1007/2004. (II. 12.) Korm. határozata az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációr

1007/2004. (II. 12.) Korm. határozata az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról. I. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel általános szabályai 1. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő magyar hivatalos álláspont (a továbbiakban: tárgyalási álláspont) kialakítására irányuló eljárásra a kormányzati döntés-előkészítés általános szabályait az e határozatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. Ez a határozat az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter feladat- és hatáskörére, valamint az Integrációs Kabinetre vonatkozó szabályok figyelembevételével alkalmazandó. 3. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont kialakításának fórumai: az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság szakértői csoportjai (a továbbiakban: szakértői csoport), az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, a közigazgatási államtitkári értekezlet, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: tárca nélküli miniszter) által külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott tárcaközi vagy miniszteri szintű egyeztetés, az Integrációs Kabinet és a Kormány. 4. A Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkársága (a továbbiakban: KÜM-IKÁT) az Európai Unió intézményeitől beérkező iratokat (a továbbiakban: uniós tervezetek) a tárgyalási álláspont kialakítása céljából elektronikus formában a szakértői csoportokhoz továbbítja. Az uniós tervezeteket egyidejűleg elektronikusan megküldi a tárca nélküli miniszter hivatala, a Miniszterelnöki Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium részére is. 5. E határozat rendelkezéseit az Európai Bizottság mellett tagállami részvétellel működő bizottságokban képviselendő álláspont kialakítására és képviseletére is megfelelően alkalmazni kell. II. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 6. Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: EKTB) feladata — a kül- és biztonságpolitikai kérdések kivételével — a kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítése, koordinálása, végrehajtása és ellenőrzése, továbbá az uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése, kidolgozása és — jogszabály vagy kormányhatározat eltérő rendelkezése hiányában — annak meghatározása. A kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos politika alakításáért a külügyminiszter felel. Az erre irányuló tevékenységéről a külügyminiszter képviselője tájékoztatja az EKTB-t. 7. A politikai, gazdasági, költségvetési vagy társadalmi jelentőségénél fogva a magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy a kormányzat általános integrációs politikája szempontjából meghatározó fontosságú kérdéseket (a továbbiakban: stratégiai kérdések) — a 31. pontban foglaltak szerint — az Integrációs Kabinet, illetve szükség szerint a Kormány elé kell terjeszteni. 8. Az EKTB elnöke a tárca nélküli miniszter, helyettes vezetője a KÜM-IKÁT vezetője. Az EKTB tagjai a közigazgatási államtitkári értekezleten képviselettel rendelkező minisztériumok (országos hatáskörű szervek) és a tárca nélküli miniszterek hivatalai integrációs kérdésekért felelős egy-egy vezető köztisztviselője (a továbbiakban: EKTB-tag). 9. Az EKTB üléseinek állandó meghívottja a miniszterelnök kabinetfőnökének, a Miniszterelnöki Hivatal általános politikai államtitkárának, valamint a koalíciós egyeztetésért felelős államtitkárának képviselője. A feladatkörét érintő napirendi pontok esetében az EKTB ülésének tagja az országos hatáskörű szerv vezetője, a kormánybiztos, valamint a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az EKTB ülésére az EKTB elnöke más személyt is meghívhat. 10. Az EKTB-tagot a miniszter vagy az országos hatáskörű szerv vezetője jelöli ki. Az EKTB-tag gondoskodik a minisztérium (országos hatáskörű szerv) európai integrációs feladatainak egységes képviseletéről, összehangolja a minisztérium első helyi felelősségével működő szakértői csoportok munkáját, továbbá képviseli a minisztériumot (országos hatáskörű szervet) az EKTB-ben. Az EKTB tagot felhatalmazással rendelkező köztisztviselő helyettesítheti. 11. Az EKTB hetente legalább egyszer egyeztető ülést tart, amelynek elsődleges feladata az Európai Unió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) üléseit előkészítő Állandó Képviselők Bizottsága (a továbbiakban: COREPER) és az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén képviselendő tárgyalási álláspontok meghatározása. Az EKTB a COREPER és az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén szereplő minden napirendi ponthoz tárgyalási álláspontot, illetőleg — a 7. pont szerinti stratégiai kérdésekben — tárgyalási álláspont-javaslatot határoz meg. Az álláspont-javaslat elfogadására — a 31. pontban foglaltak megfelelő alkalmazásával — kormány-előterjesztést kell benyújtani. A tárgyalási álláspont tervezetének elkészítésért — a miniszteriális felelősség figyelembevételével — a szakértői csoport, beterjesztéséért a szakértői csoport vezetője és az első helyi felelős minisztérium EKTB-tagja a felelős. Az EKTB ülésének összehívását a Kormány és az EKTB bármely tagja is kezdeményezheti. 12. Az EKTB a Tanács ülése előtt előkészítő ülést tart. A Tanács különböző formációinak előkészítéséért a miniszterek az 1. számú mellékletben foglalt felelősségi rendnek megfelelően, és a jelen határozat rendelkezéseinek megtartásával felelnek. A Tanács ülésén képviselendő álláspontot az első helyi felelős minisztérium EKTB-tagja az EKTB elé terjeszti. 13. Az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről a külügyminiszter az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszterrel együttműködésben gondoskodik. 14. Az EKTB titkársági feladatainak ellátásáról — így különösen az ülésanyagok összeállításáról és a résztvevőknek történő megküldéséről, a szakértői csoportok nyilvántartásáról — a KÜM-IKÁT gondoskodik. Az EKTB Titkársága a tárgyalási álláspontok tervezeteit a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletének (a továbbiakban: Állandó Képviselet) megküldi. 15. Az EKTB ülését — az EKTB elnökének irányításával — az EKTB Titkársága hívja össze és szervezi. Az EKTB ülésének napirendjét — az EKTB-tagjai javaslatainak figyelembevételével és az EKTB elnökének jóváhagyásával — az EKTB Titkársága határozza meg, igazodva az Európai Unió döntéshozatali rendjéhez, valamint az Európai Tanács, a Tanács és egyéb előkészítő testületeinek munkatervéhez. 16. Az EKTB üléseiről emlékeztető készül. A vitás kérdések tekintetében az emlékeztető — szükség szerint — tartalmazza a kisebbségi véleményt. Az emlékeztető elkészítéséről és az érintettek részére történő megküldéséről — az ülést követő két munkanapon belül — az EKTB Titkársága gondoskodik. 17. Az EKTB működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg. III. A szakértői csoport 18. A Kormány a kormányzati integrációs politika, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésére, a közösségi politikák alakulásának követésére és a szükséges kormányzati intézkedések koordinálására szakértői csoportokat hoz létre. A szakértői csoportok listáját a határozat 2. számú melléklete tartalmazza. 19. A szakértői csoport tagjai a téma szerint első helyi felelős és társfelelős minisztérium, illetve országos hatáskörű szerv, továbbá a Külügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium (horizontális tárcák), valamint az Állandó Képviselet (illetékes) köztisztviselői. A tárca nélküli miniszter hivatalának és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői jogosultak részt venni a szakértői csoportban. A szakértői csoport vezetője engedélyezheti más érdekelt államigazgatási szerv képviselőinek részvételét a szakértői csoport munkájában. Vita esetén a részvétel kérdésében az EKTB dönt. 20. A szakértői csoport vezetőjét az első helyi felelős miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője jelöli ki, és gondoskodik a szakértői csoport működéséhez szükséges munkafeltételek biztosításáról. A szakértői csoport vezetőjének feladata a szakértői csoport munkájának irányítása és összehangolása, a tanácsi munkacsoportokban részt vevő szakértői csoporttag kijelölése, a tárgyalási álláspontok egyeztetése, a tárgyalási álláspontra vonatkozó egyeztetett javaslat kialakítása, valamint — az első helyi felelős minisztérium EKTB-tagjával együttműködve — az egyeztetett tárgyalási álláspont tervezetek EKTB napirendre vételének kezdeményezése és benyújtása. 21. A szakértői csoport tagjai között szakmai kérdésekben a feladatmegosztás a kormányzati feladat- és hatáskörmegosztás általános rendjéhez igazodik. Ehhez igazodva a szakértői csoport tagja felel a tárgyalási álláspont alapjavaslatának kidolgozásáért minden tanácsi formációban képviselendő tárgyalási álláspont kialakítása esetén. A szakértői csoport szükség esetén szakértői alcsoportot hozhat létre. A szakértői csoport működésére vonatkozó részletes szabályokat az EKTB ügyrendje határozza meg. 22. A közösségi vívmányok hazai jogrendszerbe való átültetése érdekében szükséges intézkedéseket a felelős minisztérium az illetékes szakértői csoporttal egyeztetve készíti elő. 23. Az egyéb tanácsi előkészítő-bizottságok ülésén képviselendő tárgyalási álláspont kialakítása érdekében az első helyi felelős minisztérium — jelen határozat rendelkezéseinek megtartásával — tárcaközi egyeztetést folytathat, melynek eredményéről tájékoztatja az EKTB-t. A 27. pont alá tartozó kérdések esetében a tárgyalási álláspontokat jóváhagyásra az EKTB elé terjeszti. IV. A tárgyalási álláspont kialakítása 24. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásában képviselendő tárgyalási álláspont tervezetét véleménynyilvánítás céljából, határidő megjelölésével a szakértői csoport vezetője a szakértői csoport tagjainak megküldi. Határidőn belüli válasz hiánya az egyetértés kifejezését jelenti. 25. A tárgyalási álláspont tervezetének tartalmaznia kell a pontosan megfogalmazott álláspontot és annak rövid indoklását, továbbá a jogszabály várható költségvetési hatásait és — ha a tárgyalási álláspont meghatározásához szükséges — a társadalmi, gazdasági hatásainak, valamint az abból következő jogalkotási, intézményfejlesztési feladatoknak a bemutatását. A tárgyalási álláspont tervezet angol nyelven tartalmazza a felszólalási javaslatot és annak indokolását. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés — az eltérő vélemények ismertetésével — döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni az álláspont tervezetben. 26. A tanácsi munkacsoportokban képviselendő tárgyalási álláspontot a szakértői csoport szintjén kell meghatározni, kivéve a következő pontban meghatározott eseteket. 27. Az EKTB ülésére be kell nyújtani a tárgyalási álláspont tervezetet, ha a) a tanácsi munkacsoportokban képviselendő tárgyalási álláspont tekintetében a szakértői csoportban az egyeztetések ellenére véleményeltérés maradt fenn, b) a kérdés a Tanács, a COREPER vagy a Tanácsot előkészítő egyéb bizottság soron következő ülésének napirendjén szerepel, c) az álláspont meghatározása a Kormány hatáskörébe tartozó ügyben szükséges, d) a c) pontban foglalt esetkörön kívül stratégiai jelentőségű tárgyalási álláspontra vonatkozó, az Integrációs Kabinet vagy szükség esetén a Kormány döntését igénylő kérdést érint. 28. Napirendre csak az e határozatban foglalt követelmények — ideértve a határozat 1. pontja folytán alkalmazandó általános ügyrendi és jogalkotási előírásokat is — megtartásával benyújtott tárgyalási álláspont tervezete tűzhető. 29. A szakértői csoport egyhangú javaslata esetén az EKTB a tárgyalási álláspont tervezetek elfogadásáról vita nélkül is határozhat. 30. A Tanács üléseit előkészítő speciális bizottságokban képviselendő álláspont kialakítására — ha az EKTB soros ülésén ez nem lehetséges — az EKTB elnökének egyetértésével, az EKTB Titkárságának egyidejű írásbeli tájékoztatása mellett kerül sor. 31. A 7. pontban meghatározott — az uniós tagság stratégiai kérdéseiről szóló, a tárgyalási álláspontnak az EKTB-ben való megtárgyalását követően készítendő — előterjesztést az illetékes szakminiszter, a külügyminiszter és a tárca nélküli miniszter közösen nyújtja be. Az előterjesztéshez csatolni kell az EKTB vonatkozó ülésének jegyzőkönyvét. Az Integrációs Kabinet, illetőleg a Kormány részére benyújtott előterjesztést előzetesen a közigazgatási államtitkári értekezlet is megtárgyalja. V. A tárgyalási álláspont képviselete és az információáramlás 32. A tárgyalási álláspontok képviseletéről az érintett miniszterek, az általuk kijelölt személyek és az Állandó Képviselet — az EKTB-vel együttműködve, e határozat rendelkezései szerint — gondoskodnak. 