16/2010. (IV. 15.) EüM rendelete az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól.

16/2010. (IV. 15.) EüM rendelete az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ib), ic) és id) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés (a továb biak ban: szakképzés) támogatott formáira történő felvétel szabályaira (a továb biak ban: rendszerbevételi eljárás), b) a szakképzést végző intézmények kiválasztásának szabályaira (a továb biak ban: minősítési eljárás) és c) a szakképzést lezáró szakvizsgáztatásra vonatkozó szabályokra terjed ki. 2. A felsőoktatási intézmény feladata a szakképzéssel kapcsolatban 2. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 141. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézmény (a továb biak ban: felsőoktatási intézmény): a) kidolgozza az egészségügyért felelős miniszter (a továb biak ban: miniszter) által kiadott szakképzési követelmények alapján az egyes szakmák részletes képzési programját, b) megszervezi és lebonyolítja a rendszerbevételi eljárást, c) gondoskodik a képzési programok végrehajtásáról és d) ellátja a képzési program teljesítésének dokumentálásával és a dokumentáció megőrzésével kapcsolatos feladatokat. II. FEJEZET A RENDSZERBEVÉTELI ELJÁRÁS 3. § (1) Rendszerbevételi eljárás az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendeletben (a továb biak ban: Kr.) szabályozott pályázaton nyertes állásokra (a továb biak ban: támogatott állás) folytatható. (2) A rendszerbevételi eljárás szakmai anyaga az egyetemi képzés alatt oktatott szakma-specifikus tantárgyak ismeretanyaga. 3. A rendszerbevételi pontszám 4. § (1) A rendszerbevételi eljárásban a támogatott állásokra felvételüket kérő jelentkezők (a továb biak ban: jelentkező) sorrendjét a rendszerbevételi pontszám határozza meg. (2) A rendszerbevételi pontszám a) a Kr. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti oklevél megszerzésével záruló egyetemi képzés során elért tanulmányi eredmények alapján számított tanulmányi pontok, b) az adott támogatott állással rendelkező munkáltató (a továb biak ban: munkáltató) által lefolytatott személyes meghallgatás során elért pontok és c) az 1. melléklet szerint számított többletpontok összege. (3) A rendszerbevételi eljárásban a) tanulmányi pontszámként legfeljebb 70 pont, b) személyes meghallgatás során legfeljebb 30 pont, c) többletpontként legfeljebb 10 pont adható. (4) A tanulmányi pontszám a következő részpontszámok összege: a) a szigorlati tantárgyak érdemjegyei átlagának hatszorosa, b) az adott szakhoz kapcsolódó öt szakmaspecifikus tantárgy 1,2-del súlyozott érdemjegyeinek összege és c) az egyetemi záróvizsga 2,0-del súlyozott érdemjegye. (5) Az egyes szakképzési szakokhoz tartozó szakmaspecifikus tantárgyak körét a miniszter tájékoztatóban teszi közzé. (6) A személyes meghallgatás során a választott szak művelése szempontjából szükséges személyi adottságokat, a szakma iránti érdeklődést és a jelentkező általános szakmai felkészültségét kell értékelni a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján. 4. A rendszerbevételi eljárásra történő jelentkezés szabályai 5. § (1) A rendszerbevételi eljárás a felsőoktatási intézmény által kiadott jelentkezési lap benyújtásával kezdődik. (2) A jelentkezési lap tartalmazza a) a jelentkező aa) nevét, ab) születési helyét és idejét, ac) állandó lakóhelyét és tartózkodási helyét, ad) alapnyilvántartási számát, b) a rendszerbevételi eljárás során szükséges adatkezelésre vonatkozó részletes tájékoztatást, különös tekintettel az adatkezelés céljára és jogalapjára, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyére, az adatkezelés időtartamára és arra, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. (3) A jelentkezési laphoz csatolni kell a tanulmányi pontszám és a többletpontszám számításának alapjául szolgáló tényeket hitelesen igazoló dokumentumokat. (4) A felsőoktatási intézmény évente a régiójába tartozó nyertes támogatás igénylési pályázatok megismerése után hozza nyilvánosságra szakonként a jelentkezési lapok benyújtásának határidejét, a jelentkezési lapok formai szempontú megvizsgálásának és a hiánypótlásra történő felhívásnak a határidejét, valamint a pontszámok megállapításának időpontját. (5) Nem vehet részt a rendszerbevételi eljárásban az a jelentkező, aki a) a jelentkezési lapot határidőre nem nyújtja be, b) a jelentkezési lapot hiányosan nyújtja be, és azt a hiánypótlásra biztosított 15 munkanapos határidőn belül nem egészíti ki, c) ötnél több támogatott állásra nyújt be jelentkezési lapot. 5. A rendszerbevételi eljárás lefolytatása 6. § (1) A felsőoktatási intézmény az adott támogatott állásra pályázó jelentkező 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatait, a tanulmányi és többletpontszámát legkésőbb minden év augusztus 10-éig továbbítja a munkáltatók részére. (2) A munkáltató a személyes meghallgatáson elért pontszámról haladéktalanul, de legkésőbb minden év szeptember 5-éig értesíti a felsőoktatási intézményt. (3) A felsőoktatási intézmény a Kr. 13. § (8) bekezdése szerinti értesítés során a jelentkező rendszerbevételi pontszámát a részpontszámokra is lebontva határozza meg. (4) A legmagasabb rendszerbevételi pontszámot elérő jelöltek meghatározásánál – ha azonos rendszerbevételi pontszám miatt a legmagasabb pontértéket több mint öt jelentkező érte el – előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, akinek a tanulmányi és többletpontok összege (a továb biak ban: hozott pontszám) alapján számított pontszáma magasabb. (5) Ha a (4) bekezdés alapján az első öt helyet – azonos hozott pontszámuk miatt – ötnél több jelentkező érte el, a munkáltatónak valamennyi, a (4) bekezdés alapján az első öt helynek megfelelő pontszámot elért jelentkező közül van lehetősége választani. (6) A jelentkező a rendszerbevételi eljárás lefolytatásával kapcsolatban, a személyét érintő kérdésben a felsőoktatási intézménynél írásban panasszal élhet a rendszerbevételi eljárás eredményéről való értesítést követő második munkanap végéig. A felsőoktatási intézmény a panaszt három munkanapon belül elbírálja, és a döntésről írásban értesíti a jelentkezőt. III. FEJEZET A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS 7. § (1) A szakképzés gyakorlati programjának lebonyolítása minősítési eljárás során szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál (a továb biak ban: szakképző hely) történik. (2) Az egészségügyi szolgáltatók szakképző hellyé minősítéséről a miniszter dönt. A szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatók listáját a miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, valamint a miniszter által vezetett minisztérium honlapján minden év május 31-éig közzéteszi. (3) A minősítési eljárás lefolytatása az egészségügyi szolgáltató kérelmére indul. A kérelmet a miniszterhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az egészségügyi szolgáltató önértékelését, és a felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési tevékenységére vonatkozó adatokat. (4) A szakképző hellyé minősítés 4 évre szól. A szakképző hellyé minősítés feltételeit a 3. melléklet tartalmazza. A 3. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változásról a szakképző hely a minisztert 10 munkanapon belül értesíti. (5) A miniszter a (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított 22 munkanapon belül dönt a szakképző hellyé minősítés további fenntartásáról vagy megszüntetéséről. (6) A felsőoktatási intézmény a Kr. 13. § (1) bekezdése szerinti kötelezettsége keretében közzéteszi az adott állás vonatkozásában a szakképző hellyé minősítés 3. melléklet szerinti formáját. 6. A szakképző helyek ellenőrzése 8. § (1) A miniszter a szakképző helyeket folyamatosan ellenőrzi. (2) A miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárásában az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsot (a továb biak ban: ESZTT) szakértőként veszi igénybe. IV. FEJEZET A SZAKKÉPZÉS IDŐTARTAMA ÉS TELJESÍTÉSE 9. § A szakképzés – az orvos, fogorvos, gyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti – időtartama a szakképzési követelményeknek meg fele lően legalább három, de legfeljebb hét év, amit a Kr. szerinti jelölt (a továb biak ban: jelölt) a választott szaknak megfelelő munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölt el. 7. A szakképzés teljesítése 10. § (1) A szakképzési idő igazolásához szükséges feltételeket a jelölt abban az esetben teljesíti, ha azt a szakgyakorlati idő teljes időtartama alatt legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölti. (2) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzésre irányuló jogviszony időtartama alatt a jelölt egészségügyi tevékenységet szakmai felügyelet alatt végez. (3) A szakképzési idő teljesítéseként legalább heti 18 órás munkavégzéssel járó, munkavégzésre irányuló jogviszony is elismerhető, azzal, hogy a szakgyakorlati idő annyival hosszabbodik meg, amennyi az (1) bekezdésben foglaltaknak meg fele lően a szakképzési idő igazolásához szükséges feltételek teljesítéséhez szükséges. (4) A szakképzésre beiratkozott jelölt részére a felsőoktatási intézmény leckekönyvet állít ki, melyben rögzíti a részteljesítéseket. 11. § (1) A sorkatonai vagy polgári szolgálat szakgyakorlati időnek minősül, ha azt a jelölt a választott szakképesítésnek megfelelő, szakképző hellyé minősített képzőhelyen töltötte. (2) A szakgyakorlati időbe legfeljebb három hónap keresőképtelen állományban töltött idő számítható be. (3) A külföldön letöltött gyakorlati idő a szakképzésbe szakgyakorlati időként beszámítható. A gyakorlati idő beszámításáról a felsőoktatási intézmény dönt. (4) A nappali tagozaton végzett PhD tanulmányokból vagy a szakképesítés megkezdése előtt letöltött gyakorlati időből – a felsőoktatási intézmény döntésétől függően – legfeljebb egy év a szakgyakorlati időbe beszámítható. (5) Ráépített szakképzés megszerzéséhez szükséges szakgyakorlati időbe beszámítás nem lehetséges. 12. § (1) A jelölt a képzési program egyes részeinek befejezésekor – jogszabály vagy a felsőoktatási intézmény döntése alapján – részvizsgát tesz. (2) A felsőoktatási intézmény a képzési program teljesítése esetén javasolja az ESZTT Nemzeti Vizsgabizottsága (a továb biak ban: NVB) elnökének a jelölt szakvizsgára bocsátását. V. FEJEZET AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ SZAKKÉPZÉST LEZÁRÓ SZAKVIZSGA 8. A szakvizsgára történő jelentkezés 13. § (1) A jelölt szakvizsgára az ESZTT Hivatalánál (a továb biak ban: Hivatal) jelentkezik. A jelentkezéshez mellékelni kell a) a felsőoktatási intézmény szakvizsgára bocsátási javaslatát, és b) a 21. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgadíj befizetéséről szóló igazolást. (2) Az NVB elnöke a jelöltet szakvizsgára bocsátja, ezzel egyidejűleg kijelöli a szakvizsga időpontját és helyét, amelyről a jelöltet legkésőbb a vizsga időpontját 15 nappal megelőzően értesíti. (3) Ha az NVB elnöke azt állapítja meg, hogy a jelölt a feltételek nem teljesítése miatt nem bocsátható szakvizsgára, az elutasításról határozatot hoz, aminek felülvizsgálatát a jelölt a határozat kézhezvételétől számított három munkanapon belül kérheti az ESZTT elnökénél. Az ESZTT elnöke a kérelmet öt munkanapon belül bírálja el, és döntéséről értesíti a jelöltet. 9. A szakvizsga lebonyolítása 14. § (1) A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll. (2) A gyakorlati vizsga az NVB elnöke által kijelölt intézményben történik. A gyakorlati vizsga időtartama 2–5 munkanap. A jelölt az eredményes gyakorlati vizsgát köve tően bocsátható elméleti vizsgára. (3) A szakvizsga elméleti része nyilvános. (4) Sikertelen vizsga esetén az adott vizsgarész megismétlésére a jelölt további hat hónap gyakorlat után jelentkezhet. (5) Az ismétlővizsgára történő jelentkezésre a 13. §-ban foglalt szabályok irányadók. (6) Mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsga sikertelenség esetén legfeljebb két ízben ismételhető. A második sikertelen ismétlővizsga után a felsőoktatási intézmény által meghatározott elméleti és egy éves gyakorlati képzésben való részvétel után lehet ismét szakvizsgára jelentkezni. 15. § (1) A szakvizsga eredménye a gyakorlati és elméleti vizsga alapján a) „kiválóan megfelelt”, b) „megfelelt”, vagy c) „nem felelt meg” lehet. (2) Ha a szakképzés követelményeinek teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint öt év telt el, a jelöltnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően igazolnia kell, hogy a vizsgára jelentkezést közvetlenül megelőzően a) első szakképesítés esetén tizenkét hónap, b) ráépített szakképesítés esetén hat hónap, legalább a teljes munkaidő felét elérő időtartamú, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakgyakorlatot folytatott a megszerezni kívánt szakképesítés területén. (3) Ha a szakképzés valamely, jogszabályban önállóan meghatározott elemének teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint tíz év telt el, a szakképzés adott elemének teljes időtartamát és tartalmát meg kell ismételni. 16. § (1) A jelölt a Hivatalnál kérheti az engedélyezett szakvizsga elhalasztását. A kérelemről az NVB elnöke dönt. A harmadik és minden további elhalasztott vizsga esetén a vizsgadíjat ismételten meg kell fizetni. (2) A szakvizsga elhalasztása esetén a jelöltnek jelentkezését – a 13. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak mellékelése nélkül – ismételten jeleznie kell a Hivatal részére. (3) A jelölt kérheti a szakvizsga elméleti része idegen nyelven történő letételének engedélyezését. Az engedély megadásáról az NVB elnöke dönt, és azt abban az esetben tagadhatja meg, ha a szakvizsga elméleti része adott idegen nyelven történő letételét lehetővé tevő szakvizsga bizottság összeállítására nincs mód. (4) Az idegen nyelven letett elméleti vizsga pótdíja a magyar nyelvű szakvizsga díjával azonos. A pótdíjból a vizsgabizottság tagjai a 21. § (3) bekezdése szerint részesülnek. Idegen nyelven letett elméleti vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga nyelvén is ki kell állítani. 17. § (1) A szakvizsga bizottság három tagból áll. A szakvizsga bizottság tagjait és közülük az elnököt az NVB elnöke kéri fel a (3) bekezdésben meghatározott szakvizsgáztatók közül. (2) Ha a felkért szakvizsgáztató a felkérésnek nem tud eleget tenni, köteles erről az NVB elnökét haladéktalanul értesíteni. Ebben az esetben az NVB elnöke gondoskodik új tag felkéréséről. Ha erre az idő rövidsége miatt nem kerülhet sor, akkor az NVB elnöke új vizsgaidőpontot jelöl ki. (3) Szakvizsgáztató a) felsőoktatási intézmény kinevezett, szakirányú szakvizsgával rendelkező egyetemi tanára, b) az e feladat ellátására a miniszter által négy éves időtartamra felkért, doktori fokozattal vagy habilitációval, és egyidejűleg szakirányú szakvizsgával rendelkező szakember, c) a miniszter által legfeljebb két éves időtartamra felkért, szakirányú szakvizsgával rendelkező gyakorlati szakember lehet. (4) A (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott szakvizsgáztató személyére az ESZTT tesz javaslatot. (5) Új szakvizsga bevezetése esetén a bevezetéstől számított első öt évben a (3) bekezdésben felsorolt személyek az újonnan bevezetett szakirányú szakvizsga hiányában is felkérhetők szakvizsgáztatónak. (6) Nem lehet tagja a szakvizsga bizottságnak: a) a jelölt munkáltatója, jogi személy munkáltató esetén a munkáltató tagja, alkalmazottja vagy a munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, b) a jelölt hozzátartozója, vagy c) akitől a jelölt teljesítményének tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el. Az összeférhetetlenség fennállásáról a jelölt vagy a szakvizsga bizottság érintett tagjának kérelmére az NVB elnöke dönt. Ha az NVB elnöke megállapítja az összeférhetetlenség fennállását, az új vizsgabizottsági tag kijelöléséről a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik. 18. § (1) Az elméleti és a gyakorlati vizsgáról vizsgalapot kell vezetni, amelyet a Hivatal a szakvizsga bizonyítványok nyilvántartásával együtt őriz meg. A vizsgalapon fel kell tüntetni az elméleti vizsgán elhangzott kérdéseket. A vizsgalap vezetéséről a szakvizsga bizottság elnöke gondoskodik, és azt a vizsgáztató bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti. (2) A jelölt a szakvizsga lebonyolításával kapcsolatosan panaszt nyújthat be az NVB-hez a panasz alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított három munkanapon belül. A panasz ügyében a panasz benyújtásától számított öt munkanapon belül az NVB erre kijelölt tagja jár el, döntése ellen a jelölt a döntés kézhezvételét követő öt munkanapon belül panaszt nyújthat be az NVB elnökéhez. A panasz elbírálásában a szakvizsga bizottság elnöke és tagjai nem vehetnek részt. (3) Az NVB elnöke a panaszt öt munkanapon belül megvizsgálja, és döntéséről a jelöltet írásban értesíti. Az NVB elnökének döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (4) A követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs. (5) Ha a (2)–(3) bekezdés alapján az NVB eljáró tagja vagy elnöke azt állapítja meg, hogy a szakvizsga bizottság jogsértően járt el, az NVB tagjai véleményének kikérését köve tően a jelöltet újabb szakvizsgára bocsátja. Ilyen esetben a megismételt vizsga díját nem kell megfizetni. 10. A szakvizsga bizonyítvány 19. § (1) A szakvizsga eredményének megállapítása zárt ülésen, kihirdetése nyilvánosan történik. A szakvizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke az elméleti vizsgát köve tően közli. (2) A szakvizsga bizonyítványt a) az NVB elnöke, akadályoztatása esetén az NVB olyan tagja, aki az ESZTT-nek is tagja, b) a szakvizsga bizottság elnöke és c) a képző intézmény képviselője írja alá. A bizonyítványt a szakvizsga sikeres teljesítését követő 5 munkanapon belül kell – a 16. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel – magyar nyelven kiállítani. (3) A jelölt a szakvizsga bizonyítvány kézhezvételét köve tően jogosult a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára. (4) A szakvizsga bizottság elnöke a szakvizsga iratait az elméleti vizsgát követő 2 munkanapon belül megküldi a Hivatalnak. (5) A (4) bekezdésben meghatározott iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók. 20. § (1) A szakvizsga bizonyítvány alapján a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára jogosult személy (e § alkalmazásában a továb biak ban: jogosult) – személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett – haladéktalanul bejelenti az NVB elnökének, ha a szakvizsga bizonyítványa elveszett, azt eltulajdonították vagy az megsemmisült. (2) Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült szakvizsga bizonyítvány érvénytelenségét az NVB elnöke határozattal állapítja meg. A határozatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzétételét köve tően a szakvizsga bizonyítvány a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára nem jogosít. (3) A (2) bekezdés szerinti szakvizsga bizonyítvány pótlására a jogosult kérelmére a Hivatal – a szakvizsgáról készített vizsgalap alapján – másodlatot állít ki. A másodlat kiállításának díja 3000 Ft. 11. A szakvizsga díj 21. § (1) A szakvizsga díja 30 000 Ft. Ismétlővizsga esetén a díjat újra meg kell fizetni. (2) A szakvizsga díjat az Egészségügyi Minisztérium 10032000–01491838 számú számlájára kell befizetni. (3) A szakvizsga bizottság elnökét a vizsgadíj 30%-a, két tagját a vizsgadíj 20-20%-a illeti meg. VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) A 4. § (4) bekezdése 2013. március 1-jén lép hatályba. 23. § (1) A képzésüket az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló kormányrendelet alapján megkezdők a szakvizsgájukat a felsőfokú szakirányú szakképzésük megkezdésekor hatályos jogszabályi követelmények szerint tehetik le. (2) A 2013. március 1-jét megelőzően a szakképzésüket e rendelet szerint megkezdők esetében a tanulmányi pontok számítása a központi gyakornoki rendszerbe való felvétel szabályairól szóló 36/2001. (X. 17.) EüM rendelet (a továb biak ban: R.1.) e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 2. § (1) bekezdése szerinti Szabályzatban foglaltak alapján az R.1. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 6. § (2) bekezdésében meghatározott módon történik. (3) A miniszter a szakmaspecifikus tárgyak körét – a 4. § (5) bekezdésében foglaltak szerint – első alkalommal 2010. szeptember 1-jéig, a szakképzésüket 2013-ban megkezdők vonatkozásában határozza meg. (4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről és továbbképzésről szóló 11/1998. (XII. 11.) EüM rendelet (a továb biak ban: R.2.) rendelkezései alapján minősített intézmények a minősítés időtartamának lejártáig jogosultak szakképzés lefolytatására. (5) A Kr. szerinti rezidensi pályázatot a Kr. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti oklevelét a Kr. hatálybalépését megelőzően megszerző, de a szakképzés rendszerébe a Kr. hatálybalépését köve tően bekapcsolódni kívánó személy is benyújthat. 24. § (1) Hatályát veszti az R.1. és az R.2. (2) 2010. szeptember 2-án hatályát veszti a 23. § (3) és (5) bekezdése. (3) 2013. március 2-án hatályát veszti a 23. § (2) és (4) bekezdése. (4) Ez a § a (3) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti. Dr. Székely Tamás s. k., egészségügyi miniszter