114/2008. (IX. 5.) FVM rendelete a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel- és lízingdí

114/2008. (IX. 5.) FVM rendelete a mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel- és lízingdíj-támogatás igénybevételének részletes feltételeiről. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és a vidékfejlesztési miniszter feladatés hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el: I. Fejezet Fogalommeghatározások 1. § E rendelet alkalmazásában: a) mezőgazdasági tevékenység: mezőgazdasági termé kek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást (TEÁOR 08: 011, 014, 015, 016), valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartását [a Tanács 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló rendelet (a továbbiakban: tanácsi rendelet) 2. cikk c) pont]; b) mezőgazdasági vállalkozás: olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme a Magyar Köztársaság területén található és mezőgazdasági tevékenységet folytat, ideértve a c)–e) pontban foglaltakat is; c) mezőgazdasági üzem: adott mezőgazdasági termelő által vezetett, és ugyanazon tagállam területén található termelőegységek összessége [a tanácsi rendelet 2. cikk b) pont]; d) termelői szervezet: a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek nemzeti szabályozásáról szóló 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti társaság; e) termelői csoport: a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján működő, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium), illetve 2005. november 1-jét megelőzően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által termelői csoportként elismert szövetkezet vagy korlátolt felelősségű társaság; f) köztartozás: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (a továbbiakban: Art.) meghatározott fogalom; g) mezőgazdasági gépek és technológiai berendezések beszerzése: az Irányító Hatóság által jóváhagyott és közzétett gépkatalógusban szereplő mezőgazdasági gépek és technológiai berendezések, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a kertészetben alkalmazott erőgépek, erőgépek munkagépei, berendezései, majori gépek, állattartás gépei, berendezései, valamint szárítók, pellettáló és brikettáló berendezések, zöldség, gyümölcs és szőlő betakarító gépek, magágykészítő gépek és technológiák beszerzése; h) mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházás: a mezőgazdasági vállalkozások által megvalósítandó, a saját termelésű termékek feldolgozását, forgalmazását célzó, a g) pont hatálya alá nem tartozó beruházás, melynek az Európai Uniót létrehozó szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazásra kell irányulnia oly módon, hogy a feldolgozás során keletkező termék is élelmezési célú mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve az olyan tevékenységet, amely az első eladásra váró állati vagy növényi termék előkészítéséhez szükséges; a beruházás fő célja a feldolgozási eljárások javítása, illetve ésszerűsítése, a termékek külső megjelenésének és csomagolásának javítása, illetve a melléktermékek vagy hulladékok jobb hasznosításának vagy megsemmisítésének ösztönzése, a környezet védelme és az egészségügyi feltételek javítása; i) beruházás: a jogosult mezőgazdasági vállalkozás által eszközölt, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti tevékenység; j) beruházás beszerzési érték: a számviteli törvény 47–48. §-a szerint meghatározott érték; k) támogatás szempontjából elszámolható költség: a támogatás alapjának meghatározásánál figyelembe vett, a 2. § (2) bekezdése szerinti kamattámogatással, illetve kezességvállalással érintett hitel- és pénzügyi lízing célját képező 2. § (1) bekezdése szerinti beruházások beszerzési értéke, ide nem értve a beszerzési érték részét képező kamatot, valamint az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfát; l) állattartó telepek korszerűsítése: a már meglévő és szakhatósági igazolással rendelkező szarvasmarha, juh, kecske, sertés és ló állattartó telepeken a képződő trágya kezelésének, tárolásának, illetve felhasználásának fejlesztésére, az állati férőhelyek kialakítására és minőségének javítására, korszerűbb technológia alkalmazására, jó minőségű takarmány előállításának és felhasználásának, valamint a takarmányminőség megőrzésének biztosítására, valamint az állatbetegségek kialakulásának és terjedésének megelőzésére irányuló beruházás; m) pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján meghatározott hitelintézet és pénzügyi vállalkozás; n) kezességvállaló intézmény: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 39–40. §-ai alapján viszontgaranciával rendelkező pénzügyi vállalkozás (Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány); o) BUBOR: Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb, melyet a Magyar Nemzeti Bank a honlapján tesz közzé; p) pénzügyi lízing: a számviteli törvény 3. § (8) bekezdés 13. pontjában meghatározott fogalom; q) lízingdíj kamattámogatás: a mezőgazdasági gépek, technológiák és berendezések pénzügyi lízingje alapján fizetendő kamat támogatása; r) támogatástartalom: a támogatások összegének jelenértéke. A hitel, valamint a lízingdíj kamattámogatásának támogatástartalmának kiszámítását az 1. számú melléklet, valamint az Európai Bizottság a referencia kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló 2008/C 14/02 számú közleménye, a kezességvállaló intézmények által nyújtott kezességvállalás támogatás tartalmának kiszámítását a mezőgazdasági vállalkozások által „de minimis” támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: külön jogszabály) tartalmazza. Amennyiben a kezességvállaló intézmény rendelkezik az Európai Bizottság által jóváhagyott támogatástartalom számítási módszerrel, a pénzügyi intézményeket a jóváhagyásról írásban értesíti; s) támogatásról szóló határozat: a hitel- vagy lízingfelvevőnek e rendelet alapján nyújtott támogatástartalomról szóló határozat; t) támogatás intenzitás: a támogatástartalom és a támogatás szempontjából elszámolható költségek jelen értékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. Általános rendelkezések 2. § (1) E rendelet szerint a mezőgazdasági vállalkozás támogatást igényelhet: a) mezőgazdasági gépek és technológiai berendezések beszerzéséhez; b) az állattartó telepek korszerűsítéséhez; c) a mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beru házáshoz; d) mezőgazdasági gépek és berendezések lízingbe véte léhez. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás: a) beruházási hitel esetén kamattámogatás; b) új gép és technológiai berendezés lízingbe vétele ese tén lízingdíj kamattámogatás; c) kezességvállaló intézmény által nyújtott kezesség, készfizető kezesség formájában igénybe vehető támogatás [a továbbiakban a)–c) pont együtt: támogatás]. (3) Az egy beruházáshoz igénybe vett támogatás együttes támogatási intenzitása nem haladhatja meg a 40%-ot. (4) A támogatás igénybe vételének feltétele, hogy a beruházás: a) a fajlagos termelési költségek csökkentésére; vagy b) az előállított termékek minőségének javítására; vagy c) a higiéniai körülmények és az állatjólét javítására; vagy d) a mezőgazdasági vállalkozás tevékenységének diver zifikálására irányuljon. 3. § Nem jogosult a mezőgazdasági vállalkozás az e rendelet szerinti támogatás igénybe vételére, amennyiben: a) csőd-, felszámolási eljárás, bírósági végrehajtás vagy végelszámolás alatt áll; b) a hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely állami támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesítette; c) 60 napot meghaladó, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett számára; d) gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt áll; e) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül jogosulatlanul igénybe vett támogatásból eredő rendezetlen tartozása van; f) az azonos jogcím keretében támogatott befejezetlen projekttel rendelkezik; g) az adott beruházás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program fejlesztési támogatásban, vagy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozható termelői szervezet támogatásban részesül; h) az adott beruházás csak a meglévő közösségi vagy nemzeti előírásoknak való megfelelésre irányul. II. Fejezet Mezőgazdasági beruházási hitel, amelyhez kamattámogatás és kezességvállaló intézmény által nyújtott kedvezményes kezességvállalás igényelhető 4. § (1) A mezőgazdasági vállalkozás a kamattámogatást a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti beruházások, támogatás szempontjából elszámolható költségeihez igénybe vett hitel pénzügyileg rendezett kamatai után igényelheti. (2) A mezőgazdasági vállalkozás a pénzügyi intézmény kezdeményezése alapján kezességvállaló intézmény által nyújtott kezességvállalást is igénybe vehet. 5. § (1) A 4. § szerinti támogatások igénybevételére a mezőgazdasági vállalkozás abban az esetben jogosult, amennyiben: a) igazolja, hogy: aa) őstermelő, egyéni vállalkozó, valamint a jogi sze mély vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonosa vagy alkalmazottja és rendelkezik legalább középfokú „mezőgazdasági vállalkozó” (OKJ 32 6201 02), „ezüstkalászos gazda” (OKJ 21 6201 01) vagy „aranykalászos gazda” (OKJ 32 6201 01) szakképesítéssel; ab) belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, fő tevékenységi köre az 1. § a) pontjában meghatározott TEAOR 08 számú tevékenység, ac) rendelkezik a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) 28. §-a szerinti regisztrációs számmal, ad) beruházási célú hiteligénylés esetén rendelkezik a fejlesztés megvalósításához szükséges, áfát nem tartalmazó költségeinek a pénzügyi intézmény belső szabályzatának megfelelő mértékű saját erővel, ae) a beruházással érintett üzem – mezőgazdasági termelő esetén – az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a tesztüzemi rendszer keretében kialakított standard fedezeti hozzájárulás értékek alkalmazásáról szóló 146/2004. (IX. 30.) FVM rendelet szerint számított standard fedezeti hozzájárulása meghaladja az 5 európai mértékegységet (EUME-t), af) rendelkezik az általa működtetett, korszerűsítésre kerülő állattartó telep szakhatósági igazolásával, vagy az állattartás helye szerinti illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal, amely szerint az adott állattartó telep egy önálló állategészségügyi egységként szerepel az állategészségügyi hatóság nyilvántartásában, valamint a nevezett címen tartott állomány hatóság, valamint kezelő állatorvosi felügyelete biztosított; b) a 3. számú mellékletnek megfelelően nyilatkozik, hogy: ba) a 2. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti beruházást a hitelszerződés kötést követő 12 hónapon belül befejezi, bb) a felvett hitelt a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott célra használja, bc) a vállalkozását legalább a felvett hitel, illetve lízing futamidejének időszakában, a hitellel, illetve lízinggel megvalósított beruházást pedig legalább 5 évig rendeltetésszerűen működteti, bd) a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti beruházás esetén hozzájárul ahhoz, hogy a hitel lejártáig biztosíték (jelzálog) terhelje meg a megvalósult fejlesztést, be) nem áll csőd, felszámolás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt, bf) köztartozása nem áll fenn, bg) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 15. § (7) és (9) bekezdéseseiben szabályozott rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeinek megfelel. (2) A 3. számú mellékletben szereplő nyilatkozat a hitelés lízingkérelem elválaszthatatlan mellékletét képezi. 6. § (1) A kamattámogatás összege a kamatmegállapítás időpontjában érvényes háromhavi BUBOR-ral számított kamat 50%-a, amennyiben a hitelhez legfeljebb a kamatmegállapítás időpontjában érvényes háromhavi BUBOR+ 2,0 százalékpontnak megfelelő kamat kapcsolódik. (2) A pénzügyi intézmény a hitelszerződés megkötését követően az (1) bekezdés szerinti kamaton felül az üzletszabályzatának megfelelően rendelkezésre tartási jutalékot, késedelmi kamatot és a követelés érvényesítésével kapcsolatos költségeket számolhatja fel. 7. § (1) A kamattámogatásban részesülő hitel összege: a) mezőgazdasági termelő esetében legalább 2 millió forint, de legfeljebb 400 millió forint; b) termelői szervezet és termelői csoport esetében leg feljebb 750 millió forint lehet, amely keretösszeg több hitelkérelem alapján is felhasználható. (2) A hitel futamideje a szerződéskötéstől számított legalább 5 év, de legfeljebb 7 év, ezen belül legfeljebb 1 év türelmi idő biztosításával. A futamidő alatti előtörlesztés esetén az addig igénybe vett kamattámogatás nem számít jogosulatlan támogatás igénybe vételének. 8. § (1) A 4. § (2) bekezdése szerinti kezességvállaló intézmény által nyújtott kezességvállalás a hitelszerződés szerinti hitelösszegre és egyéves ügyleti kamatára, illetve az ezt követő években a mindenkor fennálló tőketartozásra és egyéves ügyleti kamatára vehető igénybe. (2) Az (1) bekezdés szerinti készfizető kezességvállalás mértéke legfeljebb 80% lehet. III. Fejezet Mezőgazdasági gép- és technológia beszerzés pénzügyi lízingjének kamattámogatása és kezességvállaló intézmény által nyújtott kedvezményes kezességvállalási díjtámogatása 9. § A 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti beruházáshoz a mezőgazdasági vállalkozás: a) lízingdíj kamattámogatást, valamint b) a lízingelést végző pénzügyi intézmény kezdeménye zésére kezességvállaló intézmény által nyújtott kezességet igényelhet. 10. § (1) A lízingdíj kamattámogatás a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti lízing formájában megvalósuló beruházások lízingdíjainak kamattörlesztő részlete alapján abban az esetben igényelhető, ha: a) a lízing futamidő legalább 36 hónap és a lízingbevevő a futamidő végén megszerzi a lízingelt eszköz tulajdonjogát; b) a lízing kamatmértéke nem haladja meg a kamat-megállapítás időpontjában érvényes háromhavi BUBOR+ 2,0 százalékpontot; c) a lízingtartozás tőkeösszege, valamint a lízingdíj tőke és kamattörlesztő része, továbbá a kamattörlesztő részlethez kapcsolódó kamattámogatás a szerződésben éves bontásban is rögzítésre kerül. (2) A lízingdíj kamattámogatás igénybe vételére a mezőgazdasági vállalkozás a 5. § (1) bekezdés a) pont aa)–ad) alpontjában felsorolt igazolások bemutatása, valamint a b) pont bc), be), bf) és bg) alpontjában foglalt nyilatkozatok megtétele esetén jogosult. (3) A lízingdíj kamattámogatás mértéke a lízingdíj kamat-tartalmának 50%-a. 11. § (1) A 9. § b) pontja szerinti kezességvállaló intézmény által nyújtott készfizető kezességvállalás a lízingszerződés szerinti tőkeösszegre és egyéves ügyleti kamatára, illetve az ezt követő években a mindenkor fennálló tőke összegére és annak egyéves ügyleti kamatára terjed ki. (2) A készfizető kezességvállalás mértéke legfeljebb 80% lehet. IV. Fejezet Egyéb rendelkezések 12. § (1) A mezőgazdasági vállalkozások a pénzügyi intézményekhez az előírt példányban és tartalommal rendelkező hitel- és lízingkérelmeket nyújthatnak be, amelyeknek elválaszthatatlan mellékletét képezi az MgSzH által kiállított hatósági bizonyítvány. (2) Az MgSzH – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 83. § (1) bekezdése szerint – hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy a hitelkérelemben meghatározott célkitűzések közül, melyek azok amelyek megfelelnek: a) mezőgazdasági gépek és technológiai berendezések beszerzése esetén az 1. § g) pontja szerint; b) állattartó telepek korszerűsítése esetén az 1. § l) pontja szerint; c) mezőgazdasági termékfeldolgozást szolgáló beruházás esetén az 1. § h) pontja szerint; d) pénzügyi lízing esetén az 1. § p) pontja szerint meghatározott feltételeknek. (3) A hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmeket e rendelet hatályba lépésétől kezdődően folyamatosan lehet benyújtani az MgSzH területileg illetékes szervéhez. A hatósági bizonyítvány kiállítása az Eljárási törvény 79. §-a alapján tárgyi adómentes, mintáját a 4. számú melléklet tartalmazza. (4) A hatósági bizonyítvány kiállításához: a) hitelkérelem benyújtása esetén az 5. §-ban felsorolt igazolásokat és nyilatkozatokat; b) lízingkérelem benyújtása esetén a 10. § (2) bekezdés szerinti dokumentumokat, továbbá a gyártó, vagy a forgalmazó cég árajánlatát kell csatolni. (5) A MgSzH az általa hatósági bizonyítvánnyal ellátott hitel- és lízingkérelmekről az adott hónapot követő 15-ig az 5. számú melléklet szerint adatszolgáltatást nyújt a minisztérium részére. A minisztérium a rendelkezésére álló adatok alapján jogosult a hatósági bizonyítvány iránti kérelmek MgSzH-hoz történő benyújtásának közlemény útján történő felfüggesztésére. 13. § (1) A kedvezményes hitel- és lízingprogramban a 6. § (1) bekezdés, illetve a 10. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kamatfeltételek és a 8. §, illetve a 11. § szerinti kedvezményes intézményi kezességvállalási díj mellett felvett hitelek támogatás nyújtását jelentik a mezőgazdasági vállalkozások számára. (2) A kamatkedvezmény által megtestesített támogatástartalmat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) az 1. számú mellékletben meghatározott módszer szerint számolja ki, a pénzügyi intézmény által minden hónap 20-ig megküldött, 2. számú melléklet szerinti adatszolgáltatás alapján. Az MVH támogatástartalomról szóló határozatban értesíti a mezőgazdasági vállalkozást. A támogatástartalomról szóló határozatot az MVH, valamint a hitel-, illetve lízingfelvevő is 10 évig köteles megőrizni. (3) A kezességvállalás támogatástartalmát a kezességvállaló intézmény a külön jogszabályban meghatározott módszertan szerint számolja ki, és az erről szóló igazolást megküldi a hitel-, illetve lízingfelvevő részére, amely igazolást a kezességvállaló intézmény és a hitel-, illetve lízingfelvevő is 10 évig köteles megőrizni. 14. § (1) A kamattámogatás vagy a lízingdíj kamattámogatás az adott évben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által rendszeresített „Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről” című nyomtatvány felhasználásával igényelhető a 10032000-01905616 számú Agrárfinanszírozás támogatása lebonyolítási számláról, az illetékes adóhatóságtól. (2) A kamattámogatás vagy a lízingdíj kamattámogatás összegét a támogatásra jogosult mezőgazdasági vállalko zás a pénzügyi intézménytől kapott kamatigazolás alapján számítja ki. (3) A kamattámogatás és a lízingdíj kamattámogatás igénylésénél az (1) bekezdés szerinti nyomtatványhoz csatolnia kell a pénzügyi intézménynek az esedékes kamat megfizetéséről szóló igazolását, az első igényléskor az MgSzH által kiállított hatósági bizonyítvány, a hitel-, illetve lízingkérelem, valamint az MVH által kiállított támogatástartalomról szóló határozat eredeti példányát. 15. § (1) A 4. § (1) bekezdés szerinti hitel és a 9. § szerinti lízing igénybevételével megvalósuló beruházás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére az illetékes adóhatóság által – az Art. szerint – végzett ellenőrzés keretében kerül sor. (2) Amennyiben a mezőgazdasági vállalkozás nem tesz eleget az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, az igénybe vett támogatás jogosulatlan támogatásnak minősül. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetését az illetékes adóhatóság rendeli el. (3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben a 14. § (1) bekezdése szerinti számlára kell visszafizetni. 16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Gráf József s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter