125/
- (XII. 17.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének Baja Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 8/
- (II. 29.) rendeletének
- §
(1)bekezdése alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) törvényességi észrevételt tett Baja Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) az általa elfogadott, a Baja Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 8/2008. (II. 29.) rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) 4. §
(1)bekezdésére. Ez a rendelkezés a belterületi határ módosítása kapcsán a következő eljárást rögzíti: „az ingatlan-nyilvántartási térképeken rögzített mindenkori belterületi határ módosításához a város képviselő-testületének határozati hozzájárulása szükséges, s ebben a határozatban rögzítendők a belterületbevonás feltételei.” A hivatalvezető ellenőrzése során megállapította, hogy ez a rendelkezés törvénysértő több okból. Ellentétes az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a településrendezésre vonatkozó szabályaival, a településszerkezeti terv kötelező tartalmi elemeiről rendelkező 11. §
(2)bekezdésével, a
- §
- pontjával, a
- §
(5)bekezdésével, a
- §-ában meghatározott eljárással, mivel a belterületi határ módosítását kivonja a rendeletalkotás köréből és képviselő-testületi határozattal teszi lehetővé. A hivatalvezető a HÉSZ más részeire is tett törvényességi észrevételt, amelyeket a Képviselő-testület elfogadott, a HÉSZ
- §
(1)bekezdésére tett törvényességi észrevételt viszont nem fogadta el. Arra hivatkozott, hogy ez a rendelkezés
- óta van hatályban, azt korábban a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal nem kifogásolta, továbbá van olyan szakmai vélemény, amely e megoldást helyesnek ítéli. Mivel a Képviselő-testület a törvényességi észrevételt nem fogadta el, a hivatalvezető az Alkotmánybírósághoz fordult, kezdeményezve a támadott rendelkezés megsemmisítését. II.
- Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „44/A. §
(2)A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
- A helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) érintett rendelkezése: „
- §
(1)A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” „16. §
(1)A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” 3. Az Étv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „7. §
(1)A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, továbbá az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kíméletes hasznosításának elősegítése. (...)
(3)A településrendezés eszközei:
- a)a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg (2. § 27. pont);
- b)a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és határozattal állapít meg (2. § 28. pont);
- c)a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki, és rendelettel állapít meg (2. § 11. és 20. pont).” „9. §
(1)A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni.
(2)A településrendezési eszköz kidolgozása előtt – beazonosítható módon – meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 15 munkanapon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell:
- a)a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett lakosság, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét,
- b)az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését,
- c)az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék
- ca)a rendezési feladat ellátásához szükséges – nyilvántartásuk részét képező – mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá
- cb)a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit.
(3)A készítés alatt lévő településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot a polgármesternek (főpolgármesternek) – külön jogszabályban meghatározottak szerint – véleményeztetnie kell az 5. §
(4)bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint a társadalmi szervezetekkel, amelyek 22 munkanapon belül adhatnak írásos véleményt.
(4)Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt.
(5)Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli – államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló – véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. A
(6)bekezdés szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.
(6)A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk előtt – a
(3)–
(4)bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt – a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:
- a)a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész) útján a miniszternek, a fejlesztési koncepciókat a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek,
- b)egyéb szabályzatot és terveket az állami főépítésznek. A miniszter 90, az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. § szerinti esetekben 15 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.
(7)A településrendezési eszköz a
(2)–
(6)bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek – a 9/A. §-ban meghatározott esetek kivételével – legkorábban az elfogadásuktól számított 60. napon léptethetők hatályba.
(8)A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül gondoskodik a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának – amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az önkormányzat honlapján való – közzétételéről. A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül megküldi a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolását az azok véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából az állami főépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló véleményüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami főépítészt.
(9)A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az
(1)–
(9)bekezdésben foglalt rendelkezéseket a
(10)bekezdésben foglalt kivételekkel a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell.
(10)Nem kell alkalmazni a
(2)–
(7)bekezdésben foglalt rendelkezéseket
- a)a településrendezési eszköz
- aa)magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy
- ab)nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának hatályon kívül helyezése, illetve
- b)az Étv. 57. §
(4)bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése esetében.” „9/A. § A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. §
(3)bekezdés szerinti véleményeztetés elhagyható, ha
- a)a módosítás
- aa)nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását,
- ab)területfelhasználási változást nem jelent, és
- ac)már a 9. §
(2)bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra került és véleményeztetése megtörtént, vagy b) a módosítás elírás javítása érdekében történik.
(4)A településszerkezeti terv esetében az előzetes véleményt kérő dokumentációnak a 9. §
(2)bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása esetén az azt szükségessé tévő településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az elfogadott településfejlesztési koncepciót is.” „11. §
(1)A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv – rajzi és szöveges – munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni.
(2)A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közmű-gerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védőterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket. 12. §
(1)A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes – legalább telektömb nagyságú – területrészeire készülhet.
(2)Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben:
- a)az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, illetőleg
- b)a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint
- c)minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi.
(3)A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell.
(4)A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.
(5)A szabályozási tervnek tartalmaznia kell:
- a)a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal),
- b)a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását,
- c)az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését,
- d)a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), 13. §
(1)Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania.
(2)A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább:
- a)a bel- és külterület(
- ek)lehatárolását (belterületi határvonal),
- b)a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait,” 4. A HÉSZ támadott rendelkezése: „Belterületi határvonal módosítása 4. §
(1)Az ingatlan-nyilvántartási térképeken rögzített, mindenkori belterületi határ módosításához a város képviselőtestületének határozati hozzájárulása szükséges, s ebben a határozatban rögzítendők a belterületbe vonás feltételei is.
(2)A belterületbe vonni azokat a telektömböket vagy telekcsoportokat lehet, melyek a város belterületéhez közvetlenül kapcsolódnak.” III. Az indítvány megalapozott. Az Ötv. 8. §
(1)bekezdése a települési önkormányzatok általános feladatai között kiemeli a településrendezést. A településrendezés részletes szabályait az Étv. határozza meg. A településrendezés célja a települések terület-felhasználásának és infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összehangjának a megteremtése, az érdekütközések feloldásának biztosítása, valamint az erőforrások kiméletes hasznosításának elősegítése [Étv. 7. §
(1)bekezdése]. A településrendezés eszköze a településfejlesztési koncepció, amelyet a települési önkormányzat képviselő-testülete határozattal állapít meg; továbbá a településszerkezeti terv, amelyet az önkormányzati településfejlesztési döntés figyelembevételével a képviselő-testület dolgoztat ki és határozattal fogad el; valamint a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és rendelettel állapít meg [Étv. 7. §
(3)bekezdés]. Az Étv. alapján tehát a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet a képviselő-testületnek rendeletben kell megállapítania. A rendeleti – a jogszabályi – forma szükségképpen következik abból, hogy az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket állapít meg a helyi építési szabályzat [Étv. 13. §
(1)bekezdés]. A szabályozási tervnek és a helyi építési szabályzatnak is tartalmaznia kell a bel- és külterület lehatárolását [Étv. 12. §
(5)bekezdés és a 13. §
(2)bekezdése a) pont]. Mindkét tervnek törvényi kötelező tartalmi eleme tehát a bel- és külterület lehatárolása, ami a megalapozó településszerkezeti tervnek is része. Miután a belterületi határvonal meghatározása az érintett állampolgárok jogait, kötelezettségeit közvetlenül érinti, ezért a belterületi határvonalat önkormányzati rendeletben kell meghatározni, következésképppen a határvonal módosítása is kizárólag rendelettel történhet. Az Alkotmány és az Ötv. az önkormányzati rendeletalkotás alapvető, garanciális szabályait tartalmazza, a rendeletalkotás eljárását keretjellegűen állapítja meg. Az Étv. előírásaiból azonban kitűnik, hogy az önkormányzatok településrendezésre és építésügyre vonatkozó szabályozási autonómiája kizárólag a rendeletalkotás tartalmát és az alkalmazott eljárás lefolytatását meghatározó törvényi keretek között érvényesülhet. Ilyen, az önkormányzati rendeletalkotás során irányadó eljárási rendelkezéseket állapít meg az Étv. 9. §-a, amikor a helyi építési szabályzat elfogadásához számos egyeztetési kötelezettséget ír elő, s az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseletek, hatóságok számára véleménynyilvánítási, javaslattételi, észrevételezési lehetőséget biztosít. [7/2003. (III. 13.) AB határozat, ABH 2003, 753, 756–757.] A helyi építési szabályzat és a szabályozási terv az Étv. 9. §-ában előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. Az Étv. 9. §
(9)bekezdése külön is kiemeli, hogy a véleményeztetési eljárást a településrendezési eszköz – jelen esetben a HÉSZ – módosítása esetén is alkalmazni kell. A HÉSZ támadott 4. §
(1)bekezdése a belterületi határvonal módosítását képviselő-testületi határozattal teszi lehetővé, ami ezért több okból ellentétes törvénnyel. Önkormányzati rendelet képviselő-testületi határozattal nem, csak önkormányzati rendelettel módosítható. A belterületi határvonalról kötelezően a HÉSZ rendelkezik, az a HÉSZ kötelező tartalmi eleme, ezért a belterületi határvonal a HÉSZ rendelettel való módosításával történhet. A HÉSZ 4. §
(1)bekezdése a fentiekből is következően ellentétes az Étv. 7. §
(3)bekezdés c) pontjával, a 9. §
(9)bekezdésével, a 11. §
(2)bekezdésével, a 12. §
(5)bekezdés a) pontjával, a 13. §
(1)és
(2)bekezdésével. A HÉSZ 4. §
(1)bekezdése a fenti törvényi rendelkezésekkel való ellentéte következtében az Alkotmány 44/A. §
(2)bekezdésébe ütközés miatt alkotmányellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette a határozata közzétételének napjával. A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló
- évi XXXII. törvény
- §-án alapul. Budapest,
- december
- Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró