55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet a START kártyák felhasználásának, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének,

55/2011. (XII. 30.) NGM rendelet a START kártyák felhasználásának, illetve az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) és m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság), b) a Nemzetgazdasági Minisztériumra mint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelőszervezetére, c) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási szerv), d) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: egészségbiztosítási szerv), e) a START-kártya, a START PLUSZ kártya, a START EXTRA kártya, és a START BÓNUSZ kártya (a továbbiakban együtt: kártya) kiváltására jogosult személyre, a kártyával rendelkező foglalkoztatottra (a továbbiakban együtt: munkavállaló), f) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti munkaadóra és a d) pontjában meghatározott foglalkoztatóra. (2) A kártyát a kiváltására jogosult magánszemély, vagy e személynek az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) alapján eljárásra jogosult képviselője igényelheti az illetékes állami adóhatóságtól. 2. § (1) A Pftv. 3. § (2) bekezdése szerint START-kártya kiváltására jogosult személy a START-kártya igénylésekor az állami adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesz a következőkről: a) befejezte vagy megszakította-e tanulmányait; b) rendelkezik-e felsőfokú végzettséggel; c) tanulói vagy hallgatói jogviszonya megszűnését követően – a Pftv. 3. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével – először létesít-e foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát; d) a START-kártya igénylésekor foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban áll-e; e) az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szó; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi START-kártyának a munkavállaló birtokából való elkerülése (megsemmisülése, elvesztése vagy jogtalan eltulajdonítása), megrongálódása, valamint a 3. § (3) bekezdésében említett eset indokolja-e. (2) A START-kártyát igénylő személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételével egyidejűleg a felsőfokú végzettségét bizonyító oklevéllel (diplomával) vagy a felsőfokú oktatási intézmény által kiadott, a diploma adataival egyező tartalmú igazolással – külföldön szerzett diploma esetén a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján elismert, illetve honosított diploma és az elismerést, illetve a honosítást igazoló határozat bemutatásával – (a továbbiakban együtt: oklevél) igazolja a felsőfokú végzettségét. (3) Ha a kártya igénylésének időpontjában foglalkoztatási jogviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy a Pftv. 1. § (1) bekezdés b) pontja és 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján nem jogosult a kártya kiváltására, akkor az adóhatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első napján vagy az azt követően benyújtott kártya iránti igényt erre figyelemmel elutasítja. (4) A Pftv. 1. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában, valamint a 7/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyek a START BÓNUSZ kártya igénylésekor az állami adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesznek a következőkről: a) a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván-e foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni; b) a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyermekgondozási segély folyósítása mellett kíván-e munkát vállalni; a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megszűnésének időpontjáról; c) az állami foglalkoztatási szerv a START BÓNUSZ kártya igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván; d) az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szó; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi START BÓNUSZ kártyának a munkavállaló birtokából való elkerülése (megsemmisülése, elvesztése vagy jogtalan eltulajdonítása), valamint megrongálódása indokolja-e; e) az igénylés időpontjában betöltötte-e az öregségi nyugdíjkorhatárt, illetőleg megszerezte-e az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt; f) amennyiben a START BÓNUSZ kártya kiváltásra jogosult személy a kártya érvényességi időtartama alatt eléri az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját, ennek időpontjáról; g) az igénylő hozzájárulásáról ahhoz, hogy a Strukturális Alapok szabályainak megfelelő, az Európai Szociális Alappal összefüggő támogatási konstrukcióban megvalósuló finanszírozás ellenőrzésének biztosítása érdekében az adótitoknak minősülő személyes adataiba az ellenőrzésre jogosult szerv az állami adóhatóságnál betekinthessen; h) a START BÓNUSZ kártya igénylésekor foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll-e. (5) A START BÓNUSZ kártyát igénylő személy nyilatkozattételével egyidejűleg a) a (4) bekezdés a) pontjában előírtakat aa) a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása megszűnésének időpontjára vonatkozóan a kincstár, valamint a családtámogatási kifizetőhely által kiadott megszüntető határozattal, ennek hiányában az általuk kiadott igazolással, ab) a gyermekgondozási díj folyósítás megszűnésének időpontját illetően az egészségbiztosítási szerv, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely által kiadott igazolással, ac) az ápolási díj folyósításának megszűnése időpontját a települési önkormányzat jegyzője által kiadott megszüntető határozattal, ennek hiányában a jegyző által kiadott igazolással; b) a (4) bekezdés b) pontja tekintetében a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megszűnésének időpontját a kincstár, valamint a családtámogatási kifizetőhely gyermekgondozási segély megállapításáról szóló határozatával, ennek hiányában az általuk kiadott igazolással; c) a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltételt az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolással; d) a (4) bekezdés e) és f) pontjával összefüggésben az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontjára vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított igazolással igazolja. (6) A (2) bekezdés szerinti oklevél, továbbá az (5) bekezdésben előírt igazolás másolati példánya az igénylő nyilatkozatának mellékletét képezi. 3. § (1) A START-kártya és a START BÓNUSZ kártya érvényességének időtartama az Art. 20/A. § rendelkezéseinek figyelembevételével a kiállítás keltének napjával kezdődik. A kártyák 4. § szerinti cseréje esetén a cserekártya érvényessége megszűnésének napja megegyezik az eredeti START-kártya érvényességi idejének utolsó napjával. (2) Ha a középfokú végzettség alapján kiváltott START-kártya tulajdonosa a kártya érvényessége alatt felsőfokú végzettséget szerez, köteles azt és a végzettség megszerzésének időpontját munkaadójának és az állami adóhatóságnak haladéktalanul bejelenteni. (3) A törvényi feltételek fennállása esetén a kártya kiállításának kelte azonos a kártya igénylésére rendszeresített nyilatkozatnyomtatvány állami adóhatósághoz történő benyújtásának napjával, postai úton érkezett nyilatkozat esetén a kártya kiállításának kelte a postára adás napjához igazodik. (4) A kiváltásra jogosult személy kérelmére, a kártya kiállítását megelőzően, az állami adóhatóság területi szerve igazolást ad ki az Art. 20/A. § rendelkezéseiben szereplő adatokról. (5) Az állami adóhatóság a kártya iránti igényt határozattal utasítja el, amennyiben a kártyát igénylő személy nem felel meg a Pftv. által meghatározott jogosultsági feltételeknek. (6) A START BÓNUSZ kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. (7) Az adókedvezmény érvényesítése szempontjából az első év kezdete a tényleges foglalkoztatás megkezdésének napja, amennyiben a kártyajogosult a munkába lépést megelőző napon rendelkezik érvényes START, START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással. A kártyajogosult foglalkoztatásának azon tartalmára, amelyre kiterjed a kártya érvényességi ideje, a kifizetőt megilleti az adókedvezmény. (8) Amennyiben a kártyajogosult foglalkoztatására egymást követően több kifizetőnél került sor a kártya érvényességének időtartama alatt, ebben az esetben valamennyi kifizetőnél történő tényleges foglalkoztatások tényleges időtartama összeadódik, és erre az időre a foglalkoztatás első évében, illetve második évében a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, valamint 7/A. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű fizetési kötelezettség terheli a kifizetőket. Ha a kártya érvényességi idején belül a foglalkoztatás nem folyamatos, vagy a kifizető nem veszi igénybe az adókedvezményt, akkor a kártya szerinti adókedvezmény az így kiesett idővel csökkentett (maradék) érvényességi időre illetheti meg a következő kifizetőt. A kártya érvényességi idejének a kiesett idővel történő meghosszabbítására nincs lehetőség. 4. § (1) A kártyának a munkavállaló birtokából való elkerülése (megsemmisülése, elvesztése vagy jogtalan eltulajdonítása) esetén akkor adható ki új kártya, illetve a kártya megrongálódása esetén akkor cserélhető, ha azt a kártya tulajdonosa kéri. Adatváltozás (névváltozás) miatt az állami adóhatóság a kártya tulajdonosának kérelmére a kártyát kicseréli. Adatváltozás (névváltozás) miatt az állami adóhatóság a kártyát hivatalból akkor cseréli ki, ha a pályakezdő fiatal az adatváltozást az adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolvány cseréjéhez bejelentette. A kártya birtokából való elkerülését (megsemmisülését, elvesztését vagy jogtalan eltulajdonítását), illetőleg megrongálódását a kártya tulajdonosa köteles haladéktalanul, de legkésőbb birtokából való elkerülés (megsemmisülés, elvesztés vagy jogtalan eltulajdonítás), illetőleg megrongálódás tudomására jutásától számított három munkanapon belül az állami adóhatóságnál bejelenteni. (2) Ha a kártya cseréjére a kártyának a munkavállaló/munkaadó birtokából való elkerülése (megsemmisülése, elvesztése vagy jogtalan eltulajdonítása), valamint megrongálódása, adatváltozás (névváltozás) vagy hibás adattartalom, valamint a 3. § (2) bekezdésében említett eset miatt kerül sor, az új kártya igénylésekor a korábbi, még érvényes kártyát az állami adóhatóság bevonja. Amennyiben az új kártya igénylése a korábbi kártya jogtalan eltulajdonítása következtében válik szükségessé, a nyomozó hatósághoz benyújtott feljelentés visszaigazolt példányát az állami adóhatóság előtt be kell mutatni. Az új kártya igénylésekor a kártya birtokából való elkerüléséről (megsemmisüléséről, elvesztéséről vagy jogtalan eltulajdonításáról), illetőleg megrongálódásáról a kártya kiváltására jogosult személy nyilatkozatot tesz. A kártyának a munkavállaló birtokából való elkerüléséről (megsemmisüléséről, elvesztéséről vagy jogtalan eltulajdonításáról), valamint megrongálódásáról az új kártya kiváltására jogosult személy helyett a munkaadó köteles nyilatkozatot tenni. 5. § (1) Ha a pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót megillető a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésben foglalt részadókedvezmény – a foglalkoztatás első évének naptári hónapon belüli letelte és a foglalkoztatás második évének ugyanezen naptári hónapon belüli kezdete miatt – részben tizenhét és hét százalékos mértékben is fennáll, a fizetési kötelezettség megállapításakor a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott összegű munkabér (adókedvezmény alap) alapulvételével: a) a hónap első napjától a foglalkoztatás első évének letelte napjáig terjedő időszakra eső munkabér (adókedvezmény alap) tizenhét százalékát, b) a foglalkoztatás második évének első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó munkabér (adókedvezmény alap) hét százalékát, c) ha a foglalkoztatás második évének első napját magában foglaló hónapban a foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a munkabér (adókedvezmény alap) alap hét százalékát a foglalkoztatás második évének első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan kell számításba venni. (2) Az adókedvezmény mértékének hónapon belüli változása esetén a legfeljebb a kötelező legkisebb havi munkabér másfélszeresének, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetén kétszeresének megfelelő összegű bruttó munkabér arányos részének megállapítása az adott hónap naptári napjainak számával való osztással, továbbá az így kapott egy napra jutó bruttó munkabér annyi napra történő figyelembevételével történik, ahány napra a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésben foglalt tizenhét és a hét százalékos mértékű adókedvezmény külön-külön fennáll. (3) A Pftv. 4/A. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott adókedvezmény meghatározása során, ha a munkavállaló a tárgyhónapban a hónap első napjától eltérő dátummal kiállított oklevéllel bizonyítja munkáltatójánál a felsőfokú végzettség megszerzését, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meg nem haladó összegű bruttó munkabér alapján járó adókedvezmény az oklevél kiállításának napjától vehető igénybe. (4) Ha a Pftv. 5. § (1) bekezdésében előírt adókedvezmény – a foglalkoztatás első évének hónapon belüli letelte, valamint a foglalkoztatás második évének kezdete miatt – részben tizenhét és hét százalékos mértékben is fennáll, az adókedvezmény meghatározásakor az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adókedvezményes fizetési kötelezettség alapjául szolgáló bruttó munkabér az iskolai végzettségtől függetlenül legfeljebb a kötelező legkisebb havi munkabér kétszeresét meg nem haladó összegű lehet. (5) Amennyiben az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása második évének első napja a naptári hónap első napjától eltérő napra esik, a Pftv. 7. § (1) bekezdése szerinti tizenhét százalékos mértékű adókedvezmény e naptól a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó bruttó munkabér után áll fent. Ha a foglalkoztatás második évének első napját magában foglaló hónapban a foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a bruttó munkabér tizenhét százalékát a foglalkoztatás második évének első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan kell számításba venni. (6) Ha a kártyával rendelkező munkavállaló egyidejűleg több foglalkoztatási jogviszonyban is áll, a foglalkoztatók közül az érvényesítheti az adókedvezményt, amely (aki) a munkavállaló kártyáját a foglalkoztatás időtartama alatt őrzi. 6. § A Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelője az állami adóhatóság által havonta teljesített 1. melléklet szerinti adatszolgáltatást követő 5 munkanapon belül intézkedik a NAV szociális hozzájárulási adó beszedési számla javára történő befizetések teljesítése iránt. 7. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a 2009. december 31-ét követően felsőfokú végzettség alapján kiváltott (igényelt) START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót megillető a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésben foglalt részadókedvezmény – a foglalkoztatás kilencedik hónapjának naptári hónapon belüli letelte vagy a foglalkoztatás tizedik hónapjának naptári hónapon belüli kezdete miatt – részben tizenhét és hét százalékos mértékben is fennáll, a fizetési kötelezettség megállapításakor a Pftv. 4/A. § (1) bekezdésének b) pontjában a felsőfokú végzettségű pályakezdőre megállapított munkabér (adókedvezmény alap) alapulvételével: a) a naptári hónap első napjától a foglalkoztatás kilencedik hónapjának letelte napjáig terjedő időszakra eső munkabér (adókedvezmény alap) tizenhét százalékát és b) a naptári hónap a) pont szerinti napját követő naptól a naptári hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó munkabér (adókedvezmény alap) hét százalékát kell adókedvezményként számításba venni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett személy foglalkoztatási jogviszonya a foglalkoztatás tizedik hónapja első napját magában foglaló naptári hónapban megszűnik, a munkabér (adókedvezmény alap) hét százalékát a foglalkoztatás tizedik hónapja naptári hónapon belüli első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan kell adókedvezményként számításba venni. 8. § (1) Az állami adóhatóság adatot szolgáltat az 1. melléklet szerinti adatokról, valamint a 2. mellékletben meghatározott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásokból nyerhető, összesített adatokról a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kezelőszervezete részére. A 2. melléklet szerinti adatszolgáltatás teljesítésének határideje a foglalkoztatók által benyújtandó havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására előírt határidőt követő második hónap utolsó napja. (2) Az állami adóhatóság – az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1828/2006/EK (2006. december 8.) Bizottsági rendeletben – a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozóan meghatározott előírásoknak való megfelelést oly módon biztosítja, hogy a kártya igénylésére rendszeresített adatlapon és a kártya kiadásánál alkalmazott formalevélen feltünteti az Európai Unió és az Új Széchenyi Terv logóját. A kártya igénylésére rendszeresített adatlaphoz tartozó kitöltési útmutatóban az állami adóhatóság tájékoztatást nyújt a START BÓNUSZ kártyákkal történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó uniós támogatásról. 9. § A Pftv. 4/A § (1) bekezdésében, a Pftv. 5. § (1) bekezdésében, a Pftv. 7. § (1) bekezdésében, valamint a 7/A. § (4) bekezdésében meghatározott adókedvezmény iránti igénylés az illetékes NAV igazgatósághoz, a NAV által rendszeresített bevallásnyomtatványon nyújtható be. 10. § A munkaadónként benyújtott igényeket a NAV havonta összesíti a pénzügyi fedezet biztosítása érdekében és a tárgyhót követő hó 5. napjáig a Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére küldi meg. Az igénylést csökkenteni kell az adott hónapban az adózó által végrehajtott önellenőrzés, illetve adóhatósági megállapítás kapcsán visszafizetett jogosulatlanul igénybe vett összegekkel. 11. § (1) Az adóellenőrzés során megállapított jogszerűtlen igénylés jogkövetkezményeként beszedett, valamint a munkaadó által jogosulatlanul igénybe vett adókedvezménynek önadózással történt bevallásával egyidejűleg esedékes adókülönbözetet a NAV szociális hozzájárulási adó számla javára kell megfizetni. (2) A NAV a Nemzeti Foglalkoztatási Alap részére negyedévente gépi adathordozón a 3. melléklet szerinti adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás tartalmazza közigazgatás és egyéb foglalkoztatók szerinti bontásban az adott negyedévre vonatkozóan megyénként összesítve az adókedvezményt igénylők számát, az igénylésben érintett létszámot az adatlapnak megfelelő bontásban, az igényelt adókedvezmény összegét. Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 13. § Hatályát veszti a) a START-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól szóló 31/2005. (IX. 29.) PM rendelet, valamint b) a foglalkoztatáspolitikai célú járulékkedvezmény elszámolásának részletes szabályairól szóló 7/2005. (II. 8.) PM–FMM együttes rendelet. Dr. Matolcsy György s. k., nemzetgazdasági miniszter