66/2010. (V. 12.) FVM rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédő

66/2010. (V. 12.) FVM rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 3., 8–11., 14. és 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) E rendeletet a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt olyan, friss, feldolgozott, illetve összetett élelmiszerként és takarmányként használt növényi vagy állati eredetű termékekre, illetve azok részeire kell alkalmazni, amelyekben vagy amelyeken előfordulhatnak növényvédőszer-maradékok. (2) E rendeletet nem kell alkalmazni azokra a 396/2005/EK rendelet I. melléklete alá tartozó termékekre, amelyeket a következőkre szánják: a) az élelmiszerektől és a takarmánytól eltérő termékek előállítása; vagy b) vetés vagy ültetés; vagy c) a hatóanyagok vizsgálatával kapcsolatos, a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet [a továbbiakban: 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet] szerint engedélyezett tevékenységek. (3) E rendelet előírásait az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről, valamint a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabona alapú élelmiszerekről és bébiételekről szóló külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben (a továbbiakban: Éltv.), valamint a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő fogalom meghatározásokat kell alkalmazni. (2) A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: MÉBiH) a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló külön jogszabály, valamint a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó előírásai szerint működik közre. II. FEJEZET AZ MRL-RE VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS 3. § (1) A 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetének előírásai tekintetében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, mint növényvédő szer engedélyezési hatóság (a továbbiakban: engedélyező hatóság) a végrehajtásért felelős hatóság. (2) Az engedélyező hatóság koordinálja az együttműködést a Bizottsággal, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal, a többi tagállammal, a gyártókkal, a termelőkkel és előállítókkal, valamint a kérelmezőként fellépő civil társadalmi szervezetekkel. (3) Az engedélyező hatóság köteles Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak – annak kérésére – bármely rendelkezésre álló, a határértékek biztonságossága értékeléséhez szükséges információt benyújtani. Az engedélyező hatóság a gyártókat, termelőket, valamint a kérelmezőként fellépő szervezeteket érintő információkat kérésre megadja. (4) A felvétel iránti kérelmeket a 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet 6. számú melléklete B részének 1. és 2.4.2. pontjában meghatározott, az értékelés egységes elveire vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, vagy a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyedi értékelési elveknek megfelelően kell az engedélyező hatóságnak értékelnie. 4. § Az MRL felvétele, módosítása, törlése iránti kérelemhez kapcsolódó értékelés elvégzéséért a kérelmező díjat köteles fizetni. III. FEJEZET HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK, JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. Közösségi és nemzeti ellenőrzési program 5. § (1) A MÉBiH kockázatbecslése alapján tett javaslatainak figyelembevételével a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) a növényvédőszer-maradékokra vonatkozóan többéves nemzeti ellenőrzési programot dolgoz ki. Az MgSzH Központ megküldi az ellenőrzési programot a végrehajtásért felelős Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervének (a továbbiakban: MgSzH területi szerve), valamint a kerületi állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalnak (a továbbiakban: kerületi hivatal, a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) és a MÉBiH-nek. (2) Az MgSzH Központ, és az ellenőrző hatóság a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikkében meghatározottaknak megfelelően részt vesz az összehangolt, többéves közösségi ellenőrzési programban. (3) Az MgSzH Központ a MÉBiH javaslatának figyelembevételével évente aktualizálja a nemzeti ellenőrzési programot, melyet megküld a MÉBIH-nek a Bizottság és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság felé történő benyújtás/továbbítás céljából. A MÉBIH minden naptári évben legkésőbb szeptember 30-ig megküldi a programot a Bizottságnak és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak. (4) Az MgSzH Központ évente közzéteszi a növényvédőszer-maradékokra vonatkozó nemzeti ellenőrzés eredményét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) és az MgSzH honlapján. 2. Jelentéstételi kötelezettség 6. § Az MgSzH Központ a 396/2005/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke, valamint a 901/2009/EK európai bizottsági rendelet szerinti információkat tartalmazó éves jelentést készít, melyet a MÉBiH minden következő év augusztus 31-ig megküld a Bizottság, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság és a többi tagállam részére. 3. Hatósági ellenőrzések, mintavétel szabályai 7. § (1) A 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. számú mellékletében felsorolt növényekre, növényi termékekre az MgSzH területi szerve, továbbá a növényeken és növényi termékeken kívüli növényi és állati eredetű élelmiszerekre és takarmányokra a kerületi hivatal növényvédőszer-maradékokat illetően hatósági ellenőrzéseket végez. (2) Amennyiben a harmadik országba irányuló export tétel növényvédőszer-maradék szempontból nem felel meg a célország előírásainak, az ellenőrző hatóság az export tétel feladását megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti. 8. § (1) A növényekben, növényi termékekben, illetve a növényeken és növényi termékeken kívüli növényi és állati eredetű termékekben és azok felületén fellelhető növényvédőszer-maradékok ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárást a 1. melléklet szerint kell lefolytatni. (2) A 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletben 1020000 kódszámú „Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy édesítő anyag hozzáadása nélkül, vaj és egyéb tejből származó zsiradék, sajt, túró” megnevezés alatt szereplő termék esetében az ellenőrző mintavételt a tejházban, tejüzemben, vagy ha a terméket nem szállítják tejházba vagy tejüzembe, a fogyasztónak történő szolgáltatás helyén kell végezni. Ez az ellenőrzés nem zárja ki ezen termékeknek a forgalomba hozatal időpontját követő ellenőrzését. 4. Nyomon követhetőség ellenőrzése 9. § (1) Az ellenőrző hatóság a növényvédőszer-maradék mintavétel céljából végzett ellenőrzés során a) ellenőrzi a vállalkozásnál a nyomon követhetőséget biztosító rendszerek vagy eljárások meglétét, b) ellenőrzi, hogy az ellenőrzött vállalkozás beazonosította-e azt a személyt vagy vállalkozást, akitől a megmintázott tétel származik, vagy akihez a megmintázott tételt szállítják, kivéve, ha az végső fogyasztó, továbbá c) ellenőrzi a megmintázott tétel nyomon követhetőségét biztosító címke, szállító levél vagy egyéb azonosító eszköz meglétét. (2) A nyomon követhetőség biztosítása érdekében legalább a következő adatok nyilvántartása szükséges: a) annak a vállalkozásnak a neve és címe, akitől a megmintázott tétel származik, és a tétel azonosító adatai, b) annak a vállalkozásnak a neve és címe, akihez a megmintázott tételt szállítják és a tétel azonosítója kivéve, ha az a végső fogyasztó, c) a szállítás ideje, és a d) tétel mennyisége. 5. Jogkövetkezmények 10. § (1) Ha az ellenőrző hatóság vizsgáló laboratóriuma a mintában MRL-t meghaladó növényvédőszer-maradékot, vagy hazai termék esetén az adott növénykultúrában nem engedélyezett növényvédő szer hatóanyagot mutat ki, a vizsgálati jegyzőkönyvet az ellenőrző hatóságnak soron kívül megküldi, amely a kifogásolt terméktételre forgalmi korlátozást rendel el. (2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági intézkedés az ellenőrző hatóság terméktétel további sorsáról szóló döntésének meghozataláig tart, a korlátozott termék a tárolás helyéről nem szállítható el, nem dolgozható fel, nem hozható forgalomba. (3) Felkérésre a MÉBiH az Éltv. 31. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint szakvéleményt nyújt, majd a szakvélemény figyelembevételével az ellenőrző hatóság dönt a növények, növényi termékek, továbbá a növényeken és növényi termékeken kívüli növényi és állati eredetű termékek további forgalmazhatóságáról, felhasználhatóságáról, illetve indokolt esetben megsemmisítéséről, állati eredetű élelmiszer esetén állati eredetű melléktermékként történő kezeléséről, egyéb termék esetén hulladékként történő további kezeléséről. 11. § (1) Az MgSzH Központ a növény, növényi termék, közösségi szinten elfogadott vizsgálati bizonytalansági tényező figyelembevételével megállapított MRL-t meghaladó tartalom esetében, az Éltv. 71. § (5) bekezdésében foglaltak alapján, a Minisztérium honlapján naprakészen közzéteszi a vizsgálati eredményeket a 2. melléklet szerinti formában. (2) Növények és növényi termékek vizsgálata esetében a közösségi szinten elfogadott vizsgálati bizonytalansági tényező figyelembevételével megállapított MRL túllépése esetén a vizsgálati eredményeit a laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyv kiállítását követő hónap utolsó napjáig a mintavétel helye szerint illetékes, belföldi rendeltetési helyre szánt behozatali küldemény esetén a rendeltetési hely szerint illetékes polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni. (3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a növényeken és növényi termékeken kívüli növényi és állati eredetű élelmiszerek és takarmányok vizsgálata esetében, amennyiben MRL túllépés kerül megállapításra, az MgSzH Központ az Éltv. 71. § (4) bekezdésében foglaltak alapján gondoskodik a jogsértés nyilvánosságra hozataláról. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 13. § (1) A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen] „h) a 7. melléklet szerinti raktári kártevők ellen.” (2) Az R. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Növényvédő szer forgalmazónak minősül valamennyi, növényvédő szerrel kereskedelmi, illetve kereskedelmi szolgáltatási tevékenységet folytató növényvédőszer-gyártó, -formáló, -kiszerelő és -raktározó, valamint kis- és nagykereskedő.” (3) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Növényvédő szert az 5. § (2) bekezdésétől eltérő módon felhasználni csak a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló külön jogszabály szerint kiadott eseti, kísérleti célú, valamint címkétől eltérő felhasználási engedélyben foglaltak szerint szabad.” (4) Az R. 9. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A növényvédelmi gép, illetve növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezés (a továbbiakban: növényvédelmi gép) rendeltetésszerű, biztonságos működését a növényvédelmi gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A növényvédelmi gépnek permetezéstechnikai szempontból biztosítania kell a növényvédő szer kereszt- és hosszirányú egyenletes, illetve veszteségmentes kijuttatását. (2) Növényvédő szeres permetezés 4 m/s szélsebességig, levegőrásegítéses kijuttatási vagy légbeszívásos permetcsepp-képzési technikával 6 m/s szélsebességig végezhető. Hideg és meleg ködképzés esetében 2 m/s-nál nagyobb szélsebességnél, növényvédő szeres kezelés nem végezhető.” (5) Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „16. § (1) Az I. forgalmi kategóriájú növényvédő szer saját célú felhasználására, az ezekkel folytatott szolgáltatási tevékenységre, illetve ezek forgalmazására, valamint az ezekkel összefüggő vásárlásra, szállításra, raktározásra csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző a) rendelkezik az 1. melléklet „A” része szerinti I. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel, vagy b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerint elismerték, és rendelkezik az elismerés alapján kiállított, e rendelet 1. mellékletének „B” része szerinti hatályos engedéllyel. (2) A II., illetve III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel folytatott forgalmazásra, valamint az ezzel összefüggő raktározási és szállítási tevékenység folytatására, valamint szolgáltatásra csak akkor kerülhet sor, ha a tevékenységet végző a) rendelkezik a 1. melléklet „A” része szerinti legalább II. forgalmi kategóriájú hatályos engedéllyel, vagy b) képzettségét és szakmai gyakorlatát az egyes növényvédő szerek forgalmazásával, illetve felhasználásával kapcsolatban külföldön szerzett szakmai gyakorlaton alapuló képesítés elismerésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerint elismerték, és rendelkezik az elismerés alapján kiállított, e rendelet 1. mellékletének B része szerinti hatályos engedéllyel.” (6) Az R. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység esetén nem minősül szolgáltatásnak a munkavállalóként, tagként a vállalkozás részére, vagy közeli hozzátartozó és annak családi gazdasága részére végzett növényvédelmi tevékenység. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti vállalkozás más számára végez szolgáltatási tevékenységet, a munkavállalónak, illetve tagnak a szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó képesítési és kamarai tagsági követelményeknek kell megfelelnie.” (7) Az R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az engedély iránti kérelemben pontosan meg kell jelölni a folytatni kívánt tevékenységet és a tevékenységgel érintett növényvédő szerek kategóriáját. A kérelemhez csatolni kell a jogosultságot (képzettséget, végzettséget, ismeretet) igazoló okiratokat. továbbá I. forgalmi kategóriájú növényvédő szerrel végzendő szolgáltatás esetén az érvényes növényvédő mérnöki és növényorvosi kamarai tagságot igazoló okiratot.” (8) Az R. 21. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Az engedélyt az azzal való visszaélés esetén az MgSzH területi szerve visszavonhatja, és visszavonás esetén az engedélyt hivatalos közzététel útján hatálytalanítja. Visszaélésnek minősül a növényvédő szer forgalmazására, vásárlására, felhasználására, illetve a szolgáltatásra vonatkozó előírások megsértése. Engedély visszavonása esetén új engedély a visszavonástól számított két éven belül nem adható ki.” (9) Az R. 21. §-ának (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(9) Amennyiben az engedéllyel rendelkező személy nem teljesíti a (8) bekezdésében foglaltakat és így folytat növényvédő szerrel forgalmazási, vásárlási, felhasználási, vagy szolgáltatási tevékenységet, úgy ez a tevékenysége a (7) bekezdés szerinti engedéllyel való visszaélésnek minősül. (10) A növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező mentesül a (8) bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettség alól, ha a) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve az MgSzH állományában növényvédelmi munkakörben teljesít szolgálatot, és a miniszter által előírt rendszeres továbbképzési kötelezettségeinek eleget tesz, b) a növényvédelmi felsőoktatás szaktanára, vagy c) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által – szakoktatói, kutatói tevékenysége miatt – a továbbképzési kötelezettség alól felmentésben részesült. (11) Amennyiben az engedély elveszett, vagy az engedéllyel rendelkező adataiban változás következett be, úgy ezt a tényt 8 napon belül be kell jelenteni az MgSzH területi szervéhez.” (10) Az R. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Növényvédő szer kiskereskedelemben történő forgalmazása csak a fogalmazott növényvédő szer kategóriájának megfelelő, de legalább II. forgalmi kategóriájú hatályos növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel rendelkező személy folyamatos jelenlétével történhet.” (11) Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „25. § A forgalmazásra jogosult felelőssége kiterjed a növényvédő szerek vásárlására, a telephelyre, illetve a telepen belüli szállítására, tárolására, értékesítésére és nyilvántartására, a vásárlói jogosultság vizsgálatára, a növényvédő szer címkeszövegében megfogalmazott előírások betartására és a felhasználásra.” (12) Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Növényvédő szereket élelmiszerekkel és takarmányozás célját szolgáló anyagokkal egy légtérben tilos árusítani, tárolni, valamint – a szállító, az árusító, és a vevő által – szállítani.” (13) Az R. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A kereskedőnek a növényvédő szerek nagykereskedelmi forgalmazásáról legalább heti, kiskereskedelmi forgalmazásáról legalább havi összesítésű, az 5. melléklet szerinti, vagy tartalmában annak megfelelő, folyamatos nyilvántartást kell vezetni.” (14) Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „30. § (1) Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről a 2. melléklet szerint vezetett vagy tartalmában annak megfelelő permetezési napló, vagy a külön jogszabály szerint a támogatási időszak alatt kötelezően vezetendő Gazdálkodási Napló nyilvántartást folyamatosan kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követő 3 évig meg kell őrizni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás kitöltése az adott növényvédő szeres kezelés vonatkozásában a munkavégzést megelőzően, illetve azzal egyidejűleg kötelező. (3) A 29. § (6) bekezdése és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásként a Gazdálkodási Napló csak a felhasználásért felelős személy aláírásával, pecsétjével és dátummal ellátva érvényes.” (15) Az R. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkező növényvédelmi gépeket – a kutatási, vizsgálati, kísérleti vagy kiállítási célokat szolgáló növényvédelmi gépek kivételével – cseppképzés és szórástechnikai szempontból a 3. melléklet szerinti típusminősítési eljárás alá kell vetni a forgalomba hozatal előtt.” (16) A R. 35. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A kézi, illetve háti permetezőgépek kivételével, a permetezőgépek időszakos felülvizsgálata (a továbbiakban: felülvizsgálat) 2011. december 15-től kötelező. (2) A permetezőgépek 3. melléklet szerinti felülvizsgálatát a tulajdonosnak az Éltv. szerint előírt időközönként el kell végeztetnie az Intézet erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomáson (a továbbiakban: állomás).” (17) Az e rendelet 3. melléklete szerinti 7. melléklettel egészül ki. (18) Az R. 4. mellékletének II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „II. A forgalmazó köteles a növényvédelmi-növényorvosi vényre rávezetni az átvevő nevét.” 14. § (1) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az azt módosító 178/2006/EK, 149/2008/EK, 260/2008/EK, 299/2008/EK, 839/2008/EK, 256/2009/EK, 822/2009/EK, 1050/2009/EK, 1097/2009/EK, és a 304/2010/EU bizottsági rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (2) Ez a rendelet a Bizottság 2002. július 11-i, a növényi és állati eredetű termékekben és azok felszínén található növényvédőszer-maradék hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi mintavételi módszerek megállapításáról és a 79/700/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2002/63/EK irányelvének való megfelelést szolgálja. (3) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i, az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendeletének való megfelelést szolgálja. (4) Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács a 2004. április 29-i, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendeletének való megfelelését szolgálja. (5) Ez a rendelet a Bizottság 2009. szeptember 28-i, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók növényvédőszer-maradékoknak való kitettsége értékelésére irányuló, a 2010., 2011. és 2012. évre vonatkozó, többéves összehangolt közösségi ellenőrzési programról szóló 901/2009/EK rendeletének való megfelelését szolgálja. 15. § (1) Hatályát veszti a) a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM együttes rendelet, b) az állati eredetű élelmiszerekben található peszticidmaradék megengedhető mértékéről szóló 34/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet, c) az R. 26. §-ának (5) bekezdése. (2) A 13. § és a 3. melléklet, valamint e § e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter