- CXXXVIII. törvény az állami magasépítési beruházások megvalósításáról. Annak érdekében, hogy a részben vagy egészben központi költségvetési forrásból finanszírozott, az állam által történő, magasépítés körébe tartozó beruházások megvalósítása a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- § E törvény alkalmazásában:
- állami magasépítési beruházás: a kormányzati magasépítési beruházás, valamint a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás;
- kormányzati magasépítési beruházás: állami vagyoni körbe tartozó ingatlanon, a Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek költségvetési forrásaiból megvalósuló magasépítési beruházás;
- központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás: helyi önkormányzati vagyoni körbe tartozó ingatlanon, támogatási jogviszony útján biztosított központi költségvetési forrás felhasználásával, a helyi önkormányzat által megvalósításra kerülő magasépítési beruházás;
- magasépítési beruházás: minden olyan építési beruházás, amely olyan építmény létrehozására, felújítására, bővítésére vagy átalakítására irányul, amelynek a meghatározott rendeltetésétől függően a csatlakozó rendezett terepszint felett egy vagy több építményszintje létesül, és magában foglalja azon sajátos építményfajták körébe tartozó építmények létrehozását, felújítását vagy átalakítását is, amelyek a csatlakozó rendezett terepszint alatt az építmény rendeltetésszerű, biztonságos használatához elengedhetetlenek;
- magasépítési beruházás előkészítése: a magasépítési beruházáshoz szükséges tanulmányok, szakvélemények, tervek, dokumentáció elkészítése, engedélyeztetés lefolytatása, a beruházással érintett ingatlanok jogi helyzetének rendezése;
- magasépítési beruházás megvalósítása: a magasépítési beruházás előkészítési szakaszát követő építési tevékenység és az annak megvalósításához szükséges valamennyi járulékos feladat ellátása.
- § E törvény hatálya az állami magasépítési beruházásokra terjed ki, ide nem értve a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott magasépítési beruházások kivételi körét. A törvényt az Országgyűlés a
- december 12-i ülésnapján fogadta el.
- § A kormányzati magasépítési beruházás és a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás megvalósításának, az abban való közreműködésnek a részletszabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg. II. FEJEZET A BERUHÁZÁSI ÜGYNÖKSÉG
- §
(1)Az állami magasépítési beruházások e törvényben és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatait az állam 100%-os tulajdonában álló, részvénytársasági formában működő, közfeladatot ellátó gazdasági társaság, a Beruházási Ügynökség látja el, amelyet a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében jelöl ki.
(2)A Beruházási Ügynökség működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
(3)A Beruházási Ügynökség az állam nevében végzett tevékenysége során teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.
(4)A Beruházási Ügynökség az állami magasépítési beruházással összefüggésben bármely érintett hatóságtól, közigazgatási szervtől, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató társaságtól, a beruházás előkészítőjétől, egyéb állami tulajdonban álló társaságtól, az érintett állami magasépítési beruházás megvalósításában közreműködő bármely szervezettől tájékoztatást kérhet, illetve az érintett szerv részére intézkedés megtételét javasolhatja.
(5)A Beruházási Ügynökség által megvalósított beruházásokkal összefüggő építési, felújítási, átalakítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési, fejlesztési, bontási és beszerzési tevékenység közfeladatnak minősül.
(6)A Beruházási Ügynökség által megvalósított állami magasépítési beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
(7)A Beruházási Ügynökség a megvalósítója azoknak a központi költségvetési forrásból finanszírozott magasépítési beruházásoknak is, amelyek során a magasépítési beruházáshoz szükséges ingatlan megállapodás alapján az állam részére biztosított. III. FEJEZET A KORMÁNYZATI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK 1. A Beruházási Ügynökség mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának feladatai 5. §
(1)A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása során az állam javára és nevében jár el.
(2)A Kormány egyedi határozatában kormányzati magasépítési beruházások megvalósítójának a Beruházási Ügynökség helyett más szervet is kijelölhet.
(3)A Beruházási Ügynökség – mint a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítója – az alábbi feladatokat látja el:
- a)közreműködik – a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint – a kormányzati magasépítési beruházás előkészítésében és ellátja a tervellenőri feladatokat;
- b)a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítása során ellátja az építtetői feladatokat;
- c)a kormányzati magasépítési beruházások kivitelezése során gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról.
(4)A Kormány egyedi határozatában kijelölheti a Beruházási Ügynökséget a kormányzati magasépítési beruházások előkészítési feladatainak elvégzésére is.
(5)A Beruházási Ügynökség a
(3)bekezdés szerinti feladatkörében eljárva különösen az alábbi feladatokat látja el:
- a)az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint véleményezi, és egyetértése esetén jóváhagyja a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges tervezési programot, terveket, dokumentációt;
- b)előkészíti és lefolytatja a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat;
- c)gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
- d)megköti a kormányzati magasépítési beruházások megvalósítására vonatkozó szerződéseket;
- e)gondoskodik az üzempróbák lefolytatásáról, üzembe helyezésről; f ) megvalósulási dokumentációt készíttet;
- g)gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
- h)közreműködik a használatbavételi engedélyezési eljárásban és az egyéb szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban;
- i)beruházásonkénti pénzügyi nyilvántartást vezet a beszámolási kötelezettségek teljesítése és a Kormány tájékoztatása érdekében;
- j)az állam nevében kötött szerződések esetén a központi költségvetés terhére kifizetést teljesít;
- k)közreműködik a szavatossági és jótállási jogok érvényesítésében.
(6)A Beruházási Ügynökség feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe. 6. §
(1)A kormányzati magasépítési beruházások előkészítésével összefüggő feladatokat ellátó személy, szerv (a továbbiakban együtt: előkészítő-építtető) által a beruházás előkészítése érdekében megkötött szerződésekben a kormányzati magasépítési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárás megkezdését megelőzően, a kivitelezési dokumentáció Beruházási Ügynökség általi jóváhagyásával egy időben a Beruházási Ügynökség e törvény erejénél fogva az előkészítő-építtető helyébe lép, amelyhez a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról a szerződésben részes feleket értesíteni kell.
(2)A Beruházási Ügynökséget az
(1)bekezdés szerinti változás esetén az érintett beruházás előkészítéséhez kapcsolódó további közbeszerzési kötelezettség nem terheli.
(3)A tervek, illetve az azokat tartalmazó dokumentáció felhasználási joga tekintetében a Beruházási Ügynökséget további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.
(4)A kormányzati magasépítési beruházás előkészítő-építtetője helyébe a hatósági engedélyek tekintetében e törvény erejénél fogva a Beruházási Ügynökség lép.
(5)A
(4)bekezdés szerinti személyi változást a Beruházási Ügynökség bejelenti a hatósági engedélyt kiadó hatóság részére.
- § A Beruházási Ügynökség a kormányzati magasépítési beruházás megvalósításához szükséges ingatlant az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti. Ennek sikertelensége esetén a kisajátításról szóló törvényben foglalt közérdekű cél fennállása esetén a Beruházási Ügynökség az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezi az állam javára.
- A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása
- §
(1)Az állam tulajdonába és a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek e törvény erejénél fogva a kormányzati magasépítési beruházásokhoz szükséges, a Beruházási Ügynökség által a 7. § alapján megszerzett ingatlanok, azok tartozékaival és alkotórészeivel együtt.
(2)A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásába kell adni a kormányzati magasépítési beruházások megvalósításához szükséges – a Kormány határozatában megjelölt – állami tulajdonú ingatlanokat. Az állami ingatlanok tulajdonosi joggyakorlója – a Beruházási Ügynökség megkeresése alapján – 30 napon belül intézkedik az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlásának átadására vonatkozó megállapodás megkötéséről. Az ingatlanok tulajdonosi joggyakorlását ingyenesen, könyv szerinti értéken kell a Beruházási Ügynökség részére átadni. A tulajdonosi joggyakorlás megállapodással történő átadásával az átvett vagyonnal kapcsolatos jogviszonyokba jogutódként a Beruházási Ügynökség lép.
(3)A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának időtartama alatt a Beruházási Ügynökség által az állam 100%-os tulajdonában álló, a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanon felépített új építmény az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(4)A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény műszaki átadás-átvételének lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon e törvény erejénél fogva megszűnik. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni, a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken. 9. §
(1)Ha a kormányzati magasépítési beruházással érintett állami vagyonon vagyonkezelői jog áll fenn, az érintett vagyon tulajdonosi joggyakorlását a Beruházási Ügynökség részére – a 8. §
(2)bekezdésében meghatározott szabályok szerint – át kell adni. A megvalósult beruházás, felújítás, beszerzett eszköz az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(2)A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása a kormányzati magasépítési beruházás keretében létrejött építmény, felújítás műszaki átadás-átvételének a lebonyolítását követően, a munkaterület kivitelező által a Beruházási Ügynökség részére történő visszaadását követő napon, e törvény erejénél fogva megszűnik. A Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben, nyilvántartásában kell feltüntetni a Beruházási Ügynökség által nyilvántartott – befejezetlen beruházás – könyv szerinti értéken. 3. A Beruházási Ügynökség által ellátott feladatok költségvetésével kapcsolatos rendelkezések 10. §
(1)A Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladataiból eredő gazdálkodását el kell különíteni a saját gazdálkodásától.
(2)A Beruházási Ügynökség állam nevében való tevékenysége során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt gazdálkodási szabályokat kell alkalmazni, a
(3)–
(10)bekezdésekben foglalt eltérésekkel.
(3)A Beruházási Ügynökség által az állam nevében megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások esetén a több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek felső korlátját a Kormány egyedi határozatában állapítja meg. A Beruházási Ügynökség e kötelezettségvállalásai esetén az Áht. 36. §
(4)–
(4d)bekezdését nem kell alkalmazni.
(4)A
(3)bekezdés szerinti kötelezettségvállalási keretet a Kormány beruházás jóváhagyásáról szóló egyedi határozatában megjelölt teljes kötelezettségvállalási összeg terheli, ideértve az Áht. 36. §
(1)–
(2)bekezdése szerinti kötelezettségvállalások összegét is.
(5)A központi költségvetésről szóló törvény önálló fejezetként tartalmazza a Beruházási Ügynökség állam nevében végzett feladatainak költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait. E fejezet kizárólag központi kezelésű előirányzatokat tartalmaz, a Beruházási Ügynökség az állam nevében vállalt kötelezettségeiből eredő kifizetéseit közvetlenül ezek terhére teljesíti.
(6)Az
(5)bekezdés szerinti fejezetben a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházások vagy programszerűen megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások (a továbbiakban e § tekintetében: beruházások) kiadásait külön előirányzaton kell elszámolni.
(7)Az
(5)bekezdés szerinti fejezetben beruházási tartalékot kell képezni a fejezetben kiadási előirányzattal rendelkező beruházások tervezettől eltérő ütemű elszámolásának kezelésére és a jóváhagyott vagy új beruházások kapcsán év közben meghozott kormányzati döntések finanszírozására.
(8)Az
(5)bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a Kormány egyedi határozatával jóváhagyott kormányzati magasépítési beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre.
(9)Az
(5)bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet beruházási tartaléka és kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása terhére a fejezeten belül átcsoportosíthat.
(10)Az
(5)bekezdés szerinti fejezetbe sorolt beruházások kiadási előirányzatait az egyes beruházásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítése érdekében – a
(9)bekezdés szerinti átcsoportosítási lehetőség hiányában – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.
(11)A Beruházási Ügynökség az állam nevében végzett feladataiból eredő műveletek hatásainak elkülönített nyilvántartásban történő könyvvezetését és beszámolási kötelezettségét az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai szerint teljesíti. IV. FEJEZET A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSÁVAL MEGVALÓSULÓ ÖNKORMÁNYZATI MAGASÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK 11. §
(1)Ha a helyi önkormányzat az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt meghaladó becsült értékű magasépítési beruházást központi költségvetési támogatás felhasználásával valósítja meg, a magasépítési beruházás megvalósítása során – Kormány eltérő döntése hiányában – a Beruházási Ügynökség a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott feladatokat kizárólagos joggal látja el, azzal, hogy a Beruházási Ügynökség ezen feladatokhoz közreműködőt vehet igénybe.
(2)Ha az önkormányzati magasépítési beruházás – amelyhez az államháztartás központi alrendszere központi költségvetési támogatást biztosít – kivitelezési dokumentációjához készült költségvetése alapján haladja meg a kivitelezés becsült értéke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott értékhatárt, a Beruházási Ügynökség a támogató és a helyi önkormányzat tájékoztatása alapján haladéktalanul intézkedik az
(1)bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében.
(3)A Beruházási Ügynökség a központi költségvetési támogatás felhasználásával megvalósuló önkormányzati magasépítési beruházás során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feladatait a beruházással érintett helyi önkormányzat nevében és javára látja el. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4. Felhatalmazó rendelkezés 12. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben
- a)jelölje ki a Beruházási Ügynökséget,
- b)állapítsa meg az állami magasépítési beruházások kivételi körét, a Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházások körét, valamint a Beruházási Ügynökség által ellátandó feladatok körét és azok részletes szabályait,
- c)állapítsa meg az állami magasépítési beruházások fázisait és a kormányzati magasépítési beruházások kormányzati döntés-előkészítésének rendjét. 5. Hatályba léptető rendelkezés 13. §
(1)Ez a törvény – a
(2)bekezdésben foglaltak kivételével – 2019. január 1-jén lép hatályba.
(2)A IV. Fejezet
- január 1-jén lép hatályba.
- Átmeneti rendelkezések
- §
(1)A 10. §
(5)bekezdése szerinti fejezetet önálló költségvetési fejezetként első alkalommal a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényben kell megtervezni.
(2)Az e törvényben foglaltakat nem kell alkalmazni a részben vagy egészben az Európai Unió 2014–2020-as operatív programja és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz forrásainak terhére finanszírozott állami magasépítési beruházás esetén.
(3)Az e törvényben foglaltakat azon állami magasépítési beruházások esetén kell
- január 1-jétől alkalmazni, amelyek esetében a megvalósításra irányuló közbeszerzési eljárás
- január 1-jét követően indul.
- Módosító rendelkezések
- §
(1)Az Áht. 33. §
(1)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(1)A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében és az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényben meghatározott esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.”
(2)Az Áht. 33. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)A központi költségvetésről szóló törvény, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló
- évi CXXXVIII. törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított kiadási előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a Kormány, a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezet terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén az Országgyűlés egyedi határozatban jogosult.”
- § Az Áht.
- §
(4)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(4)Az
(5)bekezdésben, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló
- évi CXXXVIII. törvényben foglaltak, valamint a
- §
(1)bekezdése szerinti pénzeszközök terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére kötelezettség a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. §
(3)bekezdése és a 14. §
(4)bekezdés
- c)és
- d)pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,
- b)egyéb esetben
- ba)a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
- bb)az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig vállalható.” 17. § Az Áht. 79. §
(2)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „
(2)A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni
- a)a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,
- b)a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,
- c)a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,
- d)a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
- e)az MNV Zrt., f ) a Diákhitel Központ Zrt.,
- g)a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság,
- h)a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,
- i)az Országgyűlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok,
- j)az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,
- k)a Nemzeti Üdülési Szolgálat és
- l)az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény alapján Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság [az a)–
- l)pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].” Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke