7/2010. (II. 16.) KHEM rendelete egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról.

7/2010. (II. 16.) KHEM rendelete egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § 6. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésű előirányzatai közül az alábbi előirányzatokra terjed ki: a) Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás, b) BKSZ működtetésének támogatása, c) A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése, d) RO-LA gördülő országút, e) Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása, f) Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján, g) Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok, h) TEN-T pályázatok, i) EU támogatású projektek előkészítése és technikai támogatása. 2. § (1) Az 1. § a)–i) pontjaiban felsorolt fejezeti kezelésű előirányzatok (a továbbiakban: előirányzatok) forrása a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény) e célra jóváhagyott előirányzat. (2) Az előirányzatok terhére éven túli kötelezettségvállalást a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyezhet az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 47. §-ára és 49. § (5) bekezdésének r) pontjában foglalt rendelkezésre figyelemmel. 3. § (1) A miniszter az előirányzatokból nyújtott támogatások rendeltetésüknek megfelelő felhasználását ellenőrzi. (2) Ha az ellenőrzés során a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználása kerül megállapításra, a támogatás jogtalanul igénybe vett része visszavonásra kerül. (3) A támogatottnak a jogtalanul igénybe vett támogatást az igénybevétel napjától a visszavonási döntés időpontjáig számítva a Polgári Törvénykönyv szerinti kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie. (4) Az előirányzatok terhére visszterhesen támogatás (kölcsön) nem nyújtható és az előirányzatokat megillető követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet. (5) Az előirányzatok felhasználása során felmerülő kincstári díjakat a minisztérium Kincstári díjak fejezeti kezelésű előirányzata finanszírozza. 4. § Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatás esetében a támogatás az e rendelet alapján nyújtható előkészítési támogatással együttesen sem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak, a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletben, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy legmagasabb támogatási összeget. 5. § (1) Ha a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett (a továbbiakban együtt: kifogást tevő) – az 1. § h) és i) pontjaiban foglalt előirányzatok kivételével – a miniszternél írásban kifogást nyújt be, a kifogásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a kifogást tevő adatait (név, székhely vagy lakcím, képviselő esetén annak neve és lakcíme); b) a kifogással érintett pályázati eljárás, támogatási igény, illetve támogatás azonosítását (így különösen pályázat címe, támogatás célja, támogatási szerződés száma), valamint a támogató meghatározását; c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását; d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket; e) a kifogás célját; f) a kifogást tevő, illetve nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének saját kezű aláírását; g) nem természetes személy kifogást tevő képviselőjének képviseleti jogát igazoló okiratokat. (2) A kifogást a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül, de legkésőbb a kifogásolt intézkedés megtörténtétől vagy a mulasztástól számított 30 munkanapon belül lehet benyújtani. (3) Ha a támogatás nyújtására irányuló eljárásban kezelő szervezet közreműködik, és a kifogást tevő a kifogást a kezelő szervezethez nyújtja be, a kezelő szervezet köteles azt a kézhezvételtől számított 8 munkanapon belül a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjával együtt továbbítani a miniszter részére. Ha a kifogást tevő a kifogást a (2) bekezdés szerinti határidőben nyújtotta be a kezelő szervezetnek, a kifogás nem tekinthető elkésettnek. (4) Ha a támogatás nyújtására irányuló eljárásban kezelő szervezet közreműködik, a miniszter a kifogás kézhezvételét követően 3 munkanapon belül – a kifogás ismertetésével egyidejűleg – írásban keresi meg a kezelő szervezetet az elbíráláshoz szükséges dokumentumok és a kifogással kapcsolatos álláspontja beszerzése érdekében. 6. § (1) Az elkésett, a nem a jogosult által vagy a korábbival azonos tartalommal ismételten benyújtott kifogást a miniszter annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül elutasítja és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. Ha a kifogás hiányos, a miniszter a kifogás kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül legalább 3, de legfeljebb 8 munkanapos határidő tűzésével írásban felhívja a kifogást tevőt a hiány pótlására. Ha a kifogást tevő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter a kifogást elutasítja, és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. (2) A miniszter a kifogást – ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint nem utasítja el – annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül érdemben elbírálja. E határidőbe nem számít be a (3) bekezdésben meghatározott hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A miniszter az e bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 15 munkanappal meghosszabbíthatja, és erről a kifogást tevőt a kifogás kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül írásban értesíti. (3) Ha a kifogás nem alapos, a miniszter azt elutasítja és erről a kifogást tevőt írásban értesíti, megjelölve az elutasítás indokát. Ha a kifogás alapos, a miniszter a (2) bekezdésben meghatározott határidőben elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges intézkedést és erről a kifogást tevőt írásban értesíti. (4) Ha a kifogást tevő a kifogásolt jogszabálysértés folytán nem nyert támogatást, a támogató köteles a kifogást tevő támogatási igényét ismételten elbírálni. Ha a támogatás nyújtására irányuló eljárásban kezelő szervezet működik közre, köteles a miniszter által a kifogásolt jogszabálysértés orvoslására rendelt intézkedéseket megtenni a miniszter által meghatározott határidőn belül és arról a minisztert írásban tájékoztatni. 7. § A kifogás kivizsgálásában – a miniszter kivételével – nem vehet részt, aki a kifogással érintett eljárásban közreműködött. 2. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás 8. § (1) Az előirányzat célja a mecseki uránércbányászat befejezést követően – az ivóvízbázis védelme, valamint egyéb környezet- és egészségvédelmi okok miatt – a víztisztítás folytatására, a kiépített megfigyelő rendszerek működtetésére és a rekultivált területek egy részének karbantartására szolgáló támogatási forrás biztosítása. (2) A beruházási program megvalósításának, a környezeti rekultiváció elvégzésének, a kiépített megfigyelő rendszerek működtetésének kötelezettje a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban: MECSEK-ÖKO Zrt.). (3) A MECSEK-ÖKO Zrt. az előirányzat terhére elvégzendő feladatokról január 15-éig, tételes – felhasználási ütemezéssel és indokolással ellátott – Intézkedési Tervet készít. (4) A miniszter az Intézkedési Terv elfogadását követően – az Ámr. rendelkezéseinek megfelelően – a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel támogatási szerződést köt. 3. BKSZ működtetésének támogatása 9. § (1) Az előirányzat célja a) vissza nem térítendő támogatás nyújtása az elővárosi autóbusz és vasúti szolgáltatók részére a Budapest Bérletből, valamint a Budapesti Közlekedési Szövetség továbbfejlesztése során bevezetett, további díjszabási konstrukciókból származó bevételkiesés – minisztériumra jutó részének – pótlási igényére (kompenzáció), b) vissza nem térítendő támogatás nyújtása a Budapesti Közlekedés-szervező Közhasznú Nonprofit Kft. közvetlen működési ráfordításainak (anyag- és bérköltségek, járulékok) finanszírozására, szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó költségek (különösen a forgalom-felvételi, elemzési, szakértői tevékenység, marketing, szakmai tanulmányutak költsége, szakmai szervezetek tagsági díja) fedezésére, c) a Budapesti Közlekedési Szövetség továbbfejlesztésének (a közlekedési szövetség fejlesztését szolgáló projektek, megvalósíthatósági tanulmányok és tervek) finanszírozása. (2) A támogatás folyósításának az Ámr. szerinti feltételeiről a minisztérium támogatási szerződésben állapodik meg a támogatottakkal. 4. A közösségi közlekedés összehangolt fejlesztése 10. § (1) Az előirányzat célja a helyközi tömegközlekedési reform megvalósítása, a közösségi közlekedés regionális szintű megszervezésére szolgáló regionális szintű intézményrendszer működtetése és a közösségi közlekedés további szakmai feladatainak, a hatékony működés ellenőrzésének finanszírozása. (2) A Regionális Közlekedésszervező Irodák (a továbbiakban: RKI) feladata az adott régió térség utazási igényeinek folyamatos figyelemmel kísérése, a közlekedési alágazatok közötti összhang biztosítása, a közforgalmú közlekedés igényeihez igazodó menetrendi szerkezet kialakítása, a menetrendek jóváhagyására vonatkozó döntések előkészítése és az adott térségben az ügyfélszolgálati tevékenység támogatása. (3) Az RKI működtetésével kapcsolatos feladatokat – a miniszter szakmai irányítása mellett – a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KTI Nonprofit Kft.) látja el. (4) Az RKI működtetésével kapcsolatos támogatásról a miniszter a KTI Nonprofit Kft.-vel szerződésben állapodik meg. 11. § (1) Az előirányzat felhasználható a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendeletben meghatározott, a Tisza és a Bodrog folyókon a köteles kompok közlekedésbiztonságot fokozó átalakítására. (2) Az (1) bekezdés szerinti fejlesztési feladatok finanszírozása pályázati úton történik. A pályázati dokumentációt az előirányzat kezelője készíti el. A kezelő a pályázati felhívást a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájával, a pályázati dokumentációt pedig a Magyar Államkincstárral (a továbbiakban: Kincstár) egyezteti. A pályázat meghirdetéséről – a pályázati dokumentáció jóváhagyásával – a miniszter dönt. (3) A pályázati felhívás a pályázati konstrukció címét, a pályázók körét, a támogatandó tevékenységeket, a támogatás formáját és mértékét tartalmazó kivonatát a miniszter a Hivatalos Értesítőben teszi közzé. A teljes pályázati dokumentációt a miniszter által vezetett minisztérium honlapján kell közzétenni. 12. § (1) A támogatásra vonatkozó döntési javaslatot pályázati bíráló bizottság alakítja ki. A pályázati bíráló bizottság összetételéről az előirányzat kezelőjének javaslata alapján a miniszter dönt. A támogatásról a bíráló bizottság döntési javaslatának ismeretében a miniszter dönt. (2) A támogató döntésről szóló értesítéssel a minisztérium a támogatást elnyert pályázónak (a továbbiakban: kedvezményezett) megküldi a támogatási szerződés tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt. (3) A támogatási szerződés kedvezményezett általi aláírására legfeljebb 30 munkanapos határidőt kell megállapítani. (4) Ha a támogatási szerződés aláírására az értesítésben megállapított határidő utolsó napjától számított 30 munkanapon belül a kedvezményezettnek felróható okból nem kerül sor, a támogatási döntés hatályát veszti, amely tényről az előirányzat kezelője köteles a pályázót értesíteni. 5. RO-LA gördülő országút 13. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő üzemeltetési támogatás nyújtása a vasúti kombinált árufuvarozás versenyképességének javítása, a környezetkímélő szállítási módozatok elősegítése, a közúti árufuvarozás okozta környezeti károk csökkentése érdekében. A támogatási összeg a Magyar Köztársaság területén igénybe vett vasúti pályaszakaszra vonatkozóan, a magyarországi indítású vagy fogadású gördülő országúti (Ro-La) vonatok támogatására fordítható. (2) A támogatás lebonyolítására a miniszter a vasúti pályahálózat működtetőjével (a továbbiakban: támogatáskezelő) szerződést köt. 14. § (1) A támogatás felhasználására a miniszter pályázatot ír ki a tehergépkocsik, vontatók és a pótkocsik (a továbbiakban együtt: tehergépkocsik) vasúton történő fuvarozását végző vasúti társaságok számára. (2) Támogatásban bármely, Magyarországon, az Európai Gazdasági Térség területén avagy nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén egyéb államban székhellyel rendelkező, a Magyar Köztársaság területén vasúti árutovábbításra jogosult, a Tanács 1995. június 19-i, a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK irányelvével összhangban kiadott működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság részesülhet, amely a pályázatban foglaltaknak igazolhatóan eleget tesz és a támogatás igénybevételére szerződést köt a támogatáskezelővel. (3) A támogatást elnyerő vasúti társaság a támogatáskezelővel kötött szerződés alapján jogosult a támogatás igénybevételére. A támogatáskezelő a beérkezett igényeket a beérkezés sorrendjében, számlákon és kifizetési dokumentumokon alapuló elszámolás alapján utólagosan teljesíti. 15. § (1) A támogatáskezelő utólagos elszámolás során köteles az elszámolási időszak igazolt fuvarozási teljesítménye alapján megállapított teljes támogatási összeget a támogatásra jogosultaknak továbbadni. A támogatás folyósítása előtt a támogatáskezelő köteles meggyőződni a támogatott fuvarozási teljesítmény megtörténtéről. (2) A támogatáskezelő által továbbadott támogatás összege nem haladhatja meg az alábbiak közül a legalacsonyabb mértéket: a) 6,00 euró vonatkilométerenként, b) 2500 euró vonatonként, c) az egyéb forrásokból származó támogatásokkal együttvéve (ideértve más tagállam által nyújtott támogatást is) tehergépkocsinként a teljes kombinált fuvarozással érintett relációra vonatkozó költség 30%-át. (3) A támogatást igénybe vevő vasúti társaság számára legfeljebb akkora támogatási összeg adható tovább, amely nem haladja meg a közúti fuvarozók részére biztosított díjkedvezmény összegét vagy a (2) bekezdésben rögzített mértékek közül a legalacsonyabb támogatási mértéket. (4) A legmagasabb összeget abban az esetben kell teljes mértékben továbbadni, ha az elszámolási időszakban átlagosan vonatonként legalább 15 tehergépkocsi továbbításra kerül. Ha a számított átlagos tehergépkocsiszám ennél kevesebb, a legmagasabb összeg arányosan csökkentett részét kell továbbadni. (5) A közlekedtetett vonatokról, a vonatonként felhasznált támogatásról, az összesen elszállított tehergépkocsikról, valamint a tehergépkocsikra megállapított, kedvezményként továbbadott támogatásról a támogatáskezelő és az azt igénybe vevő társaság – a támogatáskezelési szerződésben meghatározott ütemezés szerint – havi bontásban köteles elszámolni. 6. Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása 16. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: Energia Központ Nonprofit Kft.). (2) A miniszter a támogatás felhasználásáról az Energia Központ Nonprofit Kft.-val közhasznú szerződésben állapodik meg. 7. Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján 17. § (1) Az előirányzat célja a közlekedés, az energetika és a hírközlés területén a védelmi felkészítési és gazdaságmozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendők finanszírozásának biztosítása, a minősített időszakokban az ágazatok működőképességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatóságának biztosítása, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a szövetséges fegyveres erők szükségleteinek kielégítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt célok érdekében a miniszter a feladatok ellátására szerződést köt a védelmi célú állami tartalékok fenntartására, az ágazati infrastruktúra védelmi célú fejlesztése és fenntartására, az ágazat honvédelmi feladatainak ellátásába bevont szervezetek felkészítésére és a Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak finanszírozására. 8. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok 18. § Az előirányzat célja a polgári védelemről szóló törvényben és a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben és más jogszabályban a miniszter számára előírt feladatok teljesítéséhez, így különösen a közlekedési, a hírközlési és az energetikai ágazat felkészítéséhez a természeti és a civilizációs katasztrófák megelőzéséhez, azok bekövetkezése esetén hatásaik csökkentéséhez, a következmények felszámolásához és a helyreállítással kapcsolatos feladatokhoz szükséges forrás biztosítása. 19. § (1) Az előirányzatból vissza nem térítendő támogatás nyújtható az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és a működési utasításban meghatározott feladatok végrehajtása feltételeinek biztosításához a kijelölési okmányban megjelölt szervezetek számára. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a „GEO-S” Geotechnikai és Geofizikai Betéti Társaság és a Paksi Atomerőmű Zrt. látja el. (3) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására a kijelölt szervezetekkel szerződést köt. 20. § Az előirányzat terhére történik a katasztrófavédelemmel és a polgári védelemmel összefüggő célok érdekében – az általános közbeszerzési szabályoknak megfelelően – az ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszere korszerűsítésének, az érintett szervezetek felkészítésének, a minisztériumi főügyelet működtetésének finanszírozása. 9. TEN-T pályázatok 21. § (1) Az előirányzat célja az Európai Unió transz-európai közlekedési hálózatok (TEN-T) alapjából támogatott közlekedésfejlesztési projektek finanszírozása. 2010-ben vasúti megvalósíthatósági tanulmányok, kiviteli tervek és ajánlati dokumentációk elkészítése, közlekedési forgalmat és folyami közlekedést érintő projektek végrehajtása, valamint forgalomszabályozó és információs rendszerhez kapcsolódó projektek kivitelezése valósul meg. (2) A TEN-T pályázatok előirányzat kezelő szerve a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK). (3) A KKK látja el az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást. A KKK végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat. (4) A KKK felelős az előirányzat felhasználásához kapcsolódó Finanszírozási Alapokmány előkészítéséért, a szerződések, megrendelések, pénzügyi teljesítések, követelések nyilvántartásáért és archiválásáért, az előirányzat eszközeivel és forrásaival kapcsolatos leltározási és leltárkészítési teendők elvégzéséért. A KKK felelős Kincstárral való folyamatos kapcsolattartás keretében a napi és a havi kincstári adatszolgáltatások ellenőrzéséért és egyeztetéséért. 10. EU támogatású projektek előkészítése és technikai támogatása 22. § (1) Az EU támogatású projektek előkészítése és technikai támogatása előirányzat olyan beruházások előkészítését szolgálja, amelyek megvalósítása európai uniós támogatás igénybevétele mellett történik. (2) Az EU támogatású projektek előkészítése és technikai támogatása előirányzat kezelő szerve a KKK. (3) A KKK felelős az előirányzat vonatkozásában a 21. § (3)–(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáért. 11. Záró rendelkezések 23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított eljárások esetén kell alkalmazni. (2) A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium egyes előirányzatai felhasználásában, kezelésében részfeladatokat ellátó közreműködő szervezetekről szóló 2/2009. (II. 10.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdésében az „Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Energia Központ Kht.)” szövegrész helyébe az „Energia Központ Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Energia Központ Nonprofit Kft.)” szöveg, 2. § (2) bekezdésében az „Energia Központ Kht.” szövegrész helyébe az „Energia Központ Nonprofit Kft.” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendről szóló 21/2008. (VIII. 22.) KHEM rendelet. Hónig Péter s. k., közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter