2018. CXXXVIII. törvény az állami magasépítési beruházások megvalósításáról.

2018. CXXXVIII. törvény az állami magasépítési beruházások megvalósításáról. Annak érdekében, hogy a  részben vagy egészben központi költségvetési forrásból finanszírozott, az  állam által történő, magasépítés körébe tartozó beruházások megvalósítása a  rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E törvény alkalmazásában: 1. állami magasépítési beruházás: a  kormányzati magasépítési beruházás, valamint a  központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás; 2. kormányzati magasépítési beruházás: állami vagyoni körbe tartozó ingatlanon, a  Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek költségvetési forrásaiból megvalósuló magasépítési beruházás; 3. központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás: helyi önkormányzati vagyoni körbe tartozó ingatlanon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával, a  helyi önkormányzat által megvalósításra kerülő magasépítési beruházás; 4. magasépítési beruházás: minden olyan építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a  meghatározott rendeltetésétől függően a  csatlakozó rendezett terepszint felett egy vagy több építményszintje létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához elengedhetetlenek; 5. magasépítési beruházás előkészítése: a magasépítési beruházáshoz szükséges tanulmányok, szakvélemények, tervek, dokumentáció elkészítése, engedélyeztetés lefolytatása, a  beruházással érintett ingatlanok jogi helyzetének rendezése; 6. magasépítési beruházás megvalósítása: a  magasépítési beruházás előkészítési szakaszát követő építési tevékenység és az annak megvalósításához szükséges valamennyi járulékos feladat ellátása. 2. § E törvény hatálya az állami magasépítési beruházásokra terjed ki, ide nem értve a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott magasépítési beruházások kivételi körét. A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el. 3. § A kormányzati magasépítési beruházás és a  központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás megvalósításának, az  abban való közreműködésnek a  részletszabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg. II. FEJEZET A BERUHÁZÁSI ÜGYNÖKSÉG 4. § (1) Az  állami magasépítési beruházások e  törvényben és a  Kormány e  törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatait az  állam 100%-os tulajdonában álló, részvénytársasági formában működő, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség látja el, amelyet a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében jelöl ki. (2) A Beruházási Ügynökség működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. (3) A  Beruházási Ügynökség az  állam nevében végzett tevékenysége során teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül. (4) A  Beruházási Ügynökség az  állami magasépítési beruházással összefüggésben bármely érintett hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, a  beruházás előkészítőjétől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, az  érintett állami magasépítési beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől tájékoztatást kérhet, illetve az  érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja. (5) A  Beruházási Ügynökség által megvalósított beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül. (6) A Beruházási Ügynökség által megvalósított állami magasépítési beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül. (7) A  Beruházási Ügynökség a  megvalósítója azoknak a  központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított. III. FEJEZET A KORMÁNYZATI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK 1. A Beruházási Ügynökség mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának feladatai 5. § (1) A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása során az állam javára és nevében jár el. (2) A  Kormány egyedi határozatában kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának a  Beruházási Ügynökség helyett más szervet is kijelölhet. (3) A Beruházási Ügynökség – mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítója – az alábbi feladatokat látja el: a) közreműködik – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint – a kormányzati magasépítési beruházás előkészítésében és ellátja a tervellenőri feladatokat; b) a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása során ellátja az építtetői feladatokat; c) a  kormányzati magasépítési beruházások kivitelezése során gondoskodik az  építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról. (4) A  Kormány egyedi határozatában kijelölheti a  Beruházási Ügynökséget a  kormányzati magasépítési beruházások előkészítési feladatainak elvégzésére is. (5) A Beruházási Ügynökség a (3) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva különösen az alábbi feladatokat látja el: a) az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint véleményezi, és egyetértése esetén jóváhagyja a  kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges tervezési programot, terveket, dokumentációt; b) előkészíti és lefolytatja a  kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat; c) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról; d) megköti a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó szerződéseket; e) gondoskodik az üzempróbák lefolytatásáról, üzembe helyezésről; f ) megvalósulási dokumentációt készíttet; g) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról; h) közreműködik a  használatbavételi engedélyezési eljárásban és az  egyéb szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban; i) beruházásonkénti pénzügyi nyilvántartást vezet a  beszámolási kötelezettségek teljesítése és a  Kormány tájékoztatása érdekében; j) az állam nevében kötött szerződések esetén a központi költségvetés terhére kifizetést teljesít; k) közreműködik a szavatossági és jótállási jogok érvényesítésében. (6) A Beruházási Ügynökség feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe. 6. § (1) A  kormányzati magasépítési beruházások előkészítésével összefüggő feladatokat ellátó személy, szerv (a  továbbiakban együtt: előkészítő-építtető) által a  beruházás előkészítése érdekében megkötött szerződésekben a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően, a  kivitelezési dokumentáció Beruházási Ügynökség általi jóváhagyásával egy időben a  Beruházási Ügynökség e  törvény erejénél fogva az  előkészítő-építtető helyébe lép, amelyhez a  szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell. (2) A Beruházási Ügynökséget az (1) bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli. (3) A  tervek, illetve az  azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a  Beruházási Ügynökséget további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli. (4) A kormányzati magasépítési beruházás előkészítő-építtetője helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva a Beruházási Ügynökség lép. (5) A  (4)  bekezdés szerinti személyi változást a  Beruházási Ügynökség bejelenti a  hatósági engedélyt kiadó hatóság részére. 7. § A Beruházási Ügynökség a  kormányzati magasépítési beruházás megvalósításához szükséges ingatlant az  állam nevében eljárva, az  állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a  kisajátításról szóló törvényben foglalt közérdekű cél fennállása esetén a  Beruházási Ügynökség az  állam nevében az  ingatlan kisajátítását kezdeményezi az állam javára. 2. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása 8. § (1) Az  állam tulajdonába és a  Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek e  törvény erejénél fogva a  kormányzati magasépítési beruházásokhoz szükséges, a  Beruházási Ügynökség által a  7.  § alapján megszerzett ingatlanok, azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt. (2) A  Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a  kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges – a  Kormány határozatában megjelölt – állami tulajdonú ingatlanokat. Az  állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – a Beruházási Ügynökség megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az  ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az  ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a  Beruházási Ügynökség részére átadni. A  tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az  átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba jogutódként a Beruházási Ügynökség lép. (3) A  Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt a  Beruházási Ügynökség által az  állam 100%-os tulajdonában álló, a  Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába kerül. (4) A  Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a  kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a  munkaterület kivitelező által a  Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon e  törvény erejénél fogva megszűnik. A  Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a  vagyonelemeket az  új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, a  Beruházási Ügynökség által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken. 9. § (1) Ha a kormányzati magasépítési beruházással érintett állami vagyonon vagyonkezelői jog áll fenn, az érintett vagyon tulajdonosi joggyakorlását a  Beruházási Ügynökség részére – a  8.  § (2)  bekezdésében meghatározott szabályok szerint – át kell adni. A megvalósult beruházás, felújítás, beszerzett eszköz az állam 100%-os tulajdonába kerül. (2) A  Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a  kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény, felújítás műszaki átadás-átvételének a  lebonyolítását követően, a  munkaterület kivitelező által a  Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon, e  törvény erejénél fogva megszűnik. A  Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a  vagyonelemeket az  új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken. 3. A Beruházási Ügynökség által ellátott feladatok költségvetésével kapcsolatos rendelkezések 10. § (1) A  Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladataiból eredő gazdálkodását el kell különíteni a  saját gazdálkodásától. (2) A  Beruházási Ügynökség állam nevében való tevékenysége során az  államháztartás központi alrendszerére vonatkozó, az  államháztartásról szóló 2011.  évi CXCV.  törvényben (a  továbbiakban: Áht.) és az  államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt gazdálkodási szabályokat kell alkalmazni, a (3)–(10) bekezdésekben foglalt eltérésekkel. (3) A  Beruházási Ügynökség által az  állam nevében megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások esetén a  több év vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a  Kormány egyedi határozatában állapítja meg. A  Beruházási Ügynökség e  kötelezettségvállalásai esetén az  Áht. 36. § (4)–(4d) bekezdését nem kell alkalmazni. (4) A  (3)  bekezdés szerinti kötelezettségvállalási keretet a  Kormány beruházás jóváhagyásáról szóló egyedi határozatában megjelölt teljes kötelezettségvállalási összeg terheli, ideértve az Áht. 36. § (1)–(2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások összegét is. (5) A  központi költségvetésről szóló törvény önálló fejezetként tartalmazza a  Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. E  fejezet kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaz, a  Beruházási Ügynökség az  állam nevében vállalt kötelezettségeiből eredő kifizetéseit közvetlenül ezek terhére teljesíti. (6) Az  (5)  bekezdés szerinti fejezetben a  Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházások vagy programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások (a  továbbiakban e § tekintetében: beruházások) kiadásait külön előirányzaton kell elszámolni. (7) Az (5) bekezdés szerinti fejezetben beruházási tartalékot kell képezni a fejezetben kiadási előirányzattal rendelkező beruházások tervezettől eltérő ütemű elszámolásának kezelésére és a jóváhagyott vagy új beruházások kapcsán év közben meghozott kormányzati döntések finanszírozására. (8) Az  (5)  bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a  Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. (9) Az  (5)  bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a  fejezet beruházási tartaléka és kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére a fejezeten belül átcsoportosíthat. (10) Az  (5)  bekezdés szerinti fejezetbe sorolt beruházások kiadási előirányzatait az  egyes beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – a  (9)  bekezdés szerinti átcsoportosítási lehetőség hiányában – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja. (11) A  Beruházási Ügynökség az  állam nevében végzett feladataiból eredő műveletek hatásainak elkülönített nyilvántartásban történő könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét az  államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai szerint teljesíti. IV. FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ ÖNKORMÁNYZATI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK 11. § (1) Ha a  helyi önkormányzat az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt meghaladó becsült értékű magasépítési beruházást központi költségvetési támogatás felhasználásával valósítja meg, a  magasépítési beruházás megvalósítása során – Kormány eltérő döntése hiányában – a  Beruházási Ügynökség a  Kormány e  törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatokat kizárólagos joggal látja el, azzal, hogy a Beruházási Ügynökség ezen feladatokhoz közreműködőt vehet igénybe. (2) Ha az  önkormányzati magasépítési beruházás – amelyhez az  államháztartás központi alrendszere központi költségvetési támogatást biztosít – kivitelezési dokumentációjához készült költségvetése alapján haladja meg a kivitelezés becsült értéke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt, a Beruházási Ügynökség a támogató és a helyi önkormányzat tájékoztatása alapján haladéktalanul intézkedik az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében. (3) A  Beruházási Ügynökség a  központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás során az  e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatait a beruházással érintett helyi önkormányzat nevében és javára látja el. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4. Felhatalmazó rendelkezés 12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a) jelölje ki a Beruházási Ügynökséget, b) állapítsa meg az  állami magasépítési beruházások kivételi körét, a  Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások körét, valamint a  Beruházási Ügynökség által ellátandó feladatok körét és azok részletes szabályait, c) állapítsa meg az  állami magasépítési beruházások fázisait és a  kormányzati magasépítési beruházások kormányzati döntés-előkészítésének rendjét. 5. Hatályba léptető rendelkezés 13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2019. január 1-jén lép hatályba. (2) A IV. Fejezet 2020. január 1-jén lép hatályba. 6. Átmeneti rendelkezések 14. § (1) A  10.  § (5)  bekezdése szerinti fejezetet önálló költségvetési fejezetként első alkalommal a  2020.  évi központi költségvetésről szóló törvényben kell megtervezni. (2) Az e törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni a részben vagy egészben az Európai Unió 2014–2020-as operatív programja és az  Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásainak terhére finanszírozott állami magasépítési beruházás esetén. (3) Az  e  törvényben foglaltakat azon állami magasépítési beruházások esetén kell 2019. január 1-jétől alkalmazni, amelyek esetében a megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárás 2019. január 1-jét követően indul. 7. Módosító rendelkezések 15. § (1) Az Áht. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  fejezetet irányító szerv a  Kormány rendeletében és az  állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII.  törvényben meghatározott esetekben a költségvetési évben a  fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a  fejezet címrendjének, valamint a  címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.” (2) Az Áht. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A központi költségvetésről szóló törvény, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII.  törvény és e  törvény eltérő rendelkezése hiányában a  központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a  Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.” 16. § Az Áht. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az (5) bekezdésben, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a  20.  § (1)  bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az  államháztartás központi alrendszerében több év vagy a  költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kötelezettség a) a  társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a  14.  § (3)  bekezdése és a  14.  § (4)  bekezdés c) és d)  pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint, b) egyéb esetben ba) a  személyi juttatások, a  munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a  dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig, bb) az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig vállalható.” 17. § Az Áht. 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei, b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai, c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, e) az MNV Zrt., f ) a Diákhitel Központ Zrt., g) a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., i) az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok, j) az  olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az  állam legalább az  Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik, k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat és l) az  állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018.  évi CXXXVIII.  törvény alapján Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság [az a)–l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke