← Magyarország

312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésé

Röviden

Ez a rendelet a veszélyes áruk vasúti és vízi szállításának ellenőrzésére, valamint az ezzel kapcsolatos szabálytalanságokért kiszabható bírságokra vonatkozó egységes eljárási szabályokat határozza meg. Célja a biztonságos szállítás biztosítása és a szabályok betartatása.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

Jogszabály szövege

312/

  1. (XII. 23.) Korm. rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól. A Kormány a vasúti közlekedésről szóló
  2. évi CLXXXIII. törvény
  3. §

(1)bekezdés n) pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §
(1)bekezdés m) pontjában, a
  1. § tekintetében a szabálysértésekről szóló
  2. évi LXIX. törvény
  3. §
(1)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(3)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed Magyarország területén
  1. a)a veszélyes áru vasúti továbbítása során a veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának
  2. aa)vasúti pályán;
  3. ab)üzemváltó állomáson, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen;
  4. ac)telephelyen;
  5. b)a veszélyes áru vízi szállítása során a veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának
  6. ba)nemzetközi és nemzeti vízi úton;
  7. bb)kikötő területén vagy azon kívül;
  8. bc)veszteglő (lekötő) helyen történő, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban: katasztrófavédelmi hatóság) által lefolytatott ellenőrzésére. 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. hajóokmány: tengeri, valamint belvízi úszólétesítményre jogszabályokban előírt, az úszólétesítmény hajózásra való alkalmasságához szükséges okmány; 2. hajó üzemben tartója: a hajó tulajdonosa, vagy az a jogi vagy természetes személy, aki a tulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és e felelősség átvállalásával egyidejűleg vállalta a veszélyes áru szállításával összefüggésben, az ADN-ben a hajótulajdonosokra hárulóként meghatározott kötelességet és felelősséget; 3. hajóvezető: az üzemben tartó által megbízott, jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személy; 4. ideiglenes tárolás: a veszélyes áru tárolása a feladási eljárás előtt a csomagoló-, szállítóeszközbe történő csomagolást, töltést, berakást követően, valamint a szállítási művelet utáni kirakásig; 5. POS-terminál: olyan mobil készülék (Electronic Funds Transfer at Point Of Sale, röviden POS terminál), melynek segítségével a bankkártyás fizetés a helyszínen lebonyolítható; 6. RIS: a folyami információs szolgáltatásokról szóló rendelet szerint meghatározott folyami információs szolgáltatások; 7. úszólétesítmény: a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott, víziközlekedésre alkalmas úszóképes eszköz, ide nem értve a csak személyszállításra vagy sport, kedvtelési célra használt vízi járművet; 8. üzemváltó állomás: olyan állomás, ahol a veszélyes áruk vasúti továbbítása során az áruk átadásával és átvételével kapcsolatos eljárás történik; 9. veszélyes áru:
  9. a)a vasúti szállítás tekintetében: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló törvény (a továbbiakban: RID) melléklete hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak, vagy a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás – a Veszélyes Áruk Fuvarozásáról szóló Szabályzat (SZMGSZ 2. számú melléklet) – hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak,
  10. b)a vízi szállítás tekintetében: a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló törvény (a továbbiakban: ADN) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak; 10. veszélyes áru vízi szállítása: a veszélyes áru továbbítása, ideiglenes tárolása, az áru be-, vagy átcsomagolása, továbbá be- és kirakodása (beleértve a töltést és ürítést
  11. is)abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket nem a fuvarozó (szállító) végzi, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet kikötőben vagy azon kívül hajtják végre; 11. veszélyesáru-szállító: azon vállalkozás, amely a veszélyes áru továbbítását végzi; 12. veszélyes áru vízi továbbítása: a veszélyes áru úszólétesítménnyel – szállítás céljából – történő tényleges mozgatása; 13. veszélyes áru vasúti továbbítása: minden olyan, vasúti járművel végzett veszélyesáru-szállítási, fuvarozási és intermodális fuvarozási tevékenység, ideértve a határállomásokon történő átszállítást is, amelyet vasúton hajtanak végre; e rendelet értelmében az árutovábbítás része a szállítás, fuvarozás során történő megállás, várakozás, ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be-, ki- és átrakodása, beleértve a töltést és ürítést is, abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket nem a szállító végzi; 14. vízi utak: a víziúttá nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott természetes vagy mesterséges felszíni vizek. 3. Hatáskör és illetékesség 3. §
(1)Az ellenőrzés lefolytatására – a 4–5. §-ban foglalt eltérésekkel – a katasztrófavédelmi hatóság területi és helyi szerve önállóan jogosult a területi szerv teljes illetékességi területén.
(2)A bírságolási eljárás lefolytatására első fokon a katasztrófavédelmi hatóság illetékes területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve jogosult.
(3)A veszélyes áru szállításának bejelentésekor belföldi rakodás esetében a berakás, külföldi rakodás esetében a határátlépés helye szerinti katasztrófavédelmi hatóság területi szerve az illetékes. 4. § A veszélyes áru vízi úton végzett szállításakor
  1. a)menetben lévő, valamint veszteglő hajók esetében a katasztrófavédelmi hatóság az ellenőrzést a folyó belföldi szakasza illetékességi területére eső részének teljes szélességén kezdi meg; a bírságolási eljárás lefolytatására és egyéb hatósági intézkedés megtételére a katasztrófavédelmi hatóságnak az a területi szerve jogosult, amely az ellenőrzést végezte;
  2. b)az illetékesség a folyó határ menti, szomszédos állammal közös szakaszán, nemzetközi megállapodás hiányában a folyó sodorvonaláig terjed. 5. § Az ellenőrzést az 1. §
  3. a)pont
  4. aa)alpontja tekintetében a vasúti közlekedési hatósággal közösen, az ab)–
  5. ac)alpontok esetében a katasztrófavédelmi hatóság önállóan is végzi. 4. Veszélyes áru szállításának bejelentése 6. §
(1)A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve honlapján keresztül, – a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet szerinti adattartalommal közzétett formanyomtatványon – vagy a 3. §
(3)bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni.
(2)A bejelentésnek a katasztrófavédelmi hatósághoz a továbbítás megkezdését megelőzően legalább egy órával kell beérkeznie. Külföldről érkező veszélyesáru-szállítmány esetében a bejelentést legkésőbb a vonatnak az üzemváltó állomás elhagyását megelőző egy órával korábban kell megtenni. Rendszeres szállítás esetében a veszélyes áru vasúti továbbítását végző vasúti társaság egy hónapos időintervallumra is megteheti a bejelentését a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó munkanap 12 óráig.
(3)A
(2)bekezdés szerint bejelentett időpontnál korábban Magyarország területén a veszélyes áru vasúti továbbítása nem kezdhető meg.
(4)Az
(1)bekezdés szerinti kötelezett köteles a már bejelentett, de meghiúsult vagy módosított árutovábbítást a katasztrófavédelmi hatóság felé az
(1)bekezdés szerint megtett módon a vonat indulásáig, de legkésőbb az információ tudomására jutását követően haladéktalanul jelezni.
(5)E § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon veszélyes áru- továbbításra, amelyet a RID 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek, valamint az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására. 7. §
(1)A szállítást vagy fuvarozást végző vállalkozás a veszélyes áru vízi szállítását köteles a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve honlapján keresztül, – a katasztrófavédelmi hatóság által az 1. melléklet szerinti adattartalommal közzétett formanyomtatványon – vagy a 3. §
(3)bekezdése szerinti illetékes területi szerv ügyeletének legalább 24 órával az árutovábbítás megkezdése előtt írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában bejelenteni.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti kötelezett köteles a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást vagy a bejelentésben szereplő adatok esetleges módosítását a katasztrófavédelmi hatóság felé az
(1)bekezdés szerint megtett módon haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentett szállítás előre jelzett időpontjáig jelezni.
(3)E § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik azon veszélyes áru szállítására, amelyet az ADN 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek, valamint az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök szállítására.
(4)Nem kell az
(1)és
(2)bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni azon veszélyes áru szállítása során, amely adatai a RIS-rendszerben rögzítésre kerültek. 5. Ellenőrzés végrehajtása 8. §
(1)Az ellenőrzéseket a 2. mellékletben foglalt ellenőrzési szempontok alapján kell végezni.
(2)Az ellenőrzés helyét úgy kell megválasztani és az ellenőrzést végrehajtani, hogy az a biztonságot a legkisebb mértékben se veszélyeztesse.
(3)Amennyiben szükséges és a biztonságot nem veszélyezteti, az áruból laboratóriumi megvizsgálás céljából a katasztrófavédelmi hatóság, illetve az általa kijelölt szerv vagy személy mintát vehet. A mintavételt az ellenőrzött, illetve a tulajdonos köteles tűrni és a szükséges mértékben elősegíteni. A mintavétel biztonságáért, a mintavétellel kapcsolatos környezetszennyeződés elkerüléséért a mintavétel végzője a felelős.
(4)Az ellenőrzés indokolatlanul nem befolyásolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére.
  1. § Veszélyes áru szállításának, továbbításának, illetve a veszélyesáru-szállítás, -továbbítás telephelyi előkészítésének ellenőrzésekor az ellenőrzött, valamint az ellenőrzésben érintett résztvevő köteles a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrének a helyiségekbe történő belépését, az ellenőrzött járműhöz, a veszélyes áruhoz való hozzáférését, a veszélyes áru szállítására, továbbítására vonatkozó iratokba való betekintést lehetővé tenni és a szükséges felvilágosítást megadni.
  2. § Vasúti veszélyesáru-továbbítás ellenőrzése esetén, a
  3. § szerinti ellenőrzést kizárólag a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítése mellett lehet megkezdeni.
  4. § Veszélyes áru vízi szállításának ellenőrzése a víziközlekedést a lehető legkisebb mértékben zavarhatja meg. Menetben lévő hajó ellenőrzését annak feltartóztatása nélkül kell végezni.
  5. Szankcionálás
  6. § A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a) elrendeli a szállított vagy továbbított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vagy üzemeltetőt vizsgálat vagy javítás elvégzésére kötelezi, b) utasítást ad a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozása, illetve veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, valamint c) a
  7. mellékletben meghatározott összegű bírságot szab ki.
  8. § A
  9. melléklet szerinti I. és II. kockázati kategóriába sorolt, műszaki hiányosság körébe tartozó szabálytalanság esetében, annak megszüntetéséig, a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes árut visszatartja.
  10. §
(1)Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén, ha az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító vasúti jármű a berakható össztömegre, a méretre, a veszélyes áru vasúti továbbítására vonatkozó előírásoknak nem felelt meg, vagy a lakosság védelme érdekében egyébként indokolt, – a vasúti közlekedési hatóság és a veszélyes áru szállítójának értesítése mellett – a katasztrófavédelmi hatóság megtilthatja az érintett vasúti jármű közlekedtetését és kötelezheti a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságot az ehhez szükséges intézkedések megtételére. Ezen intézkedéssel kapcsolatba hozható többletköltségek és károk a 3. melléklet szerint megállapított kötelezettet terhelik. A 3. melléklet „A” táblázat szerinti I. és II. kockázati kategóriába tartozó szabálytalanság esetében az ellenőrzött vasúti jármű kizárólag a szabálytalanság megszüntetését követően haladhat tovább.
(2)A katasztrófavédelmi hatóság indokolt esetben az ellenőrzés során elrendeli a veszélyes áru vasúti továbbítási útvonalának megváltoztatását és a veszélyes áru szállítóját biztonságosabb útvonal választására kötelezi.
(3)A katasztrófavédelmi hatóság az
(1)és
(2)bekezdés szerinti intézkedéseiről egyeztet a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társasággal, az egyeztetésbe bevonja a veszélyes áru szállítóját.
(4)A határon történő belépés alkalmával, az
(1)vagy a
(2)bekezdésben foglaltak fennállása esetén a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul intézkedik a veszélyes árut átvevő szállító felé az átvétel megtagadására az előírások teljesüléséig. A katasztrófavédelmi hatóság által végzett ellenőrzés befejezése előtt a vonat műszaki, kereskedelmi átvétele nem történhet meg.
  1. § Amennyiben a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzése során e rendelet hatálya alá eső hiányosságot állapít meg, annak megszüntetéséig a menetben lévő úszólétesítményt veszteglésre kényszeríti. A veszteglés – vonatkozó előírásoknak megfelelő – legközelebbi helyét és módját a hajóvezető határozza meg.
  2. §
(1)A bírságot a 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli.
(2)Amennyiben egy eljárásban egy ügyfél több szabálytalanságért is bírság megfizetésére kötelezhető, a katasztrófavédelmi hatóság a részére megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki.
(3)Az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot a 3. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni és megállapítani a besoroláshoz tartozó bírságtételt. A 3. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolása a bírság kiszabása során nem módosítható. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kell besorolni az alábbiakban szereplő általános leírások alapján. A szabálytalanságok három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriába tartoznak a következő meghatározások szerint:
  1. a)I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, így többek között a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása;
  2. b)II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés – ha lehetséges és célszerű – az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor;
  3. c)III. kockázati kategória: a vonatkozó előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat az ellenőrzés helyén kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.
(4)Amennyiben az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a kiszabott bírság összege legfeljebb 1 000 000 forint lehet.
(5)Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a veszélyes áru szállítását vagy továbbítását végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetében, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.
(6)A 12. §
  1. a)és
  2. b)pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk a bírság megfizetésére kötelezettet terhelik. 17. § A bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a bírságot a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve 10023002–00283494–20000002 számú bírság letéti számla javára kell befizetni. A kiszabott bírságról rendelkező határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve bírság letéti számlájának a számát. 18. §
(1)A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen – amennyiben annak lebonyolításához a katasztrófavédelmi hatóság részéről a technikai feltételek fennállnak – bankkártyával is meg lehet fizetni.
(2)Amennyiben a helyszínen a bírságnak bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a katasztrófavédelmi hatóság eljáró tagja a 17. § szerinti bírság letéti számlára történő készpénzbefizetést szolgáló készpénz-átutalási megbízással (a továbbiakban: csekkszelvény) együtt adja át a bírságot kiszabó határozat egy példányát a szabályszegőnek vagy a jelen lévő képviselőjének. Az átadott csekkszelvény tartalmazza az ügyazonosítót, a számlatulajdonos megnevezését, a nemzetközi fizetési számlaszámát, a nemzetközi banki azonosító kódját és a kiszabott bírság összegét.
(3)Amennyiben a bírság, vagy a pénzkövetelés-biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, a hatóság a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát átadja az ügyfélnek. 7. Adatkezelés 19. §
(1)A katasztrófavédelmi hatóság jogosult a veszélyes áru szállításában és továbbításában érintett vállalkozásra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására.
(2)A katasztrófavédelmi hatóság a szállítás vagy továbbítás bejelentésével, az ellenőrzésekkel és a bírság beszedésével kapcsolatos adatokat külön központi nyilvántartásban vezeti.
(3)A katasztrófavédelmi hatóság
  1. a)a szállítás vagy továbbítás bejelentése vonatkozásában az 1. mellékletben szereplő,
  2. b)a szállítás ellenőrzése és az események kivizsgálása tekintetében a jármű üzemben tartójára, a veszélyes áru továbbítójára, feladójára, címzettjére, csomagolójára, be- vagy kirakójára, töltőjére, ürítőjére, a tartály tisztítójára, a konténer üzemben tartójára vonatkozó,
  3. c)a bírság beszedése tekintetében a bírságot kiszabó hatósági döntés azonosítójára, a bírsággal sújtott vállalkozásra, a kiszabott és befizetett bírság összegére, a befizetés határidejére vonatkozó adatokat nyilvántartja.
(4)A bírságnyilvántartásban szereplő adatokat a bírság befizetését, vagy a végrehajthatóság elévülését követően egy évig, a szállítások bejelentésének adatait, valamint az ellenőrzések során keletkezett adatokat három évig őrzi meg. 8. A tájékoztatás rendje 20. §
(1)A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a
  1. melléklet „A” táblázat I. kockázati kategória
  2. pontjában, valamint „B” táblázat I. kockázati kategória
  3. pontjában foglalt, valamint minden veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó szabálytalanság esetében.
(2)A vasúti társaságok kötelesek a veszélyes árut továbbító vonatok elektronikus nyomon követéséhez való hozzáférést – amennyiben ilyen rendszerrel rendelkeznek – a katasztrófavédelmi hatóság részére biztosítani. A katasztrófavédelmi hatóság az így nyert adatokat felhasználja a szükséges beavatkozáshoz, valamint a veszélyes áru vasúti továbbításának ellenőrzéséhez. 21. §
(1)A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a kiszabott bírságok nyilvántartásáról minden tárgyévet követő március 1-jéig tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóságot.
(2)A katasztrófavédelmi hatóság a hozzá e rendelet alapján bejelentett, országhatárt átlépő veszélyeshulladék szállításokról tájékoztatja az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget.
  1. § Az ellenőrzött úszólétesítmény feltartóztatásáról a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a hajózási hatóságot, valamint a rendőrség területileg illetékes vízirendészeti szervét.
  2. § A folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló rendelet alapján a keletkező RIS-adatokat – a vonatkozó nemzetközi előírások figyelembevételével – a katasztrófavédelmi hatóság az ügyeletei útján figyelemmel kíséri. A katasztrófavédelmi hatóság a RIS-adatokat felhasználja a veszélyes áru belvízi szállításának ellenőrzéséhez, valamint a szükséges beavatkozáshoz.
  3. Záró rendelkezések
  4. § Ez a rendelet
  5. január
  6. napján lép hatályba.
  7. § A
  8. § szerinti bejelentést
  9. június 30-ig a vasúti társaság az
  10. mellékletből a rendelkezésére álló adatok alapján teszi meg.
  11. § Hatályát veszti az egyes szabálysértésekről szóló 218/
  12. (XII. 28.) Korm. rendelet
  13. §-a. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.