194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelete az építési beruházások meg valósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a köz

194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelete az építési beruházások meg valósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről. A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a) a honvédelmi és katonai célú építési tevékenységek meg valósításához szükséges engedélyezések során, valamint b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások meg valósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továb biak ban: Ngtv.) szerint kiemelt ügy tárgyát képező építési beruházások meg valósításához szükséges engedélyezések során az 1–3. mellékletben meghatározott eljárásokban (ideértve a 21. §-ban meghatározott eljárásokat is), ha az ügyfél kérelme integrált eljárás lefolytatására irányul. (2) Az integrált eljárásban az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni a közreműködő hatóságra, a társhatóságra és a szakhatóságra külön jogszabályban megállapított elő írásokat. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) általános építésügyi hatósági eljárás: az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendelet szerinti eljárás, b) sajátos építésügyi hatósági eljárás: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továb biak ban: Étv.) 2. § 18. pontjában meghatározott sajátos építményfajtákkal, illetve a műemlékkel kapcsolatos külön jogszabályok szerinti eljárás. II. Fejezet AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Alapvető szabályok 3. § (1) Az integrált eljárásban az építési beruházás meg valósítása érdekében engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárást lefolytató hatóságok (a továb biak ban együtt: társhatóság) eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja. (2) A közreműködő hatóság az általa lefolytatott engedélyezési vagy hatásvizsgálati eljárásban a társhatóságra irányadó szabályok szerint jár el. 4. § (1) Az integrált eljárás típusai: a) integrált építésügyi hatósági eljárás, b) integrált engedélyezési eljárás, c) integrált hatásvizsgálati eljárás. (2) Az ügyfél az eljárás tárgyát képező egyedi beruházás sajátosságai alapján határozza meg, hogy az 1–3. mellékletben az adott integrált eljárás típusban meghatározott eljárások közül mely eljárásokat kéri a közreműködő hatóságtól integráltan lefolytatni. 5. § Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor közreműködő és társhatóságként első és másodfokon az Ngtv. 2. §-ában meghatározott hatóság az eljáró általános építésügyi hatóság. A hatóságok közötti együttműködés 6. § (1) Az integrált eljárásban a közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság a tényállás tisztázása érdekében köteles a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. (2) A közreműködő hatóság, a társhatóság és a szakhatóság között a kapcsolattartás a) ha az irattovábbítást is igényel, elektronikus úton, telefaxon, postai úton vagy személyes átadás útján, b) ha irattovábbítást nem igényel, telefonon vagy elektronikus levélben történik. (3) Ha a közreműködő hatósággal, a társhatósággal és a szakhatósággal a kérelmező jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani, és az integrált eljárásra irányuló kérelmét (a továb biak ban: alapkérelem) az egyes társhatósági eljárásokra a külön jogszabályban előírt kérelemmel (a továb biak ban: eljárási kérelem) és az eljárási kérelem mellékleteivel együtt elektronikus úton nyújtotta be, akkor a közreműködő hatóság az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet elektronikus úton küldi meg a társhatóságnak és a szakhatóságnak. Egyéb esetben a közreműködő hatóság postai úton vagy személyesen továbbítja az alapkérelmet, az eljárási kérelmet és a mellékletet a társhatóság és a szakhatóság részére. (4) A közös helyszíni szemle meghívóját a közreműködő hatóság elektronikus levélben küldi meg a társhatóság és a szakhatóság részére. (5) Ha a társhatóság alaki hiánypótlási felhívást bocsátott ki és a közös helyszíni szemlén ezért nem vesz részt, a szemléről való távolmaradásáról elő ze tesen elektronikus levélben tájékoztatja a közreműködő hatóságot. (6) A társhatóságok kötelesek egymásnak telefaxon és elektronikus levélben megküldeni a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról hozott döntést, b) az eljárás megszüntetéséről hozott döntést, c) az eljárás felfüggesztéséről hozott döntést, d) az ügyben hozott érdemi döntést, e) az ügyfél fellebbezését, f) a módosító vagy visszavonó döntést, g) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntését, h) a keresetlevelet, i) a bíróságnak a végrehajtás felfüggesztéséről hozott döntését, j) a bíróságnak az ügy érdemében hozott döntését. (7) A társhatóságok közötti együttműködés során a társhatósági minőség nem érinti az ágazati jogszabályokban előírt követelményeket. Az eljárás megindítása 7. § (1) A kérelmező az integrált eljáráshoz szükséges alapkérelmet, az egyes társhatósági eljárások megindításhoz szükséges eljárási kérelmet és annak mellékleteit az e rendeletben meghatározott közreműködő hatósághoz nyújtja be. (2) Az alapkérelemnek tartalmaznia kell: a) az integrált eljárás típusának megnevezését, b) hogy mely társhatóságok milyen eljárásainak integrált lefolytatását kérelmezi az ügyfél, c) az integrált eljárással érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, d) az építési beruházás jellégét és rövid ismertetését, akkor is, ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, e) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, f) annak felsorolását, hogy az egyes társhatósági eljárási kérelmekhez milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, g) az eljárási illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, és h) a kérelmező aláírását. (3) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti adatokon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, lakcímét vagy székhelyét is megadhatja a gyorsabb ügyintézés érdekében az alapkérelemben. (4) A kérelmezőnek a (2) bekezdés szerinti kérelmét és annak mellékleteit az egyes társhatósági és szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, jogszabályban meghatározott tartalommal és módon kell összeállítania. (5) Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági engedélyezési eljárás is lefolytatásra kerül, akkor mellékelni kell az építésügyi igazgatási szakértő nyilatkozatát, amely nem lehet a kérelem benyújtását megelőző tizenötödik napnál korábbi. (6) A mellékleteket szakhatósági közreműködés esetén a kérelmezőnek úgy kell összeállítania, hogy alkalmas legyen a szakhatósági eljárás lefolytatásához, kivéve, ha a kérelmező az eljárási kérelemhez mellékelte a hat hónapnál nem régebbi elő ze tes szakhatósági állásfoglalást. (7) Az integrált eljárás iránti kérelmet az építésügyért felelős miniszter által – az adott integrált eljárás tekintetében társhatóságként és szakhatóságként eljáró hatóságot irányító miniszterrel egyetértésben – a jogszabályban meghatározott adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. Az ügyfelek értesítése 8. § (1) Az integrált eljárás megindításáról a közreműködő hatóság nyolc munkanapon belül értesíti az ismert ügyfeleket. (2) Ha nem állapítható meg az ügyféli kör, a közreműködő hatóság hirdetményi úton ad értesítést az eljárás megindításáról. (3) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) az integrált eljárásra történő utalást, megnevezve annak típusát, b) a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét, c) a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét, d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről és a társhatóságok ügyintézési határidejéről, e) a 9. § szerinti közös helyszíni szemle helyét és időpontját. A közös helyszíni szemle 9. § (1) Közös helyszíni szemlét tűz ki a közreműködő hatóság, amennyiben külön jogszabály kötelező helyszíni szemle tartását írja elő. A közös helyszíni szemlén a hatóság részt vesz, ha azt külön jogszabály kötelezően előírja. A közös helyszíni szemlét az eljárás megindításától számított nyolc munkanapon belül kell kitűzni úgy, hogy az legkésőbb az eljárás megindításától számított tizennyolcadik munkanapon megtartásra kerüljön. (2) A közös helyszíni szemle meghívójának tartalmaznia kell a) az eljárás közreműködő hatóságnál történő megindításának napját, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, b) a társhatóságok megnevezését és elérhetőségét, c) a szakhatóságok megnevezését és elérhetőségét, d) általános tájékoztatót az integrált eljárás ügyintézési határidejéről – ha van egységes – és a társhatóságok ügyintézési határidejéről, e) a közös helyszíni szemle helyét és időpontját. (3) A közreműködő hatóság egyidejűleg küldi meg a) a 6. § (3) bekezdés szerinti iratokat és a közös helyszíni szemle meghívóját a társhatóság és a szakhatóság részére, és b) az ügyfelek részére küldött értesítést. (4) Ha a kérelmező alaki hiánypótlási felhívást kapott és a hiánypótlásnak nem tett eleget vagy nem megfelelő tartalommal, akkor az alaki hiánypótlási felhívást kibocsátó társhatóság elállhat a közös helyszíni szemlén való részvételtől. A szakhatósági közreműködés 10. § (1) Integrált eljárásban a társhatósági eljárásokban akkor kell szakhatóságot bevonni, ha azt a társhatóság eljárása tekintetében törvény vagy kormányrendelet előírja. (2) Integrált eljárásban a közreműködő hatóságnak a szakhatósághoz küldött megkereséshez és a közös helyszíni szemle meghívójához csatolnia kell a szakhatóságot érintő dokumentációt. (3) A társhatóságok szakhatóságai a közös helyszíni szemlén vagy legkésőbb a szemlét követő öt munkanapon belül kötelesek megadni a szakhatósági állásfoglalásukat. (4) Ha valamely hatóság az integrált eljárás több eljárásában is szakhatóságként részt vesz, akkor a vizsgált szakkérdésekre a szakhatósági állásfoglalásait egyidejűleg adja ki, és azokat egy szakhatósági állásfoglalásba foglalhatja. (5) A kérelmezőnek az eljárás megindítása előtt – a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy igazgatási szolgáltatási díj megfizetése mellett – benyújtott kérelmére a szakhatóság – hat hónapig felhasználható – elő ze tes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az építésügyi igazgatási szakértő 11. § (1) Ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárást is lefolytatnak, az erre vonatkozó eljárási kérelmet és a mellékletét építésügyi igazgatási szakértőnek kell előkészíteni. (2) Az építményfajta tekintetében külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező építésügyi igazgatási szakértő a következőkről nyilatkozik: a) az egyes eljárásokra vonatkozó eljárási kérelem és annak mellékletei megfelelnek az e rendeletben és az építményfajta engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban előírtaknak, b) az Étv. 36. § (1) bekezdésében meghatározottak és a tervezett építményre, építési tevékenységre külön jogszabályban előírt építésügyi követelmények teljesülnek, c) rendelkezésre áll-e hat hónapnál nem régebbi elő ze tes szakhatósági állásfoglalás, d) a melléklet tartalmaz a helyszínről, annak környezetéről készített olyan jogszabályban meghatározott dokumentumot, amely a valós állapot és a tervezett építmény, építési tevékenység szomszédos telkek beépíthetőségére vonatkozó hatásainak megítélését, az illeszkedés követelményeinek megállapítását segíti elő. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 12. § A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról a hatáskörét érintő részében a társhatóság dönt. A hiánypótlás és az eljárási költség megfizetése 13. § (1) A társhatóság – az alapkérelem, az eljárási kérelem és a melléklet hozzá történő megérkezésétől számított – öt munkanapon belül alaki hiánypótlási felhívást bocsát ki azzal, hogy a hiánypótlást a kérelmező a társhatóság részére köteles megküldeni. (2) A kérelmezőnek az integrált eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről szóló kormányrendeletben meghatározott mértékben és módon. (3) Amennyiben az eljárási illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező nem fizette meg, a hiánypótlási felhívást a társhatóság bocsátja ki. Az eljárás megszüntetése 14. § Az eljárás megszüntetéséről – a hatáskörét érintő részében – a társhatóság dönt. Az eljárás felfüggesztése 15. § (1) Ha az integrált eljárásban lefolytatásra kerülő eljárások bármelyike felfüggesztésre kerül, és a másik társhatóság eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti felfüggesztés egyébként nem lehetséges, akkor a társhatóság felfüggeszti az eljárását, ha a) jogszabály a társhatóság döntésének meghozatalát a már felfüggesztett eljárás lezárásához köti, vagy b) az eljárás felfüggesztését a kérelmező maga kéri. (2) Ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, és a másik társhatóság döntése ellen jogorvoslattal éltek, akkor a másodfokú döntés meghozataláig a társhatóság az eljárását felfüggeszti. (3) Ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte és a másik társhatóság döntése ellen bírósági felülvizsgálat folyik, akkor a bíróság érdemi döntésének meghozataláig a társhatóság az eljárását felfüggeszti. Ügyintézési határidő 16. § (1) A társhatóságok ügyintézési határideje – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – megegyezik a rájuk vonatkozó külön jogszabályban megállapított ügyintézési határidővel. (2) Ha a társhatóság érdemi döntésének meghozatalához jogszabály szerint egy másik társhatóság döntésének ismerete szükséges, és ennek a társhatóságnak a rendelkezésre álló ügyintézési határideje megegyezik vagy hosszabb a döntésére váró társhatóság ügyintézési határidejénél, akkor a döntésre váró társhatóság ügyintézési határideje a döntés meghozatalát követő ötödik munkanapon jár le. (3) Az integrált eljárásban lefolytatandó egyes eljárásokban, ha a társhatóság engedélye megadásának előfeltétele külön jogszabály szerint egy másik társhatóság engedélyének megléte, akkor mind a két társhatósági eljárásban kizárt az ügyintézési határidő meghosszabbítása. A hatósági döntés közlése 17. § Az eljárásban részt vevő társhatóság és a közreműködő hatóság a döntésük meghozatala után saját hatáskörben intézkednek a döntések közléséről és a külön jogszabályban meghatározottak tájékoztatásáról. Jogorvoslat 18. § A jogorvoslati eljárást annál a társhatóságnál kell megindítani, amelyik a megtámadott döntést hozta. III. Fejezet AZ INTEGRÁLT ELJÁRÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Integrált építésügyi hatósági eljárás 19. § (1) Az integrált építésügyi hatósági eljárás olyan építésügyi hatósági eljárásokat összefogó eljárás, ahol az egyazon építési beruházás meg valósításához több építményfajtára vonatkozó eljárásokat az e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság koordinálja. (2) Az integrált építésügyi hatósági eljárás típusai: a) sajátos építményfajtákra és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, b) műemlékekre és általános építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, c) sajátos építményfajtákra és műemlékekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, d) csak sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló, e) műemlékekre, általános építményekre és sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat integráló eljárás. (3) Egyazon építési beruházás meg valósításához több építményfajtára vonatkozó integrált építésügyi hatósági eljárásban csak azonos típusú engedélyezési eljárások integrálhatók. (4) Az integrált építésügyi hatósági eljárás esetén – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az 1. mellékletben kijelölt építésügyi hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (5) Honvédelmi és katonai célú építmények a) műtárgy építési vagy létesítési, illetve használatbavételi engedélyezési eljárása aa) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket), ab) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ac) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ad) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény, ae) az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével, af) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító, ag) az épített üvegipari vagy fémipari kemence, ah) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei), ai) ipari és mezőgazdasági célú hőfejlesztő-hőhasznosító, gáz- és olajfogyasztó energetikai berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, aj) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték, b) általános építmény elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása, c) közlekedési építmény (autópálya kivételével közút, járda, alagút, híd, vasút, hajózási és légiforgalmi építmény) elvi építési, építési vagy forgalomba (ideiglenes forgalomba) helyezési eljárása, d) vízi létesítmény elvi vízjogi, vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyezési eljárása, és e) műemlék elvi építési, építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárása folytatható le integrált építésügyi eljárásban, amely esetében a közreműködő hatóság a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatala. Integrált engedélyezési eljárás 20. § (1) Ha építésügyi hatósági eljáráson kívül más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges egyazon építési beruházás meg valósításához, akkor az építésügyi hatóság és más hatóságok engedélyezési eljárásait a közreműködő hatóság koordinálja integrált engedélyezési eljárásban. (2) Az integrált engedélyezési eljárásban – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. mellékletben kijelölt engedélyező hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (3) Honvédelmi és katonai célú építmények engedélyezése során a) az építmények (ideértve a műemléket, a sajátos építményfajtát is) használatbavételi engedélyezési eljárásai, és b) az építményben folytatott vagy az építmény használatához kapcsolódó tevékenység (nem építésügyi hatósági) engedélyezésére irányuló eljárások folytathatók le integrált engedélyezési eljárásban, amely esetében a közreműködő hatóság a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatala. Integrált hatásvizsgálati eljárás 21. § (1) Ha az építési beruházás engedélyezéséhez a) az építésügyi hatóság elvi építési engedélyezési eljárásának lefolytatása mellett más hatóság eljárásának lefolytatása is szükséges, vagy b) csak több más (nem építésügyi) hatóság eljárásának lefolytatása szükséges, a különböző hatóságok eljárásait összefogó, az építési beruházás feltételeinek elő ze tes tisztázására szolgáló, e rendeletben meghatározott közreműködő hatóság igénybevételével folytatható le az integrált hatásvizsgálati eljárás. (2) Az integrált hatásvizsgálati eljárás az integrált építésügyi hatósági eljárást, az integrált engedélyezési eljárást vagy az általános építésügyi hatósági eljárást megelőzi. (3) Az integrált hatásvizsgálati eljárás során – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 3. mellékletben kijelölt engedélyező hatóság látja el a közreműködő hatóság feladatait. (4) Honvédelmi és katonai célú építmények engedélyezése során a) az építmények elvi építési engedélyezési eljárásai, b) az egyéb közlekedési építmények elvi építési engedélyezési eljárásai, c) a termőföld más célú hasznosítási engedélyezési eljárása, d) a környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, e) az erdő igénybevételének engedélyezési eljárása folytathatók le integrált hatásvizsgálati eljárásban. (5) A (4) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott eljárások integrált hatásvizsgálati eljárásban történő lefolytatása esetében a közreműködő hatóság a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatala. Ha az ügyfél az integrált eljárásban a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárás lefolytatását is kérelmezi, akkor az integrált eljárás közreműködő hatósága az ille té kes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendeletet a hatálybalépése után indult hatósági eljárásokban kell alkalmazni. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök