6/2004. (I. 30.) GKM rendelete a légijárművek és légijármű berendezések karbantartásának személyi jogosítási és képzési követelményeiről.

6/2004. (I. 30.) GKM rendelete a légijárművek és légijármű berendezések karbantartásának személyi jogosítási és képzési követelményeiről. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében, 53. §-ának (6) bekezdésében és 74. §-ának l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet alkalmazási köre 1. § E rendelet alkalmazási köre a lajstromozásra kötelezett légijárművek (a továbbiakban: légijárművek) és berendezéseik karbantartása során végzett műszaki szaktevékenységhez szükséges személyi jogosításra, annak megszerzésére, az ezekkel kapcsolatos képzésre, vizsgáztatásra valamint a karbantartás-oktató szervezetek működésének engedélyezésére terjed ki. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) berendezés: légijárműről leépített egység, részegység, alkatrész, beleértve a hajtóműveket, motorokat, hajtómű modulokat és segéderőforrásokat, b) egyszerű könnyű repülőgép: nem túlnyomásos, dugattyús motorral felszerelt, 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgép, amely nincs felszerelve navigációs rendszerekhez kapcsolt, teljes körű vezérlést biztosító robotpilótával vagy pályavezérlő rendszerrel, c) faszerkezetű repülőgép: fából készült fő szerkezeti elemekből épült repülőgép, d) JAA teljes jogú taghatóság: olyan hatóság, amely a Társult Légügyi Hatóságok (Joint Aviation Authorities — JAA) teljes jogú tagja; az ilyen hatóság által az Egységes Légügyi Előírásoknak (Joint Aviation Requirements — JAR) megfelelően kiállított engedélyt vagy szakszolgálati engedélyt minden más ilyen hatóság elismer és elfogad, e) karbantartás: légijárművek és azok berendezéseinek javítása, nagyjavítása, ellenőrzése, módosítása és az azokon végzett alkatrészcsere, hibajavítás, valamint ezek kombinációja, f) képzés: képzési programban meghatározott módon és tartalommal végzett oktatási tevékenység, g) képzési program: a képzés jellemzőit rögzítő dokumentum, amely tartalmazza a képzés célját, a tervezett képzési időt, a képzés módját, módszereit, a tananyag egységeit, tartalmát és a képzésben résztvevők teljesítményét értékelő módszert, h) légijármű karbantartó szakszolgálati engedély: azon dokumentum, amely a képesítést igazolja és megerősíti, hogy az illető személy megfelel az e rendelet által előírt, a dokumentumban meghatározott légijármű alapkategóriára és légijármű típusjogosításra vonatkozó ismereti és tapasztalati követelményeknek, i) szintetikus oktató eszköz: egyes rendszerek vagy részegységek működő modellje, beleértve a számítógépes szimulációt is, j) társasági eljárások: a JAR-145 szerint jóváhagyott karbantartó, illetve JAR-147 szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet által alkalmazott eljárások a karbantartó szervezet működési szabályzatának megfelelően az engedélyezett tevékenységi körén belül, k) üzemképesség tanúsítás: a légijárművek és berendezéseik üzemképességét tanúsító nyilatkozat kiállítása, l) üzemképesség tanúsító állomány: a légijárművek és berendezéseik üzemképességének tanúsításáért felelős személyek. Az üzemképesség tanúsítás általános személyi feltételei 3. § (1) A légijárművek karbantartását követő üzemképesség tanúsítást — a (2)—(3) bekezdésben foglalt esetek kivételével — az e rendelet szerint képesített, légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel és a 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti megbízással rendelkező személy végezhet. (2) A nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre használt, 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgépek és a nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre használt, 2730 kg alatti maximális felszálló tömegű helikopterek jóváhagyott karbantartási programja szerinti — 150 repült órás periódus időt meg nem haladó végrehajtási gyakoriságú — karbantartást követő üzemképesség tanúsítást e rendelet szerinti képesítését igazoló szakszolgálati engedéllyel és a 4. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti megbízással rendelkező személy is végezhet. (3) A nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre használt, 5700 kg alatti maximális felszálló tömegű repülőgépek és a nem gazdasági célú légiközlekedési tevékenységre használt, 2730 kg alatti maximális felszálló tömegű helikopterek jóváhagyott karbantartási programja szerinti — 48 órás periódus időt meg nem haladó végrehajtási gyakoriságú — karbantartást — kivéve a légijárművön végrehajtott módosítást, hibajavítást, berendezés cserét — követő üzemképesség tanúsítást megfelelő jogosítású pilóta szakszolgálati engedéllyel és a 4. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti megbízással rendelkező személy is végezhet. (4) Légijármű berendezés karbantartása utáni üzemképesség tanúsítást az e rendelet szerint képesített és a 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti megbízással rendelkező személy végezhet. A mezőgazdasági permetező és szóró berendezések karbantartására vonatkozó kiegészítő követelményeket külön jogszabály tartalmazza. (5) A mezőgazdasági permetező és szóró berendezések karbantartásával összefüggésben a személyi jogosítási és képzési követelményekre vonatkozó — külön jogszabályban meghatározott — rendelkezéseket is alkalmazni kell. (6) Légijárművek és azok berendezéseinek karbantartása során — a jóváhagyott karbantartó szervezet roncsolásmentes anyagvizsgálatra (NDT) vonatkozó jóváhagyása alapján végzett vizsgálatot követően — az üzemképesség tanúsító nyilatkozatot csak az adott anyagvizsgálati módszer tekintetében megfelelő, MSZ EN 473, illetve MSZ EN 4179 szabvány szerinti, légiközlekedési területre érvényes 2 vagy 3 szintű képesítést igazoló bizonyítvánnyal, valamint a vonatkozó szabvány szerinti gyakorlattal és a 4. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti megbízással rendelkező személy állíthat ki. Az üzemképesség tanúsítók és a karbantartók megbízása 4. § (1) Légijárművek és azok berendezéseinek karbantartása során önálló szaktevékenység az adott szaktevékenységre vonatkozó írásbeli megbízás alapján végezhető. (2) A megbízást a) a JAR-145 szerint jóváhagyott karbantartó szerveze tek esetében a munkavállalót alkalmazó vagy megbízó karbantartó szervezet, b) természetes személy esetében a személyt alkalmazó vagy megbízó légijármű tulajdonos, légijármű bérlő vagy légijármű üzemben tartó adja ki. (3) A megbízás kiadása a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott eljárás vagy eljárásrendszer alapján történik. A jóváhagyás során alkalmazandó egységes elbírálhatóság és az átláthatóság érdekében az eljárásnak tartalmaznia kell a tevékenység munkaköri elemzését (tevékenységi lista), az elméleti és gyakorlati képzettségi követelmények (alapismereti és repülés-szakmai) megállapítását, beleértve a megbízásban meghatározott jogosítás megszerzési és fenntartási rendszerét, a mentesítéseket és az életkori korlátozásokat is. Légijármű karbantartó szakszolgálati engedély iránti kérelem benyújtása, az engedély kiadása és folyamatossága 5. § (1) A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély kiadására vagy annak módosítására vonatkozó kérelmet a 1. számú melléklet szerinti formában kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani. (2) Az a kérelmező, aki megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek és befizette a külön jogszabályban megállapított díjat, jogosult a kérelmezett légijármű karbantartó szakszolgálati engedély megszerzésére. (3) A légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki az 1. számú melléklet szerinti formában, azonban az engedély kiadásának előkészítésével a JAR-145 szerint jóváhagyott karbantartó szervezetet is megbízhat. (4) A légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság — a HgCAA.AML.00001-től HgCAA.AML.99999-ig terjedő számsorból, növekvő sorrendben kiadható — engedélyszámmal látja el. (5) A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély folyamatosságával kapcsolatos részletes szabályokat a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza. A képesítés igazolása 6. § (1) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott ,,A’’, ,,B1’’, ,,B2’’, ,,B3’’ és ,,C’’ kategória szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány számára a légiközlekedési hatóság légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt ad ki. Az üzemképesség tanúsító állomány a légiközlekedési hatóság felszólítására 24 órán belül köteles bemutatni légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyét. (2) A 7. § (3) bekezdésében meghatározott ,,D1’’, ,,D2’’, ,,E1’’ és ,,E2’’ kategória szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány számára az alapismereti követelmények teljesítését igazoló dokumentumot a légiközlekedési hatóság, jóváhagyott karbantartó szervezet vagy e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet adja ki. Az üzemképesség tanúsító állomány a légiközlekedési hatóság felszólítására 24 órán belül köteles bemutatni az alapismereti követelmények teljesítését igazoló dokumentumot. Üzemképesség tanúsító kategóriák és tanúsítási jogosultságok 7. § (1) Üzemképesség tanúsítás a JAR-145 szerint jóváhagyott karbantartó szervezet, illetve a légijármű tulajdonosa, bérlője vagy üzemben tartója által adott megbízásban meghatározott tevékenységi körben adható ki. (2) E rendelet szerint képesített és érvényes — szükség szerint megfelelő típus, típus csoport vagy alcsoport jogosítással ellátott — légijármű karbantartó szakszolgálati engedéllyel rendelkező üzemképesség tanúsító állomány jogosult arra, hogy az alábbi kategóriák egyikében vagy egyszerre több kategóriában a JAR-145 szerint jóváhagyott karbantartó szervezet, illetve a légijármű tulajdonosa, bérlője vagy üzemben tartója által adott üzemképesség tanúsító megbízással rendelkezzen: a) ,,A’’ kategória — forgalmi üzemképesség tanúsító szerelő, b) ,,B1’’ kategória — gépész üzemképesség tanúsító, c) ,,B2’’ kategória — avionikai üzemképesség tanúsító, d) ,,B3’’ kategória — egyszerű könnyű repülőgép üzem képesség tanúsító, e) ,,C’’ kategória — teljes légijármű üzemképesség tanúsító. (3) E rendelet szerint képesített üzemképesség tanúsító állomány jogosult arra, hogy az alábbi kategóriák egyikében vagy egyszerre több kategóriában a JAR-145 szerint jóváhagyott karbantartó szervezet által kiadott üzemképesség tanúsító megbízással rendelkezzen: a) ,,D1’’ kategória — mechanikus berendezés üzemképesség tanúsító, b) ,,D2’’ kategória — villamos berendezés üzemképesség tanúsító, c) ,,E1’’ kategória — gázturbinás hajtómű üzemképesség tanúsító, d) ,,E2’’ kategória — dugattyús motor üzemképesség tanúsító. (4) A (2) bekezdés a)—c) és e) pontjában meghatározott kategóriákra vonatkozó tanúsítási jogosultságokat a 2. számú melléklet, a (2) bekezdés d) pontjában és a (3) bekezdés a)—d) pontjában meghatározott kategóriákra vonatkozó tanúsítási jogosultságokat a 3. számú melléklet tartalmazza. Személyi megfelelőség, alapismereti és tapasztalati követelmények, képzés és jogosítás 8. § (1) Az üzemképesség tanúsító állománynak vizsgával kell bizonyítania, hogy a légiközlekedési hatóság számára elfogadható szintű ismeretekkel rendelkezik a 7. § (2) bekezdése szerinti ,,A’’, ,,B1’’, ,,B2’’, ,,B3’’ és ,,C’’ kategóriának megfelelő ismereti modulokban, amely kategóriákra a légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt kiadják vagy kiterjesztik. (2) Az üzemképesség tanúsító állománynak vizsgával kell bizonyítania, hogy a légiközlekedési hatóság számára elfogadható szintű ismeretekkel rendelkezik a 7. § (3) bekezdése szerinti ,,D1’’, ,,D2’’, ,,E1’’ és ,,E2’’ kategóriájának megfelelő ismereti modulokban, amely kategóriákra a JAR-145 szerint jóváhagyott karbantartó szervezet az üzemképesség tanúsító megbízást kiadja vagy kiterjeszti. (3) A személyi megfelelőséggel, az alapismereti és tapasztalati követelményekkel, a típus/típuscsoport/műveleti képzéssel és jogosítással, valamint a fizikai és mentális alkalmassággal kapcsolatos részletes szabályokat e rendelet 2., 3. és 4. számú mellékletei tartalmazzák. Az egészségi alkalmasságról külön jogszabály rendelkezik. (4) Az alapismereti követelmények tekintetében és a kapcsolódó vizsgák során teljesen vagy részben be kell számítani bármely más olyan műszaki képzettséget, amelyet a légiközlekedési hatóság az e rendeletben meghatározott ismeretszinttel egyenértékűnek tekint. Szakszolgálati engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása 9. § A légijármű karbantartó szakszolgálati engedély, illetve a megbízás visszavonásával, felfüggesztésével vagy korlátozásával kapcsolatos részletes szabályokat a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza. A karbantartás-oktatás és vizsgáztatás feltételei 10. § (1) A 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyek légijármű típusképzésére, valamint hajtómű vagy motor típusképzésére az e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jogosult. (2) A 3. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyek alapismereti és légijármű, valamint hajtómű vagy motor típusvizsgáztatására a légiközlekedési hatóság és az e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jogosult. (3) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott személyek alapképzésére, berendezés típus vagy műveleti képzésére és hajtómű vagy motor típusképzésére az e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet, megfelelően jóváhagyott karbantartó szervezet, valamint a légiközlekedési hatóság által elfogadott egyéb szervezet jogosult. (4) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott személyek alapismereti vizsgáztatásra és hajtómű vagy motor típusvizsgáztatására a légiközlekedési hatóság és az e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet jogosult. A 7. § (3) bekezdésében felsorolt kategóriák esetében a légiközlekedési hatóság felhatalmazása alapján a jóváhagyott karbantartó szervezet is végrehajthat alapismereti vizsgáztatást. (5) A légijárművek és azok berendezéseinek karbantartása során önálló szaktevékenységet végző személyeknek — a 3. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott személyek kivételével — a 4. § (1) bekezdése szerinti megbízásához szükséges képzések és vizsgáztatások végrehajtására jogosult: a) e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet, b) külön jogszabály alapján jóváhagyott karbantartó vagy üzemben tartó szervezet, működési engedélye alapján, c) egyéb, képzéssel foglalkozó jogi vagy természetes személy, a külön jogszabály alapján jóváhagyott karbantartó vagy üzemben tartó szervezet minőségügyi felügyelete alatt. (6) Az (5) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott esetekben a képzést végrehajtónak rendelkeznie kell képzési programmal, a képzések és vizsgáztatások tárgyi és személyi feltételeivel, képzési és vizsgáztatási eljárásokkal, és biztosítania kell a képzések visszakövethetőségét. Jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet 11. § Az e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezetekre vonatkozó általános, valamint a képzésekre és a vizsgáztatásokra vonatkozó speciális követelményeket a 3. és 5. számú melléklet tartalmazza. Működési engedély kérelmezése, kiadása és folyamatossága 12. § (1) A karbantartás-oktató szervezet működési engedélyének kiadására vagy annak módosítására vonatkozó kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formában, a karbantartás-oktató szervezet működési szabályzatát mellékelve kell a légiközlekedési hatósághoz benyújtani. (2) Az a kérelmező, aki megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek és befizette a külön jogszabályban megállapított díjat, jogosult a kérelmezett karbantartás-oktató szervezet működési engedély megszerzésére. (3) A karbantartás-oktató szervezet működési engedély folyamatosságával kapcsolatos részletes szabályokat az 5. számú melléklet tartalmazza. (4) A karbantartás-oktató szervezet működési engedélyét a légiközlekedési hatóság — a HgCAA.T.001-től HgCAA.T.999-ig terjedő számsorból, növekvő sorrendben kiadható — engedélyszámmal látja el, és az 1. számú melléklet szerinti formában adja ki. A működési engedély visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása 13. § A jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet működési engedély visszavonásával, felfüggesztésével korlátozásával vagy megújításával kapcsolatos részletes szabályokat az 5. számú melléklet tartalmazza. Azonos biztonságot nyújtó esetek 14. § (1) A légiközlekedési hatóság bármely, e rendelet szerint ,,A’’, ,,B1’’, ,,B2’’ és ,,C’’ kategóriában képesítendő személyt mentesíthet a rendelet követelményei alól a 2. számú melléklet JAR 66.60 pontja alapján. (2) A légiközlekedési hatóság bármely, e rendelet szerint ,,B3’’, ,,D1’’, ,,D2’’, ,,E1’’ és ,,E2’’ kategóriában képesítendő személyt mentesíthet a rendelet követelményei alól, amennyiben meggyőződött arról, hogy a rendeletben nem szereplő helyzet áll fenn, továbbá teljesül bármely olyan kiegészítő feltétel, amelyet a légiközlekedési hatóság az azonos biztonság biztosításához szükségesnek tart. (3) A légiközlekedési hatóság bármely, e rendelet szerint jóváhagyott karbantartás-oktató szervezetet mentesíthet a rendelet követelményei alól az 5. számú melléklet ,,D’’ alfejezet JAR 147.115 pontja alapján. (4) A légiközlekedési hatóság állami oktatási intézményt mentesíthet e rendelet valamennyi követelményének teljesítése alól, amennyiben meggyőződött arról, hogy a képzési és vizsgáztatási követelmények egyenértékűek az e rendeletben meghatározottakkal, valamint arról, hogy a képzési óraszám a 3. és 5. számú mellékletben meghatározottaknak megfelel. Az ilyen állami oktatási intézmények részére a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés alapján a légiközlekedési hatóság e rendelet szerinti működési engedélyt ad ki, és azokat a 16. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartásba veszi. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Parlament és a Tanács a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1592/2002/EK rendeletével, valamint a Bizottság a légi járművek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggő feladatokban részt vevő szervezetek és személyek jóváhagyásáról szóló 2042/2003/EK rendeletével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. 16. § (1) Ez a rendelet 2004. február 1-jén lép hatályba. (2) A légiközlekedési hatóság e rendelet hatálybalépését követő 4 hónapon belül köteles az 1. számú mellékletben meghatározott szakszolgálati engedélyek kiadására. (3) E rendelet hatálybalépését követően a légiközlekedési hatóság korlátozás és honosítás nélkül elfogad bármely JAA teljes jogú taghatóság által kiadott légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyt, és nem támaszt kiegészítő követelményt bármely JAA teljes jogú taghatóság által jóváhagyott karbantartás-oktató szervezet által kiadott bizonyítvány, illetve dokumentum elfogadásához. (4) Az e rendelet hatálybalépése előtt a légiközlekedési hatóság által kiadott légijármű szerelő szakszolgálati engedélyek, a karbantartás-oktató szervezetek működési engedélyei, a bejegyzett képesítések, jogosítások és jóváhagyások az engedélyekbe bejegyzett érvényességi dátumig változtatás nélkül érvényesek. (5) Az e rendelet hatálybalépése előtt a légiközlekedési hatóság által kiadott szakszolgálati engedélyek, a bejegyzett képesítések és jogosítások az 5. számú mellékletben meghatározott feltételekkel és módon átválthatóak az e rendelet szerinti szakszolgálati engedélyre, kategóriára, alkategóriára, valamint típus, típus csoport vagy alcsoport jogosításra. (6) Az e rendelet szerint kiadott légijármű karbantartó szakszolgálati engedélyekről és működési engedélyekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet. (7) Az e rendelet szerint kiadott működési engedélyek másolatát a légiközlekedési hatóság megküldi a Társult Légügyi Hatóságok központjának, és a működési engedély visszavonásáról, felfüggesztéséről vagy korlátozásáról tájékoztatja a Társult Légügyi Hatóságok központját. (8) A légiközlekedési hatóság vezetője a Társult Légügyi Hatóságok igazgatási és tájékoztató anyagainak az e rendelet tárgykörébe tartozó eljárásait a légiközlekedési hatóság belső utasításaiban rögzíti, míg a JAR-66 és a JAR-147 teljesítés elfogadható módozatait, értelmező és magyarázó anyagait, valamint a Társult Légügyi Hatóságok ideiglenes útmutató leiratait internetes honlapján teszi közzé. (9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a légiközlekedési szakszemélyzet szakszogálati engedélyeiről szóló 5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A rendelet hatálya — a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató, az ATM repülésüzemi tiszt és a légijármű-szerelő kivételével — a szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok ellátására és az ahhoz szükséges képesítések, valamint jogosítások megszerzésére terjed ki.’’ (10) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) Szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok:] ,,c) a földi személyzetnél a repülés üzemi tiszt.’’ (11) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. a) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja, b) 1. számú mellékletének a ,,Légijármű-szerelő’’, a ,,Légiforgalmi irányító’’ és a ,,Repüléstájékoztató’’ szövegrésszel jelzett sorai, c) 2. számú mellékletének a ,,Légijármű-szerelő’’, a ,,Légiforgalmi irányító’’ és a ,,Repüléstájékoztató’’ szövegrésszel jelzett sorai, d) 10. számú mellékletének ,,1. Légijármű-szerelő szakszolgálati engedély’’ pontja. (12) E rendelet 15. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti. Dr. Csillag István s. k., gazdasági és közlekedési miniszter