4/2015. (VII. 28.) NVI utasítása a Nemzeti Választási Iroda etikai szabályzatáról.

4/2015. (VII. 28.) NVI utasítása a Nemzeti Választási Iroda etikai szabályzatáról. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 231. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a következő utasítást adom ki: 1. Az utasítás célja és hatálya 1. § Ezen utasítás célja, hogy a  Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: Iroda) minden köztisztviselője számára nyilvánosan, átláthatóan és egyértelműen rögzítse azokat az  etikai normákat, amelyek a  munkahelyi, illetve a  köztisztviselői minőséggel összefüggésben a  munkahelyen kívül tanúsított viselkedéshez és magatartáshoz mértékül szolgálnak. 2. § Ezen utasítás hatálya kiterjed az Irodával közszolgálati jogviszonyban álló valamennyi köztisztviselőre. 2. Etikai követelmények 3. § A köztisztviselő mind hivatali tevékenysége során, mind a magánéletben Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hűen cselekszik, az  Alaptörvényből és a  jogszabályokból eredő feladatait, kötelezettségeit maradéktalanul és példaadóan teljesíti, az  alkotmányos alapjogokat és értékeket, az  állami intézményrendszert és annak döntéseit tiszteletben tartja és erősíti. 4. § A köztisztviselő feladatait a  nemzet érdekében, a  közjót szolgálva teljesíti, ezeket az  egyéni és csoportérdekekkel szemben előnyben részesíti. 5. § A köztisztviselő feladatait a  valós körülmények mérlegelése alapján méltányosan teljesíti, különös figyelemmel a választójog gyakorlásának elősegítésére; döntéseit a jogszabályok adta keretek között, mindig a legjobb szaktudása szerint felmért körülményekre tekintettel, a józan ész és az emberiesség alapján hozza meg. 6. § A köztisztviselő feladatait megjelenésében és magaviseletében megnyilvánuló méltósággal köteles teljesíteni. A  köztisztviselő a  munkahelyén olyan módon viselkedik, kommunikál és öltözködik, hogy az  erősítse az  Iroda és általában az  állami szervek megbecsültségét, és ezáltal javítsa azok feladatellátási képességét. A  köztisztviselő feladatainak teljesítése során munkatársaival, illetve az  eljárásában részt vevő személyekkel szemben türelemmel, mértékletességgel, udvariasan, méltóságukat tiszteletben tartva jár el, tartózkodik a személyes jellegű észrevételektől. A  köztisztviselő a  munkahelyén kívül is törekszik arra, hogy viselkedése erősítse az  állami szervekbe és azok köztisztviselőibe vetett bizalmat. 7. § (1) A köztisztviselő az  Iroda iránt elkötelezett, kötelessége az  Iroda hírnevének megőrzése, az  e  tekintetben való felelősségvállalás. (2) A köztisztviselő feladatait az  emberekre vagy azok csoportjaira vonatkozó előítéletektől mentesen teljesíti. A köztisztviselő munkahelyi kötelességei teljesítése során egyenlő bánásmódot tanúsít munkatársaival, az eljárásában részt vevő személyekkel, továbbá – magánjellegű, személyes kapcsolatain kívül – minden emberrel szemben. 8. § (1) A köztisztviselő munkahelyét nem használhatja fel politikai vagy egyéb előnyszerzésre, és tartózkodik minden olyan – különösen politikai – tevékenységtől vagy állásfoglalástól, amely megingathatná a részrehajlástól mentes és etikus munkavégzése iránti bizalmat. (2) A köztisztviselőnek az  érdek-képviseleti vagy társadalmi szervezetben való tevékenységet egyértelműen el kell különítenie munkahelyi tevékenységétől. (3) A köztisztviselő jelenteni köteles vezetőjének, ha az ügy tárgyilagos megítélése – különösen az eljárásban érintett személyhez fűződő személyes kapcsolata miatt – tőle nem elvárható. 9. § A köztisztviselő feladatait döntései, nyilatkozatai és cselekedetei súlyának tudatában, felelősen teljesíti. Döntései és cselekedetei során figyelembe veszi, majd vállalja azok következményeit. A köztisztviselő az általa elkövetett hibákat elismeri, azokat másra nem hárítja át, hibás döntéseinek következményeit lehetőség szerint orvosolja. 10. § A köztisztviselő feladatait munkatársaival és az eljárásában részt vevő valamennyi személlyel együttműködve teljesíti. Az  együttműködés során a  rendelkezésére álló információkat megosztja, a  felmerült problémák közös, minden érintett számára megnyugtató megoldására törekszik. 11. § A köztisztviselő a közérdekű célok megvalósítása során olyan eszközöket választ, amelyek indokoltak, az adott célok megvalósítását leginkább szolgálják, de sem a köz, sem pedig mások számára nem okoznak indokolatlan terheket vagy károkat. 12. § A köztisztviselő felhatalmazás nélkül nem tehet olyan állásfoglalást vagy ígéretet, amely az Iroda kötelezettségvállalására irányulna, vagy ennek látszatát keltheti, és nem használhatja fel hivatali tisztségét személyes céljai érdekében. A köztisztviselő tevékenységének ellátása során nem tehet valótlan vagy megtévesztő nyilatkozatot. 13. § A köztisztviselő védi és megőrzi a közvagyont. A köztisztviselő köteles a tudomására jutott korrupciós tevékenységet, a  közpénzek és a  közvagyon tárgyainak pazarló, magáncélra történő vagy nem átlátható felhasználását, továbbá az ezek veszélyével fenyegető helyzetet vezetőjének jelezni. 3. A vezetőkkel szembeni további etikai követelmények 14. § A vezető feladatait az irányítása alatt álló köztisztviselőktől is elvárt magatartás példamutató tanúsításával teljesíti. A  vezetői felelősségből fakadó sajátos kötelességeit úgy kell teljesítenie, hogy az  a  felelősségvállalás, a  kötelességteljesítés és az  emberiesség példája legyen azok számára is, akiket ugyanilyen kötelezettségek nem terhelnek. 15. § A vezető feladatait a szakmai szempontok érvényesítésével teljesíti, döntései meghozatala során nem érvényesíthet politikai vagy önkényes szempontokat. A vezető felettes vezetői döntéseinek meghozatalát a végrehajthatóság és célravezetőség biztosítása érdekében a szakmai szempontok képviseletével támogatja. 16. § (1) A vezető az irányítói jogosítványok gyakorlása során az irányítása alatt álló köztisztviselőkkel igazságos, következetes és méltányos. A vezetőnek az irányítása alatt álló köztisztviselők számára szóban és írásban is nyilvánvalóvá kell tennie, hogy jogi és erkölcsi kötelezettségeikkel kapcsolatban milyen magatartást vár el. (2) A minősítés, teljesítményértékelés jogát gyakoroló vezető köteles fokozott gonddal értékelni az  értékelt, illetve minősített köztisztviselő magatartását. A vezető az irányítása alatt álló köztisztviselő szakmai munkájának értékelése során kizárólag az elvégzett munka mennyiségét, minőségét és a munkakörhöz szükséges kompetenciáik szintjét veheti figyelembe; esetleges személyes ellentét vagy eltérő vélemény értékítéletét nem befolyásolhatja. 17. § A vezető törekszik személyes példamutatásával és minden lehetséges eszközzel motiválni az  irányítása alatt álló köztisztviselőket, meghallgatja véleményüket, iránymutatásaival segíti munkavégzésüket. 18. § A vezető törekszik az irányítása alá tartozó szervezeti egység vonatkozásában a kölcsönös bizalmon és segítőkészségen alapuló, feszültségektől mentes munkahelyi légkör kialakítására és fenntartására, tartózkodik az irányítása alatt álló köztisztviselők emberi méltóságát sértő kijelentésektől, magatartástól. 19. § A vezető az irányítása alatt álló köztisztviselők előmenetelét a szakmai szempontok és az elvégzett munka értékelése alapján támogathatja. Az  azonos teljesítményt nyújtó köztisztviselők előmenetelét – ideértve a  képzésekhez való hozzáférést is – egyenlő feltételek mellett kell biztosítani. 20. § A vezető az  irányítása alatt álló köztisztviselőt nem utasíthatja, kényszerítheti, bátoríthatja vagy kérheti arra, hogy az  hivatali idejében olyan tevékenységet végezzen, ami nem tartozik hivatali tevékenysége körébe, illetve amit jogszabály, NVI elnöki utasítás vagy közös hivatali felettesük egyedi utasítása tilt. 4. Etikai vétség 21. § Ezen utasítás alkalmazásában etikai vétség a) a 3–20. §-okban foglalt etikai követelményekkel ellentétes magatartás, b) az etikai eljárás szándékos akadályozása, így különösen ba) etikai vétség rosszhiszemű bejelentése vagy bb) a tényállás feltárásának felróható akadályozása. 5. Etikai Bizottság 22. § (1) Az etikai vétségek kivizsgálása céljából az Irodában Etikai Bizottság működik. (2) Az Etikai Bizottság öt tagból áll. Az Etikai Bizottság tagjait az  Iroda elnöke jelöli ki a köztisztviselők közül. Az  Iroda elnökhelyettesei javaslatot tehetnek három-három bizottsági tag személyére a  közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői közül. Az Etikai Bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól. (3) Az Etikai Bizottság tagjának olyan nem vezetői munkakört betöltő köztisztviselő jelölhető ki, aki az  Irodán belül közmegbecsülésnek örvend, és etikai szempontból kifogástalan életvitelű. Az  Etikai Bizottsági tagság a  kijelölés elfogadásával jön létre. (4) Nem lehet az Etikai Bizottság tagja, aki a) a kijelölés időpontját megelőző egy évben etikai vétséget követett el, b) a kijelölés időpontjában etikai vagy fegyelmi eljárás alatt áll, vagy c) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. 23. § Az Etikai Bizottság valamennyi tag megbízatásának létrejöttétől számított öt munkanapon belül megtartja alakuló ülését. 24. § (1) Az Etikai Bizottság tagjának megbízatása megszűnik a) a megbízatás lejártával, b) ha vele szemben az Etikai Bizottság etikai vétség miatt büntetést szab ki, c) ha vele szemben a munkáltató fegyelmi büntetést szab ki, d) az Irodánál fennálló jogviszonya megszűnésével, e) a tag lemondásával vagy f ) a tag egy naptári évben kilencven napot meghaladó távolléte esetén. (2) Az Etikai Bizottság tagja megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell új tag kijelöléséről a 22. § (2)–(4) bekezdések megfelelő alkalmazásával. 25. § (1) Az Etikai Bizottság tagjai az  őket e  minőségükben megillető jogosítványaikat és kötelezettségeiket kizárólag személyesen gyakorolhatják, illetve teljesíthetik. (2) Az Etikai Bizottság elnökét a tagok maguk közül választják meg. (3) Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három tag jelen van. Az Etikai Bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza. (4) Az Etikai Bizottság az eljárása részletes szabályait ügyrendben állapítja meg. (5) Az Etikai Bizottság működésével összefüggő adminisztratív feladatokat a  Humánpolitikai Főosztály erre kijelölt köztisztviselője látja el. 26. § (1) Az Etikai Bizottság tagjai e  megbízatásukkal összefüggő feladataik ellátása körében nem utasíthatók, feladatukat minden befolyástól mentesen kötelesek ellátni. (2) Az Etikai Bizottság tagjai a megbízatásuk során tudomásukra jutott személyes és egyéb bizalmas adatokat kötelesek – a megbízatás megszűnése után is – megőrizni, azokat a megbízatásukkal összefüggő feladat ellátása körén kívül más célra nem használhatják fel, valamint gondoskodnak arról, hogy illetéktelen személy ezen adatokat ne ismerhesse meg. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az Etikai Bizottság eljárása vagy működésével összefüggő feladataik ellátása során személyes vagy egyéb bizalmas adatokat megismerő köztisztviselőkre is. (3) Az Etikai Bizottság tagjait e tevékenységükért külön díjazás vagy egyéb juttatás nem illeti meg. 6. Az Etikai Bizottság eljárása 27. § (1) Etikai vétség gyanúja, észlelése vagy bejelentés alapján az Etikai Bizottság eljárást indít. (2) Az Etikai Bizottság – az  (1) bekezdéstől eltérően – nem indít etikai eljárást, ha a  rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az etikai vétség egyben fegyelmi vétséget vagy más jogszabálysértést valósít meg, ebben az esetben az Etikai Bizottság a megfelelő eljárást kezdeményezi az Iroda elnöke útján. (3) Etikai vétség elkövetése, illetve annak gyanúja esetén az Etikai Bizottságnál bejelentéssel élhet az a köztisztviselő, aki a) az etikai vétség hátrányos következményei által érintett, b) az etikai vétségről tudomást szerzett. (4) A bejelentést az Etikai Bizottság bármely tagjánál írásban lehet megtenni. (5) A bejelentésnek tartalmaznia kell a vélelmezett vagy észlelt etikai vétség leírását, elkövetésének időpontját, valamint az elkövetéssel gyanúsított köztisztviselő és a bejelentő nevét. (6) A bejelentő kérheti, hogy személyes adatait és a bejelentés tényét bizalmasan kezeljék. (7) Ha az Etikai Bizottság az (5) bekezdésben foglalt kérelemnek helyt ad, biztosítja, hogy a) a bejelentő adatait – a munkáltatói jogkör gyakorlója kivételével – senki ne ismerhesse meg, b) a bejelentő adatai az eljárás egyéb adataiból ne váljanak megismerhetővé. (8) Az Etikai Bizottság elnöke, illetve – az Etikai Bizottság elnökének távolléte idején – a helyettesítésére az Etikai Bizottság ügyrendjében meghatározott tagja köteles a bejelentés megvitatása céljából az Etikai Bizottság ülését haladéktalanul összehívni. 28. § (1) Az Etikai Bizottság – a bejelentés alapján – haladéktalanul dönt a) az etikai eljárás lefolytatásáról, b) egyéb eljárás kezdeményezéséről vagy c) az etikai eljárás mellőzéséről. (2) Nem indítható etikai eljárás, ha a) az etikai vétségről való tudomásszerzéstől a bejelentés megtételéig harminc naptári nap, de legfeljebb a vétség elkövetésétől, folyamatos elkövetés esetén annak abbahagyásától számított hat hónap eltelt, b) a bejelentett magatartás miatt a köztisztviselővel szemben fegyelmi eljárás van folyamatban, vagy c) az etikai vétség elkövetése a rendelkezésre álló adatokból nem valószínűsíthető. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés érvényre juttatása érdekében az Etikai Bizottság elnöke az eljárás megindítása előtt tájékoztatja az Iroda elnökét az etikai eljárás megindításának szükségességéről, illetve tájékoztatást kér az Iroda elnökétől, hogy az eljárás alá vont köztisztviselővel szemben van-e folyamatban fegyelmi eljárás. (4) Az etikai eljárást meg kell szüntetni, ha a) annak tartama alatt az eljárás alá vont köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnt, b) a köztisztviselővel szemben ugyanabban az ügyben fegyelmi eljárás indult, c) a köztisztviselő a terhére rótt etikai vétséget nem követte el, vagy annak elkövetése nem bizonyítható. (5) Az Etikai Bizottság az  eljárást a  vizsgálat megindításától számított harminc napon belül lefolytatja, és meghozza az eljárást lezáró döntését. (6) Az etikai eljárás határidejét az Etikai Bizottság elnöke egy alkalommal harminc nappal meghosszabbíthatja. 29. § (1) Ha az Etikai Bizottság a bejelentés alapján eljárás megindításáról dönt, tagjai közül megválasztja a vizsgálatot vezető tagot (a továbbiakban: vizsgálat vezetője). (2) A vizsgálat vezetője a vizsgálat megindításáról írásban értesíti az etikai vétség elkövetésével gyanúsított köztisztviselőt. (3) Az etikai vizsgálat során a vizsgálat vezetője az etikai eljárás alá vont köztisztviselőt meghallgatja, lehetőséget adva arra, hogy az ellene felhozottakkal kapcsolatban nyilatkozzon. (4) A vizsgálat vezetője a vizsgálatba bárkit bevonhat, akinek az eljárást indító magatartásról olyan tudomása van, amely hatással lehet az  érdemi döntés meghozatalára. Az  Iroda minden köztisztviselője köteles a  vizsgálat vezetőjével együttműködni, a vizsgálat szempontjából lényeges információkat, dokumentumokat átadni. (5) A megindított vizsgálatot a vizsgálat vezetője legkésőbb a 28. § (5), illetve (6) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt öt munkanappal köteles lezárni. (6) A vizsgálat vezetője az vizsgálatról jelentést készít, amit megküld az Etikai Bizottságnak, valamint az eljárás alá vont köztisztviselőnek, aki arra három munkanapon belül észrevételt tehet. (7) A jelentés alapján az  ügyben az  Etikai Bizottság – szükség esetén az  etikai vétség elkövetésével gyanúsított köztisztviselő újbóli meghallgatása után – dönt. 30. § (1) Az Etikai Bizottság a vizsgálati jelentés alapján megállapítja, hogy a köztisztviselő a) etikai vétséget követett el, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény. 231. § (1) bekezdése alapján a köztisztviselőt figyelmeztetésben vagy megrovásban részesíti, b) etikai vétséget nem követett el, vagy c) vétkessége a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem bizonyítható. (2) Ha a köztisztviselő ugyanazon magatartása miatt korábban figyelmeztetésben vagy megrovásban részesült, az Etikai Bizottság fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti. (3) Az Etikai Bizottság eljárását lezáró döntésről az  Etikai Bizottság elnöke írásban tájékoztatja az  eljárás alá vont köztisztviselőt, valamint a bejelentőt és az Iroda elnökét. (4) Ha az eljárás során fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, az Etikai Bizottság elnöke erről – a feltárt bizonyítékok bemutatásával – haladéktalanul értesíti az Iroda elnökét. (5) Ha az eljárás során megállapítást nyert, hogy a bejelentő nyilvánvaló rosszhiszemű magatartást tanúsítva alaptalanul tett bejelentést, erről az Etikai Bizottság elnöke a szükséges intézkedés megtétele céljából haladéktalanul tájékoztatja az Iroda elnökét. 7. Összeférhetetlenség, elfogultság 31. § (1) Az Etikai Bizottság tagjával szembeni etikai vétségre vonatkozó bejelentést közvetlenül az  Iroda elnöknél kell megtenni, aki a bejelentést – az érintett tag megbízatása szünetelésének megállapításával együtt – haladéktalanul továbbítja az Etikai Bizottságnak. (2) Az Etikai Bizottság tagja köteles bejelenteni, ha az adott etikai eljárás tekintetében valamely személyes vagy egyéb alapos ok miatt az ügy tárgyilagos megítélése tőle nem várható. (3) A tag elfogultságát az eljárás alá vont köztisztviselő is bejelentheti. (4) Ha az elfogultságot a tag maga jelentette be, annak elbírálásáig az eljárásban nem vehet részt. (5) Az elfogultság kérdésében az Etikai Bizottság elnökének felterjesztése alapján – az érintett tag, illetve a bejelentést tevő meghallgatását követően – öt napon belül az Iroda elnöke dönt. 8. A fellebbezés 32. § (1) Az etikai vétséget megállapító döntés ellen fellebbezésnek van helye. A  fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az  eljárás alá vont köztisztviselő a  döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. (2) A fellebbezésről az Iroda elnöke dönt. (3) A fellebbezést az  eljárás alá vont köztisztviselő a  döntés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az  Etikai Bizottságnál írásban nyújthatja be. Ha a  köztisztviselő a  fellebbezési határidőt önhibáján kívül mulasztotta el, a mulasztás okának megjelölésével és bizonyítékai csatolásával igazolási kérelmet terjeszthet elő. (4) Ha a fellebbezés elkésett, vagy nem a fellebbezésre jogosulttól származik, az Etikai Bizottság a fellebbezést hivatalból elutasítja. (5) Ha a fellebbezést a fellebbezésre jogosult a (4) bekezdés szerinti határidőn belül nyújtotta be, vagy igazolási kérelmet terjesztett elő, az Etikai Bizottság az ügy összes irataival együtt legkésőbb a beérkezéstől számított három napon belül felterjeszti azt az Iroda elnöke részére. Az igazolási kérelem elfogadhatóságáról az Iroda elnöke dönt. (6) Az Iroda elnöke tárgyalást tart, ha a  tényállás tisztázásához szükség van a  fellebbező vagy az  Etikai Bizottság meghallgatására. 33. § (1) A fellebbezés alapján az Iroda elnöke az Etikai Bizottság döntését helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (2) A döntést a  meghozatalát követően haladéktalanul közölni kell a  fellebbezővel, valamint az  Etikai Bizottsággal. Megsemmisítés esetén az Etikai Bizottság új eljárást folytat le az  Iroda elnökének döntésében foglalt szempontok szerint. (3) A fellebbezési eljárás befejezése után az iratokat az Iroda elnöke tizenöt napon belül megküldi az Etikai Bizottságnak. 9. Az Etikai Bizottság beszámolási kötelezettsége 34. § Az Etikai Bizottság elnöke a  testület tevékenységéről éves jelentést készít, és azt a  tárgyévet követő év január 31. napjáig megküldi az Iroda elnökének. Az Iroda elnökének egyedi utasítása alapján az Etikai Bizottság elnöke soron kívül is beszámol az Etikai Bizottság tevékenységéről. 10. Záró rendelkezések 35. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 36. § Az Etikai Bizottság tagjait ezen utasítás hatálybalépését követő harminc napon belül kell kijelölni. Dr. Pálffy Ilona s. k., elnök