2017. CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról.

2017. CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezések 1. § (1) A  bírósági polgári nemperes eljárásokban – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a  polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a  továbbiakban: Pp.) szabályait a  polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az  eljárásban kérelmező az  eljárást kezdeményező személy, kérelmezett, akivel szemben az  eljárást megindítják, feltéve, hogy van az eljárásban a kérelmezővel szemben álló személy. (3) Az  eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Azokat az  eljárási cselekményeket, amelyek megtételét a  Pp. a  perfelvételt lezáró végzés meghozataláig teszi lehetővé, az  elsőfokú eljárás befejezéséig lehet megtenni. (4) Az eljárásban a Pp. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a  jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítésének nincs helye. (5) Az  eljárásban az  ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az  eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye. (6) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést, továbbá a  Kúria előtti eljárásban a  fellebbezést és a  felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező. (7) Az eljárásban a Pp. ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. (8) Az eljárásban magánszakértő alkalmazásának nincs helye. (9) Ha a  Pp. szerint szünetelésnek vagy félbeszakadásnak lenne helye, de törvény azt kizárja, az  eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye. Ha az eljárást megszüntető végzést hirdetményi kézbesítés alapjául szolgáló ok vagy a kérelmező halála miatt nem lehet kézbesíteni, a bíróság hivatalból rendeli el a hirdetményi kézbesítést. (10) Bírósági polgári nemperes útra tartozó ügyekhez kapcsolódóan egyezségi kísérletnek nincs helye. (11) Jelen alcím rendelkezéseit az e törvényben szabályozott eljárásokon kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az egyéb bírósági polgári nemperes eljárásokban is megfelelően alkalmazni kell. 2. Az e törvényben szabályozott nemperes eljárások közös szabályai 2. § Az eljárásban nincs helye: a) illetékesség kikötésének, b) beavatkozásnak, c) ideiglenes intézkedés elrendelésének, d) szünetelésnek, e) egyezségkötésnek, f ) a kérelmező halálán alapuló félbeszakadásnak, g) felülvizsgálatnak. A törvényt az Országgyűlés a 2017. október 3-i ülésnapján fogadta el. II. FEJEZET EGYES BÍRÓSÁGI NEMPERES ELJÁRÁSOK 3. Holtnak nyilvánítás iránti eljárás 3. § Az a személy, aki a Ptk. alapján a holtnak nyilvánítás iránti eljárás megindítására maga is jogosult lett volna, a más által indított eljárásba kérelmezőként beléphet. 4. § A holtnak nyilvánítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az  eljáró bíróság megjelölését és azokat az  adatokat, amelyekből a  bíróság illetékessége – ha az  ügyben külföldi elem van, a joghatósága – megállapítható; b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét; c) az  eltűnt személy nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, családi állapotát, utolsó belföldi lakóhelyét, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helyét; d) az eltűnt személy ismert közeli hozzátartozóinak nevét és lakóhelyét; e) az eltűnés idejének és körülményeinek részletes előadását; f ) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. 5. § (1) Az  a  bíróság, amelynek területén az  eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye volt, az eljárásra kizárólagosan illetékes. (2) Ha az illetékes bíróság az (1) bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes. 6. § (1) Ha a  kérelem megfelel a  4.  §-ban foglaltaknak, a  bíróság az  eltűnt személy életben létére, halálára vagy eltűnése körülményeire vonatkozó adatok bejelentése érdekében hirdetményt bocsát ki, továbbá megkeresi a  polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szervet annak közlése iránt, hogy az eltűnt személynek az eltűnését követő öt éven belül változott-e a bejelentett lakóhelye, illetve a tartózkodási helye. (2) A hirdetményt harminc napra közzé kell tenni a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: honlap) továbbá harminc napra ki kell függeszteni a bíróság hirdetőtáblájára és az eltűnt személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye szerinti polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára. (3) A hirdetmény tartalmazza: a) a honlapon történő közzététel és a bírósági hirdetőtáblán történő kifüggesztés napját, b) az eljáró bíróság megnevezését, c) felhívást arra, hogy akinek az  eltűnt személy életben létéről, haláláról, eltűnéséről vagy az  eljárás szempontjából egyéb lényeges körülményről tudomása van, azt a  hirdetmény közzétételétől, illetve kifüggesztésétől számított harminc napon belül jelentse be az eljáró bíróságnak. (4) A bíróság – ha ezt indokoltnak tartja – elrendelheti a hirdetménynek vagy a hirdetmény kivonatának belföldi, illetve külföldi napilapban való közzétételét a kérelmező költségén. (5) A hirdetményt kézbesíteni kell: a) a kérelmezőnek, b) – ügygondnok kirendelése esetén – az ügygondnoknak, c) az eltűnt esetleges törvényes képviselőjének, d) az  eltűnt személy Ptk. szerinti ismert közeli hozzátartozóinak, feltéve, hogy a  kézbesítéshez szükséges azonosító adataikat a holtnak nyilvánítás iránti kérelem hiánytalanul tartalmazza. (6) Ha az  eltűnés háborús eseményekkel kapcsolatban következett be, a  hirdetményt kézbesíteni kell a  honvédelmi miniszternek, valamint a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának is. 7. § (1) A bíróság – szükség esetén – az eltűnt részére ügygondnokot rendelhet ki. (2) A  bíróság bizonyítást hivatalból is elrendelhet, ha azt a  kérelemben előadott tényállás vagy az  eljárás során tudomására jutott adatok alapján szükségesnek tartja. A bizonyításfelvétel során a bíróság elrendelheti a kérelmező, illetve más személyek meghallgatását is. 8. § (1) A bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében a hirdetményi határidő lejártát követően határoz. (2) Ha a holtnak nyilvánítás feltételei fennállnak, a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. (3) A  bíróság – a  kérelemnek helyt adó döntés esetén – megállapítja azokat az  adatokat, amelyek a  halál tényének anyakönyvi bejegyzéséhez szükségesek. Holtnak nyilvánítás esetén a bíróság a halál időpontját is meghatározza. (4) A végzést mindazoknak kézbesíteni kell, akiknek a bíróság a hirdetményt kézbesítette. (5) A végzés ellen a kérelem előterjesztésére jogosult akkor is fellebbezéssel élhet, ha az eljárásban egyébként nem vett részt. Ha számára a végzést nem kézbesítették, mindaddig fellebbezéssel élhet, míg a fellebbezési határidő nem jár le azon fellebbezésre jogosultak tekintetében, akiknek a (4) bekezdés szerint a végzést kézbesítették. 9. § (1) Az eljárás költségét – ideértve az ügygondnok díját is – a kérelmező köteles előlegezni. (2) A  kérelemnek helyt adó végzés esetén a  bíróság megállapítja a  kérelmezőnél felmerült költségek összegét és azt, hogy a  kérelmező a  nála felmerült költségek erejéig megtérítést követelhet a  holtnak nyilvánított személy hagyatékából. (3) A kérelem elutasítása esetén az eljárás költségeit a kérelmező viseli. 10. § (1) A  holtnak nyilvánító végzés módosítását vagy hatályon kívül helyezését a  holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike kérheti az elsőfokon eljárt bíróságnál. (2) A holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásra a holtnak nyilvánítási eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (3) Ha bebizonyosodik, hogy a holtnak nyilvánított él, a bíróság a holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságát állapítja meg. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. (4) A holtnak nyilvánító végzés hatálytalanságának megállapítását a holtnak nyilvánítás iránti kérelem előterjesztésére jogosultak bármelyike, továbbá maga a holtnak nyilvánított személy is kérheti az elsőfokon eljárt bíróságnál. 11. § (1) A bíróság a jogerős holtnak nyilvánító végzését közli: a) a halál tényének anyakönyvezése érdekében az illetékes anyakönyvvezetővel, b) a hagyaték leltározása érdekében a holtnak nyilvánított személy utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában utolsó belföldi tartózkodási helye, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvési helye szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjével, c) a hagyatéki eljárásra illetékes közjegyzővel, d) a  honvédelmi miniszterrel, valamint a  Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságával is, ha az  eltűnés háborús eseményekkel kapcsolatban következett be. (2) A  bíróság – ha ez  megállapítható volt az  eljárás során – a  következő adatokat közli végzésében az anyakönyvvezetővel: a) a halál ideje év, hónap és nap szerint; b) a  meghalt személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, a meghalt személy születési helye és ideje, lakóhelye és családi állapota; c) a meghalt személy házastársának családi és utóneve, házasságkötésük helye és ideje. (3) Ha a bíróság a holtnak nyilvánító végzését módosítja, hatályon kívül helyezi vagy a végzés hatálytalanságát állapítja meg, az erre vonatkozó jogerős határozatát is megküldi az (1) bekezdésben említett szerveknek. 4. A halál tényének megállapítása iránti eljárás 12. § (1) A halál tényének megállapítása iránti eljárás célja, hogy megállapítsa a meghalt személy halálának közokirattal nem igazolható tényét. A holtnak nyilvánítás iránti eljárás szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a halál tényének megállapítása iránti eljárásra. (2) A halál tényének bírósági megállapítása határidő nélkül kérhető. (3) Hirdetményt nem kell kibocsátani, ha a halál közveszély, köztudott baleset vagy más súlyos szerencsétlenség folytán következett be. Ennek fennállását a bíróság megkeresésére a feladatkörében érintett miniszter közli. (4) Ha hirdetmény kibocsátásának van helye, abban közölni kell a halál idejére és helyére vonatkozó adatokat is. (5) Ha a  halál természeti vagy egyéb katasztrófa miatt következett be, erről a  bíróság értesíti a  Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságát, amellyel a jogerős halál tényét megállapító végzést is közölni kell. (6) A  végzésben a  halál napját és – ha ez  megállapítható volt az  eljárás során – a  halál helyét és okát is meg kell határozni. 5. Eltűntnek nyilvánítás 13. § (1) Az  eltűntnek nyilvánítási eljárás célja, hogy társadalombiztosítási jogszabályon alapuló juttatás igénybevétele céljából megállapítsa egy személy eltűnését. A  holtnak nyilvánítás iránti eljárás szabályait e  §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az eltűntnek nyilvánítási eljárásra. (2) Az eltűntnek nyilvánítás iránti eljárást a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti juttatás igénybevételére jogosult személy kezdeményezheti. (3) Hirdetmény kibocsátásának akkor van helye, ha azt a  bíróság a  tényállás megállapítása érdekében szükségesnek tartja. (4) A hirdetmény napilapban való közzétételnek és ügygondnok kirendelésének nincs helye. (5) A bíróság az eltűntnek nyilvánítás tárgyában – hirdetmény kibocsátása esetén a hirdetményi határidő lejártát követő – hatvan napon belül határoz. 6. Az apaság vélelmének megdöntése 14. § (1) Az  apaság vélelmének megdöntése e  törvény szerinti eljárásban akkor kérhető, ha annak a  Ptk. 4:114.  § (1) bekezdésében foglalt feltételei fennállnak. (2) A kérelmet a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi közösen terjesztheti elő. (3) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem lehet. (4) Az  eljárás lefolytatására az  a  bíróság illetékes, amelynek területén a  gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az  eljárásra az  a  bíróság is illetékes, amelynek területén az  anya belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található. (5) Ha az  illetékes bíróság a  (4)  bekezdés rendelkezései alapján nem állapítható meg, az  eljárásra a  Budai Központi Kerületi Bíróság illetékes. 15. § (1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága – megállapítható; b) a  kérelmezők, valamint képviselőik nevét, lakóhelyét, továbbá a  kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét; c) a  kérelmezőknek, valamint a  gyermeknek azon adatait, amelyeket a  teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatban fel kell tüntetni; d) ha a  gyermek a  kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a  gyermek családi és utónevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét továbbá törvényes képviselője nevét és lakóhelyét; e) a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét; f ) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg; g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. (2) A kérelemhez csatolni kell: a) a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát vagy annak hiteles másolatát, b) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonatát vagy annak hiteles másolatát, c) azokat az  okiratokat, amelyek a  kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülmények igazolásához szükségesek, kivéve, ha az adatokat személyazonosító igazolvánnyal is lehet igazolni. (3) Ha az  apaság vélelmét megalapozó házasság a  kérelem beadásának időpontjában már megszűnt, a  kérelemhez csatolni kell a házasság megszűnését igazoló okiratot. (4) Ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában még nem született meg, a kérelemhez szakorvosi igazolást kell csatolni a születés várható időpontjáról. 16. § (1) A  bíróság a  kérelmezőket és mindazon személyeket, akiknek hozzájárulása az  apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges, együttesen meghallgatja. (2) A  meghallgatásra szóló idézésben a  kérelmezőket figyelmeztetni kell a  17.  § (1) és (2)  bekezdésében foglalt jogkövetkezményekre. (3) A  bíróság eljárása során megvizsgálja az  apaság vélelmének megdöntéséhez, az  apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és annak teljes hatályához szükséges feltételek fennállását, valamint megállapítja azokat az adatokat, amelyek a  személyállapot-változás anyakönyvi bejegyzéshez szükségesek. A  bíróság tájékoztatja a  kérelmezőket a gyermek családi nevében való megállapodás lehetőségéről. 17. § (1) A bíróság végzésben állapítja meg, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja, ha a) a  meghallgatáson a  kérelmezők és azok a  személyek, akiknek a  hozzájárulása az  apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges együttesen jelen vannak és b) az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és annak teljes hatályához szükséges feltételek fennállnak. (2) Ha az  (1)  bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor a  bíróság a  kérelmet végzéssel elutasítja. (3) Ha a bíróság az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelmet jogerősen elutasítja, e határozat jogereje nem zárja ki, hogy a kérelmezők igényüket újból e törvény szerinti nemperes eljárásban érvényesítsék. (4) A kérelmet elutasító határozat jogereje azt sem zárja ki, hogy a perindításra jogosultak igényüket peres eljárásban érvényesítsék. 18. § (1) A bíróság az apai elismerő nyilatkozatot és az annak teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat külön jegyzőkönyvben rögzíti. (2) Ha az  apaság vélelmének megdöntését megállapító végzés nem emelkedik jogerőre, az  eljárás során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan. (3) Az  elsőfokú bíróság az  apaság vélelmének megdöntését megállapító jogerős végzést, valamint a  külön jegyzőkönyvbe foglalt – teljes hatályú apai elismerés tárgyában tett – nyilatkozatokat közli az  illetékes anyakönyvvezetővel. (4) Ha az  eljárás folyamán a  kérelmezők a  gyermek családi nevében megállapodnak, a  bíróság a  kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedését követően a  jegyzőkönyv névviselésre vonatkozó részét közli az  illetékes anyakönyvvezetővel. (5) A bíróság az eljárási költségek viseléséről a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján határoz. 7. A házassági életközösség alatt a házastársi vagyonközösség közös kérelemre történő megszüntetése és helyreállítása 19. § (1) A Ptk. 4:54. § (1) bekezdése alapján a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelmet e törvény szerinti eljárásban a házastársak csak közösen terjeszthetik elő. (2) Ha a  házastársi vagyonközösség megszüntetését kizárólag az  egyik házastárs kéri, a  bíróság a  kérelem visszautasításával egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt a polgári peres eljárás megindításának lehetőségéről. (3) A házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelmet más kérelemmel összekapcsolni nem lehet. (4) Az eljárásra bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság illetékes. 20. § (1) A házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatósága – megállapítható; b) a házastársak nevét, lakóhelyét, képviselőjük nevét, lakóhelyét vagy székhelyét; c) a házasság megkötésére és fennállására vonatkozó adatokat; d) a házasságból származó gyermekekre vonatkozó adatokat; e) annak részletes előadását, hogy a  kérelmezők milyen okból kérik a  házastársi vagyonközösség megszüntetését; f ) a  házastársi vagyonközösséghez, valamint a  házastársak különvagyonához tartozó vagyontárgyak meghatározását, azok értékének megjelölésével, a  közös és a  különvagyont terhelő tartozásokat, esedékességük idejének feltüntetésével; g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. (2) A kérelemhez csatolni kell az előadott adatokat igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát. (3) Ha a  kérelmezők a  Ptk. 4:54.  § (1)  bekezdés a) vagy b)  pontja alapján kérik a  házastársi vagyonközösség megszüntetését, a kérelemnek tartalmaznia kell a házastársak hitelezőinek nevét és kézbesítési címét is. 21. § (1) A  bíróság a  kérelem tárgyában a  kérelmezőket meghallgathatja. Ha a  meghallgatást a  kérelmezők bármelyike elmulasztja, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti. (2) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napjától megszünteti. (3) A végzést a házastársak hitelezőinek is kézbesíteni kell. (4) Ha a házastársi vagyonközösség megszüntetésére a Ptk. 4:54. § (1) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, a végzést a gyámhatóságnak is kézbesíteni kell. 22. § (1) A házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti eljárásra a házastársi vagyonközösség megszüntetése iránti eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) Az eljárásra kizárólag az a bíróság illetékes, amely a házastársi vagyonközösséget megszüntette. (3) A  házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti kérelemben az  ezt alátámasztó tények megjelölésével elő kell adni, hogy a  házastársi vagyonközösség megszüntetését előidéző ok már nem áll fenn, és határozott kérelmet kell előterjeszteni a  házastársi vagyonközösség helyreállítására. A  bíróság szükség esetén a  kérelmezőket meghallgathatja. (4) Ha a bíróság a házastársi vagyonközösség helyreállítása iránti kérelemnek helyt ad, a házastársi vagyonközösséget a végzés jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napját követő naptól helyreállítja, ellenkező esetben a kérelmet elutasítja. 8. Záró rendelkezések 23. § Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba. 24. § E törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni. 25. § Hatályát veszti a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában elfogadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet, b) a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke