14/2010. (II. 5.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkot mány elle nességének utólagos vizsgálatára irányul

14/2010. (II. 5.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkot mány elle nességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról, és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 19/2003. (V. 12.) számú – többször módosított és egységes szerkezetben lévő – rendelete 14. § (2) bekezdése, és a 21. § (2) bekezdése alkot mány elle nes, ezért azokat e határozat közzétételének napjával megsemmisíti. 2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról, és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 19/2003. (V. 12.) számú – többször módosított és egységes szerkezetben lévő – rendelete 21. § (1) bekezdése „egészségi állapota miatt alkalmas” szövegrésze alkot mány elle nes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti 3. Az Alkotmánybíróság Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról, és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 19/2003. (V. 12.) számú – többször módosított és egységes szerkezetben lévő – rendelete 21. § (1) bekezdés, 22. § (1) és (2) bekezdése alkot mány elle nességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja. 4. Az Alkotmánybíróság Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról, és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 19/2003. (V. 12.) számú – többször módosított és egységes szerkezetben lévő – rendelete 6. § (2) bekezdés és a 8. § (1) bekezdés a), b), f), g), h) pontjai alkot mány elle nességének megállapítására irányuló eljárást megszünteti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője törvényességi észrevételt tett Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szociális ellátásokról, és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 19/2003. (V. 12.) számú (a továb biak ban: Ör.) rendeletére vonatkozóan, amit a képviselő-testület részben elutasított. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 6. § (2) bekezdés, 8. § (1) bekezdés a), b), f), g), h) pont, 14. § (2) bekezdés, 21. § (1)–(2) bekezdés, 22. § (1)–(2) bekezdés rendelkezései részben ellentétesek magasabb szintű jogszabállyal, így a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továb biak ban: Sztv.) egyes rendelkezéseivel, és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továb biak ban: Jat.) 18. § (2) bekezdésének rendelkezésével, ezért az Alkotmány 2. § (1) bekezdésén és a 44/A. § (2) bekezdésén alapuló alkot mány elle nesség megállapítását és a támadott rendelkezések megsemmisítését indítványozta. II. 1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.” „44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. A Jat. hivatkozott rendelkezése: „18. § (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak meg fele lően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.” 3. Az Sztv. érintett rendelkezései: „40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.” „41. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat – a 43. /B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az ápolást végző személy lakóhelye szerint ille té kes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.” „42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, ille tő leg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, ille tő leg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, ille tő leg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, ille tő leg felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, (2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.” 4. Az Ör. támadott rendelkezései: „6. § (2) Az egyes rendszeres vagy átmeneti segélyek, támogatások felhasználására vonatkozóan elszámolási kötelezettség írható elő, illetve kötelezhető a segély, támogatás jogosultja, hogy azt meghatározott célra fordítsa. Amennyiben az érintett, a megadott határidőre nem tesz eleget az elszámolási kötelezettségének, úgy az adott támogatási formában sem ő, sem a vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozója egy évig nem részesülhet.” „8. § (1) Nem állapíthatók meg az e rendelet alapján nyújtható támogatások, illetve a már megállapított jogosultságot, támogatást meg kell szüntetni – kivéve az adósságkezelési szolgáltatást —, ha az eljárás során az igénylő vagy vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozó a) valótlan adatokat közöl, vagy a tényeknek nem meg fele lően nyilatkozik b) jó szociális helyzete, életvitele, életmódja ezt nem indokolja, különös tekintettel arra, ha a részére folyósított támogatás éves összegét elérő vagy azt meghaladó értékű ingóságot, ingatlant vásárol, a támogatás folyósításának időtartam alatt, (...) f) az ille té kes munkaügyi központ-, vagy az önkormányzat közreműködésével felajánlott munkahelyet vagy az önkormányzat által felkínált közhasznú, közcélú munkát nem fogadja el – a felajánlástól számított 1 évig – feltéve, hogy a felajánlott munkahely, közhasznú, közcélú munka az Sztv. 37/A. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelel g) az eljárás során a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Osztálya által megjelölt intézményekkel nem működik együtt, h) a jogosulatlanul felvett szociális ellátás visszafizetésére lett kötelezve, de visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a tartozás részletekben történő levonásához hozzájárul.” „Átmeneti segély” „14. § (1) Az átmeneti segély formái: a) egyszeri segély a tárgyév folyamán legfeljebb két alkalommal állapítható meg, amelynek együttes összege nem haladhatja meg e rendelet 2. sz. mellékletében foglalt összeghatárt, b) időszaki támogatásként legfeljebb hat hónapra adható és havi összege nem haladhatja meg e rendelet 2. sz. mellékletében foglalt összeghatárt. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetszámtól és a z (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott összeghatároktól – méltányosságból – egyedi elbírálás alapján a Miskolci Megyei Jogú Város Közgyűlésének Ifjúsági, Idősügyi és Családpolitikai Bizottsága a kérelmező javára eltérhet.” „Ápolási díj” „21. § (1) Ápolási díjra jogosult az a nagykorú hozzátartozó – kivéve a.jegyes – (Ptk. 685. § b) pont) aki egészségi állapota alapján alkalmas az önmaga ellátására képtelen, állandó ápolásra, vagy egészségi állapota miatt gondozásra és felügyeletre szoruló tartósan beteg, 18. életévét betöltött hozzátartozója (továb biak ban: ápolt) gondozására, ápolására, amennyiben családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az 1. számú mellékletben foglalt jövedelemhatárt. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételekkel más hozzátartozó jogosult az ápolási díjra, ha az ápolttal közös háztartásban élő – munkaviszonyban nem álló – házastárs, vagy élettárs egészségi állapota miatt alkalmatlan az ápolási, gondozási teendők ellátására, vagy a munkaviszonyban álló házastárs, vagy élettárs – ápolás céljára igénybe vehető – fizetés nélküli szabadsága miatt a család veszélyeztetett szociális helyzetbe kerülne.” „22. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó, vagy bentlakásos szociális intézményi elhelyezésben részesül, közoktatási intézmény tanulója, ille tő leg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, ille tő leg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haldhatja meg, vagy ac) a közoktatási, ille tő leg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, e) az ápolt tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján eltartásra jogosult, kivéve, ha a szerződés felbontás alatt áll, vagy a kötelezett igazoltan nem tesz eleget a szerződésben foglaltaknak. (2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be, e) az ápoló családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az e rendelet 1. számú mellékeltében foglalt jövedelemhatárt.” III. Az indítvány részben megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság vizsgálata során megállapította, hogy a támadott Ör.-t Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testülete az indítvány benyújtását köve tően többször módosította. Ennek során az Ör. támadott 6. § (2) bekezdését a szociális ellátásokról és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 17/2005. (V. 10.) számú rendelet 2. §-a 2005. május 10. napjával hatályon kívül helyezte. Az Ör. támadott 8. § (1) bekezdés a), b), f), g), h) pontjait a szociális ellátásokról, és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 4/2008. (III. 12.) számú rendelet 4. §-a helyezte hatályon kívül, 2008. április 1-től. Az Alkotmánybíróság hatályát vesztett jogszabály alkot mány elle nességét – az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (továb biak ban Abtv.) 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés és a 48. § szerinti alkotmányjogi panasz kivételével – nem vizsgálja [10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 92, 72, 76.]. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.; a továb biak ban: Ügyrend) 31. § a) pontja szerint az Alkotmánybíróság az eljárást megszünteti, ha az indítvány benyújtása után vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezért az indítvány tárgytalanná vált. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. támadott 6. § (2) bekezdése és a 8. § (1) bekezdés a), b), g), f), h) pontjai alkotmányosságának vizsgálatára vonatkozó indítvány tárgyában az eljárást – az Ügyrend 31. § a) pontja alapján – megszüntette. Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselő-testülete által, a szociális ellátásokról, és a lakbértámogatás helyi szabályairól szóló 30/2008. (X. 22.) számú rendelettel módosított és egységes szerkezetben lévő Ör. az indítványban támadott többi rendelkezést – Ör. 14. § (2) bekezdés, 21. § (1) és (2) bekezdés, 22. § (1) és (2) bekezdés – változatlanul tartalmazza. Ezért az Alkotmánybíróság – állandó gyakorlatának meg fele lően (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 882/B/1998. AB határozat, ABH 2002, 861, 862.) – az alkotmányossági vizsgálatot a hatályos – egységes szerkezetben lévő —rendelkezések tekintetében folytatta le. 2. Az indítványozó az Ör. átmeneti segélyre vonatkozó, támadott 14. § (2) bekezdésének és az ápolási díjra vonatkozó 22. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit tartja jogbiztonságot sértőnek, míg a 21. § (1) és (2) bekezdés rendelkezései álláspontja szerint magasabb jogszabályba ütköznek, így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének sérelmét okozzák. A települési önkormányzat (a továb biak ban: önkormányzat) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továb biak ban: Ötv.) 8. § (4) bekezdése szerint köteles gondoskodni a szociális alapellátásról. Az Sztv. 3. § (5) bekezdése rögzíti, hogy a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét e törvény határozza meg. Az ellátások formái az Sztv. 25. § (1) bekezdés rendelkezése szerint pénzbeli, illetve az Sztv. 47. §-a szerint természetben nyújtott ellátások. Az előbbi körbe tartozik az ápolási díj, amelyre a hozzátartozó jogosult, aki súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi (a továb biak ban: alanyi jogú ápolási díj, Sztv. 41. §). E mellett az Sztv. 43/B. § (1) bekezdése felhatalmazást ad az önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy az önkormányzat rendeletében – meghatározott feltételek fennállása esetén – a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére is ápolási díjat (a továb biak ban: méltányossági ápolási díj) állapítson meg azzal, hogy a díj megállapítása során meg fele lően alkalmazni kell az Sztv. – állandó és tartós gondozásra szoruló, ille tő leg fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy hozzátartozója ápolási díjának megállapítására vonatkozó – 41.–43. §-okban foglaltakat. A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására nyújtható pénzbeli szociális ellátás további formája az átmeneti segély [Sztv. 25. § (3) bekezdés bc) pont]. A települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt, ami alkalmanként vagy havi rendszerességgel adható. Az Ör. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjának rendelkezései tartalmazzák az átmeneti segély formáit, míg a támadott (2) bekezdés rendelkezése lehetőséget biztosít arra, hogy „méltányosságból, egyedi elbírálás alapján a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének Ifjúsági, Szociálpolitikai és Sport Bizottsága a kérelmező javára eltérhet”. Az Ör. indítvány benyújtásakor hatályos szövege szerint, a támadott méltányosság gyakorlására – egy másik elnevezésű, de azonos hatáskörű bizottság – Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének Ifjúsági, Idősügyi és Családpolitikai Bizottsága volt jogosult. Az indítványozó álláspontja szerint a „méltányosság gyakorlásánál irányadó szempontok” meghatározásának mellőzése sérti a jogbiztonságot, ezért a támadott rendelkezés alkotmányosan aggályos. Az Alkotmánybíróság már több döntésében – különösen a 11/1992. (III. 5.) AB határozatban – elvi jelentőséggel hívta fel a figyelmet a jogállamiságnak arra az alkotmányos követelményére, hogy – mivel a jogbiztonság szorosan a jogállamisághoz kapcsolódik a jogbiztonság „az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára előre láthatóak legyenek”. (ABH 1992, 84.) Jelen esetben az Ör. támadott rendelkezése, de más előírásai sem állapították meg az átmeneti segély normatív szabályaitól való eltérés mérlegelhető körülményeit. A 63/1995. (X. 27.) AB határozat (ABH 1995, 530.) mutatott rá arra, hogy az önkormányzati rendeleti szabályozás megállapíthat olyan körülményeket, amelyek figyelembevételével – az egyedi, sajátos szempontokra tekintettel – mérlegelhető a döntés. Az önkormányzat azonban ha lehetővé teszi az egyedi döntések megalkotását, a mérlegelés alkalmazását az Sztv. keretei között alkotott rendeletében, meg kell határoznia annak feltételeit, körülményeit. Mivel az Ör. az ilyen tartalmú szabályozást mellőzte, az Alkotmánybíróság – mint a jogbiztonság alkotmányos elvét sértő rendelkezést – az Ör. 14. § (2) bekezdését megsemmisítette. 3. Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 21. § (1) és (2) bekezdésében, az ápolási díjra jogosultak körének meghatározása ellentétes a magasabb szintű jogszabályban meghatározottakkal, így a képviselő-testület túllépve a rendeletalkotásra vonatkozó törvényi felhatalmazásán, megsértette az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az Sztv. 41. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az alanyi jogú ápolási díj jogosultja – a jegyes kivételével – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti nagykorú hozzátartozó, valamint az Sztv. 43/B § (1) bekezdésének rendelkezése szerinti méltányossági ápolási díj jogosultja is. E szabályt tartalmazza az Ör. 21. § (1) bekezdésének rendelkezése. Az Sztv. 43/B. §-ában szabályozott méltányossági ápolási díj megállapítására az alanyi jogú ápolási díjra vonatkozó szabályok alkalmazandók. Mivel az Sztv. ezen szabályai nem diszpozitívek, az önkormányzatnak nincs lehetősége a feltételek további szűkítésére. Az Ör. 21. § (1) bekezdése az Sztv.-ben meghatározott – és hivatkozott – alanyi jogosultak körének felsorolásán túl, többletként az „egészségi állapota miatt alkalmas” feltételt is megállapítja. Ezzel összhangban az Ör. 21. § (2) bekezdés rendelkezése minden további feltétel nélkül kizárta a munkaviszonyban nem álló és egészségi állapota miatt alkalmatlan, valamint a munkaviszonyban álló és fizetés nélküli szabadságon lévő házastársat vagy élettársat az ápolási díjra jogosultak köréből, amely ellentétes az Sztv. 43/B. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdés d) pontjával, így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. A fentiekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az Ör. 21. § (1) bekezdéséből az „egészségi állapota miatt alkalmas” kifejezést és a 21. § (2) bekezdését megsemmisítette. 4. Az indítványozó az Ör. 22. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit azért tartja jogbiztonságot sértőnek, mivel azok sértik a Jat. 18. § (2) bekezdését, miszerint a jogszabályokat „világosan és közérthetően kell szövegezni”. Az Ör. most vizsgált rendelkezései – a 3. pontban már hivatkozott Sztv. 43/B. § (2) bekezdésének kötelezően alkalmazandó rendelkezésére is figyelemmel – tartalmazzák az ápolási díjra való jogosultságból kizáró, illetve a jogosultságot megszüntető feltételeket olyan módon, hogy az Sztv. 42. § (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek megismétlése mellett helyi szabály is megfogalmazásra került. [Ör. 22. § (2) bekezdés e) pont] Az Alkotmánybíróság a 61/1994. (XII. 24.) AB határozatában a vegyes jogszabályszerkesztésről megállapította: „Nincs jogszerű akadálya annak, hogy a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabálynak a saját rendeletébe illeszthető előírásait – szó szerint – átvegye. Az sem törvénysértő, ha a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabály előírásait nem ismétli meg. A magasabb szintű jogszabályi rendelkezések ugyanis – akár a szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül – önmagukban is érvényesek” (ABH 1994, 471, 472.) Az Alkotmánybíróság a jogértelmezéssel összefüggésben az 1263/B/1993. AB határozatában arra mutatott rá, hogy alkotmányellenességre csak az a helyzet vezet, ha a „sérelmezett jogszabály tartalma olyan mértékben homályos, vagy rendelkezései olyannyira ellenmondásosak, hogy a tisztázatlanság feloldására a jogszabály-értelmezés már nem elegendő, és a jogalkotási fogyatékosság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében írt jogállamiság szerves részét alkotó jogbiztonság sérelmét idézi elő.” (ABH 1994, 672, 673–674.) Jelen esetben bár az alkotmányossági vizsgálat tárgya a vitatott vegyes jogszabályszerkesztés, azonban az Ör. támadott rendelkezésében egyértelműen felismerhető, megállapítható és a laikus számára is értelmezhető – a már hivatkozott – helyi szabály. Következésképpen az Ör. támadott 22. § (1) és (2) bekezdés rendelkezése világos, értelmezhető normatartalmat eredményez, amely megfelel a jogbiztonság követelményének, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. 22. § (1) és (2) bekezdés jogbiztonság szempontjából történő alkotmányellenességének megállapítására és a megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. A megsemmisített rendelkezések az Abtv. 42. § (1) bekezdése alapján e határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételének napján vesztik hatályukat. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul. Budapest, 2010. február 2. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró