📄 Jogszabály szövege
33/2016. (XI. 29.) EMMI rendelete a fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásának kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről.
Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (9) bekezdés b) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva − a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. §
6. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya a munkájuk során az elektromágneses tereknek való tényleges vagy vélhető expozícióból
keletkező, a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokkal szembeni védelemre vonatkozó
minimumkövetelményekre terjed ki.
(2) E rendeletet – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
(a továbbiakban: Mvt.) szerinti olyan szervezett munkavégzésre kell alkalmazni, amikor a munkavégzés során
a munkavállaló az elektromágneses terek által előidézett közvetlen biofizikai hatásnak és közvetett hatásnak lehet
kitéve.
(3) Az e rendeletben megállapított expozíciós határértékek kizárólag a rövid távú közvetlen biofizikai hatások és
az elektromágneses tereknek való expozíció közötti, tudományosan megalapozott összefüggésekre vonatkoznak.
(4) E rendeletet nem kell alkalmazni:
a) a feltételezett hosszú távú hatásokra és
b) a feszültség alatt levő vezetékek megérintéséből eredő kockázatokra.
(5) Az Mvt. 9. § (4) bekezdése szerinti szervezeteknél folytatott, (2) bekezdés szerinti szervezett munkavégzésre
az e tevékenységre vonatkozó NATO egységesítési előírások szerinti rendelkezéseket és határértékeket kell
alkalmazni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. beavatkozási szintek: olyan, az e rendeletben megállapított, az expozíciós határértékek betartásának
egyszerűbb ellenőrzését lehetővé tevő operatív szintek, amelyek alapján az e rendeletben szabályozott
védelmi vagy megelőző intézkedéseknek van helye;
2. alsó beavatkozási szint: elektromos terek esetében az e rendeletben előírt konkrét védelmi vagy megelőző
intézkedésekre, mágneses terek esetében az érzékelési határértékekre vonatkozó beavatkozási szint;
3. felső beavatkozási szint: elektromos terek esetében az e rendeletben előírt konkrét védelmi vagy megelőző
intézkedésekre, mágneses terek esetében az egészségügyi határértékekre vonatkozó beavatkozási szint;
4. egészségügyi határértékek: azok a határértékek, amelyek felett a munkavállalókat egészségkárosító hatások
érhetik;
5. elektromágneses terek: állandó elektromos, állandó mágneses és időben változó elektromos, mágneses és
elektromágneses terek, 300 GHz frekvenciáig;
6. expozíciós határértékek: biofizikai és biológiai szempontok alapján meghatározott értékek;
7. érzékelési határértékek: azok a határértékek, amelyek felett átmeneti érzékelési zavarok és az agyi funkciókban
bekövetkező kisebb változások tapasztalhatók;
8. közvetlen biofizikai hatások: az emberi szervezetben közvetlenül az elektromágneses térben való jelenlét által
kiváltott hatások: termikus hatások, nem termikus hatások és végtagáramok;
9. közvetett hatások: valamely tárgynak az elektromágneses térben való jelenléte által kiváltott hatások,
amelyek munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szempontból veszélyforrásként jelentkeznek, így:
a) az interferencia elektronikus orvostechnikai berendezésekkel és eszközökkel,
b) az állandó mágneses térben lévő ferromágneses tárgyak kilövődéséből vagy becsapódásából adódó
sérülésveszély,
c) az elektromos robbanószerkezetek (detonátorok) kioldása, d) a tüzek és robbanások, amelyeket a gyúlékony anyagok indukciós terek, érintési áram vagy
elektromos kisülés okozta szikra miatti meggyulladása eredményez, és
e) az érintési áramok;
10. munkavállaló: az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés során a munkaköréhez köthetően elektromos,
mágneses vagy elektromágneses tér expozíciójának kitett személy. 3. § (1) Az elektromágneses tereknek való expozícióval kapcsolatos fizikai mennyiségeket az 1. melléklet tartalmazza.
Az egészségügyi határértékeket, az érzékelési határértékeket és a beavatkozási szinteket a 2. és 3. melléklet
tartalmazza.
(2) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalók elektromágneses tereknek való expozíciója a nem
termikus hatások esetében a 2. mellékletben, termikus hatások esetében a 3. mellékletben foglalt egészségügyi
határértékeken és érzékelési határértékeken belül maradjon.
(3) A munkáltató az egészségügyi határértékek és az érzékelési határértékek betartását a 4. § szerinti megfelelő
expozícióértékelő eljárások alkalmazásával biztosítja.
(4) A munkáltató köteles az 5. § alapján haladéktalanul intézkedni, ha a munkavállalók elektromágneses tereknek való
expozíciója meghaladja az expozíciós határértékeket.
(5) A munkáltató az 5. § (2) bekezdése alapján intézkedik, ha a 2. és a 3. mellékletben megállapított beavatkozási
szinteket meghaladja az expozíció, kivéve, ha a 4. § (1)–(3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés kimutatja,
hogy az expozíciós határértékeket nem lépték túl, és a biztonsági kockázatok kizárhatók.
(6) Ha a munkavállalóknak a 6. § f ) pontjával összhangban erről dokumentáltan tájékoztatást nyújtottak, az expozíció
az alábbi esetekben meghaladhatja a 2. és 3. mellékletben megállapított beavatkozási szinteket:
a) elektromos terek esetében az alsó beavatkozási szintet (2. melléklet, 1.4. táblázat), ha az érzékelési
határértékeket (2. melléklet, 1.3. táblázat) és az egészségügyi határértékeket (2. melléklet, 1.2. táblázat) sem
lépik túl, vagy a túlzott mértékű elektromos kisüléseket és érintési áramot (2. melléklet, 1.6. táblázat) az 5. §
(6) bekezdésében megállapított konkrét védőintézkedésekkel megelőzik;
b) mágneses terek esetében az alsó beavatkozási szintet (2. melléklet, 1.5. táblázat), ha az érzékelési
határértékeket (2. melléklet, 1.3. táblázat) és az egészségügyi határértékeket (2. melléklet 1.2. táblázat) nem
lépik túl, vagy az érzékelési határértékek túllépése csak átmeneti, és az 5. § (7) bekezdésével összhangban
intézkedést hoznak.
(7) Ha a munkavállalóknak a 6. § f ) pontjával összhangban erről dokumentáltan tájékoztatást nyújtottak, az érzékelési
határértékek (2. melléklet, 1.1. táblázat) műszak közben meghaladhatják a határértéket, ha
a) a túllépés csak átmeneti (a 2. vagy 3. mellékletben maghatározott beavatkozási szint 50%-át elérő vagy azt
meghaladó túllépése esetén maximum napi 1 óra, 100%-ot vagy azt meghaladó túllépése esetén maximum
napi 10 perc),
b) az egészségügyi határértékeket (2. melléklet, 1.1. táblázat) nem lépik túl, és
c) az 5. § (7) bekezdésével összhangban konkrét védőintézkedéseket fogadtak el.
(8) Ha a munkavállalóknak a 6. § f ) pontjával összhangban erről dokumentáltan tájékoztatást nyújtottak, az érzékelési
határértékek (2. melléklet 1.3. táblázat és 3. melléklet 2.2. táblázat) műszak közben meghaladhatják a határértéket,
ha
a) a túllépés csak átmeneti (a 2. vagy 3. mellékletben maghatározott beavatkozási szint 50%-ot elérő vagy azt
meghaladó túllépése esetén maximum napi 1 óra, 100%-os vagy azt meghaladó túllépése esetén maximum
napi 10 perc),
b) az egészségügyi határértékeket (2. melléklet, 1.1. táblázat és 3. melléklet, 2.1. és 2.3. táblázat) nem lépik túl, és
c) az 5. § (7) bekezdésével összhangban intézkedést hoztak.
(9) A munkáltató az 5. § (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül az irányadó expozíciós határértékektől való
eltérés engedélyezését kérheti a sugár-egészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivataltól
(a továbbiakban: kormányhivatal), ha a rendelkezésre álló legkorszerűbb műszaki és szervezési intézkedések
mindegyikét végrehajtotta, figyelembe vette a munkahely, a munkaeszközök, illetve a munka gyakorlati
vonatkozásainak egyedi jellemzőit, és bizonyítja, hogy a munkavállalók védve vannak az egészségkárosító
hatásokkal és biztonsági kockázatokkal szemben.
4. § (1) A munkáltató köteles az Mvt. 54. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés (a továbbiakban: kockázatértékelés)
során az összes, elektromágneses terek jelentette kockázatot a 7. § szerinti szakképzettséggel rendelkező
munkavállalója vagy külső szakértő igénybevételével értékelni, és szükség esetén a (3) bekezdés szerint eljárni.
(2) A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja és értékeli a munkahelyen létező elektromágneses tereket,
figyelembe véve az Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató
Igazgatósága (a továbbiakban: OKK-OSSKI) honlapján közzétett, az Európai Bizottság által kiadott „Elektromágneses
terek 1. kötet: Gyakorlati útmutató” c. módszertani útmutatót. Ha a munkahelyen vagy a berendezés üzembe
helyezésének helyén az expozíció feltételeire alkalmazhatók, a munkáltató elfogadhatja a gyártó vagy a forgalmazó
által a berendezésre vonatkozóan megjelölt kibocsátási szinteket és más megfelelő biztonsági adatokat is.
(3) Ha a berendezésen műszaki változtatást, beavatkozást végeztek, amely megváltoztatja annak műszaki paramétereit,
a munkáltató a kockázatértékelésnél nem alkalmazhatja a gyártó vagy a forgalmazó által a berendezés eredeti
állapotára meghatározott kibocsátási szinteket.
(4) Ha az expozíciós határértékeknek való megfelelés az elérhető adatok alapján, az üzemeltetési dokumentációból
nem állapítható meg megbízhatóan, az expozíciót független akkreditált laboratórium által végzett méréssel vagy
számítással kell meghatározni.
(5) A munkáltató az expozíció mértékének értékelése, mérése vagy kiszámítása során összegyűjtött adatokat
az Mvt.-ben foglaltaknak megfelelően megőrzi.
(6) A kockázatértékelés során a munkáltatónak kiemelt figyelmet kell fordítania
a) a 3. §-ban meghatározott, valamint a 2. és a 3. melléklet szerinti egészségügyi határértékekre, érzékelési
határértékekre és beavatkozási szintekre;
b) az expozíció gyakoriságára, mértékére, időtartamára és típusára, így a munkavállaló testén és a munkahely
terében való eloszlására is;
c) valamennyi közvetlen biofizikai hatásra;
d) a különösen veszélyeztetett munkavállalók – az aktív vagy passzív beültethető orvostechnikai eszközt és
testen viselt orvostechnikai eszközt viselő munkavállalók, várandós nők – egészségét és biztonságát érintő
hatásokra;
e) valamennyi közvetett hatásra;
f ) az elektromágneses tereknek való expozíció szintjének csökkentését szolgáló védelmi eszközök meglétére,
kitérve a forgalmazó vagy akkreditált laboratórium által az eszközökre megjelölt mérhető fizikai
mennyiségekre és más megfelelő biztonsági adatokra;
g) a munkavállaló egészségi állapotának 8. § szerinti rendszeres ellenőrzése során kapott információkra;
h) a berendezés gyártójától származó információkra;
i) egyéb lényeges egészségügyi és biztonsági információkra;
j) több expozíciós forrásra;
k) többfrekvenciás tereknek való egyidejű expozícióra.
(7) A munkáltató a kockázatértékelésben meghatározza az 5. § szerinti, a kockázat elkerülésére vagy csökkentésére
irányuló intézkedéseket is.
(8) Ha a munkahelyen olyan lakossági felhasználásra szánt berendezést használnak rendeltetésszerűen, amely
megfelel az e rendeletben előírtaknál szigorúbb biztonsági szinteket megkövetelő, a termékre vonatkozó uniós
szabályozásnak, és más berendezést nem használnak, e § előírásait teljesítettnek kell tekinteni. A munkáltatónak
az elektromágneses terekkel kapcsolatos kockázat jellegét és mértékét azonban ebben az esetben is rögzítenie kell
a kockázatértékelésben.
(9) A munkáltatónak gondoskodnia kell az általa ellenőrzött terület határát átlépő elektromágneses terek esetében
a lakosságra megengedett határérték betartásának biztosításáról. Ha ez nem biztosítható, megfelelő védelmi
intézkedéseket kell foganatosítani, hogy az adott területen munkavállaló vagy más személy csak megfelelően
kontrollált körülmények között tartózkodhasson.
(10) A nyilvánosság számára nyitott munkahelyeken az expozíció vizsgálatát nem kell elvégezni, ha a 0 Hz – 300 GHz
közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi
határértékeiről szóló rendeletben rögzített határértékek szerint a kockázatértékelés elvégzésére már sor került,
és a munkavállalókra vonatkozóan betartják az abban foglalt korlátozásokat, és ki van zárva az egészségügyi és
biztonsági kockázat.
5. § (1) A munkáltató a műszaki fejlődést, valamint az elektromágneses terek keletkezését a forrásuknál ellenőrző
intézkedések rendelkezésre állását figyelembe véve köteles meghozni azokat az intézkedéseket, amelyekkel
biztosítható az elektromágneses terekből eredő munkahelyi kockázatok kiküszöbölése, vagy az elérhető
legalacsonyabb szintre csökkentése.
(2) Ha a kockázatértékelés alapján a 3. §-ban meghatározott, valamint a 2. és a 3. melléklet szerinti beavatkozási
szinteket túllépik – kivéve, ha a 4. § (1)–(4) bekezdésével összhangban elvégzett értékelések azt mutatják,
hogy a vonatkozó expozíciós határértékeket nem lépték túl és a biztonsági kockázatok kizárhatók –, ennek
megszüntetésére a munkáltató műszaki és szervezési intézkedésekből álló cselekvési tervet köteles készíteni és
végrehajtani. A cselekvési tervet az alábbi szempontok figyelembevételével kell elkészíteni és végrehajtani:
a) elektromágneses tereknek való kisebb expozícióval járó más munkamódszerek alkalmazása;
b) az elvégzendő munkától függően kisebb intenzitású elektromágneses teret kibocsátó berendezések
alkalmazása;
c) műszaki intézkedések megtétele az elektromágneses terek kibocsátásának csökkentése érdekében;
d) megfelelő elhatárolási és hozzáférési intézkedések megtétele;
e) elektromos tereknek való expozíció esetén az elektromos kisülések és érintési áramok jelentette kockázatok
műszaki eszközökkel és a munkavállalók tájékoztatásával történő kezelésére szolgáló intézkedések és
eljárások megtétele;
f ) a munkaeszközökre, munkahelyre és munkaállomás-rendszerekre vonatkozó megfelelő karbantartási
programok kialakítása;
g) munkahelyek és munkaállomások tervezése és kialakítása;
h) az expozíció időtartamának és intenzitásának korlátozása; és
i) megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása.
(3) A kockázatértékelés alapján a munkáltató külön műszaki és szervezési intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet
készít és hajt végre, amelynek célja, hogy megelőzze a különösen veszélyeztetett munkavállalókat érintő közvetett
hatásokból eredő kockázatokat.
(4) A munkáltatónak – ha különösen veszélyeztetett munkavállalót alkalmaz – az intézkedéseket a különösen
veszélyeztetett munkavállaló igényeihez kell hozzáigazítania. A várandós nők esetében az elektromágneses terek
lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeit kell megfelelően alkalmazni.
(5) A kockázatértékelés alapján azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók a beavatkozási szinteket meghaladó
mértékű elektromágneses tereknek lehetnek kitéve, a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi
jelzésekről szóló rendeletnek megfelelően jelzéssel kell ellátni, és a belépést korlátozni kell. Ha az e területekre
való belépés egyéb okok miatt megfelelően korlátozott, és a munkavállalókat tájékoztatják az elektromágneses
terek által okozott kockázatokról, nincs szükség a kifejezetten az elektromágneses terekkel kapcsolatos belépési
korlátozásokra.
(6) A munkavállalók nem tehetők ki az egészségügyi vagy az érzékelési határértéket meghaladó hatásoknak, kivéve,
ha a 3. § (4)–(9) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ha az expozíció a hozott intézkedések ellenére
meghaladja az egészségügyi és az érzékelési határértéket, a munkáltató haladéktalanul megteszi a szükséges
intézkedéseket annak érdekében, hogy az expozíciót a határérték alá csökkentse. A munkáltató megállapítja és
rögzíti az egészségügyi és az érzékelési határértékek túllépésének az okait, és ennek megfelelően módosítja a védőés megelőző intézkedéseket az újbóli túllépés elkerülése céljából. A módosított védő- és megelőző intézkedéseket
dokumentálja, és megfelelő, nyomon követhető formában megőrzi.
(7) Ha a 3. § (5)–(8) bekezdése alkalmazandó, és a munkavállaló átmeneti jellegű tünetek előfordulását észleli,
a munkáltató aktualizálja a kockázatértékelést és a megelőző intézkedéseket, valamint tájékoztatja a foglalkozásegészségügyi szolgálatot. Az átmeneti jellegű tünetek körébe tartoznak az időben változó mágneses terek által
előidézett érzékszervi hatások, az agy működésére gyakorolt hatások és az állandó mágneses terek előidézte
hatások.
6. § A munkáltató köteles az Mvt. 55. §-a és 59. § (2) bekezdése szerint az elektromágneses terek kockázatainak
a munkavégzés során kitett munkavállalókat és képviselőiket a kockázatértékelés eredményéről tájékoztatni, és
oktatásukról gondoskodni az alábbiakra kiterjedően:
a) az e rendelet alapján megtett intézkedések;
b) az expozíciós határértékek és a beavatkozási szintek értéke és fogalma, a hozzájuk kapcsolódó lehetséges
kockázatok és a meghozott megelőző intézkedések;
c) az expozíció lehetséges közvetett hatásai;
d) az elektromágneses tereknek való expozíció 4. §-sal összhangban elvégzett értékelésének, mérésének vagy
számításának eredményei;
e) az expozícióból eredő egészségkárosító hatások felismerésének és jelentésének módja;
f ) a központi vagy a perifériás idegrendszerre gyakorolt hatásokhoz kapcsolódó, átmeneti jellegű tünetek és
érzetek kialakulásának lehetősége;
g) a munkavállalók egészségi állapotának ellenőrzése;
h) az expozícióból eredő kockázatokat minimalizáló munkamódszerek;
i) különösen veszélyeztetett munkavállaló köre.
7. § (1) Az elektromágneses terek jelentette kockázatra vonatkozó értékelés elkészítése munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelést kizárólag munkaegészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy
készítheti el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kockázatértékelés elkészítésére az OKK-OSSKI „Munkahelyi elektromágneses sugárvédelem”
elnevezéssel évente legalább egy alkalommal továbbképzési lehetőséget biztosít.
8. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az elektromágneses terek expozíciójának kitett munkavállalóról
az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény alapján,
a munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet
szerint elvégzett vizsgálatok megállapításairól vezeti az egészségügyi dokumentációt.
(2) Az elektromos terek és sugárzások okozta foglalkozási megbetegedést, munkabalesetet a munkavédelemre
vonatkozó szabályok szerint be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
9. § (1) A munkáltató a telephely szerint illetékes kormányhivatalnak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban:
OTH) által működtetett elektronikus rendszeren keresztül köteles bejelentést tenni az ipari vagy egészségügyi
tevékenység során használt olyan elektromos, mágneses vagy elektromágneses teret kibocsátó berendezés esetén,
amelynél a munkavállalót a 2. vagy a 3. mellékletben meghatározott beavatkozási szint 20%-át elérő, vagy azt
meghaladó expozíció érheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés kötelező adattartalma:
a) munkáltató neve, székhelye, telephelye,
b) tevékenység megnevezése,
c) sugárforrás műszaki adatai,
d) a számított vagy mért expozíció értéke,
e) expozícióval érintett munkavállalók száma.
(3) A bejelentés tudomásulvételét az OTH az általa működtetett elektronikus rendszeren keresztül, a (2) bekezdésben
jelzett követelményeknek maradéktalanul megfelelő bejelentés beérkezését követően, de legfeljebb 8 napon belül
visszaigazolja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésről az OTH a (2) bekezdésben foglalt adattartalommal nyilvántartást vezet.
(5) A munkáltató a bejelentett adatokban bekövetkező változást 15 napon belül köteles az elektronikus rendszeren
keresztül az OTH-nak bejelenteni.
(6) A munkáltató a 4. mellékletben felsorolt tevékenységek vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározott
expozíciós szinttel érintett munkakörökre készített kockázatértékelést a telephely szerint illetékes
kormányhivatalhoz köteles jóváhagyásra benyújtani, aki azt a 4. § (5)–(7) bekezdésének történő megfelelés esetén
jóváhagyja.
(7) Az e rendeletben foglalt előírások betartását a kormányhivatalok ellenőrzik. A 4. mellékletben felsorolt
tevékenységek vonatkozásában az ellenőrzést kétévente meg kell ismételni.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
11. § (1) A kockázatértékelés 7. § (2) bekezdése szerinti előírásainak az e rendelet hatálybalépésétől számított három éven
belül kell eleget tenni.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor kifejtett, e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek, illetve elektromágneses
teret létrehozó berendezések esetében e rendeletnek a kockázatértékelés elvégzésére, valamint a kockázatértékelés
alapján elvégzendő intézkedésekre vonatkozó előírásait a kockázatértékelésnek az Mvt. 54. § (3) bekezdésében
előírt soron következő felülvizsgálatakor kell első alkalommal alkalmazni.
12. § Ez a rendelet a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára
vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről [20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv
16. cikke (1) bekezdésének értelmében] és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i
2013/35/ EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Balog Zoltán s. k.,
emberi erőforrások minisztere
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.