46/2007. (IV. 4.) GKM rendelete a közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról,

46/2007. (IV. 4.) GKM rendelete a közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (9) és (10) bekezdésében, valamint 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ámr.) foglaltakra – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: Az országos közúthálózattal összefüggő egyes feladatok 1. § (1) A közúthálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével és működtetésével kapcsolatos, valamint az e jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kijelölése alapján a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) végzi. (2) A KKK – helyszíni ellenőrzés és egyeztetés céljából – a 2–4. §-ban említett gazdasági társaságok külön jogszabályokban meghatározottak szerint vezetett, az 5. § (1) bekezdésében, a 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos nyilvántartásaiba, szerződésállományába, továbbá a hivatkozott előirányzatok tervezését, felhasználását és a feladatok végrehajtását érintő valamennyi okiratába betekinthet, abból adatokat, tájékoztatást kérhet, vagy másolatot készíthet. (3) A KKK, mint vagyonkezelő működteti az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – vagyonnyilvántartását a 2–4. §-ban említett gazdasági társaságok közreműködésével. (4) A koncessziós szerződésekkel összefüggésben a KKK: a) a koncessziós szerződésben, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: GKM) által kiállított Megbízólevélben foglaltak szerint ellátja a koncessziós szerződés alapján épített hálózati elemeken a koncesszor által végzett üzemeltetési feladatoknak és a koncesszor jelentéseinek ellenőrzését; b) az ellenőrzések alapján a koncessziós szerződések megfelelő teljesítéséről üzemeltetési-fenntartási teljesítési jelentést készít; c) helyszíni szemle és a burkolatállapot adatai alapján ellátja a koncesszor éves felújítási programjának véleményezését. (5) A KKK az országos közutak – kivéve a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – tekintetében vagyonkezelővé történő kijelölését követően, a vagyonkezelésébe került országos közutakhoz kapcsolódó ingatlanok (ideértve az azok tartozékát képező pihenőhelyeket is) vonatkozásában az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁAK Zrt.) által megkötött szerződésekből (pl. bérlet, haszonbérlet, használat) származó jogok és kötelezettségek szempontjából az ÁAK Zrt. jogutódja. (6) Az útügyi nemzetközi feladatokkal kapcsolatos tevékenységet a KKK végzi. (7) Az országos közutak kezelésével és fejlesztésével összefüggő kutatási, műszaki fejlesztési, kísérleti építési, hálózati adatfelvételi, valamint a műszaki szabályozási feladatok megvalósítására a GKM jóváhagyásával a KKK köt szerződést a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társasággal (a továbbiakban: Magyar Közút Kht.). 2. § (1) Az országos közutak fejlesztése tekintetében – a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak kivételével – az egyes beruházások (beleértve a rekonstrukciós célú 11,5 t burkolatmegerősítéseket is) meg valósítását a miniszter engedélyezi, és ezt követően az állami megrendelői (építtetői) feladatokat – beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a KKK feladatkörébe nem utalt terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását – a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.) végzi, illetve végezteti. (2) A terveztetés körében a hálózatfejlesztési tervek, az ezekhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmányok, forgalmi tanulmányok, döntés-előkészítő tanulmányok elkészíttetésével kapcsolatos feladatokat a KKK végzi. (3) A NIF Zrt. feladatkörébe tartozó projektek tanulmányterveit a KKK véleményezi és nyújtja be a GKM számára jóváhagyásra. (4) A beruházások megvalósításáról – a fenntartási munkák megvalósítására kötött szerződések teljesítéséről – a KKK tájékoztatja a minisztert. 3. § (1) A gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak felújítási üzemeltetési és karbantartási feladatait a Magyar Közút Kht. végzi. A Magyar Közút Kht. által végzett feladatokhoz kapcsolódó műszaki ellenőrzési tevékenységet a KKK látja el. (2) Az útvonal-engedélyezés és a közúti határkirendeltségek, az ÚTINFORM, az Országos Közúti Adatbank (a továbbiakban: OKA), az Önkormányzati Utak Adatbankja, a minőségvizsgálat, a közúti szakgyűjtemény működtetésével, valamint az országos közutak kezelésével és fejlesztésével összefüggő szakmai oktatási feladatokkal, a környezetvédelemmel és a szakmai kiadványokkal kapcsolatos feladatokat a Magyar Közút Kht. végzi. 4. § A gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – felújítási, üzemeltetési és karbantartási feladatait az ÁAK Zrt. végzi. A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése fejezeti kezelésű előirányzat 5. § (1) A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése (XV. GKM fejezet 25. cím, 28. alcím) fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat) szolgál a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési feladataira. (2) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzat felhasználási tervét projektenkénti részletezésben a miniszter fogadja el. (3) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból támogatott előkészítési és beruházási feladatok finanszírozásának alapját képező – az Ámr. 5. melléklete szerinti Feladatfinanszírozási Engedélyokirat megnevezésű formanyomtatvány (a továbbiakban: Engedélyokirat) elkészítéséről a NIF Zrt. gondoskodik. Az Engedélyokirat tekintetében a kötelezettségvállaló a miniszter. Az Engedélyokirat alapján a feladatok megvalósítására irányuló vállalkozási szerződéseket a külső kivitelezőkkel a NIF Zrt. köti meg. (4) Az előirányzat Ámr. szerinti pénzügyi feladatait a NIF Zrt. látja el. Ennek keretében olyan analitikus nyilvántartást vezet, amely biztosítja a felhasználás projektenkénti nyomon követését. (5) Az előirányzatnak az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti számviteli feladatait a KKK látja el, és a NIF Zrt. által biztosított adatok és számviteli bizonylatok alapján teljesíti az adatszolgáltatási, beszámolási kötelezettségeit. (6) A NIF Zrt. és a KKK a felhasználási terv projektenkénti esetleges módosításait, a kötelezettségvállalás és az előirányzat felhasználás adatait – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) számlakivonata másolatának figyelembevételével – havonta, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10-éig köteles egyeztetni. (7) A gyorsforgalmiút-fejlesztési előirányzatból származó támogatás felhasználható a nem költségvetési forrásból megvalósuló gyorsforgalmi beruházások előkészítésének finanszírozására is a felhasználási terv szerint. Az új kerékpárutak és létesítmények fejezeti kezelésű előirányzat 6. § (1) Az új kerékpárutak és létesítmények fejezeti kezelésű előirányzat (XV. GKM fejezet 25. cím, 27. alcím) a kerékpárutak tervezésének és építésének támogatására szolgál, figyelemmel a külön jogszabályban meghatározott pályázati rendszer működtetésére vonatkozó eljárási rendre. (2) Az új kerékpárutak és létesítmények fejezeti kezelésű előirányzat finanszírozásának alapját képező Engedélyokirat elkészítéséről a KKK gondoskodik. Az Engedélyokirat tekintetében a kötelezettségvállaló a miniszter. Az előirányzatból támogatott kerékpárutak tervezésére és építésére a kedvezményezettekkel a GKM jóváhagyása alapján, a GKM nevében és helyett a KKK köt szerződést. (3) Az új kerékpárutak és létesítmények fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait a KKK látja el. A 44-es főút elkészült Békéscsaba elkerülő szakaszain életveszélyes csomópontokon körforgalom létesítése, valamint az M44 Kecskemét–Tiszakürt–Szarvas–Békéscsaba autóút előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat 7. § (1) A 44-es főút elkészült Békéscsaba elkerülő szakaszain életveszélyes csomópontokon körforgalom létesítése fejezeti kezelésű előirányzat (XV. GKM fejezet 25. cím, 30. alcím 3. jogcímcsoport) szolgál az előirányzat címében szereplő fejlesztési feladat támogatására. (2) Az M44 Kecskemét–Tiszakürt–Szarvas–Békéscsaba autóút előkészítése fejezeti kezelésű előirányzat (XV. GKM fejezet 25. cím, 30. alcím 2. jogcímcsoport) szolgál az előirányzat címében szereplő előkészítési munkák támogatására. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt előirányzatok felhasználása során az 5. § (3)–(6) bekezdését kell alkalmazni. Az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat 8. § (1) Az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat (XV. GKM fejezet 25. cím, 29. alcím, a továbbiakban: Útpénztár) – a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak és azok tartozékai kivételével – az országos közutak felújítását, karbantartását (a továbbiakban együtt: fenntartását), üzemeltetését és fejlesztését szolgálja. Az Útpénztár felhasználható a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak és azok tartozékai fejlesztéséhez szükséges kizárólagos állami feladatok (területszerzés, minőségvizsgálatok) finanszírozására is. (2) Az Útpénztár felhasználható az (1) bekezdésben meghatározott feladatok szükség szerint teljes körű vagy – az egyéb, az Útpénztár előirányzat fejezeti soron kívüli források társfinanszírozása mellett – részleges finanszírozására. 9. § Az Útpénztár forrásai: a) a központi költségvetésből a 8. § (1) bekezdésében meghatározott célra nyújtott állami támogatás, b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 33. §-ának (2) bekezdésében megjelölt úthasználati díjból és pótdíjból származó bevétel, c) ha törvény másként nem rendelkezik, az Útpénztárt kezelő, működtető költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, kizárólagos állami tulajdonú területek – beleértve az országos közutak végleges határain belüli területeket; az országos közutak építése és korszerűsítése céljából állami tulajdonba vett földterületek azon területrészeit, amelyek az országos közutak végleges határain kívül esnek; az építés és korszerűsítés időtartama alatt használt felvonulási területeket; a földművek építéséhez, az útépítési anyagok, keverékek előállításához használt területeket és anyagnyerő helyeket; valamint a nyomvonal-módosítással együtt járó közútépítések és -korszerűsítések nyomán az országos közút végleges határain kívülre kerülő területrészeket és felhagyott közútszakaszokat, figyelemmel az Áht. 109/A. §-ában és az Ámr. 63/B. §-ában foglaltakra – hasznosításából származó bevétel, d) az Útpénztár céljaira teljesített egyéb hozzájárulás és támogatás, e) az Útpénztár rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett pénzeszköz, különösen adomány, segély és más önkéntes befizetés, pályázati, nevezési eljárási díj, késedelmi kamat, kötbér, f) az Útpénztár fejlesztési céljaira a helyi önkormányzatok – vagy ezek társulásai – és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek által a velük kötött szerződés alapján átadott hozzájárulás és támogatás. 10. § (1) A 9. § b)–f) pontjában meghatározott, az Útpénztár kiadásainak fedezetéül szolgáló pénzeszközöket a Kincstár által vezetett „GKM Útpénztár előirányzat felhasználási keretszámla” megnevezésű, 10032000-0122013959000002 számú számla javára kell befizetni. (2) A Kkt. 33. §-a (2) bekezdésében megjelölt, az úthasználati díjból és pótdíjból származó általános forgalmi adóval csökkentett bevételek kedvezményezettje az Útpénztár. 11. § (1) Az Útpénztár felhasználható: a) az országos közutak – kivéve a koncessziós szerző dés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – azok műtárgyai, illetve tartozékai fejlesztésére, ezen belül új út-, hídépítéseire és út-, hídrekonstrukciós munkáira (beleértve a rekonstrukciós célú 11,5 t burkolatmegerősítést is), továbbá a részben EU támogatásból megvalósuló fejlesztések kedvezményezetti önrészének finanszírozására; b) az a) pontban meghatározott fejlesztési feladatokhoz kapcsolódó területbiztosítási, tervezési, előkészítési, környezeti-kármentesítési és a minőségvizsgálati feladatok ellátására; c) a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak fejlesztéséhez a területbiztosítási feladatokra, valamint szükség esetén az ezekhez az utakhoz tartozó előkészítési és minőségvizsgálati feladatok ellátására; d) az országos közutak – kivéve a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fenntartására, ezen belül a területbiztosítást, a tervezést, előkészítést, környezeti-kármentesítést és a minőségvizsgálatot is magába foglaló: da) út-, hídfelújítási munkákra, valamint db) karbantartásra; e) az a)–c) pontokban meghatározott munkáknál a szükséges közművek átépítésére, kiépítésére, a közlekedési létesítmények megvalósításához szükséges akadálymentesítésre; f) az országos közutak – kivéve a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – üzemeltetésére, amely magában foglalja az adatbanki, útvonal-engedélyezési, járművek tengelyterhelési, össztömeg mérési, útés hídvizsgálati, ÚTINFORM és határkirendeltség működtetési központi üzemeltetési tevékenységeket is; g) működtetésével összefüggő – az azt működtető költségvetési szerv működési kiadásai terhére el nem számolható – központi szakmai, pénzügyi-számviteli és jogi feladatokkal, így: ga) az Útpénztár tervezésével és előkészítésével, a szerződéskötés és teljesítés ellenőrzésével, gb) a kötelezettség-nyilvántartással és az Útpénztár bevételeinek és kiadásainak – felügyeleti szervi engedélyhez kötött – módosításaival, gc) a szerződések teljesítése igazolásának érvényesítésével, ellenjegyzésével, az utalványozással, a kincstári kapcsolatok és a pénzügyi teljesítések biztosításával, gd) a könyvvezetéssel, a költségvetési információszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásával, az Útpénztárral összefüggő egyéb szakmai és pénzügyi adatszolgáltatással, ge) az Útpénztár könyvvizsgálatával, gf) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartá sával és üzemeltetésével összefüggő közérdekű tájékoztatások biztosításával kapcsolatos költségek fedezetére; h) az országos közúthálózaton érvényesítendő díjpolitika kialakítását megalapozó előkészítő munkák lefolytatásának és szervezésének költségeire; i) az úthasználati díj és pótdíj, illetőleg a túlsúlydíj és pótdíj beszedésével, valamint az ahhoz szükséges beruházásokkal kapcsolatos kiadásokra; j) az országos közúthálózat – kivéve a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – fejlesztési programjának végrehajtásáért felelős NIF Zrt. működési kiadásaira; k) a kizárólagos állami tulajdont képező országos közúthálózat (beleértve az utak műtárgyait és tartozékait, valamint a hozzá tartozó földrészleteket) – kivéve a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutak – vagyonkezelésével, ezen belül különösen a kezelt vagyon naturális jellemzői és értéke, továbbá ezek változásai meghatározásával, nyilvántartásával és hasznosításával összefüggő kiadásokra; l) az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások igénybevételének és az útügyi kutatási, műszaki fejlesztési és egyéb állami feladatok ellátásának finanszírozására, ezen belül különösen műszaki szabályozási feladatok, környezetvédelmi tevékenység, útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenység, útügyi szakgyűjtemény működtetése, szakmai oktatási feladatok, szakmai kiadványok készítése, hálózati adatfelvétel, kísérleti építés és szakértői tevékenység ellátásának finanszírozására; m) költségvetési támogatási és saját bevételi előirányzatai összegének legfeljebb 4%-a a helyi közutak országos közutakhoz csatlakozó, azt tehermentesítő része, járdák, továbbá a települési önkormányzatok kezdeményezése és részvétele mellett a településeket összekötő vagy bekötő utak építésének és fejlesztésének – ideértve a rév- és kompközlekedést érintő fejlesztéseket is – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerinti pályázati rendszerben is végrehajtható támogatására; n) kerékpárutak tervezésének és építésének 2006. évi pályázati feladataira. (2) Az (1) bekezdés m) pontjában meghatározott rév- és kompközlekedés fejlesztése alatt az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló rév- és komplejárók, révhez, komphoz vezető utak építését, fejlesztését, felújítását, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi járművek esetében a víziközlekedés zavartalanságát biztosító új, korszerű technológia bevezetését kell érteni. (3) Az Útpénztárt – a 12. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az (1) bekezdés a)–n) pontjai szerinti részletezésben kell összegszerűen megtervezni, illetve annak felhasználásáról beszámolni. 12. § (1) Az Útpénztár működtetésével összefüggő feladatokat, valamint az előirányzatnak az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerinti számviteli feladatait a KKK látja el. (2) A KKK az Útpénztár működtetésével összefüggő feladatait a Magyar Közút Kht., a NIF Zrt. és az ÁAK Zrt. közreműködésével látja el. (3) Az elszámolás tekintetében az üzemeltetés, a karbantartás, valamint a működési támogatás működési kiadásnak, míg a felújítási és fejlesztési kiadás felhalmozási kiadásnak minősül. (4) A felhalmozási kiadások tervezése és felhasználásának elszámolása projektenként történik. 13. § (1) A NIF Zrt. a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységéhez az Útpénztárból biztosított működési támogatásban részesül. (2) A 3. § (1) bekezdésében, valamint a 4. §-ban meghatározott fenntartási feladatok közül a felújítási tevékenység tekintetében: a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutak felújítási feladatainak megvalósítására a külső kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket a Magyar Közút Kht. köti meg a KKK-val kötött megbízási szerződések alapján, vagy e felújítási feladatokat saját kapacitása felhasználásával a Magyar Közút Kht. végzi a KKK-val kötött vállalkozási szerződés keretében, b) a gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében, illetőleg magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló országos közutakat – felújítási munkái megvalósítására a külső kivitelezőkkel a vállalkozási szerződéseket az ÁAK Zrt. köti meg a KKK-val kötött megbízási szerződés alapján. (3) A 3. § (1) bekezdésében, valamint a 4. §-ban meghatározott üzemeltetési, valamint a fenntartási feladatok közül a karbantartási feladatok tekintetében: a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutakon az üzemeltetési és karbantartási feladatok ellátása az Útpénztárból biztosított támogatásból valósul meg a KKK és a Magyar Közút Kht. között kötendő támogatási szerződésben meghatározottak szerint, b) a koncessziós utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési és karbantartási feladatainak ellátására a KKK köt szerződést az ÁAK Zrt.-vel. (4) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok elvégzésére a KKK köt szerződést a Magyar Közút Kht.-val. 14. § (1) A KKK, mint az Útpénztár kezelője, működtetője a 10. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése érdekében a Kkt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján külön jogszabályban meghatározott használati díj és pótdíj beszedésére kijelölt bizományossal szerződést köt. (2) A bizományos köteles az úthasználati díjból és pótdíjból származó bevételeket az Útpénztár javára közvetlenül befizetni. (3) A bizományost megillető jutalékokról, költségekről és költségátalányról, valamint a megbízott viszonteladók jutalékairól a bizományos az Útpénztár részére számlát bocsát ki. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a) az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 122/2005. (XII. 28.) GKM rendelet, b) az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 122/2005. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 12/2006. (III. 14.) GKM rendelet, valamint c) az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló 122/2005. (XII. 28.) GKM rendelet módosításáról szóló 96/2006. (XII. 28.) GKM rendelet. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter