32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelete a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a működési területről, v

32/2009. (XI. 30.) ÖM rendelete a tűzoltóságok legkisebb erő- és eszközállományáról, a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a működési területről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 7., 8., 11., 13. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltóságok szervezési kategóriába sorolása 1. § (1) A szervezési kategóriák meghatározásának alapja a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes tűzoltóságok (a továb biak ban: tűzoltóságok) elsődleges működési körzetének (a továb biak ban: körzet) reális veszélyeztetettsége. (2) A reális veszélyeztetettség meghatározására a mentő-tűzvédelmet befolyásoló szempontok (a továb biak ban: veszélyeztető tényezők) figye lembe véte lével kerül sor. (3) Veszélyeztető tényezők az alaptényezők és a korrekciós tényezők összessége. (4) Alaptényezők a következők: a) a körzethez tartozó települések (a továb biak ban: település) lakosságszáma, b) a település közigazgatási területének nagysága, c) a település ipari területének nagysága, d) a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma. (5) Korrekciós tényezők a következők: a) a körzet területének erdősültségi aránya, b) a településen található középmagas és magas épületek száma, c) a körzet területén található nyílt vízfelületek területének nagysága, d) a körzet területén áthaladó gyorsforgalmi utak, valamint az 1 és a 2 számjegyű főútvonalak hossza. 2. § (1) A tűzoltóságok szervezési kategóriába sorolását az alaptényezők súlyozásával számított, a veszélyeztetettséget kifejező pontszám határozza meg. (2) Az alaptényezők súlyozása során a település lakosságszáma 80,5, a település közigazgatási területének nagysága 15, a település ipari területének nagysága 3, a településen az idegenforgalmi vendégéjszakák száma 1,5 súlyszázalékban kerül figye lembevételre. (3) Az egyes szervezési kategóriák és azok ponthatárai a következők: a) az I. szervezési kategória 0–900; b) a II. szervezési kategória 901–1200; c) a III. szervezési kategória 1201–2000; d) a IV. szervezési kategória 2001–3200; e) az V. szervezési kategória 3201–4200; f) a VI. szervezési kategória 4201–6000; g) a VII. szervezési kategória 6001–8500; h) a VII. kiemelt szervezési kategória 8501-től. (4) A (3) bekezdés szerinti ponthatárok értékének ±5%-os tartománya olyan átfedési területet (toleranciasávot) képez, amelyen belül a korrekciós tényezők figye lembe véte lével a tűzoltóságok magasabb vagy alacsonyabb szervezési kategóriába sorolhatók. (5) Az a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, amelynek működési területe reális veszélyeztetettsége alapján kialakított pontszáma a működési terület változása miatt csökken, – a működési területének megváltozását követő évtől számított 3 éven belül (a továb biak ban: türelmi idő) – nem sorolható alacsonyabb szervezési kategóriába. (6) Az (5) bekezdés szerinti hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a 3 éves türelmi idő leteltével a veszélyeztetettségét kifejező pontszám szerinti kategóriába kerül. 3. § A tűzoltóságok szervezési kategóriákba történő besorolását a működési területek reális veszélyeztetettsége alapján e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszáma 4. § A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámát e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állománya 5. § (1) A tűzoltóságok különleges erő és eszköz állományának meghatározása a korrekciós veszélyeztető tényezők figye lembe véte lével történik. (2) A tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományát e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (3) A tűzoltóságok készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományának kezeléséhez szükséges minimális létszámot e rendelet 4. melléklete tartalmazza. Azt csökkenteni a szakmai felügyeletet gyakorló megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (a továb biak ban: igazgatóság) igazgatójának, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (a továb biak ban: FTP) vonatkozásában az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továb biak ban: OKF) főigazgatójának (a továb biak ban együtt: főigazgató) az írásos – halasztást nem tűrő esetekben elő ze tes szóbeli – engedélyével lehet. (4) A tűzoltóságok a készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományukkal, a körzetben általánosan előforduló káresetek felszámolására önállóan, azt meghaladó mértékű terheléssel járó események felszámolására e rendelet 5. mellékletben meghatározott működési területek figye lembe véte lével készített Riasztási és Segítségnyújtási Tervekben tervezett tűzoltóságokkal közösen alkalmasak. A Riasztási és Segítségnyújtási Terv 6. § (1) A Riasztási és Segítségnyújtási Terv (a továb biak ban: RST kötet) tűzesetek eloltására, műszaki mentést igénylő események felszámolására és a katasztrófák elleni védekezésre irányuló terv, amely a) a tűzoltóságok és a létesítményi tűzoltóságok, valamint külön jogszabály alapján a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továb biak ban: RKI), b) az alapszabályukban tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet vállaló tűzoltó egyesületek, c) önkéntes adatszolgáltatás alapján a gazdálkodási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei erői és eszközei igénybevételének rendjét határozza meg. (2) A bázisok működési területét (elsődleges működési körzet és segítségnyújtási működési körzet) és különleges technikai eszközeit a 6. melléklet tartalmazza. Az RST kötet tartalmi követelményeit e rendelet 7. melléklete rögzíti. Az egységes adatbázis létrehozása, kezelése érdekében az RST kötet részét képező RST adatlapok formáját e rendelet 8. melléklete határozza meg. Az egységes RST adatbázis létrehozásáról és működéséröl a főigazgató intézkedik. (3) Az RST kötetből az OKF Központi Ügyeletén (a továb biak ban: Központi Ügyelet) kell elhelyezni a) a tűzoltóságok elsődleges és segítségnyújtási működési körzetét (a továb biak ban együtt: működési terület), valamint légi jármű balesete esetén az RKI működési területét magába foglaló jegyzéket, b) a településekre vonatkozó RST adatlapokat, c) a hivatásos önkormányzati tűzoltóságoknak az ország egész területére térítésmentesen igénybe vehető, a rendelet 9. mellékletében felsorolt technikai eszközeinek jegyzékét. 7. § (1) A tűzoltóságok elsődleges működési körzetükre, valamint légi jármű balesete esetén az RKI a működési területére köteles RST kötetet készíteni. (2) Az elkészült RST kötetet 3 munkanapon belül köteles egy példányban, nyomtatott formában, jóváhagyásra felterjeszteni a) a tűzoltóságok a szakmai felügyeletet ellátó igazgatóságra, b) az FTP és az RKI, az OKF-re. (3) Ha a tűzoltóságok elsődleges működési körzete átnyúlik egy másik megye közigazgatási területére, akkor a jóváhagyáshoz szükséges a közigazgatási terület szerint ille té kes igazgatóság egyetértése is. Az egyetértést a jóváhagyó igazgatóság, az FTP és az RKI esetén az OKF köteles beszerezni. 8. § Az RST kötetbe történő tervezésről az RST kötet készítője tájékoztatja az érintett a) településen működő létesítményi tűzoltóságokat és az alapszabályukban tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet vállaló tűzoltó egyesületeket, b) tűzoltóságok elsődleges működési körzetén, valamint az RKI működési területén gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeket, jogi személyeket, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, amelyektől az RST kötetet készítő tűzoltóságok, illetve az RKI – tűzoltási vagy műszaki mentési célra – járműveket, eszközöket, felszereléseket, anyagokat tervez igénybe venni. 9. § (1) Az RST kötet készítője az RST kötetek adattartalmában bekövetkező változásokat soron kívül átvezeti, amelyről az érintetteket haladéktalanul tájékoztatja. (2) A hatályos RST köteteket a készítő tűzoltóságok, valamint az RKI híradóügyeletén, továbbá az igazgatóság ügyeletén, és az RST kötetben tervezett tűzoltó gépjárműfecskendőkön kell elhelyezni. (3) A készítő tűzoltóságok – az FTP kivételével – a jóváhagyott RST kötetet megküldi az igazgatóságra. Az RST adatlapokat a készítő tűzoltóságok és az RKI megküldi a segítségnyújtásra betervezett tűzoltóságokra. Az igazgatóság, az RKI és az FTP az RST adatlapokat megküldik azon igazgatóságok számára, amelyek szakmai felügyelete alá tartozó tűzoltóságok gépjárműveit betervezték. Az igazgatóság, az RKI és az FTP a jóváhagyott RST kötetből e rendelet 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat megküldik a Központi Ügyeletnek. (4) A Regionális Műszaki Mentő Bázis (a továb biak ban: bázis) különleges technikai eszközeit – az RST kötetben – tervező tűzoltóságok, valamint az RKI, az érintett településekre vonatkozó adatlapot kötelesek a tervezett bázist üzemeltető hivatásos önkormányzati tűzoltóságra megküldeni. Az adatlapok összeállításánál a bázis elsődleges működési körzetén elhelyezkedő tűzoltóságok, valamint az RKI kötelesek egymással együttműködni. 10. § (1) A tűzoltáshoz, ille tő leg a műszaki mentéshez szükséges erők és eszközök riasztását – az RST adatlap alapján – a jelzést értékelő személy döntése szerint kell végrehajtani. (2) Az RST adatlapon rögzítettek szerinti erők, eszközök riasztását a tűzoltóságok elsődleges működési körzete szerinti híradóügyeletes hajtja végre a saját erők, eszközök részére. A riasztással egyidejűleg értesíteni kell az alapszabályában mentő-tűzvédelmi feladatok ellátását vállaló és a működési körzet szerinti tűzoltóságokkal együttműködési megállapodással rendelkező tűzoltó egyesületet. A segítségnyújtásra tervezett tűzoltóságok erőinek, eszközeinek riasztását, az igazgatóság ügyeletese – az FTP esetében az FTP Hírközpontja – hajtja végre. (3) A tűzoltás- vagy mentésvezető döntése alapján a bázis különleges technikai eszközeinek a riasztása a bázist üzemeltető hivatásos önkormányzati tűzoltóság elsődleges működési körzetébe, az üzemeltető hivatásos önkormányzati tűzoltóság híradóügyeletesének, egyéb esetben az igazgatóság ügyeletesének feladata. (4) A tűzoltóságok a működési területükön kívülre is kötelesek vonulni, ha azt számukra a Központi Ügyelet elrendeli, egyéb esetben működési területüket csak az főigazgató engedélyével hagyhatják el. A bázis különleges technikai eszközeinek riasztását – működési területén és azon túl is – a Központi Ügyelet közvetlenül is elrendelheti. (5) A bázisok különleges technikai eszközei az üzemeltetést végző hivatásos önkormányzati tűzoltóságok különleges szerállományához tartoznak. Olyan tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófaveszélyt megelőző, illetve katasztrófahelyzetben a védekezési feladatok végrehajtásához vehetők igénybe, ahol a tűzoltóságok egyéb eszközei mennyiségükből vagy teljesítményükből adódóan nem elegendőek az esemény felszámolásához. 11. § (1) A létesítményi tűzoltóság a saját működési területén kívülre csak akkor riasztható, ha az RST kötet alapján igénybe vehető erők és eszközök nem elegendőek a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez, vagy késedelmes kiérkezésük hátráltatná ezen feladatok ellátását. (2) Az önkéntes tűzoltóságokat – önkéntes kötelezettségvállalás esetén – segítségnyújtásra a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által kijelölt területen tervezni kell, amennyiben vállalják, hogy az elsődleges működési körzetük védelmét e rendeletben meghatározott szinten, a segítségnyújtással egyidejűleg biztosítani képesek. A tűzoltóságok működési területével kapcsolatos általános szabályok 12. § Település szétválása, új település alakítása esetén a település létrejöttével vagy szétválásával egyidejűleg meg kell határozni, hogy a település mely tűzoltóságok elsődleges működési körzetéhez tartozik. A meghatározás alapjául az adott település elérhetőségi ideje szolgál. A beavatkozással kapcsolatos költségek megtérítése 13. § (1) A hivatásos önkormányzati tűzoltóság vonulásainak költségét, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni: a) a működési területén kívül elrendelt vonulás esetén, b) a bázis különleges technikai eszközeinek a működési területen kívüli igénybevételekor. (2) Az önkéntes tűzoltóság vonulásainak költségét a működési területén kívül elrendelt vonulások esetén – kivéve, ha a működési területen túli segítségnyújtást a 11. § (2) bekezdése alapján önként vállalták – az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni. (3) A létesítményi tűzoltóság vonulásainak költségét a külön jogszabályban meghatározott működési területén kívül elrendelt vonulások esetében az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére kell megtéríteni. (4) Az RST kötetben szereplő, a tűzoltóságok erőin eszközein kívüli, vagy a 13. § (3) bekezdésébe nem tartozó erők, eszközök igénybevételével felmerült költségeket a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény elő írásainak meg fele lően kell megtéríteni. (5) A tűzoltó egyesület beavatkozásai költségét, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére meg kell téríteni, ha értesítését köve tően az egyesület a megjelölt helyszínre indult, kivéve, ha a beavatkozás azokon a településeken, létesítményekben történik, amelyekre alapszabályában, együttműködési megállapodás(ok)ban az egyesület ellenszolgáltatás nélküli kötelezettségként vállalta a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet. 14. § (1) Az e rendeletben meghatározott igénybevétel esetén a beavatkozás költségeként számolható el: a) a 13. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a (2)–(3) és (5) bekezdéseiben foglaltak esetében a vonulással és az állomáshelyre történő visszatéréssel, ille tő leg a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, kenőanyag és a beavatkozás során felhasznált oltógáz, oltópor, habképző anyag (a továb biak ban együtt: oltóanyag) és a felitató anyag értéke, b) a 13. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vonulással és az állomáshelyre történő visszatéréssel, ille tő leg a beavatkozással összefüggésben felhasznált hajtóanyag, a cserefelépítményes gépjárművek málhaterében rendszeresített és a beavatkozás során szakmailag indokoltan elhasznált anyag értéke, c) a vonulás, a beavatkozás és az állomáshelyre történő visszatérés során, önhibán kívül keletkezett olyan kár, amely más jogviszonyból nem térül meg. (2) A tűzoltó gépjárművek elszámolható költségnormáit a működési területen érvényes elő írásokkal egyezően kell alkalmazni. 15. § A 13. § (1)–(3) és (5) bekezdéseiben foglalt esetekben az igénybevétel költségeit – a riasztásra jogosultak általi elrendelés esetén – az OKF, az erre a célra biztosított költségkeret mértékéig, annak terhére téríti meg. 16. § (1) Az igénybevétellel kapcsolatos költségtérítést az igénybe vett tűzoltóságok és létesítményi tűzoltóság parancsnoka az igénybevétel helye szerint a fővárosi tűzoltóparancsnok, illetve a területileg ille té kes igazgatóság útján igényli az OKF-től a 10. mellékletben meghatározott igénybejelentő nyomtatványon és adatlapon. (2) A költségtérítési igény jogosságát a fővárosi tűzoltóparancsnok, illetve a megyei katasztrófavédelmi igazgató megvizsgálja, és véleményével kiegészítve, a kérelem benyújtásától számított 10 napon belül felterjeszti az OKF-re. (3) A költségtérítési igény jogosságáról és mértékéről a főigazgató a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül dönt. 17. § (1) Ez a rendelet 2009. december 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Riasztási és Segítségnyújtási Tervről, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámáról, valamint a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok szervezési kategóriába sorolásáról és a készenlétben tartandó legkisebb gépjármű és technikai eszköz állományról szóló 11/2008. (XI. 26.) ÖM rendelet. Ez a bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. 18. § (1) A tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet (a továb biak ban: R.) melléklete 4. számú függelékének 3. pontja a következő 3.3. alponttal egészül ki: „3.3. Szolgálatszervezés szervezési kategóriánkénti elvei: a) III. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. Az erdőtüzes gépjármű kezelőjét, valamint két kezelőhelyes magasból mentő esetén a második kezelői létszámot, segítségnyújtásra történő önálló riasztás esetén az I. fecskendő terhére kell biztosítani; 2. A vízszállító létszáma önálló segítségnyújtásra történő riasztás esetén 1 fővel csökkenthető. Az 1 fő – parancsnoki döntés szerint – az erdőtüzes vagy a magasból mentő gépjárműre átcsoportosítható; 3. Az I. szer segítségnyújtásra történő vonulása esetén a vízszállító 2 fő létszáma – parancsnoki döntés alapján – a tartalék gépjárműfecskendőre átcsoportosítható; b) IV. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. Az I. szer létszáma segítségnyújtásra történő riasztáskor 1 fővel csökkenthető. Az 1 fő – parancsnoki döntés szerint – a vízszállítóra, vagy a vízszállító 1 fős létszámával együtt a tartalék gépjárműfecskendőre átcsoportosítható; 2. A K teher vagy az erdőtüzes gépjármű kezelőjét, valamint két kezelőhelyes magasból mentő esetén a második kezelőt, segítségnyújtásra történő önálló riasztás esetén az I. fecskendő terhére kell biztosítani; c) V. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. A K teher vagy az erdőtüzes gépjármű kezelőjét, valamint a műszaki mentőszer vagy a két kezelőhelyes magasból mentő esetén a második kezelőt, segítségnyújtásra történő önálló riasztás esetén a II. fecskendő terhére kell biztosítani. A szerek egyidejű segítségnyújtásra történő riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról; 2. Az egyedi speciális konténerszállító jármű létszám nélkül tartható készenlétben, riasztása esetén a kezelői létszám biztosítására a parancsnok saját hatáskörben intézkedik; d) VI. szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén a K teher vagy az erdőtüzes gépjármű kezelőjét, valamint a műszaki mentőszer vagy a két kezelőhelyes magasból mentő esetén a második kezelőt, segítségnyújtásra történő önálló riasztás esetén a III. fecskendő terhére kell biztosítani. A szerek egyidejű segítségnyújtásra történő riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról; e) VII. és VII. kiemelt szervezési kategóriába tartozó HÖT-ök esetén 1. A K teher vagy az erdőtüzes gépjármű kezelőjét, valamint a műszaki mentőszer vagy a két kezelőhelyes magasból mentő esetén a második kezelőt, segítségnyújtásra történő önálló riasztás esetén a III. fecskendő terhére kell biztosítani. A szerek egyidejű segítségnyújtásra történő riasztása esetén a parancsnok intézkedjen az átcsoportosított létszám pótlásáról; 2. Az egyedi por-hab konténerszállító jármű létszám nélkül tartható készenlétben, riasztása esetén a kezelői létszám biztosítására a parancsnok saját hatáskörben intézkedik.” (2) Az R. melléklete 4. számú függelékének 6. pontja a következő 6.3–6.7. alponttal egészül ki: „6.3. Amennyiben a párhuzamosítás lehetősége nem áll fenn, a K tehert vagy az erdőtüzes gépjárművet létszám nélkül kell készenlétben tartani, riasztása esetén a kezelőt a 12. pontban meghatározottak szerint kell biztosítani. 6.4. A magasból mentő és a műszaki mentő szereket 1-1 fővel kell készenlétben tartani, üzemeltetésük más jogszabályban, vagy a gyártó által kiadott kezelői utasításban meghatározott kezelői létszámmal történik. 6.5. Két kezelőhelyes magasból mentő és a műszaki mentőszer segítségnyújtásra történő önálló risztása esetén csak két kezelővel vonultatható. A második kezelőt a szervezési kategóriánként meghatározott szer terhére kell biztosítani. 6.6. Azon tűzoltóságokon, ahol a gépjármű és technikai állománytábla szerint két magasból mentő áll készenlétben az elsődleges a két kezelőhelyes magasból mentő, melyet két fővel kell készenlétben tartani. A másodlagos magasból mentőt egy fővel kell készenlétben tartani. Abban az esetben, ha az is két kezelőhelyes, segítségnyújtásra történő önálló riasztás esetén a szervezési kategóriánként meghatározott szer terhére második kezelőt kell biztosítani. 6.7. A Regionális Műszaki Mentő Bázisokon a két konténerszállító gépjárműt három fő kezelővel kell készenlétben tartani, egyidejű riasztásuk esetén – parancsnoki döntés szerint – a kezelői létszám átcsoportosítható.” 19. § A tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, tűzvédelmi berendezések, szakfelszerelések rendeltetéstől eltérő használatának szabályairól szóló 34/1996. (XII. 29.) BM rendelet 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A készenlétben tartott tűzoltó gépjárműveket és szakfelszereléseket csak akkor lehet rendeltetésüktől eltérő célra használni, ha azok folyamatosan riaszthatók, ille tő leg az eltérő célra használt gépjárművek és szakfelszerelések a tűzoltóság elsődleges működési körzetét nem hagyják el.” 20. § A 18. § és a 19. § a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. Ez a § a rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. Varga Zoltán s. k., önkormányzati miniszter