8/2015. (XII. 30.) BM OKF utasítása a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél alkalmazható szolgálati időrendszerekről és munkarendről.

8/2015. (XII. 30.) BM OKF utasítása a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél alkalmazható szolgálati időrendszerekről és munkarendről. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23.  § (4)  bekezdés c)  pontjában kapott felhatalmazás alapján a  BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervezetek személyi állományára vonatkozó szolgálati időrendszerek és a munkarend alkalmazásának egységes alkalmazására kiadom az alábbi utasítást: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § Az utasítás hatálya kiterjed a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezetére, továbbá az irányítása alá tartozó területi, területi jogállású és helyi szerveire (a továbbiakban: katasztrófavédelem), valamint e  szerveknél – a közfoglalkoztatás kivételével – valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban szolgálatot teljesítő vagy munkát végző személyi állomány tagjaira. 2. § Az utasítás alkalmazásában: a) szolgálatteljesítés: ahol ez  az utasítás szolgálatot vagy szolgálatteljesítést említ, ott – eltérő rendelkezés hiányában – a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyt, továbbá – a közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottakon kívül – bármely foglalkoztatási jogviszonyban teljesített szolgálatot vagy munkavégzést kell érteni; b) szolgálatszervezés: a szervezeti elem vonatkozásában az erre felhatalmazott szolgálati elöljáró által készített, személyenkénti szolgálatteljesítési időbeosztást, a  szabadságnapokat és a  pihenőnapokat legalább négy munkahét időtartamban, előre tervezett módon rögzítő dokumentum; c) szolgálatteljesítési időbeosztás: a  szolgálatszervezés kivonata, mely az  érintett személy szolgálatteljesítési időbeosztását és a pihenőnapokat tartalmazza; d) szolgálatteljesítési nyilvántartás: a szolgálatszervezést és a ténylegesen teljesített szolgálatot tartalmazó hiteles nyilvántartási rendszer; e) szolgálatteljesítési nap: az  a  nap, amelyen szolgálatot kell teljesíteni, illetve a  következő napra áthúzódó szolgálat esetében a szolgálatteljesítés kezdetének napja; f ) napi szolgálatteljesítési idő: a  szolgálatteljesítés napján (napjain) szolgálatteljesítéssel töltött idő. A  szolgálatteljesítéssel töltött időbe be kell számítani a  munkaközi szünetet, a  szolgálathoz kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenységként a  szolgálat átadása-átvételének (különösen az  eligazítás és beszámoltatás) időtartamát, továbbá a  képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 4. §-a szerint biztosított 10 perces szüneteket is; g) munkaközi szünet: a  napi szolgálatteljesítési idő részét képező időszak, amelynek célja, hogy az  állomány tagjának a napi munkavégzés közben biztosítsa az étkezést, tisztálkodást, pihenést. Ha a napi szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további 2 óra után legalább 15 perc munkaközi szünetet kell biztosítani; h) készenléti jellegű szolgálati feladat: az adott szervezeti elem ügyrendje szerint ellátott olyan szolgálati feladat, melynek ellátása a szolgálatteljesítési idő vagy annak egy része tényleges szolgálatteljesítés nélkül, pusztán az állandó rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésével telik a szolgálatteljesítés helyén; i) törzsidő: a  rugalmas szolgálati időrendben a  szolgálatteljesítési idő azon része, melyet az  állomány tagja valamennyi szolgálatteljesítési napon, szolgálati helyén, illetve meghatározott helyen köteles tölteni; j) peremidő: a rugalmas szolgálati időrendszerben a szolgálatteljesítési idő azon része, melyet az állomány tagja az általa, illetve a szolgálatszervezést végző szolgálati elöljáró által meghatározott időszakban tölt el; k) szabadidő: az  az időtartam, amelyben a  szolgálati időrendszer jellegéből adódóan nem kell szolgálatot teljesíteni. Magában foglalja a  pihenőidőt, illetve a  pihenőnapot is, amelyeket a  szolgálat szervezése során jelölni kell; l) munkaszüneti nap: a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 102.  §-ának (1)  bekezdésében és a  személyi állomány tagjára vonatkozóan saját foglalkoztatási jogállására vonatkozó törvényben meghatározott napok; m) heti pihenőnap: a naptári hét előre meghatározott napjai, amelyeken nem kell szolgálatteljesítést végezni, és amelyek kiadása a hivatásos állomány esetében a Hszt. 136. §-ának (4)–(5) bekezdésében meghatározottak szerint történik. A pihenőnap általában a naptári nap nulla órájától huszonnégy órájáig tart, másnapra átnyúló szolgálatteljesítés esetén azonban a szolgálatteljesítés befejezésétől kell számítani a pihenőnapot, amelynek mértéke huszonnégy óránál rövidebb nem lehet; n) pihenőidő: a  napi szolgálatteljesítés befejezése és a  másnapi (következő) szolgálatteljesítés kezdete közötti időtartam. A hivatásos állomány esetében a pihenőidő tartama legalább 8 óra, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele; o) rendkívüli időjárási viszonyok: különösen a  90 km/órát meghaladó sebességű szél, a  +32 °C feletti kültéri hőmérséklet árnyékolt mérőhelyen, a –10 °C fok alatti kültéri hőmérséklet, villámcsapás vagy annak közvetlen veszélye, az intenzív és tartós csapadékhullás, illetve ezen időjárási körülmények kombinációja; p) osztott munkaidő: a  felek megállapodása alapján két részben teljesített napi szolgálatteljesítési idő, ahol a szolgálatszervezést végző szolgálati elöljáró a részek között legalább 2 óra szolgálatközi szünetet biztosít, amely a szolgálatteljesítési időbe nem számít be; q) munkahét: a naptár szerint hétfőtől vasárnapig tartó, 7 napos időszak. 3. § A katasztrófavédelemnél hivatali, vezényléses, váltásos, rugalmas, valamint a  kombinált szolgálati időrendszerek alkalmazhatók. 4. § Az alkalmazandó szolgálati időrendszerről az állományilletékes parancsnok dönt, amit a kinevezési okmányban és a  munkaköri leírásban kell rögzíteni. Amennyiben a  munkáltató a  szolgálatteljesítés rendjét szolgálatteljesítési időkeret számításának alkalmazásával határozza meg, annak kezdő és befejező időpontját írásban közölni kell az állomány tagjával. 5. § A vezényléses, váltásos és a  kombinált szolgálati időrendszer alkalmazása esetén a  szolgálatszervezést az  arra felhatalmazott szolgálati elöljáró határozza meg. A  szolgálatteljesítési időbeosztást legalább egy munkahét időtartamra vonatkozóan, ezen időtartam kezdetét megelőzően legalább egy héttel, írásban kell közölni az állomány tagjával, kivéve ha a  szolgálatba lépés időpontja nem látható előre. A  szolgálatteljesítési időbeosztás átadását az állomány tagja aláírásával, dátum szerint igazolja. 6. § A szolgálatszervezést készítő szolgálati elöljáró a közölt szolgálati időbeosztástól csak előre nem látható, rendkívüli esetben vagy az  érintett kérelmére, a  szolgálati érdek figyelembevételével térhet el. Amennyiben a szolgálatszervezésben annak kiadását megelőzően szolgálatcsere történik, ahhoz – a szolgálatteljesítési időbeosztás módosítására és a  pihenőidőre vonatkozó szabályok betartása, továbbá az  érintettek megállapodása mellett – az érintett közvetlen szolgálati elöljáró engedélye is szükséges. 7. § A szolgálatot – a lakossági érdekekre, a helyi sajátosságokra, az állomány személyi körülményeire, a célszerűségre és a költségtakarékossági szempontokra is figyelemmel – úgy kell tervezni, szervezni, hogy a feladatok maradéktalanul végrehajthatók legyenek, azonban indokolatlan túlszolgálat elrendelésére ne kerüljön sor. A  katasztrófavédelem alapfeladatainak ellátására szervezett beosztások esetén a szerv reagálóképességét mindenkor biztosítani kell. 8. § Rendkívüli időjárási viszonyok között a napi szolgálatteljesítési idő osztottan is megállapítható (hivatali, vezényléses, rugalmas és kombinált szolgálati időrendszer alkalmazásakor), amennyiben a katasztrófavédelem alapfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. A szolgálatot ebben az esetben át kell szervezni úgy, hogy az állomány tagja legfeljebb két órán keresztül legyen kitéve a rendkívüli időjárási hatásoknak. 9. § A szolgálatszervezést hiteles és naprakész állapotban, az állomány által is követhetően, előre rögzített módon kell nyilvántartani. 10. § A szolgálatteljesítési nyilvántartás elektronikusan vezetett rendszer, amit – szükség szerint – papír alapon is rögzíteni kell. 11. § Az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott szolgálati elöljáró rendszeresen ellenőrzi a szolgálatteljesítési idővel kapcsolatos – különös tekintettel a szolgálatteljesítési nyilvántartásra vonatkozó – rendelkezések betartását. 12. § Szolgálatteljesítési időkerettel működtetett szolgálati időrendszerben, amennyiben az  érintett bármilyen okból kikerül a  rá irányadó szolgálati rendre vonatkozó szabályozás alól, a  szolgálati időkeretet arányosítani kell. Az  arányosított keretet úgy kell számolni, hogy az  érintett részére megállapított időkeretet el kell osztani a  teljes keretre vonatkozó naptári napok számával és megszorozni a már teljesített napok számával. 13. § A meghatározott szolgálati időrendszertől eltérő szolgálati időrendszert kell alkalmazni, ha ezt a munkaköri leírásában rögzített szolgálati feladatok teljesítése – szolgálati érdekből – ideiglenesen szükségessé teszi, melyet a munkaköri leírást kiadó szolgálati elöljáró rendelhet el. Az  ideiglenesen eltérő szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő állomány részére biztosítani kell az adott szolgálati időrendszernél megállapított szabadidőt. Az érintett kinevezési okmányában, valamint munkaköri leírásában rögzítettől eltérő szolgálati időrendszerben történő foglalkoztatás időtartama csak egybefüggően, legalább egy munkahétre történhet, továbbá hat hónap alatt nem haladhatja meg a 30 napot. Ez a korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, amikor az állomány tagja a munkaköri leírásában rögzítettől eltérő szolgálati feladatot lát el (pl. vezénylés, átrendelés, ideiglenes átrendelés vagy tartós megbízás alapján). II. Fejezet Az egyes szolgálati időrendszerekre vonatkozó szabályok 1. Hivatali szolgálati időrendszer 14. § Hivatali szolgálati időrendszerben azok teljesíthetnek szolgálatot, akiknek a  munkaköre csak a  nappali időszak meghatározott részében kívánja meg a szolgálat ellátását. 15. § A szolgálatteljesítési napok naptári hetenként hétfőtől péntekig tartanak. A heti szolgálatteljesítési idő 40 óra, melyet hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16 óráig, pénteki munkanapon 7.30-tól 13.30-ig terjedő időben kell teljesíteni. Amennyiben jogszabály a munkahétről eltérően rendelkezik, a szolgálatteljesítés munkanapokon 7.30-tól 16 óráig, a munkahét utolsó napján 7.30-tól 13.30-ig terjedő időtartamban történik. 16. § Hivatali szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálatkezdésének és befejezésének időpontját az állományilletékes parancsnok – szolgálati érdekből vagy kérelemre, személyügyi okmányban rögzítetten – a  15.  §-ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja, a heti 40 óra szolgálatteljesítési időre figyelemmel. 17. § A 15. §-ban meghatározott időpontoktól eltérően a napi szolgálat teljesíthető két részre osztva is, annak azonban egyik része sem lehet 2 óránál rövidebb. A részidőszakok között legalább 2 óra szolgálatközi szünetet kell biztosítani. Az osztott szolgálatteljesítési idő alkalmazásánál az utolsó szolgálatteljesítési időtartam befejezése és a következő napi szolgálatteljesítési idő kezdete között legalább 8 óra pihenőidő jár, amelybe a  lakásról a  szolgálatteljesítés helyére és az onnan történő visszautazás időtartama nem számít bele. 18. § A munkaközi szünet naponta 30 perc. 19. § Heti pihenőnap a szombat és a vasárnap. 2. Vezényléses szolgálati időrendszer 20. § A vezényléses szolgálati időrendszerben azok teljesítenek szolgálatot, amelyek a  szervezeti elem feladatkörének ellátása adott időszakban eltérő létszámú állományt igényel. 21. § A szolgálatteljesítési időt legfeljebb kéthavi időkeretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie az  adott időszakra vonatkozó munkanapok számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési idő legalább 4, legfeljebb 12 óra lehet. 22. § A napi szolgálat teljesíthető két részre osztottan is, annak azonban egyik része sem lehet 2 óránál rövidebb. A  részidőszakok között legalább 2 óra szolgálatközi szünetet kell biztosítani. Az  osztott szolgálatteljesítési idő alkalmazásánál az utolsó szolgálatteljesítési időtartam befejezése és a következő napi szolgálatteljesítési idő kezdete között legalább 8 óra pihenőidő jár, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítés helyére és az onnan történő visszautazás időtartama nem számít bele. 23. § Ha a napi szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további 2 óra után legalább 15 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 24. § Heti pihenőnapok a munkahét előre meghatározott legalább két napja, amelyek közül az egyiknek négyhetenként vasárnapra kell esnie úgy, hogy hozzá szombati vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati elfoglaltság miatt a  heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók. 3. Váltásos szolgálati időrendszer A) Az I. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszer (12/24 – 12/48-as váltás) 25. § Az I. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszert azokban a  folyamatos munkavégzést igénylő beosztásokban vagy munkakörökben lehet alkalmazni, ahol a munkaterhelés viszonylag állandó, egyenletes. 26. § Az I. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszer váltásonként 12,5 óra szolgálat 23,5 óra szabadidő, 12,5 óra szolgálat 47,5 óra szabadidő (4 naptári napos periódus). 27. § A szolgálatteljesítési időt legalább 2 havi, legfeljebb 6 havi keretben kell meghatározni, melynek maximuma az adott időszakra eső naptári napok számának és a 4 napos periódusú váltásoknak a hányadosa, melyet tört szám esetén a  kerekítés szabályai alapján kell egész számra váltani, és az  így kapott eredményt a  periódusban teljesített szolgálatonkénti 25 órával kell megszorozni. A napi szolgálatteljesítési idő a váltási rend szerint számított folyamatos 12,5 óra. Az  időkeretet úgy kell megállapítani, hogy az  adott időszakra eső munkanapok száma és a  napi 8 órás munkaidő szorzatánál kevesebb nem lehet. 28. § A munkaközi szünet szolgálati naponként 60 perc. 29. § Az I. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszerben a heti pihenőnapok a munkahét előre meghatározott naptári napjai, amelyeket a szolgálatszervezésben kell meghatározni akként, hogy ezek közül az egyiknek négyhetenként vasárnapra kell esnie úgy, hogy hozzá szombati vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati elfoglaltság miatt a  heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók. B) A II. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszer (24/72-es váltás) 30. § A II. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszer a  részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati feladat ellátására rendszeresített beosztások vagy munkakörök esetén alkalmazható akkor, ha – halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve – az állomány tagja legalább 4 órát alvással tölthet. 31. § A II. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszer váltásonként folyamatos 24,5 óra szolgálat 71,5 óra szabadidő (4 naptári napos periódus). 32. § A szolgálatteljesítési időt legalább 2 havi, legfeljebb 6 havi keretben kell meghatározni, melynek maximuma az adott időszakra eső naptári napok számának és a 4 napos periódusú váltásoknak a hányadosa, melyet tört szám esetén a kerekítés szabályai alapján kell egész számra váltani, és az így kapott eredményt a szolgálatonkénti 24,5 órával kell megszorozni. Az időkeretet úgy kell megállapítani, hogy az adott időszakra eső munkanapok száma és a napi 8 órás munkaidő szorzatánál kevesebb nem lehet. 33. § A munkaközi szünet szolgálati naponként két alkalommal 30-30 perc, továbbá ezen felül 4 óra, amely – halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve – az erre alkalmas helyiségben, a ruházat könnyítése mellett, pihenéssel tölthető. 34. § A II. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszerben a heti pihenőnapok a munkahét előre meghatározott naptári napjai, amelyeket a szolgálatszervezésben kell meghatározni akként, hogy ezek közül az egyiknek négyhetenként vasárnapra kell esnie úgy, hogy hozzá szombati vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati elfoglaltság miatt a  heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók. C) A III. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszer (24/48-as váltás) 35. § A III. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszer a  részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati feladat ellátására rendszeresített hivatásos beosztásokban alkalmazható akkor, ha – halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve – az állomány tagja legalább 4 órát alvással tölthet. 36. § A III. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszer váltásonként folyamatos 24,5 óra szolgálat 47,5 óra szabadidő. 37. § A szolgálatteljesítési időt legalább 2 havi, legfeljebb 6 havi keretben kell meghatározni, melynek maximuma az adott időszakra eső teljes naptári hetek számának és a heti 48 órás munkaidőnek a szorzata (amennyiben az adott időszakra eső naptári hetek beszámítása után legalább 3 munkanap maradvány keletkezik, a keretet további 24 órával lehet növelni). Az  időkeretet úgy kell megállapítani, hogy az  adott időszakra eső munkanapok száma és a  napi 8 órás munkaidő szorzatánál kevesebb nem lehet. 38. § A munkaközi szünet szolgálati naponként két alkalommal 30-30 perc, továbbá ezen felül 4 óra, amely – halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve – az erre alkalmas helyiségben, a ruházat könnyítése mellett, pihenéssel tölthető. 39. § A III. számú váltásos szolgálatteljesítési időrendszerben a heti pihenőnapok a munkahét előre meghatározott naptári napjai, amelyeket a szolgálatszervezésben kell meghatározni akként, hogy ezek közül az egyiknek négyhetenként vasárnapra kell esnie úgy, hogy hozzá szombati vagy hétfői nap kapcsolódjon. Szolgálati elfoglaltság miatt a  heti pihenőnapok összevontan is kiadhatók. 4. Rugalmas szolgálati időrendszer 40. § Szolgálatteljesítési nap lehet naptári hetenként vasárnap kivételével a munkahét bármely 5 napja. A szolgálatteljesítési időt legfeljebb kéthavi keretben kell meghatározni, melynek meg kell egyeznie az  adott időszak munkanapjai számának és a napi 8 órás munkaidőnek a szorzatával. A napi szolgálatteljesítési idő nem lehet 5 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb. 41. § A napi szolgálatteljesítési idő törzsidőből és peremidőből áll. A törzsidő napi 5 óra, amit a munkáltató a szolgálatteljesítés napján 7.30 és 16 óra közötti időszakban határozhat meg. A szolgálatszervezést végző szolgálati elöljáró szolgálati érdekből a peremidő legfeljebb 50%-áig meghatározhatja a szolgálatteljesítési időszakot. 42. § Ha a napi szolgálatteljesítési idő a nyolc órát eléri, a munkaközi szünet 30 perc. Minden további 2 óra után legalább 15 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. 43. § Heti pihenőnap a vasárnap, amelyhez második pihenőnapként szombat vagy hétfő kapcsolódik. 5. Kombinált szolgálati időrendszer 44. § A kombinált szolgálati időrendszerben az  érintettre alkalmazott szolgálati időrendszert a  szolgálatszervezéskor legalább egy munkahét időtartamban kell meghatározni. 45. § A szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a  szolgálatszervezésre, a  szolgálati időbeosztás átadására, a munkaközi szünetre a szolgálatteljesítési idő keretet az adott szolgálati időrendszerben meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. 46. § A szabadság kiadása – a  jelen szolgálati időrendszeren belül alkalmazott szolgálati időrendszer szerint kiadott szabadidőt követően – hivatali munkanapban történik. III. Fejezet A közszolgálati tisztviselőkre, a közalkalmazottakra, valamint munkaviszonyban állókra vonatkozó különös rendelkezések 47. § Az utasítás rendelkezéseit a  katasztrófavédelemnél közszolgálati tisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban (a továbbiakban együttesen: egyéb jogviszony) állókra is megfelelően alkalmazni kell az alábbi rendelkezésekkel és eltérésekkel. 48. § Egyéb jogviszony tekintetében – váltásos szolgálati időrendszer alkalmazása esetén – a napi munkaidőt nem lehet fél órával meghosszabbítani, továbbá a munkaidőkereteket sem lehet hosszított szolgálati idővel számolni. A III. számú váltásos szolgálati időrendszer egyéb jogviszony esetén nem alkalmazható. 49. § Egyéb jogviszony esetén a munkaidőkeret legfeljebb 4 hónapra határozható meg. 50. § Egyéb jogviszonyban a pihenőidő legalább egybefüggő 11 óra, kivéve a nyári időszámítás kezdetének napja, amikor legalább egybefüggő 10 óra, amelybe a  lakásról a  szolgálati helyre és az  onnan való visszautazás időtartama is beszámít. 51. § Közszolgálati tisztviselőre vonatkozóan a napi szolgálatteljesítés ideje nem haladhatja meg a 12 órát. A munkaközi szünet mértéke 6 órát meghaladó szolgálatteljesítés esetén 30 perc, illetve minden további teljesített 3 óra után további 20 perc. 52. § Az 5.  §-tól eltérően egyéb jogviszonyban állók esetén a  szolgálati időbeosztást legalább egy hét időtartamra vonatkozóan, ezen időtartam kezdetét megelőzően legalább 7 – közszolgálati tisztviselők esetében 14 – nappal, írásban kell közölni. IV. Fejezet Záró rendelkezések 53. § Ez az utasítás 2016. január 1-jén lép hatályba. 54. § Hatályát veszti a  hivatásos katasztrófavédelmi szervnél alkalmazható szolgálati időrendszerekről és munkarendről szóló 38/2012. (II. 21.) BM OKF főigazgatói intézkedés. Dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy s. k., mb. főigazgató