249/
- (VIII. 31.) Korm. rendelete a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény
- §
(1)bekezdés 6. pont a), c),
- d)és
- e)alpontjában, valamint 16. pont
- a)alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Hatály 1. §
(1)A rendelet hatálya – a
(2)–
(4)bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
- és
- §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra terjed ki.
(2)A 3. § hatálya a minisztériumban, illetve a Miniszterelnökségen foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre terjed ki.
(3)A szakmai vezetőre, a politikai tanácsadóra, politikai főtanácsadóra, a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre a 2. § hatálya nem terjed ki.
(4)A 9. § hatálya az
(1)bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed a politikai vezetőre is. II. Képzettségi pótlék 2. §
(1)A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője – a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére – képzettségi pótlékot állapíthat meg.
(2)Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.
(3)A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a közszolgálati szabályzatban vagy ügyrendben kell feltüntetni.
(4)A képzettségi pótlék mértéke:
- a)doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatási törvényben meghatározott, azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,
- b)felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a,
- c)akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a,
- d)iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a.
(5)A több feltételnek is megfelelő kormánytisztviselő, köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A
(4)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.
(6)A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a
(4)bekezdés d) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik. III. Munkaköri pótlék 3. §
(1)A minisztériumban, Miniszterelnökségen a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő számára a hivatali szervezet vezetője munkaköri pótlékot állapíthat meg.
(2)A munkaköri pótlék csak abban a munkakörben fizethető, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szakmai módszertan alapján.
(3)A munkakör-elemzéseket és -értékeléseket, továbbá a pótlékra javasolt munkaköröket valamint a pótlék mértékét a személyügyi központnak kell megküldeni.
(4)A munkakör-értékelés alapján a hivatali szervezet vezetője közszolgálati szabályzatban határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben pótlék fizethető.
(5)A munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket külön kell meghatározni a vezetőre, az I. besorolási osztályba tartozó, valamint II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőre, továbbá a kormányzati ügykezelőre.
(6)A minisztériumban, Miniszterelnökségen a megállapított eredeti személyi juttatások előirányzatának tíz százalékát nem haladhatja meg a munkaköri pótlékra kifizethető összeg.
(7)A kormánytisztviselő részére legfeljebb a besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként. Amennyiben a kormánytisztviselő számára alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a kormánytisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.
(8)Kormányzati ügykezelő esetében a
(7)bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére legfeljebb az illetménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként.
(9)A munkakör ismételt elemzésére és értékelésére akkor kerülhet sor, ha megváltozik a munkakör tartalma. Ha egy munkakör ismételt elemzésére és értékelésére kerül sor, akkor arról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a személyügyi központ útján tájékoztatni kell.
(10)A munkakör-elemzéseket és értékeléseket a minisztérium, Miniszterelnökség tárolja.
(11)A munkakör-elemzéseket a munkaköri leírások alapján kell végezni.
(12)E § alkalmazásában a Kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki személyügyi központként. IV. Céljuttatás 4. §
(1)A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára a Kttv. 154. §
(2)bekezdésben foglaltak szerint állapítható meg célfeladat, illetve céljuttatás.
(2)A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.
(3)A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a közszolgálati tisztviselő, részére megállapított feladattal.
(4)A céljuttatással kapcsolatos adatokról (a célfeladat megnevezéséről, a céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a közszolgálati tisztviselők besorolásáról, a szervezet megnevezéséről, amennyiben a céljuttatás uniós forrásból kerül kifizetésre, akkor a projekt elnevezéséről és számáról) a hivatali szervezet vezetője a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert.
(5)A Kttv. 154. §
(3)bekezdése szerint megállapított célfaladat, illetve céljuttatás esetében a céljuttatás fedezetét a célfeladatot tűző államigazgatási szerv költségvetéséből kell biztosítani. 5. § A Kttv. 154. §
(3)bekezdése szerinti célfeladat meghatározása során a
- §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. V. Kutatási megállapodás
- §
(1)A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője legfeljebb egy éves időtartamra kutatási megállapodást köthet a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel.
(2)A kutatás eredményes végrehajtása esetén a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt kutatói céljuttatás illeti meg.
(3)A kutatás időtartamára a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek.
(4)Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a
- §-t kell megfelelően alkalmazni. VI. Az állam által vállalt készfizető kezesség
- §
(1)A Kttv. 153. §
(2)bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló jogviszony fennállását a közszolgálati tisztviselő esetében a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, szakmai vezető esetében a közigazgatási szerv vezetője igazolja.
(2)A Kttv. 153. §
(2)bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a Kttv. 153. §
(2)bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.
(3)Amennyiben a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető állami készfizető kezességet igényel, a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül
- a)a hitelszerződést kötő hitelintézet nevét, székhelyét, címét;
- b)az állami kezességvállalással biztosított hitel mértékét;
- c)a hitel lejártának időpontját. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(4)Amennyiben a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a Kttv. 42. §
(8)bekezdés, 60. §
(1)bekezdés
- c)és
- i)pontja,
(2)bekezdés c) pontja, 63. §
(2)bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.
(5)Amennyiben a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonya a Kttv. 60. §
(2)bekezdés a) pontja alapján szűnik meg a
(4)bekezdés szerinti kezességvállalási díjat abban az esetben kell a közszolgálati tisztviselőnek, szakmai vezetőnek megfizetnie, ha a munkáltató és a közszolgálati tisztviselő, illetve szakmai vezető eltérően nem állapodnak meg.
(6)A munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető jogviszonyának
(4)bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető által a
(3)bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(7)A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel a
(4)bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, amelyet a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(8)Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a
(4)bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.
(9)A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárat a közszolgálati tisztviselőknek, szakmai vezetőknek nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(10)Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a
(4)bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető elmulasztotta, akkor a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az illetékes adóhatóság adók módjára hajt be. VII. Kegyeleti juttatás 8. §
(1)Az elhunyt közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a hivatali szerv vezetője a közszolgálat halottjává nyilváníthatja. Az elhunyt nyugalmazott közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető akkor nyilvánítható a közszolgálat halottjává, ha jogviszonyát nem büntető eljárásban hozott bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg.
(2)A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.
(3)Az
(1)bekezdésben meghatározott szerv a közszolgálat halottjává nyilvánított személy temetési költségeit részben vagy egészben átvállalja. VIII. Cafetéria 9. §
(1)A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető írásban vagy elektronikus úton a tárgyév március 1-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a közszolgálati tisztviselőnek, szakmai vezetőnek, politikai vezetőnek a helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatát a tárgyévre vonatkozó nyilatkoztatási időszakot megelőzően kell megtennie.
(2)A közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt, politikai vezetőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg tárgyév február 15-ig.
(3)A Kttv. 151. §
(2)bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Kttv. 60. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.
(4)Ha a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál a
(10)bekezdésben meghatározottak szerint időarányosan jogosult.
(5)Az éves keretösszeg az adott évben a közszolgálati szabályzatban meghatározott cafetéria-juttatás igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról – a közszolgálati szabályzatban meghatározott eljárási rendben – november 30-ig írásban nyilatkozik. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető nem veheti igénybe.
(6)Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Kttv. 151. §
(1)bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve a költségvetési törvényben meghatározott legmagasabb összegnek.
(7)Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §
(3)bekezdésben szereplő juttatások közül választ, akkor a keretösszegből legalább akkora összeget kell felhasználnia, amekkora összegű az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege. E követelmény olyan módon is teljesíthető, hogy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a minimum tagdíj összegére kiegészíti a felhasznált cafetéria-juttatás összegét.
(8)Ha a juttatások év közbeni módosításának lehetőségét biztosítja a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető számára, akkor annak módját, feltételeit a közszolgálati szabályzatban meg kell állapítani. A módosítás névre szóló utalvány esetében csak akkor lehetséges, ha azt a közigazgatási szerv még nem rendelte meg a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető részére annak korábbi nyilatkozata alapján.
(9)Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafetéria-juttatásról.
(10)Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya év közben keletkezik, a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.
(11)Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető önhibájából nem nyilatkozik határidőben az általa választott cafetéria-juttatásról, akkor a hivatali szervezet vezetője által meghatározott juttatásra jogosult.
(12)A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető nevére szóló, a szerv által már megrendelt utalvány összegét is. Továbbá igénybe vett juttatásnak kell tekinteni az elszámolás során az Szja tv. 71. §
(3)bekezdése szerinti juttatások esetében a kiutalt tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást.
(13)A hivatali szervezet vezetője által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltérő mértékű keretösszeget, illetve eltérő választható juttatásokat. IX. Juttatások nyugállományú közszolgálati tisztviselők, szakmai vezetők részére 10. §
(1)A nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.
(2)Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.
(3)A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására – szociális bizottságok bevonásával – a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.
(4)A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas közszolgálati tisztviselői, szakmai vezetői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.
(5)A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:
- a)eseti szociális segély,
- b)jövedelem-kiegészítés,
- c)temetési segély,
- d)kedvezményes étkeztetés,
- e)kedvezményes üdültetés,
- f)egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele. 11. §
(1)A 10. §
(4)bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.
(2)A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el. 12. §
(1)A nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető elismerésére a Közszolgálati Tisztviselők Napja alkalmából.
(2)A központi államigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az
(1)bekezdésben, valamint a 10–11. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.
(3)Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető ügyeinek intézésével referens bízható meg. X. Záró rendelkezések 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. 14. § A 3. §
(4)bekezdése alapján meghozott szabályozás hatályba lépésétől
- december 31-ig fizethetők ki a munkaköri pótlékok.
- § Hatályát veszti a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/
- (XII. 23.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök