- LXXXII. törvény az élelmiszerekről. Az Országgyűlés annak érdekében, hogy meghatározza az élelmiszer-vállalkozások működésének feltételeit, biztosítva ezzel a fogyasztók egészségének, érdekeinek, valamint a piaci verseny tisztaságának védelmét, a fogyasztók megfelelő tájékoztatását és az élelmiszereknek az Európai Unió tagállamai közötti szabad áramlását, illetve segítve az élelmiszerek nemzetközi kereskedelmét, a következő törvényt alkotja: A törvényt az Országgyűlés a
- október 20-i ülésnapján fogadta el. Általános rendelkezések
- §
(1)A törvény hatálya az élelmiszereknek a Magyar Köztársaság területén történő előállítására, illetve forgalomba hozatalára terjed ki.
(2)A törvény hatálya nem terjed ki az élelmiszerek magánháztartásban, saját fogyasztásra történő előállítására.
(3)E törvény előírásait a külön jogszabályokban foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
- § E törvény alkalmazásában:
- Élelmiszer: az európai élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendeletének (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet)
- cikke szerint élelmiszernek minősülő anyag, illetve termék.
- Új élelmiszer: az új élelmiszerekről és az új élelmiszerösszetevőkről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 258/97/EK rendelete (a továbbiakban: 258/97/EK rendelet)
- cikkének
- pontja szerint új élelmiszernek minősülő élelmiszer.
- Nyers élelmiszer: olyan élelmiszer, amely eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletek nélkül alkalmas, illetve kerül végső fogyasztásra.
- Feldolgozott élelmiszer: olyan élelmiszer, amelyet eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer-előállítási műveletekkel hoztak végső fogyasztásra kész állapotba.
- Forgalomba hozott élelmiszer: a 178/2002/EK rendelet
- cikkének
- pontja szerint forgalomba hozatalra került élelmiszer.
- Vendéglátó termék: olyan étel, ital, cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó számára.
- Élelmiszer-vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet
- cikkének
- pontja szerinti élelmiszer-vállalkozás.
- Élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet
- cikkének
- pontja szerinti élelmiszer-vállalkozó.
- Élelmiszer-előállítás: a feldolgozott élelmiszer előállítása érdekében történő tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, tárolási és szállítási műveletek összessége vagy ezek részműveletei.
- Élelmiszer-előállító: a feldolgozott élelmiszert előállító élelmiszer-vállalkozó.
- Élelmiszer-előállító hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer-előállítás folyik.
- Élelmiszer forgalomba hozatal: a 178/2002/EK rendelet
- cikkének
- pontja szerinti forgalomba hozatali tevékenység.
- Élelmiszer-forgalmazó: a 178/2002/EK rendelet
- cikkének
- pontja szerinti forgalomba hozatali tevékenységet végző élelmiszer-vállalkozó.
- Élelmiszer-forgalmazó hely: az a létesítmény, amelyben élelmiszer forgalomba hozatal folyik.
- Vendéglátó: a vendéglátó terméket előállító élelmiszer-vállalkozó.
- Fogyasztó: az élelmiszer végső fogyasztója, valamint az élelmiszert tevékenységéhez felhasználó élelmiszervállalkozó.
- Végső fogyasztó: a 178/2002/EK rendelet
- cikkének
- pontja szerinti végső fogyasztó.
- Élelmiszer-biztonság: annak biztosítása a termelés, az élelmiszer-előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti el és fogyasztja.
- Élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik az élelmiszert a rá vonatkozó előírásokban rögzített, valamint a fogyasztók által elvárt igények kielégítésére.
- Élelmiszer-összetevő: olyan anyag, az élelmiszeradalékanyagot is beleértve, amelyet az élelmiszer előállítása során alkalmaztak és változatlan vagy módosult formában jelen van az élelmiszerben.
- Élelmiszer-adalékanyag: minden olyan természetes vagy mesterséges anyag — tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem —, amelyet élelmiszerként önmagában nem fogyasztanak, alapanyagként nem használnak, és amelyet az élelmiszerhez az előkészítés, a kezelés, a feldolgozás, a csomagolás, a szállítás vagy a tárolás folyamán adnak hozzá abból a célból, hogy a termék érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai tulajdonságait kedvezően befolyásolja; hozzáadása azt eredményezi vagy eredményezheti, hogy önmaga vagy származéka az élelmiszer összetevőjévé válik.
- Élelmiszer-megjelenítés: az élelmiszer külső tulajdonságainak (például forma, alak, méret), a csomagolása módjának és anyagának, valamint forgalomba hozatala környezetének, illetve bármely tájékoztatási eszközzel a fogyasztók rendelkezésére bocsátott információk összessége.
- Élelmiszer-csomagolás: olyan anyag, amelyet az élelmiszerek burkolására, megóvására, kezelésére, szállítására és megjelenítésére használnak az élelmiszer-előállítás bármely szakaszában a nyersanyagtól a feldolgozott termékig, az élelmiszer-vállalkozótól a fogyasztóig.
- Hatósági élelmiszer-ellenőrzés: az erre kijelölt hatóságok által végrehajtott olyan ellenőrzés, amelynek célja annak megállapítása, hogy az élelmiszerek, az élelmiszerösszetevők, valamint azok a személyek, anyagok és tárgyak, amelyek az élelmiszerekkel érintkeznek, megfelelnek-e a fogyasztók egészségének, érdekeinek (beleértve a fogyasztók tájékoztatását), valamint a piaci verseny tisztaságának védelmére vonatkozó, illetve más jogszabályoknak. Az élelmiszer-vállalkozás létesítésének és működésének feltételei
- § Élelmiszer-vállalkozás olyan helyen és módon létesíthető, amely biztosítja, hogy az élelmiszer biztonsága, minősége és a környezet védelme a külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfeleljen.
- § Az élelmiszer-vállalkozás működése során: a) a környezetnek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiának, a felhasznált élelmiszer-összetevők minőségének, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie a megfelelő minőségű és biztonságos élelmiszer garantálására, b) olyan minőségbiztosítási, élelmiszer-biztonsági, nyomon követési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek elemeit kell működtetni, amellyel biztosítható az élelmiszer megfelelő minősége és biztonsága.
- §
(1)Az élelmiszer-előállítónak és a vendéglátónak az általa előállított élelmiszerről gyártmánylapot kell vezetnie.
(2)A gyártmánylapnak tartalmaznia kell:
- a)az élelmiszer egységnyi mennyiségre, illetve adagra számított anyagösszetételét,
- b)az előállítási eljárás rövid leírását,
- c)az élelmiszer összetételi jellemzőit. 6. §
(1)Az élelmiszer-előállítónak a működése megkezdését — az élelmiszer forgalomba hozatalának megkezdésével egyidejűleg — szüneteltetését, megszűnését — a szünetelés kezdő napjával, illetve a megszűnés napjával egyidejűleg — írásban be kell jelentenie az illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak (a továbbiakban: állomás).
(2)Az
(1)bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
- a)az élelmiszer-előállító nevét, címét,
- b)az élelmiszer-előállítás helyét,
- c)az élelmiszer-előállító tevékenységi körét,
- d)az előállított élelmiszerrel kapcsolatos minőségi követelményeket.
(3)Az élelmiszer-előállító helynek működési engedélyt az élelmiszer-előállítás megkezdése előtt a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott megjelölt hatóságtól kell kérni. 7. §
(1)A nyers, a feldolgozott és a forgalomba hozott élelmiszernek biztonságosnak, megfelelő minőségűnek kell lennie.
(2)Az Európai Gazdasági Térség Szerződő Államaiban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozható.
(3)A Magyar Köztársaságban export céljára előállított élelmiszereknek — kivéve, ha az importáló ország hatályos előírásai vagy illetékes hatóságai másként nem követelik meg — meg kell felelniük a vonatkozó magyar előírásoknak. 8. §
(1)Új élelmiszer forgalomba hozatalának a 258/97/EK rendelet 4. cikke szerinti engedélyezését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál kell kérelmezni.
(2)A kérelem elsődleges értékelését a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézetének szakvéleménye alapján a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal végzi. Csomagolás, a fogyasztók tájékoztatása 9. §
(1)A csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és minőséget csökkentő hatásoktól.
(2)A csomagolás a fogyasztók egészségére nem jelenthet veszélyt.
(3)A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie az újrafelhasználásra, hulladékának hasznosítására, illetve ártalmatlanítása esetén környezeti szennyező hatásának a lehető legkisebbnek kell lennie.
(4)A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása vagy megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható. 10. §
(1)A forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges — az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott — jelöléseket.
(2)Az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót. Hatósági élelmiszer-ellenőrzés 11. §
(1)A hatósági élelmiszer-ellenőrzés szakterületek szerint megosztott, külön jogszabályban meghatározott feladatait
- a)az állomások,
- b)az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi), illetve városi (fővárosi kerületi) intézetei (a továbbiakban együtt: intézet),
- c)a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek látják el.
(2)A hatósági élelmiszer-ellenőrzést végző személyek és a külön jogszabályban foglaltak szerint az Európai Bizottság szakértői jogosultak különösen
- a)az élelmiszer-vállalkozás területére belépni,
- b)az élelmiszer-vállalkozó birtokában lévő, az ellenőr zés tárgyát képező iratokat, adathordozókat megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni,
- c)a vizsgálatok céljára térítésmentesen mintát venni. 12. § A 11. §
(1)bekezdése szerinti hatóságok (a továbbiakban: élelmiszer-ellenőrző hatóságok) e törvény szerinti ellenőrző munkáját a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal koordinálja. Ennek keretében kerül sor különösen
- a)az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetésére, összehangolására,
- b)szükség szerint összehangolt, közös ellenőrzések szervezésére,
- c)az ellenőrzési tapasztalatok, illetve az ellenőrzési jelentések kicserélésére. 13. § Az élelmiszer-ellenőrző hatóság a jogszabályi előírások megszegése esetén
- a)az élelmiszer-vállalkozás vagy annak egy része, illetve bizonyos tevékenysége működését megtilthatja, újbóli működését feltételhez kötheti,
- b)az élelmiszer forgalomba hozatalát megtilthatja, feltételhez kötheti vagy elrendelheti az élelmiszer megsemmisítését,
- c)a szabálysértésekre vonatkozó külön jogszabály alapján pénzbírságot, illetve helyszíni bírságot szabhat ki. 14. §
(1)Az élelmiszer-ellenőrző hatóság minőségvédelmi bírságot szab ki, ha eljárása során megállapítja, hogy az előállított, illetve forgalomba hozott élelmiszer nem felel meg az előírt, illetve a jelölésen feltüntetett jellemzőknek.
(2)A minőségvédelmi bírságot a hibát előidéző előállítónak, vendéglátónak, illetve forgalmazónak kell megfizetni. Amennyiben a hiba előidézőit nem lehet megállapítani, a minőségvédelmi bírságot annak kell megfizetni, akinél a kifogásolt terméket a hatóság megtalálta.
(3)A minőségvédelmi bírság mértéke:
- a)fogyasztó egészségét veszélyeztető élelmiszer-biz tonsági hiba esetén a kifogásolt tétel értékének másfélszerese,
- b)a fogyasztó érdekeit veszélyeztető összetételi, minőségi hiba esetén a kifogásolt tétel értéke,
- c)a fogyasztó valósághű tájékoztatását veszélyeztető jelölési hiba esetén a kifogásolt tétel értékének 60%-a, de legalább ötvenezer forint.
(4)A tétel értéke az adott élelmiszer-előállító, illetve -forgalmazó helyen a mintavétel időpontjában alkalmazott egységár és a tétel mennyiségének szorzata.
(5)A minőségvédelmi bírság a
- §-ban foglalt intézkedésekkel együtt is kiszabható.
- §
(1)A minőségvédelmi bírságot az azt kiszabó élelmiszer-ellenőrző hatóság számlájára kell befizetni. A befolyt összeg az ellenőrzési és vizsgálati módszerek folyamatos fejlesztésére használható fel, a konkrét felhasználásról — az intézet esetében az országos tisztifőorvos javaslatára — az élelmiszer-ellenőrző hatóságot felügyelő miniszter dönt.
(2)A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gondoskodik. Az élelmiszer-szabályozás 16. §
(1)Az élelmiszer-szabályozásban biztosítani kell a nemzetközi szervezetek — mindenekelőtt a FAO/WHO Codex Alimentarius (a továbbiakban: Codex) — előírásainak, illetve ajánlásainak figyelembevételét.
(2)A magyar Codex munka szakmai irányítása a Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság feladata.
(3)A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság 15 tagból áll, akiket az élelmiszer-vállalkozások, a tudomány, a fogyasztók és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőiből a FAO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke nevez ki.
(4)A Codex Alimentarius Magyar Nemzeti Bizottság titkársági feladatait a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. 17. §
(1)Az élelmiszerekre vonatkozó kötelező előírásokat és ajánlásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza.
(2)A Magyar Élelmiszerkönyv a) I. kötete a 20. §
(3)és
(4),
(6)—
(13)bekezdésében fel nem sorolt területeken az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásokat és nemzeti termékleírásokat,
- b)II. kötete a nemzetközi szervezetek ajánlásai és a hazai adottságok figyelembevételével készült ajánlott irányelveket,
- c)III. kötete — a Hivatalos Élelmiszer-vizsgálati Módszergyűjtemény — az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült vizsgálati módszer-előírásokat, továbbá ajánlott magyar nemzeti szabványokat (MSZ), illetve ajánlott vizsgálati módszer irányelveket tartalmazza. 18. §
(1)A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait és irányelveit a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság dolgozza ki.
(2)A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság 15 tagból áll, akiket az élelmiszer-vállalkozások, a tudomány, az élelmiszer-ellenőrzés, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőiből — az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértésével — a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter nevezi ki.
(3)A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. Működési szabályzatát maga alakítja ki, és azt a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagyja jóvá.
(4)A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság az egyes szakterületek előírás és irányelv tervezetei kidolgozására a
(2)bekezdésben foglaltak szerint szakbizottságokat hoz létre.
(5)A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium látja el. 19. § A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság javaslata alapján a Magyar Élelmiszerkönyv
- a)I. kötete előírásainak és III. kötetének az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült előírásainak sorszámát, jelét, címét, a kötelező alkalmazás időpontját, és amennyiben közösségi jogszabályt vesz át, annak számát — a gazdasági és közlekedési miniszter, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyetértésével — rendelettel kiadja,
- b)II. kötete és III. kötetének nem az Európai Közösség irányelveinek átvételével készült irányelvei jelét és címét a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos lapjában megjelenteti. Záró rendelkezések 20. §
(1)Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2)E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
- a)az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény, valamint az azt módosító 2001. évi LIV. törvény,
- b)a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 33. §-ának
(3)bekezdése, c) az egyes, egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 41. §-a, 49. §-a
(4)bekezdésének
- h)pontja,
- d)az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 246. §-a
(1)bekezdésének c) pontjában a ,,valamint az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. §-a
(2)bekezdésének
- b)pontja’’ szövegrész, valamint
- e)a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 119. §-ának
- b)pontja.
(3)Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza
- a)az élelmiszerek jelölését,
- b)az élelmiszerek hatósági ellenőrzésének szabályait,
- c)az élelmiszer-előállítás feltételeit,
- d)az ivóvíz és az ásványvíz palackozásának és forgalom ba hozatalának szabályait, valamint
- e)a szükséges engedélyek és vizsgálatok díját, továbbá a díjak megfizetésének és felhasználásának módjait, a pénzügyminiszter egyetértésével.
(4)Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerelőállítás és forgalomba hozatal élelmiszer-higiéniai feltételeit.
(5)Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter egyetértésével rendelettel kiadja a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásait.
(6)Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonsága tanúsításának működését.
(7)Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy rendeletben szabályozza
- a)a gyümölcs és zöldség ellenőrzését, valamint
- b)a kiváló minőségű élelmiszerek megfelelőségének tanúsítását.
(8)Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, valamint a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a) az élelmiszerek tápanyag-összetételére vonatkozó állításokat, valamint b) a technológiai segédanyagokat.
(9)Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a vendéglátás higiéniai feltételeit.
(10)Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy a földművelésügyi és vidék fejlesztési miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezettségének megengedhető mértékét, valamint a radioaktív és vegyi szennyezettséggel kapcsolatos előírásokat.
(11)Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben szabályozza
- a)a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre, valamint
- b)az étrend-kiegészítőkre vonatkozó előírásokat.
(12)Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az élelmiszerek forgalomba hozatalának és a vendéglátó termékek előállításának feltételeit.
(13)Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel együttes rendeletben szabályozza az előrecsomagolt élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeit és azok ellenőrzési módszereit. Mádl Ferenc s. k., Mandur László s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés alelnöke