162/2003. (X. 16.) Korm. rendelete a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről.

162/2003. (X. 16.) Korm. rendelete a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről. Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1998. évi L. törvény, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény kihirdetéséről szóló 1965. évi 4. törvényerejű rendelet, valamint az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1988. évi 17. törvényerejű rendelet végrehajtása érdekében, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a kábítószerek előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának szabályozására a következőket rendeli el: Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) ipari mák: az Országos Mezőgazdasági Minősítő In tézet (a továbbiakban: OMMI) által a Nemzeti Fajtajegyzékben közzétett olyan magas alkaloid tartalmú Papaver somniferum L. faj és rokon fajainak fajtái (a továbbiakban: mákfajta), amelyben a kábítószernek minősülő ópium alkaloidok (morfin, tebain, kodein) összes hatóanyag koncentrációja a száraz mákszalmában feletti, illetve az Európai Unió tagállamaiban ipari célra felhasználható mákfajta; b) étkezési mák: az OMMI által a Nemzeti Fajtajegyzékben közzétett olyan alacsony alkaloid tartalmú mákfajta, amelyben a kábítószernek minősülő ópium alkaloidok (morfin, tebain, kodein) összes hatóanyag koncentrációja a száraz mákszalmában 3. 2009. december 31-ig 0,2%, 4. 2010. január 1-jétől 0,1% vagy ez alatti, illetve az Európai Unió tagállamaiban étkezési célt szolgáló, forgalomba hozható mákfajta; c) díszítő mák: virágkötészeti célra előállított étkezési mákfajta mákszára és máktokja, 1. amelyet kábítószerként való felhasználást megnehezítő eljárással (festéssel, lakkozással vagy fehérítéssel) kezelnek, vagy 2. amely kábítószernek minősülő ópium alkaloidjainak (morfin, tebain, kodein) összes hatóanyag koncentrációja a száraz mákszalmában 0,2% vagy az alatti, 2010. január 1-jétől 0,1% vagy az alatti; d) alacsony tetrahidrocannabinol (a továbbiakban: THC) tartalmú kender (Cannabis sativa L.): olyan, az OMMI által a Nemzeti Fajtajegyzékben közzétett rost- és magkender, amelynek szabad THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében, a növény érettségi állapotától függetlenül nem éri el a 0,2%-ot, illetve az Európai Unió tagállamaiban rostkender termesztésre felhasználható kenderfajta; e) magas THC tartalmú kender: olyan kender, amelynek szabad THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében, a növény érettségi állapotától függetlenül eléri vagy meghaladja a 0,2%-ot; f) kifejtetlen ipari máktok: teljes éréskor rövid (legfeljebb 10 cm-es) szárrésszel betakarított ipari mák magot tartalmazó tokja; g) mákszalma: a máknövény minden része a magok kivételével. 2. § A mákfajta alkaloid tartalmának, valamint a kenderfajta THC tartalmának a mintavételt követő meghatározását az OMMI akkreditált laboratóriuma végzi a Nemzeti Fajtajegyzékben történő közzététel előtt. A kenderfajta THC tartalmának meghatározására az Európai Bizottságnak a rostlennek és a rostkendernek a rendszerbe történő felvétele, a területpihentetésre vonatkozó szabályok, valamint Görögország és Portugália bázisterületeinek módosítása miatt az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló 1251/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 2316/1999/EK rendelet módosításáról szóló 2860/2000/EK rendeletében foglaltak irányadók. A kender termesztése 3. § (1) Szabadföldön, valamint fedett termesztő berendezésben kizárólag alacsony THC tartalmú kender termeszthető. (2) Kender vetéséhez kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel. Az ipari mák termesztése 4. § (1) Ipari mák vetéséhez kizárólag ipari mákfajta fémzárolt vetőmagja használható fel. (2) Ipari mák termesztése kizárólag a külön jogszabály szerint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (a továbbiakban: ESZCSM EKH) által kiadott érvényes tevékenységi engedéllyel (a továbbiakban: tevékenységi engedély), valamint évenként megújítandó eseti termesztetési engedéllyel (a továbbiakban: eseti termesztetési engedély) rendelkező gazdálkodó szervezettel (a továbbiakban: termesztető) megkötött érvényes szerződés alapján végezhető. (3) A tevékenységi és az eseti termesztetési engedély egy példányát az ESZCSM EKH a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium) megküldi. 5. § (1) A termesztető köteles a) a termőterület szerint illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: FM Hivatal) részére az 1. számú melléklet 1—7. pontja szerinti adatokat tárgyév április 30-áig, a 8. pontja szerinti adatot pedig november 30-áig megküldeni, b) a nemzetközi szabályozással összhangban, az adott év március 31-áig az eseti termesztetési engedély kiadása érdekében a következő évi vetésterületre és a kinyerni tervezett összes alkaloid mennyiségre vonatkozóan adatokat szolgáltatni az ESZCSM EKH-nak és a Minisztériumnak, c) folyamatos nyilvántartást vezetni a szerződéses máktermesztőkről, azok vetőmag és ipari mák termőterületeinek helyéről és nagyságáról, az átadott és visszaszolgáltatott vetőmag, valamint az átvett mák mennyiségéről, továbbá a bejelentett különleges esetekről, d) a vetéshez szükséges vetőmagot a termesztőnek átadni, a fel nem használt vetőmagot tőle visszavenni, és a fel nem használt vetőmag őrzéséről annak felhasználásáig, illetve megsemmisítéséig gondoskodni, e) a vele szerződésben álló termesztőknél az ipari mák termesztését ellenőrizni, f) a megkötött szerződés alapján előállított kifejtetlen ipari máktok teljes mennyiségét átvenni, g) a felhasználni nem kívánt mákszalmát megsemmisíteni, h) biztosítani, hogy a mákszalma, illetve a mákmag csak megfelelő biztonsági eljárások mellett kerüljön felhasználásra vagy megsemmisítésre, i) a termesztésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése vagy visszaélés gyanúja esetén az illetékes helyi rendőrhatóságot értesíteni. (2) Az FM Hivatal az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésről az illetékes helyi rendőrhatóságot tájékoztatja. 6. § (1) Az ipari mák termesztője köteles a) a 2. számú melléklet szerinti nyilvántartást folyama tosan vezetni, b) a fel nem használt vetőmagot tárgyév május 10-éig a termesztető részére visszaszolgáltatni, c) a mákvirágzás befejezésének időszakától (zöld tokos állapottól) a betakarításig a teljes termőterület folyamatos őrzéséről gondoskodni, d) a kifejtetlen ipari máktokot teljes mennyiségben a termesztető részére átadni, a tok átmeneti őrzésére alkalmas tárolóhelyet biztosítani, és annak folyamatos őrzéséről gondoskodni, e) a betakarítás után a kifejtetlen ipari máktoknak a termesztető általi átvételét követően az általa a 2. számú melléklet szerint vezetett nyilvántartást a falugazdásszal aláíratni, annak egy példányát a falugazdásznak átadni, aki azt továbbítja az FM Hivatalnak. (2) A termesztő köteles továbbá minden, az általános termesztési gyakorlattól eltérő különleges esetet, így különösen a zöld tok megkarcolását, a tokok károsítását, lopását az illetékes helyi rendőrhatóságnak, valamint a vele szerződésben álló termesztetőnek haladéktalanul írásban bejelenteni. Az ügyészség a nyomozás eredményéről értesíti az FM Hivatalt, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézetét (a továbbiakban: ÁNTSZ), valamint az ESZCSM EKH-t. 7. § (1) Az FM Hivatal az ipari mákot termesztők bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeinek betartását a falugazdászi hálózat útján, a virágzástól a betakarításig terjedő időszakban évente legalább egyszer ellenőrzi. (2) Az ellenőrzésről a falugazdász a 3. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet készíti el, és a betakarítást követően aláírja a termesztő által vezetett nyilvántartást. Ha az ellenőrzés arra az eredményre vezet, hogy a termesztő a 6. § (1) bekezdésében foglalt bármely kötelezettségének nem tett eleget, a falugazdász haladéktalanul értesíti a termesztetőt, valamint visszaélés gyanúja esetén az illetékes helyi rendőrhatóságot, egyúttal javaslatot tehet az FM Hivatal részére a növényállománynak, illetve a termésnek a termesztő költségén történő megsemmisítésére. Az FM Hivatal a rendőrhatóság bevonásával dönt a megsemmisítésről. (3) Az FM Hivatal az 5. § (1) bekezdésének a) pontja és a 6. § (1) bekezdésének e) pontja szerint nyilvántartott adatokat az érintett személyek azonosítására alkalmatlan statisztikai adat formájában a betakarítást követő év március 31-éig az ENSZ Nemzetközi Kábítószer Ellenőrző Szerve felé történő adatszolgáltatás érdekében megküldi a Minisztérium részére, amely azt április 30-ig összesítve továbbítja az ESZCSM EKH-nak. Étkezési mák termesztése 8. § (1) Étkezési mák vetéséhez kizárólag étkezési mákfajta fémzárolt vetőmagja használható fel. A termesztőnek a vetőmaggal kapcsolatos bizonylatokat és számlákat legalább a tenyészidőszak végéig meg kell őriznie. (2) A termesztő az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése, illetve az étkezési mák 500 m2-t meghaladó termőterülete esetén köteles a 4. számú melléklet szerinti adatokat a termesztés megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév április 30-áig az FM Hivatal részére bejelenteni. (3) A termesztőnek a bejelentésről az FM Hivatal az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. Étkezési mák kizárólag ilyen igazolás birtokában hozható kereskedelmi forgalomba. (4) Az étkezési mák termesztője minden, az általános termesztési gyakorlattól eltérő különleges esetet, így különösen a zöld tok megkarcolását, a tokok károsítását, lopását az illetékes helyi rendőrhatóságnak köteles jelenteni. (5) Az FM Hivatal a (2) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt adatokat az érintett személyek azonosítására alkalmatlan statisztikai adat formájában megküldi a Minisztériumnak. 9. § (1) Az étkezési mák fel nem használt mákszalmáját a termesztő felajánlhatja az ipari mákot termesztetőnek átvételre, aki a mákszalma elfogadása esetén az elszállításról saját költségén gondoskodik, továbbá a nyilvántartás érdekében jegyzőkönyvvel dokumentálja az elszállítást. (2) A fel nem ajánlott, továbbá át nem vett mákszalmát égetéssel vagy talajba forgatással azonnal meg kell semmisíteni. A megsemmisítés időpontjáról a 8. § (2) bekezdése szerinti bejelentésre kötelezett termesztő legalább 7 nappal korábban értesíti az FM Hivatalt, amely a megsemmisítést a helyszínen ellenőrzi, és erről jegyzőkönyvet állít ki. Díszítő mák termesztése 10. § (1) Díszítő mák termesztéséhez kizárólag étkezési mákfajta fémzárolt vetőmagja használható fel. (2) A díszítő mák termesztője tárgyév április 30-áig a 4. számú melléklet szerinti adatokat köteles az FM Hivatalnak megküldeni. (3) Az FM Hivatal a (2) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt adatokat az érintett személyek azonosítására alkalmatlan statisztikai adat formájában megküldi a Minisztériumnak, amely azt május 31-ig összesítve továbbítja az ESZCSM EKH-nak. (4) Az 1. § c) pontjának 1. alpontja szerinti kezelési eljárásnak biztosítania kell, hogy a kábítószernek minősülő ópium alkaloidok (morfin, tebain, kodein) összes hatóanyag koncentrációja a kezelt mákszalmában 0,2% vagy az alatti, 2010. január 1-jétől 0,1% vagy az alatti legyen. (5) Díszítő mák exportja esetén az ESZCSM EKH adja ki az export engedélyt, külön jogszabály szerint. (6) A díszítő mákként fel nem használt mákszalmát égetéssel vagy talajba forgatással meg kell semmisíteni. (7) A díszítő mák termesztője minden, az általános termesztési gyakorlattól eltérő különleges esetet, így különösen a zöld tok megkarcolását, a tokok károsítását, lopását az illetékes helyi rendőrhatóságnak köteles jelenteni. A forgalomba hozatal szabályai 11. § (1) Az e rendeletben és a külön jogszabályokban előírtaknak megfelelő mákmagot, illetve alacsony THC tartalmú kendermagot szabad forgalomba hozni, illetve belföldi forgalom számára vámkezelni. A magas THC tartalmú kender és annak vetőmagja a 13. § (1) bekezdése szerinti engedély megléte esetén, az engedély bemutatása mellett vámkezelhető a belföldi forgalom számára. (2) A forgalomba hozatalra kerülő étkezési mákmagból az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) mintát vesz, és azt az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló jogszabály szerinti határértékeknek való megfelelést ellenőrző vizsgálat céljából megküldi a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek. (3) Ipari mák magjának étkezési célra történő forgalomba hozatala esetén az első alkalommal forgalomba hozónak alkaloid vizsgálatra akkreditált laboratóriumban be kell vizsgáltatni a mákmagot az alkaloid tartalom meghatározása céljából. (4) A mák, illetve az alacsony THC tartalmú kender növény bármely része — a mák- és kendermag kivételével — kizárólag forgalomba hozatal és feldolgozás céljából hozható be, vihető ki, illetve vihető át a Magyar Köztársaság területén. 12. § A mák és a kender termesztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére saját hatáskörén belül az FM Hivatal, a rendőrhatóság, az OMMI, a szolgálat, valamint az ÁNTSZ jogosult. Ipari mákkal és magas THC tartalmú kenderrel végezhető egyéb tevékenységek 13. § (1) Ipari mák termesztés-technológiai kutatásával, nemesítésével, fajtakísérleteinek beállításával, kísérleti termesztésével, tudományos célú termesztésével és termeltetésével, vetőmagja előállításával, genetikai alapanyagainak tárolásával, továbbá a magas THC tartalmú kender genetikai alapanyagainak tárolásával a Minisztérium engedélyével rendelkező szervezet (a továbbiakban: engedélyes) foglalkozhat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet az az engedélyes folytathat, amely a) alaptevékenysége körében kutatás-fejlesztési, génmegőrzési vagy fajtakísérleti tevékenységet végez, b) kender THC tartalma, illetve mák alkaloid tartalma meghatározására saját kémiai vizsgáló (analitikai) laboratóriummal és módszerekkel rendelkezik, vagy hatósági laboratóriumtól a vizsgálati eredményt megkéri, c) ipari mákfajták, fajtajelöltek és kísérleti populációk termesztése során a tenyészidő alatt a zöld tokos állapottól kezdődően a betakarításig, illetve a magas THC tartalmú kenderfajták és azok vetőmagjai termesztésénél mind szabadföldön, mind fedett termesztőberendezésben folyamatos őrzést képes biztosítani, d) a magas THC tartalmú kenderfajták, ipari mákfajták, fajtajelöltek és kísérleti populációk termesztéséhez, feldolgozásához és raktározásához saját tulajdonú vagy bérelt területtel rendelkezik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre vonatkozó engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet a Minisztériumhoz kell benyújtani. (4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a) a kérelmező nevét, címét, b) a kérelmező alaptevékenységének meghatározását, c) a kérelmező adószámát, d) a kábítószer előállítására felhasználható, kutatott növények körét és a kutatás formáját, e) a kábítószer előállítására felhasználható növényekkel kapcsolatos fajtafenntartási kötelezettségvállalást. (5) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a kérelmező alapító okiratának másolatát, vagy gaz dasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, b) a kérelmező üzemének, illetve érintett üzemrészé nek és raktárának vázlatos tervrajzát (amelyen fel kell tüntetni a telepített biztonságtechnikai eszközök helyét és a biztonságtechnikai rendszer működőképességét igazoló kivitelezői szakvéleményt), valamint az Országos Rendőrfőkapitányság Központi Kábítószerrendészet (a továbbiakban: ORFK KKR) szakhatósági hozzájárulását, c) az ESZCSM EKH szakhatósági hozzájárulását, d) az ÁNTSZ véleményét, e) a kérelmezőnél kutatásokat, nemesítést vagy fajta kísérletet végző felelős szakember felsőfokú iskolai végzettségét igazoló bizonyítvány hiteles másolatát. (6) Az engedélyt a Minisztérium adja meg. A Minisztérium az engedély egy-egy példányát megküldi az ORFK KKR és az ESZCSM EKH részére. (7) Az engedélyes köteles a (4) bekezdésben meghatározott adatok bármelyikének megváltozását 15 napon belül jelenteni a Minisztériumnak. (8) Az engedély visszavonásig érvényes, azonban azt az engedélyesnek 3 évenként meg kell újíttatnia. Ha az engedélyes működése vagy tevékenységének gyakorlása e rendeletben foglalt feltételeknek nem felel meg, az engedélyt a Minisztérium visszavonja. Az engedély visszavonását az e rendelet szerint ellenőrzésre feljogosított bármelyik hatóság kezdeményezheti. (9) Az (1) bekezdés szerinti vetőmag-előállítás során a vetőmag tisztítási aljat zárttéri égetéssel meg kell semmisíteni. (10) Az (1) bekezdés szerinti nemesítési és fajtafenntartási tevékenység fajtakísérletek, gyűjteményfenntartás, újraszaporítás, valamint a nemzetközi megrendelésekhez való adatszolgáltatás céljából csak ellenőrzött körülmények között végezhető. 14. § Mák és kender kábítószernek minősülő hatóanyag tartalmának növelésére gyógyászati célú tudományos kutatási tevékenység folytatható az ESZCSM EKH által kibocsátott kutatási engedély birtokában. Az engedélyt az ESZCSM EKH a Minisztérium, valamint az ORFK KKR előzetes szakhatósági hozzájárulása alapján adja ki. Az ESZCSM EKH az engedély egy-egy példányát megküldi a Minisztérium és az ORFK KKR részére. 15. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a vetőmagok piacának közös szervezéséről szóló 2358/71/EGK rendelet módosításáról, valamint a vetőmagágazatban a 2000/2001. és 2001/2002. gazdasági évben nyújtandó támogatásról szóló 1405/1999/EK tanácsi rendelettel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Záró rendelkezések 16. § (1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — 2004. január 1-jén lép hatályba. (2) A 10. § (4) bekezdése 2005. január 1-jén, az 1. § a) pontjában az ,,illetve az Európai Unió tagállamaiban ipari célra felhasználható mákfajta,’’, az 1. § b) pontjában az ,,illetve az Európai Unió tagállamaiban étkezési célt szolgáló, forgalomba hozható mákfajta,’’, valamint az 1. § d) pontjában az ,,illetve az Európai Unió tagállamaiban rostkender termesztésre felhasználható kenderfajta,’’ szövegrész a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 94/1997. (VI. 5.) Korm. rendelet és a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének engedélyezési eljárásainak szabályairól szóló 10/1998. (VIII. 7.) FVM—EüM együttes rendelet hatályát veszti. (4) A rendelet 1. §-a c) pontjának 1. alpontjában a ,,(festéssel, lakkozással vagy fehérítéssel)’’ szövegrész 2005. január 1-jén hatályát veszti. (5) E rendelet hatálybalépésekor a 13. § szerinti tevékenységet folytató szervezet e rendelet hatálybalépése után akkor folytathatja a tevékenységét, ha a hatálybalépéstől számított 90 napon belül benyújtott kérelmére a tevékenység folytatására engedélyt kap. (6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 110. §-át megelőző alcím, valamint 110. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,Kábítószer előállítására alkalmas növényekkel kapcsolatos előírások megszegése 110. § (1) Aki a mák és kender termesztésére, forgalmazására, valamint az ipari mákkal és magas THC tartalmú kenderrel végezhető egyéb tevékenységekre vonatkozó előírásokat megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.’’ Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök