2003. CXIV. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról.

2003. CXIV. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról. Az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 64. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás normatív módszereinek szabályozására a következő törvényt alkotja: 1. § A Fővárosi Közgyűlésnek az Ötv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott, a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek megosztásáról szóló rendeletét az e törvényben foglaltak szerint kell megalkotnia. 2. § A törvény hatálya a fővárosi önkormányzatra és a kerületi önkormányzatokra terjed ki. 3. § E törvény alkalmazásában: a) Tárgyév: azon gazdasági év, amelyhez tartozó meg osztandó bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a forrásmegosztás határozza meg. b) Bázisév: a tárgyévet megelőző év. c) Bázisévi tervszám : az önkormányzat bázisévre vonat kozó elfogadott költségvetésében szereplő eredeti előirányzat, vagy az abban figyelembe vett mutatószám, egyéb adat. d) Állagmutató: az adott építmény aktuális műszaki állapotát mutatja, melynek meghatározása külön jogszabály szerint történik. e) Felhalmozási és tőkejellegű kiadások: a külön jogszabályok szerint készített önkormányzati költségvetési rendeletben, illetve beszámolóban szereplő összegző adat. 4. § A forrásmegosztási eljárás az 5. § (3) bekezdésében meghatározott források olyan megosztása a fővárosi önkormányzat és az egyes kerületi önkormányzatok között, amely a meghatározott önkormányzati feladatok ellátásához szükséges kiadások és a forrásmegosztást megelőzően, ezek finanszírozására rendelkezésre álló meghatározott bevételek különbözetéből adódó deficitek arányában történik. 5. § (1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek körét az Ötv. 64. § (4) bekezdése határozza meg. A törvényt az Országgyűlés a 2003. december 15-i ülésnapján fogadta el. (2) Az (1) bekezdés szerinti megosztott bevételekből, kivéve a (3) bekezdésben meghatározottakat, a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat megillető részesedést a Fővárosi Közgyűlés forrásmegosztásról szóló rendelete normatívan, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányának figyelembevételével szabályozza. (3) Az (1) bekezdés szerinti megosztott bevételekből a településüzemeltetéssel, kommunális, sport- és egyéb feladatokkal összefüggő állandó népességhez kapcsolódó központi hozzájárulás, a magánszemélyek jövedelemadójából az állami költségvetésről szóló törvény alapján a települési önkormányzatokat megillető rész, 0,25%-kal, mint a fővárosi önkormányzatot megillető adóérdekeltségi költséggel csökkentett iparűzési és idegenforgalmi adó, továbbá az üdülőhelyi normatív hozzájárulások az elismert szükségletek alapján megosztásra kerülő bevételek (a továbbiakban: deficitarányosan megosztandó bevételek). (4) A (3) bekezdés szerinti deficitarányosan megosztandó bevételek nagyságának meghatározása a tárgyidőszakra vonatkozó fővárosi költségvetési koncepcióban szereplő tervszámok alapján, míg a tárgyidőszakra vonatkozó forrásmegosztási korrekció a tárgyévet követően rendelkezésre álló, tárgyévre vonatkozó tényszámok alapján történik. A korrekciós eltérések elszámolására a tárgyévet követő év költségvetésének teljesítése keretében kerül sor, mely a tárgyévet követő évre vonatkozó forrásmegosztási rendelet módosulását is jelenti. 6. § (1) Az e törvény szerinti forrásmegosztás és korrekció elvégzéséhez szükséges a kerületi önkormányzati költségvetésben, illetve a beszámolóban szereplő, továbbá e törvényben nevesített egyéb naturáliákra vonatkozó adatszolgáltatást a fővárosi önkormányzat által — az államháztartás működési rendjéről szóló külön jogszabályok figyelembevételével — rendszeresített nyomtatványon (a továbbiakban: Útmutató) szolgáltatják a kerületi önkormányzatok a fővárosi önkormányzat részére. (2) A fővárosi önkormányzat az Útmutatót a kerületi önkormányzatok részére legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig, illetve a korrekcióhoz a tárgyévet követő év április 15. napjáig megküldi. A kerületi önkormányzatok az adatszolgáltatásnak a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig, illetve a korrekcióhoz a tárgyévet követő év május 5. napjáig tesznek eleget. (3) A forrásmegosztás során a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításának alapja az önkormányzatok által külön jogszabály alapján készített bázisévet megelőző év december 31-i állapotot tükröző ingatlanvagyon-kataszter. A vonatkozó számításokat a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatósága által minden év április 30-ig teljesített adatszolgáltatás alapján a fővárosi önkormányzat végzi. (4) A forrásmegosztás korrekciója során a felújítási és fejlesztési szükségletek megállapításának alapja az önkor mányzatok által külön jogszabály alapján készített tárgyév december 31-i állapotot tükröző ingatlanvagyon-kataszter. 7. § (1) A fővárosi önkormányzat az Útmutatóban meghatározott kiadásokat kigyűjti és (2) bekezdésben meghatározott adatkorrekció elvégzése céljából az Útmutatóval egyidejűleg a kerületi önkormányzatok részére megküldi. A kerületi önkormányzatok a korrigált adatokat a 6. § (2) bekezdésében meghatározott határidőre küldik vissza. (2) Az adatkorrekciók kizárólag a következőkre vonatkoznak: a) a működési kiadások tisztított összegének meghatározása (a pénzforgalom nélküli kiadásokból a felhalmozási célú tartalékok, felújítási, felhalmozási célú, de működési célúként tervezett kiadások kiszűrése); b) a gyűjtő jelleggel használt szakfeladatokon (pl. igazgatás, településüzemeltetés) tervezett működési kiadások átrendezése a megfelelő szakfeladatokra; c) a számításokban nem szereplő bevételekből (pénzmaradvány, áfa) tervezett kiadások kiszűrése; d) az egyszeres folyó bevételekből tervezett — a deficitarányok meghatározásánál torzítást okozó — kiadások kiszűrése. 8. § A forrásmegosztási számításokban figyelembe vett működési kiadások körét a 9. §, illetve az igazgatási, településüzemeltetési típusú és a lakáságazat működtetésével kapcsolatos működési kiadások körét a 10. §, a felújítási és fejlesztési kiadások körét a 11—12. § határozza meg. 9. § (1) A forrásmegosztási számításokban az e törvény 1. számú mellékletében alapfeladatokként megnevezett működési kiadások számbavétele az alapfeladatokra vonatkozó normatívák felhasználásával történik. (2) A tűzoltóság normatívan elismert kiadási szükséglete a bázisévi e célra juttatott központi költségvetési működési támogatás 1,1-szerese. (3) A tömegközlekedés normatívan elismert kiadási szükséglete a vállalati éves beszámolók alapján a tömegközlekedési vállalatok (Budapest, Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Szeged) egy férőhely-kilométerre eső öszszesített nettó ráfordításainak a BKV férőhely-kilométer adatával szorozva számított értéke, csökkentve a BKV menetdíjbevételével és a BKV által igénybe vett árkiegészítéssel. A vidéki vállalatokra vonatkozó adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium küldi meg a tárgyévet megelőző év október 31-ig a fővárosi önkormányzat részére. (4) A színházi támogatások normatívan elismert kiadási szükségletét a bázis évi költségvetések szerint, a központi költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok színházi támogatásának, valamint a külön támogatott önkormányzati fenntartású színházaknál a fenntartó önkormányzattól kapott összes működési támogatásának figyelembevételével, az egy színházi férőhelyre jutó átlag és a fővárosi, kerületi színházi férőhelyek szorzataként kell megállapítani. A támogatásra vonatkozó vidéki adatokat a Belügyminisztérium a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bevonásával küldi meg a tárgyévet megelőző év október 31-ig a fővárosi önkormányzat részére. 10. § A forrásmegosztás az igazgatási, településüzemeltetési típusú és a lakáságazat működésével kapcsolatos elismert kiadásokat az e törvény 2. számú mellékletében meghatározottak figyelembevételével veszi számba. 11. § A számított felújítási szükségletek esetében az éves elismert kiadások kiszámítása — első alkalommal — a 2003. január 1-jén rendelkezésre álló ingatlanvagyonkataszter mutatóinak felhasználásával, a 6. § (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján történik. Az ingatlanvagyon-kataszterből származó adatokat a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok évente aktualizálják. Az önkormányzatok tulajdonában lévő és az önkormányzati feladatok ellátását szolgáló vagyonelemek felsorolását és ezen vagyonelemek felújítási szükségletének tekintett költségek számítási módját e törvény 3. számú melléklete tartalmazza. 12. § (1) A számított fejlesztési szükséglet az e törvény 1. számú melléklet 2. pontja, továbbá a 9. § (2)—(4) bekezdése szerinti, az e törvény 2. számú mellékletének 2. és 4—6. pontja szerinti, továbbá az e törvény 3. számú mellékletének 4. pontja alapján meghatározott összesített működési és felújítási kiadások 13%-a. Az ilyen módon meghatározott összegből a jogcímekre lebontott elismert fejlesztési kiadások az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott jogcímek és súlyok szerint képződnek. (2) Az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott súlyok a 2007. évre elkészített forrásmegosztástól kezdődően öt éven át úgy változnak, hogy a ,,kiépítetlen utak és közterek aránya’’ jogcím évi 1 százalékponttal csökken és a ,,zöldterület aránya’’ jogcím évi 1 százalékponttal emelkedik. 13. § A kiadási szükséglet az e törvény 1. számú mellékletének 2. pontja szerinti, továbbá a 9. § (2)—(4) bekezdése szerinti alapfeladatonkénti és az e törvény 2. számú melléklet 2., 4—6. pontja szerinti, működési kiadási szükségletek, valamint a 3. számú melléklet 4. pontja szerinti felújítási szükségletek és a 12. § szerinti a fővárosi önkormányzatra és kerületi önkormányzatonként számított fejlesztési szükségletek összessége. 14. § (1) A kiadási deficitek megállapításakor figyelembe veendő bevételeket e törvény 5. számú melléklete tartalmazza. (2) A forrásmegosztási számítás során bevételnek minősülnek az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott bevételeken túl a vagyonhasznosítással és lakásgazdálko dással foglalkozó, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok üzleti tervében szereplő, de az önkormányzati költségvetésekbe be nem fizetett lakbér és bérleti díj bevételek is. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bevételekből a kerületi idegenforgalmi bevételek, a lakásfenntartási költségekből a lakókra áthárított bevételek, az egyszeri jellegű bevételek, valamint az OEP finanszírozású szakfeladatokhoz kapcsolódó folyó bevételek levonását követően keletkeznek a saját jogon szerzett, folyó korrigált bevételek. (4) A (3) bekezdés szerinti saját jogon szerzett, folyó korrigált bevételeket tovább módosítják az (5)—(8) bekezdés szerint normatív módszerrel számolt lakbér, építményadó, telekadó és kommunális adók eltérései a tényleges bevételektől. A normatív módszer az alapterülettel súlyozva számított átlagos fajlagos bevételek figyelembevétele a bázisévi költségvetési adatok, valamint az Útmutatóban a kerületek számára előírt adatszolgáltatás alapján a törvényi előírások szerint elvileg adóztatható alapterületekre és a lakások komfortfokozat szerinti összetételére vonatkozó naturális adatok alapján. (5) A kerületek alapterület-arányos számított lakbérbevétele a korrigált alapterület és a budapesti átlagos fajlagos adatok alapján számított átlagos lakbér mérték (Ft/m 2) szorzata. Az önkormányzati lakások komfortfokozata szerint kell korrigálni a kerület lakásállományának alapterületét. A korrigált alapterület számításhoz alkalmazott kulcsok: a) összkomfortos lakások = 1; b) komfortos lakások = 0,8; c) félkomfortos lakások = 0,52; d) komfort nélküli lakások = 0,4; e) szükséglakások = 0,32. (6) A kerületek alapterület-arányos számított építményadó-bevétele az összes nem lakáscélú a törvényi előírások szerint adóztatható létesítmény alapterületének és az átlagos budapesti építményadó mérték (Ft/m2) szorzata. (7) A kerületek alapterület-arányos számított telekadóbevétele az összes a törvényi előírások szerint adóztatható földterület alapterületének és az átlagos budapesti telekadómérték (Ft/m2) szorzata. (8) A kerületek alapterület-arányos számított kommunális adóbevétele az összes a törvényi előírások szerint adóztatható lakás alapterületének az átlagos budapesti kommunális adómértékkel való (Ft/m2) szorzata. (9) A (4) bekezdés szerinti módosítás mértéke az (5)—(8) bekezdés szerinti alapterület-arányos értékekből a tényleges bevételi értékek levonása, ami pozitív érték esetén növeli, negatív érték esetén csökkenti a folyó korrigált bevételeket. A korrekció utáni bevételi érték a forrásmegosztásban figyelembe vett bevételek nagysága. 15. § (1) A kiadási deficitek mértéke a 13. § szerinti kiadási szükséglet és a 14. § (9) bekezdés szerinti forrásmegosztásban figyelembe vett bevételek különbözete. Ha nincs kiadási deficit, ennek értéke a számításokban 0. Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat deficitjének a kiadási deficitek összegéhez viszonyított aránya az adott önkormányzat részesedésének az aránya a 5. §-ban megállapított deficitarányosan felosztandó bevételekből. (2) Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat részesedési aránya a mindenkori megelőző év forrásmegosztásához képest maximum 20%-kal nőhet és legfeljebb 10%-kal csökkenhet. E követelmény a tárgyévi forrásmegosztás készítésekor az egy évvel korábban készített előző évi forrásmegosztáshoz, a forrásmegosztás megelőző évre vonatkozó korrekciójakor az egy évvel korábban az azt megelőző évre vonatkozóan elfogadott korrigált forrásmegosztáshoz képest érvényesül. A módszer alkalmazása miatt bekövetkező eltérések a forrásmegosztás során a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok részesedését deficitarányosan növelik, illetve csökkentik. 16. § (1) A tárgyév forrásmegosztására vonatkozóan két számítás készül. A számítások eredményeit mindkét alkalommal a fővárosi önkormányzat rendeletben teszi közzé. (2) A tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelet tervezetet a tárgyév február 1-jéig kell benyújtani és azt a Fővárosi Közgyűlés február 15-ig fogadja el. (3) A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztási korrekcióról szóló rendeletet a tárgyévet követő év június 30-ig fogadja el a Fővárosi Közgyűlés. A korrigált számítás a tárgyévre vonatkozó tényszámok ismertté válását követően készül el a 8—15. §-okban szabályozott eljárás szerint az ott szereplő tervezett, illetve bázisévi adatok helyett a tárgyévi tényleges adatok és mutatószámokra alapozva. A korrigált számítás során nem változnak a fejlesztési kiadásokra vonatkozó e törvény 4. számú mellékletében szereplő számítások, a 4. számú melléklet 2. b) pontjában meghatározott felhalmozási és tőkejellegű kiadások kivételével. Az egyes kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat elismert összes fejlesztési kiadása viszont nem haladhatja meg az adott önkormányzat által a tárgyévben ténylegesen teljesített felhalmozási és tőkejellegű kiadások szintjét, az emiatt esetlegesen felszabaduló összeggel a többi önkormányzat elismert fejlesztési kiadása emelkedik azonos százalékos mértékkel. A fővárosi önkormányzatot az 5. § (3) bekezdése szerint megillető adóérdekeltségi költség legfeljebb a tényleges igénybevétel mértékéig vehető számításba. A korrigált számításokban az új korrekciós igények meghatározásánál is figyelembe kell venni a tárgyidőszakot megelőző év korrekciójából származó, a tárgyévi forrásmegosztást korábban módosító eltéréseket. (4) A tárgyévre vonatkozó (3) bekezdés szerint kiszámított korrekció következtében a tárgyévet követő év forrásmegosztása változik oly módon, hogy a deficitarányokból következő részesedések az így megállapított összegekkel módosulnak. Ennek megfelelően a kerületi önkormányzatok számára havonta folyósított deficitarányosan felosztásra kerülő források összege a második félévre nézve újból rendeletben kerül meghatározásra. (5) A tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendelettervezetet, valamint a forrásmegosztási korrekcióra vonatkozó rendelettervezetet a fővárosi önkormányzat által három évre — pályázat útján — felkért könyvvizsgáló a szolgáltatott adatok megalapozottságának és a számítások helyességének tekintetében felülvizsgálja. A könyvvizsgáló nem lehet azonos az Ötv. 92/A. §-ában meghatározott feladatra megbízott könyvvizsgálóval. (6) Amennyiben a könyvvizsgáló megállapítása szerint a forrásmegosztási számításokhoz szolgáltatott adatok nem az előírások szerinti tartalommal kerültek megadásra és emiatt az adott kerületi (fővárosi) önkormányzat jogosulatlan forrásokhoz jutott, a jogosulatlanul felvett összeg késedelmi kamattal növelve csökkenti az adott kerületi (fővárosi) önkormányzat feltárást követő első forrásmegosztásra vonatkozó rendeletalkotás során megállapításra kerülő részesedését és ezzel az összeggel a többi önkormányzat részesedése deficitarányosan nő. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamattal azonos. Az e bekezdésben foglaltakat a tárgyévi és az azt megelőző háromévi — legfeljebb jelen törvény hatálybalépését követően készült — forrásmegosztásra vonatkozóan lehet alkalmazni. 17. § (1) A megosztott forrásokból az egyes kerületi önkormányzatokat — a (2)—(3) bekezdés szerinti eltérésekkel — havonta a tárgyhót követő hónap 10. napjáig illeti meg a tárgyhónapban befolyt ezen források 15. § szerinti deficitarányának hányada. (2) A tárgyév első két hónapjában a finanszírozás alapja a megelőző év deficitaránya, amelyet a harmadik hónap végén az elfogadott forrásmegosztási rendelet szerint visszamenőleg korrigálni kell. (3) A 16. § (3) bekezdése szerinti, a tárgyévet megelőző évből adódó korrekció abszolút összege módosítja a tárgyév második félévében a 15. § szerint esedékes részesedés nagyságát. A korrekció hatása a tárgyév negyedik negyedévben esedékes első utalásokban érvényesül. Záró rendelkezések 18. § (1) E törvény — a (2) bekezdés szerinti kivétellel — 2004. január 1-jén lép hatályba. (2) A 2004. évi forrásmegosztáshoz szükséges adatszolgáltatásra vonatkozó — az 5. § és 6. §-okban szereplő — rendelkezések a kihirdetés napjától számított 8. napon hatályba lépnek a fővárosi önkormányzat által kiadott Útmutató alapján. (3) A felújítási szükségletek 6. § (3) bekezdés szerinti számításhoz szükséges adatszolgáltatást a Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatósága a törvény hatálybalépését követő 8. napon teljesíti. (4) A 2004. évi forrásmegosztási rendelettervezetet 2004. február 15-ig kell benyújtani és február 28-ig kell elfogadni. (5) Az Ötv. 116. § (3) bekezdésében előírt 2003. évre vonatkozó — jelen törvény szerinti, de a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeletében szereplő célkeretek fenntartásával készülő korrekciós számítások eredményeit a 2003. évi tényadatok alapján 2004. június 30-ig kell rendeletben kihirdetni és ezek hatásával a 2004. évre vonatkozó első forrásmegosztási számítás eredményeit módosítani kell a 16. § (4) bekezdés és a 17. § (3) bekezdésének alkalmazásával. A módosítási igény meghatározásánál figyelembe kell venni a Fővárosi Közgyűlés rendelete alapján még meg nem osztott forrást is. A 15. § (2) bekezdésében foglalt elmozdulásra vonatkozó szabályt a fenti rendelethez viszonyítottan kell értelmezni. (6) A 16. § (5) bekezdésének a könyvvizsgáló három évre való felkérésére vonatkozó előírása a 18. § (5) bekezdése szerinti, a 2003. évre korrekciós elosztást tartalmazó fővárosi forrásmegosztási rendelet hatálybalépését követő napon lép hatályba. (7) A 2004. évre vonatkozó forrásmegosztás korrekciója során a 15. § (2) bekezdése szerint, valamit e § (2) bekezdésében foglalt elmozdulási szabályt 2003. évre vonatkozóan, 2004. június 30-ig kihirdetésre kerülő rendelethez képest kell alkalmazni. (8) A 14. § (4) bekezdésében az adóztatható területek nagyságával kapcsolatos kerületi önkormányzati adatszolgáltatást először a 2004. évi forrásmegosztás korrekciója során kell alkalmazni, ezen időpontig a 2003. évi forrásmegosztási számítási adatok alkalmazandók. (9) Amennyiben a kerületi önkormányzat a jelen törvényben előírt teljes körű adatszolgáltatási kötelezettségének a határidő lejártát követően megküldött külön írásos felszólításra 8 nap elteltével sem tesz eleget, úgy e kerületi önkormányzat tárgyévben a forrásmegosztásból nem részesül. Ennek módosítására a tárgyévi forrásmegosztási rendelet korrekciója során nincs lehetőség. A 15. § (2) bekezdése a tárgyévet követő évben erre az önkormányzatra nem vonatkozik. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke