319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az egészségbiztosítási szervekről.

319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete az egészségbiztosítási szervekről. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Egészségbiztosítási szervek: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szakigazgatási szervei (a továbbiakban: egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv). 2. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) központi hivatal. (2) Az OEP-et az egészségbiztosításért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja. (3) Az OEP önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az OEP költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében kell meghatározni. (4) Az OEP-et főigazgató vezeti. A főigazgatót a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja. (5) A főigazgató-helyetteseket a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. Az OEP más alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat, amelyet a szervezeti és működési szabályzatban – külön törvényben foglaltak figyelembevételével – teljesen vagy részben átruházhat. (6) Az OEP a hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el. Az OEP alapító okiratban meghatározott egyes feladatait az alapító okirat szerinti területi kihelyezett szervezeti egységei útján látja el. (7) Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv által hozott hatósági döntés elleni fellebbezést az OEP bírálja el. (8) Az OEP székhelye Budapest. (9) Az OEP az alaptevékenységeinek teljes körű ellátása mellett, a szabad kapacitásainak kihasználásával – az alapító okiratában meghatározottak szerint – vállalkozói tevékenységet végezhet. 3. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervei: a) Baranya Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Pécs), b) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Kecskemét), c) Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Békéscsaba), d) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Miskolc), e) Csongrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Szeged), f) Fejér Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Székesfehérvár), g) Budapest Főváros Kormányhivatalának Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Budapest), h) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Győr), i) Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Debrecen), j) Heves Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Eger), k) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Szolnok), l) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Tatabánya), m) Nógrád Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Salgótarján), n) Somogy Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Kaposvár), o) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Nyíregyháza), p) Tolna Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Szekszárd), q) Vas Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Szombathely), r) Veszprém Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Veszprém), s) Zala Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve (Zalaegerszeg). (2) A szakigazgatási szerv illetékessége – a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének illetékessége kivételével – megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. A Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. (3) Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv a 4. § (2) bekezdés a) pont ae)–af) alpontjában meghatározott hatáskörét országos illetékességgel gyakorolja. (4) Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője az OEP főigazgatója. 4. § (1) Az OEP ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében a) végzi az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelésével – ideértve a finanszírozással és az ártámogatás-elszámolással kapcsolatos feladatokat –, a nyilvántartások vezetésével, a pénzügyi elszámolásokkal és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat, b) részt vesz az E. Alap költségvetésének tervezésében és a zárszámadás elkészítésében, c) ellátja az E. Alap részletes előirányzatainak megállapításával kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, d) lefolytatja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásával, a gyógyászati ellátások, az egészségügyi technológiák befogadásával kapcsolatos eljárásokat, e) végzi a nem az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető ellátásokkal kapcsolatosan hatáskörébe utalt feladatokat, f) vezeti a társadalombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről, gyógyászati ellátásokról szóló egységes nyilvántartást, g) vezeti az egészségbiztosítási nyilvántartásokat, és ezzel kapcsolatban ellátja az adatvédelmi feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelése, és adatszolgáltatása vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek feletti törvényességi, és szakszerűségi ellenőrzésben, h) a nyilvántartással összefüggésben különösen ha) a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, a TAJ igazolásával és a hatósági igazolványok kiadásával, hb) a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával, hc) az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával kapcsolatos feladatok szakmai irányítását az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában, illetve közreműködik ezen szervek fölötti törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésben a közhiteles jogviszony nyilvántartás biztosítása érdekében, i) lefolytatja a jogszabályokban előírt egyedi engedélyezési, illetve méltányossági eljárásokat, j) a külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja és működteti a biztosítási ág felügyeleti, költségvetési, szakmai és belső