312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésé

312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól. A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés n) pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés m) pontjában, a 26. § tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed Magyarország területén a) a veszélyes áru vasúti továbbítása során a veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának aa) vasúti pályán; ab) üzemváltó állomáson, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen; ac) telephelyen; b) a veszélyes áru vízi szállítása során a veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának ba) nemzetközi és nemzeti vízi úton; bb) kikötő területén vagy azon kívül; bc) veszteglő (lekötő) helyen történő, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban: katasztrófavédelmi hatóság) által lefolytatott ellenőrzésére. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. hajóokmány: tengeri, valamint belvízi úszólétesítményre jogszabályokban előírt, az úszólétesítmény hajózásra való alkalmasságához szükséges okmány; 2. hajó üzemben tartója: a hajó tulajdonosa, vagy az a jogi vagy természetes személy, aki a tulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és e felelősség átvállalásával egyidejűleg vállalta a veszélyes áru szállításával összefüggésben, az ADN-ben a hajótulajdonosokra hárulóként meghatározott kötelességet és felelősséget; 3. hajóvezető: az üzemben tartó által megbízott, jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személy; 4. ideiglenes tárolás: a veszélyes áru tárolása a feladási eljárás előtt a csomagoló-, szállítóeszközbe történő csomagolást, töltést, berakást követően, valamint a szállítási művelet utáni kirakásig; 5. POS-terminál: olyan mobil készülék (Electronic Funds Transfer at Point Of Sale, röviden POS terminál), melynek segítségével a bankkártyás fizetés a helyszínen lebonyolítható; 6. RIS: a folyami információs szolgáltatásokról szóló rendelet szerint meghatározott folyami információs szolgáltatások; 7. úszólétesítmény: a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott, víziközlekedésre alkalmas úszóképes eszköz, ide nem értve a csak személyszállításra vagy sport, kedvtelési célra használt vízi járművet; 8. üzemváltó állomás: olyan állomás, ahol a veszélyes áruk vasúti továbbítása során az áruk átadásával és átvételével kapcsolatos eljárás történik; 9. veszélyes áru: a) a vasúti szállítás tekintetében: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló törvény (a továbbiakban: RID) melléklete hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak, vagy a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás – a Veszélyes Áruk Fuvarozásáról szóló Szabályzat (SZMGSZ 2. számú melléklet) – hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak, b) a vízi szállítás tekintetében: a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvény (a továbbiakban: ADN) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak; 10. veszélyes áru vízi szállítása: a veszélyes áru továbbítása, ideiglenes tárolása, az áru be-, vagy átcsomagolása, továbbá be- és kirakodása (beleértve a töltést és ürítést is) abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket nem a fuvarozó (szállító) végzi, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet kikötőben vagy azon kívül hajtják végre; 11. veszélyesáru-szállító: azon vállalkozás, amely a veszélyes áru továbbítását végzi; 12. veszélyes áru vízi továbbítása: a veszélyes áru úszólétesítménnyel – szállítás céljából – történő tényleges mozgatása; 13. veszélyes áru vasúti továbbítása: minden olyan, vasúti járművel végzett veszélyesáru-szállítási, fuvarozási és intermodális fuvarozási tevékenység, ideértve a határállomásokon történő átszállítást is, amelyet vasúton hajtanak végre; e rendelet értelmében az árutovábbítás része a szállítás, fuvarozás során történő megállás, várakozás, ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be-, ki- és átrakodása, beleértve a töltést és ürítést is, abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket nem a szállító végzi; 14. vízi utak: a víziúttá nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott természetes vagy mesterséges felszíni vizek. 3. Hatáskör és illetékesség 3. § (1) Az ellenőrzés lefolytatására – a 4–5. §-ban foglalt eltérésekkel – a katasztrófavédelmi hatóság területi és helyi szerve önállóan jogosult a területi szerv teljes illetékességi területén. (2) A bírságolási eljárás lefolytatására első fokon a katasztrófavédelmi hatóság illetékes területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jogosult. (3) A veszélyes áru szállításának bejelentésekor belföldi rakodás esetében a berakás, külföldi rakodás esetében a határátlépés helye szerinti katasztrófavédelmi hatóság területi szerve az illetékes. 4. § A veszélyes áru vízi úton végzett szállításakor a) menetben lévő, valamint veszteglő hajók esetében a katasztrófavédelmi hatóság az ellenőrzést a folyó belföldi szakasza illetékességi területére eső részének teljes szélességén kezdi meg; a bírságolási eljárás lefolytatására és egyéb hatósági intézkedés megtételére a katasztrófavédelmi hatóságnak az a területi szerve jogosult, amely az ellenőrzést végezte; b) az illetékesség a folyó határ menti, szomszédos állammal közös szakaszán, nemzetközi megállapodás hiányában a folyó sodorvonaláig terjed. 5. § Az ellenőrzést az 1. § a) pont aa) alpontja tekintetében a vasúti közlekedési hatósággal közösen, az ab)–ac) alpontok esetében a katasztrófavédelmi hatóság önállóan is végzi. 4. Veszélyes áru szállításának bejelentése 6. § (1) A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve honlapján keresztül, – a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet szerinti adattartalommal közzétett formanyomtatványon – vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni. (2) A bejelentésnek a katasztrófavédelmi hatósághoz a továbbítás megkezdését megelőzően legalább egy órával kell beérkeznie. Külföldről érkező veszélyesáru-szállítmány esetében a bejelentést legkésőbb a vonatnak az üzemváltó állomás elhagyását megelőző egy órával korábban kell megtenni. Rendszeres szállítás esetében a veszélyes áru vasúti továbbítását végző vasúti társaság egy hónapos időintervallumra is megteheti a bejelentését a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó munkanap 12 óráig. (3) A (2) bekezdés szerint bejelentett időpontnál korábban Magyarország területén a veszélyes áru vasúti továbbítása nem kezdhető meg. (4) Az (1) bekezdés szerinti kötelezett köteles a már bejelentett, de meghiúsult vagy módosított árutovábbítást a katasztrófavédelmi hatóság felé az (1) bekezdés szerint megtett módon a vonat indulásáig, de legkésőbb az információ tudomására jutását követően haladéktalanul jelezni. (5) E § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon veszélyes áru- továbbításra, amelyet a RID 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek, valamint az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására. 7. § (1) A szállítást vagy fuvarozást végző vállalkozás a veszélyes áru vízi szállítását köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve honlapján keresztül, – a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet szerinti adattartalommal közzétett formanyomtatványon – vagy a 3. § (3) bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének legalább 24 órával az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezett köteles a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást vagy a bejelentésben szereplő adatok esetleges módosítását a katasztrófavédelmi hatóság felé az (1) bekezdés szerint megtett módon haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentett szállítás előre jelzett időpontjáig jelezni. (3) E § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon veszélyes áru szállítására, amelyet az ADN 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek, valamint az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök szállítására. (4) Nem kell az (1) és (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni azon veszélyes áru szállítása során, amely adatai a RIS-rendszerben rögzítésre kerültek. 5. Ellenőrzés végrehajtása 8. § (1) Az ellenőrzéseket a 2. mellékletben foglalt ellenőrzési szempontok alapján kell végezni. (2) Az ellenőrzés helyét úgy kell megválasztani és az ellenőrzést végrehajtani, hogy az a biztonságot a legkisebb mértékben se veszélyeztesse. (3) Amennyiben szükséges és a biztonságot nem veszélyezteti, az áruból laboratóriumi megvizsgálás céljából a katasztrófavédelmi hatóság, illetve az általa kijelölt szerv vagy személy mintát vehet. A mintavételt az ellenőrzött, illetve a tulajdonos köteles tűrni és a szükséges mértékben elősegíteni. A mintavétel biztonságáért, a mintavétellel kapcsolatos környezetszennyeződés elkerüléséért a mintavétel végzője a felelős. (4) Az ellenőrzés indokolatlanul nem befolyásolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére. 9. § Veszélyes áru szállításának, továbbításának, illetve a veszélyesáru-szállítás, -továbbítás telephelyi előkészítésének ellenőrzésekor az ellenőrzött, valamint az ellenőrzésben érintett résztvevő köteles a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrének a helyiségekbe történő belépését, az ellenőrzött járműhöz, a veszélyes áruhoz való hozzáférését, a veszélyes áru szállítására, továbbítására vonatkozó iratokba való betekintést lehetővé tenni és a szükséges felvilágosítást megadni. 10. § Vasúti veszélyesáru-továbbítás ellenőrzése esetén, a 9. § szerinti ellenőrzést kizárólag a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítése mellett lehet megkezdeni. 11. § Veszélyes áru vízi szállításának ellenőrzése a víziközlekedést a lehető legkisebb mértékben zavarhatja meg. Menetben lévő hajó ellenőrzését annak feltartóztatása nélkül kell végezni. 6. Szankcionálás 12. § A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a) elrendeli a szállított vagy továbbított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vagy üzemeltetőt vizsgálat vagy javítás elvégzésére kötelezi, b) utasítást ad a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozása, illetve veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, valamint c) a 3. mellékletben meghatározott összegű bírságot szab ki. 13. § A 3. melléklet szerinti I. és II. kockázati kategóriába sorolt, műszaki hiányosság körébe tartozó szabálytalanság esetében, annak megszüntetéséig, a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes árut visszatartja. 14. § (1) Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén, ha az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító vasúti jármű a berakható össztömegre, a méretre, a veszélyes áru vasúti továbbítására vonatkozó előírásoknak nem felelt meg, vagy a lakosság védelme érdekében egyébként indokolt, – a vasúti közlekedési hatóság és a veszélyes áru szállítójának értesítése mellett – a katasztrófavédelmi hatóság megtilthatja az érintett vasúti jármű közlekedtetését és kötelezheti a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságot az ehhez szükséges intézkedések megtételére. Ezen intézkedéssel kapcsolatba hozható többletköltségek és károk a 3. melléklet szerint megállapított kötelezettet terhelik. A 3. melléklet „A” táblázat szerinti I. és II. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság esetében az ellenőrzött vasúti jármű kizárólag a szabálytalanság megszüntetését követően haladhat tovább. (2) A katasztrófavédelmi hatóság indokolt esetben az ellenőrzés során elrendeli a veszélyes áru vasúti továbbítási útvonalának megváltoztatását és a veszélyes áru szállítóját biztonságosabb útvonal választására kötelezi. (3) A katasztrófavédelmi hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről egyeztet a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társasággal, az egyeztetésbe bevonja a veszélyes áru szállítóját. (4) A határon történő belépés alkalmával, az (1) vagy a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul intézkedik a veszélyes árut átvevő szállító felé az átvétel megtagadására az előírások teljesüléséig. A katasztrófavédelmi hatóság által végzett ellenőrzés befejezése előtt a vonat műszaki, kereskedelmi átvétele nem történhet meg. 15. § Amennyiben a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzése során e rendelet hatálya alá eső hiányosságot állapít meg, annak megszüntetéséig a menetben lévő úszólétesítményt veszteglésre kényszeríti. A veszteglés – vonatkozó előírásoknak megfelelő – legközelebbi helyét és módját a hajóvezető határozza meg. 16. § (1) A bírságot a 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli. (2) Amennyiben egy eljárásban egy ügyfél több szabálytalanságért is bírság megfizetésére kötelezhető, a katasztrófavédelmi hatóság a részére megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki. (3) Az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot a 3. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni és megállapítani a besoroláshoz tartozó bírságtételt. A 3. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolása a bírság kiszabása során nem módosítható. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kell besorolni az alábbiakban szereplő általános leírások alapján. A szabálytalanságok három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriába tartoznak a következő meghatározások szerint: a) I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, így többek között a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása; b) II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés – ha lehetséges és célszerű – az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor; c) III. kockázati kategória: a vonatkozó előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat az ellenőrzés helyén kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. (4) Amennyiben az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a kiszabott bírság összege legfeljebb 1 000 000 forint lehet. (5) Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a veszélyes áru szállítását vagy továbbítását végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetében, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre. (6) A 12. § a) és b) pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk a bírság megfizetésére kötelezettet terhelik. 17. § A bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a bírságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve 10023002–00283494–20000002 számú bírság letéti számla javára kell befizetni. A kiszabott bírságról rendelkező határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírság letéti számlájának a számát. 18. § (1) A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – amennyiben annak lebonyolításához a katasztrófavédelmi hatóság részéről a technikai feltételek fennállnak – bankkártyával is meg lehet fizetni. (2) Amennyiben a helyszínen a bírságnak bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a katasztrófavédelmi hatóság eljáró tagja a 17. § szerinti bírság letéti számlára történő készpénzbefizetést szolgáló készpénz-átutalási megbízással (a továbbiakban: csekkszelvény) együtt adja át a bírságot kiszabó határozat egy példányát a szabályszegőnek vagy a jelen lévő képviselőjének. Az átadott csekkszelvény tartalmazza az ügyazonosítót, a számlatulajdonos megnevezését, a nemzetközi fizetési számlaszámát, a nemzetközi banki azonosító kódját és a kiszabott bírság összegét. (3) Amennyiben a bírság, vagy a pénzkövetelés-biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, a hatóság a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát átadja az ügyfélnek. 7. Adatkezelés 19. § (1) A katasztrófavédelmi hatóság jogosult a veszélyes áru szállításában és továbbításában érintett vállalkozásra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására. (2) A katasztrófavédelmi hatóság a szállítás vagy továbbítás bejelentésével, az ellenőrzésekkel és a bírság beszedésével kapcsolatos adatokat külön központi nyilvántartásban vezeti. (3) A katasztrófavédelmi hatóság a) a szállítás vagy továbbítás bejelentése vonatkozásában az 1. mellékletben szereplő, b) a szállítás ellenőrzése és az események kivizsgálása tekintetében a jármű üzemben tartójára, a veszélyes áru továbbítójára, feladójára, címzettjére, csomagolójára, be- vagy kirakójára, töltőjére, ürítőjére, a tartály tisztítójára, a konténer üzemben tartójára vonatkozó, c) a bírság beszedése tekintetében a bírságot kiszabó hatósági döntés azonosítójára, a bírsággal sújtott vállalkozásra, a kiszabott és befizetett bírság összegére, a befizetés határidejére vonatkozó adatokat nyilvántartja. (4) A bírságnyilvántartásban szereplő adatokat a bírság befizetését, vagy a végrehajthatóság elévülését követően egy évig, a szállítások bejelentésének adatait, valamint az ellenőrzések során keletkezett adatokat három évig őrzi meg. 8. A tájékoztatás rendje 20. § (1) A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a 3. melléklet „A” táblázat I. kockázati kategória 2. pontjában, valamint „B” táblázat I. kockázati kategória 16. pontjában foglalt, valamint minden veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó szabálytalanság esetében. (2) A vasúti társaságok kötelesek a veszélyes árut továbbító vonatok elektronikus nyomon követéséhez való hozzáférést – amennyiben ilyen rendszerrel rendelkeznek – a katasztrófavédelmi hatóság részére biztosítani. A katasztrófavédelmi hatóság az így nyert adatokat felhasználja a szükséges beavatkozáshoz, valamint a veszélyes áru vasúti továbbításának ellenőrzéséhez. 21. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a kiszabott bírságok nyilvántartásáról minden tárgyévet követő március 1-jéig tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóságot. (2) A katasztrófavédelmi hatóság a hozzá e rendelet alapján bejelentett, országhatárt átlépő veszélyeshulladék szállításokról tájékoztatja az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget. 22. § Az ellenőrzött úszólétesítmény feltartóztatásáról a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a hajózási hatóságot, valamint a rendőrség területileg illetékes vízirendészeti szervét. 23. § A folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló rendelet alapján a keletkező RIS-adatokat – a vonatkozó nemzetközi előírások figyelembevételével – a katasztrófavédelmi hatóság az ügyeletei útján figyelemmel kíséri. A katasztrófavédelmi hatóság a RIS-adatokat felhasználja a veszélyes áru belvízi szállításának ellenőrzéséhez, valamint a szükséges beavatkozáshoz. 9. Záró rendelkezések 24. § Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba. 25. § A 6. § szerinti bejelentést 2012. június 30-ig a vasúti társaság az 1. mellékletből a rendelkezésére álló adatok alapján teszi meg. 26. § Hatályát veszti az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 61. §-a. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök