📄 Jogszabály szövege
376/2007. (XII. 23.) Korm. rendelete a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról.
A Kormány a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
szóló 1993. évi LXXVII. törvény 64. §-a (5) bekezdésének
a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány
35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a települési kisebbségi önkormányzatokra és költ
ségvetési szerveikre,
b) a területi kisebbségi önkormányzatokra és költség
vetési szerveikre, valamint
c) az országos kisebbségi önkormányzatokra és költ
ségvetési szerveikre. (2) A települési és a területi kisebbségi önkormányzatok
gazdálkodására az államháztartás működési rendjéről
szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Ámr.) a helyi önkormányzatok költségvetési
szerveire vonatkozó szabályait kell alkalmazni, figyelemmel a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993.
évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.)
60/C. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzat által felügyelt országos kisebbségi önkormányzati költségvetési
szervek önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, gazdálkodásuk szabályait az Ámr. határozza meg.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalának
gazdálkodására, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó szabályokat a Nek. tv. 39/B. §-ának
(5) bekezdésére és 39/D. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel e rendelet határozza meg.
(5) Az e rendelet által nem szabályozott kérdésekben – a
(4) és a (6) bekezdésben foglalt kivételekkel – az Ámr. rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.
(6) Az országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására az Ámr. 63. §-át, 63/A–63/B. §-át, 65. §-át,
VII–VIII. Fejezetét, 96–102. §-át, 103–107. §-át,
108/A–118. §-át, 119–127. §-át, XI. Fejezetét, 134. §
(4)–(6), (15) bekezdését, 134/A. §-át, 138/A–143/A. §-át,
146. §-át, 149/A–152. §-át, valamint 161–162/B. §-át nem
kell alkalmazni.
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési
javaslata, a költségvetés jóváhagyása és az elemi
költségvetés 2. § Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési
tervezése során az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvényben a helyi önkormányzatok költségvetési tervezésére megállapított határidők irányadóak.
3. § Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési
tervezése a következő munkaszakaszokat és feladatokat
foglalja magában:
a) a költségvetési koncepció elkészítése,
b) a költségvetési határozat-tervezet elkészítése,
c) a költségvetési határozat előirányzatainak lebontása
a végrehajtásért felelős országos kisebbségi önkormányzati személyekre és szervekre,
d) az elemi költségvetés elkészítése. 4. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetése
összeállításakor megtervezi bevételeit és kiadásait.
(2) A költségvetés összeállítása előtt az országos kisebbségi önkormányzat elnöke, a pénzügyi bizottság elnöke és a hivatal vezetője áttekinti az országos kisebbségi
önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó
költségvetési szerveinek a következő költségvetési évre
vonatkozó feladatait, az országos kisebbségi önkormányzat bevételi forrásait, és ennek alapján kialakítják a költségvetési koncepciót. A költségvetési koncepciót az országos kisebbségi önkormányzat elnöke terjeszti a közgyűlés
elé.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzat elnöke a koncepcióról kikéri a közgyűlés által létrehozott bizottságok
véleményét, amelyet a költségvetési koncepcióval együtt
terjeszt a közgyűlés elé. Az eljárási szabályokat a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
(4) A közgyűlés a bizottsági véleményekkel együtt tárgyalja meg a költségvetési koncepciót és határozatot hoz a
költségvetés-készítés további munkálatairól.
5. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat elnöke a közgyűlés elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, véleményezett költségvetési határozat-tervezetet, amelyhez
csatolja a könyvvizsgáló írásos jelentését is. A közgyűlés
ennek alapján megalkotja a költségvetési határozatot.
(2) Ha a költségvetési határozatot azon év január 1-jéig, amelyre az szól, a közgyűlés nem hozta meg, akkor
az átmeneti gazdálkodásról határozatban dönthet,
amelyben felhatalmazást ad az országos kisebbségi önkormányzat elnökének, hogy az önkormányzatot megillető bevételeket beszedhesse és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a határozati felhatalmazás keretein belül. Az átmeneti gazdálkodásról szóló határozatban meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát, azonban a felhatalmazás legkésőbb az új költségvetési határozat hatálybalépésének
napján megszűnik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési határozatba be kell illeszteni.
(3) Ha a közgyűlés az átmeneti gazdálkodásról határozatot nem hozott, vagy az a hatályát vesztette, akkor az országos kisebbségi önkormányzat elnöke jogosult az önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások időarányos teljesítésére.
(4) A (3) bekezdés alapján folytatott gazdálkodásról a
közgyűlés előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és
teljesített kiadásokat az új költségvetési határozatba kell
beilleszteni.
6. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat – a költségvetési törvényben elfogadott előirányzatok és szabályok
szerint, illetve azok keretei között – január 10-éig megállapítja a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elemi
költségvetésének elkészítéséhez szükséges további keretszámokat, szempontokat.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzat elemi költségvetését a közgyűlés hagyja jóvá.
Az országos kisebbségi önkormányzat hivatalára,
mint költségvetési szervre vonatkozó
sajátos szabályok 7. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzati hivatal
(a továbbiakban: hivatal)
a) a közgyűlés által meghatározott egyes előirányzatok
felett rendelkezési jogosultsággal bír,
b) a számára a költségvetésében meghatározott előirányzatokon kívül is felelős az országos kisebbségi önkormányzat költségvetésében részére rendelkezésre tartott
működési, felhalmozási célú előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás
mennyiségéért, mértékéért az elvárható takarékosság betartása mellett,
c) az Ámr. 37. §-ában meghatározott tartalommal, a
36. §-ban foglaltak figyelembevételével elemi költségvetést készít.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzat a hivatala
pénzeszközeinek kezelésére alszámlát vezethet.
(3) A hivatalvezető hatáskörébe tartozik:
a) az országos kisebbségi önkormányzat gazdálkodása
végrehajtásának, a közgyűlés döntéseivel összhangban
történő felelős irányítása,
b) az országos kisebbségi önkormányzat nyilvántartásainak folyamatos vezetése.
(4) A hivatalvezető a Nek. tv. 35. §-ának (7) bekezdésében foglaltak végrehajtása során szervezi és lebonyolítja a
leköszönő és az új elnök közötti szabályszerű átadást és átvételt.
(5) A hivatalvezető ellátja a Nek. tv. 39/B. §-ának
(5)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokat, ezekről
az újonnan alakuló országos kisebbségi önkormányzat alakuló közgyűlésén beszámol. A beszámoló elfogadásáról a
közgyűlés határoz, legkésőbb a Nek. tv. 39/B. § (7) bekezdése szerinti számadás elfogadásakor.
8. § Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése
dönthet a központosított illetményszámfejtés igénybevételéről, igénybevétel esetén az országos kisebbségi önkormányzat elnöke a Magyar Államkincstárat (a továbbiakban: Kincstár) értesíti. A központosított illetményszámfejtéssel kapcsolatos feladatokat a Kincstár ingyenesen
látja el.
Az országos kisebbségi önkormányzat
vállalkozása 9. § Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése dönt
– a Nek. tv. 39/F. §-ában meghatározott keretek között –
vállalkozás létesítéséről, illetve vállalkozásban való részvételről.
Az országos kisebbségi önkormányzat számlái,
a letéti számla
10. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése
dönt a számlavezető hitelintézet kiválasztásáról.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete
alá tartozó költségvetési szerv a pénzeszközeit az országos
kisebbségi önkormányzat által – az erre irányadó szabályok szerint – meghatározott hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli, más hitelintézetnél bankszámlát nem nyithat.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzat a kiválasztott
számlavezető hitelintézetet a hónap első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében az országos
kisebbségi önkormányzat az erről szóló döntésről a Kincstár
területileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) útján a Kincstárat értesíti. Az országos kisebbségi önkormányzat az Igazgatóságot legkésőbb a változás kitűzött időpontja előtt 30 nappal köteles írásban tájékoztatni, a döntés
dokumentumainak csatolásával és a választott hitelintézettel
kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű
közlésével. A határidőt követően megküldött tájékoztatás
alapján a bankszámla nyilvántartásba vételét az Igazgatóság
30 napos határidővel teljesíti, a változás az ezt követő hónap
első napján lép hatályba.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzat a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan – jogszabályban meghatározott bevételek és kiadások elkülönített elszámolására – alszámlákat nyithat.
Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési
szervének számlái 11. §
(1) Az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete
alá tartozó költségvetési szerv számára bankszámla a
törzskönyvi nyilvántartásba vétel után nyitható. A bankszámla megnyitása, illetve megszüntetése a költségvetési
szerv létesítésének, illetve megszüntetésének időpontja
szerinti határnappal a hivatal feladata. A bankszámla megnyitásáról, illetve megszüntetéséről a hivatal 5 napon belül
köteles tájékoztatni az Igazgatóságot.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete
alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási
számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a
számlavezető hitelintézetnél a költségvetési elszámolási
számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzat felügyelete
alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási
számlájához kapcsolódóan alszámlákat vezethet.
12. § Az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési
szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén az
országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése engedélyezi a letéti pénzeszköz elkülönített számlán való kezelését.
Az országos
kisebbségi önkormányzat költségvetési szerveinek finanszírozása 13. §
(1) Az országos kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulást, az országos kisebbségi
önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott támogatások utalandó összegét – annak megállapítását követően – a Kincstár az országos kisebbségi önkormányzat részére – az általa megjelölt
számlára – folyósítja.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzat költségvetési
szerveit megillető normatív állami hozzájárulások és támogatások igénylését, folyósítását, elszámolását és ellenőrzését a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmény
fenntartókra vonatkozó szabályok szerint az Igazgatóság
végzi.
(3) A közoktatási tevékenységet végző országos kisebbségi önkormányzat költségvetési szervének ezen tevékenységéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások
és támogatások igénylése, folyósítása, elszámolása és az
Igazgatóság ellenőrzési tevékenysége a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló
20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 13–17/B. §-a alapján történik.
A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés,
utalványozás, teljesítés-igazolás rendje 14. §
(1) Az országos kisebbségi önkormányzat nevében
kötelezettséget az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az országos kisebbségi önkormányzat hivatalvezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy
jogosult.
(2) Ha az elnök vagy az általa írásban felhatalmazott
személy az Ámr. 134. § (11) bekezdésében foglalt tájékoztatás ellenére írásban ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, az köteles az utasításnak eleget tenni. E tényről az ellenjegyző köteles az országos kisebbségi önkormányzat
közgyűlését haladéktalanul írásban értesíteni. Az országos
kisebbségi önkormányzat közgyűlése köteles soron következő ülésén megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni
az esetleges felelősségre vonást.
15. § (1) A kiadás teljesítésének és a bevétel beszedésének elrendelése előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag
igazolni kell azok jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megrendelés, megállapodás teljesítését.
(2) A kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy
elszámolásának elrendelésére érvényesített okmány alapján (a továbbiakban: utalványozás) az országos kisebbségi
önkormányzat közgyűlése által írásban felhatalmazott személy jogosult.
(3) A hivatalnál utalványozásra az elnök vagy az általa
írásban felhatalmazott személy jogosult.
(4) Az utalvány ellenjegyzésére az országos kisebbségi
önkormányzat közgyűlése által kijelölt személy vagy az
általa írásban kijelölt személy jogosult.
(5) Kötelezettségvállalásra és utalványozásra az elnöki
és elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve
tartós akadályoztatásuk esetén az országos kisebbségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, a közgyűlés összehívására és vezetésére kijelölt testületi tag jogosult.
Az országos
kisebbségi önkormányzat likviditási terve, időközi költségvetési terve
16. § Az országos kisebbségi önkormányzat pénzállományának alakulásáról a hivatal vezetője – szükség szerint aktualizálva – likviditási tervet készíthet.
17. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzat – a költségvetési szerveire vonatkozó – időközi költségvetési jelentését összesítve állítja össze és küldi meg az Igazgatósághoz
az Ámr. 144. § (1) bekezdésében megállapított határidők
figyelembevételével.
(2) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért és a költségvetési kapcsolatok bemutatásának
valódiságáért az országos kisebbségi önkormányzat elnöke felelős.
(3) A szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli
szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi
egyezőségéért az országos kisebbségi önkormányzat elnöke és a hivatal vezetője együttesen felelős.
II. fejezet MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK 18. § Az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet hatálya kiterjed:]
„f) az országos kisebbségi önkormányzatokra és az or
szágos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzat hivatalát.”
19. § A „helyi kisebbségi” szövegrész helyébe a „települési,
illetve területi kisebbségi” szöveg lép az Ámr. 1. § (2) bekezdés b) pontjában, 2. §-a 3. és 4. pontjában, 5. § előtti címében és az 5. § (1)–(3) bekezdésében, 8. § (2) és (3) bekezdésében, 12. § (1) és (3) bekezdésében, 13. § (5) és
(6) bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 26. §
(3) bekezdés b) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában,
28. § (2) és (3) bekezdésében, (6) és (7) bekezdésében,
29. § (1) bekezdés i) pontjában, (2) és (3) bekezdésében,
(10) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 36. §
(3)–(5) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 42. § (2) és
(3) bekezdésében, 52. § (1) bekezdésében, (6) és (7) bekezdésében, 53. § (1) és (2) bekezdésében, (4) bekezdésében, (7) és (8) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdés b) pontjában, 57. § (10) bekezdésében,
59. § (12) bekezdésében, 66. § (7) bekezdés b) pontjában,
69. § (3) bekezdésében, 95. § (1) bekezdés b) pontjában, a
103. § előtti címben és a 103. § (1) és (2) bekezdésében,
(4) bekezdésében, (6) bekezdés c) és m) pontjában,
(10) bekezdésében, a 104. § előtti címben és a 104. §
(1)–(3) bekezdésében, (5) és (6) bekezdésében, 108. §
(2) bekezdés c) pontjában, a 119. § előtti címben, a
127. §-ban, 134. § (12) és (15) bekezdésében, 135. §
(4) bekezdésében, 144. § (1) bekezdésében, 149. § (9) bekezdésében, 155. § (7) bekezdésében, 157. § (2) bekezdés
d) pontjában, 160. § (2) bekezdésében.
20. § (1) A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló
193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.)
1. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendelet hatálya kiterjed:]
„b) a helyi önkormányzati, illetve települési és területi
kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre
(a továbbiakban: önkormányzati költségvetési szerv), valamint az országos kisebbségi önkormányzati szervekre;”
(2) A Ber. VIII. fejezete a következő alcímmel és
32/A. §-sal egészül ki:
„Az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési
szerveire vonatkozó különleges szabályok
32/A. § (1) Az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi az
országos kisebbségi önkormányzati hivatal vezetőjének
minden év november 15-ig.
(2) Az országos kisebbségi önkormányzati hivatal belső
ellenőrzési vezetője kidolgozza, és az országos kisebbségi
önkormányzati hivatal vezetője az országos kisebbségi önkormányzat elnökének minden év december 15-ig megküldi a következő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét,
valamint a felügyelete alá tartozó országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek éves ellenőrzési tervei
alapján összeállított összefoglaló éves ellenőrzési tervet.
(3) Az országos kisebbségi önkormányzati hivatal által
az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerveknél lefolytatott ellenőrzések esetén az ellenőrzési jelentést az országos kisebbségi önkormányzati hivatal vezetője küldi meg az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti
egység vezetőjének, és felkéri az intézkedési terv elkészítésére.
(4) Az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vezetője a 29/A. § (3) bekezdésében meghatározott beszámolót a tárgyévet követő év január 31-ig megküldi az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési
szerv belső ellenőrzési vezetője és az országos kisebbségi
önkormányzati hivatal vezetője részére.
(5) Az országos kisebbségi önkormányzati hivatal vezetője a felügyelete alá tartozó országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek összefoglaló beszámolóit,
valamint a saját szervezetére vonatkozó beszámolót megküldi az országos kisebbségi önkormányzati hivatal belső
ellenőrzési vezetőjének és az országos kisebbségi önkormányzat elnökének minden év április 30-ig.
(6) Az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vezetője felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért. Az éves ellenőrzési jelentést az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv vezetője megküldi az országos kisebbségi önkormányzati hivatal vezetőjének a tárgyévet követő év március 15-ig.
(7) Az országos kisebbségi önkormányzati hivatal vezetője köteles a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a felügyelete alá tartozó országos kisebbségi
önkormányzati költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést – amelyben értékelést ad a felügyelete alatt működő
belső ellenőrzési rendszerekről is – megküldeni az országos kisebbségi önkormányzat elnökének a tárgyévet követő év május 31-ig.”
III. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát
veszti a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének,
gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről
szóló 20/1995. (III. 3.) Korm. rendelet, a kisebbségi önkormányzatok költségvetésének, gazdálkodásának, vagyonjuttatásának egyes kérdéseiről szóló 20/1995. (III. 3.)
Korm. rendelet módosításáról szóló 148/1995. (XII. 7.)
Korm. rendelet, az államháztartás működéséről szóló
217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 167. § a) pontja, az államháztartásról szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet
módosításáról szóló 217/1999. (XII. 27.) Korm. rendelet
94. § (1) bekezdése, valamint a magyarországi nemzeti és
etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáról és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer átalakításáról szóló 363/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §
e) pontja.
(3) E rendelet 18–20. §-ai és 21. §-ának (2) bekezdése
2008. január 2-án a hatályát veszti.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.