117/2007. (XII. 29.) GKM rendelete a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről.

117/2007. (XII. 29.) GKM rendelete a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 11. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet állapítja meg a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. tör vény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. melléklete szerint igénybejelentést benyújtó leendő rendszerhasználó – aki az igény benyújtásakor közcélú hálózati csatlakozással nem rendelkezik – közcélú hálózatra való csatlakozása esetén igényelt villamos teljesítmény, illetve b) a közcélú hálózaton a rendszerhasználó által – a már rendelkezésre álló teljesítményen felül – villamos energia betáplálásra vagy vételezésre igényelt többletteljesítmény biztosításáért a rendszerhasználó által a hálózati engedélyes részére csatlakozási pontonként fizetendő csatlakozási díj mértékét és alkalmazási feltételeit. (2) A továbbiakban e rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti igénybejelentést benyújtó együttesen: „csatlakozó rendszerhasználó”. (3) A hálózati engedélyes közcélú hálózatára betápláló erőművek csatlakozásának részletes műszaki előírásait a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák. Értelmező rendelkezések 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze, b) kiindulási pont: az a pont, amely a csatlakozó rendszerhasználó igénybejelentésekor kerül kijelölésre a rendszerhasználó számára legkedvezőbb módon a közcélú hálózaton, amely ponttól a rendszerhasználó csatlakozta tásához szükséges új csatlakozási pontig új villamos közcélú hálózatot kell építeni, c) névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel a biztosító kiolvadás, illetve leoldás nélkül tartósan terhelhető, d) túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, (beállítható) túláram-korlátozóval rendelkező megszakító, e) ideiglenesen csatlakozó rendszerhasználó: az a rendszerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó (amely egyszeri alkalommal további 12 hónappal meghosszabbítható) villamosenergia-vásárlási, valamint hálózathasználati szerződést köt, ha a rendszerhasználó csatlakozása a közcélú hálózaton nem igényel beruházást, mivel az ideiglenes csatlakozóvezeték és -berendezés kiépítésének költségeit a rendszerhasználó viseli. (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-ában, illetve a Vhr. 1. §-ában és 2. számú mellékleteként közzétett „Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat” 2. §-ában foglalt rendelkezései szerint kell értelmezni. Általános rendelkezések 3. § (1) Ha a rendszerhasználó az e rendeletben előírt csatlakozási díjat a hálózati engedélyesnek megfizette, a csatlakozásnak a VET-ben, a Vhr.-ben és a villamosenergiaipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabály szerint akadálya nincs, továbbá, ha az egyetemes szolgáltatási vagy a villamosenergia-vásárlási, valamint ennek teljesítéséhez szükséges hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó megkötötte, a hálózati engedélyes köteles a hálózatra kapcsolást a műszakilag indokolt és lehetséges legrövidebb időn belül elvégezni. (2) A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez, amely jogosultság a felhasználási hellyel együtt átruházható. (3) A csatlakozási díj megfizetésével az adott csatlakozási pontra megszerzett jogosultság más felhasználási helyre nem vihető át, kivéve a 7,36 kVA (32 A) feletti rendelkezésre álló teljesítményt, ha a két felhasználási hely a kisfeszültségű hálózaton ugyanazon az áramkörön helyezkedik el. (4) A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó nem veszi igénybe. Ha a rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt 12 hónapon keresztül nem használja ki, a hálózati engedélyes – a rendszerhasználóval történő megálla podás keretében – kezdeményezheti a rendelkezésre álló teljesítmény csökkentését. Ebben az esetben a hálózati engedélyesnek a rendelkezésre álló teljesítménycsökkentés mértékének megfelelő, a rendszerhasználó által már korábban befizetett csatlakozási díj aktuális értékének arányos részét a rendszerhasználó részére vissza kell fizetnie. A rendszerhasználó részére visszafizetendő összeg kiszámítása a melléklet szerint történik. (5) A (4) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó csak 12 hónap elteltével vehet igénybe ugyanarra a csatlakozási pontra magasabb rendelkezésre álló teljesítményt. A csatlakozási díjat újabb teljesítménynövelés esetén – a többletteljesítményre vonatkozóan – e rendelet szerint meg kell fizetni. (6) Az 1. § a) pont szerinti csatlakozó rendszerhasználó esetében a csatlakozási pontot és a kiindulási pontot a hálózati engedélyesnek és a rendszerhasználónak közösen kell kijelölni a rendszerhasználó számára legkedvezőbb műszaki és pénzügyi szempontok figyelembevételével. (7) A csatlakozást a műszaki feltételek figyelembevételével a rendszerhasználó számára legkedvezőbb időtartamon belül lehetővé kell tenni. (8) A hálózati engedélyes a csatlakozó rendszerhasználótól az 1. § a) pont szerint igényelt villamos teljesítményen, illetve az 1. § b) pont szerint már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli jogcímen díjat nem kérhet. (9) E rendelet rendelkezéseit csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni. (10) E rendelet szerinti csatlakozási díj megfizetése fejében megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések a hálózati engedélyesek tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik. (11) A Magyar Energia Hivatal a VET 159. § s) pontja szerint dönt a csatlakozással kapcsolatos rendszerhasználói panaszok ügyében. A csatlakozási díj elemei és megfizetésének általános szabályai 4. § (1) A közcélú hálózatra csatlakozó rendszerhasználók esetében a csatlakozási díj – a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a) csatlakozási alapdíjból (5. §), b) csatlakozóvezeték-létesítési díjból (6. §), és c) közcélú vezeték-létesítési díjból (7. §) áll. (2) Nagyfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén a rendszerhasználó szempontjait is figyelembe vevő legkedvezőbb és leggazdaságosabb csatlakozási módban, valamint a csatlakozási díj mértékében a hálózati engedélyes a rendszerhasználóval állapodik meg. Az így fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg a szükséges és tényleges beruházás aktivált értékének 70%-át. A megállapodás létrehozásában – bármelyik szerződő fél írásos megbízása esetén, annak képviseletében – a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató is közreműködhet. (3) Az erőmű csatlakozása érdekében a csatlakozó rendszerhasználó által fizetendő csatlakozási díj mértékéről – a (4)–(8) bekezdés figyelembevételével – a hálózati engedélyessel kell megállapodni. (4) A hálózatbővítést és a csatlakozóberendezés létesítését a hálózati engedélyes a legkisebb költség elvének figyelembevételével végzi. Ha ez a költség a) kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként legfeljebb a beruházás aktivált értéke, b) nem kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként a beruházás aktivált értékének arányos része kérhető. (5) Ha a kereskedelmi üzembe lépő erőműegység – egy naptári évben az indokolt karbantartás és a szükségleállásokat kivéve – a teljes üzemelési idő alatt termelt villamos energia előállításához, vagy a hasznos hővel együtt termelt villamos energia előállításához szükséges más elsődleges energiaforrás felhasználása mellett, igazoltan legalább a) 50%-ban megújuló energiaforrást használ, a fizetendő csatlakozási díj nem haladhatja meg a (4) bekezdés szerinti összeg 70%-át, b) 90%-ban megújuló energiaforrást használ, a fizetendő csatlakozási díj nem haladhatja meg a (4) bekezdés szerinti összeg 50%-át. (6) Az (5) bekezdés szerint igénybevett csatlakozási díj-kedvezményt mint támogatást, a kötelező átvétel időtartamának meghatározása során figyelembe kell venni. A rendszerhasználó az (5) bekezdés szerinti csatlakozási díj-kedvezményről a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítésre tekintettel lemondhat. (7) Mentesül a csatlakozási díj megfizetése alól a) az erőmű – beleértve a háztartási méretű kiserőmű vet – csatlakozása esetén, ha a hálózati engedélyessel előzetesen egyeztetett és jóváhagyott kiviteli terv alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatoknak megfelelő hálózati csatlakozás érdekében szükséges eszközöket saját beruházásban valósítja meg, b) a rendszerhasználó, ha vételezését magasabb feszültségszinten, de változatlan rendelkezésre álló teljesítménnyel kívánja kielégíteni, c) az ideiglenes csatlakozást kérő rendszerhasználó. (8) Az e rendeletben feltüntetett díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. (9) Ha a rendszerhasználó a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabály előírásai, illetve az ellátási szabályzatok által a közcélú hálózatokra meghatározott műszaki színvonalon és tartalommal, valamint a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozástól eltérő kivitelű csatlakozásra tart igényt (csupasz légvezeték helyett szigetelt légkábel vagy földkábel alkalmazása, illetve az alkalmazhatónál drágább kivitelű berendezések használata), a többletberuházás aktivált értékének a) erőmű esetén 100%-a, b) egyéb esetekben 70%-a az igénylő rendszerhasználó(ka)t terheli. (10) A (9) bekezdés előírásai nem alkalmazhatók a rendszerhasználókra, ha a többletberuházásra a területileg illetékes önkormányzati hatóság hatályos területrendezési tervében foglalt előírások vagy az elosztói engedélyes igénye miatt van szükség. (11) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes köteles külön számlán kezelni, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre (új hálózat létesítésére, a meglévő meghosszabbítására, a hálózat teljesítőképességének növelésére, csatlakozóvezeték létesítésére), illetve a 3. § (4) bekezdésben, a 7. § (6) bekezdésben és a 8. § (3) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetésekre használhatja fel. (12) Ha a csatlakozási díj kiszámításakor figyelembe vett beruházás aktivált érték és a beruházás megvalósítását követően igazolt tényleges érték között eltérés mutatkozik, a csatlakozó rendszerhasználó és a hálózati engedélyes kötelesek egymással elszámolni. A csatlakozási alapdíj 5. § (1) A rendszerhasználótól kérhető csatlakozási alapdíj mértéke a) kisfeszültségű vételezés vagy betáplálás céljából történő csatlakozás esetén, a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve – a b) pontban foglaltak kivételével – 3000 Ft/A, b) kisfeszültségű vételezés céljából közép/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén 12 000 Ft/kVA, c) középfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén – a d) pontban foglaltak kivételével – 10 500 Ft/kVA, d) középfeszültségű vételezés céljából nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén 9500 Ft/kVA. (2) Nem kérhető csatlakozási alapdíj a) rendszerhasználótól a felhasználási helyen az igény bejelentés időpontjában már a rendszerhasználó rendelkezésre álló teljesítményért, b) az (1) bekezdés a) pont szerinti kisfeszültségű vételezés vagy betáplálás céljából csatlakozó rendszerhasználótól, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (az új csatlakozási igény, vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes összege) nem haladja meg a 32 A-t. (3) Ha az (1) bekezdés a) pont szerinti kisfeszültségű vételezés vagy betáplálás céljából csatlakozó rendszerhasználó rendelkezésre álló teljesítménye meghaladja a 7,36 kVA-t (32 A), csatlakozási alapdíjat csak a 7,36 kVA-t meghaladó teljesítmény után kell fizetnie. (4) Ha a rendszerhasználó az adott csatlakozási pontra vonatkozóan a nem vezérelt vételezésen kívül külön mért, vezérelt vételezésre is igényel villamos teljesítményt, akkor csatlakozási alapdíjat az ezek közül nagyobb rendelkezésre álló teljesítmény után kell fizetnie, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat. A csatlakozóvezeték-létesítés és díja 6. § (1) A csatlakozóberendezés, illetve a csatlakozóvezeték létesítésének kötelezettsége a hálózati engedélyest terheli. (2) Ha az egy rendszerhasználóra jutó kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza nem haladja meg a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert, b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert, a hálózati engedélyes a csatlakozóvezeték létesítéséért csatlakozóvezeték-létesítési díjat a rendszerhasználótól nem kérhet. (3) A (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb csatlakozóvezeték létesítése esetén a rendszerhasználótól a) a szabadvezetékes csatlakozóvezeték 30 métert meghaladó részére legfeljebb 1000 Ft/m, b) a földkábeles csatlakozóvezeték 15 métert meghaladó részére legfeljebb 2000 Ft/m csatlakozóvezeték-létesítési díj kérhető. (4) A (2) és (3) bekezdésekben megjelölt csatlakozóvezeték-hosszakat a földfelszínre vetített nyomvonalhossz alapulvételével kell meghatározni. (5) A csatlakozóvezeték és a csatlakozóberendezés helyét és kialakításának módját a hálózati engedélyes – az általa kidolgozott műszaki előírások, az alkalmazható technológiák, valamint a jogszabályi előírások figyelembevételével – a rendszerhasználóval együttműködve határozza meg. (6) A rendszerhasználó az 1. § b) pont szerinti többletteljesítmény biztosításához szükségessé váló csatlakozóvezeték-csere esetén köteles a hálózati engedélyesnek megtéríteni a csere költségeit, ha a cserére szoruló vezeték létesítésének költségeit a hálózati engedélyes vagy jogelődje viselte. Ha ezt a hálózati engedélyes igazolni nem tudja, akkor az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni. A közcélú vezeték létesítése és díja 7. § (1) A kiindulási ponttól mért – a közcélú vezeték-létesítési díj megállapítása szempontjából a (2) és (3) bekezdésekben számításba vehető – távolságokat a megvalósítható, földfelszínre vetített nyomvonal hosszának alapulvételével kell meghatározni. (2) A rendszerhasználó(k) igényének kielégítése érdekében a hálózati engedélyes – eltérő megállapodás hiányában – köteles a rendszerhasználót ellátó közcélú hálózatot közvetlenül a leágazási pontig kiépíteni, ezen belül (szükség szerint) a) a kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése esetén, rendszerhasználónként, 1. szabadvezeték (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) esetén legfeljebb 50 méter, 2. földkábel esetén legfeljebb 25 méter hosszúságú közcélú vezetéket, b) a középfeszültségű hálózat kiépítése esetén, kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként, 1. szabadvezeték esetén legfeljebb 300 méter, 2. földkábel esetén legfeljebb 150 méter hosszúságú közcélú vezetéket, c) nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű, közép/kisfeszültségű transzformátorállomás(oka)t közcélú vezeték-létesítési díj megfizetése nélkül létesíteni, valamint a már rendelkezésre álló hálózat kapacitását a szükséges mértékben megnövelni. (3) Ha a rendszerhasználók igényének kielégítéséhez a (2) bekezdésben meghatározott hosszúságot meghaladó közcélú vezeték létesítése szükséges, a hálózati engedélyes a rendszerhasználó(k)tól a (2) bekezdésben feltüntetett vezetékhosszokon felüli részre – több rendszerhasználó esetén megállapodás alapján a rendszerhasználók között arányosan megosztva – legfeljebb a következő mértékű közcélú vezeték-létesítési díjat kérheti: a) kisfeszültségű hálózat építése esetén 1. szabadvezeték: 3000 Ft/m, 2. földkábel: 7000 Ft/m, b) középfeszültségű hálózat építése esetén 1. szabadvezeték: 3500 Ft/m, 2. földkábel: 8000 Ft/m. (4) A lakóparkok, többlakásos lakóépületek, engedélyköteles magánvezetékek csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózatok esetén a (3) bekezdés szerinti megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A csatlakozási díj megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg. (5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott módon létesült közcélú vezetékről, annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb rendszerhasználó igényét elégítik ki, akkor az újabb rendszerhasználóra arányosan jutó közcélú vezeték-létesítési díjat a hálózati engedélyes jogosult felszámítani. A csatlakozó rendszerhasználó által fizetendő díj megegyezik a létesítési díj inflációval növelt értékének, valamint a csatlakozó rendszerhasználó által igényelt teljesítmény és az adott hálózatra csatlakozó összes rendszerhasználó rendelkezésére álló teljesítmény hányadosának szorzatával. (6) A hálózati engedélyes a csatlakozási megállapodásukban meghatározott módon köteles az újonnan csatlakozó rendszerhasználótól beszedett díjat visszatéríteni a hálózatot létesítő rendszerhasználók részére. (7) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól közcélú vezetéklétesítési díjat az (1)–(3) bekezdésnek e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérhet. Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet, a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet módosításáról szóló 11/2007. (I. 26.) GKM rendelet. E bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. (3) A villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet 4. §-ában, a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 5. §-ában, valamint a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 7. §-ában szabályozott módon megépített hálózatok létesítésében részt nem vett, és ilyen hálózaton új igénnyel jelentkező csatlakozó rendszerhasználó a hálózat létesítésekor a hálózatlétesítésre megállapított hálózatfejlesztési hozzájárulás vagy közcélú vezeték-létesítési díj 7. § (5) bekezdésben meghatározott arányos részét köteles a hálózati engedélyesnek megfizetni. Az így befizetett összeget a hálózati engedélyes köteles a korábbi befizetők részére – a megállapodásukban foglaltaknak megfelelően – visszatéríteni. Ilyen esetben csatlakozási alapdíjat és csatlakozóvezeték-létesítési díjat az e rendeletben megállapított módon kell fizetni. (4) A hálózati engedélyes által e rendelet hatálybalépéséig kiadott előzetes írásbeli tájékoztatóban már vállalt, de még nem teljesített igényekre a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet előírásait kell alkalmazni. Az Európai Unió jogának való megfelelés 9. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/54/EK (2003. június 26.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk, 23. cikk (2) bekezdés a) pont; b) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló 2001/77/EK (2001. szeptember 27.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk. Dr. Kákosy Csaba s. k., gazdasági és közlekedési miniszter