← Magyarország

16/2003. (VI. 20.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról.

Röviden

Ez a rendelet a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságainak működését és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásának részletes szabályait határozza meg.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
16/2003. (VI. 20.) IM rendelete a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján — a legfőbb ügyésszel egyetértésben — a következőket rendelem el: I. Fejezet A katonai nyomozó hatóságok 1. § Az igazságügy-miniszter irányítása alá tartozó büntetésvégrehajtási szervezet hivatásos állományú (a továbbiakban: ht. állományú) tagja ellen a szolgálati viszony tartama alatt elkövetett katonai vétség megalapozott gyanúja miatt indított katonai büntetőeljárásban — ha a nyomozás nem tartozik a katonai ügyész kizárólagos hatáskörébe [Be. 474. § (2) bekezdés b) pont] — a katonai nyomozó hatóságként eljáró illetékes parancsnokokat [Be. 477. § (1) bekezdés], valamint hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás részletes szabályait e rendelet határozza meg. 2. § E rendelet alkalmazásában illetékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok): a) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka — a 3. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel — a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán, minisztériumban, felsőoktatási intézménynél, tudományos intézménynél, illetve közigazgatási szervnél szolgálatot teljesítő ht. állományú tagok, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek parancsnokai és helyetteseik, a büntetésvégrehajtási intézmények ht. állományú vezetői és a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek ht. állományú ügyvezetői esetében; b) a büntetés-végrehajtási intézet (intézmény) parancsnoka (vezetője) a vezetése alatt álló büntetés-végrehajtási szerv ht. állományú tagja, a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez a vezetése alatt álló büntetés-végrehajtási szervtől vezényelt ht. állományú tag tekintetében. A parancsnok hatásköre és illetékessége 3. § (1) A parancsnok hatáskörébe tartozik a nyomozás — a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel — a katonai vétség miatt indult büntetőeljárásban. (2) Nem tartozik a parancsnok hatáskörébe a nyomozás, ha a) a gyanúsított mellett a bűncselekmény elkövetésével (tettesként vagy részesként) polgári személy vagy más fegyveres szerv tagja [a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 1. § (1) bekezdés, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 2. § 14. és 15. pont] is alaposan gyanúsítható, b) a tanúvédelmi programban való részvétel miatt a Be. 98/A. §-ának alkalmazása, vagy a Be. IX. fejezetének V. címe szerinti bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés szükséges. (3) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei ellen katonai vétség miatt indult büntetőeljárás iratait — a nyomozás lefolytatása érdekében — az illetékes katonai ügyészhez (a továbbiakban: katonai ügyész) kell felterjeszteni. (4) Ha a katonai ügyész a nyomozás lefolytatását magához vonta, vagy a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn [Be. 38. § (1) bekezdés], a parancsnok a büntetőeljárás iratait a katonai ügyészhez terjeszti fel. 4. § (1) Ha a parancsnok a nyomozás során észleli, hogy a gyanúsított bűncselekménye, illetőleg több bűncselekménye esetén azok valamelyike nem tartozik nyomozási hatáskörébe, a feljelentést, illetőleg az eljárás során keletkezett iratokat három napon belül — sürgős esetben haladéktalanul — a katonai ügyészhez felterjeszti. (2) Az ügy iratait — a nyomozás folytatása (lefolytatása) végett — a katonai ügyészhez kell felterjeszteni a 13. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetekben. 5. § A parancsnok a Be. 170. §-ának (4) bekezdése szerinti halaszthatatlan esetben a szükséges nyomozati cselekményt bármely bűncselekmény észlelése esetén elvégzi, majd a Be. 170. §-ának (5) bekezdése szerint jár el. 6. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a nyomozást az a parancsnok folytatja le, akinek a büntetőeljárás megindításakor a gyanúsított a szolgálati alárendeltségébe tartozik. (2) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka az ügy jelentősége, illetve — a 3. § (4) bekezdésében meghatározott kizárás kivételével — kizárás miatt bármely ügy nyomozását magához vonhatja, illetve más állományilletékes parancsnokot bízhat meg a nyomozás lefolytatásával. (3) Az elkövetés helye szerint illetékes, katonai nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező parancsnok akkor is lefolytathatja a nyomozást, ha a gyanúsított szolgálati helye a bűncselekmény elkövetését követően változott meg. Ebben az esetben a parancsnok a nyomozás befejezése után a bűnügyi iratokat az elkövetés helye szerint illetékes katonai ügyészhez terjeszti fel. (4) Ismeretlen elkövető esetén — mindaddig, amíg az elkövetéssel gyanúsítható személy nem válik ismertté — az elkövetés helye szerint illetékes parancsnok folytatja le a nyomozást. Amennyiben az elkövetéssel gyanúsítható személy utóbb ismertté válik — a katonai ügyész egyidejű értesítése mellett — ügyét további intézkedés végett a szolgálati hely szerint illetékes parancsnokhoz kell áttenni. Ha a tettes ismeretlen marad, a büntetőeljárást az azt elrendelő parancsnok függeszti fel [Be. 188. § (1) bekezdés c) pont]. (5) Több gyanúsított ellen indított bűnügyben, ha azok nem tartoznak ugyanazon illetékes parancsnok alárendeltségébe és az elkülönítés nem indokolt, az a parancsnok jár el, aki az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). Ebben az esetben a nyomozást elrendelő parancsnok köteles haladéktalanul értesíteni az érintett parancsnokokat. Illetékességi összeütközés esetén a nyomozást lefolytató parancsnokot a nyomozás felügyeletét ellátó katonai ügyész, több katonai ügyészséget érintő esetben a Katonai Főügyészség jelöli ki. A nyomozótiszt 7. § (1) A parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét személyesen, illetve nyomozótiszt útján gyakorolja. (2) A nyomozótiszt kijelölése vonatkozhat: a) egy büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására, b) több büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására (körzetesítés). (3) A bűncselekmények parancsnoki nyomozásának ellátására a nyomozótisztet a parancsnok az arra alkalmas tiszti rendfokozatú beosztottai közül jelöli ki. Körzetesítés esetén a nyomozótisztet a körzet központjaként meghatározott büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka — a körzethez tartozó büntetés-végrehajtási szervek parancsnokainak előzetes egyetértésével — jelöli ki. A nyomozótiszt megbízásához a parancsnok beszerzi a katonai ügyészség előzetes egyetértését. (4) A nyomozótisztet a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka írásban bízza meg, vagy nevezi ki, és erről a katonai ügyészséget értesíti. (5) A katonai ügyészség a nyomozótisztet fényképes ,,Nyomozótiszti igazolvány’’-nyal látja el. (6) A nyomozótiszti megbízatást a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka vonhatja vissza, amiről a katonai ügyészséget a parancsnok nyolc napon belül értesíti, egyben a bevont ,,Nyomozótiszti igazolvány’’-t visszaküldi. 8. § (1) A nyomozótisztek rendszeres (szervezett) szakmai képzéséről a parancsnok és a katonai ügyészség gondoskodik. (2) A nyomozótiszt (1) bekezdés szerinti képzéséhez, valamint nyomozási munkájának elvégzéséhez a szükséges feltételeket és megfelelő időt a parancsnok biztosítja. 9. § Nyomozótisztként — a Be. 38. §-ában meghatározott kizáró okokon túl — nem járhat el az ügyben az, aki a gyanúsított alárendeltje. 10. § A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnoknak van alárendelve, és annak utasításai szerint jár el. A parancsnok irányítja a nyomozást és ellenőrzi annak törvényességét. A nyomozótiszt köteles a parancsnokot a nyomozás minden lényeges körülményéről tájékoztatni. 11. § A nyomozás elrendelésekor a parancsnok kijelöli az ügyben eljáró nyomozótisztet. A nyomozótiszt folyamatosan végzi azokat a nyomozási cselekményeket, amelyek nem tartoznak a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe. A 13. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatok, valamint előterjesztések tervezetét a nyomozótiszt készíti el. II. Fejezet A parancsnoki nyomozás 12. § A nyomozás során a Be. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. 13. § (1) A nyomozás során a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartozik: a) a nyomozótiszt kizárása [Be. 39. § (2) bekezdés]; b) a védő kirendelése, a kirendelés alóli felmentése és a kirendelt védő díjának megállapítása [Be. 48. § (1)—(3), (6) és (9) bekezdés]; c) az igazolási kérelem elbírálása [Be. 66. § (1) bekezdés]; d) a tanú és a szakértő mentességre történő hivatkozásának elbírálása [Be. 94. §, 113. § (3) bekezdés]; e) a feljelentés áttétele [Be. 172. § (3) bekezdés], illetve elutasítása [Be. 174. § (2) bekezdés, 485. §]; f) a nyomozás elrendelése [Be. 170. § (2) bekezdés], illetve megszüntetése [Be. 190. § (2) bekezdés, 192. § (1) bekezdés]; g) a nyomozás felfüggesztése, illetve folytatásának elrendelése [Be. 189. § (1) és (2) bekezdés]; h) a szakértő kirendelése, kizárása, valamint felmentése, illetve díjának megállapítása [Be. 102. § (1) bekezdés, 103. § (3) bekezdés, 104. § (2) bekezdés és 105. § (6) bekezdés]; i) a gyanúsított őrizetbe vétele és az őrizet megszüntetése [Be. 127. § (1) bekezdés]; j) a lefoglalás [Be. 151. § (2) bekezdés], a biztosítási intézkedés [Be. 160. § (2) bekezdés] elrendelése és megszüntetése; k) a házkutatás [Be. 149. § (3) bekezdés], a motozás [Be. 150. § (2) bekezdés] és az elővezetés [Be. 162. § (2) bekezdés] elrendelése; l) számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés [Be. 158/A. § (2) bekezdés] elrendelése; m) a nyomozás befejezése és az iratok ismertetése után az iratoknak a katonai ügyészhez — vádemelési vagy parancsnoki fegyelmi hatáskörben történő elbírálási javaslattal — való megküldése [Be. 193. § (5) bekezdés, 485/A. § (2) bekezdés]; n) a panasz elbírálása, illetve annak elbírálása végett történő felterjesztése [Be. 195. § (4) bekezdés], valamint a panasz ellenvetésként történő elbírálása (Be. 196. §); o) a határozat végrehajtásának felfüggesztése [Be. 195. § (3) bekezdés]. (2) A parancsnok — a Be. 165. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel — a katonai ügyészhez indokolt előterjesztést tesz: a) a parancsnok kizárására [Be. 38. §, 39. § (2) bekezdés]; b) a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelmének (Be. 98. §), a tanú különösen védetté nyilvánításának (Be. 97. §) vagy a tanúvédelmi programban történő felvételének (Be. 98/A. §) kezdeményezésére; c) a terhelt vagy a védő más szakértő kirendelésére irányuló indítványának elbírálására [Be. 111. § (2) bekezdés]; d) az elmeállapot megfigyelésének indítványozására [Be. 107. § (1) bekezdés]; e) az előzetes letartóztatás elrendelésére [Be. 130. § (1) bekezdés], meghosszabbítására [Be. 131. § (1) bekezdés] irányuló indítvány megtételére, valamint megszüntetésére [Be. 136. § (3) bekezdés]; f) a lakhelyelhagyási tilalom elrendelése kezdeményezésére [Be. 137. § (2) bekezdés], annak — a terhelt kérelmére történő — részleges feloldására [Be. 137. § (7) bekezdés], illetve megszüntetésére [Be. 137. § (8) bekezdés]; g) az úti okmány elvételének indítványozására, illetve az elvétel megszüntetésére [Be. 146. § (1), (4) bekezdés]; h) idézéssel szembeni mulasztás esetén (Be. 69. §) rendbírság kiszabására [Be. 161. § (3) bekezdés]; i) a nyomozás határidejének meghosszabbítására [Be. 176. § (1) bekezdés]; j) a nyomozásnak a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt történő megszüntetésére (Be. 487. §); k) a panasz elbírálására [Be. 195. § (4) bekezdés]; l) ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének indítványozására [Be. 140. § (3) bekezdés]. (3) A parancsnok az alárendeltje által elkövetett, de a nyomozási hatáskörébe nem tartozó bűncselekmény esetében haladéktalanul, legkésőbb azonban három napon belül — sürgős esetben rövid úton — feljelentést tesz az illetékes katonai ügyésznél vagy más nyomozó hatóságnál. 14. § (1) A parancsnok a nyomozás elrendeléséről készített feljegyzését [Be. 170. § (2) bekezdés], illetve a feljelentés elutasításáról szóló határozatát [Be. 174. § (2), (4) bekezdés] a katonai ügyésznek huszonnégy órán belül felterjeszti, illetve a döntéséről szóló értesítést az érdekelteknek megküldi. (2) Ha a parancsnok a nyomozást felfüggeszti [Be. 189. § (1) bekezdés], vagy megszünteti [Be. 190. § (1) és (2) bekezdés], az erről szóló határozatát a katonai ügyésznek haladéktalanul felterjeszti [Be. 189. § (1), illetve Be. 190. § (2) bekezdés]. 15. § (1) A parancsnok a nyomozása során a katonai ügyész szakmai segítségét kérheti. (2) Ha a katonai ügyész nyomoz, a Be. 28. §-ának (5) bekezdése alapján nyomozási cselekmény elvégzésére utasított parancsnok a katonai ügyész iránymutatása szerint jár el. 16. § Ha a nyomozást az elrendeléstől számított két hónapon belül nem fejezi be, a parancsnok e határidő lejárta előtt legalább tíz nappal a nyomozás határidejének meghosszabbítására a katonai ügyészhez előterjesztést tesz. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még szükséges, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is. 17. § (1) A nyomozótiszt a jelentősebb tárgyi súlyú vagy bonyolultabb, előreláthatóan két hónapon túli nyomozást igénylő ügyben a nyomozás elrendelését követően haladéktalanul nyomozási tervet készít, és azt jóváhagyásra bemutatja a parancsnoknak. (2) A nyomozási terv tartalmazza a nyomozás eredményes lefolytatásához szükséges feladatokat. Az eljárás során feltárt új adatok, szempontok figyelembevételével a tervet folyamatosan kiegészíteni, szükség esetén módosítani kell. (3) A nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani a) a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény, illetve a bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM—IM együttes rendelet, valamint az ujj- és tenyérnyomat vétel, a fényképkészítés, valamint a DNS mintavétel szabályairól szóló 8/2000. (II. 16.) BM—IM—PM együttes rendelet rendelkezéseinek betartására, továbbá b) a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok, körülmények felderítésére, az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében. (4) Az újabb bűncselekmények megelőzése végett a (3) bekezdés b) pontja alapján tett intézkedéséről — vagy azzal kapcsolatos javaslatáról — a parancsnok a katonai ügyészt értesíti. Kényszerintézkedések a nyomozás során 18. § (1) A parancsnok ht. állományú tag őrizetbe vételéről soron kívül értesíti a katonai ügyészséget. (2) Őrizetbe vétel elrendelése esetén fokozott figyelmet kell fordítani a Be. 128. §-ának (2) és (3) bekezdésében rögzített kötelezettségek betartására. (3) Ha a parancsnok a hatáskörébe nem tartozó büntetőeljárási kényszerintézkedés elrendelését tartja szükségesnek, erről haladéktalanul értesíti a katonai ügyészt, és — az addig keletkezett iratokat mellékelve — arra írásban előterjesztést tesz. (4) Ha az őrizetbe vételkor már megállapítható, hogy indokolt az előzetes letartóztatás elrendelésének kezdeményezése, az előterjesztést haladéktalanul, de legkésőbb az őrizetbe vétel elrendelését követő huszonnégy órán belül meg kell küldeni a katonai ügyészhez. (5) A parancsnok haladéktalanul előterjesztést tesz a katonai ügyésznek, ha az előzetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését látja szükségesnek. (6) A parancsnok az előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát — a bűnügyi iratok egy példányával — az előzetes letartóztatás határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal köteles megküldeni a katonai ügyésznek. Az előterjesztéshez mellékelni kell a szükségesnek tartott, de még el nem végzett nyomozási cselekmények tervét is. 19. § A parancsnoki nyomozás során elrendelt őrizetet a Magyar Honvédség Katonai Fogházában, kivételesen rendőrségi fogdában kell végrehajtani. A gyanúsított védekezési joga gyakorlásának biztosítása 20. § (1) A parancsnoki nyomozás során a gyanúsítottat megilleti a védelem joga (Be. 5. §). Védőként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd járhat el, akinek jogaira és kötelességeire a Be. 44—50. §-ának rendelkezései az irányadók. (2) A gyanúsított és védője a nyomozás államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irataiba a Be. rendelkezései szerint jogosult betekintetni. Az ilyen tartalmú iratokról másolat készítésére, továbbá az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó irat kézbesítésére a Be. rendelkezései az irányadók. (3) Ha a gyanúsított olyan nyomozási cselekményen vesz részt vagy kíván részt venni, amelyen a Be. a részvételét kötelezővé, illetve lehetővé teszi, annak tartamára számára szolgálatmentességet kell biztosítani. Jogorvoslat a nyomozás során 21. § (1) A parancsnoki nyomozás során hozott határozat elleni panaszt, illetve a tett intézkedés vagy annak elmulasztása miatt bejelentett ellenvetést — amennyiben annak három napon belül nem ad helyt — a parancsnok a nyomozás során keletkezett iratokkal, valamint a panasszal, illetve az ellenvetéssel kapcsolatos nyilatkozatával együtt elbírálás végett haladéktalanul megküldi a katonai ügyészhez. (2) A gyanúsítottnak vagy más érdekeltnek a nyomozás során szóban tett panaszát írásba kell foglalni. A nyomozási iratok megküldése a nyomozás befejezése után 22. § (1) A parancsnok az eljárás során keletkezett iratok két eredeti példányát a nyomozás befejezésétől számított három napon belül megküldi a katonai ügyésznek, az iratok harmadik példányát pedig irattározza. (2) A nyomozási iratok részeként továbbítani kell a bűnügyi nyilvántartás gyanúsítottra vonatkozó értesítését, a gyanúsított minősítését (szolgálati jellemzését), a dicséreti és fenyítési lapjának másolatát (kivonatát), a gyanúsított utolsó hat havi illetmény-kimutatását, a bűnjeljegyzéket, valamint a bűnügyi költségjegyzéket. A bűnjelet a nyomozási iratokkal együtt kell megküldeni. Amennyiben a bűnjel csatolása — annak jellegénél fogva — nem lehetséges, vagy más fontos ok azt indokolja, a bűnjelnek a bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell a nyomozási iratokhoz csatolni. (3) Ha a parancsnok lehetőséget lát a bűncselekmény fegyelmi eljárásban történő elbírálására, a nyomozási iratokat a katonai ügyészhez a Be. 485/A. §-ának (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára vonatkozó javaslattal haladéktalanul felterjeszti. (4) Ha a parancsnok a gyanúsított bíróság elé állítását (Be. XXIII. Fejezet) indokoltnak tartja, erről rövid úton indítványt tesz a katonai ügyésznek, és a továbbiakban annak rendelkezései szerint jár el. Ilyen esetben a parancsnok a nyomozás befejezésekor a nyomozási iratokat haladéktalanul továbbítja a katonai ügyészhez. (5) Az iratok megküldése során a parancsnok köteles vizsgálni, hogy az általános megelőzés érdekében indokolt-e kezdeményezni a katonai ügyésznél a bíróság helyszíni nyilvános tárgyalásának [Be. 278. § (2) bekezdés] indítványozását. Bűncselekmény elbírálása fegyelmi hatáskörben 23. § (1) Ha a katonai ügyész a bűncselekmény elbírálását fegyelmi eljárásra utalta, a parancsnok — amennyiben a fegyelmi eljárás lefolytatása vagy a fenyítés kiszabása hatáskörét meghaladja — az iratokat a hatáskörrel rendelkező fegyelmi jogkör gyakorlójához terjeszti fel. (2) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fenyítés kiszabásáról szóló határozatát a katonai ügyésznek is kézbesíti [Be. 485/A. § (5) bekezdés], az (1) bekezdés szerinti esetben a parancsnoknak pedig megküldi. Iratkezelési szabályok 24. § (1) Az eljárás során az egyes nyomozási cselekményekről készült iratokat három példányban, az érdekelteknek a Be. szabályai szerint kézbesítendő határozatokat azon felül a szükséges példányszámban kell elkészíteni. (2) A nyomozás során személyes adatokat is tartalmazó iratokba történő betekintés csak azoknak a szerveknek (személyeknek) engedélyezhető, illetve az iratok csak azoknak a szerveknek (személyeknek) küldhetők meg, amelyek (akik) törvény alapján jogosultak az iratokban szereplő személyes adatok megismerésére (kezelésére). Törvényi felhatalmazás vagy az érintettnek a személyes adatok, illetőleg a különleges adatok kezeléséhez való írásbeli hozzájárulása hiányában a tájékoztatásnak személyazonosításra alkalmatlan módon kell eleget tenni. (3) A bűncselekmények parancsnoki nyomozása során keletkezett bűnügyi iratok kezelésének szabályait a rendelet melléklete tartalmazza. 25. § A nyomozás során a katonai büntetőeljárásban rendszeresített nyomtatványokat kell használni. A nyilvánosság tájékoztatása parancsnoki nyomozás során 26. § A parancsnoki nyomozás során a sajtó részére a Be. 74/A. §-a alapján a parancsnok vagy az ügyben eljáró nyomozótiszt adhat tájékoztatást. Titokvédelmi rendelkezések 27. § (1) A nyomozás során ügyelni kell arra, hogy államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adat illetéktelen személy részére ne váljon hozzáférhetővé. (2) A parancsnoki nyomozás során keletkezett, államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó iratok minősítése esetén a minősített adatkezelésre vonatkozó szabályok az irányadók. A minősítés megváltoztatására — indokolt esetben — az eljáró nyomozótiszt javaslatot tesz. A minősítés a gyanúsított és védője 20. § (2) bekezdés szerinti joga gyakorlásának nem akadálya. A bűnügyi költségek 28. § (1) A parancsnoki nyomozás során felmerülő bűnügyi költséget — a bűnügyi költségek előlegezésére vonatkozó szabályok szerint — a büntetés-végrehajtási szerv előlegezi meg. (2) A bűnügyi költségeket a nyomozási iratok között elhelyezett költségjegyzéken folyamatosan vezetni kell. III. Fejezet Záró rendelkezések 29. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő nyomozások során is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a büntetésvégrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról szóló 3/2000. (II. 29.) IM rendelet hatályát veszti. Dr. Hankó Faragó Miklós s. k., igazságügyi minisztériumi

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.