4/2008. (II. 29.) HM rendelete a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról.

4/2008. (II. 29.) HM rendelete a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról. A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 51. §-ában, valamint 97. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a Magyar Honvédségben megvalósuló kegyeleti gondoskodás érdekében a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hivatá sos és szerződéses állományú katonáira (a továbbiakban: hivatásos állományú katona), b) önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő katonára, c) a hivatásos állományból nyugállományba helyezett katonára (a továbbiakban: nyugállományú katona) [az a)–c) pont a továbbiakban együtt: állomány tagja]. (2) A rendeletet megfelelően alkalmazni kell a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény alapján hősi halottá nyilvánított ösztöndíjas hallgatókra. A kegyeleti minősítés 2. § A kegyeleti minősítésre a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 237. § (2)–(5) bekezdésében, valamint a Hjt. 3. számú mellékletében meghatározottak szerint a honvédelmi miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke, a szakirányításra jogosult személy, az állományilletékes parancsnok, a lakóhely szerinti illetékes hadkiegészítő parancsnok [a továbbiakban együtt: minősítésre jogosult parancsnok (vezető)] jogosult. 3. § (1) A kegyeleti minősítés az állomány elhunyt tagjának életútja, érdemei, a szolgálatteljesítésének jellege és halá lának körülményei figyelembevételével a Hjt. 237. §-a alapján történik. (2) Az állomány azon tagját, akinek halála nem a szolgálatteljesítés időszakában következett be, a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) – a szolgálat során szerzett kiemelkedő érdemeire figyelemmel – minősítheti. A kegyeleti gondoskodásban részt vevő személyek, szervek és feladataik 4. § (1) Az állományilletékes parancsnok, illetve az általa megbízott területileg illetékes szervezet vezetője a) az állomány tagjának haláláról kapott értesítést követően felveszi a kapcsolatot az intézkedésre jogosult hozzátartozóval, és egyezteti a halaszthatatlan teendőket a temetés módjáról, helyéről, időpontjáról. Tájékoztatást ad a honvédelmi szerv kötelezettségeiről, a költségviselésről, a további gondoskodás formáiról, lehetőségeiről, ideértve a baleseti vagy természetes halál esetére – a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) által az elhunyt javára – kötött szerződés szerinti biztosítási szolgáltatást is; b) hatáskörének megfelelően minősíti az elhunytat, illetve az elhunytra vonatkozó, a Hjt. 237. § (2) és (3) bekezdése szerinti minősítésnek lehetőségét egyezteti az MH központi személyügyi szervének vezetőjével, majd javaslatot terjeszt fel a minősítésre jogosult elöljáróhoz. A minősítésre vonatkozó javaslat tartalmazza: ba) a minősítéshez szükséges adatokat, bb) a halál időpontját és körülményeit, bc) az elhunyt katonai pályafutásának leírását és rövid értékelését, bd) a minősítési javaslat indokolását, be) az intézkedésre jogosult megnevezését, elérhető ségét; c) a Hjt. 87. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a minősítési javaslattal egyidejűleg felterjeszti az előléptetésre vonatkozó javaslatot; d) e rendelet 2. és 3. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével intézkedik a temetés megszervezéséről, a zenekar, a díszalegység biztosításáról, engedélyezi a temetési költségek elszámolását és kifizetését, továbbá a temetési segély folyósítását; e) a Hjt. 237. § (2) és (3) bekezdése szerint minősítettek temetkezési helyén – a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokkal együttműködve – megszervezi a sírkőállítást és sírkőavatást; f) intézkedik a jelentések megtételéről, az érintett állomány tájékoztatásáról – beleértve azokat a helyőrségeket, ahol az elhunyt legalább öt évet szolgált –, a gyászértesítés kifüggesztéséről, szükség esetén sajtóközlemény kiadásáról és a fekete zászló kihelyezéséről. (2) A területileg illetékes hadkiegészítő parancsnok a) a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartási állo mányába tartozó nyugállományú katona haláláról kapott értesítést követően az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően jár el, b) hatáskörének megfelelően minősíti az elhunytat, és elvégzi az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatokat. Az elhunytnak a Hjt. 237. § (3) bekezdése szerinti minősítése esetén az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módon és tartalommal kell eljárni, c) az (1) bekezdés f) pontjában foglaltakon túl tájékoztatja a nyugállományúak érdekképviseletét ellátó egyesületet az elhunyt haláláról, a temetés helyéről és időpontjáról, d) felelős a síremlékállításért, a sírgondozásért, a sírhely-újraváltásért és az elhunytról való megemlékezést szolgáló koszorúzások előkészítéséért. (3) Az MH központi személyügyi szervének vezetője a) együttműködve a HM központi pénzügyi szerveze tével, kezdeményezheti a hősi temető, hősi temetkezési hely, kegyeleti emlékhely létesítését, illetve katonai parcellát alakít ki, b) a vezénylés szerinti munkahelyi vezetővel együttműködésben szervezi a más polgári szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományú katona elhalálozása esetén a minősítéssel és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat. Ha az elhunytat más szerv is halottjának tekinti, az MH a kegyeleti költségek megosztott viseléséről a másik szerv vezetőjével megállapodást köthet, c) végzi a kegyeleti gondoskodás feladatait a 3. § (2) bekezdése szerinti esetekben, d) a Hjt. 237. § (2) és (3) bekezdésében foglalt minősítés esetén előkészíti döntésre a minősítési javaslatokat, e) a társadalomban vagy a katonai közvéleményben nagyobb érdeklődést kiváltó temetéseknél kezdeményezi a Központi Kegyeleti Bizottság összehívását, f) szervezi és végzi a kegyeleti gondoskodás feladatainak ellátásával megbízott személyek felkészítését és továbbképzését, g) szervezi a tájékoztatást a kegyeleti gondoskodás rendjéről. (4) A katonai temetés szervezését, illetve a lebonyolításért felelős katonai szervezet kijelölését a katonai rendészeti alkalmazási körlet körletfelelős helyőrségparancsnoka e rendelet 2. számú melléklete figyelembevételével végzi. Ennek során a) biztosítják a 8. § (2) bekezdésében meghatározott személyek részvételét és a szállításukhoz szükséges járműveket, b) gondoskodnak a 8. § (2), (4), valamint (8) bekezdésében meghatározott szimbólumok, kegyeleti tárgyak biztosításáról, c) gondoskodnak a kegyeleti szertartás audiotechnikai biztosításáról. (5) Az MH katonazenekarainak szakmai irányításával összefüggő feladatokért felelős katonai szervezete szakmailag koordinálja és ellenőrzi a temetések zenekari biztosítását az e rendelet 3. számú mellékletében foglalt rend figyelembevételével. (6) Az e rendelet 1. számú melléklete szerinti kegyeleti kiadásokat az elhunyt minősítéséről szóló parancs (határozat), a halotti anyakönyvi kivonat másolata és a költségekről szóló, a honvédelmi szerv nevére kiállított számlák alapján az állományilletékes honvédelmi szervet – nyugállományúak esetében a hadkiegészítő parancsnokságot – ellátó pénzügyi és számviteli szerv folyósítja. Gondoskodik a biztosítási szolgáltatás megfizetéséhez előírt okmányok felterjesztéséről. (7) Az MH összhaderőnemi feladatokért felelős parancsnoksága gondoskodik a (4) bekezdés szerinti szervek katonai temetési kegyeleti tárgyakkal és technikai eszközökkel történő ellátásáról, ezek cseréjéről, a térítésmentes központi ellátás körébe tartozó szakanyagokról, azok előirányzatairól, valamint a kegyeleti tevékenységgel összefüggő szállítási igények normatív biztosításáról. (8) A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum csapatzászlót kölcsönöz a (4) bekezdés szerinti szervek közül azok számára, amelyek ezzel önállóan nem rendelkeznek. A Központi Kegyeleti Bizottság és a Kegyeleti Bizottság 5. § (1) Az állomány tagja elhunytakor a Hjt. 237. § (2) és (3) bekezdése szerint minősítettek esetében a kegyeleti gondoskodás feladatainak koordinálására, valamint a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos beadványok, esetleges panaszok elbírálására a HM-ben – eseti jelleggel működő – Központi Kegyeleti Bizottságot kell létrehozni. a) A Központi Kegyeleti Bizottság elnöke a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) vagy az általa megbízott személy. b) Titkára: az MH központi személyügyi szervének vezetője által kijelölt személy. c) Tagjai: a HM központi pénzügyi szervének vezetője, az MH központi személyügyi szervének vezetője vagy az általuk megbízott személyek. (2) A Központi Kegyeleti Bizottság elnöke – érintettség esetén – a HM Tábori Lelkészi Szolgálatnak (a továbbiakban: HM TLSZ), a nyugállományúak társadalmi szervezeteinek, valamint más szervnek a képviselőjét is bevonhatja a bizottság munkájába. (3) A Központi Kegyeleti Bizottság ügyrendjét saját maga határozza meg. 6. § (1) Az állomány tagja elhunytakor a kegyeleti gondoskodás feladatainak végrehajtására Kegyeleti Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) kell létrehozni, melynek elnöke a minősítésre jogosult parancsnok (vezető). (2) A Bizottság tagjai: az alakulat személyügyi szerv vezetője, a honvédelmi szervet ellátó pénzügyi és számviteli szerv illetékes munkatársa. (3) A Bizottság elnöke – érintettség esetén – a HM TLSZ-nek, a nyugállományúak társadalmi szervezeteinek, valamint más szervnek a képviselőjét is bevonhatja a Bizottság munkájába. (4) A Bizottság javaslatot tesz a kegyeleti minősítésre, valamint intézkedik az elhunyt búcsúztatásának előkészítéséről. A kegyeleti gondoskodás módjai 7. § (1) A kegyeleti gondoskodás keretében – a 4. §-ban meghatározottak szerint – a honvédelmi szerv a) megszervezi és lebonyolítja a 8. §-ban meghatározott katonai temetést, egyéb esetekben segítséget nyújt a temetés előkészítésében, megszervezésében, b) jogszabályban meghatározott esetek kivételével és jelen rendeletben meghatározott szabályok szerint viseli a temetési költségeket, c) kezdeményezi hősi temető, hősi temetkezési hely, illetve kegyeleti emlékhely létesítését, katonai parcella kialakítását, d) síremléket állít a Hjt. 237. § (2) és (3) bekezdése alapján minősített halottak emlékének megörökítésére, és gondoskodik annak állagmegóvásáról, a sírhely (urnafülke) használati idejének meghosszabbításáról, szükség esetén a hamvak (sírhely stb.) áthelyezéséről, e) hozzájárul a síremlékek gondozási költségeihez, f) az MH Alaki Szabályzatában megfogalmazottak sze rint síremlék-, emlékműavatást, illetve koszorúzást rendez, továbbá eleget tesz a részvétnyilvánítás egyéb kötelezettségeinek; az elhunyt érdemei alapján emléktáblát, emlékhelyet létesít, vagy egyéb módon megörökíti halottai emlékét, g) a minősítésre jogosult parancsnok (vezető) engedélyével lehetővé teszi szolgálati gépjármű igénybevételét az elhunyttal közös háztartásban élő, ennek hiányában az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó és a munkatársak részére a gyászszertartásra történő szállításra. (2) A Hjt. 237. § (2) és (3) bekezdése alapján minősítettekről való megemlékezésként (síremlékavatáskor, Halottak Napján, kerek születési évfordulók alkalmából a síremléknél, a sírnál vagy az urnafülkénél) koszorút helyezhet el az elhunyt utolsó szolgálati helye szerinti katonai szerve zet vagy jogutódja és a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság. (3) A Hjt. 237. § (2) bekezdése alapján minősítettek esetében a Magyar Hősök Emlékünnepén – minden év május hónapjának utolsó vasárnapján – a budapesti Hősök terén a Hősök Emlékkövénél megemlékezés szervezhető. (4) A honvédelmi szerv költségére váltott sírhelyen (urnafülkében stb.) a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnok hozzájárulásával helyezhető el az elhunyt házastársának (élettársának) és más közeli hozzátartozójának koporsója (urnája). Az ebből származó többletköltség a hozzátartozókat terheli. A katonai temetés 8. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként a végtisztesség megadása katonai temetéssel történik. Ennek formája lehet hamvasztás vagy elhamvasztás nélküli, egyházi, illetve világi szertartás. Az elhunyt életében tett erre vonatkozó rendelkezésének vagy az intézkedésre jogosult hozzátartozó (házastárs, élettárs, amennyiben ilyen nincs a temetésről gondoskodó személy) ilyen irányú kérésének e rendelet keretei között érvényt kell szerezni. (2) A temetésen az elhunyt iránti tiszteletet és megbecsülést, továbbá a testülethez való tartozást és a bajtársiasság érzését fejezi ki a katonai díszkíséret, a díszőrség, a rendjel és érdemjel vivő(k), a kürtös és a csapatzászló jelenléte, valamint az (5) bekezdésben meghatározottak szerinti gyászzene biztosítása. (3) A díszkíséret a kegyeleti minősítéstől függően „Hősi halott” esetén századkötelék, „A Magyar Honvédség halottja” esetén szakaszkötelék – a Központi Kegyeleti Bizottság javaslatára – kivételesen század szintű alegység is kivezényelhető. E katonai temetéseknél és e személyek síremlék-avatásainál a díszkíséretet az MH központi díszelgő feladatait ellátó katonai szervezete biztosítja. Az „A katonai szolgálat halottjává” minősített tábornok és főtiszt esetében szakasz, egyéb esetben pedig raj szintű díszkíséretről kell gondoskodni. (4) „Hősi halottá”, illetve „A Magyar Honvédség halottjává” minősített hivatásos állományú tábornok esetén az elhunytat ágyútalpon kell végső nyughelyére kísérni. (5) A temetésen a gyászzenét az alábbiak szerint kell biztosítani: a) ,,Hősi halottá” minősített személy temetése esetén katonazenekar részvételével, b) ,,A Magyar Honvédség halottjává” minősítettek, illetve tábornokok, ezredesek, hivatásos és szerződés állományú tisztek, tiszthelyettesek temetése esetén katonazenekar részvételével, c) nyugállományú alezredes, őrnagy temetése esetén legalább katonazenekari részleg részvételével és kürtös alkalmazásával, d) egyéb esetben legalább audiotechnikai eszközök és kürtös alkalmazásával. (6) Az elhunyt ravatalánál a pályatársak, barátok díszőrséget állhatnak. (7) A búcsúbeszéd elmondására kizárólag olyan személy kérhető fel, akinek személyével az elhunyttal közös háztartásban élt házastársa (élettársa) vagy egyeneságbeli rokona is egyetért. Az elhunyttól annak közvetlen elöljárója vagy más, lehetőség szerint az elhunyttal azonos vagy magasabb rendfokozatú, illetve beosztású személy búcsúzik el. (8) A katonai temetés kegyeleti kellékeit képezik: a sapka, a sapkatartó, a kard, a rendjelvivő párna és a gyászkarszalag. (9) A katonai temetés lefolytatására az MH Alaki Szabályzatában foglaltakat kell alkalmazni. A kegyeleti költségek 9. § (1) Kegyeleti költségnek minősül: a) sírhely, urnasírhely (urnafülke) megváltásának (meghosszabbításának) költségei, b) szolgáltatási költségek (különösen: a holttest tárolá sa, az elhunyt temetésre történt előkészítése, a ravatalozás, a búcsúztatás – ide értve a szükség szerint felmerülő megbízási díjat is –, a sírásás, a behantolás, az urnaelhelyezés, a hamvak szétszórása), c) temetési kellékek (különösen: koporsó, szemfedél, fejfa), d) helyi és helyközi halottszállítás költségei, e) temetéskor elhelyezett koszorúk költsége, f) a gyászértesítés, a köszönetnyilvánítás országos vagy helyi médiában történő megjelentetése, g) a holttest vagy a hamvak külföldről történő haza szállításával kapcsolatos költségek, h) az elhunyttal közös háztartásban élő, ennek hiányá ban az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozónak a gyászszertartásra történő szállítási költségei. (2) A kegyeleti gondoskodás egyéb költségei, így különösen: a) hősi temető, hősi temetési hely, kegyeleti emlékhely, emlékmű, síremlék, emléktábla állítása, emlékhely létesítése és a karbantartás költségei, b) sírgondozás költségei, c) az exhumálás, a hamvak, a síremlék esetleges áthe lyezésének költségei, d) a halottak emléke megőrzésének egyéb költségei, e) koszorúzási kiadások. (3) Eltérő rendelkezés hiányában a minősített katona sírhelye (urnafülkéje) összesen 25 évre váltható, illetve hosszabbítható meg. A 25 évnél hosszabb idejű megváltás kérdésében – egyéni kérelemre „A Magyar Honvédség halottjává” minősítetteknél – a Központi Kegyeleti Bizottság jogosult dönteni. A 25 évnél hosszabb idejű megváltás esetében a Központi Kegyeleti Bizottság írásos döntése alapján a költségeket időarányosan lehet elszámolni. (4) A hősi halottak sírhelyét (urnafülkéjét) határozatlan időre kell megváltani, illetve meghosszabbítani. A költségtérítéssel kapcsolatos szabályok 10. § (1) A kegyeleti gondoskodás keretében lebonyolított szertartások, rendezvények és egyéb feladatok meghatározása során figyelemmel kell lenni annak tényleges és várható költségeire, a társadalmi elvárásokra, a hozzátartozók kívánságaira, a katonai hagyományokra és a temetkezési szokások helyben kialakult rendjére. Ha e jogszabály másként nem rendelkezik, a temetések, megemlékezések és a halottak emlékének megőrzésével összefüggő kiadásokra, a honvédelmi szerv költségvetése terhére, legfeljebb az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összegek használhatók fel. (2) A „Hősi halottá” és „A Magyar Honvédség halottjává” minősítettek temetési és síremlék-állítási költségeinek kifizetését és elszámolását – számlával igazolt összegben, a Központi Kegyeleti Bizottság elnökének javaslata alapján – a HM kabinetfőnöke az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összeghatártól eltérően egyedileg engedélyezi. (3) A holttest vagy a hamvak külföldről történő hazaszállítására a Hjt. 2. § (8) bekezdésében meghatározott országos parancsnok intézkedik. (4) A temetési költségeket – eltérő rendelkezés hiányában – a honvédelmi szerv nevére kiállított számla alapján kell elszámolni. (5) A Hjt. 237. § (6) bekezdésére figyelemmel minősítettek eltemetésével összefüggő költségekhez való hozzájárulást az állományilletékes parancsnok parancsban engedélyezheti. A hozzájárulás mértékét az állományilletékes parancsnok határozza meg, azonban a hozzájárulás összege nem haladhatja meg az e rendelet 1. számú mellékletében megállapított összeghatárok 50%-át. A temetési segély 11. § (1) Elhalálozáskor az állomány tagja – a tartalékos katonai szolgálatot nem teljesítő önkéntes tartalékos katona, valamint a nyugállományú katona kivételével –, illetőleg annak házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére szociális gondoskodás címén temetési segély állapítható meg, amely nem érinti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint folyósítandó temetési segélyt, valamint a biztosító által fizetett biztosítási szolgáltatást. (2) A szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség vagy baleset következtében elhalálozott állomány tagja – a nyugállományú katona kivételével – után az (5) bekezdésben meghatározott hozzátartozója részére intézményes temetési segélyt kell folyósítani. (3) A (2) bekezdés szerinti intézményes temetési segélyt – az egyéb feltételek teljesülése esetén – abban az esetben is folyósítani kell, ha a halál a tényleges katonai szolgálat megszűnését (a leszerelést) követő egy éven belül, a szolgálatteljesítéssel összefüggő okból következik be. Ilyen esetben az intézményes segélyt a 12. §-ban foglaltak alapján kell folyósítani azzal az eltéréssel, hogy a kifizetendő összeg az ott megállapított gazdálkodási keretet nem terheli. (4) Az intézményes temetési segély összege az elhunyt utolsó havi távolléti díjának háromszorosa. (5) Az intézményes temetési segélyt az elhalálozást megelőzően az elhunyttal közös háztartásban élő házastárs részére, amennyiben ilyen nincs, akkor az intézkedésre jogosult egyeneságbeli rokon részére kell kifizetni. (6) A honvédelmi miniszter kérelemre, az (5) bekezdésben meghatározott személy szociális helyzetére, életkörülményeire tekintettel, a (4) bekezdésben megjelölt összegnél magasabb intézményes temetési segélyt engedélyezhet. 12. § (1) A hivatásos állományú katona kérelmére, egyéni elbírálás alapján, szociális helyzetének figyelembevételével, az állományilletékes parancsnok temetési segély kifizetését engedélyezheti, ha a kérelmező vele közös háztartásban élő házastársa vagy egyeneságbeli rokona elhalálozott. Engedélyezhető a segély akkor is, ha az itt meghatározott hozzátartozó nem élt az elhunyttal közös háztartásban, de a temetésről nagyobb részt ő gondoskodott. (2) Indokolt esetben temetési segély engedélyezhető a hivatásos állományú katona szolgálati kötelmekkel nem összefüggő elhalálozása esetén is. A segély kizárólag az elhunyttal – az elhalálozás időpontjában – közös háztartásban élt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósítható. (3) E rendelet alkalmazásában illetményalapon a köztisztviselői illetményalapot kell érteni. (4) Az (1) bekezdés szerinti temetési segély az éves költségvetési törvényben megállapított köztisztviselői illetményalap 100%-ának megfelelő összeg. (5) A HM kabinetfőnök a halálesetekhez kapcsolódó – a kérelmező szociális helyzetére, életkörülményeinek jelentős romlására való tekintettel – különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb a köztisztviselői illetményalap ötszörösének megfelelő összegű temetési, illetve a 13. § szerinti szociális segély folyósítását engedélyezheti. Szociális segély 13. § Egyéni elbírálás alapján, szociális helyzetének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok és az elöljáró parancsnok (vezető) a szociális segélyezésre vonatkozó külön rendelkezés alapján szociális segély kifizetését engedélyezheti az állomány elhunyt tagjával közös háztartásban élő élettárs, illetve az élettárs elhalálozása esetén az állomány tagja részére, ha a 11–12. §-ban foglaltak alapján temetési segélyre nem jogosult. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet 2008. március 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 11/2002. (III. 5.) HM rendelet, valamint a kedvezményes üdültetés rendjéről szóló 35/2002. (V. 10.) HM rendelet 17. §-a. (3) A (2) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter