← Magyarország

80/2011. (VII. 29.) HM utasítása a honvédelmi szervezetek alapításáról, tevékenységéről és szabályzatairól.

Röviden

Ez az utasítás a honvédelmi szervezetek létrehozásának, működésének és szabályzatainak kereteit határozza meg, beleértve azok besorolását és tevékenységi köreit.

Amit szabályoz

Akiket érint

Kulcspontok

📄 Jogszabály szövege
80/2011. (VII. 29.) HM utasítása a honvédelmi szervezetek alapításáról, tevékenységéről és szabályzatairól. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 52. § (1) bekezdés f) pontja és 97. § (1) bekezdés l) pontja alapján, a honvédelmi szervezetek alapításáról, tevékenységéről és az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-a szerinti szabályzatairól a következő utasítást adom ki: 1. Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre, a katonai ügyészségre, továbbá a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) terjed ki. 2. Honvédelmi szervezetek létrehozása, átalakítása és megszüntetése 2. § (1) A honvédelmi szervezetek létrehozásáról, átalakításáról, vagy megszüntetéséről alapító, átalakító, vagy megszüntető okiratban kell rendelkezni. A honvédelmi szervezet a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, vagy abból történő törléssel szűnik meg. A honvédelmi szervezet létrehozásáról rendelkező alapító okirat a létrejövetel napjaként az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/K. § szerinti nyilvántartásba bejegyzés időpontjánál későbbi időpontot is megállapíthat. (2) A honvédelmi szervezeteket a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a miniszter alapítja. (3) A HM alapító okiratát a miniszterelnök, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 74. § (3) bekezdése szerinti kettős jogállású katonai ügyészi szervezet alapító okiratát a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és a miniszter együttesen adja ki. (4) A honvédelmi szervezetek alapító okiratának módosítására és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg kiadására a (2) és (3) bekezdés szerinti személyek jogosultak. (5) Az alapító okirat és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat másolata hitelességének igazolására a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály (a továbbiakban: HM TKF) főosztályvezetője jogosult. 3. § (1) A honvédelmi szervezetek alapításáról, átalakításáról, vagy megszüntetéséről szóló okiratok elkészítése és az alapító okiratok módosítása során a tervezetek kidolgozásának koordinálását, előzetes szakmai véleményeztetését, jóváhagyásra történő előkészítését és felterjesztését, továbbá a jóváhagyott okiratok Kincstár részére történő megküldését a HM TKF végzi. (2) A honvédelmi szervezetek: a) alapító, átalakító illetve megszüntető okiratának ki adását és alapító okiratának módosítását, miniszteri utasítással elrendelt szervezeti és feladatköri változás esetén a HM TKF kezdeményezi a miniszternél; b) gazdálkodási jogkör szerinti besorolását, alaptevékenységét és vállalkozási tevékenysége arányának felső határát érintő szabályozók változása esetén, az alapító okiratok módosítását a HM Közgazdasági és Pénzügyi Hivatal (a továbbiakban: HM KPH) kezdeményezi a HM TKF-nél; c) alapító okiratában rögzítettek a) és b) ponttól eltérő egyéb változása esetén, az alapító okirat módosítását a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen, illetve fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó a honvédelmi szervezetek közvetlenül, az MH katonai szervezetei a közvetlen szolgálati elöljáró útján kezdeményezik a HM TKF-nél. (3) Az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) jogi személyiséggel felruházott, válságkezelő és béketámogató műveletekben részt vevő, területileg elkülönült szervezeti egységei létrehozását, vagy megszüntetését – alapító okiratának módosítását – a szervezeti egységek létrehozását, vagy megszüntetését elrendelő Honvéd Vezérkar főnökének intézkedése alapján, annak kiadását követő 8 napon belül kezdeményezi a HM TKF-nél. (4) A honvédelmi szervezetek alapító, átalakító, illetve megszüntető okiratának, és az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének közzétételéről a HM Jogi Főosztály (a továbbiakban: HM JF) gondoskodik. 4. § (1) Az alapító okiratban a honvédelmi szervezeteket gazdálkodási jogkörük szerint önállóan működő és gazdálkodó, vagy önállóan működő költségvetési szervként kell besorolni. (2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként kell besorolni az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 9. § (1) bekezdés a), vagy b), valamint (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában felsorolt kritériumoknak megfelelő, vagy a gazdasági szervezeti egységgel rendelkező honvédelmi szervezeteket. (3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezeteket önállóan működő költségvetési szervként kell besorolni. (4) Az MH önállóan működő és gazdálkodó katonai szervezeteinek logisztikai gazdasági feladatait ellátó szervezeti egységét – a logisztikai ellátási utaltságuk, továbbá a gazdaságossági szempontok figyelembevételével – úgy kell kialakítani, hogy az a megelőző védelmi helyzetben és a rendkívüli állapotban is képes legyen az alaprendeltetésének megfelelő feladatait önállóan végrehajtani. 5. § (1) Az alapító okiratban a honvédelmi szervezetek fő tevékenységének – nemzetközi összehasonlítására szolgáló – szakágazati besorolását, a költségvetési szervek ágazati és osztályozási rendjéről szóló nemzetgazdasági miniszteri tájékoztatóban (a továbbiakban: szakágazati rend) foglaltak alapján kell meghatározni. (2) A költségvetési törvény szerkezeti rendjének megfelelően, a (3) bekezdésben felsoroltak kivételével: a) az „Egyéb HM-szervezetek” költségvetési alcímbe tartozó honvédelmi szervezeteket, a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal költségvetési alcím alatti honvédelmi szervezetet, továbbá a „Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei” költségvetési alcím alá tartozó katonai szervezeteket a „Védelmi képességek fenntartása”, b) az „MH ÖHP és alárendelt szervezetei” költségvetési alcím alá besorolt katonai szervezeteket a „Haderő (hazai) tevékenysége” szakágazatba kell besorolni. (3) A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az MH Központi Kiképző Bázis és az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola, továbbá a saját pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel rendelkező honvédelmi szervezeteket az (1) bekezdés szerinti szakágazati rend alkalmazásával főtevékenységüknek megfelelő szakágazatba kell besorolni. (4) Az újonnan létrehozott honvédelmi szervezetek szakágazati besorolásához a fő tevékenységet az alaptevékenységek (szakfeladatok) ellátását végző személyi állomány személyi juttatásainak és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékok együttes összege alapján kell meghatározni. 6. § (1) Az alapító okiratban, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a honvédelmi szervezetek alaptevékenységé nek szakfeladat szerinti besorolását, az államháztartás alrendszereinek megalapozott költségvetési tervezését, finanszírozását és beszámolását támogató – az államháztartási szakfeladatok rendjéről szóló nemzetgazdasági miniszteri tájékoztatóval kiadott – Államháztartási Szakfeladatrend részeként és a HM Fejezet Egységes Számviteli Politikája 5. mellékleteként kiadott Szakfeladatrend alkalmazásával kell rögzíteni. (2) A honvédelmi szervezetek tevékenységeinek szakfeladat szerinti besorolása során a szakfeladato(ka)t azon jellemző tevékenység(ek)re kell megállapítani, mely(ek) esetében biztosítható, mind az intézményi költségvetés szerkezetében történő tervezés, mind a beszámolás. Így az alaptevékenység meghatározása során vizsgálni kell különösen azt, hogy: a) az adott szakfeladathoz rendelkezésre állnak-e mindazon alapadatok, melyek lehetővé teszik a szakfeladatra történő tervezést valamennyi költségnem (előirányzat) tekintetében, beleértve a létszám-előirányzatokat is; b) a költségvetés végrehajtása során, a kiadások és bevételek elszámolása során biztosított-e azok megfigyelése és az azokról történő, a számviteli alapelveknek, különösen a valódiság elvének megfelelő beszámolás; c) az adott szakfeladatra történő tervezés és elszámolás vonatkozásában érvényesül-e az az alapelv, mely szerint az információ előállításának és annak hasznosságának összemérhetőnek kell lennie. (3) Az alapító okiratban nem kell feltüntetni az Ámr. 12. § (3) bekezdésében felsorolt alaptevékenységeket, továbbá a honvédelmi szervezet azon alapfeladatait, melyek végrehajtásához kapcsolódó személyi és dologi kiadások tervezésével, teljesítésével és beszámolásával összefüggő, a (2) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelés nem biztosítható. (4) A költségvetési törvény szerkezeti rendjének megfelelően, az (5) bekezdésben felsoroltak kivételével a) az „Egyéb HM-szervezetek” költségvetési alcímbe tartozó honvédelmi szervezetek, a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal költségvetési alcím alatti honvédelmi szervezet, továbbá a „Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei” költségvetési alcím alá tartozó katonai szervezetek jellemző tevékenysége a „Védelmi képességek fenntartása”, b) az „MH ÖHP és alárendelt szervezetei” költségvetési alcím alá besorolt katonai szervezetek jellemző tevékenysége a „Haderő (hazai) tevékenysége” szakfeladat, függetlenül azok alapfeladatainak sokszínűségétől. (5) A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az MH Központi Kiképző Bázis és az MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképző Iskola, továbbá a saját pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel rendelkező honvédelmi szervezetek alapító okiratában, a (2) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel, az azok szakágazatára és alapfeladataira jellemző tevékenysége(ke)t az Államháztartási Szakfeladatrend alkalmazásával kell rögzíteni, kiegészítve a Szakfeladatrend szerint végzett védelmi szakfeladatokkal. 7. § (1) A HM TKF a honvédelmi szervezetek alapító okiratában szereplő adatok törzskönyvi nyilvántartásba vételét és a törzskönyvi nyilvántartás karbantartását, a jóváhagyott alapító okirat, illetve alapítóokirat-módosítás, továbbá az egyéb adatszolgáltatások – a törzskönyvi nyilvántartásról szóló PM rendeletben (a továbbiakban: PM rendelet) szabályozott módon és határidőn belüli – megküldésével kezdeményezi a Kincstárnál. (2) Az alapító okiratban nem szereplő adatok törzskönyvi nyilvántartásba vételének biztosítása, illetve azok változásainak bejelentése érdekében: a) a HM személyügyi, illetve személyzeti szervei az illetékességi körükbe tartozó, törzskönyvi nyilvántartásba vett honvédelmi szervezetek vezetőinek adataiban bekövetkezett változásról, azok kinevezési (megbízási) okmánya hiteles másolatának (kivonatának) kiadását követő 3 napon belüli megküldésével tájékoztatják a HM TKF-et; b) a HM KPH az újonnan létrehozott honvédelmi szervezetek esetében a törzskönyvi nyilvántartásba vételhez szükséges, az adóalanyisággal összefüggő adatokat, az általános forgalmi adó nyilatkozatokat és a közösségi adószám igényléssel kapcsolatos – a PM rendelet melléklete szerinti adattartalmú – kérelmeket, az alapítóokirat-tervezet véleményezésével egyidejűleg megküldi a HM TKF részére; c) a törzskönyvi nyilvántartásba vételt követően a honvédelmi szervezetek az adókötelezettséget érintő minden olyan változást, amelyet a Kincstár nem köteles nyilvántartani (így különösen az adóalanyisággal összefüggő adatok, az áfanyilatkozatok, a közösségi adószám igényléssel kapcsolatos kérelmek, a honvédelmi szervezet képviselőjének lakcíme, adóazonosító jele stb.), a változást követően – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározott határidők figyelembevételével – közvetlenül az adóhatóságnak jelentik be. 3. A honvédelmi szervezetek tevékenysége 8. § Ezen utasítás alkalmazásában a honvédelmi szervezetek a) alaptevékenységi körébe: aa) a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a honvédelmi szervezet szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység (a továbbiakban: alaptevékenység), ab) az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység (a továbbiakban: kiegészítő tevékenység) tartozik; b) vállalkozási tevékenysége: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból nem kötelezően végzett tevékenység. 9. § (1) A honvédelmi szervezetek alaptevékenységét az alapító okirat, alaptevékenységi körébe tartozó feladatait részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza, amelyben rögzítésre kerülnek mindazon feladatok is, melyeket a 6. § (3) bekezdése szerint az alapító okirat nem tartalmaz. (2) Az alaptevékenység körébe tartozó feladatok kiadásainak fedezete – jogszabályban vagy HM utasításban meghatározott esetek kivételével – elsődlegesen költségvetési támogatás. (3) A honvédelmi szervezetek által térítés ellenében végzett szolgáltatás vagy értékesítés esetén – a jogszabályban meghatározott térítési díjak, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 8. § (9) és (10) bekezdésében meghatározottak kivételével – a térítési díjat és az árat a honvédelmi szervezet önköltség-számítási szabályzata alapján kell kiszámítani és megállapítani. 10. § A kiegészítő tevékenység végzésének szabályait a honvédelmi szervezetek alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek szabályairól, valamint a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló külön HM utasítás tartalmazza. 11. § (1) Az alapító okiratban engedélyezett mértékig vállalkozási tevékenységet folytató honvédelmi szervezet vezetője és a gazdasági vezetői funkciót gyakorló személy(ek) felelős(ek) a tevékenységre vonatkozó szabályok betartásáért, különös figyelemmel a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek esetében az engedélyezésre, a költségek és bevételek számviteli elkülönítésére, az adózásra, valamint a pénzforgalmi lebonyolításra. (2) A honvédelmi szervezet vállalkozási tevékenységének eredményességét – vállalkozási szabályzatában meghatározottak szerint – a honvédelmi szervezet vezetője köteles folyamatosan vizsgálni. Amennyiben e tevékenység veszteségessé válik, a vezető haladéktalanul köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a veszteséget okozó körülmények, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a tevékenység megszüntetésére. (3) A vállalkozási tevékenységet végző honvédelmi szervezetnek a honvédelmi szervezet vezetője által jóváhagyott vállalkozási szabályzattal kell rendelkeznie. A vállalkozási szabályzatban részletesen szabályozni kell: a) a tevékenységi kör terjedelmét, az igénybe vehető eszközök jellegét és mennyiségének felső határát, b) a résztvevők körét és létszámát, c) a vezetés rendjét, a hatásköröket és a felelősségi kört, d) a munkamegosztás rendjét, e) az eredményfelosztás szabályait, f) az önköltségszámítás szabályait, g) az árképzés szabályait, h) az ellenőrzés rendjét, i) a tartalékképzés és felhasználás szabályait, j) a szerződéskötés rendjét. (4) A vállalkozási tevékenység árbevétele terhére kell elszámolni a tevékenységgel kapcsolatos valamennyi ráfordítást. (5) A vállalkozási tevékenység végzésének egyes szabályait a 10. § szerinti külön HM utasítás tartalmazza. 4. A honvédelmi szervezetek szabályzatai 12. § (1) A honvédelmi szervezetek feladatait, szervezeti felépítését, belső működési rendjét és módját – az Ámr. 20. § (2) bekezdésében előírt tartalommal – az SZMSZ-ben kell meghatározni. (2) A HM SZMSZ-ét és annak módosítását a HM TKF készíti elő és a miniszter – a közigazgatási és igazságügyi miniszter jóváhagyását követően – miniszteri utasítással adja ki. (3) A miniszter közvetlen irányítása alá tartozó honvédelmi szervezetek közvetlenül, az MH ÖHP szolgálati úton, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat szolgálati ágai (a továbbiakban: HM TLSZ) a HM parlamenti államtitkára útján, a miniszter fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó honvédelmi szervezetek a HM TKF útján terjesztik fel SZMSZ-üket jóváhagyásra a miniszter részére. (4) A miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezetek – a HM TLSZ kivételével – a HM TKF útján terjesztik fel SZMSZ-üket jóváhagyásra a tevékenységüket közvetlenül irányító minisztériumi vezető részére. (5) A Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) közvetlen alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezetek a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) Vezérkari Iroda útján, az MH ÖHP alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezetek az MH ÖHP útján terjesztik fel SZMSZ-üket jóváhagyásra a HVKF részére. (6) Az SZMSZ-tervezetnek az alapító okiratban meghatározottak szerinti elkészítéséért és a szükséges szakmai egyeztetéséért a honvédelmi szervezet vezetője felel. A miniszter közvetlen alárendeltségébe, fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó honvédelmi szervezetek által előkészített tervezeteket a HM TKF és a HM JF, az MH katonai szervezetei által előkészített tervezeteket az előzőeken kívül a HVK Vezérkari Iroda, az MH ÖHP alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek esetében az MH ÖHP is kötelezően véleményezi. (7) Az SZMSZ-ek módosítása esetén is az (1)–(6) bekezdés szerinti eljárásrendet kell alkalmazni. 13. § (1) A honvédelmi szervezet vezetője – figyelemmel az Ámr. 20. § (3) bekezdésére – a honvédelmi szervezet működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban, vagy külön HM utasításban, továbbá a honvédelmi szervezet SZMSZ-ében, vagy más szabályzatában nem szabályozott kérdések rendezésére, gazdálkodási intézkedést ad ki és azt folyamatosan karbantartja. (2) A gazdálkodási intézkedést külön-külön kell elkészíteni az intézményi, valamint a központi és fejezeti kezelésű előirányzatokkal történő gazdálkodás feladataira. 14. § (1) A honvédelmi szervezetek szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőjének és állományának feladat- és hatáskörét (munkakörét), a helyettesítés rendjét, a szervezeti egység honvédelmi szervezeten belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a szervezeti egység ügyrendjében kell rögzíteni. (2) Nem kell a honvédelmi szervezetek szervezeti egységeinek az (1) bekezdés szerinti követelményekre vonatkozóan ügyrendet készíteni, ha azokról a honvédelmi szervezet SZMSZ-e, gazdálkodási intézkedése, vagy más szabályzata rendelkezik. (3) Az MH ÖHP jogi személyiséggel felruházott, válságkezelő és béketámogató műveletekben részt vevő, területileg elkülönült szervezeti egységeinek feladatait, valamint szervezetükre és működésükre vonatkozó részletes szabályokat a HVKF által jóváhagyott Műveleti Utasítások tartalmazzák. (4) Amennyiben a gazdasági szervezet feladatai a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése szerint megosztásra kerülnek, úgy az (1) bekezdés szerinti ügyrenddel – a (2) bekezdésben felsorolt feltételek hiánya esetén – a honvédelmi szervezet logisztikai gazdálkodási és a pénzügyi és számviteli feladatok központosított végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezet e feladatra kikülönített szervezeti egységének is rendelkeznie kell. 5. Záró rendelkezések 15. § Az utasítás hatálybalépését követő 60. napig a honvédelmi szervezetek parancsnokai (vezetői) felülvizsgálják saját szervezetük alaptevékenységének szakfeladat szerinti besorolását és a HM KPH-val történő egyeztetést kö vetően kezdeményezik a honvédelmi szervezet alapító okiratának szükség szerinti módosítását. 16. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. (2) A Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 102/2007. (HK 18.) HM utasítás (a továbbiakban: Ut.) 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „16. § (1) A honvédelmi szerv vezetője a honvédelmi szerv gazdálkodási tevékenységének szabályozására gazdálkodási intézkedést ad ki, mely tartalmazza az Ámr. 20. § (3) bekezdésében meghatározott szabályzat tartalmi elemeit is. Az intézkedés fontosabb tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Az alapvető gazdálkodási feladatokat, illetőleg azok végrehajtásának értékelését évente az egyes vezetési szintenként végrehajtott vezetői értekezleten, egység (önálló alegység) szinten ismertetni kell.” (3) Hatályát veszti az Ut. 9–13. §-a. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.