← Magyarország

4/2009. (HK 13.) HM VGF intézkedése a lakhatás-támogatási rendszer hatékonyságát fokozó egyes feladatok ellátásáról.

Röviden

Ez az intézkedés a Honvédelmi Minisztérium (HM) lakhatás-támogatási rendszerének hatékonyságát kívánja növelni, különös tekintettel a lakbér-, bérleti- és használatidíj-tartozások kezelésére, valamint a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetésére.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
4/2009. (HK 13.) HM VGF intézkedése a lakhatás-támogatási rendszer hatékonyságát fokozó egyes feladatok ellátásáról. A 14/2008. (HK 5.) HM utasítással hatályba léptetett, a Honvédelmi Minisztérium lakáspolitikai és -gazdálkodási koncepciója (a továbbiakban: HM Lakáskoncepció) által megfogalmazott alapelvekre és az az alapján előírt lakásügyi feladatokra tekintettel, a Honvédelmi Minisztérium által működtetett lakhatás-támogatási rendszer hatékonyságának fokozása, a szerződéses fegyelem előmozdítása érdekében a Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítéséről, valamint a lakhatás támogatásáról szóló 6/1994. (IV. 30.) HM rendelet (a továbbiakban: HM Lakásrendelet) 182. §-ában, valamint 183. § a) pontjában, illetve a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 82/2006. (MK 94.) HM utasításban megállapított hatáskörömben eljárva az alábbi intézkedést adom ki. I. A lakbér-, bérleti-, használatidíj-tartozások megszüntetésével összefüggő feladatok Általános rendelkezések 1. A HM Lakásrendelet és a HM rendelkezésű lakás bérbeadásával és a lakáscélú támogatásokkal összefüggő, a honvédelmi szervekre háruló egyes feladatok ellátásról, a lakásgazdálkodási és a lakóház-kezelési szervek feladatairól, a lakásbizottságok működéséről, továbbá a szálló férőhely gazdálkodás és a szálló bérlet szabályairól szóló 63/1995. (HK 33.) HM utasítás (a továbbiakban: HM Lakásutasítás) vonatkozó szabályai értelmében az önálló lakásgazdálkodást folytató helyőrség-parancsnokságoknak és a HM Infrastrukturális Ügynökség Budapesti Lakásgazdálkodási Osztálynak (a továbbiakban együtt: helyi lakásgazdálkodási szerv) a bérbeadói jogkör gyakorlása során hatékonyan és folyamatosan kell fellépniük a lakbér, bérleti és használati díj (a továbbiakban együtt: díj) fizetési kötelezettség jog- és szerződésszerű teljesítésének előmozdítása érdekében. 2. a) A helyi lakásgazdálkodási szervnek első alkalommal 2009. augusztus 31-ig, majd azt követően három havi rendszerességgel, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: HM Ei Zrt.) mint szolgáltatóval együttműködve kell megvizsgálnia azt, hogy az illetékességi területén a bérlők, használók a díjfizetési kötelezettségüket jogszabálynak és szerződésnek megfelelően teljesítik-e. A vizsgálatnak ki kell terjednie a díjtartozás összegére, esedékességére, továbbá arra, hogy a HM Ei Zrt. a tartozás behajtása iránt tett-e intézkedést, s az milyen eredménnyel zárult. b) A HM Ei Zrt. díjtartozásról és az általa elvégzett behajtásról szóló írásbeli közlése alapján a helyi lakásgazdálkodási szervnek a díjtartozással rendelkező bérlőkről, használókról nyilvántartást kell felfektetnie. c) Azon esetekben, amikor a tartozás kiegyenlítése érdekében a HM Ei Zrt. még nem tett intézkedést vagy az eredménytelennek minősült, vagyis díjtartozás fennáll a helyi lakásgazdálkodási szervnek intézkednie kell a díjtartozásának kiegyenlítésére, szükséges esetben a bérleti szerződés felmondására és a bérelt vagy jogcím nélkül használt lakás, szálló, családi szálló, személygépkocsi tároló helyiség (beálló) megürítésére. d) A helyi lakásgazdálkodási szervnek az általa megtett bérbeadói intézkedésekről, az arról szóló okiratok egy példányának megküldésével tájékoztatnia kell a HM Ei Zrt.-t. 3. A jelen intézkedés 4. pontjában meghatározott kisértéket meghaladó díjtartozás fennállása esetén, a helyi lakásgazdálkodási szervnek – amennyiben annak jogi feltételei fennállnak – a tartozás megfizettetése mellett intézkednie kell a bérleti szerződés felmondására és a volt bérlemény megürítésére is. 4. Az intézkedés alkalmazásában kisértéket meghaladó tartozás a három hónapot vagy – a késedelmi kamat nélkül – húszezer forintot meghaladó díjtartozás. A lakbértartozások megszüntetésével összefüggő feladatok A fizetési felszólítás 5. A helyi lakásgazdálkodási szervnek a lakbértartozással rendelkező bérlőt (a továbbiakban: adós bérlő) az ezer forintot meghaladó díjtartozásának tudomásra jutását, legkésőbb a 2. a) alpont szerinti vizsgálat lezárását követő 8 napon belül a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 25. § (1) bekezdése alapján a kézhezvételtől számított 8 napon belüli teljesítésre kell felszólítania. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a lakásbérleti szerződés felmondásának és a bérlemény kiürítésének jogkövetkezményére történő figyelmeztetést is. A fizetési felszólítást minden esetben tértivevénnyel ellátott postai küldemény útján kell az adós bérlő részére megküldeni. 6. A teljesítés igazolásaként az érvényesített postai befizetési küldemény vagy lakossági folyószámláról történő átutalás esetén az átutalási megbízás fogadható el. A lakásügyi előadó a teljesítés tényét feljegyzésben (akár a felszólításra való rájegyzéssel) rögzíti. A teljesítési határidőn túl, de a bérleti szerződés felmondása előtt benyújtott igazolást a helyi lakásgazdálkodási szerv elfogadhatja. Lakbértartozás részletfizetésének engedélyezése 7. A lakbértartozás részletekben történő teljesítése egyéni méltányolható kérelemre engedélyezhető. A részletfizetés tárgyában az adós bérlővel a megállapodást a helyi lakásgazdálkodási szerv mint bérbeadó kötheti meg. A részletfizetés lehetőségéről az adós bérlőt a fizetési felszólításban tájékoztatni kell. 8. A részletfizetési megállapodás akkor köthető, ha a bérleti szerződés felmondására és a követelés bírói úton történő behajtására még nem történt intézkedés, és a kérelmező hitelt érdemlően (például jövedelemigazolás, keresőképtelenséget igazoló okirat, lakásfenntartási költségekről szóló számla benyújtásával stb.) igazolni tudja, hogy a lakbérhátralék egyösszegű megfizetése ő és családja megélhetését veszélyeztetné. Amennyiben a tartozás a 40 000 forintot nem haladja meg, a részletfizetési megállapodás az előző feltételeken túl kizárólag akkor köthető, ha az adós bérlő vagy házastársa (élettársa) szolgálati, munkahelyét önhibáján kívül elvesztette, illetőleg ha közös háztartásban élő kiskorú gyermekének neveléséről gondoskodik. A követelés bírói úton történő behajtása érdekében megtett intézkedésekről a helyi lakásgazdálkodási szerv megkeresésére a HM Infrastrukturális Ügynökségnek (a továbbiakban: HM IÜ) haladéktalanul, rövid úton kell nyilatkoznia. 9. a) A helyi lakásgazdálkodási szerv a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított 8 napon belül dönt. A helyi lakásgazdálkodási szerv a döntéséről a kérelmezőt írásban köteles tájékoztatni. b) A kérelem elfogadása esetén a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul gondoskodik a részletfizetési megállapodás megkötéséről. A részletfizetési megállapodás egy példányát a helyi lakóházkezelő szerv útján a HM Ei Zrt.-nek a számla és a postai befizetési küldemény elkészítése érdekében meg kell küldeni. 10. A megállapodásban a lakbértartozás legfeljebb 6 havi, egyenlő részletben történő megfizetése köthető ki. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapított részletet a tárgyhavi lakbérrel együtt kell megfizetni. 11. A bérleti szerződés felmondását követően a fennálló követelés részletekben történő, a megszűnt bérlet helyreállítása nélküli teljesítésére megállapodást – a jelen intézkedés 7–10. pontjainak megfelelő alkalmazásával – a HM IÜ köthet. A HM IÜ-nek az általa megkötött részletfizetési megállapodásokról az éves lakáshelyzet-jelentés keretében be kell számolnia a HM Védelemgazdasági Főosztály mint HM központi lakásgazdálkodási szerv (a továbbiakban: HM VGF) részére. A lakásbérleti szerződés felmondása lakbértartozás címén 12. a) A helyi lakásgazdálkodási szervnek fel kell mondania minden olyan lakásbérleti szerződést, melynek bérlője a kisértéket meghaladó tartozását a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nem rendezi, és részletfizetési kérelmet nem nyújtott be vagy az elutasításra került. Ha az adós bérlő részletfizetési kérelme elutasításra került, a lakásbérleti szerződést e döntéssel egyidejűleg megküldött új fizetési felszólításban rögzített határidő elmulasztását követő 8 napon belül kell felmondani. b) A helyi lakásgazdálkodási szervnek akkor is fel kell mondania a lakásbérleti szerződést, ha a bérlővel a 7–10. pont szerinti részletfizetési megállapodást kötött, és az adós a megállapított részletet vagy a tárgyhavi lakbér fizetését elmulasztotta, s azt a fizetési felszólításban rögzített határidőre sem teljesítette. c) A Lakástörvény 25. § (5) bekezdése értelmében a lakásbérleti szerződés lakbértartozás címén történő felmondása az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. 13. A bérleti szerződés jogszerű felmondása érvényesen fennáll abban az esetben is, ha az adós bérlő a felmondási idő alatt a lakbér és egyéb tartozását teljes egészében megfizeti. Ez esetben viszont a helyi lakásgazdálkodási szerv a felmondást egy alkalommal visszavonhatja. 14. A helyi lakásgazdálkodási szervnek a felmondási idő lejártát követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül, a HM Lakásutasítás 26. § (3)–(4) bekezdései szerint írásbeli értesítésben meg kell állapítania a volt bérlő megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználatát és a lakáshasználati díj mértékét. Az értesítésben a volt bérlőt fel kell szólítani a jogcím nélkül használt lakás határidős kiürítésére is. 15. Az adós bérlőkről a helyi lakásgazdálkodási szervnek a jelen intézkedés 1. számú melléklete szerinti tartalommal kimutatást kell készítenie, s gondoskodnia kell annak folyamatos vezetéséről, nyilvántartásáról, a megtett bérbeadói intézkedések és azok eredményének feljegyzéséről. A helyi lakásgazdálkodási szervnek a kimutatást első alkalommal a 2009. év lakhatás-támogatási tevékenységéről szóló éves, majd azt követően félévente, a lakáshelyzet-jelentéshez csatoltan a HM VGF részére meg kell küldenie. A lakáshasználatidíj-tartozások megszüntetésével összefüggő feladatok 16. A jogcím nélküli lakáshasználati díj (díjtartozás) határidős megfizetésére a lakbérfizetésre (lakbértartozás rendezésére) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a lakáshasználati díjtartozás részletfizetése nem engedélyezhető, ilyen tartalmú megállapodás nem köthető. A teljesítési (fizetési) határidő elmulasztása esetén a lakáshasználati díjtartozás megfizetése mellett a jogcím nélkül használt lakás kiürítését peres úton kezdeményezni kell. Személygépkocsi tároló helyiség (beálló) bérletidíj-tartozás megszüntetésével összefüggő feladatok 17. Az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú személygépkocsi tároló helyiségek (beállók) bérleti díjának (díjtartozás) megfizetésére a lakbérfizetésre (lakbértartozás rendezésére) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a díjtartozás részletfizetése nem engedélyezhető. 18. Az adós bérlőkről a helyi lakásgazdálkodási szervnek a jelen intézkedés 2. számú melléklete szerinti tartalommal kimutatást kell készítenie, s gondoskodnia kell annak folyamatos vezetéséről, nyilvántartásáról, a megtett bérbeadói intézkedések és azok eredményének feljegyzéséről. Szállóférőhely, családi (garzon) szálló bérletidíj-tartozások megszüntetésével összefüggő feladatok 19. a) A szállóférőhely, családi (garzon) szálló adós bérlőit a bérleti díj tartozás egyösszegű megfizetésének teljesítésére, a bérleti szerződés felmondásának jogkövetkezményére történő figyelmeztetéssel írásban kell felszólítani. A teljesítés igazolásának elfogadása tekintetében a jelen intézkedés 6. pontjában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. b) A szállóférőhely bérletéből származó bérleti díjtartozás részletfizetése nem engedélyezhető. c) A családi (garzon) szálló adó bérlőivel részletfizetési megállapodás a jelen intézkedés 7–11. pontja alapján köthető. 20. Amennyiben az adós bérlő a fizetési felszólításban közölt határidőre a kisértéket meghaladó bérleti díjtartozását nem egyenlíti ki, a helyi lakásgazdálkodási szervnek a szállóférőhely bérleti szerződést a HM Lakásutasítás 72. § (4) bekezdése alapján azonnali hatállyal, a családi (garzon) szálló lakóegységre kötött bérleti szerződést a HM Lakásutasítás 74/E. § (2) bekezdése alapján a teljesítési határidőt követő 15. napra kell felmondania. A jogcím nél küli használati díjat a bérleti szerződés megszűnésétől kezdődően kell megállapítani. 21. A helyi lakásgazdálkodási szervnek a jogcím nélkül használt szállóférőhelyek, családi (garzon) szállóegységek kiürítése iránt haladéktalanul intézkednie kell. II. A HM rendelkezésű lakás és személygépkocsi tároló helyiség (beálló) jogcím nélküli használatának megszüntetésével összefüggő feladatok 22. A helyi lakásgazdálkodási szervnek haladéktalanul felül kell vizsgálni a lakásgazdálkodási körzetben lévő HM rendelkezésű lakásokban lévő jogcím nélküli lakáshasználók helyzetét, és a HM Lakásrendelet, illetve a HM Lakásutasítás által előírt, de eddig meg nem tett intézkedéseket haladéktalanul pótolni kell. Azon jogcím nélküli lakáshasználók ügyében, ahol a jogcím nélküli lakáshasználat ténye, minősítése még nem került megállapításra, az erről szóló értesítést 2009. augusztus 31-ig kell elkészíteni és az érintettek részére megküldeni. 23. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználat megállapításához, illetőleg minősítéséhez szükséges személyügyi parancs, határozat nem áll rendelkezésre, a helyi lakásgazdálkodási szerv haladéktalanul intézkedik annak beszerzése iránt. A helyi lakásgazdálkodási szervnek a HM Lakásutasítás 26. §-ában foglalt intézkedéseket a személyügyi szerv adatszolgáltatásának kézhezvételét követő 30 napon belül kell megtennie. 24. A jogcím nélküli lakáshasználót terhelő használati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől, így különösen a bérleti szerződés megszűnésétől kezdődően kell megállapítani. Ez az időpont irányadó a megfelelő elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználót terhelő és hat hónapot, illetőleg egy évet meghaladó (emelt összegű) lakáshasználati díj HM Lakásrendelet 49. § (1) bekezdés szerinti megállapításakor is. 25. A helyi lakásgazdálkodási szerv a HM rendelkezésű lakás kiürítésére kötelezett személlyel, a kiürítésnek a HM Lakásutasítás 26. § (7) bekezdése szerinti 180. napot meghaladó teljesítésére megállapodást nem köthet, részére ilyen tartalmú engedélyt nem adhat. 26. A HM rendelkezésű személygépkocsi tároló helyiségek (beállók) jogcím nélküli használatának megszüntetésével kapcsolatban a jelen intézkedés 22–25. pontjait kell alkalmazni azzal, hogy gépkocsi tárolót (beállót) megfelelő elhelyezés címén felajánlani nem lehet. 27. A helyi lakásgazdálkodási szervnek a HM rendelkezésű lakások jogcím nélküli használóiról és a jogcím nélküli használat megszüntetésével kapcsolatban megtett intézkedésekről a jelen intézkedés 3. számú melléklete sze rinti tartalommal kimutatást kell készítenie, s gondoskodnia kell annak folyamatos vezetéséről, nyilvántartásáról, a megtett intézkedések és azok eredményének feljegyzéséről. A helyi lakásgazdálkodási szervnek a kimutatást első alkalommal a 2009. év lakhatás-támogatási tevékenységéről szóló éves, majd azt követően félévente, a lakáshelyzet-jelentéshez csatoltan a HM VGF részére meg kell küldenie. III. A lakásügyi peres eljárások 28. Amennyiben a peresítés kezdeményezésének jogalapja fennáll (így különösen a HM rendelkezésű lakás kiürítésére fennálló határidő eredménytelenül eltelt) és a HM Lakásrendelet 62. § (7) bekezdése szerinti kivételes elhelyezés nem indokolt, a helyi lakásgazdálkodási szervnek a peresítés iránt 8 napon belül intézkednie kell. Ennek keretében a peres eljárást megalapozó okiratokat (például a lakásbérleti szerződést, fizetési felszólítást, bérleti szerződés felmondását stb.) hiánytalanul, a honvédelmi szervezetek jogi képviseletének rendjéről szóló 16/2009. (III. 13.) HM utasítás 2. § (3) bekezdés alapján a lakásügyi perekben eljáró HM IÜ részére kell megküldeni. IV. A HM rendelkezésű lakások hatékony gazdálkodását elősegítő feladatok 29. A helyi lakásgazdálkodási szervnek fel kell mérnie a lakásgazdálkodási körzetében lévő üres HM rendelkezésű lakásokat, személygépkocsi tároló helyiségeket (beállókat) és a lakásellátási, -gazdálkodási érdekekre figyelemmel meg kell vizsgálnia azok leggazdaságosabb hasznosításának módját. 30. A Honvédelmi Minisztériumot terhelő fenntartási költségek csökkentése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy elsőként az önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakások, személygépkocsi tárolók (beállók) kerüljenek az igényjogosultak részére felajánlásra, hasznosításra. 31. A helyi lakásgazdálkodási szervnek – a HM Lakásrendelet 102. §-ában foglalt eljárási rendnek megfelelően – kezdeményeznie kell a helyőrséginek nem minősülő településen lévő és igénylő hiányában legalább egy éve üresen álló állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi tárolók (beállók) elidegenítésre történő kijelölését. A kezdeményezést az állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakóépületek (lakások), valamint személygépkocsi tároló helyiségek (állóhelyek) elidegení tésre történő kijelölésének következő üteméhez elő kell készíteni. 32. a) A helyi lakásgazdálkodási szervnek 2009. szeptember 30-ig kezdeményeznie kell a helyőrséginek nem minősülő településen lévő és igénylő hiányában legalább egy éve üresen álló önkormányzati tulajdonú HM rendelkezésű lakások, személygépkocsi tároló helyiségek (beállók) rendelkezési (bérlőkiválasztási jog, bérlőkijelölési jog) jogának átruházását a tulajdonos önkormányzat vagy más költségvetési (például rendvédelmi) szerv részére. A helyi lakásgazdálkodási szervnek a jogátruházást vállaló szerv előzetes nyilatkozattételét követően a HM IÜ-nél kezdeményeznie kell a jogátruházásról szóló tárgyalások lefolytatását. b) A jogátruházás ellenértéke tekintetében a lakás (gépkocsi tároló, beálló) forgalmi értékének legalább 30–50%-át elérő visszteher megfizetését lehet tárgyalási alapnak tekinteni. Amennyiben a tulajdonos önkormányzat a forgalmi érték 50%-át el nem érő visszteher megfizetésére tesz ajánlatot, az csak azzal a feltétellel terjeszthető elő, ha az önkormányzat vállalja, hogy az ellenértéket elidegenítés esetén a forgalmi érték 50%-áig kiegészíti. c) A jogátruházás tárgyában kialakított ajánlatot, javaslatot a HM IÜ-nek a HM VGF részére kell előterjesztenie. A HM VGF gondoskodik a miniszteri döntés előkészítéséről. A jogátruházásról szóló megállapodást a HM IÜ a honvédelmi miniszter döntésében foglaltaknak megfelelően – a HM VGF jóváhagyásával – kötheti meg. 33. a) A helyi lakásgazdálkodási szervnek 2009. szeptember 30-ig meg kell vizsgálnia a műszaki okból bérbe nem adható állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi tároló helyiségek (beállók) további hasznosításának lehetőségét. b) A helyi lakásgazdálkodási szervnek a gazdálkodás körében megtartani nem indokolt, elsősorban helyőrséginek nem minősülő településen lévő, műszaki okból bérbe nem adható állami tulajdonú HM vagyonkezelői jogú lakások, személygépkocsi tároló helyiségek (beállók) pályázati úton történő elidegenítésére vagy egyéb jellegű hasznosítására a HM IÜ-nél 2009. október 31-ig javaslatot kell tennie. A kezdeményezések alapján a HM IÜ-nek a lakások és gépkocsi tároló helyiségek (beállók) hasznosítására a HM VGF részére javaslatot kell tennie. 34. a) A helyi lakásgazdálkodási szervnek a HM központi lakásgazdálkodási szerv engedélyével más (így különösen szálló, iroda céljára) használt HM rendelkezésű lakások e célú hasznosításának szükségességét meg kell vizsgálnia. Amennyiben a HM rendelkezésű lakás más célú hasznosításának további fenntartása nem indokolt, a helyi lakásgazdálkodási szervnek 2009. október 31-ig – a HM IÜ útján kezdeményeznie kell – a HM VGF részére az ideiglenes jellegű hasznosítás megszüntetését és annak eredeti funkciója szerinti (HM rendelkezésű lakásként történő) hasznosítását. A HM VGF döntését követően a lakást jogos lakásigény teljesítésére mielőbb fel kell használni. b) Amennyiben a HM rendelkezésű lakás más célú hasznosítása továbbra is indokolt, annak adatairól (cím, szobaszám, alapterület, komfortfokozat), az eredeti funkciótól eltérő hasznosítás jellegéről, kezdetétől, e hasznosítás indokoltságáról a helyi lakásgazdálkodási szervnek a HM VGF részére 2009. október 31-ig jelentést kell készítenie. Záró rendelkezések 35. A jelen intézkedés az aláírása napján lép hatályba. 36. a) Az 5–6. pontok szerinti fizetési felszólítás egységes alkalmazása érdekében a jelen intézkedés 4. számú melléklete szerinti iratmintát kell alkalmazni. b) A 7–10. pontok szerinti részletfizetési megállapodás megkötése tekintetében a jelen intézkedés 5. számú melléklete szerinti iratmintát kell alkalmazni. A jelen intézkedés 11. pontja, valamint a 19. c) alpontja pontja szerinti megállapodás kötése során az 5. számú melléklet szerinti iratmintát megfelelően kell alkalmazni. Oláh János dandártábornok s. k., HM VGF főosztályvezető

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.