2003. LXXXII. törvény az élelmiszerekről.

2003. LXXXII. törvény az élelmiszerekről. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza az élelmiszer-vállalkozások működésének feltételeit, biztosítva ezzel a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és az élelmiszereknek az Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlását, illetve segítve az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmét, a következő törvényt alkotja: A törvényt az Országgyűlés a 2003. október 20-i ülésnapján fogadta el. Általános rendelkezések 1. § (1) A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki. (2) A törvény hatálya nem terjed ki az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására. (3) E törvény előírásait a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni. 2. § E törvény alkalmazásában: 1. Élelmiszer: az európai élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendeletének (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerint élelmiszernek minősülő anyag, illetve termék. 2. Új élelmiszer: az új élelmiszerekről és az új élelmiszerösszetevőkről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (a továbbiakban: 258/97/EK rendelet) 1. cikkének 2. pontja szerint új élelmiszernek minősülő élelmiszer. 3. Nyers élelmiszer: olyan élelmiszer, amely eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletek nélkül alkalmas, illetve kerül végső fogyasztásra. 4. Feldolgozott élelmiszer: olyan élelmiszer, amelyet eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletekkel hoztak végső fogyasztásra kész állapotba. 5. Forgalomba hozott élelmiszer: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerint forgalomba hozatalra került élelmiszer. 6. Vendéglátó termék: olyan étel, ital, cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó számára. 7. Élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontja szerinti élelmiszer-vállalkozás. 8. Élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontja szerinti élelmiszer-vállalkozó. 9. Élelmiszer-előállítás: a feldolgozott élelmiszer előállítása érdekében történő tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, tárolási és szállítási műveletek összessége vagy ezek részműveletei. 10. Élelmiszer-előállító: a feldolgozott élelmiszert előállító élelmiszer-vállalkozó. 11. Élelmiszer-előállító hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer-előállítás folyik. 12. Élelmiszer forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti forgalomba hozatali tevékenység. 13. Élelmiszer-forgalmazó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontja szerinti forgalomba hozatali tevékenységet végző élelmiszer-vállalkozó. 14. Élelmiszer-forgalmazó hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer forgalomba hozatal folyik. 15. Vendéglátó: a vendéglátó terméket előállító élelmiszer-vállalkozó. 16. Fogyasztó: az élelmiszer végső fogyasztója, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszervállalkozó. 17. Végső fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontja szerinti végső fogyasztó. 18. Élelmiszer-biztonság: annak biztosítása a termelés, az élelmiszer-előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja. 19. Élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik az élelmiszert a rá vonatkozó előírásokban rögzített, valamint a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére. 20. Élelmiszer-összetevő: olyan anyag, az élelmiszeradalékanyagot is beleértve, amelyet az élelmiszer előállítása során alkalmaztak és változatlan vagy módosult formában jelen van az élelmiszerben. 21. Élelmiszer-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag — tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem —, amelyet élelmiszerként önmagában nem fogyasztanak, alapanyagként nem használnak, és amelyet az élelmiszerhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja; hozzáadása azt eredményezi vagy eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka az élelmiszer összetevőjévé válik. 22. Élelmiszer-megjelenítés: az élelmiszer külső tulajdonságainak (például forma, alak, méret), a csomagolása módjának és anyagának, valamint forgalomba hozatala környezetének, illetve bármely tájékoztatási eszközzel a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk összessége. 23. Élelmiszer-csomagolás: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és megjelenítésére használnak az élelmiszer-előállítás bármely szakaszában a nyersanyagtól a feldolgozott termékig, az élelmiszer-vállalkozótól a fogyasztóig. 24. Hatósági élelmiszer-ellenőrzés: az erre kijelölt hatóságok által végrehajtott olyan ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, az élelmiszerösszetevők, valamint azok a személyek, anyagok és tárgyak, amelyek az élelmiszerekkel érintkeznek, megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek (beleértve a fogyasztók tájékoztatását), valamint a piaci verseny tisztaságának védelmére vonatkozó, illetve más jogszabályoknak. Az élelmiszer-vállalkozás létesítésének és működésének feltételei 3. § Élelmiszer-vállalkozás olyan helyen és módon létesíthető, amely biztosítja, hogy az élelmiszer biztonsága, minősége és a környezet védelme a külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfeleljen. 4. § Az élelmiszer-vállalkozás működése során: a) a környezetnek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiának, a felhasznált élelmiszer-összetevők minőségének, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie a megfelelő minőségű és biztonságos élelmiszer garantálására, b) olyan minőségbiztosítási, élelmiszer-biztonsági, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek elemeit kell működtetni, amellyel biztosítható az élelmiszer megfelelő minősége és biztonsága. 5. § (1) Az élelmiszer-előállítónak és a vendéglátónak az általa előállított élelmiszerről gyártmánylapot kell vezetnie. (2) A gyártmánylapnak tartalmaznia kell: a) az élelmiszer egységnyi mennyiségre, illetve adagra számított anyagösszetételét, b) az előállítási eljárás rövid leírását, c) az élelmiszer összetételi jellemzőit. 6. § (1) Az élelmiszer-előállítónak a működése megkezdését — az élelmiszer forgalomba hozatalának megkezdésével egyidejűleg — szüneteltetését, megszűnését — a szünetelés kezdő napjával, illetve a megszűnés napjával egyidejűleg — írásban be kell jelentenie az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (a továbbiakban: állomás). (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell: a) az élelmiszer-előállító nevét, címét, b) az élelmiszer-előállítás helyét, c) az élelmiszer-előállító tevékenységi körét, d) az előállított élelmiszerrel kapcsolatos minőségi követelményeket. (3) Az élelmiszer-előállító helynek működési engedélyt az élelmiszer-előállítás megkezdése előtt a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott megjelölt hatóságtól kell kérni. 7. § (1) A nyers, a feldolgozott és a forgalomba hozott élelmiszernek biztonságosnak, megfelelő minőségűnek kell lennie. (2) Az Európai Gazdasági Térség Szerződő Államaiban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozható. (3) A Magyar Köztársaságban export céljára előállított élelmiszereknek — kivéve, ha az importáló ország hatályos előírásai vagy illetékes hatóságai másként nem követelik meg — meg kell felelniük a vonatkozó magyar előírásoknak. 8. § (1) Új élelmiszer forgalomba hozatalának a 258/97/EK rendelet 4. cikke szerinti engedélyezését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál kell kérelmezni. (2) A kérelem elsődleges értékelését a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézetének szakvéleménye alapján a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal végzi. Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása 9. § (1) A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól. (2) A csomagolás a fogyasztók egészségére nem jelenthet veszélyt. (3) A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására, illetve ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie. (4) A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható. 10. § (1) A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges — az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott — jelöléseket. (2) Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót. Hatósági élelmiszer-ellenőrzés 11. § (1) A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait a) az állomások, b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi), illetve városi (fővárosi kerületi) intézetei (a továbbiakban együtt: intézet), c) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el. (2) A hatósági élelmiszer-ellenőrzést végző személyek és a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Bizottság szakértői jogosultak különösen a) az élelmiszer-vállalkozás területére belépni, b) az élelmiszer-vállalkozó birtokában lévő, az ellenőr zés tárgyát képező iratokat, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, c) a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát venni. 12. § A 11. § (1) bekezdése szerinti hatóságok (a továbbiakban: élelmiszer-ellenőrző hatóságok) e törvény szerinti ellenőrző munkáját a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal koordinálja. Ennek keretében kerül sor különösen a) az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetésére, összehangolására, b) szükség szerint összehangolt, közös ellenőrzések szervezésére, c) az ellenőrzési tapasztalatok, illetve az ellenőrzési jelentések kicserélésére. 13. § Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén a) az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége működését megtilthatja, újbóli működését feltételhez kötheti, b) az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését, c) a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki. 14. § (1) Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek. (2) A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta. (3) A minőségvédelmi bírság mértéke: a) fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biz tonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese, b) a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értéke, c) a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének 60%-a, de legalább ötvenezer forint. (4) A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és a tétel mennyiségének szorzata. (5) A minőségvédelmi bírság a 13. §-ban foglalt intézkedésekkel együtt is kiszabható. 15. § (1) A minőségvédelmi bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg az ellenőrzési és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a konkrét felhasználásról — az intézet esetében az országos tisztifőorvos javaslatára — az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő miniszter dönt. (2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik. Az élelmiszer-szabályozás 16. § (1) Az élelmiszer-szabályozásban biztosítani kell a nemzetközi szervezetek — mindenekelőtt a FAO/WHO Codex Alimentarius (a továbbiakban: Codex) — előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevételét. (2) A magyar Codex munka szakmai irányítása a Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság feladata. (3) A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság 15 tagból áll, akiket az élelmiszer-vállalkozások, a tudomány, a fogyasztók és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőiből a FAO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke nevez ki. (4) A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság titkársági feladatait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. 17. § (1) Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. (2) A Magyar Élelmiszerkönyv a) I. kötete a 20. § (3) és (4), (6)—(13) bekezdésében fel nem sorolt területeken az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékleírásokat, b) II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket, c) III. kötete — a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény — az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer-előírásokat, továbbá ajánlott magyar nemzeti szabványokat (MSZ), illetve ajánlott vizsgálati módszer irányelveket tartalmazza. 18. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait és irányelveit a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki. (2) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll, akiket az élelmiszer-vállalkozások, a tudomány, az élelmiszer-ellenőrzés, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőiből — az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével — a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki. (3) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. Működési szabályzatát maga alakítja ki, és azt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagyja jóvá. (4) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság az egyes szakterületek előírás és irányelv tervezetei kidolgozására a (2) bekezdésben foglaltak szerint szakbizottságokat hoz létre. (5) A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. 19. § A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslata alapján a Magyar Élelmiszerkönyv a) I. kötete előírásainak és III. kötetének az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásainak sorszámát, jelét, címét, a kötelező alkalmazás időpontját, és amennyiben közösségi jogszabályt vesz át, annak számát — a gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyetértésével — rendelettel kiadja, b) II. kötete és III. kötetének nem az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült irányelvei jelét és címét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, valamint az azt módosító 2001. évi LIV. törvény, b) a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának (3) bekezdése, c) az egyes, egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 41. §-a, 49. §-a (4) bekezdésének h) pontja, d) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 246. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a ,,valamint az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja’’ szövegrész, valamint e) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 119. §-ának b) pontja. (3) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a) az élelmiszerek jelölését, b) az élelmiszerek hatósági ellenőrzésének szabályait, c) az élelmiszer-előállítás feltételeit, d) az ivóvíz és az ásványvíz palackozásának és forgalom ba hozatalának szabályait, valamint e) a szükséges engedélyek és vizsgálatok díját, továbbá a díjak megfizetésének és felhasználásának módjait, a pénzügyminiszter egyetértésével. (4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerelőállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit. (5) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyetértésével rendelettel kiadja a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait. (6) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonsága tanúsításának működését. (7) Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) a gyümölcs és zöldség ellenőrzését, valamint b) a kiváló minőségű élelmiszerek megfelelőségének tanúsítását. (8) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a) az élelmiszerek tápanyag-összetételére vonatkozó állításokat, valamint b) a technológiai segédanyagokat. (9) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a vendéglátás higiéniai feltételeit. (10) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidék fejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségének megengedhető mértékét, valamint a radioaktív és vegyi szennyezettséggel kapcsolatos előírásokat. (11) Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre, valamint b) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó előírásokat. (12) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek forgalomba hozatalának és a vendéglátó termékek előállításának feltételeit. (13) Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az előrecsomagolt élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit. Mádl Ferenc s. k., Mandur László s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés alelnöke