ellenőrzési rendszerét, k) irányítja, működteti és fejleszti az egészségbiztosítás feladatainak ellátásához szükséges informatikai rendszereket, gondoskodik a statisztikai adatok gyűjtéséről, valamint azok szükség szerinti részletezettségű közzétételéről, l) részt vesz az egészségbiztosítást érintő folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kidolgozásában, m) feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében, gondoskodik azok biztosítási kötelezettséggel és egészségbiztosítással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, kapcsolatot tart a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, összekötő szervként és illetékes intézményként hajtja végre az európai uniós tagságból adódó, valamint az európai közösségi rendeletek által előírt feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, a nemzetközi szervezetek szakmai munkájában, ellátja a hatáskörébe tartozó nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat, n) gondoskodik az egészségbiztosítással kapcsolatos tájékoztatásról és az igényérvényesítést segítő szolgáltatások fejlesztéséről, o) gondoskodik az egészségbiztosítási ágazat vezetőinek és ügyintézőinek képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, ideértve az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek és az egészségbiztosítási kifizetőhelyek ügyintézőinek képzését is, p) véleményezi a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos jogszabályok tervezetét, valamint javaslatot tesz ezen jogszabályok módosítására, új jogszabály megalkotására, q) ellátja a megtérítési eljárásokkal kapcsolatban hatáskörébe utalt feladatokat, r) TAJ-t képez, s) szerződést köt sa) az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására, sb) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatására, gyógyászati ellátás nyújtására és az ehhez kapcsolódó ártámogatás elszámolására, folyósítására, sc) a nem finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosával gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyászati ellátás támogatással történő rendelésére, sd) az orvossal gyógyszer, gyógyászati segédeszköz saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója részére (pro família) támogatással történő rendelésére, se) az orvossal egészségügyi szakellátás igénybevételéhez szükséges beutalásra, t) ellenőrzi az s) pont szerinti szerződések teljesítését, v) ellátja az E. Alap ellátási és működési vagyonával – ideértve a vagyongazdálkodással, ezen belül nyilvántartással, üzemeltetéssel, felújítással, beruházással, beszerzéssel, szerződéskötéssel – kapcsolatos feladatokat, w) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal. (2) Az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatait, ennek keretében a) ellátja aa) az E. Alapnak a feladatai ellátásához kapcsolódó előirányzatai tekintetében a gazdálkodással és az adatszolgáltatással, ab) a visszafizetési kötelezettséggel összefüggő eljárásokkal, ac) a foglalkoztató, valamint a kifizetőhely felügyeletével, ad) a pénzbeli ellátásokkal, valamint a baleseti táppénzzel, az utazási költségtérítéssel, ae) az egészségbiztosítási nyilvántartások vezetésével, így különösen 1. a TAJ-jal rendelkező személyek azonosító adatainak nyilvántartásával, 2. a bejelentett személyek jogviszonyadatainak nyilvántartásával, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal és annak igazolásával, 3. az egészségbiztosítás jogosulti nyilvántartásának vezetésével, a nyilvántartás folyamatos monitorozásával, af) a TAJ-t igazoló hatósági igazolvány, a nemzetközi egyezmények, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti formanyomtatvány, továbbá az Európai Egészségbiztosítási Kártya kibocsátásával kapcsolatosan a hatáskörébe tartozó feladatokat, ag) jelzi az OEP, mint szakmai irányító szerv felé az aa)–af) pontban felsorolt feladatok végrehajtása során észlelt jogalkalmazási problémákat, ah) az egészségbiztosítási nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelési, és adatszolgáltatási feladatokat az OEP szakmai irányítása alatt, b) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat a hatáskörébe utal. 5. § (1) Az OEP – az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervek vonatkozásában – irányítja, felügyeli, szervezi és ellenőrzi a) az E. Alapra vonatkozó gazdálkodási, beszámolási, valamint az adatszolgáltatási feladatok ellátását, b) az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz, az utazási költség és a külföldön felmerült gyógykezelés, valamint az ezzel összefüggő utazás költségének megállapítását és folyósítását (kifizetését). (2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a) az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek az E. Alappal kapcsolatos feladataik ellátása során az OEP által kiadott gazdálkodási és számviteli szabályzatokat alkalmazzák, b) az OEP megállapítja az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek E. Alappal kapcsolatos feladatai ellátásához kötődő rendszeres és eseti adatszolgáltatások rendjét, teljesítésének határidőit, tartalmi és formai követelményeit. (3) Egészségbiztosítási feladataival összefüggésben a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint foglalkoztatók, és mint kifizetőhelyek felügyeletét az OEP látja el. 6. § (1) Az E. Alap vagyonának értékesítését, valamint az értékesítésig történő vagyonkezelést – a működést közvetlenül szolgáló vagyonelemek kivételével – megállapodás alapján, díjazás ellenében kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. végezheti. (2) A Kormány egészségbiztosítási szervként – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – az OEP-et jelöli ki. (3) A Kormány egészségbiztosítási szervként az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervet jelöli ki a) a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 341. § c) pontjában, b) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, c) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény ca) 26. § (4) bekezdésében, cb) 52. § (2) bekezdésében, d) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (7) bekezdésében foglalt feladatok ellátására. (4) A Kormány egészségbiztosítási szervként az OEP-et és az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervet jelöli ki a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/A. § (3) bekezdés a) pontjában, b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D. § h) pontjában, c) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. § l) pontjában, d) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (2) bekezdésében, e) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény ea) 3. § e) pontjában, eb) 20. § (2) bekezdés i) pontjában, ec) 21. § (3) és (7) bekezdésében, f) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 136. § (3) bekezdés a) pontjában, g) az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény ga) 3. § i) pontjában, gb) 10. § (1) bekezdésében, h) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény ha) 4. § r) pont 3. alpontjában, hb) 42. § (1) és (3) bekezdésében, hc) 44. § (4) bekezdésében, hd) 44/A. § (7)–(8) bekezdésében, he) 54. § (2) bekezdésében, i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 147. § (2) bekezdésében foglalt feladatok ellátására. (5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/F. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feladatok ellátása tekintetében egészségbiztosítási szervként a Kormány az OEP-et jelöli ki azzal, hogy a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az OEP – mint országos illetékességgel eljáró egészségbiztosítási szerv – tekintetében az egészségügyért felelős miniszter jár el. (6) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés h) pontja szerinti egészségbiztosítási szerv alatt az OEP és az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv is értendő. 7. § (1) Az OEP közigazgatási hatósági eljárásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése külön törvény eltérő rendelkezése hiányában nem alkalmazható. (2) Ha közigazgatási hatósági ügyben első fokon az OEP jár el, a másodfokú eljárás az egészségbiztosításért felelős miniszter hatáskörébe tartozik. 8. § (1) A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 19/A. §-a szerinti, az OEP által lefolytatott, egészségügyi technológiák egészségbiztosítási finanszírozásba történő befogadásával kapcsolatos eljárásban szakhatóságként a) az Egészségügyi Tudományos Tanácsot (a továbbiakban: ETT) jelöli ki a tekintetben, hogy aa) a technológiához kapcsolódó orvostechnikai eszköz klinikai értékelése alapján a technológia magyarországi alkalmazása szakmai szempontból javasolt-e, ab) a technológiával végzett kutatás eredménye alapján a technológia magyarországi alkalmazása szakmai szempontból javasolt-e és ac) a technológia alkalmas-e a kérelemben foglalt célok meg valósítására, b) – az új eszközt nem igénylő orvosi eljárás befogadására irányuló eljárás kivételével – az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt (a továbbiakban: EEKH) jelöli ki a tekintetben, hogy az adott CE jelölés a technológiához kapcsolódó orvostechnikai eszköz adott indikációjára kiterjed-e. (2) Az ETT, valamint az EEKH az elő zetes befogadásra irányuló kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül küldi meg az állásfoglalását az OEP-nek. 9. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. 10. § (1) A Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár kivételével az e rendelet hatálybalépését megelőzően regionális illetékességgel működő – különválással egyidejűleg összeolvadás révén szakigazgatási szervvé váló – regionális egészségbiztosítási pénztár jogutóda az alapító okiratban foglaltak szerint a korábbi illetékességi területén működő azon fővárosi és megyei kormányhivatal, mellyel a megyei illetékességi területet illetően az összeolvadás megtörténik. (2) A Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár jogutóda a Budapest Főváros Kormányhivatala. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően a számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskör – így különösen az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény IV. fejezete szerint kötött hatályos és már nem hatályos szerződések – tekintetében az OEP a regionális egészségbiztosítási pénztár feladatainak részleges átvevője, melynek tekintetében a feladat- és hatáskörei és a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyokat illetően az alapító okirat szerint a regionális egészségbiztosítási pénztár jogutódjának tekintendő. (4) Az OEP központi szerve által kötött, az E. Alap működtetését szolgáló, különösen az ingatlanok bérletére, üzemeltetésére vonatkozó olyan szerződés tekintetében, melynek a jogosultja (a szolgáltatás igénybe vevője) a megszűnő regionális egészségbiztosítási pénztár, az OEP központi szerve jogutódjának a fővárosi és megyei kormányhivatal tekintendő. (5) Az OEP a megyei kormányhivatalok részére térítésmentes használatra átadja az OEP vagyonkezelésében lévő és a regionális egészségbiztosítási pénztárak elhelyezésére szolgáló, működési célú iroda ingatlanjait. (6) Az OEP és a megyei kormányhivatalok közötti átadás-átvételi megállapodásban részletesen rögzíteni kell az (5) bekezdésben meghatározott ingatlanok üzemeltetésére, felújítására, beruházására, valamint ezek költségeinek megosztására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a megyei kormányhivatalokhoz kerülő feladatok átadásának tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök