2007. I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról (kivonatos közlés).

2007. I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról (kivonatos közlés). 65. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton a Magyar Köztársaság területére, illetve területén át más célállamba szállító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely gazdasági célú személyszállítási tevékenység végzésére jogosult (a továbbiakban: fuvarozó) köteles a szállítást megelőzően megbizonyosodni arról, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal. (2) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton, közúton, illetve vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha a) az általa szállított utasnak a Magyar Köztársaság területére történő beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg, b) az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt a Magyar Köztársaság területére visszairányították, vagy c) a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az utasnak a járműre történő felvételét. (3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli. (4) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az eljáró hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi. (5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót – külön jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. A törvényt az Országgyűlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el. (6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett. 66. § (1) A légi fuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légi fuvarozó – a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelezettségét megszegve – nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni államnak a területéről szállít a Magyar Köztársaság területére. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légi fuvarozó hiányos adatokat vagy – az elvárható gondosság tanúsítása hiányában – valótlan adatot továbbít. 87. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. július 1-jén lép hatályba. 118. § (1) A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vktv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) E törvény lajstromozási szabályainak alkalmazásában magyar, illetve közösségi tulajdon: a) a magyar állampolgár, az Európai Unió tagállama vagy Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, illetve az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy tulajdona; b) olyan jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdona, amely a Magyar Köztársaságban, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik székhellyel, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam).” (2) A Vktv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Gazdasági társaságot abban az esetben lehet magyar, illetve közösségi tulajdonúnak tekinteni, ha az EGT-államban székhellyel, illetve állampolgársággal nem rendelkező külföldit tagsági jogviszonya alapján megillető tulajdoni hányad, illetőleg az általa gyakorolt szavazati jog mértéke nem éri el az 50%-ot.” 119. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz akkor is az e törvényben, illetve a 4. § (7) bekezdése alapján meghatározott jogkövetkezmények fűződnek, ha] „a) a külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért felelősséget vállal egy olyan hitelesítésszolgáltató, amely az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik székhellyel, illetve lakóhellyel, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetve” 124. § (1) A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Natv.) 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Testület elnökének – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az választható, aki] „b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,” (2) A Natv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Tanácsban a megválasztott tagszervezetet csak a képviseletére jogosult személy vagy írásban meghatalmazott helyettese képviselheti. A Tanácsban természetes személy tag csak nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy lehet.” (3) A Natv. a következő 29. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: „Az Európai Unió jogának való megfelelés 29. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.” 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról (kivonatos közlés) 69. § (1) Harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton a Magyar Köztársaság területére, illetve területén át más célállamba szállító fuvarozónak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal. (2) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton vagy vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan harmadik országbeli állampolgár utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha a) az általa szállított utas Magyar Köztársaság területére történő beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg; b) az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt a Magyar Köztársaság területére visszairányították; vagy c) a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az általa szállított utasnak a járműre történő felvételét. (3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli. (4) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi. (5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót – külön jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. (6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett. 70. § (1) A légifuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság – külön jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légifuvarozó – a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegve – nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területéről szállít a Magyar Köztársaság területére. A törvényt az Országgyűlés a 2006. december 18-i ülésnapján fogadta el. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légifuvarozó hiányos adatokat vagy – az elvárható gondosság tanúsítása hiányában – valótlan adatot továbbít. 102. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás és az ujjnyomat; c) az elrendelő szerv megnevezése, az elrendelő hatá rozat száma; d) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama; e) az idegenrendészeti vagy bírói kiutasítás hatálya alatt álló ujjnyomata. (2) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezelheti: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az úti okmány típusa, száma és érvényessége; c) a kiutasítás végrehajtásához igénybe vett légijárat (-járatok) adatai (járatszám, indulási és érkezési hely, az indulás és érkezés ideje); d) a hatósági kíséret indokoltsága; e) az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegség re vonatkozó adatok; f) a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatko zó adatok. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli. (4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás kezdeményezését követő öt évig kezeli. 109. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. július 1-jén lép hatályba. 112. § (1) A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Hőr. tv.) 4. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki: „16. légifuvarozó: az, aki a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére jogosult.” (3) A Hőr. tv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Határőrség a feladatainak ellátása érdekében az általa törvény alapján kezelhető adatokat veheti át: a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, b) a menekültügyi nyilvántartásból, c) az útlevél hatóság központi nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra vonatkozó nyilvántartásából, d) a központi személy- és tárgykörözési nyilvántartásból, e) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyil vántartásából, f) a bűnügyi nyilvántartásokból, g) a Rendőrség az Rtv. 90. § (1) bekezdésében megha tározott nyilvántartásaiból, h) a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak nyilvántartásából, i) az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyvi teli nyilvántartásából, j) a közúti közlekedési nyilvántartásból, k) a személyszállítást végző légifuvarozónak a légiköz lekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisaiból, l) a határjelekre vonatkozó nyilvántartásból.” (4) A Hőr. tv. a következő 65/A. §-sal egészül ki: „65/A. § (1) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve a határforgalom-ellenőrzés során – az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából – az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó a Magyar Köztársaság területére. (2) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve az (1) bekezdés alapján a következő adatokat kezeli: a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást, b) a légi járművön szállított utasok létszámát, c) a repülési tervben feltüntetett hívójelet, d) a Magyar Köztársaság területére történő beutazási határátkelőhelyet, e) a tervezett indulási és – a célállomásra történő – ér kezési időt. (3) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a határforgalom-ellenőrzés végrehajtásának céljából átmeneti állományba menti. Az átmeneti állományt, az utas beléptetését vagy beléptetésének megtagadását, illetve visszautasítását követően, de legkésőbb az adatok átvételétől számított 24 órán belül törölni kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy arra a Határőrségnek e törvény 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott idegenrendészeti és a 22. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatainak végrehajtásához szüksége van.” 115. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) a következő 27/B. §-sal egészül ki: „27/B. § (1) A személyszállítást végző légifuvarozó – az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából – az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban együtt: schengeni határátlépési állam) területére beutazó utas alábbi személyes adatait kezeli: a) a családi és utónevét; b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát; c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének ide jét, a kiállító állam kódját; d) a születési idejét; e) a schengeni határátlépési állam területére történő be utazási határátkelőhelyet; f) az indulási, a tranzit- és a célállomást. (2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott szemé lyes adatokat köteles a légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni. (3) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ott felsorolt adatokkal együtt az alábbi adatokat kezeli: a) a légijárművön szállított utasok létszámát; b) a repülési tervben feltüntetett hívójelet; c) a tervezett indulási és – a célállomásra történő – ér kezési időt. (4) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) be kezdés szerinti adatokat a légijármű indulását megelőző 345. naptól a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig kezelheti, továbbíthatja, ha az adattovábbítás törvényi feltételei az adatot igénylőnél fennállnak, ennek elteltével az adatokat törölni kell. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok – az utas kezdeményezése alapján – mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik. (6) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján továbbíthatja a határforgalom-ellenőrzésért felelős szervnek, amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat a Magyar Köztársaság területére. (7) Amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat, az (1) bekezdésben, valamint a (3) bekezdésben meghatározott adatokat – egyedi adatigénylés alapján – az utasok repülésre történő bejelentkezésének befejezésétől továbbítja a légijármű célállomása szerinti, schengeni határátlépési állam határforgalom-ellenőrzésért felelős szervének. (8) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozójáról, a róla kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, valamint arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.” (2) Az Ltv. 74/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „d) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről, 3. és 6. cikk.” 117. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 34. §-a a következő g) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:] „g) a harmadik országbeli kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációját, valamint a kutatási megállapodásra vonatkozó követelményeket.” A gazdasági és közlekedési miniszter 2/2007. (I. 9.) GKM rendelete a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás legmagasabb díjairól szóló 28/1996. (XII. 20.) KHVM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (6) bekezdésének h) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § A belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás legmagasabb díjairól szóló 28/1996. (XII. 20.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az 50 km-nél nagyobb távolságú egyszeri utazásra szóló jegy érvényességi idején belül annak visszaváltását, az érvényesség időtartamának megváltoztatását, az útvonal, illetőleg a célállomás módosítását – legfeljebb az utazás megkezdéséig – a szolgáltató köteles elvégezni. A módosításért – visszaváltásért – a jegy árának 25%-át, de leg- alább 100 Ft-ot és legfeljebb 500 Ft-ot számíthat fel a szolgáltató. Az elővételben megváltott 50 km és annál kisebb távolságú menetjegyet csak az érvényesség kezdete előtt köteles a szolgáltató visszaváltani.” 2. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: „d) a belföldi forgalomban a pót- és helyjegyköteles vonaton érvényes pót- és helyjeggyel nem rendelkezik.” 3. § Az R. 1–3. számú mellékletei helyébe e rendelet 1–3. mellékletei lépnek. 4. § (1) Ez a rendelet 2007. február 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja, valamint a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás legmagasabb díjairól szóló 28/1996. (XII. 20.) KHVM rendelet módosításáról rendelkező 59/2006. (VIII. 22.) GKM rendelet 2. §-a, 3. §-ának (3) és (4) bekezdése, valamint 1–3. melléklete. (3) A keletbélyegzés nélkül elővételben váltott menetjegyeket 2007. február 1-jétől csak a régi és az új ár közötti díjkülönbözet megfizetése után érvényesíti a vasút. A felhasználatlan menetjegyeket azonban a szolgáltató kezelési költség felszámítása nélkül 2007. május 1-jéig visszaváltja. (4) E rendelet hatálybalépése előtt elővételben meghatározott napra váltott, egy útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de legkésőbb 2007. április 1-jéig, menettérti útra szóló menetjegyek az érvényességi idejükön belül, de legkésőbb 2007. május 1-jéig használhatók fel utazásra. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter