249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról.

249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 6. pont a), c), d) és e) alpontjában, valamint 16. pont a) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Hatály 1. § (1) A rendelet hatálya – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra terjed ki. (2) A 3. § hatálya a minisztériumban, illetve a Miniszterelnökségen foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre terjed ki. (3) A szakmai vezetőre, a politikai tanácsadóra, politikai főtanácsadóra, a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre a 2. § hatálya nem terjed ki. (4) A 9. § hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed a politikai vezetőre is. II. Képzettségi pótlék 2. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője – a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére – képzettségi pótlékot állapíthat meg. (2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. (3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a közszolgálati szabályzatban vagy ügyrendben kell feltüntetni. (4) A képzettségi pótlék mértéke: a) doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatási törvényben meghatározott, azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a, b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a, c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a, d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a. (5) A több feltételnek is megfelelő kormánytisztviselő, köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg. (6) A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik. III. Munkaköri pótlék 3. § (1) A minisztériumban, Miniszterelnökségen a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő számára a hivatali szervezet vezetője munkaköri pótlékot állapíthat meg. (2) A munkaköri pótlék csak abban a munkakörben fizethető, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szakmai módszertan alapján. (3) A munkakör-elemzéseket és -értékeléseket, továbbá a pótlékra javasolt munkaköröket valamint a pótlék mértékét a személyügyi központnak kell megküldeni. (4) A munkakör-értékelés alapján a hivatali szervezet vezetője közszolgálati szabályzatban határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben pótlék fizethető. (5) A munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket külön kell meghatározni a vezetőre, az I. besorolási osztályba tartozó, valamint II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőre, továbbá a kormányzati ügykezelőre. (6) A minisztériumban, Miniszterelnökségen a megállapított eredeti személyi juttatások előirányzatának tíz százalékát nem haladhatja meg a munkaköri pótlékra kifizethető összeg. (7) A kormánytisztviselő részére legfeljebb a besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként. Amennyiben a kormánytisztviselő számára alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a kormánytisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget. (8) Kormányzati ügykezelő esetében a (7) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére legfeljebb az illetménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként. (9) A munkakör ismételt elemzésére és értékelésére akkor kerülhet sor, ha megváltozik a munkakör tartalma. Ha egy munkakör ismételt elemzésére és értékelésére kerül sor, akkor arról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a személyügyi központ útján tájékoztatni kell. (10) A munkakör-elemzéseket és értékeléseket a minisztérium, Miniszterelnökség tárolja. (11) A munkakör-elemzéseket a munkaköri leírások alapján kell végezni. (12) E § alkalmazásában a Kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki személyügyi központként. IV. Céljuttatás 4. § (1) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára a Kttv. 154. § (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítható meg célfeladat, illetve céljuttatás. (2) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta. (3) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a közszolgálati tisztviselő, részére megállapított feladattal. (4) A céljuttatással kapcsolatos adatokról (a célfeladat megnevezéséről, a céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a közszolgálati tisztviselők besorolásáról, a szervezet megnevezéséről, amennyiben a céljuttatás uniós forrásból kerül kifizetésre, akkor a projekt elnevezéséről és számáról) a hivatali szervezet vezetője a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert. (5) A Kttv. 154. § (3) bekezdése szerint megállapított célfaladat, illetve céljuttatás esetében a céljuttatás fedezetét a célfeladatot tűző államigazgatási szerv költségvetéséből kell biztosítani. 5. § A Kttv. 154. § (3) bekezdése szerinti célfeladat meghatározása során a 4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. V. Kutatási megállapodás 6. § (1) A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője legfeljebb egy éves időtartamra kutatási megállapodást köthet a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel. (2) A kutatás eredményes végrehajtása esetén a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt kutatói céljuttatás illeti meg. (3) A kutatás időtartamára a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek. (4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni. VI. Az állam által vállalt készfizető kezesség 7. § (1) A Kttv. 153. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló jogviszony fennállását a közszolgálati tisztviselő esetében a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, szakmai vezető esetében a közigazgatási szerv vezetője igazolja. (2) A Kttv. 153. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a Kttv. 153. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik. (3) Amennyiben a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető állami készfizető kezességet igényel, a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül a) a hitelszerződést kötő hitelintézet nevét, székhelyét, címét; b) az állami kezességvállalással biztosított hitel mértékét; c) a hitel lejártának időpontját. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját. (4) Amennyiben a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a Kttv. 42. § (8) bekezdés, 60. § (1) bekezdés c) és i) pontja, (2) bekezdés c) pontja, 63. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a. (5) Amennyiben a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg a (4) bekezdés szerinti kezességvállalási díjat abban az esetben kell a közszolgálati tisztviselőnek, szakmai vezetőnek megfizetnie, ha a munkáltató és a közszolgálati tisztviselő, illetve szakmai vezető eltérően nem állapodnak meg. (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonyának (4) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető által a (3) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet. (7) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel a (4) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet. (8) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot. (9) A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárat a közszolgálati tisztviselőknek, szakmai vezetőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet. (10) Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (4) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető elmulasztotta, akkor a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az illetékes adóhatóság adók módjára hajt be. VII. Kegyeleti juttatás 8. § (1) Az elhunyt közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem büntető eljárásban hozott bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg. (2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja. VIII. Cafetéria 9. § (1) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető írásban vagy elektronikus úton a tárgyév március 1-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a közszolgálati tisztviselőnek, szakmai vezetőnek, politikai vezetőnek a helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatát a tárgyévre vonatkozó nyilatkoztatási időszakot megelőzően kell megtennie. (2) A közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt, politikai vezetőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg tárgyév február 15-ig. (3) A Kttv. 151. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Kttv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg. (4) Ha a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál a (10) bekezdésben meghatározottak szerint időarányosan jogosult. (5) Az éves keretösszeg az adott évben a közszolgálati szabályzatban meghatározott cafetéria-juttatás igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról – a közszolgálati szabályzatban meghatározott eljárási rendben – november 30-ig írásban nyilatkozik. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető nem veheti igénybe. (6) Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Kttv. 151. § (1) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve a költségvetési törvényben meghatározott legmagasabb összegnek. (7) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (3) bekezdésben szereplő juttatások közül választ, akkor a keretösszegből legalább akkora összeget kell felhasználnia, amekkora összegű az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege. E követelmény olyan módon is teljesíthető, hogy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a minimum tagdíj összegére kiegészíti a felhasznált cafetéria-juttatás összegét. (8) Ha a juttatások év közbeni módosításának lehetőségét biztosítja a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető számára, akkor annak módját, feltételeit a közszolgálati szabályzatban meg kell állapítani. A módosítás névre szóló utalvány esetében csak akkor lehetséges, ha azt a közigazgatási szerv még nem rendelte meg a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető részére annak korábbi nyilatkozata alapján. (9) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafetéria-juttatásról. (10) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya év közben keletkezik, a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni. (11) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető önhibájából nem nyilatkozik határidőben az általa választott cafetéria-juttatásról, akkor a hivatali szervezet vezetője által meghatározott juttatásra jogosult. (12) A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető nevére szóló, a szerv által már megrendelt utalvány összegét is. Továbbá igénybe vett juttatásnak kell tekinteni az elszámolás során az Szja tv. 71. § (3) bekezdése szerinti juttatások esetében a kiutalt tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást. (13) A hivatali szervezet vezetője által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltérő mértékű keretösszeget, illetve eltérő választható juttatásokat. IX. Juttatások nyugállományú közszolgálati tisztviselők, szakmai vezetők részére 10. § (1) A nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető. (2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át. (3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására – szociális bizottságok bevonásával – a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni. (4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas közszolgálati tisztviselői, szakmai vezetői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal. (5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások: a) eseti szociális segély, b) jövedelem-kiegészítés, c) temetési segély, d) kedvezményes étkeztetés, e) kedvezményes üdültetés, f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele. 11. § (1) A 10. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került. (2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el. 12. § (1) A nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető elismerésére a Közszolgálati Tisztviselők Napja alkalmából. (2) A központi államigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 10–11. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni. (3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető ügyeinek intézésével referens bízható meg. X. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 14. § A 3. § (4) bekezdése alapján meghozott szabályozás hatályba lépésétől 2012. december 31-ig fizethetők ki a munkaköri pótlékok. 15. § Hatályát veszti a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök