2006. CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. költségvetéséről (kivonatos közlés).

2006. CXXVII. törvény a Magyar Köztársaság 2007. költségvetéséről (kivonatos közlés). Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja: Harmadik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA A) A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai 15. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások normatív állami hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának (a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg. (2) Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére az e törvény 8. számú mellékletében meghatározott feltételek szerint. (3) A pénzügyminiszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a normatív hozzájárulásokat és támogatásokat – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – a helyi önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak az Áht. 64. §-a (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, mutatószámok alapján önkormányzatonként és jogcímenként együttes rendeletben hirdeti ki az Áht. 64. §-ának (3) bekezdése szerint. 16. § (1) Az Országgyűlés – a 15. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül – további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg: A törvényt az Országgyűlés a 2006. december 21-i ülésnapján fogadta el. a) központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt, a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások által ellátandó feladatokra; b) az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében foglalt részletezés szerint; c) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására, ez utóbbinál a 2007. évi új induló beruházások támogatási előirányzatának ca) 15%-a a régió lakónépességének arányában, cb) 85%-a a területfejlesztés szempontjából leghátrá nyosabb helyzetű, a területfejlesztés kedvezményezett településeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott kistérségek lakónépessége alapján kerül régiónként elosztásra e törvény 16. számú melléklete szerint; d) a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira. Az előirányzat a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg, melyből da) a vis maior feladataik ellátásához 800 millió forint daa) 70%-a egyenlő arányban, dab) 30%-a a 2004. és a 2005. években ár-, belvíz, rendkívüli időjárás, illetve pince-, partfalomlás okozta károk enyhítéséhez jóváhagyott támogatás összege arányában kerül elosztásra, db) az előirányzat da) pont szerinti összeggel csökkentett összege dba) 50%-ának 30%-a az egy főre jutó bruttó hazai termék régiónkénti mértéke, 70%-a a külön jogszabályban meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek lakónépessége alapján, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint, dbb) 50%-ának 60%-a a régió 2006. január 1-jei lakosságszáma, további 40%-a a helyi önkormányzatok 2006. október 1-jei száma alapján kerül elosztásra. A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza; e) vis maior tartalékra; f) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkózta tásának támogatására. Az előirányzat a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV.15.) Korm. rendeletben meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek lakónépessége alapján a regionális fejlesztési tanácsokat illeti meg. A regionális fejlesztési tanácsok a támogatást a régióhoz tartozó leghátrányosabb kistérségekből érkező pályázatok között, az egyes kistérségek lakónépessége arányában osztják el. A támogatás régiónkénti összegét e törvény 16. számú melléklete tartalmazza; g) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló 2005. évi LXVII. törvény szerinti építési feladatokra. (2) A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló előirányzatai – a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével – az itt meghatározott sorrendben növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 8. Vis maior tartalék cím, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 31. § szerint nem illeti meg az átvevő intézményt. (3) Amennyiben az e törvény 13. §-a, illetve 31. §-a szerint normatív hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú melléklet igényjogosultsági szabályai alapján. (4) Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való lemondása olyan – nem helyi önkormányzat részére történő – feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult az e törvény 13. §-a vagy 31. §-a szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulás és támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell emelni. 17. § (1) Működőképességük megőrzése érdekében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján – kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt feltételeknek megfelelő települési önkormányzatok. (2) A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 23. § szabályai szerint – a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok tekintetében – az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e törvény 6. számú melléklete 1. pontjának alkalmazásával. A Fővárosi Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható ki. 18. § Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szem pontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 3., 6., 8. és 11–17. pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá III. és IV. része szerinti előirányzatok együttes összege. 19. § (1) A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók által 2005. évre bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. (2) A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a illeti meg. (3) A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza. Az illetékek és más bevételek szabályozása 20. § (1) Az állami adóhatóság által 2007. január 1-jétől beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, 50%-a – csökkentve a (4) bekezdés szerinti költséggel – pedig a fővárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint. (2) A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg az állami adóhatóság által beszedett illetékből az illetékességi szabályok szerint a megyei jogú városok illetékességi területén képződő illetékbevétel, csökkentve az (1) bekezdés szerinti központi bevételi részesedéssel, valamint a (4) bekezdés szerinti költséggel. (3) Az állami adóhatóság által beszedett és az illetékességi szabályok szerint kimutatott, a központi költségvetés bevételi részesedésével és a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett illetékbevétel a) 35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, b) 65%-ának kétharmada egyenlő összegben – egyhuszad részenként –, egyharmada a megye, valamint a főváros 2006. január 1-jei lakosságszáma arányában a megyei önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg a (4) bekezdés szerinti költséggel csökkentve. (4) Az illetékbeszedéssel kapcsolatos kiadásokra a Fővárosi Önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 4%-a, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzattól a területén beszedett illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül. (5) A (2) és (3) bekezdés szerinti illetékbevételt a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 20-áig utalja át a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára. 21. § (1) A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld bérbeadásból származó jövedelem utáni – a települési önkormányzatok által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. (3) A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (4) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a – függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől – az önkormányzatot illeti meg. A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésre nem köteles. 22. § A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalat jogutódjának – állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező szervezet által történő – értékesítéséből származó készpénzbevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg. A fővárosi önkormányzatok bevételei 23. § A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, a 64/A–64/C. §-ában, valamint a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 24. § (1) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint az adósságcsökkentési támogatás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 38. §-a (2) és (5) bekezdésében meghatározott la kásfenntartási támogatás, továbbá a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetből a gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel. (2) Az e törvény 5. számú melléklet 6., 9., 15., 16., 17. és 19. pontja, a 6. számú melléklet 1. pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1. és 3. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó finanszírozás keretében történik. (3) A 31. § (2)–(3) bekezdése szerinti egyházi és kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 81. §-ának (13) bekezdése, valamint 118. §-ának (9) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó egyházak, b) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján közoktatási feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13) bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok a helyi önkormányzatok útján – az 1. számú melléklet XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, 2. Egyházi és kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról – vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat javára. Negyedik Fejezet A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása 31. § (19) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tüo.tv.) alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo.tv. 41. §-ának (6) bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 22. Köztestületi Lásd a fővárosi önkormányzatok és kerületi önkormányzatok közötti forrás megosztásáról szóló 2006. évi CXXXIII. törvényt. tűzoltóságok normatív támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján veheti igénybe: a) a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a Tüo.tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján köztestületként működő önkéntes tűzoltóság működési területéről az önkormányzati és területfejlesztési miniszter 2006. december 31-ig döntött; b) valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű 9,0 millió forint alaptámogatásra jogosult; c) a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság – 2006. január 1-jei – száma arányában kerül felosztásra. (20) A Tüo.tv. alapján a XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 20. alcím, 7. Magyar Tűzoltó Szövetség támogatása jogcím-csoport előirányzatából 15,0 millió forintot azon önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására kell fordítani, melyek vállalják a köztestületi tűzoltósággá történő fejlesztést. Hetedik Fejezet A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 56. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2007. évben 36 800 forint. 57. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában foglalt illetménypótlék számítási alapja 2007. évben 19 600 forint. (2) Az Áht. 93/A. §-ában foglalt keret 2007. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. (3) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. § (5) bekezdése szerinti hozzájárulás 2007. évi összege 10 000 forint/fő. 66. § (1) Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összegét a 16. számú melléklet szerint állapítja meg. (2) A decentralizált fejlesztési programok támogatási kereteinek régiónkénti összege a következők szerint alakul ki: a) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím, 4. Decentralizált területfejlesztési programok jogcím-csoport tekintetében a régió és területfejlesztési szempontból kedvezményezett kistérsé geinek lakónépessége, az egy főre jutó bruttó hazai termék értéke, a legelmaradottabb északkeleti országrész felzárkóztatásának követelménye együttes figyelembevételével. b) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím, 3. Decentralizált szakmai fejlesztési programok jogcím-csoport a kapcsolódó szakmai program megvalósításának helyszínei, a program céljához kötődő szükségletek területi felmérése, illetve szakmapolitikai követelmények alapján. c) A XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 12. cím, 3. alcím, 2. Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésére jogcím-csoport tekintetében a program céljához kötődő területi szakmai követelmények alapján. d) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása tekintetében e törvény 5. számú melléklet 14. pontja szerint. e) A IX. Helyi önkormányzatok támogatási fejezet, 6. Címzett és céltámogatások cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés c) pontja szerint. f) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 7. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés d) pontja szerint. g) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 10. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása cím tekintetében a 16. § (1) bekezdés f) pontja szerint. h) A LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, 1. Hazai innováció támogatása cím tekintetében a decentralizált keret 50%-át a régiók népességszáma arányában, 50%-át a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban foglalt módszertan szerint. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 16. számú mellékletben foglalt decentralizált fejlesztési programok általános és program-specifikus támogatási feltételeit 2007. január 31-éig rendeletben szabályozza. Biztosítani kell, hogy a decentralizált területfejlesztési programok (XI. fejezet, 12. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport) új döntéseinél a leghátrányosabb helyzetű kistérségek régiónkénti egy főre jutó támogatása legalább 20%-kal haladja meg a régió többi kistérségének egy főre jutó támogatását. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 83. § E törvény 2007. január 1-jén lép hatályba. 84. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: a) az egyedi támogatásokat, az egyedi támogatások keretében nyújtott költségtérítéseket, az egyéb vállalati támogatásokat és azok felhasználási szabályait, c) az egészségügyi szakellátás struktúraátalakításával összefüggő működési többletkiadások kompenzálására vonatkozó szabályokat, d) az egészségügyi intézményi átalakítások és kapacitáscsökkentések támogatására vonatkozó szabályokat, e) a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter által működtetett irányított területi kiegyenlítési rendszer részletes szabályait. 86. § Felhatalmazást kap a szociális és munkaügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a) a 3. számú melléklet 11. e), 11. g), 11. h), 11. i), 12. ab), 12. ac) és 12. c) pontja szerinti jogcímeken normatív hozzájárulásban részesülő fenntartók kiegészítő támogatásának szabályait rendeletben határozza meg, b) a XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet 16. cím 92. Hozzájárulás a lakossági energiaköltségekhez alcímen belül a kiemelt előirányzatok között év közben átcsoportosítást hajtson végre. 93. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) VI. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 30 millió forint; b) építési beruházás esetében: 90 millió forint; c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint; d) szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint; e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint. (2) A Kbt. VII. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 50 millió forint; b) építési beruházás esetében: 100 millió forint; c) szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint. (3) A Kbt. negyedik Része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára 2007. január 1-jétől 2007. december 31-éig: a) árubeszerzés esetében: 8 millió forint; b) építési beruházás esetében: 15 millió forint; c) szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint. 96. § Az Országgyűlés elengedi a Várpalota és Régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Programra létrehozott céltársulásnak (Várpalota, Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés, Balatonalmádi) a Programban meghatározott beruházáshoz kapcsolódó, 2007. év folyamán esedékes kölcsöntartozások 50%-át, azaz 122 722 297 forintot. Az elengedett összegek 2007 májusában: Várpalota: 32 764 591 forint, Berhida: 4 668 142 forint, Pétfürdő: 5 176 623 forint, Öskü: 2 902 829 forint, Ősi: 4 631 544 forint, Tés: 1 486 668 forint, Balatonalmádi: 8 764 433 forint, illetve 2007. novemberében: Várpalota: 33 911 352 forint, Berhida: 4 831 527 forint, Pétfürdő: 5 176 623 forint, Öskü: 3 004 428 forint, Ősi: 4 793 648 forint, Tés: 1 538 701 forint, Balatonalmádi: 9 071 188 forint. Sólyom László s. k., Dr. Szili Katalin s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke