18/2009. (XII. 18.) HM rendelete a honvédségi járművek fenntartásáról.

18/2009. (XII. 18.) HM rendelete a honvédségi járművek fenntartásáról. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pontjában, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő, a HM, a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen irányítása, fenntartói irányítása és közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek, a HM államtitkára által felügyelt szervezet, a katonai ügyészségek, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezetei (a továbbiakban együtt: honvédségi szervezetek) által üzemeltetett honvédségi járművek üzemben tartására, forgalomba helyezésére, forgalomban tartására, forgalomból kivonására, műszaki vizsgálatára és környezetvédelmi felülvizsgálatára, b) a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő harckocsikra, harcjárművekre (a továbbiakban együtt: harcjárművek) és az áramforrás aggregátokra a nem honvédségi szervezetek részére történő, alaptevékenységen belüli kiegészítő tevékenység keretében végzett igénybevétel vonatkozásában. 2. § E rendelet alkalmazásában a) honvédségi jármű: a rendeltetésszerű használat során közutat is igénybevevő, az MH-ban rendszeresített közúti és terepjáró jármű, ide nem értve a kerekes harcjárműveket, b) honvédségi vontatmány: a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendeletben (a továbbiakban: MR) a biztonsági fékezésre előírt követelményeket teljesítő honvédségi járművel vontatott, olyan – pótkocsinak nem minősülő – speciális, katonai célra készült, egy vagy többtengelyű eszköz, amely – a saját működéséhez szükséges felszerelés szállítását kivéve – teherszállításra nem alkalmas, illetve rendeltetésszerűen ilyen igénybevétele nem tervezett, c) honvédségi járműszerelvény: honvédségi járműből és hozzá kapcsolt pótkocsiból vagy honvédségi vontatmányból álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció, d) üzemeltető szervezet: az állománytáblában, illetve munkaköri jegyzékben rendszeresített honvédségi járműveket rendeltetésszerűen fenntartó, alkalmazó honvédségi szervezet. A honvédségi járművek igénybevétele 3. § (1) Honvédségi járművet a honvédségi szervezetek állományába tartozó személyek vezethetnek. (2) Erre irányuló nemzetközi kötelezettségvállalás alapján – a honvédségi járművek külföldi fegyveres erők tagjai által történő használatának feltételeit rögzítő két- vagy többoldalú megállapodásban foglaltak teljesítése esetén – a parancsnoka engedélyével külföldi fegyveres erők állományába tartozó személy is vezethet honvédségi járművet, ha rendelkezik az adott járműkategóriára a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: R1.) 16. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerinti érvényes vezetői engedéllyel. 4. § (1) A honvédségi járműveket a rendeltetésüknek és igénybevételi jellegüknek megfelelően szolgálati feladat végrehajtására kell igénybe venni. (2) A honvédségi járművek és áramforrás aggregátok – külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával – a honvédségi szervezetek szolgálati tevékenységével, napi életével összefüggő kulturális, sport, valamint magáncélra is igénybe vehetők. (3) A honvédségi szervezetek állományába tartozó személyek részére a honvédségi személygépkocsi lakás és a munkahely közötti utazással kapcsolatos használatát, valamint korlátozott személyes használatát a honvédelmi miniszter engedélyezi. A honvédelmi miniszter által adott engedélyek kiadását és nyilvántartását a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett járműnyilvántartásba, a jármű törzskönyvébe és forgalmi engedélyébe tulajdonosként bejegyzett honvédségi szervezet (a továb biak ban: tulajdonosként bejegyzett szervezet) végzi. (4) A honvédségi társadalmi, érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetek a honvédségi járműveket a HM-mel kötött megállapodásban foglaltak szerint használhatják. (5) A honvédségi járművek, áramforrás aggregátok és harcjárművek igénybevétele nem honvédségi szervezetek, természetes személyek, jogi személyek részére egyedi igény esetén kiegészítő tevékenység keretében engedélyezhető. 5. § (1) A honvédségi jármű országhatáron kívüli igénybevétele kizárólag szolgálati célból és csak abban az esetben engedélyezhető, ha ez a megoldás a közforgalmú közlekedési eszköz igénybevételénél gazdaságosabb. (2) A honvédségi jármű országhatáron kívüli igénybevételét a kiutazást elrendelő személy engedélyezheti. (3) A honvédségi jármű országhatáron kívüli igénybevételének engedélyezéséről az igazolást és a nemzetközi gépjármű-biztosítási kártyát az üzemeltető szervezetek részére a tulajdonosként bejegyzett szervezet adja ki és tartja nyilván. (4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok (a továb biak ban: KNbSZ-ek) által üzemeltetett honvédségi járművek országhatáron kívüli igénybevételére az érintett főigazgató által meghatározott szabályok irányadók. 6. § A közlekedésbiztonsággal, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással és CASCO biztosítással kapcsolatos MH szintű szakmai, nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatokat a tulajdonosként bejegyzett szervezet végzi. 7. § A honvédségi járművek, harcjárművek és áramforrás aggregátok kiegészítő tevékenység keretében végzett igénybevételét nem honvédségi szervezetek, természetes személyek és jogi személyek részére a honvédelmi miniszter engedélyezi. 8. § (1) A kiegészítő tevékenység keretében végzett igénybevétel engedélyezése esetén a feladat végrehajtására csak a kijelölt üzemeltető szervezet parancsnoka által saját hatáskörben megkötött, az igénybevételre vonatkozó – a költségtérítést is részletező – szerződés alapján kerülhet sor. (2) Az igénybevétel minimális térítési költségét, a szokásos piaci ár figye lembe véte lével, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 255. §-a szerint kell meghatározni. (3) Az igénybevétel során felhasznált hajtóanyag (kilométer, üzemóra) az üzemeltető szervezet éves keretét nem terheli. A honvédségi járművek forgalomba helyezése, forgalomban tartása és forgalomból történő kivonása 9. § (1) A honvédségi szervezetek által üzemben tartott járművek tekintetében az MR, az R1. és a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/2002. (VI. 29.) GKM–BM–KvVM együttes rendelet (a továb biak ban: R2.) elő írásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A KNbSZ-ek üzemeltetésében lévő azon járművekre, amelyek hatósági engedélyébe tulajdonosként vagy üzembentartóként a KNbSZ-ek kerültek bejegyzésre, külön rendelkezések irányadók. (2) A járművek honvédségi alkalmazásáról a rendszeresítési határozatot, illetve a szervezetbe állítási vagy az alkalmazásba vételi intézkedést kiadó személy dönt. (3) A forgalomba helyezést megelőzően a honvédségi járművet típusbizonyítvánnyal kell ellátni, amely tanúsítja, hogy a jármű a műszaki, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi és munkavédelmi követelményeknek, valamint a gazdaságos üzemeltetés feltételeinek megfelel. (4) A honvédségi jármű összeépítését, a már forgalomba helyezett jármű átalakítását szaktervező által jóváhagyott dokumentáció alapján a HM felsőszintű logisztikai tervező, irányító és végrehajtó szerv vezetője engedélyezi. 10. § (1) A honvédségi járművek forgalomba helyezésével, forgalomban tartásával és forgalomból történő kivonásával kapcsolatos ügyekben a közlekedési igazgatási hatóságoknál csak a tulajdonosként bejegyzett szervezet képviselője járhat el. A járműnyilvántartásba, a törzskönyvbe és a forgalmi engedélybe tulajdonosként, illetve üzembentartóként – mint jogi személyt – a tulajdonosként bejegyzett szervezetet kell feltüntetni. (2) A HM tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdasági társaságok használatában lévő honvédségi járművek törzskönyvébe, forgalmi engedélyébe és a járműnyilvántartásba tulajdonosként a tulajdonosként bejegyzett szervezetet, üzembentartóként a járművet használó gazdasági társaságot kell bejegyezni. Ezekre a járművekre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást üzembentartóként a gazdasági társaság köti meg. 11. § (1) Forgalomba helyezéskor a honvédségi szervezetek járműveire a H kezdő betűjelű különleges rendszámtáblától eltérő, sorozatban előállított (általános) rendszámtáblát csak a HM felsőszintű logisztikai tervező, irányító és végrehajtó szerv vezetőjének külön engedélyével lehet felszerelni. (2) A különleges rendszámtáblákat a szükséges mennyiségben a tulajdonosként bejegyzett szervezet szerzi be a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányirodától, és a jármű forgalomba helyezésekor adja át a közlekedési igazgatási hatóság részére. 12. § A honvédségi vontatmányokra hatósági jelzést nem kell felszerelni. 13. § A NATO Szabványosítási Ügynökség által kiadott – a katonai szabványosítás sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján a HM hivatalos lapjában közzétett – katonai nemzeti szabványokban meghatározott követelmények teljesítését úgy kell tekinteni, hogy azok az MR rendelkezéseitől való eltérés körében megfelelnek az e rendelet követelményeinek. 14. § (1) Az alapvetően külföldi katonai missziós feladatok végrehajtására – ahol a helyi (háborús) körülmények miatt az EURO–4 környezetvédelmi előírásokat teljesítő járművek szakszerű forgalomban tartása nem biztosított – tervezett honvédségi járművek legalább EURO–3 környezetvédelmi követelmények teljesítése esetén helyezhetők forgalomba. (2) A honvédségi járművek mentesülnek az MR A. Függelék A/41. számú mellékletében a fedélzeti diagnosztikai (OBD) rendszerekre vonatkozó követelmények teljesítése alól. 15. § (1) Az MR-ben meghatározott össztömeget, tengelyterhelést meghaladó, illetőleg a kormányozhatóságra előírt követelményeknek meg nem felelő honvédségi jármű forgalomba helyezésének engedélyezésekor a külön jogszabályban meghatározott közútkezelői hozzájárulást be kell szerezni. (2) A járműtípus honvédségi járműként történő üzemeltetésére vonatkozó általános közútkezelő hozzájárulás esetén a forgalomba helyezési engedélyben a honvédségi járműre vonatkozóan nem kell előírni az egyedi közútkezelői hozzájárulás megszerzésének kötelezettségét. E rendelkezés nem érinti a 16. §-ban meghatározott kötelezettségeket. (3) A honvédségi járművön felszereléssel együtt szállított személy tömegét 110 kilogrammal kell számításba venni. A szállítható személyek számát a jármű forgalmi engedélyében fel kell tüntetni. 16. § (1) Ha a honvédségi jármű vagy a honvédségi járműszerelvény kormányozhatósága az MR-ben meghatározottaktól eltér, a közúti forgalomban csak útvonalengedély alapján vehet részt. (2) A túlsúlyos, illetve a túlméretes honvédségi járművekre, valamint a rendeltetésszerű használat során azzá váló honvédségi járműszerelvényre az útvonalengedély igénylésére és kiadására vonatkozó külön rendelkezéseket kell alkalmazni. 17. § A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet (a továbbiakban: ER) 2. § (9) bekezdése szerinti N kategóriába tartozó új beszerzésű katonai terepjáró gépkocsik mentesülnek az MR A. Függelék A/42., A/43. és A/49. számú mellékletében foglalt követelmények teljesítése alól. A sajátos alkalmazási követelményekből adódóan – a járművek terepjárási tulajdonságainak megtartása érdekében – olyan mértékű konstrukciós eltérések engedélyezettek, amelyek nem korlátozzák a járművek funkcionális, valamint terepjárási tulajdonságait alapvetően befolyásoló paramétereket. 18. § (1) A honvédségi vontatmányok mentesülnek az MR 25. § (4) bekezdése, 26–27. §-a, 31–32. §-a, 49–50. §-a szerinti, valamint az A. Függelék A/3., A/4., A/9., A/18. és A/24. számú mellékletében foglalt, a hátsó aláfutásgátlóra, a hátsó rendszámtábla helyére és megvilágítására, a fékberendezésre és a gyári táblára vonatkozó követelmények teljesítése alól. (2) A féknélküli honvédségi vontatmány csak olyan honvédségi járművel vontatható, amellyel a honvédségi vontatvány legalább az MR-ben, a biztonsági fékezésre előírt hatásossággal megállítható. (3) Féknélküli honvédségi vontatmánnyal lakott területen belül legfeljebb 40 km/óra, lakott területen kívül legfeljebb 50 km/óra sebességgel szabad haladni. (4) A féknélküli honvédségi vontatmányok vontatását végző honvédségi jármű vezetőülése közelében a vezető által jól látható helyen a melléklet szerinti figyelmeztető feliratot kell elhelyezni. 19. § A vezetőfülkéből változtatható gumiabroncs nyomású honvédségi járművön a szilárd burkolatú útra vonatkozó nyomásértékeket kell a kerekek közelében (pl. sárvédőn) feltüntetni. 20. § (1) A honvédségi jármű ellátható csökkentett fényű, illetve fényálcázott világító és fényjelző berendezésekkel is. (2) A közút igénybevételével járó gyakorlaton, vezetési gyakorlaton – a közúti forgalomban való részvétel idejéig – a járműoszlop élén és végén, szabványosan szerelt figyelmeztető jelzéssel ellátott olyan kísérő járműnek kell közlekednie, amely az (1) bekezdésben megjelölt világító és fényjelző berendezését nem működteti. (3) Az egyedileg közlekedő honvédségi jármű csak az MR-ben meghatározott világító és fényjelző berendezést használhat. 21. § A honvédségi jármű munkahely-megvilágító lámpái a jármű helyzetjelző lámpáinak bekapcsolása nélkül is működtethetők. 22. § (1) A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülék honvédségi járműre történő felszerelésére, használatára vonatkozóan a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet (a továbbiakban: R3.) szabályai szerint kell eljárni. (2) A készülék felszerelésére, valamint a hatósági engedély meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a honvédségi jármű forgalmi engedélyével együtt a tulajdonosként bejegyzett szervezet részére kell felterjeszteni, amely eljár az R3. szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban. 23. § (1) Az államhatárt csak a nemzetközi minősítő vizsgálaton alkalmasnak nyilvánított honvédségi autóbusz lépheti át. (2) A honvédségi autóbusz akkor minősíthető alkalmasnak, ha a) a gyártása óta nyolc naptári évnél több nem telt el, b) tartós lassító fékkel (retarder) látták el, c) kényszerkormányzott tengelyén futózott gumiabroncs nincs felszerelve, d) felépítménye hibátlan, karosszériája, utastere esztétikailag megfelelő, e) a megtett út, a sebesség és a gépkocsivezető vezetési idejének legalább 24 órás időtartamra történő rögzítésére alkalmas menetíróval (tachográffal) van felszerelve, és f) rendelkezik saját számlás utasszállítási igazolvánnyal. 24. § (1) A műveleti területen szolgálatot teljesítő honvédségi szervezetek járművein kívül más honvédségi jármű szélvédőjén feliratot, ábrát vagy jelzést csak gyakorlat vagy rendkívüli feladat végrehajtása esetén lehet elhelyezni – legfeljebb 10x20 cm-es nagyságban – a jobb felső sarokban. (2) A jelképek, jelek és jelzések alkalmazására külön rendelkezések irányadók. 25. § Az egyedileg közlekedő honvédségi járművön, valamint a kötelékben közlekedő járművek esetében tíz járművenként egy darab szabványos kivitelű elakadást jelző háromszöget kell készenlétben tartani a technikai zárórészleg járművein. 26. § A honvédségi csoportos személyszállítást végző tehergépkocsit háttámla nélküli rögzített ülésekkel is fel lehet szerelni. A honvédségi járművek műszaki vizsgálata és környezetvédelmi felülvizsgálata 27. § Az új honvédségi járművek forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálatát a HM felsőszintű logisztikai tervező, irányító és végrehajtó szerv vezetője által meghatalmazott vizsgálóállomásokon a gyártó vagy a forgalmazó végzi a speciális katonai követelmények figyelembevételével. 28. § A hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott honvédségi járművek időszakos vizsgálatát, a forgalmi engedélyek érvényességi idejének meghosszabbítását elsődlegesen a honvédségi szervezetek kijelölt vizsgálóállomásai és a vizsgabiztosi névjegyzékbe felvett vizsgabiztosai végezhetik. A honvédségi vizsgáztatás feltételeinek hiánya esetén az időszakos vizsgálatokat a közlekedési hatóság által kijelölt vizsgálóállomásokon kell elvégezni. 29. § A járművek műszaki alkalmasságának érvényességét jelző érvényesítő címkéket és műszaki adatlapokat a honvédelmi ágazat egésze részére a tulajdonosként bejegyzett szervezet szerzi be, és ezekkel a szükséges mennyiségben ellátja a vizsgabiztosokat. 30. § (1) A vizsgabiztosok a műszaki érvényesség igazolását kizárólag a részükre kiadott bélyegzővel, valamint a tulajdonosként bejegyzett szervezet által biztosított érvényesítő címkekészlettel és műszaki adatlappal végezhetik. (2) A vizsgabiztosok az érvényesítő címkéket és műszaki adatlapokat kizárólag a honvédségi járművek vizsgálatánál használhatják fel. 31. § A közlekedési igazgatási hatóság előtt folytatott eljárásokban csak a tulajdonosként bejegyzett szervezet képviselője járhat el. 32. § A hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott honvédségi járművek környezetvédelmi felülvizsgálatát és ellenőrzését az üzemeltető szervezetek javítóműhelyeiben kell végezni. A vizsgáztatás feltételeinek hiánya esetén a felülvizsgálat nem honvédségi felülvizsgáló szervezetnél is elvégeztethető. 33. § Ha a vizsgált honvédségi jármű kipufogógázának megengedett szennyezőanyag tartalmára gyári vagy a közlekedési hatóság által jóváhagyott adatbázisban szereplő adat nem áll rendelkezésre, akkor a jármű motorját az R2. 14. számú mellékletében szereplő értékre, illetve a motor normális működése mellett elérhető legalacsonyabb kibocsátási szintre kell beszabályozni. 34. § A járművek környezetvédelmi felülvizsgálatához szükséges plaketteket – szín és darabszám szerint –, valamint az igazolólapokat a honvédelmi ágazat részére a tulajdonosként bejegyzett szervezet szerzi be, és ezekkel a tanúsítványadókat a szükséges mennyiségben ellátja. 35. § A tanúsítványadók a környezetvédelmi felülvizsgálat érvényességének igazolását csak a tulajdonosként bejegyzett szervezet által biztosított plakettel és igazolólappal végezhetik, kizárólag a honvédségi járműveken. 36. § Az R2. 14. számú mellékletében szereplő, a tanúsítványok interneten történő továbbítására vonatkozó rendelkezéseket a honvédségi gépjárművekre nem kell alkalmazni. Záró rendelkezések 37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. 38. § A honvédségi járművek 2017. december 31-ig mentesülnek az EURO–5 környezetvédelmi követelmények teljesítése alól. 39. § A 2003. évet megelőzően beszerzett – az ER 2. § (9) bekezdése szerinti – M3 és N3 kategóriába tartozó honvédségi járműveket nem kell utólagosan felszerelni az MR a) 72. § (6) bekezdésében meghatározott kiegészítő hangjelző berendezéssel, továbbá b) 93/A. § (1) bekezdésében meghatározott sebességkorlátozó berendezéssel. 40. § Az ER 2. § (9) bekezdése szerinti M1 kategóriába tartozó új beszerzésű katonai terepjáró gépkocsik hátsó ülései esetében nem kell alkalmazni az MR 80. § (4) bekezdésében, valamint az MR A. Függelék A/31. számú mellékletében foglalt követelményeket. 41. § (1) Hatályát veszti a) a honvédségi közúti járművek üzemben tartásáról szóló 7/1991. (X. 16.) HM rendelet; b) a honvédségi közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1992. (IV. 7.) HM rendelet, valamint c) a honvédségi közúti járművek műszaki vizsgálatáról, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló 7/1992. (IV. 7.) HM rendelet. (2) Az (1) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. (3) A 38. § 2018. január 1-jén hatályát veszti. E bekezdés 2018. január 2-án hatályát veszti. Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter