66/2013. (IX. 23.) EMMI rendelete az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról.

66/2013. (IX. 23.) EMMI rendelete az emberi erőforrások miniszterének feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról. A honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény 81.  § (3)  bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII.  1.) Korm. rendelet 41.  §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, a 21. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. Fejezet ÁltalÁnos rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) egészségügyi szolgáltató: az  egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV.  törvény 3.  § f )  pontja szerinti egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; b) honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszak: az  Alaptörvény szerinti váratlan támadás, a  megelőző védelmi helyzet, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot; c) kórház: aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató; d) közgyűjtemény: a  kulturális örökség védelméről szóló 2001.  évi LXIV.  törvény (a  továbbiakban: Kötv.) 7.  § 3. pontjában meghatározott könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép-és hangarchívum; e) kulturális javak: a Kötv. 7. § 4. pontjában meghatározott javak; f ) szükséggyógyintézet: szükségkórház vagy orvosi segélyhely; g) védett kulturális javak: a Kötv. 46. § és 47. §-ában foglaltak alapján védelemben részesült javak. (2) Az  e  rendeletben foglaltakat a  honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló egészségügyi szolgáltatók tekintetében nem kell alkalmazni. 2. A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje 2. § Az emberi erőforrások minisztere (a  továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a  továbbiakban: minisztérium) a) koordinálja az  irányított ágazatok védelmi tervezési rendszerének kialakítását, működtetését a gazdaságfelkészítés rendszerében; b) koordinálja az Észak Atlanti Szerződés Szervezetének (a továbbiakban: NATO) felajánlott civil képességekkel és a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos ágazati feladatokat; c) koordinálja a  minisztérium nemzetközi válságkezelési gyakorlatokon, valamint az  egyéb honvédelmi gyakorlatokon való részvételét; d) szervezi a  NATO vagy az  Európai Unió műveleti területen történő szakmai feladat ellátását a  miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó, a  honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény 18.  § (2)  bekezdés e) és f )  pontja szerinti szervezet megkeresésén keresztül és e) gondoskodik a honvédelmi felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásáról és az  abban biztosított költségvetési források felhasználásáról szóló beszámoló tervezetének, valamint a  honvédelmi felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges javaslatok és költségvetési igények összeállításáról a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladat végrehajtása érdekében. 3. A honvédelmi intézkedési terv 3. § (1) Honvédelmi intézkedési terv készítésére kötelezettek: a) a miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, valamint b) a katasztrófatervek készítésére kötelezett egészségügyi szolgáltatók. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltaktól eltérően a  kulturális ágazat területén az  állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, védett kulturális javakat kezelő a) közgyűjtemények, ha alapleltárukban, vagy külön nyilvántartásukban kulturális javak szerepelnek, valamint b) közgyűjteménynek nem minősülő egyéb szervek, szervezetek kötelezettek honvédelmi intézkedési terv készítésére. (3) A  honvédelmi intézkedési terv készítésére vonatkozó szabályokat a  (2)  bekezdés szerinti szervek, szervezetek esetében a 6. alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az  (1)  bekezdés b)  pontja szerinti egészségügyi szolgáltatók tekintetében a  katasztrófavédelmi terv honvédelmi intézkedési tervnek minősül. (5) A  honvédelmi intézkedési terv az  (1) és a  (2)  bekezdés szerinti szerv, szervezet sajátosságainak megfelelő, a működési szabályokról rendelkező szöveges részből, valamint erő és eszköz számvetésből áll. (6) A honvédelmi intézkedési terv rendszeres felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról az (1) és a (2) bekezdés szerinti szerv, szervezet vezetője gondoskodik. (7) Az  (1) és a  (2)  bekezdés szerinti szerv, szervezet vezetője gondoskodik arról, hogy a  honvédelmi intézkedési terv végrehajtására kijelölt személyi állomány a tervet megismerje és felkészüljön annak végrehajtására. II. Fejezet az Ágazatokhoz tartozó honvédelemben közreműködő egyes szervek, szervezetek specIÁlIs honvédelmI FeladataI 4. Az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatai 4. § Az országos tisztifőorvos az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a  gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. mellékletének 3., 5. és 6. pontjában szereplő országos intézetek bevonásával a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a  továbbiakban: BM OKF) felkérésére szakmai anyagokat készít, valamint b) szakmai útmutatók, oktató anyagok, tájékoztatók kidolgozásával közreműködik a  különleges jogrendi időszakban és a  fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggésben a polgári védelmi szervezetek, illetve a polgári védelmi ismereteket oktatók felkészítésében. 5. § (1) A  megyei vagy fővárosi népegészségügyi szakigazgatási szerv (a  továbbiakban együtt: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) vezetője a) a  minisztérium által meghatározott szükséggyógyintézet-telepítési kötelezettségek figyelembevételével a működési területén határozatban kijelöli a szükséggyógyintézetek telepítésére és működtetésére kötelezett kórházakat és szakorvosi rendelőintézeteket (a  továbbiakban: szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt egészségügyi szolgáltató) és meghatározza a telepítendő szükséggyógyintézetek számát és típusát, valamint b) javaslatot tesz a  megyei, fővárosi védelmi bizottság részére a  szükséggyógyintézet telepítésére alkalmas ingatlanok igénybevételi célú kijelölésére. (2) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője a honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés és a tömeges ellátás biztosítása érdekében a) koordinálja a szükséggyógyintézet telepítését; b) kezdeményezi a  megyei, fővárosi védelmi bizottság felé a  honvédelmi feladatok ellátásához szükséges polgári védelmi szervezetek alkalmazását, valamint c) kijárási tilalom bevezetése esetére felméri az  egészségügyi feladatok ellátásához szükséges munkaköröket a rendelkezés hatálya alóli mentesítés érdekében. (3) Kitelepítés bevezetése esetén a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője az  illetékességi területén gondoskodik a  közösségi befogadó helyek közegészségügyi- és járványügyi ellenőrzéséről, továbbá megszervezi az áttelepülő lakosság egészségügyi ellátását. (4) A  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője határozatban kijelöli a  más egészségügyi intézménytől átcsoportosítható, megfelelő számú és szakmai összetételű egészségügyi személyzetet, ha a  szükséggyógyintézet működtetése az azt telepítő egészségügyi szolgáltató saját állományából nem biztosítható. (5) Amennyiben a szükséges létszám a (4) bekezdés szerint sem biztosítható, további átcsoportosításokat kezdeményez más megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetőjénél, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnál. 6. § Az országos tisztifőgyógyszerész a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében a) folyamatosan figyelemmel kíséri a  gyógyszerellátás alakulását és megteszi a  szükséges intézkedéseket és javaslatokat az ellátás biztosítására, valamint b) szükség esetén javaslatot tesz a  miniszter részére a  gyógyszerek vénynélküli kiszolgálását megszüntető jogszabály hatályba léptetésére. 7. § Az Országos Mentőszolgálat vezetője a) a  BM OKF felkérésére kidolgozza a  polgári védelmi szervezetek részére a  fegyveres összeütközések időszakára vonatkozóan az  elsősegélynyújtás oktatáshoz szükséges egységes oktatási anyagot, valamint az  elsősegélynyújtó és sérültszállító polgári védelmi szervezetek működésének szakmai követelményeit, valamint b) meghatározza a  szükség-mentőgépkocsiként alkalmazható gépjárműtípusokat, és a  gépjárműigényt megküldi a technikai eszközök igénybevételi célú kijelölésére jogosult területileg illetékes katonai igazgatási központ vezetője részére. 8. § Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet vezetője a) a  minisztérium útján a  szükség-gyógyintézeti felszerelések szállításának tervezéséhez súly- és térfogatadatokat szolgáltat a megyei, fővárosi védelmi bizottságok részére; b) útmutatót készít a  Mobil Orvosi Segélyhely és a  Mobil Szükségkórház telepítéséhez és berendezéséhez, valamint c) meghatározza a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban telepítésre tervezett további szükséggyógyintézetek kialakításának forrásigényét. 9. § (1) A kórház vezetője a miniszter által a) meghatározott, a  kapacitásra és működésre – különösen az  ágyszámra, műtéti kapacitásra, a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban felmerülő többletigényekre – vonatkozó adatokat szolgáltat a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője részére, valamint b) megadott szempontok szerint tervezi a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban történő működés többletigényeit és költségeit. (2) A kórház vezetője felelős a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásáért, b) a polgári védelmi vonatkozású elsötétítési terv elkészítéséért, valamint c) a kórház területén lévő óvóhely rendeltetésű építmény használható állapotban tartásáért. (3) A kórház vezetője évente értékeli a honvédelmi feladatok végrehajtását és arról a tárgyévet követő év január 31-ig írásban beszámol a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetőjének. (4) A kórház vezetője honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakban a) elrendeli a polgári védelmi vonatkozású elsötétítési tervben foglaltak végrehajtását; b) gondoskodik ba) a kórház épületeinek földről és levegőből is jól látható vöröskereszttel való jelöléséről, valamint bb) az óvóhely célú építmény rendeltetésszerű használhatóságának fenntartásáról. 10. § (1) A  szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője az  egyes szükséggyógyintézetek személyi állományára vonatkozóan a) elkészíti és a honvédelmi intézkedési tervéhez csatolja a szükséggyógyintézetbe kijelölt személyek jegyzékét, beleértve a műszaki és kisegítő személyzetet; b) meghatározza a  szükséggyógyintézetnek a  rendelkezésre álló állományból nem biztosítható személyzet létszámát és szakmai összetételét; c) kijelöli a szükséggyógyintézet vezetőjét és helyettesét, valamint az ellátó részlegek vezetőit; d) az a) pont szerinti jegyzéket, valamint a c) pont szerinti kijelölést évente január 15-éig felülvizsgálja, valamint e) meghatározza a kijelölt személyzetnek a szükséggyógyintézetben ellátandó feladatkörét. (2) A szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője a) kialakítja a szükséggyógyintézet szervezeti és működési szabályzatát; b) meghatározza a szükséggyógyintézet telepítéséhez és működtetéséhez minimálisan szükséges infrastruktúra biztosítására vonatkozó igényeket, valamint c) az  (1) bekezdés b) pontja szerinti igényeket a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője útján megküldi a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére. (3) A  szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt egészségügyi szolgáltató vezetője a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében a) a  megyei, fővárosi védelmi bizottsággal együttműködve gondoskodik a  szükséggyógyintézet telepíthetőségéről és szükség esetén a telepítéséről; b) felügyeli a szükséggyógyintézet szakmai tevékenységét és működtetését, valamint c) meghatározza az  egészségügyi szolgáltató és a  szükséggyógyintézet közötti kapcsolattartás és információcsere rendjét. 11. § (1) A kórház a) közreműködik az Állami Egészségügyi Tartalék minőségmegőrző cseréjében, valamint b) megküldi a beszerzendő gyógyszerek, valamint – figyelemmel a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra – az egészségügyi anyagok jegyzékét az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (a továbbiakban: EKI) részére. (2) Az  EKI a  cserélendő készletei figyelembevételével meghatározza és visszajelzi, hogy az  egyes tételekből milyen mennyiséget ad át a kórház részére. (3) A kórház a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően történt beszerzést követően a (2) bekezdés szerinti tételeket átveszi az EKI-től, és ezzel egyidejűleg a beszerzett tételekből az átvettekkel megegyező mennyiségű, rendeltetésű, illetve hatású tételeket átadja az EKI részére. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti átadás-átvétel nem minősül kereskedelmi tevékenységnek. A minőségmegőrző csere céljából elismervénnyel átadott és átvett tételek után térítési díjat nem kell fizetni. 5. A Nemzeti Intézkedési Rendszer 12. § (1) A Nemzeti Intézkedési Rendszerben (a továbbiakban: NIR) közreműködő szervek a) az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, b) a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője és c) a fekvőbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók. (2) A  NIR egészségügyi tárgyú intézkedéseinek elrendelését követően azok végrehajtását az  országos tisztifőorvos koordinálásával a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője irányítja. (3) Az egészségügyi szolgáltatók a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a honvédelmi intézkedési terveikben foglaltak alkalmazásával hajtják végre. 6. A kulturális ágazat honvédelmi feladatai 13. § (1) A  védett kulturális javakat több megye területén kezelő közgyűjtemény a  honvédelmi intézkedési tervet megyénkénti bontásban készíti el. (2) A  honvédelmi intézkedési terv a  3.  § (5)  bekezdésében foglaltakon túl – a  14.  §-ban és a  15.  §-ban foglaltakra figyelemmel – meghatározza a védett kulturális javak tárolására és szállítására vonatkozó előírásokat. (3) A  honvédelmi intézkedési tervet úgy kell elkészíteni, hogy azt valamennyi különleges jogrendi időszakban alkalmazni lehessen. 14. § (1) A  védett kulturális javak megóvásáról elsősorban helyben kell gondoskodni. A  honvédelmi intézkedési terv meghatározza azokat a  védett kulturális javakat, amelyeket honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszak esetén helyben kell megóvni, vagy a  megyei, fővárosi védelmi bizottság által kijelölt gyűjtőhelyre vagy védett gyűjtőhelyre kell szállítani, figyelembe véve a  megyei, fővárosi védelmi bizottság tájékoztatását a  rendelkezésére álló gyűjtőhelyi lehetőségekről és tárolási körülményekről. (2) A  honvédelmi intézkedési terv a  védett kulturális javak jelentősége, értéke, tárolási, szállítási igényei, valamint a  gyűjtőhely és a  helyben megóvás lehetőségeinek figyelembe vételével csoportosítva meghatározza a  helyben történő védelem esetén csomagolással, elrejtéssel védendő, valamint gyűjtőhelyre szállítás vagy kitelepítés elrendelése esetén a szállítandó kulturális javak körét. A szállítandó kulturális javakat a szállítás igényelt sorrendje szerint csoportokba kell sorolni. (3) A honvédelmi intézkedési terv meghatározza a) a helyben történő megóvás és a gyűjtőhelyre szállítás csomagolóanyag-, eszköz- és munkaerő-szükségletét, valamint b) a szállítmány őrzéséhez és az intézmény további őrzéséhez szükséges létszámot. 15. § A honvédelmi intézkedési terv készítése során figyelembe kell venni a következőket: a) a védett kulturális javakat a mentés során úgy kell becsomagolni, hogy szállításkor ne sérülhessenek meg és a tárolás időtartama alatt megőrizzék állagukat, b) a  védő- és csomagolóanyagoknak védelmet kell nyújtaniuk a  mechanikai sérülés, a  nedvesség, a  vegyi hatások ellen, c) a csomagolóanyag kiválasztásánál a kevésbé gyúlékony anyagokat kell előnyben részesíteni, d) a  védett kulturális javak a  kijelölt gyűjtőhelyre csak zárt, vagy zárttá tehető közúti járműveken, vagy zárt vasúti tehervagonok felhasználásával szállíthatók, e) a gyűjtőhelyre szállítást úgy kell megtervezni, hogy 24 óra alatt megvalósítható legyen, f ) a  védett kulturális javak tárolására óvóhelyek, épületek alatti – legalább szükségóvóhely védőképességű  – pincék terei, megfelelően kialakított barlangok, tárolók vehetők igénybe, ha azok az egyéb védelmi-szakmai előírásoknak megfelelnek, g) a  hosszabb ideig tartó tárolás idejére biztosítani kell a  tárolt javaknak megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, a természetes, vagy mesterséges szellőztetést, h) a szállításhoz, gyűjtőhelyi megóváshoz megfelelő őrzést és szakmai felügyeletet kell biztosítani. 16. § (1) A megyei hatókörű városi múzeum a megye területén lévő muzeális intézmények a) véleményének figyelembe vételével javaslatot tesz a  megyei, fővárosi védelmi bizottság számára a gyűjtőhelyek kijelölésére; b) honvédelmi intézkedési tervei végrehajtásához szükséges anyag-, eszköz- és létszámszükségletet, az ismertetőjelvény-igényt összesíti, és megküldi a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak, valamint c) bevonásával együttműködik a  megyei, fővárosi védelmi bizottsággal a  különleges jogrendi időszakra felkészülés érdekében szükséges kapacitások lekötésében. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a) a  fővárosi székhelyű muzeális intézmények vonatkozásában a  Budapesti Történeti Múzeum, a  b)  pont kivételével; b) az országos múzeumok, országos szakmúzeumok vonatkozásában az irányító szerv; c) a  megyei könyvtár illetékességi területén lévő könyvtárak vonatkozásában a  megyei könyvtár, a  d) és e) pontok kivételével; d) az országos szakkönyvtárak vonatkozásában az irányító szerv az e) pont kivételével; e) a  fővárosi székhelyű felsőoktatási könyvtárak, az  Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a  továbbiakban: OFI) Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint az Országos Idegennyelvű Könyvtár vonatkozásában az Országos Széchényi Könyvtár; f ) a fővárosi székhelyű iskolai könyvtárak vonatkozásában az OFI Pedagógiai Könyvtár és Múzeum; g) az általános levéltárak és a szaklevéltárak vonatkozásában a Magyar Nemzeti Levéltár; h) a  3.  § (2)  bekezdés a)  pontjának hatálya alá tartozó kép- és hangarchívumok vonatkozásában az  Országos Széchényi Könyvtár látja el. (3) A 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv, szervezet a helyi védelmi bizottsággal egyezteti honvédelmi intézkedési tervét. 7. Az oktatási ágazat honvédelmi feladatai 17. § A miniszter a  honvédelmi vonatkozású különleges jogrendi időszakra történő felkészülés érdekében határozatot készít elő a) a  köznevelési intézmények működésével, működtetésével kapcsolatban, a  nevelési év, a  tanítási év, a köznevelési felvételi eljárás és az érettségi vizsga vonatkozásában, b) a szakképzettségek biztosítása érdekében gyorsított képzések elrendelésére a köznevelésben és c) a  köznevelés szempontjából nélkülözhetetlen informatikai rendszerek működésének biztosítására vagy kiváltására, az adatok biztonságos tárolására, az adott dokumentumok és információk időbeni átvételére és szükség esetén határidők módosítására. III. Fejezet zÁró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. 19. § Hatályát veszti a) az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól szóló 21/2010. (V. 4.) EüM rendelet, b) az egészségügyi ágazat polgári védelmi feladatairól szóló 21/1998. (XII. 27.) EüM rendelet, valamint c) a rendkívüli állapot idején szükséges munkaerő meghagyásáról szóló 26/2004. (IV. 21.) ESZCSM rendelet. balog zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere