2/2019. (III. 19.) TNM rendelete a nemzetiségi és egyházi célú fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról.

2/2019. (III. 19.) TNM rendelete a nemzetiségi és egyházi célú fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109.  § (5)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1.  melléklet 10.  pont a)  alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E  rendelet hatálya a  központi költségvetés XI. Miniszterelnökség fejezetébe sorolt azon fejezeti kezelésű előirányzatra (a továbbiakban: előirányzat) terjed ki, amely esetében az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1.  melléklet I.  pont 10.a.  alpontja alapján a  fejezetet irányító szerv vezetője a  Kormánynak a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter). 2. § E rendelet alkalmazásában: a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás, b) átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél előzetesen, kockázatértékelés nélkül kiszámítható a bruttó támogatástartalom, c) dedikált infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely ex-ante módon meghatározhatóan az  érintett vállalkozás igényeihez igazítottan jön létre, d) diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb, e) egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás, f ) elsődleges mezőgazdasági termelés: az  Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet, g) elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség, h) észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség, i) helyi infrastruktúra: olyan infrastruktúra, amely helyi szinten járul hozzá az  üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez, j) immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak, k) mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék, l) mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti tevékenység, m) mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti tevékenység, n) működési eredmény: a  beruházásnak a  számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.  § (4)  bekezdés 5.  pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a  projektkockázat és a  tőkeköltség alapján a  támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az  ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a  személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, a  szerződéses szolgáltatással, a  távközléssel, az  energiával és a  karbantartással, a  bérleti díjjal, az  adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az  olyan értékcsökkenési és finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a  számítás eredménye negatív, a  működési eredmény értéke nulla, o) nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott vállalkozás, p) támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás, q) támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom, r) tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz. 2. Az előirányzatok felhasználásának általános szabályai 3. § (1) Az előirányzatok felhasználásának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza. Az 1. mellékletben meghatározott felhasználási szabályokat az  egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a fejezeten belüli címrendi besorolásától függetlenül. (2) Az előirányzatok felhasználása során felmerülő költségek, így különösen a Magyar Államkincstár által a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáért felszámított díj, a  pénzügyi tranzakciós illeték, a  postaköltség, a  fordítási, tolmácsolási, szakértői költség fedezetét a  felmerülés helye szerinti előirányzat terhére vagy az  előirányzat tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult, szakmai felügyeletet ellátó állami vezető vagy a  miniszter által meghatározott előirányzat terhére kell biztosítani. 3. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok 4. § Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében a) az 1. mellékletben foglalt táblázat 13. és 28. sora alapján csekély összegű támogatás, b) az  1.  mellékletben foglalt táblázat 6., 12., 13., 15., 28., 32., 34. és 37. sora alapján a  kultúrát és a  kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, c) az  1.  mellékletben foglalt táblázat 13., 15. és 37. sora alapján helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás nyújtható. 5. § (1) A 4. § szerinti támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható. (2) Nem ítélhető meg támogatás a) a  csekély összegű támogatás kivételével azon szervezet részére, amely az  Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget, b) a csekély összegű támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, c) a  halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az  1184/2006/EK és az  1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a  104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez, d) elsődleges mezőgazdasági termeléshez, e) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha ea) a  támogatás összege az  elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy eb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ, f ) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az  exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik, g) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé, vagy h) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi. (3) Helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a  kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta. (4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e  rendelet szerinti támogatás abban az  esetben halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az  nem vezet a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. (5) Az  e  rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. (6) Az  egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az  irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. (7) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. (8) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával. (9) E rendelet alapján a 4. § szerinti támogatások esetén 2021. június 30-ig lehet támogatási döntést hozni. 6. § A  támogatást nyújtó adatot szolgáltat az  európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a kultúra és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatások, valamint a  helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatások esetén, az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról. 4. Csekély összegű támogatás 7. § (1) Az  egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az  1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését. (2) A  támogatás odaítélése során az  adott pénzügyi évben, valamint az  előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni. (3) Az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (2)  bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az  a  vállalkozás, amely az  igényelt támogatást az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 1.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel. (4) Nem nyújtható támogatás a  közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására. (5) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A  támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható. (6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az  így halmozott összeg meghaladná a  csoportmentességi rendeletekben vagy az  Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget. (7) A  kedvezményezettnek az  1407/2013/EU bizottsági rendelet 5.  cikk (1)  bekezdése figyelembevételével –  az  abban meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a  részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. 5. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás 8. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható. (2) A  támogatás – a  nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható: a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb, élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény, b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség, c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség, d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység, e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a  kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító, oktatási és társadalmi célú, figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra, f ) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása. 9. § (1) Beruházási támogatás esetén a  támogatás összege nem haladhatja meg az  elszámolható költség és a  beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget, azzal, hogy az  infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni. (2) A működési eredmény mértékét megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és a) előzetesen vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. (3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszköz következő költségei: a) az  infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az  infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják, b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, különösen a lízingdíj, a kapcsolódó illetékek vagy a kulturális örökség áthelyezésének költsége, c) a  tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség, d) a  közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a  digitalizálással és más új technológiákkal, a  speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a  prezentációk, programok és látogatók tekintetében a  kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség, e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, különösen a kiválasztási eljárással kapcsolatos marketing- és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költség. 10. § (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget. (2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az észszerű nyereségre is. (3) A  működésből származó veszteség és észszerű nyereség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni. (4) Az  (1) és (2)  bekezdésben meghatározottak teljesítése – a  (3)  bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható. (5) A működési támogatás elszámolható költségei: a) a  kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez (különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez) kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség, b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító, oktatási és társadalmi célú, figyelemfelhívó programok költsége, különösen az új technológiák e célokra történő alkalmazásának költsége, c) a  közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség, különösen a  digitalizálással, más új technológiákkal és a  speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség, d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége, db) a  kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség, dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége, dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége, de) az  eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e  költséget nem fedezte beruházási támogatás, df ) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó, szellemitulajdon-jogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség, dg) a marketing költsége, dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség, e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása, f ) a  külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség. 11. § A  kétmillió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a  támogatás összege a  9.  § (1) és (2)  bekezdésében és a  10.  § (1)–(4)  bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a  támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át. 12. § (1) A 8. § (2) bekezdés f ) pontja szerinti zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás esetén a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy b) a  támogatás összege nem haladhatja meg az  elszámolható költségek és a  projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a  bevételeket az  elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni. (2) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében a) a szerző díjazása, különösen szerzői joggal kapcsolatos költség, b) a fordító díjazása, c) a szerkesztő díjazása, d) az egyéb szerkesztési költség (különösen a korrektúrázás, a javítás és a lektorálás), e) az elrendezés és a nyomdai előkészítés költsége és f ) a nyomtatás vagy az elektronikus közzététel költsége számolható el. 6. Helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás 13. § (1) Helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a  továbbiakban: támogatás) helyi infrastruktúra építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható, ha ezen infrastruktúra helyi szinten hozzájárul az üzleti és a fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez. (2) A  támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre – a  regionális beruházási támogatás kivételével – nem nyújtható támogatás a  651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikke alapján. Nem nyújtható támogatás repülőtéri infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, valamint dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez. (3) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott árnak szokásos piaci árnak kell lennie. (4) Az  infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. 14. § (1) A  támogatás keretében a  beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszköz és immateriális javak beruházási költsége számolható el. (2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget. (3) A működési eredmény mértékét a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni és előzetesen vagy b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből. 7. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. 16. § Az e rendelet alapján a) kijelölt kezelő szerv, valamint b) – ha e rendelet a hatálya alá tartozó előirányzat esetében lebonyolító szerv igénybevételét lehetővé teszi – az Ávr. szerinti megállapodás keretében kijelölt lebonyolító szerv által az  e  rendelet hatálya alá tartozó előirányzatok vonatkozásában az  e  rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalást, teljesített kifizetést, elszámolási döntést az  arra jogosult szerv által tett kötelezettségvállalásnak, teljesített kifizetésnek és elszámolási döntésnek kell tekinteni. 17. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. 18. § E rendelet a) az  Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.  cikkének a  csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet, b) a  651/2014/EU rendeletnek a  kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a  kultúrát és a  kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a  sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a  legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a  702/2014/EU  rendeletnek a  támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel módosított, a  Szerződés 107.  és 108.  cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a  belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. fejezete, valamint 53. és 56. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz. 19. § Hatályát veszti a  nemzetiségi és egyházi célú, valamint az  üldözött keresztények megsegítését célzó fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 1/2018. (VIII. 31.) TNM rendelet. Dr. Semjén Zsolt s. k., a miniszterelnök általános helyettese