33. Az EKTB Titkársága gondoskodik az EKTB, az Integrációs Kabinet vagy a Kormány által jóváhagyott tárgyalási álláspontnak az Állandó Képviselet részére történő továbbításáról, valamint azok nyilvántartásáról. A kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a tárgyalási álláspontot a Külügyminisztérium politikai igazgatója (a továbbiakban: politikai igazgató) — az Állandó Képviselet vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett — továbbítja az Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalához. 34. Az EKTB — annak Titkársága útján — rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről a közigazgatási államtitkári értekezletet. Az EKTB üléséről készített emlékeztetőt a közigazgatási államtitkári értekezlet soron következő ülésére tájékoztatóként be kell terjeszteni. A tájékoztató a Kormány tagjai részére megküldésre kerül. 35. A tanácsi munkacsoportokban a szakértői csoport vezetője által kijelölt tag képviseli a tárgyalási álláspontot. A résztvevő szakértői csoporttag a tanácsi munkacsoport ülését követő egy munkanapon belül jelentésben köteles tájékoztatni a szakértői csoport vezetőjét és tagjait, az első helyi felelős minisztérium EKTB-tagját, valamint az EKTB Titkárságát. 36. A COREPER-ben és a Tanács egyéb előkészítő bizottságaiban a tárgyalási álláspontot képviselő köztisztviselő egy munkanapon belül jelentésben köteles tájékoztatni az EKTB Titkárságát. A jelentések szétosztásáról az EKTB Titkársága gondoskodik. 37. A Kormány tagjai a Tanács üléseiről az ülést követő két munkanapon belül jelentést készítenek a Kormány részére, amelyet eljuttatnak az EKTB Titkárságára is. A jelentésben tájékoztatást kell adni a tanácsülés döntéseiből adódó feladatokról is. VI. A Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviselete szervezeti szabályainak alapelvei 38. Az Állandó Képviselet ellátja és segíti a Magyar Köztársaság Kormányának képviseletét az Európai Unió szerveinél. 39. Az Állandó Képviselet folyamatos és állandó szakmai kapcsolatot tart a kormányzati szervekkel, részt vesz az Európai Unió intézményeiben képviselendő tárgyalási álláspontok tervezeteinek kialakításában, és gondoskodik a magyar részvétel elősegítéséről. 40. Az Állandó Képviselet vezetője elősegíti a Kormánynak az Európai Unió intézményeiben való képviseletét. Képviseli a Kormányt a COREPER II munkájában, részt vesz az Európai Unió Tanácsának ülésein, illetőleg az illetékes miniszter vagy államtitkár távolléte esetén képviseli a Kormányt. 41. Az Állandó Képviselet vezetőjének általános ügyekért felelős szakmai helyettese képviseli a Kormányt a COREPER I munkájában, részt vesz az Európai Unió Tanácsának a COREPER I által előkészített ülésein. 42. A Kormányt a Politikai és Biztonsági Bizottság ülésein a Kül- és Biztonságpolitikai Hivatal nagyköveti rangú vezetője képviseli, aki egyben az Állandó Képviselet vezetőjének kül- és biztonságpolitikai kérdésekért felelős szakmai helyettese. 43. Az Állandó Képviselet szakdiplomatái az állandó képviselő, illetve általános ügyekért felelős szakmai helyettesének vagy kül- és biztonságpolitikai kérdésekért felelős szakmai helyettesének (a továbbiakban: az Állandó Képviselet illetékes vezetői) irányítása alatt végzik munkájukat. 44. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásához kapcsolódó utasításokat — kivéve a 45. pontban meghatározott esetekben — a kormányzati szervek a KÜM-IKÁT-on keresztül továbbítják az Állandó Képviselet illetékes szakdiplomatájának. A kül- és biztonságpolitikai kérdések ese tében az utasításokat a politikai igazgató továbbítja az Állandó Képviselet Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalának vezetőjéhez. 45. Az Európai Unió döntéshozatali eljárásához nem kapcsolódó egyéb utasításokat és a tanácsi munkacsoportokban képviselendő tárgyalási álláspontokra vonatkozó utasításokat a kormányzati szervek a KÜM-IKÁT vezetőjének, — illetve kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a politikai igazgatónak — és az Állandó Képviselet illetékes vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett továbbítják a szakdiplomatának. A szakdiplomata az Állandó Képviselet illetékes vezetőjének és a KÜM-IKÁT vezetőjének — illetve kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a politikai igazgatónak — egyidejű tájékoztatásával jelent a kiküldő minisztériumnak vagy illetékességgel rendelkező szaktárcának. 46. Az Állandó Képviselet illetékes vezetője vagy a KÜM-IKÁT vezetője — az illetékes szaktárca egyidejű tájékoztatása és egyeztetés kezdeményezése mellett — a szakdiplomatáknak adott utasítás végrehajtását indokolt esetben felfüggesztheti. 47. Az Állandó Képviselet diplomatái az EKTB szakértői csoportok tagjai, a tárcaközi egyeztetés szabályait rájuk is megfelelően alkalmazni kell. Az Állandó Képviselet diplomatái a szakértői csoport vezetőjének kijelölése alapján képviselik a kormányzati álláspontot a tanácsi munkacsoportokban és arról e határozat rendelkezéseinek alkalmazásával jelentést tesznek. 48. Az Állandó Képviselet szervezeti és működési rendjének részletes szabályait — e határozat rendelkezéseinek figyelembevételével, az EKTB javaslata alapján — a külügyminiszter állapítja meg. VII. Záró rendelkezések 49. Az EKTB kijelöli az általa tárgyalt napirendi pontok közül azokat, amelyek esetében kommunikációs tervet kell készíteni és végrehajtani. A kommunikációs tervet a Kormányzati Kommunikációs Központ készíti el az EKTB elnöke és az EKTB illetékes szakértői csoport vezetőjének szakmai irányítása mellett. Az EKTB által tárgyalt kérdésekhez kapcsolódó kommunikációs tervet az EKTB hagyja jóvá. Ennek részletes szabályait az EKTB ügyrendje határozza meg. 50. A Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozat (a továbbiakban: H.) 4. pontjának első mondatában a ,,törvényalkotási programjavaslata’’ szövegrész helyébe a ,,törvényalkotási programja’’, harmadik mondatában a ,,törvényalkotási programjavaslatról’’ szövegrész helyébe a ,,törvényalkotási programról’’ szövegrész lép, egyidejűleg a 4. pont a következő rendelkezéssel egészül ki: ,,A munkaterv és a törvényalkotási program elkészítése során figyelembe kell venni az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségek ütemezését.’’ 51. A H. 9. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki: ,,Az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötele zettségekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül elfogadásra kerüljenek.’’ 52. A H. 10. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: ,,Ha a jogszabály vagy a nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás vagy az Európai Közösségek jogszabályának, valamint egyéb közösségi vívmányainak tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés követelményének, illetőleg az összeegyeztethető-e az Európai Unió jogszabályaival.’’ 53. A H. 18. pontja a következő mondattal egészül ki: ,,Minden, az Európai Unió jogszabályaihoz történő kö zelítéssel kapcsolatos és a közösségi vívmányok tárgykörét érintő előterjesztést meg kell küldeni véleményezésre az igazságügy-miniszternek, a külügyminiszternek, az európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszternek, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek.’’ 54. A H. 50. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: ,,Az államtitkári értekezleten a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt helyettes államtitkára(i) és koalíciós együttműködésért felelős politikai államtitkárainak egy-egy megbízottja, továbbá a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője állandó meghívottként vesz részt.’’ 55. Ez a határozat 2004. március 1-jén lép hatályba; egyidejűleg az európai integrációval összefüggő kormányzati feladatok felelősségi és koordinálási rendjéről szóló 1093/1994. (X. 7.) Korm. határozat 3. pontja, valamint az azt módosító 1006/1998. (I. 23.) Korm. határozat, továbbá az 1120/1999. (XII. 7.) Korm. határozat 1. és 2. pontja a hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök