett, de javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben ellátott gyermek az időszakos jelentésben nem tüntethető fel. (7) Az  időszakos jelentésben az  igénybevételről szolgáltatott adat egyszer, az  időszakos jelentés szerinti igénybevétel hónapját követő hónap tizenötödik napjáig módosítható (a  továbbiakban: önellenőrzés). Az  önellenőrzés során meg kell jelölni a) az igénybevételi napot, b) a hibás adatot, c) a helyes adatot és d) a hiba okát. 8. § (1) A rögzített adat a rögzítést követő egy éven belül az 5. §-ban és a 7. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl is törölhető. (2) Az adatszolgáltatásnak az 5. §-ban, a 7. § (7) bekezdésében és az (1) bekezdésben meghatározottakon túli pótlására vagy módosítására akkor van lehetőség, ha a) az  e-képviselő vagy az  adatszolgáltató munkatárs számára az  igénybevevői nyilvántartás – a  Hivatal informatikai rendszerében, az  elektronikus hírközlési szolgáltatónál vagy az  e-képviselő, illetve az  adatszolgáltató munkatárs informatikai eszközében fellépő üzemzavar miatt – az  adatszolgáltatási határidőn belül nem volt elérhető, vagy b) a határidőn belül történő adatszolgáltatásra a működést engedélyező szerv késedelmes adatrögzítése vagy a Hivatal informatikai rendszerének hibája miatt nem volt lehetőség. (3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a Hivatal engedélyezi és rögzíti. (4) Ha az  üzemzavar az  elektronikus hírközlési szolgáltatónál lépett fel, az  engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus hírközlési szolgáltató igazolását az üzemzavar fennállásáról. (5) Ha az üzemzavar az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs informatikai eszközében lépett fel, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az  üzemzavart elhárító személy igazolását az  üzemzavar fennállásáról, vagy informatikai eszköz vásárlása esetén a bizonylat másolatát. 9. § (1) A Hivatal az igénybevevői nyilvántartásban rögzített a) természetes személyazonosító és lakcímadatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának nyilvántartásából, b) TAJ-t az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásából történő elektronikus adatigénylés útján ellenőrzi, illetve – ha az  adat nem vagy hibásan áll a  Hivatal rendelkezésére – kéri meg. (2) Ha a  működést engedélyező szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a  Magyar Államkincstár valamely szerve az  igénybevevői nyilvántartásban olyan adatot észlel, amely a  szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakkal vagy a  hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétes, soron kívül értesíti a  Hivatalt. Ha az  adatok hatósági ellenőrzés során váltak ismertté, az  értesítéshez mellékelni kell az  ellenőrzésről készített jegyzőkönyv és az ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat másolatát. (3) Az időszakos jelentésben foglaltak valódiságát a Hivatal a helyszínen is ellenőrizheti. (4) A Hivatal a hibás adatot a tudomására jutástól számított nyolc munkanapon belül kijavítja vagy törli, és egyidejűleg a  nyilvántartások informatikai rendszerén keresztül tájékoztatja erről az  adatszolgáltatásra jogosultat. A  javítás nem terjedhet ki az  időszakos jelentésben igénybevevőként fel nem tüntetett személy igénybevevőként történő feltüntetésére. (5) Ha a Hivatal megállapítja, hogy az  időszakos jelentésben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a  jogosulatlan adatrögzítést erre vonatkozó megjegyzéssel látja el, és erről a  nyilvántartások informatikai rendszerén keresztül értesíti az adatszolgáltatásra jogosultakat. 10. § (1) A  Hivatal folyamatosan ellenőrzi, hogy az  igénybevevő adott napon nem kerül-e egyidejűleg több olyan engedélyessel vagy szolgáltatással kapcsolatos napi jelentésben is feltüntetésre, amelyek esetében az  állami támogatás szempontjából történő figyelembevételt jogszabály kizárja. (2) Ha a Hivatal megállapítja az (1) bekezdés szerinti adatrögzítést, az igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül felhívja az  érintett adatszolgáltatásra jogosultakat az  időszakos jelentés adatainak módosítására, szükség esetén a szolgáltatás megszüntetésére. (3) Ha az  adatszolgáltatásra jogosultak önellenőrzéssel, valamint szükség esetén a  szolgáltatás megszüntetésével az  (1)  bekezdés szerinti adatrögzítést a  felhívást követő három munkanapon belül nem szüntetik meg, a  Hivatal az  állami támogatás szempontjából figyelembe nem vehető időszakos jelentést erre vonatkozó megjegyzéssel látja el, és erről értesíti a  Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságát, valamint az  igénybevevői nyilvántartás rendszerén keresztül az adatszolgáltatásra jogosultakat. 11. § (1) A  Hivatal az  igénybevevői nyilvántartás adataiból készített összesítéseket és kimutatásokat – egyedi azonosításra alkalmatlan módon – a Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhetővé teheti. (2) A  Hivatal az  igénybevevői nyilvántartás adatait egyedi azonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra átadja a Központi Statisztikai Hivatalnak. (3) Ha az  engedélyest törlik a  szolgáltatói nyilvántartásból, az  igénybevevői nyilvántartás adatait a  Hivatal haladéktalanul történeti állományba helyezi, és az Szt.-ben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott időpontban törli. 3. Az országos jelentési rendszer 12. § (1) Az országos jelentési rendszerbe évente kétszer, a) bölcsőde és családi napközi esetén április 30-áig és szeptember 30-áig, b) az a) pontban nem említett szolgáltatások esetén január 31-éig és július 31-éig be kell jelenteni az 1. melléklet szerinti adatokat. (2) Az  országos jelentési rendszerbe – a  megállapítást, illetve a  módosítást követő nyolc napon belül – valamennyi, az  Szt. vagy a  Gyvt. alapján térítésidíj-köteles szolgáltatás esetén be kell jelenteni az  intézményi térítési díjat és annak változását, ideértve az engedélyes által nyújtott gyermekétkeztetés intézményi térítési díját is. (3) A  titkos menedékházként működő családok átmeneti otthonának adatait a  fenntartó nem jelenti az  országos jelentési rendszerbe. 13. § (1) Ha a fenntartó vagy az engedélyes az országos jelentési rendszerben hibás vagy hiányos adatot észlel, köteles arról soron kívül – a jelentéssel megegyező módon – értesíteni a Hivatalt. (2) Ha a  működést engedélyező szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a  Magyar Államkincstár valamely szerve az  országos jelentési rendszerben olyan adatot észlel, amely a  szolgáltatói nyilvántartásban foglaltakkal vagy a  hatósági ellenőrzés megállapításaival ellentétes, soron kívül értesíti a  Hivatalt. Ha az  adatok hatósági ellenőrzés során váltak ismertté, az  értesítéshez mellékelni kell az  ellenőrzésről készített jegyzőkönyv, illetve az ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat másolatát. (3) A  Hivatal a  hibás vagy hiányos adatot a  tudomására jutástól számított nyolc munkanapon belül kijavítja, kiegészíti, illetve törli, és egyidejűleg a  nyilvántartások informatikai rendszerén keresztül tájékoztatja erről az adatszolgáltatásra jogosultat. 14. § (1) Az országos jelentési rendszer adatai a Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhetők. (2) A Hivatal az országos jelentési rendszer adatait egyedi azonosításra alkalmas módon átadja a) az államháztartásért felelős miniszternek és b) a Központi Statisztikai Hivatalnak. (3) Ha az  engedélyest törlik a  szolgáltatói nyilvántartásból, az  országos jelentési rendszer adatait a  Hivatal haladéktalanul történeti állományba helyezi, és a szolgáltatói nyilvántartás történeti állományába helyezett adatok törlésével egyidejűleg törli. 15. § (1) Az  Szt. 92/L.  § (3)  bekezdése alapján kiszabott szociális igazgatási bírságot a  Hivatal részére kell megfizetni – ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek – a  bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül. (2) A  szociális igazgatási bírságból befolyt összeget a  Hivatal negyedévente, a  negyedévet követő hónap 20-áig a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. A Hivatal az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat másolatát megküldi a minisztériumnak. 4. Adatszolgáltatás az egyes szolgáltatásokra várakozó személyekről 16. § (1) Az egyes szolgáltatásokra várakozó személyek számának az Szt. 20. § (2a) bekezdése szerinti összesítései a Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhetők. (2) Az egyes szolgáltatásokra várakozó személyek számának az Szt. 20. § (2a) bekezdése szerinti összesítéseit a Hivatal megküldi a minisztériumnak. 5. Záró rendelkezések 17. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba. 18. § (1) A  2015. december 31-én házi segítségnyújtásban részesülő személyek esetén a  2016. január 1-jén hatályos rendelkezések szerint megállapított gondozási szükségletre és az  ellátott számára nyújtott szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat az adatszolgáltatásra jogosult 2016. január 15-éig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. (2) 2016. január 1-je és 2016. április 30-a között a fenntartó nem köteles teljesíteni időszakos jelentési kötelezettségét családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás után. (3) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a fenntartónak 2016. évben először 2016. április 30-áig kell jelentenie az országos jelentési rendszerbe. 19. § Hatályát veszti a  szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök