12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelete az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről.

12/2017. (VI. 12.) EMMI rendelete az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88.  § (3)  bekezdés a)  pont aa) és ab)  alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a  Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48.  § 3.  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a) minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató), b) a 3. § (8) bekezdésében szereplő forgalmazóra, gyártóra, valamint importőrre, c) a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a  továbbiakban: Ht.) szerinti gyűjtőre, közvetítőre, kereskedőre, szállítóra és hulladékkezelőre, aki vagy amely egészségügyi szolgáltatótól hulladékot gazdasági tevékenysége körében kezelés céljából átvesz, összegyűjt, d) az a)  pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál az  általa nyújtott ellátás során képződő egészségügyi hulladékra és gyógyszerhulladékra, valamint e) a lakosságnál képződő olyan gyógyszerhulladékra, amelyet az  a)  pont szerinti egészségügyi szolgáltatók közül a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál gyűjtik. (2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a) a lakossági gyógyszerellátás során képződő gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló miniszteri rendelet szerinti, a lakosságnál, valamint gyógyszertárban, gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazást végző üzletben képződő, lejárt felhasználhatósági idejű vagy más okból fel nem használt vagy fel nem használható humán gyógyszerből származó hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységre, b) a halva született és elvetélt magzatokra, c) csonkolt testrészekre, d) felismerhető emberi szervekre, felismerhető szervmaradványokra, valamint e) a fokozottan ellenőrzött szernek minősülő gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történő felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti fokozottan ellenőrzött szerekre. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. egészségügyi hulladék: az  egészségügyi szolgáltatónál és az  egészségügyi ellátás során humán biológiai anyagból vagy vegyi anyagból, továbbá a kísérleti állatokból származó állati eredetű melléktermékből, illetve ilyen anyagokat tartalmazó eszközökből, tárgyakból képződő hulladék, tekintet nélkül annak veszélyes vagy nem veszélyes jellegére, ide nem értve a gyógyszerhulladékot; 2. egészségügyi veszélyes hulladék: az  egészségügyi szolgáltatónál és az  egészségügyi ellátás során képződő egészségügyi hulladék veszélyes hulladéknak minősülő része, ideértve a  speciális egészségügyi veszélyes hulladékot is; 3. gyógyszerhulladék: a) az  egészségügyi szolgáltatónál az  egészségügyi ellátás során képződő, lejárt felhasználhatósági idejű vagy más okból fel nem használt vagy fel nem használható humán gyógyszerből származó hulladék a fogyasztói csomagolással együtt, valamint b) a  lakosságnál képződő hulladékká vált injekciós tű, injekciós fecskendő, tűvel ellátott injekciós fecskendő, infúziós szerelék; 4. munkahelyi gyűjtőhely: egészségügyi szolgáltatónál végzett tevékenység során, az  egészségügyi hulladék képződésének helyén, az  egészségügyi hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, környezetvédelmi és közegészségügyi érdekből kialakított hely, ahol a  hulladéktermelő az  egészségügyi hulladékot gyűjtőedénybe helyezve gyűjti; 5. speciális egészségügyi veszélyes hulladék: a) már szennyezett éles vagy hegyes eszközt tartalmazó egészségügyi veszélyes hulladék, amely szúrt vagy vágott sérülést okozhat, vagy amely fertőző mikroorganizmusokkal szennyezett vagy feltételezhetően szennyezett, így az  injekciós tű, injekciós fecskendő, tűvel ellátott injekciós fecskendő, infúziós és transzfúziós szerelék, vágó- vagy szúróeszköz, ampulla, tárgylemez vagy más hasonló, az  egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4/C.  § (3) bekezdésében meghatározott éles vagy hegyes eszköz; b) vérből vagy vérkészítményből származó, valamint műtéti vagy más orvosi beavatkozás során visszamaradó, fel nem ismerhető emberi testrészből, szervből, szervmaradványból, váladékból, laboratóriumi és kórbonctani vizsgálati anyagból vagy ezek maradványából származó hulladék; c) fertőző egységben vagy elkülönítőben képződő hulladék, továbbá a  járványügyi szempontból különösen veszélyes vagy ellenálló mikroorganizmusokkal szennyezett, illetve feltételezhetően szennyezett hulladék, amely ca) a  fertőző betegségek és a  járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott fertőző betegség ellátása során képződik, továbbá cb) a  vérrel, váladékkal szennyezett anyagból, kötszerből, rögzítésből, egyszer használatos ruhaneműből és lepedőből, tamponból, katéterből, előzetesen kiürített vizeletgyűjtő tasakból, protézisből, inkontinenciabetétből, pelenkából származik – ide nem értve az  egészséges csecsemő pelenkáját, illetve az  átmenetileg vagy tartósan inkontinens, nem fertőző ellátottak inkontinenciabetétjét –, cc) a fertőző és nem fertőző betegek ellátása során képződik, és cd) a  fertőző dializált betegek ellátása során keletkezik, így a  dializátumok és az  azokat tartalmazó zsákok és szerelékek; d) a betegellátás légteréből elszívott levegőt szűrő légszűrő berendezés mikrobiológiai szűrőbetétjéből származó hulladék; e) fertőző kórokozókat tartalmazó kísérleti állatok trágyája, almukból, tetemükből, testrészükből származó hulladék; f ) génsebészeti és mikrobiológiai hulladék; g) citosztatikummal szennyezett anyagból, eszközből származó hulladék; 6. speciális gyűjtőhely: az  egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, közegészségügyi érdekből, a  járó-, illetve a  fekvőbetegszakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál kialakított olyan gyűjtőhely, amely a  3.  pont b)  alpontja szerinti gyógyszerhulladék elkülönített gyűjtésére szolgál; 7. üzemi gyűjtőhely: az  egészségügyi szolgáltató telephelyén létesített, az  egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott műszaki kialakítással rendelkező építmény, amely a  hulladéktermelő tevékenységével összefüggésben képződött és munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtött egészségügyi hulladék munkahelyi gyűjtőhelyen végzett gyűjtését követő, elszállításig történő elkülönített gyűjtésére szolgál. (2) Az  e  rendelet hatálya alá tartozó kísérleti állatokból származó állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítására vonatkozóan a  nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletet kell alkalmazni. (3) A  munkahelyi gyűjtőhely és az  üzemi gyűjtőhely kialakítására és üzemeltetésére vonatkozóan az  egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló miniszteri rendeletet az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (4) Az  (1)  bekezdésben foglaltakon túl e  rendelet alkalmazásában a  Ht., valamint az  egészségügyről szóló törvény fogalommeghatározásait kell figyelembe venni. 2. Az egészségügyi hulladék és a gyógyszerhulladék gyűjtésére, telephelyi mozgatására és szállítására vonatkozó szabályok 3. § (1) Az  egészségügyi hulladék közül a  veszélyes és nem veszélyes hulladékot egymástól, valamint az  egészségügyi szolgáltató telephelyén képződő háztartási hulladékhoz hasonló hulladéktól az  egészségügyi szolgáltató által kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen, illetve üzemi gyűjtőhelyen elkülönítetten kell gyűjteni a  hulladék fajtájának vagy típusának megfelelő gyűjtőedényben. (2) Az egészségügyi hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt a gyűjtés időtartama alatt lezárt állapotban kell tartani. (3) Az egészségügyi veszélyes hulladék közül: a) az éles vagy hegyes eszközöket tartalmazó hulladékot merev falú, szúrásálló, b) a fertőző hulladékot folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló olyan gyűjtőedényben kell gyűjteni, amely a lezárást követően roncsolásmentesen nem nyitható ki. (4) Az  egészségügyi veszélyes hulladék közül a  nem fertőző betegek ellátásából származó, nem éles vagy hegyes hulladék elhelyezésére hulladékgyűjtő zsákot lehet alkalmazni. A  hulladékgyűjtő zsákot tartó tartálynak jól záródónak, továbbá lábbal nyithatónak és zárhatónak kell lennie. (5) A speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjthető: a) hűtés nélkül legfeljebb 48 óráig vagy b) hűtött körülmények között – legfeljebb 5 °C-on – addig, amíg a  gyűjtőedény megtelik, de legfeljebb 30 napig. (6) A  speciális egészségügyi veszélyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedényen a  sárga – fertőzésveszély – színkódot és az 1. melléklet szerinti nemzetközi biológiai veszély jelet kell alkalmazni. A színkódnak és a jelnek jól láthatónak kell lennie. (7) A  speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére kizárólag a  2.  mellékletben meghatározott hulladékgyűjtő eszközök forgalmazhatók, illetve alkalmazhatók. (8) A  speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére rendszeresített eszközök értékesítése, átadása során a  forgalmazó, a  gyártó vagy – ha a  gyártó nem az  Európai Gazdasági Térség területén található – az  importőr az  általa kiállított, a  termékhez csatolt minőségi nyilatkozatot az  egészségügyi szolgáltatónak átadja, és ezzel igazolja, hogy a termék megfelel a 2. mellékletben meghatározott minőségi követelményeknek. (9) A  speciális egészségügyi veszélyes hulladékot tartalmazó lezárt gyűjtőedényt a  hulladék fertőtlenítéséig vagy égetéssel történő kezeléséig tilos kinyitni. (10) A  speciális gyűjtőhelyen gyűjtött 2.  § (1)  bekezdés 3.  pont b)  alpontja szerinti gyógyszerhulladék gyűjtésére a (7) bekezdés előírásait kell alkalmazni. 4. § (1) Az egészségügyi hulladék és a gyógyszerhulladék az egészségügyi szolgáltató telephelyén belül történő mozgatása hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezhető. (2) Ha az  egészségügyi hulladék, illetve a  gyógyszerhulladék a  mentő és betegszállító járműben, betegellátás során képződik, a hulladékot az egészségügyi szolgáltató telephelyén lévő üzemi gyűjtőhelyre kell szállítani. 3. Az egészségügyi szolgáltató hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak megszervezése 5. § (1) Az  egészségügyi szolgáltató gondoskodik valamennyi hulladék telephelyen belüli gyűjtésének, mozgatásának, illetve a telephelyre és a telephelyéről történő szállításának és kezelésének megszervezéséről. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek megszervezése érdekében annál az egészségügyi szolgáltatónál, ahol a) a képződő egészségügyi hulladék az évi 1000 kg mennyiséget meghaladja, b) három vagy ennél több egészségügyi dolgozó foglalkoztatásával járóbeteg-szakellátást, illetve alapellátást nyújtanak, vagy c) fekvőbeteg-szakellátást nyújtanak, olyan felelős személyt kell kijelölni, aki a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységeket elvégzi. (3) Az egészségügyi szolgáltató által kijelölt felelős személy feladata, hogy a) gondoskodjon a  vegyes hulladék, a  gyógyszerhulladék és az  egészségügyi hulladék gyűjtésére alkalmas gyűjtőedények és egyéb eszközök biztosításáról az egészségügyi szolgáltató területén, b) gondoskodjon a  hulladék képződésének helyén az  egészségügyi hulladék és a  2.  § (1)  bekezdés 3.  pont a)  alpontja szerinti gyógyszerhulladék gyűjtését szolgáló munkahelyi gyűjtőhelyek kijelöléséről és kialakításáról, valamint a gyűjtőedények munkahelyi gyűjtőhelyre történő kihelyezéséről, c) gondoskodjon a 2. § (1) bekezdés 3. pont b) alpontja szerinti gyógyszerhulladék gyűjtését szolgáló speciális gyűjtőhelyek kijelöléséről és kialakításáról, valamint a  gyűjtőedények speciális gyűjtőhelyre történő kihelyezéséről, d) gondoskodjon az  egészségügyi hulladék és a  gyógyszerhulladék üzemi gyűjtőhelyre történő eljuttatásával és az  üzemi gyűjtőhelyről történő elszállításával kapcsolatos feltételek biztosításáról, a  mozgatási útvonal kijelöléséről, a  hulladékmozgatás gyakoriságának meghatározásáról, ha az  egészségügyi szolgáltatónál üzemi gyűjtőhely működik, e) gondoskodjon a  háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, továbbá a  járó-, illetve a  fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál a  speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedényzetben gyűjtött gyógyszerhulladék és az  egészségügyi hulladék telephelyről történő elszállítására jogosultnak történő átadásáról, f ) alakítson ki az  egészségügyi hulladék és a  gyógyszerhulladék átadásával, átvételével kapcsolatos bizonylatolási rendszert, és ellenőrizze annak működését, g) ellenőrizze az  egészségügyi hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéni védőeszközök meglétét és használatát, h) évente közreműködjön a  6.  § (1)  bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási utasításnak megfelelő költségvetési terv elkészítésében és a költségvetési terv részeként való elfogadtatásában, i) tartsa meg az  egészségügyi hulladékkal és a  gyógyszerhulladékkal végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos munkavédelmi, környezetvédelmi és veszélyes áruszállítást érintő oktatásokat, és j) gondoskodjon az  egészségügyi szolgáltató telephelyén képződő egészségügyi hulladékkal és gyógyszerhulladékkal kapcsolatos, a  9.  § szerinti nyilvántartás vezetéséről és az  adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a  fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) felé. (4) Az  egészségügyi szolgáltató telephelyén üzemi gyűjtőhelyet kell kialakítani, ha az  egészségügyi hulladék, illetve a gyógyszerhulladék munkahelyi gyűjtőhelyről történő közvetlen elszállítása nem biztosított. 6. § (1) Az  egészségügyi szolgáltató vezetője a  (2) és (3)  bekezdésben foglalt szempontok szerint hulladékgazdálkodási utasítást ad ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási utasítás a következőket tartalmazza: a) az 5.  § (2) és (3)  bekezdésében meghatározott feladatok elvégzéséért felelős személy kijelölését, munkavégzése szervezeti egységének, nevének, beosztásának és intézkedési jogkörének, feladatainak meghatározását, továbbá a  hulladékgazdálkodási feladatok részfelelőseinek kijelölését, munkavégzésük szervezeti egységének, nevének, beosztásának és felelősségi körüknek meghatározását, b) az egészségügyi hulladék és a gyógyszerhulladék telephelyen történő gyűjtésének, mozgatásának, valamint a telephelyre és a telephelyről történő szállításának rendjét, idejét és módját, c) a nem veszélyes egészségügyi hulladék, az  egészségügyi veszélyes hulladék, gyógyszerhulladék fajtája és típusa, valamint – ha rendelkezik ilyennel – UN számát, d) az üzemi gyűjtőhely üzemeltetése esetében az  üzemnapló vezetésére és az  üzemeltetési szabályzat elkészítésére vonatkozó kötelezettségeket, e) a b)–d)  pont szerinti feladatokkal összefüggő speciális oktatás tematikáját, nyilvántartási módját, gyakoriságát, az  oktatásra kötelezett munkakörök felsorolását és a  rendkívüli helyzetekben szükséges teendőket. (3) A hulladékgazdálkodási utasítás a betegellátási technológia részét képezi. (4) Az egészségügyi szolgáltató telephelyén végzett egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeknek a betegeket, illetve a látogatókat érintő szabályait az egészségügyi szolgáltatónál jól látható helyen ki kell függeszteni. 4. Az egészségügyi hulladék kezelésére és az egyes eszközök, berendezések és a gyűjtőedények, szállításra használt eszközök fertőtlenítésére vonatkozó szabályok 7. § (1) A  speciális egészségügyi veszélyes hulladék kizárólag égetéssel vagy fertőtlenítéssel kezelhető. Kezelés előtt a hulladék nem tömöríthető. (2) A  fertőtlenítéssel kapcsolatos ellenőrző vizsgálatokat akkreditált laboratóriumban kell elvégezni. A  fertőtlenítéssel kapcsolatos mikrobiológiai ellenőrző vizsgálatokat az  akkreditált mintavételt követően a  népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a  továbbiakban: megyei kormányhivatal), az  Országos Epidemiológiai Központ vagy az Országos Közegészségügyi Központ akkreditált laboratóriuma végzi. (3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálatokat a 3. melléklet 6. pontja szerinti gyakorisággal kell elvégezni. 8. § (1) A  speciális egészségügyi veszélyes hulladék fertőtlenítésekor az  országos környezetvédelmi hatóság által engedélyezett technológia alkalmazható. A  hővel történő fertőtlenítés követelményeit a  3.  melléklet 1.  pontja, a fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítés követelményeit a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza. (2) A  gyűjtőedények, továbbá a  hulladék szállítására használt eszközök fertőtlenítését a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló miniszteri rendelet szerinti, a  kezelésre vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelően kialakított, elkülönített helyen, csak az arra kiképzett személyzet végezheti a 3. melléklet 3. pontjában foglaltak szerint. (3) A hulladékfertőtlenítő gép mikrobiológiai fertőtlenítő hatását a 3. melléklet 4–6. pontja szerint kell ellenőrizni. (4) A  speciális egészségügyi veszélyes hulladék fertőtlenítésére használt fertőtlenítőberendezés alkalmazásakor a hulladékot aprítani kell. (5) A hulladékfertőtlenítő berendezés vizsgálati dokumentációjának követelményeit a 3. melléklet 4. pont 4.5. alpontja tartalmazza. (6) Ha a hulladékfertőtlenítő berendezés egyedi gyűjtőedény használatát kívánja meg, a fertőtlenítési ciklus befejezése után a kiürített, tisztított gyűjtőedény ismételten használható. 5. A nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok 9. § (1) Az  egészségügyi szolgáltatónál képződő egészségügyi hulladékról a  hulladéktermelő a  4.  melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet. Az egészségügyi szolgáltató a nyilvántartás adatait minden év február 1-jéig megküldi a járási hivatalnak. (2) A  4.  melléklet szerinti nyilvántartás adatait a  járási hivatal minden év március 1-jéig megküldi a  megyei kormányhivatalnak. (3) A  (2)  bekezdés szerinti adatokat a  megyei kormányhivatal összesíti, majd az  összesített nyilvántartást minden év április 1-jéig megküldi az országos tisztifőorvosnak és tájékoztatásul az országos környezetvédelmi hatóság részére. (4) A járási hivatal ellenőrzési terv szerint végzi az egészségügyi szolgáltatóknak az egészségügyi hulladék kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységének ellenőrzését. 6. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. 11. § E rendelet hatálybalépését megelőzően a  speciális egészségügyi veszélyes hulladék fertőtlenítéséhez használt technológiára kiadott engedélyek az időbeli hatályuk lejártáig, de legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig hatályosak. 12. § A 2.  mellékletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az  olyan speciális egészségügyi veszélyes hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő eszközöknek, amelyeket az  Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az  Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az  ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi egészség és élet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak. 13. § A rendelet tervezetének a  műszaki szabályokkal és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i  (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. 14. § Hatályát veszti az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere